Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-16 / 298. szám

N A P C Ö 1954 DECEMBER I# » A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának felhívása a „Prezydent Gottwald" lengyel hajó és a „Tuapsze" szovjet tartályhajó tengerészeinek védelmében Wilhelm Elfes bonni sajtóértekezlete Varsó (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának ülés­szaka a következő felhívást intézte a világ dolgozóihoz és szakszerveze­teihez: A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa azzal a nyomatékos felhí­vással fordul a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez, szánjanak síkra a ..Prezydent Gottwald" lengyel keres­kedelmi hajó és a „Tuapsze” szov­jet tartály hajó tengerészeinek védel­mében, akiket a csangkajseliista ha­tóságok — az Egyesült Államok fegy­veres erőinek közreműködésével — jogellenesen őrizetbe vettek és be­börtönöztek. A családjuktól elszakított lengyel és szovjet tengerészeket teljes elszi­geteltségben tartják, embertelen mó­don bánnak velük, hogy megtörjék erkölcsi ellenállóképességüket és ha­zatérésről való lemondásra kénysze­rítsék őket. Az ilyesféle cselekmények, ame­lyek kirívó módon megsértik a sze­mélyes szabadságot és a nemzetközi jogot, a nemzetközi feszültség kiéle­ződéséhez vezetnek. Ezek az esetek — az Egyesült Államok vezető kö­reinek támogatásával és segítségével — rendszeressé váltak a távolkeleti vizeken. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa erélyes tiltakozást jelen­tett be az ENSZ-nél e megengedhe­tetlen kalóztámadások ellen, ame­lyeket az egész nemzetközi közvéle­mény elítél. A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa felhívja a világ dolgozóit és szakszervezeteit, követeljék a bebörtönzött tengerészek feltét­len és haladéktalan szabadonbocsá- tását; a biztonságot és a békét fenyegető kalóztámadások beszüntetését. A francia népinek azonnal és min- 1 den erejével éreztetnie kell súlyát... — ' A Francia Kommunista Párt ünnepélyesen kéri, vessenek be min­den erőt ebbe a nagy nemzeti csa­tába, amelytől Franciaország sorsa egyezmények ratifikálását a nemzet- gyűlésben. A United Press hírügy­nökség washingtoni tudósítójának jelentése szerint Dullest „aggodalom mai tölti el" a Szovjetunió állás­foglalásának kihatása a francia par­lamentben a párizsi egyezmények, ratifikálásával kapcsolatban megtar­tandó szavazásra. „Hivatalos szemé­lyiségek azon a véleményen vannak — írja a tudósító, — hogy a terv, „a ratifikálás nagy nehézségekbe ütköz­het a francia parlamentben..." —• Amint ebből a jelentésből látható, Dulles olymódon akar nyomást gya­korolni a parlamenti képviselőkre, hogy megfenyegeti őket „az Egyesült Államok barátságának és támogatá­sának elvesztésével” arra az esetre, ha a nemzetgyűlés nem ratifikálja az egyezményeket. Dr. John felhívást intézett a bonni parlament tagjaihoz Berlin (MTI) Dr. Ottó John, a Nyugatnémet Alkotmányvédelmi Hi­vatal volt elnöke, a bonni parlament képviselőihez szóló felhíváséiban ki­jelentette: — A párizsi szerződések ratifiká­lását a szovjet kormány ismételten tett tárgyalási javaslatai után csak provokációnak tehetne tekinteni. Ez a provokáció semmivé tenné a nem­zetközi feszültség csökkentése érde­kében kifejtett erőfeszítéseket, nagy­mértékben fokozná új • vidágháború veszélyét, és szertefoszlaitná remé­nyeinket, hogy Németország egysé­gét a Kelet és a Nyugat közötti meg egyezés útján sikerül helyreállítani. A moszkvai deklaráció szavai félre érthetetlenek. Ez a nyilatkozat azon­ban azt is világosan kifejezésre jut­tatja, hogy a tárgyalások lehetősége nyitva marad mindaddig, amíg a pá­rizsi szerződések ratifikálásával el nem zárják a megegyezéshez vezető utat. A bonni parlament megkezdte a párizsi szerződés ratifikációs vitáját Berlin (MTI) A nyugatnémet szö­vetségi gyűlés szerdán reggel kilenc órakor megkezdte a párizsi szerző­dések ratifikációs vitáját. A szerdai ülésen Adenauer kor­mánynyilatkozat alakjában terjesz­tette elő a békeellenes militarista egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatokat. A vita első szónoka Erich Ollen- hauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke volt. Herbert Weimer, a parlament össz- németügyd bizottságának elnöke, az ülés megnyitása után a Német Szo­ciáldemokrata Párt képviselői cso­portja nevében indítványozta: köte­lezze a parlament a szövetségi kor­mányt, hogy intézzen jegyzéket a há­rom nyugati hatalomhoz a német újrafelfegyverzésről tárgyaló négy­hatalmi értekezlet minél előbbi meg­valósítása érdekében. A Német Szociáldemokrata Párt szóvivője a továbbiakban indítványoz ta: mondja ki a bonni parlament, hogy addig nem dönt a párizsi szer­ződések ratifikálásáról, amíg a né­met kérdés békés megoldásával fog­lalkozó négyhatalmi értekezlet nem ült össze és nem fejezte be tanácsko­zásait. Berlin (MTI): Wilhelm Elfes volt főpolgármester és Josef Weber nyu­galmazott ezredes, a Németek Szö­vetségének vezetői, egy Bonnban megtartott sajtóértekezleten közöl­ték, hogy a Németek Szövetsége a párizsi szerződések elvetésére szólí­totta fel a nyugatnémet szövetségi gyűlés képviselőit. Wilhelm Elfes és Josef Weber a sajtóértekezleten beszámolt azok­ról a megbeszélésekről, amelyeket az elmúlt napokban Puskin szovjet Berlin (MTI): A Nyugatnémet Szó. oiáldemokrata Párt vezetősége felszó lítcrtta a nyugati szociáldemokrata pártokat, vessék latba teljes befo­lyásukat annak érdekében, bogy a nyugati megszálló hatalmak kezdje­nek a Szovjetunióval négyhatalmi Az elmúlt héten Genfben ülésezett az európai gazdasági bizottságnak a mezőgazdasági gépesítéssel foglal­kozó munkacsoportja. A munkacso­port elnökévé egyhangúlag a ma­gyar kormány képviseletében 'részt- vett Rázsó Imre egyetemi tanárt, a mezőgazdasági gépkísérleti intézet vezetőjét választotta. Hazaérkezésekor Rázsó Imre a következőket mondotta: — Úgy gondolom, hogy sikerül az európai államok között tudományos Varsó (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának üléssza­ka nyílt levelet intézett Hammarsk- iöldhöz, az ENSZ főtitkárához és Van Kleffens-hez, az ENSZ-közgyű- lés elnökéhez. A tevéiben a többi között ez áll: — A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa tiltakozik az emberi jogok­A Cecinor nevű francia filmválla­lat vezetője magyarországi tartózko­dása során több magyar film fran­ciaországi bemutatására kötött szer­ződést. így többek között az Élet­nagykövettel, Grotewohl miniszter­elnökkel, Johannes Dieckmannal, a népi kamara elnökével és más poli­tikai személyiségekkel folytattak Ber­linben. Wilhelm Elfes hangsúlyozta: — Megbeszéléseim alapján kijelent hetem, hogy a Szovjetunió kész meg­szálló csapatait még az össznémet választások végrehajtása előtt ki­vonni Németországból, amennyiben a nyugati hatalmak ugyanerre az útra lépnek. tanácskozásokat Németország újra­egyesítéséről. A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége felhívásában kijelentette, hogy a német kérdés békés rende­zését célzó négyhatalmi értekezletet diplomáciai úton azonnal elő kell készíteni. és technikai vonalon állandó együtt­működést kialakítani. Egyesült erő­vel, a tudományos és a technikai ta­pasztalatok kicserélésével, gyorsab­ban sikerül majd megoldanunk a mezőgazdaság gépesítésének égető problémáit. Megállapodtunk abban, hogy csoportunk elsősorban a gabo­nabetakarítás, a takarmány konzer­válás és a tejtermelő gazdaságok gépesítési kérdéseinek kidolgozásá­val kezdi meg munkáját. nak, a tengerhajózás biztonságának és szabadságának durva megsértése ellen és felkéri önöket, személy sze­rint tegyenek meg minden módjuk­ban álló intézkedést a .,Prezydent Gottwald" nevű lengyel hajó és a „Tuapsze'’ nevű szovjet tartályhajó tengerészeinek mielőbbi sxabadon- bocsátása érdekében. jel. az Én és a nagyapám és a ná­lunk karácsonykor műsorra kerülő Simon Menyhért születése című új magyar filmeket is lekötötte Fran­ciaország részére. Francois Billoux: A francia népnek minden erejével érezlelnie kell súlyát Párizs (MTI) Párizsban kedden este ünnepséget rendeztek a francia ellenállási mozgalom két vértanúja, a nácik által kivégzett Gabriel Pári és Lucien Sampaix emlékére. Az emJékünnepségen Francois Billoux, a Francia Kommun ista Párt titkára mondott beszédet és a többi közölt kijelentette: függ. Dulles franciaországi utazása elé Newyork (TASZSZ) Az Egyesült Államok külügyminiszitériuma beje­lentette: Dulles külügyminiszter Pá­rizsba utaeik, hogy résztvegyen a NATO szokásos évi tanácsülésén, amely az idén december 17-én kez­dődik. Dullest elkíséri útjára Humphrey pénzügyminiszter. Slas- sen, a külföldi gazdasági műveletek hivatalának vezetője, Anderson had- ügyminíszit ©rhelyet tee és több más hivatalos személyiség. A s®jtójelen­tésekből kitűnik, hogy az amerikai küldöttség a tanácsülésen a NATO- tagállamok katonai erőfeszítéseinek további fokozását szándékozik kicsi­karni. A sajtó kiemeli, Dülles célja pá­rizsi tartózkodása alatt „megszilár­dítani” Mendes-Framce pozícióját, hogy ilymódon biztosítsa a párizsi A Nyu gatnémet Szociáldemokrata Párt támogatást kért a külföldi szociáldemokrata pártoktól Magyar elnököt választolt az európai gazdasági bizottságnak mezőgazdasági gépesítési munkacsoportja A Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának nyílt levele az ENSZ főtitkárához és az ENSZ-közgyöiés elnokéítez Több új magyar filmet mutatnak be Fraticiaorszagban Egri Lajos £ HÁZ Ä S! UTCÁBAN (4) AZ ASSZONY itt közbe akart szólni, de a tanár felemelte a kezét: — Nem, Margó, még egy kis türel­met. Ez hát a helyzet — és engem nem nyugtalanítanak az oroszok. Ezt a háborút el keltett vesztenünk, mert háttere részeg vn águralmi hóbort volt. Úgy volt keresztény, hogy pogány volt, — úgy volt nemzeti, hogy német volt: másodszor is meg­feszítették Krisztust, és valljuk be. az elsőnél csúfosabban, — a magyar­ságot pedig alárendelték a Hertren- Volknak. Nem voltam maguk kö­zött: miért lennék hát nyugtalan? Miért félnék? Semmi okom rá. Az eddigi eszközök csődöt . mondtak, rajta hát, jöjjenek az új módszerek. Az eredmény, ha lesz, igazolja majd. S ha most valamiért mégis nagy árat kell fizetni majd még azoknak is, akik jóakaratuak, akkor azért fizetünk, mert bezártuk magunkat egy negyedszázadon út és nem vág­tunk ablakot a világ és elsősorban Kelet felé. Hagytuk itatni magunlkat a boszorkánykonyhák főztjével. De most már késő e felett meditálni. És mindez.t nem magamért mondtam, hanem magáért. Hogy feltárjam azt, ami maga mögött nyugtalankodik és amitől maga nem nyugtalan, nem, nem nyugtalan, hanem fél. Sőt; ret­teg. Retteg, mert bizonyos, hogy fe­lelnie kell, előbb vagy utóbb. Soha­sem tűnt még le úgy egy történelmi korszak, hogy a rákövetkező új ne kérte volna számon a bűnöket — s maguknak a bűnökből még felesle­gük is van. Maguk alig pár eszten­dőbe annyi bűnt zsúfoltak, ami év­századoknak is sok lenne. Kínzást, könnyet, gyújtogatást, nagyon sok halált, lelkek mételyezését. Ezért retteg — és én nem tudom meg­nyugtatni. — Elhallgatott. Maga elé nézett, le a palaszínű szőnyegre, mint ha most minden figyelmét az arab mávtáik. geometrikus vonalai kötnék Je. Az asszonyból sisteregve tört ki a türelmetlenség: — Ez maga. Előadást tart, mint házaséletünik alatt annyiszor. Ha ugyan a mi közös életünk akár csak egy percig is megérdemelte a názas. éíet elnevezést. Bebújt az odújába és onnan bírSlt. Hidegen, előkelőén, kívülről, — mintha erre születésinél fogva .jogot nyert volna. Közben pe­dig elfelejtett élni — és engem is erre a melegház-életire akart kárhoz­tatni. A papírjai, a könyvei, a diák­jai és a saját felsőbbrendűsége: ez volt a maga világa, — s amint látom, semmit sem változott. Még most is a fe!legekben jár a föld hellyett. Ez­ért nem lehetett sohasem- kibírni magával az életet. A tanár itt köz,beszólt: — Vitat­kozni óhajt? Esetleg veszekedni? — Igaza van, nem azért jöttem. Jó, legyen igaza, hát rettegek. Igen, rettegek az emberektől, mert igaz­ságtalanul megvádolhatnak — és én élni akarok. És maga tartozik any- nyival, hogy mellém álljon. hogy megvédjen. Hiszen a felesége vagyok — s ha sokszor nem is értettük mez egymást, én azért... magához tarto­zom. És maga is szeretett, Ferenc .. szeretett és talán még ma is ... Higyjen nekem, én r.em tettem sem­mi olyant, amit rámfognak. Legalább maga higyjen ... A tanár felállít és járkálni kezdett: — Az ellenkezőiét tudom. Margó. Azt, hogy tett. Sajnos tett. Vagy azt hiszi — fordult most vissza az asz- szony felé, — hogy ha én mindazt letagadnám, amit tudok és esküdnék is maga mellett hamis esküvel, ha­mis bizonygat ássál, akkor már rend. ben lesz minden? Akkor mások nem ELBESZÉLÉS fognak vallani? Akkor mentesül és feloldozást nyer? Nem: sem tőlük: sem pedig saját lelki ismeretétől nem nyer feloldozást! Ha van magában még egyetlen szikrácskája az ember­ségnek, akkor nem! És mit gondol: Lesz súlya az én szavamnak? Hát kiálltam ón, amikor a kiállás ideje volt? Igaza van, én elfordultam a vi­lágtól, és most a világ fordul el tő­lem. Menekültem a szenn.ytőil — és szennyes lettem. Bezárkóztam a fa­lak közé — és most majd mások zár­nak oda be engem. Nem voltam ki­váncsi a tülekedésre — most rám nem lesznek kíváncsiak. De mind-' egy: az én helyem meg van határoz­va. Tanár vagyok, rámbízták a gyer­mekeket, — és talán, ha eltekintenek attól, amit hibáztam, maid rámbíz- zák a gyermekeket a jövőben is. Én nem állhatok ki maga meJllett, Mar­gó, mert akikor másokért is ki kelle­ne állmom: mindenki mellett, akit bűnösnek tartok. — HAT ENNYI MINDEN? Hát akasztófára akar juttatni? — kérdi most szinté sikoltva az asszony, de a tanár csak Ingatja a fejét: — Én nem. És ha oda jut. akkor saját ma­ga tette meg a lépéseket arrafelé. — Jó. Hát így is jó. Tudhattam volna ezt kívülről. Áz lehet, hogy én bűnös vagyok, de maga — maga ennél is sokkal rosszabb. Gyáva. Rongy, gyáva fráter, örült voltam, hogy addig is maga mellett voltam, ameddig voltam. És ha tudná akarja, hát szeretője voltam JánosniSk! A szeretője — és százszor inkább len­nék újra az ő rongya, mint a maga felesége. Azé, aki most betyár módra elhagyott. De még ez a tette is kü­lönb, mául a maga mosakodása. 0 nem tartott lelkigyakorlatokat, ha­nem tett ölelt vagy ölt, aszerint, hogy mire volt szükség. Elvette a maga feleségét, — és eldobott engem, a szeretőjét. Csókolt és vert, ahogyan a kedve diktálta. Mert ember volt, és nem egy ilyen töprengő árnyék, mint maga. Na, most-meg van eléged­ve? Most mindent tud — mindent! De engem nem fognak ezek elsöpör­ni! Én nem leszek médium a játé­kukhoz! Ha kell, lázíta.nd fogak, ha kell gyilkolná. Mert legalább annyi­ra gyűlölöm őket, mint magát. Gyű­lölöm! • Az asszony arca sötét, egy-egy ár­nyék suhant át rajta. A tanár hall­gat, ül és cipője sarkával a szőnye­get borzolja. Nagyon fáradt — ezt érzi. — és most megszólal, fáradtan, sajnálkozva: —- Okosabb, ha most lefekszik, Margó. Tessék, ott a má­sik szobában a régi ágya. Most nem tudja, hogy mit beszél. Feküdjön le, nyugodjon meg. Én nem gyűlölöm, talán még csak nem is haragszom... — Mit érdekel a maga gyűlölete, a magá haragja? Mit érdekel maga egészben? Utálom magát, maga ... maga osztriga... — és már áll, el­indul, odasiet a fogashoz, magára rántja a bundáját és kimegy. Kemé­nyen csapódik az előszoba ajtaja, huzat fut végig a szobán és a ta­nár tudja, hogy most a .felesége Já­nos öccséhez megy, a másik Bakó­hoz, aki az első emeleten lakik. GONDOLKOZIK. — Persze. én abban az értelemben sohasem voltam férfi — és kis fintor vonaglik az arcán. Alacsony, vézna testére gon­dol, az örök hőkölésére, iskolás pe­dantériájára. Festőművésznek indult, de megrettent saját lelke lobogásá­tól és rajztanár lett, akinek piktórá­ját csak a kisváros hírességkeresése nagyítja művészetté, az embert ke­reste, nagy E-vel, és nem tudott küzdeni érte ... fáradtan született talán? Vagy csak fáradttá tették? Egyáltalán mi is volt? Valaki — és ebben talán igaza van Margónak,— aki tele agyrémekkel keringett ön­maga körül ebben az áporodott la­kásban. Csupa fantasztikum, csupa megfoghatatlan. Humanizmus, amely nek nem voltak eszközei, középosz­tály, amelynek nem voltak határai, élet, amelynek nem volt tartalma. Csupa Üdére, csupa árnyék, amely úgy szertefoszlik, mint a cigaretta­füst, ha ráfúj a nvári vihar ... És ez is. Hányszor várta, hogy majd egyszer újra összetalálkoznak. Hányszor várta Margót a fülledt éj­szakákban, hányszor azt a percet, amikor megnyílik a lezárt ajtó, meg­áll előtte, szól és talán semmi egye­bet nem mond majd, mint a kö­szöntés egyszerű szavait. Nem ma­gyarázkodnak, nem kérdeznek, elal­tatják az évek során összegyűlt sok panaszt, összetörik a hiúságokat, ki­oltják a mérgek lángjait és össze- borulnak úgy, mint valamikor régen, amikor még hittek egymásban. Nem, semmi sem lett belőle. így követ­kezett be: Hazug arccal, álnok sza­vakkal, gyűlölködéssel... Feláll és odamegy az asztalhoz. Nézi az asz- szony ezjistkeretes fényképét, aztán megrándulnak az ujjai, mintha . • • aztán a tűzre néz, a lángokba, és .. • lassan visszateszi a képet az asztal­ra. Elfordul, aztán kiszól a konyha felé: — Anna kérem, most elmehet.- és reggel nem fontos feljönnie. Sze­retnék sokáig aludni. Hallja, hogy elmegy az asszony- És akkor elővesz egy hosszú fiolát, tele kerek veronáltablettákkal és le­teszi, az éjjeliszekrényre. (Folytatása, következik) .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom