Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-21 / 302. szám
DUNÁNTÚLI WIÁC PSÜLETÁnJAt ECn/ÖLJETZSCl '------------------------* " ' — ' A M AI SZAMBÁN: A novjet kormány válaszjegyaékei Finnország, Jugoszlávia, Svédország, Svájc és Ausztria kormányának (2. o.) — A Rákosi Mátyás Művek felhívása az ország dolgozóihoz (3. o.) — Röplap és falragasz-kiállítás Komlón (3. o.) — A „szabadság őrvárosában” (3. o.) — Lelke*, tevékeny Ifjúságot neveljünk! (4. o.) — ^Igy szerveztük meg a népművelési munkát Mecseknádasdon” (4. o.) M D'P BARAN YAM EGYEL BIZOTTSÁGINAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, m. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1054 DECEMBER 21 Országgyűlés Baranyától, Pécstől távoles 8c Debrecen. Múltja, hagyománya, törté, helme éppúgy, mint földrajzi elhelyezkedése más, mint a mi városunké. Ezekben a napokban mégis szeretettel és tisztelettel fordulunk feléje. Debrecen ma egy napra az ország szívévé, fővárosává lett — ott üű össze ma ünnepi ülésre az ország- gyűlés. Tíz év telt el azóta, hogy Debrecen az ország felszabadult részének valóságos és egyetlen fővárosa, a kormány és parlament székhelye lett. Igazi főváros, amely irányítja az egész ország vérkeringését, egész életét — mindaddig, amíg a győzelmesen előnyomuló szovjet csapatok fel nem szabadítják Budapestet. Nem ez volt az első eset, hogy Debrecen az ellenségtől- megszállt fővárost helyettesítette. A dicsőséges emlékű 48-as szabadságharc idején Kossuth kormánya is innen vezette a harcot az elnyomó Habsburg császárság ellen. A magyar történelem e feledhetetlen harcának szinte egyenes folytatásaként az 1944 december 21-én Debrecenben összeült ideig lenes nemzetgyűlésnek is első ténykedése volt, hogy a magyar nép ellenségei, a német fasiszták ellen foidította a fegyvert. Fegyverünk és katonánk persze kevés volt aíkkor, de a Hitler Németországéinak címzett hadüzenet a felszabadult nép akara. tát fejezte ki. A nép elnyomóival, a történelem évszázadai során mindig veszedelmes ellenségnek bizonyult német militarizmussal szemben, a hazánkba jóbarátként jött felszabadítók oldalán akart harcolni. Az ideiglenes nemzetgyűlés és ideiglenes kormány helyesen döntött a béke kérdésében és ugyanilyen helyes irányt képviselt, amikor a felszabadított területek életének megindításáról, az ország vérkeringésének helyreállításáról kellett határoznia. Helyesen határozott, mert a nép érdekében határozott. De nem is tehetett másként, mert a Debrecenben összeült nemzetgyűlésen a nép, a dolgozóit küldöttei vitték a szót. Nem hivatásos politikusok szócsatái hangzottak el ennek a nemzetgyűlésnek az ülésein, mint a régi parlamentekéin, hanem a nép küldötteinek okos javaslatai, amelyek. egy célt szolgáltak: az ország feleme- | Debrecenben lését a háború* elesettségböL, Aj élet építését a romok felett. Pécsről, Baranyából is — bármdly távol esik Is és bármennyire fokozták ezt a távolságot a még zajló harcok, a háborús pusztítások, a tönkretett utak, vasutak és közlekedési eszközök, — mentek küldöttek tíz évvel ezelőtt Debrecenibe. Bányászok, értelmiségiek, akiket néhány nappal előbb küldöttjükké választót, tak a dolgozók. Megyénk dolgozó népének szava is érvényiejutott az ideiglenes nemzetgyűlés határozataiban. De érvényre jutott azokban az akkor még fel nem szabadított területek népének akarata is. Az egész ország tényleges képviselője 1044 december 21-től az ideiglenes nemzetgyűlés lett, s elvesztették minden hatalmukat a felszabadult nép felett az úri rend politikából gazdagodó és a gazdagodásért politizáló bábjai. Az azóta eltelt tíz év bizonyítja ezt, az a tíz év, amelynek során a felszabadult nép magának szerezte és tartotta meg a hatalmat. Az országgyűlés debreceni ünnepi ülése nemcsak Debrecen ünnepe. Az egész ország ünnepli most azokat, akik a felszabadulás első heteiben jól képviselték a magyar népet, a kommunistákat, akik akkor és attól kezdve mindig következetesen szolgálták a nép ügyét és vezették a dolgozók jobb életéért folytatott küzdelmet. Egész népünk ünnepli azt a győzelmekkel teli évtizedet, amely az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulása és a mai ünnepi ülés között eltelt és amely a szabadság, a béke, a felemelkedés útján megtett hatalmas lépésekkel mutatta meg, mire képes a maga urává lett nép. Debrecen népe legyen büszke arra, hogy városa ilyen nagyjelentőségű történelmi események színhelye volt. Mi is büszkék vagyunk arra, hogy van ilyen városunk, s arra, hogy valahányszor az ország szívébe mart az ellenség, ebben a városban mindig kivirágzóit a magyar szabadság gondolata. Baráti üdvözletünket küld jük a mai napon Debrecennek, a magyar szabadság városának. Azt üzenjük: Baranya népe is megtesz mindent, hogy a Debrecenben tíz évvel ezelőtt megkezdett úton to- ■ vábbra is győzelmesen haladjunk I előre. A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének: parancsa HONVÉDEK, TISZTHELYETTESEK, TISZTEK, TÁBORNOKOK! Hazánk dolgozó népe ma ünnepli a Debrecenben összehívott ideig’e- Mb nemzetgyűlés történelmi jelentőségű első ülésének 10. évfordulóját. A Szovjet Hadsereg dicső győzelmei felszabadították a magyar né. pet az évszázados német rabságból, $ a hazaáruló földbirtokosok és tőkések elnyomásából, lehetővé tették, hogv népünk kezébe vegye sorsának irányítását. Hazánk független és szabad ország leit. Az ideiglenes nemzetgyűlés munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk szilárd szövetségének, a hazafias erők alkotó összefogásának első nagyszerű megnyilvánulása volt. A* elmúlt tíz esztendő alatt nagy pártunk vezetésével munkásosztá. lyunk, dolgozó népünk megvalósította a parasztság évszázados álmát: a földreformot, alapjában megszüntette a kizsákmányolást és a Szovjetunió állandó támogatásával — a baráti népi demokráciákkal együttműködve győzelmesen halad a szocializmus építésének útján. Hazánk gazdasága hatalmas mértékben fejlődött, nemzeti kultúránk kivirágzott, népűnk jóléte szüntelenül emelkedik. Létrehoztuk hazánk szabadságának és függetlenségének, dolgozó népünk hatalmának szilárd őrét, a magyar néphadsereget. üdvözlöm Önöket szabad hazánk népi hatalma megleremtéaének 10. évfordulója alkalmából és további sikereket kívánok hazafias, szent kötelességük teljesítéséhez — néphadseregünk erejének szüntelen fokozásához. Megparancsolom: Hazánk fővárosában, Budapesten, és az ünnepség színhelyén, Debrecenben, 1954 december 21-én, 24—24 löveg húsz össztüze köszöntse az Ideiglenes nemzetgyűlés első ülésének tizedik évfordulóját. Éljen népünk Igaz barátja, a béke zászlóvivője, a nagy szovjet nép. erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, örök barátsága! Éljen példaképünk, felszabadítónk, a dicsőséges Szovjet Hadsereg! Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen népünk összefogásának nagy nemzeti mozgalma, a Hazafias Népfront! Éljen a Magyar Népköztársaság kormánya! ' Éljen győzelmeink szervezője, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar NépkRztár?ws& honvédelmi minisztere. Sztálin, a lenini útmutatások követője és továisirfejlesztője Hetvenöt esztendővel ezelőtt született Joszif Vlsszárlonovies Sztálin. Nevét ismerj és tiszteli az egész haladó emberiség. Munkája és élete, amely teljesen összeforrott a Szovjetunió Kommunista Pártja hősi harcaival, a történelem lapjain a mar- xizmus-leninizmus nagyjai: Marx. Engels, Lenin mellett jelölte ki helyét. Sztálin Lenin ügyét folytatta, tevékenységének kezdetétől a lenini utat követte. A marxista-leninista ta nítást, a forradalmi elméletet alkotó módon fejlesztette és új tételekkel gazdagította. A legközvetlenebb harcostársa volt Leninnek azokban az években, amikor az újtípusú forradalmi párt megteremtéséért, a mun kásosztály forradalmi harcra való mozgósításáért folyt a küzdelem, s akkor is, amikor a kivívott hatalom birtokában a munkásosztály és az egész szovjet nép hozzálátott a szocialista társadalmi és gazdasági rend megteremtéséhez. A szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével a világon elsőnek teremtette meg a szocializmust, s a hatalmas szocialista országban, a Szovjetunióban eggyé kovácsolta a korábban egymással szembenálló, elmaradott és elnyomott népeket. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége olyan erős, hatalmas é6 egyéges országgá ková- csolódott a lenini-sztálini nemzetiségi politika eredményeként, hogy megingás nélkül szállhatott szembe a Nagy Honvédő Háború idején a fasiszta támadókkal, szétzúzta az ag- resszorokat és nemcsak megvédte önmagát, hanem Európa és Ázsia népeit is megmentette a fasiszta rabságtól. Az állami honvédelmi bizottság és a szovjet fegyveres erők élén Sztálin állott ekkor és mindent megtett a győzelem érdekében. Népünk sohasem felejti el, hogy szabadságát a Szovjet Hadsereg győzelmének, a szocialista Szovjetuniónak köszönheti. Ma a Szovjetunió Kommunista Pártju Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítása szerint dolgozik a kommunizmus építésén, s e tanítások, a marxlamua-leninizmu* elmélete ál Sztálinnak a kommunizmus építéséhez adott útmutatása előfeltétele annak, hogy feladatát sikeresen fogja megoldani. A magyar nép és a Magyar Dolgozók Pártja is, amikor a szocializmus megvalósításáért, a dolgozó nép életének szüntelen javításáért küzd, munkájában á lenini-sztálini útmutatásra támaszkodik és a szocializmus gazdasági alaptörvénye érvénye sülésének kíván mind szélesebb teret biztosítani. Ez számunkra I« egyetlen járható útja a szocialista társadalom megvalósításának. Napjainkban új veszély fenyegeti a bekét. A nyugati hatalmak a német militarizmus újjáélesztésével, Nyugat-Nómetország felfegyverzésével háborús tűzfészket akarnak létrehozni Európában. Ez a veszély különösen nagy jelentőséget ad Sztálin tanításának, amely szerint elkerülhetetlen a két rendszer: a szocializmus és kapitalizmus tartós egymásmellettélése. Ennek az alapján folytatja a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és valamennyi népi demokratikus ország azt a külpolitikát, amelynek célja: békés baráti kapcsolatok teremtése más országokkal és ezen kapcsolatok kiszélesítése, elmélyítése, új gazdasági kapcsolatok teremtése tekintet nélkül arra, hogy az illető országban milyen a társadalom és gazdaság rendje. Most, a párizsi egyezmények ratifikálási vitája idején emlékeznünk kell Sztálin történelmi jelentőségű szavaira: „A béke fennmarad és tartó6 lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét, s mindvégig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús gyújtogatóknak sikerül hazugságaikkal befonni a néptömegeket, félrevezetni és új világháborúba sodorni őket.” Az utóbbi időkben lezajlott moszkvai értekezlet, a stockholmi tanácskozás, a világszerte lezajló béke-megmozdulások, » ax Európában egyre erőteljesebb háborúellenes tiltakozó mozgalom jelentős lépést jelentettek affelé, hogy a népek valóban kezükbe vegyék a béke megőrzésének ügyét. A történelem tényei bizonyítják, hogy az az ügy, amelyért Marx, Engels, Lenin és Sztálin harcra szólították a munkásosztályt és a munkásosztállyal egyérdekű minden dolgozó osztályt, napról-napra nagyobb diadalokat arat és semmiféle imperialista mesterkedés sem tudja feltartóztatni a további győzelmekhez vezető úton, Ez az ügy egyértelmű a békével, a demokráciával, a szocializmussal, egyértelmű minden ember boldogabb jövőjével, az emberiség haladásával, ezért győzelme elkerülhetetlen és szükségszerű. Öt évvel a sztálini műszak után /ft évvel ezelőtt ad- ” dig soha nem látott lelkesedéssel, soha addig el nem ért ragyogó eredményekkel köszöntötte az egész ország, a dolgozó magyar nép Sztálin elvtárs 70. születésnapját. A munkásosztály a sztálini műszakon olyan teljesítményeket ért el, melyek mindennél beszédesebben bizonyították: milyen igaz szívvel szerette népünk Sztálint. Forró széttéphetetlen sze rétéiről beszéltek az eredmények. Beszéltek arról 0 döntő fordulatról, melyet hónapok alatt az egyéni verseny terén nem tudtak elérni s amelyet meghozott a nagy nap, I ’Sztálin elvtárs születésnapja. Sztálin nevével tör ték át a frontot, az iránta érzett szeretet volt az, amely a tömegeket elindította az egyéni versenyzés, a Sztahanov-mozga- lom útján. „Csak most, a sztálini felajánlással vált nálunk is a „becsület és dicsőség ügyévé“ a munka. S most vált valóra nálunk a kawáta szava: ,, Sztálin nevével épül a világ!“ — írta akkor Rákosi elvtárs. Ki ne emlékeznék még a nagyszerű eredményekre a sztálini műszak mindent felülmúló munkasl- kereire. Fekete János is emlékszik még 1350 szá- znXét-úra mint a mostani munkája, mostani sikerei aiapjára Az a forradalmi n,unkáién Aület, melynek kibontakozása 1949 decem bet 21 -e dátumához fűződik, hatalmas eredményeket hozott szocialista hazánk felépítéséhez. V) gyárak, új házak, új iskolák, új életünk számtalan alkotása nőtt belőle, szebbé, boldogabbá vált az életünk. Fekete János, a pécsi Füiőház fiatal esztergályosa öt évvel ezelőtt elismerő táviratot kapott a Közlekedésügyi Minisztériumtól, amelyben további sikereket kívántak neki. Ezek a sikerek megszülettek. Tavaly a sztahanovista oklevél büszke tulajdonosa lett. Ezévben is átlagosan 150 százMék fölölt teljesítette tervét, novemberben pedig 158 százalékot ért el. Fekete János még többre vágyik. A Gépipari Technikum esti tagozatára jár már három éve. tanul, hogy szakmájában még szebb eredményeket tudjon elérni. Ot évvel a sztálini műszak után Fekete János ugyanolyan lelkesen végzi munkáját, mind 1949-ben. S Fekete János nincs egyedül. Ott állnak ma is mellette azok, akik öt évvel ezelőtt is segítették a harcot, a terv teljesítését s ezren és ezren, akik azóta kapcsolódtak be az országépítő munkába. Klotz Károlyné 1949 december 21-én 540 százalékot teljesített a Pécsi Bőrgyárban s ma ugyanolyan szór galmasan dolgozik. December első dekádjá- baa 141 százalékot ért el. A jövő hónapban a vele együtt dolgozó Nagy Ru- dolfnéval együtt megkapja a sztahanovista oklevelet. E két példa is bizonyítja: népünk nem feledte el Sztálint, akinek boldogabb, szebb életAt Vt# tzönheti,
