Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-16 / 298. szám

1954 DECEMBER IS N A P C O 3 A PÁRTOKTATÁS HÍREI „Azt akarjuk, hogy színvonalas szemináriumokon tanuljanak hallgatóink44 Molnár István elvtárs — propa­gandista. A pártvezetőség megbízá­sából én instruálom. A foglalkozás előtt átnézem jegyzeteit, segítek, hogy érdekesen, az üzem életéből, tennivalóiból vett példákkal magya­rázza az elvi kérdéseket. Molnár elvtárs útján tudomásunkra jut, ha valaki gyengébben szerepel — vele külön ás foglalkozunk. Azt szeret­nék ezzel elérni, hogy magas szín­vonalú szemináriumokon, alaposan megismerkedjenek a kongresszus út­mutatásaival. Körültekintőbb szervezést, alaposabb felkészülést! „A pártvezetőség tagjai sokat tö­rődnek a pártoktatással — írja leve­lében Horváth József elvtárs, a Kokszművek II-es alapszervezetének titkára. — Az első szemináriumon •mindössze tizenkilencen jelentek Weg, néhányan arra hivatkoztak: szabadnaposak vagyunk, miért jöj­jünk be. Külön-küilön beszéltünk ezekkel az elvtársakkal, saját mun­kájukkal, életükkel bizonyítottuk be, Wily sokat jelent számukra a rend­szeres tanulás. A következő alka­lommal már valamennyien résztvet_ Szombat délután fél kettő. A hidasi tanács_ házán cseng a telefon. Szabó elvtársat, az el­nököt keresik a pécs­váradi járási pártbi­zottságról. ■ — Én vagyok. — Értesítem, hogy hétfőn, holnapután reg gél 9 órakor propagan dista konferencia lesz a „Népgazdaságunk fej lődése, jelenlegi hely­zete és feladatai“ cí­mű tárgykör követke­ző négy heti anyagá­ból. Pontosan jelen­jék meg! Röviden, párán csői ó- an szólt az utasítás. Mi mást mondhatott vol­na Szabó elvtárs: „Igen •— ott leszek.1' Letette a hallgatót s kicsit mérgelődött ma­gában. Jó, hogy nem hétfőn hajnalban tele. fonáltak. Nem tudom, mit szólna egy dolgo­zó paraszt, ha július­ban mondanák neki: gondoskodjék arról, hogy őszre 120 kiló napraforgót adhasson majd be. Bár a kon­ferencián nem beadást kell teljesíteni, de hát felkészülve kell meg­jelenni. Nem is az mérgesí­tette Szabó elvtársat, hogy talán ő nem tud készülni. Folyamatosan tanult és nyolc hét anyagából meg is volt a jegyzete. De hát nem egyedül megy a konferenciára, és ha a pécsváradi járási pártbizottság mind a hatvan propagandistát üyen „korán“ értesí­tette, akkor bizonyára sokan lesznek, akik nem tudtak rendesen felkészülni. Hétfőn reggel kilenc­kor beigazolódott, nem tévedett. — Igaz, mintegy hat­van propagandistának kellett volna megjelen­nie. De ha csak öten jelentek meg, —sza­badkozott Deszancsics elvtárs, konferenciave- 7etö — mit tehetünk. Kezdjük meg ... Tíztől kettőig tartott a konferencia. Szabó elvtárs ezalatt a négy óra alatt sokat dühön_ gött, mert sok fölösle­ges frázist, téves néze. tét hallott. Egyik pro­pagandista például azt mondta, hogy „pártunk nak nincs is paraszt­politikája.“ Szabó eiv_ társ sokszor felszólalt, több tévedést kijaví­tott. A konferencia Vé­ge felé már úgy lát­szott, hogy „minden szalmaszálba bele akar kapaszkodni." Koránt­sem, csak ő fölkészült, es nem hagyta a sok mc-llébeszéiést és téve­dést. Amikor befejezték, megmondta a vélemé­nyét: — Nem helyeslem, hogy a pécsváradi já­rási pártbizottság ilyen hanyagul kezeli a párt- oktatást. Hogyan fog­nak egy hét múlva mintegy 800—1000 hall gatónak konferenciát vezetni és előadást tar. tani azok a propagan­disták, akik nem vet­tek részt az előkészítő konferencián? Minden bizonnyal rosszul. Egy hét múlva Szabó elvtárs nyugodtan men: konferenciát vezetni és jól sikerült, sokat ta­nult tőle 10 hallgató­ja. De milyen volt az a több, mint övén szeminárium, amelyet az előkészítő konferen­ciáról hiányzó propa­gandisták vezettek? Talán a pécsváradi járási pári bizottság — ismét tetőimen — „idejében" meg here ér­té tőlük... Megjula! mázzák az őszi begyűjtési versenyben Tiitünt dolgozó parasztokat Tízéves a Dunántúli Napló A lap megjelenésének 10. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista For-a radalom és a tanácsválasztások tisz-^ teleiére indított begyűjtési verseny- 3 ben kitűnt dolgozó parasztok között 3 11.500 forint értékben jutalmakat Jünnepséget rendezünk, amelyre Baranya megye és Pécs város osztanak ki a december 19-e és 25-e 5 népét szeretettel meghívjuk. között tartandó ünnepélyes tanács- 3 üléseken. Jutalmat kapnak: 3 MOHÁCSI JÁRÁS: Majs: Kozma3 . . Z Ádám 9 könyv, Homorúd: Resse tár 3 elvtars. az MDP Baranya Megyei Bizottsága ágit. prop. osztályának» József egy lókapa, I Any csók: Sánta 3vezetője. ► János egy péprádió, Kölked: Németh a Az ünnepi műsort a Himnusz nyitja meg, amelyet Csáky Nándor kar-» József egy kukoricadaráló, vezényletével 'a honvédzenekar ad elő. Fülöp Mihály, a Pécsi Nem-C nyárád: Spiegel Ferenc egy magta-<íetj gzjnház tagja Ady Endre: „llj március" című verset szavalja. Av ► karó borona. 3egyetemi énekkar Jandó Jenő karnagy vezényletével népdalokat ad cin► PÉCSI JÁRÁS: Pogány: Trago-^Kodály Zoltán feldolgozásában. A KISZÖV táncegyüttese baranyai né-► december 17-én, délután 6 órakor a Doktor Sándor Kultúroitbonban Ünnepi beszédet mond: Orsai János ■ t dolgozó^ ► HáSSágy: HOÍ€CKcr £"161*171311 6§y OO- J ív <wiuim ^ rctsi Ii ciiiólu oóiiuidL l”öJ<*ni<nv i Ciiejj tv * Dl ab t u «111 tu _ ^ róna, Olasz: Sziebert Adám könyv- 3 sokat ad elő. Mátray Mária, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Borsay Pál,£ sorozat Regenye: Varga Kálmán31 Pécsi Rádió zongoraművészének kísérete mellett operettbetéteket ős» könyvsorozat, Csonkamindszent: Lu- 3 táncdalokat énekel, kacs Antal könyvsorozat. 3 PÉCSVÁRADI JÁRÁS: Püspök- frrjrrYjrrrrrrTfrrTTrrjffrrrrrrwrrfjTrrrfrjrfJJWTfrrrrrrrrfrrrfrrrrryrrrrfr lak: Schaal Mátyás egy nepradio, Utasítom • • • A Dunántúli Napló jubiláris ünnepsége a Szózattal ér véget. Monyoród: Sátán Mátyás egy ku­koricadaráló, Kékesd: Pécsi József könyvsorozat, Szilágy: Berta István egy magtakaró borona. SÄSDI JÁRÁS: Nagyhajmás: ifj. Máté Mihály egy kukoricadaráló, Szalatnak: Sebestyén János könyv- sorozat, Alsómocsolád: Bódog János egy borona, Csikóstöttös: Termelő- szövetkezet egy néprádió. SELLYÉI JÁRÁS: Gilvánfa: Ko­vács Lajos egy néprádió, Sellye: Dombi Kisíali Sándor egy daráló, Okorág: Szijács Sándor egy kézi vetőgép, Gyöngyfa: Kovács Gyula könyvsorozat. SIKLÓSI JÁRÁS: Nagyharsány: Hermann Ferenc egy néprádió, Diós- viszló: Jordán Ignác egy kukorica­daráló, id. Ósdi Kálmán egy mag­takaró borona, Gordisa: Berta Sán­dor könyvsorozat, Bisse: Rattinger Károly könyvsorozat. SZIGETVÁRI JÁRÁS: Kisdobsza: ifj. Kovács Nándor egy néprádió, Patapoklosi: Sajtos Pál egy kukorica daráló, Rózsafa: Csábrák Pál könyv- sorozat, Boldogasszony fa: Kurucz György könyvsorozat, Szentdénes: Wilhelm István könyvsorozat. VILLÁNYI JÁRÁS: Kisbudmér: Nagy Lipót egy néprádió, Peterd: ifj. Bán Lajos egy kézivetógép, láp­pá: Tröszt Ferenc egy kukorica­daráló, Bezedek: Borka Géza könyv- sorozat SZENTESI FLÓRIÁN begyűjtési előadó. Sokmdllió forint ér­tékű anyag felesleges tárolását szüntette meg az a rendelet, mely le­hetőséget ad a válla­latoknak, hogy az el­fekvő anyagokat érté­kesíthessék. Ami vég­rehajtása közben tör­tént az viszont ritka­ságnak számít a büro­krácia elismerten te- kervényes útvesztőjé­ben isJ így kezdődött: a 73/1 Építőipari Vállalat' jú­nius lft-i keltezéssel megkapta az építés­ügyi miniszter 07. sz. utasítását. Szigorúan megtiltották, hogy bár­milyen anyagot érté­kesítsenek. A kislakás­építők ezirányú kéré­seit „természetesen" elutasították. Ezt egy új utasítás követte: a 6/954. minisztériumi főkönyvelési szabályzat kiegészítése a tröszt ré szérűi. Rövid tartalma: az építtetők anyagát felhasználni tilos. — Augusztus 20-án kelt 132/954. sz. miniszteri utasítás és a 13/954 sz. minisztériumi főköny­velőség és anyagellátá si igazgatóság együttes közleménye viszont el­rendeli: a felesleges építőanyagokat a la­kosság felé közvetle­nül kell értékesíteni. A Beruházási Bank ez_ Zel egyidőben viszont elrendelte, hogy az el­fekvő anyagokat az építtetőknek kell át­adni. A vállalat vezetői nem tudták, mitévők le­gyenek. A vajszlói gép­állomásról Pécsre szál. Utották a felszerelése­ket, állványokat — báT ne tették volna. Újabb utasítás s szállíthatták vissza. ' December 3-án meg­érkezett Tímár Zoltán, az É. M. IV-Cs igazga­tóságától s személye­sen „intézkedett." — Azonnal eladatta a vál lalat szociális raktárá­ban lévő 180 darab szőrtakarót. edényeket, sib. A kiárusítás nem tartott sokáig és Tí­már Zoltán visszament oda, ahonnan jött. — Hogy a takarókért az értéküknek még a felét sem — mindössze 40 forintot — adták meg. úgy látszik, nem érde­kelte. Téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az ügy el­intéződött. Mi lenne akkor az utasításgyár­tókkal, még utóbb el­bocsátanák őket. Nem kell megijedni, tudják ők, mit csinálnak. S jött egy újabb utasítás: nyolcvan mázsa nyolc millimétere» és 150 mázsa 14 milliméteres betonvasat szállítsanak át a Vasnagykereskc- delmi Vállalathoz. — Hogy ebből kell a leg­több a vállalatnak? Nem lényeg ez, kérem — majd holnapután visszaszállítják. Mert kérem, az utasítás ... az utasítás! Most már csak arra várunk, mikor uta­sítják, iktatják és bélyegezik meg végre a minisztériumban az ilyen fejetlen, burokra tikus rendelet- és uta­sításgyártókat és sze­mélyesen „intézkedő- ket“, mert mi az ilyen „munkát" elutasítjuk. A pécsi sajtó 120 éves történetéből A hírlapirodalom Pécsett nnmár 120 éves múltra toktat vissza. A leg­első pécsi újság 1832 május 1-éin, Knczevich István pécsi nyomdatu!<aj- donos kiadásában Fünfkirchner Intelligenz Wochen-Blatt firnmct még német nyelven jelent ’bég. Igénytelen, szürke lap volt, je- tősége azonban mégis nagy, mert «zzel kezdődött a pécsi sajtó törté­nete. Sem politikával, sem iirodalom- *bai nem foglalkozott, csupán piaci árakat, a budai sorsjátékhúzásakat, haláleseteket, jelentéseket és hirdet­ményeket közölt. , A ..Fürfkirchner Intelligenz W ^en-Blatt” megszűnése után. tize hat évig Pécsett nem találkozol '«baiapitással,. A sajtószabadság k í'iyás.a után azonban, ‘ 1848 ápril °~én már Pécseit is megjelent az el. Politikai napilap, a | wirth Ernő Adolf szerkesztésében jelent meg. Kezdetiben hetenként két szer, július l-től pedig háromszor jelent meg. Előfordult, hogy rend­kívüli kiadása is volt, később pedig „Pécsi Tárogató” címmel magyar nyelvű mellékletet húzott. A lap tu­dósításokat közölt Magyarországról, a dunai vidékekről, Ausztriáról, Olaszországról. Bátor szófcimoindása miatt a „Fünfikh-chnei- Zeitung” nép szerű újság volt. Amikor JelLasich csapatai bevonul­tak Pécsre, a lap szerkesztöje: Neu- wirth Ernő Adolf kénytelen volt elme­nekülni. A horvátok kivonulása után Neuwiriih újból visszatért Pécsre és 1849 január 1-én „Südungarisohe G rém robotén címmel megindítandó lapjára előfizetésül felhívást bocsátott ki. Elgondolását azonban nem tudta megvalósítani; a súiyos politikai és gazdasági viszonyok miatt, tervezett újabb lap; a nem jelenhetett meg. Az aoszolu i izmus ’tiZjönilíét esz-ten- deje alatt Pécsett egyáltalán nem jelen* meg újság, i860 július 5-én azután nak színházi rovata is volt, amely­ben a cikkíró arról panaszkodott, hogy a színház üres, a pécsiek nem látogatják. . A „Pécsi Lapok” 1861-bem új fej­lécet kapott, politikai napilap lett. A politikai élet megélénkülésével — a követválasztással, városi tisztújí- tással — megélénkült a sajtó is. A lapot 1861 április 1 -tői Bodó István szerkesztette, majd 1862 június 30-án megszűnt. Ezekfaen az esztendőkben egymás­után keletkeztek lapok, de gyorsan meg is szűntek. 1868-ban Dietrich Ignác ügyvéd megjelentetté a Baranya és Pécs című lapot. Csak néhány száma je­lent meg, azután -megszűnt. A kö­vetkező évbem Dietrich Ignác újabb lap indítási kísérletet tett. Mutatvány számként megindította a Negyvennyolcas Balpárt című lapot. Mivel az előfizetők szá­rra nagyon kevés volt, a lap máso­dik számát már nem is tudta meg­jelentetni. Pressefreie Flugblätter főhelyet Neuwirth Ennő Adolf szer­kesztett és adott kí. Ez a lap is még körnet nyelvem jelent meg, de tartal­ma szerint magyar volt. Szerkesztő- fónek hazafias gondolkozását tükrözi k lap mottó;a: „Für Freiheit, Volk bhd Vaterland“ (A szabadságért, rabért és a hazáéit). A lap politikai •jutalommal hetemként kétszer jelent mCg. Beköszöntőjében Neuwirth be­mentette, hogy rövidesen magyar Jvelvü lapot is indít. Erre azonban került sor. „Pressafréie Fiug- ’ áttér” cimü lapja néhány hét mul- b megszűnt. Helyébe a Fünfkirchner Zeitung j*£étt, amely Weidinger Alajos c<*>yv4teireekcdö kiadásában és Neu­Pécsi Lapok címmel Bámffay (Baum.ho/zer) Simon a szebónyi születésű ügyvéd szerikesz tésébeh megjelent a legelső pécsi magyar újság. Bánffay a 48-as sza­badságharc után egy évig a „Pesti Nap!ó”-t szerkesztette s bátor írá­saiért 12 hónap alatt százötvenegy- szer idézték meg a rendőrségre, négy szer állították haditörvényszék élé. A „Pécsi Lapok”, mint ,.szépiro­dalmi, kereskedelmi, gazdászati, mű­vészeti és tudományos” hetilap, va­sárnap és csütörtökön jelen* meg 1860-ban a lap politikai híreket nem közölhetett, de ettől függetlenül ele­venen szerkesztett, szép kiállítású lap volt. „Pécsi Tárogató” cím alatt helyi híreket, postajárást, vadásznap tárt, piaci árakat, börzeáríoilyamo- kat, tárcát és hirdetést közölt, A kúj­1870 január 1-én Rnmazetter Ká­roly nyomdász, mint kiadó és szer­kesztő megindította a Pécsi Közlöny című vegyes tartalmú hetilapot. Az év végén azonban a lap megjelené­sét beszüntette. Nem volt hosszú életű a lepedő nagyságú Pécs- Baranyai Lapok sem Mindössze fél évig jelent meg. Felelős szerkesztője: Simon Zsig- mond volt s kiadta: ifj. Madarász Endre hagyatéki gondnoksága. 1870 május 1-én Gerlai Vilmos és Guttmar.n Joachim mint kiadók és szerkesztőik feltámasztottak a Fünfkirchner Zeitung című lapot, Neuwirth régi újságját, amely 36 évig, 1906 március 22-ig jelent meg. 1887 óta Guttmann Joa­chim fia: Lenikei Lajos, az első hi­vatásos pécsi újságíró szerkesztette a lapot. 1873 augusztus 9-én Simonfay Já­nos ügyvéd, országgyűlési képviselő szerkesztésében úij hetilap jelent meg Pécsi Figyelő címmel. Hetenként csak egyszer, szombaton jelent meg 1 ívnvi terie- delemben. A lap a függetlenedi párt aak volt a szócsöve, a Tisza Ká-’már vezetése alatt állott u. n. balközé» nek a Deák párttal történt egye­sülése után az ellenzéki párt iapja volt. Amikor Simonfay Jánost 1873-ben a pécsváradi kerület országgyűlési képvise'őiévé választották, a szer­kesztéstől visszalépett és a lapot 1875 augusztusától Haksch Emil szerkesz­tette. Mivel a la,p szerkesztője a-- antiszemita irányzatot követte, Kiss József majd Váradv Ferenc, a ké­sőbbi vármegyei főlevéltáros ve* te­át a lap szerkesztését. 1890-ben a „Pécsi Figyelő” egye­sült a Taizs József pécsi nvomdatu- ’ajo'onos kiadáséban megjelent ..Pé­csi Hírlap” című társadalmi hetilap­pal és 1890 április l-től kezdve Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap) címmel hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg Haksch La- ios hírlapíró szerkesztésében. Haksch Lajos 1893 november végén a latitól megváilt és a szerkesztést ekkor Piei- ninger Ferenc ügyvéd, a pécsi ügy­véd, i kamara akkori titkára vette át. A „Pécsi Figyelő" 1894 december 16-fól már mint napilap jelent meg. 1902 tavaszán Honthy István vette át a lapot, amely nem sokkal ezután megszűnt. Pusztai József Bírálatunk nyomában A Dunántúli Naplóban megjelent „Pótolhatatlan emberek” című cikk szövetkezetünket bírálta. A bírálat­tal egyetértünk. A cikk megjelenése után Jenóíalvi Dezsőt, a szövetkezet 1. sz. boltke­zelőjét állásából azonnal felfüggesz­tettük és megkezdtük az átadó lel­tározást. A boltban elkövetett sza­bálytalanságokért, durva viselkedé­séért, az árdrágításokért elnyeri méltó büntetését. Bár a cikkel egyetértünk, sze­retnénk azonban helyesbíteni egy adatot. A boltban nem 70 ezer fo­rint árukészlet volt, hanem 465 ezer forint. Npm menteni akarjuk Jenó- falvit ezzel, ettől függetlenül felel­jen az 5 000 forint többletért. Várhalrr.i Ferenc szövetkezetünk­nél mint üzemágfelelős dolgozik, fe­lesége valóban 31 holdas kuláknak a lánya, apjának valóban tégJaége- töje volt. Várhalmi a boltok ellen­őrzésével és az adminisztrációs mun­kájával volt megbízva. Az utóbbit megfelelően végezte, az ellenőrzési munkájában azonban tűrhetetlen la­zaságok mutatkoznak. Valószínűnek tártjuk azt is, hogy az adminisztra­tív munkájáért kapott elismerések a fejébe szálltak és ezért is érezte ma­gát a szövetkezetnél „mindenható úrnak.” Várhalmit pár napon belül ugyancsak leváltjuk. A „pótolhatatlan emberek” pótol­hatók, helyükre megfelelő dolgozók kerülnek, akik meg fogják állni a helyüket. Ebben az FJK igazgatósá­gi elnöke és Mese elvtársnő is segí­tett. Abban azonban hibásak va­gyunk, hogy eddig a korábbi hatá­rozatok ellenére sem tettünk sem­mit, húztuk-halasztottuk a nem oda­való elemek eltávolítását, nem vol­tunk következetesek a határozat végrehajtásában. A Kozármislcnyi FöUlmúves- szo vetkezel lgazgafútafr*

Next

/
Oldalképek
Tartalom