Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-15 / 297. szám

mÁomiotaÁiaatasmüueran A MAI SZAMBÁN: A Kommunista Párt és a szovjet kormány vezetőinek találkozása az írókkal (2. o.) — A begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona után járó korpajuttatás ki­adásáról (2. o.) — Hogyan neveljük az ifjúságot (3. o.) 1 — istván-akna is teljesítette »téves tervét (3. o.) — • Téli munka a gépállomásokon (3. o.) — A pécsi étel- I gyárban (3. o.) — A „Felszabadulási irodalmi pályázat" pályadíjat nyert drámáiról és verseiről (4. o.) \____________________________________________________— Z M DP B ARANYAM EGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, 1954 DECEMBER 15 Megyénk szénbányáinak helyzete és feladatai Az UDP Baranya Begyei Bizottságának 14-1 ülése A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bi­zottsága kedden délelőtt a megye szénbányáinak mű­szaki és gazdasági vezetői, pártfunkcionáriusai, szta­hanovistái és a széntermeléssel foglallcozó, a munkában élenjáró dolgozók részvételével ülést tartott, amelyen megvitatták a megye szénbányászatának helyzetét és Jeladatait. Hazánk iparának nagy sziilcsége van a me­gyénkben található nagy fűtőértékű feketeszénre, mely minőségben felülmúlja az ország többi bányájában^ bá­nyászott szénféleségeket. Ez megnöveli azt a felelőssé­get, amelyet megyénk bányászainak a több és jobb szén termeléséért érczniök kell. Az idei év és egyút­tal az ötéves terv befejezése időszerűvé tette, hogy a megyei pártbizottság megvizsgálja szénbányáink jelen­legi helyzetét és kitűzze a bánya dolgozóira váró új feladatokat. A beszámolót Sziklai József elvtárs, a me­gyei pártbizottság harmadtitkára tartotta. Sziklai József elvtárs beszámolója Tisztelt Megyei Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Amikor a megyei pártbizottság hosszú idő után ma ismét napirend­re tűzte megyénk szénbányászatá­nak politikai és gazdasági helyzete megvizsgálását, szükségesnek tárt­jaik, hogy elöljáróban beszéljünk szénbányászatunknak a felszabadu­lás után eltelt tíz év alatti fejlődésé­ről. * Komló öt évvel ezelőtt még kis, az ország előtt úgyszólván ismeret­len bányászfalucska volt. néhányezer lakossal. Ma már Komló országszer­te ismert, több. mint 20 ezer lakosú várossá fejlődött. Pécs határában. Meszesen teljesen új városrészt építettünk, modern la. kóépületekkel. A legutóbbi egy év alatt 24 állami kiskereskedelmi üz­lettel, közétkeztetési üzemmel, ven­déglátóipari egységgel bővült a bá­nyavidék üzlethálózata, ezenkívül számos kisiparos, kiskereskedő áll ismét a dolgozók rendelkezésére. Az orvosi rendelők kibővített há­lózata, az üzemorvosi intézmény be­vezetése, a sikondai 60 ágyas éjjeli szanatórium, ?.z országoshírű harká­nyi gyógyfürdő és a 125 ágyas kór­ház, amely ősszel nyílt meg újra bá. nyászaink számára, — mind azt bi­zonyítja. hogy államunk igen nagy gondot fordít bányászaink egészség- védelmére. ■ Gyors ütemben halad szánmeden- cékik fö’dalatti fejlődése is. Számos nagyteljesítményű aknát mélyítet­tünk, új, igen gazdag szénterülete­ken. Aknamély Kési tevékenységünk ezután sem csökken, mert új, gazdag szénterületeket fedeztünk fel — töb­bek között Szászvár déli részén, Kö­vestetőn, Hosszuhetényben. Feltáró és elővájásd tevékenysé­günkre jellemző, hogy csak Kom­lón több, mint 50 ezer folyóméter vágatot hajtottunk ki az elmúlt öt év alatt. A nehéz bányamunka meg könnyítésére többek között 2,100 mé_ tér gumiszalagot, 22 rakodógépet, kompresszorokat, ventillátorokat ál­lítottunk mainkéba a megye szén­bányáiban. Komlóra több, mint egy milliárd 300 millió, a pécsi bá­nyákra pedig csaknem 230 millió fo­rintot fordított népgazdaságunk az ötéves terv folyamán. Pártunk é6 kormányunk gondos­kodására bányászaink jobb munká­val válaszoltak. 1050 óta a Pécsi Szénbányászati Tröszt termelése 153 6 százalékkal, a Komlói Szén- bányászati Tröszt termelése 268.6 százalékkal, a hidasi lignitbánya tér. melése 1910 százalékkal emelkedett. A több szénért folytatott harcban olyan hősök születtek, mént Rúfli Lajos, Valigura elvtárs munkamód­szerének követője és továbbfejlesztő, je, mint Molnár István és brigádja, a 100 méteres mozgalom kezdemé­nyezői, alkik 10 hónap alatt 1040 méter vágatot hajtottak ki és a na­pokban lyukasztottak a komlód alté. róból a zobáki aknára; mint Jelen- azki János és Szlavek Antal „a szo­cialista munka hősei", Kusz János slvtárs és még sokan, akik kiváló munkájukért «ztahánovjsta kitünte­tést és különböző kormánykitünteté. seket kaptáik. Műszaki vezetőink zöme egyetért­ve pártunk és kormányunk politiká. jával, lelkesen támogatja hős bá­nyászaink kezdeményezéseit, segíti a jobb munkafeltételek, megteremtését, a termelés, a termelékenység növe­lését. Élenjár közöttük: Börzsei Mi­hály, Vereczkeí Rudolf, Tamási Ist­ván,’ Mátrai Árpád, Jázbdr.csek Vil­mos, Zátony László, a tervüket ki­válóan teljesítő Szászvár-Máza— Nagymányok-i üzemek vezetői. Ebben t harcban nyerték el munkájuk elismeréseképpen a Pécsi Szénbányászati Tröszt dol­gozói a legmagasabb kormány- kitüntetést: ,.A Munka Vörös Zászló Érdemrendjét.“ Külön meg kell említenünk az ak­namélyítő és mélyfúró vállalat dol­gozóit, valamint a hidasi üzem bá­nyászait, akik jó munkájuk ered­ményeként rendszeresen teljesítik tervüket. Mindezeket az eredményeket csak úgy tudtuk elérni, hogy ott állt bá­nyászaink mögött a párt. Pártszer­vezeteink, párttdtkáraink, kommu­nista bányászaink százai mindig élenjárták a szénért folytatott harc. ban. Külön dicséret illeti meg párt- titkáraink közül Vider Béla, Dobos József, Bencze Károly, Lantos János, Körösi Lajos és Heller András elv­társakat, akik pártszerű és odaadó munkájukkal lelkesen vezetik párt­szervezeteiket. csökkent, a híaottsertés ára pedig en­nek megfelelően szállt le, úgyhogy ma már 22 forintos, sőt azon aluli kilónkénti áron. lelhet élő hízottser- tést venni. Nehezen bontakoaik ki a „Nevelj új bányászat" mozgalom. A szállás­helyeken is gyengén folyik a politi­kai munka. Jelentős fogyatékossá,g. hogy még mindig nem értünk el komoly for­dulatot a műszaki vezetődi, különö­Beszámolója befejező részében Sziklai elvtárs azokat a feladatokat sorolta fel, amelyek végrehajtás® szükséges a megye szénbányászatá­nak fellendítéséhez. Hogy ezt az évet a lehetőségekhez képes1 sikeresen tudjuk befejezni — mondotta, — ahhoz elsősoriban az kell, hogy Komló ne növelje tovább adósságát, sőt ha lelhet, csökkentse, a Pécsi Szénbányászati Tröszt pedig a Tatabányával folytatott pérosver- seny fokozásával minél több szenet termeljen terven felül. Ennek érde­kében fokozni kell a bányászok kö­zötti politikai munkát. Meg kell magyaráznunk bányá­szainknak, bogy a termelési ter­vek részleteiben való teljesítése, különösen a termelékenység nö­velése, a széntermelés önköltsé­gének csökkentése, a pazarlás megszüntetése egész népünk és közvetlenül a bányászok életszín­vonalának emelésére vezet. El ke?! érnünk többek között, hogy az évek óta szinte törvényszerűvé vált ünnepek előtti és utáni terme­lés-visszaesés az idén ne következ­zék be. Továbbra te nagy gondot k*»1! for­dítani a hideg időkre való előkészü­leteikre. Ne tévesszen meg bernnünket a mostani enyhe időjárás! Biztosíta­nunk kell, hogy havazás, jegesedéi? ne gátolja a munkát, s ellenőrizni kell ilyen szempontból a kötélpályáik-, lámopályálk, szállítóvasutafk és egyéb üzemi létesítmények üzembiztonsá­gát. Ha jövő évi terveinket az Ú1 sza­kasz célkitűzésednek megfelelően akarjuk végrehajtani, akkor már az év elejétől kezdve biztosi tárnunk kell az egv«nletes tervteliesftést. Er­re mind Komlón, mind Pécsett a napi és havi tervek egyenletesebb megoszlása nagyobb lehetőséget nyújt mint az elmúlt évben. Komló az 1955. évben átlagosan napi 410 vagon szenet fog termelni. A pécsi szénbányák termelése körül­belül a mostani szinten fog mozogni, die emelkednie kell a híd.ári bánva termelésének. Hogy ezt a termelést zavartalanul biztosítani tudjuk, már évkezdettől, natural-napra. ahhoz el­sősorban megfelelő mennvieégű fej­tésre van szükség, különösen Kom­lón. de Pécsett és Hidason is. A fej­tések előkészítése és gyors leműve­lése érdekében különös gondot kel! fordítani a fejlettebb technológiát megkövetelő munkamódszerek alkal­mazáséra. a 100 méteres mozga'om- ra, a millszekundumos robbantásra, a szállító és rakodógépek kapacitá­sénak jobb kihasználáséra, hogy a követeim én yeknelk megfelelően meg tudjuk gyorsítani az előváiéri. fel­tárási és fejtéselőrehaladási sebessé­geket. A jövő év fo1 várnán már az év kez­detétől nsgvobb gondot kell fordíta­ni elsősorban a komlói és pécsi szén­bányászati trösztnek, ezek üzemelnek és pártszervezeteinek, de rém utolsó sorban az illetékes pártbizottságok­nak és a megyei Dárt-végreha'fő­bizottságnak a beruházások helyes felhasználására. A rendelkezésre ál­ló hitelösszegekkel sokkal felelősség­teljesebben kell bánni, mint edd/g. Nagy gondot kell fordítanunk szén bányászatunk fejlesztési feladataira, többek között a zoTaáki és kővetői lejtaknák mélyítésére, a váraljai és mázai fejlesztésekre. Folytatni kell a pécsi és hosszúhetényi aknák mélyí­tését, a szén minőségének megja Vi­sen a műsaaki küzépkáderek neve­lése téréin. Kitért ezután a pártszervezetek belső szervezeti életének hibáira é* a nópnevetömiumka problémáira, majd rámutatott, hogy a bányász pártszervezetek hibás egy résziének oka maga a megver párt-végrehajtó­bizottság te, amely nem elég rend­szeresen és következetesen foglalko­zott eddig a szénbányák problémái­val. tása érdekében a pécsújhegyl szén­mosó bővítését. El kell kezdetni a hidas# brikettgyár építését. Feltétle­nül biztosítanunk kell, hogy az « célra szolgáló összegeket rendelteté­sűiknek megfelelően használják fel. Továbbiakban a szénbányák mun­kája megjavításának fontos feltéte­leiként említette a bámyász-sajátház- építéed akció továbbfejlesztését és támogatását, a további kutatások ki- terjesztését, és új, tudományosan ki­dolgozott módszerek bevezetését. Hogy mindezek megvalósuljanak — mondóiba — a jövőben fokozot­tabban érvényt kell szerezni a terv­törvénynek, a Központi Vezetőség októberi határozatának, amely az életszínvonal emelésének alapvető fel‘léteiéként a termelékenység eme­lését és az önköltség csökkentését szabta meg ismételten. Meg kell kö­vetelni, hogy a megyei párt-végire- hajtóbizottság által hozott határoza­tokat g - az önköltségcsökkentést él a termelés növelését illetően — ma­radéktalanul végrehajtsák az illeté­kesek. Pártbizottságainknak minden erő­vel biztosítaniok kell az aktívák és általában a párttagok példa- mutatását a határozatok végre­hajtása terén, úgy a gazdasági vezetőknél, mint a tömegszer- rezeti funkcionáriusoknál. Ha szükséges, alkalmazni kell a fe- lelősségrevonást és eeit a vezetőknél kell elkezdem. A felelősségrevonás nyilvánosságának a biztosítására töb­bek között használják fel a helyi sajtót, a Dunántúli Naplót, a rádiót, hogy a tett intézkedésekről minél szélesebb körben tudomást szerez­zenek a bányák dolgozói. Hangsúlyozta ezután, hogy fontos feladat vár a szénbányák munkájá­nak megjavításában a pártaktívák­ra. Alkalmazni kell a népnevelő- .mimika minden bevált módszerét, szervezetileg is meg kell szilárdítani a pártaktívahálózatot, rendszeres tá­jékoztatást, útmutatást kell adná a párt aktíváknak munkájukhoz. Az ed­diginél jobban be kell vonmi a mun­kába a szakszervezeteket és DISZ- szervezetekot is. A bányász szakszervezeteknek kü­lönösen fontos feladatuk a terme­lési versenyek szervezése és a ver­senyszellem ébrentartása. Hiba Volt — mondotta Sziklai elvtárs — hogy Pécs és Komé között az év eleién indult nemes verseny a második fél­évben háttélbe szorult. Felszínen kell tartanunk ezt a versenyt, csakúgy, mint a Pécs és Tatabánya közötti páro6versenyt. Foglalkozott ezután a bányász la­kóterületeken folyó nevelőmunka problémáival és hangsú'vozita, hogy ezt a munkáit sokoldalúbbá, eleve­nebbé kell temmii. Pártunk politikája teljes és ferdí- tésnélMili végrehajtásának — mon­dotta befejezésül — a pártszerve­zetek és a kommunisták a legfőbb őrei. Csak a kommunisták ellenőr­zése és élenjáró munkája biztosíthat­ja. hogy ezt a politikáit bányáinkban maradéktalanra! végre tudjuk hajta­ni, ez a biztosítéka annak, hogy az új szakasz politikáját, az 1954. évi tervet és az. 1955. évre való előkészü­leteket maradók nélkül teljesíteni tudjuk. A beszámoló után az ülés részt­vevői számos értékes javaslattal ás észrevétellel járultak hozzá a megye bányászata előtt álló feladatok ala­pos megvátatásáíhoz. Szénbányáink jelenlegi helyzete Sziklai elvtárs a továbbiakban be- ‘ szélt arról, hogy az új szakasz poll, tikijából nem a bányák termelésé­nek csökkentése, hanem ellenkező­leg: növelése következik, majd rész­letesen elemezte szénbányáink jelen­legi helyzetét. Megyénk feketeszén bányáinak — mondotta — naponta 962.5 vagon fe. keteszenet és 100 vagon lignitet kel­lene termelniük. Sajnos, ezt nem tudtuk teljesíteni. A II. félév kez­dete óta és ma összesen több. mint 20 ezer tonna adósságunk van a nép­gazdasággal szemben. A Pécsi Szénbányászati Tröszt havonta rendszeresen teljesítette, il­letve túlteljesítette tervét. A pécsi szénbányák üzemei között is a leg­jobb munkát a pécsbányai. üzem kollektívája végezte. Főként Pécsbánya dolgozóinak az érdeme, hogy a Pécsi Szén- bányászati Tröszt ezévben ter­ven felül több, mint 50 ezer tonna szenet adott népgazdasá­gunknak. Szép eredményt értek el a hidasi bányaüzem dolgozói is, akik éves tervüket 102.9 százalékra teljesítet­ték. A pécsi és hidasi bányáktól elma­rad a Komlói Szénbányászati Tröszt teljesítménye. Május óta egyetlen hó hapban sem teljesítette tervét s emiatt nem tudtuk teljesíteni a nép­gazdaság számára rendkívül fontos koksz- és gázszéntermelési tervün. két sem. A Komlói Szénbányászati Tröszt vezetőinek többszöri ígérete ellenére is növeltszik a komlói bá­nyák adóssága. Ma már több, mint 50 ezer tonna szénnel tartozik Kom. ló. Ez a mennyiség 25 ezer család évi szénszükségletét fedezné, vagy napig kielégítené a MÁV Pécsi Igazgatóságának majdnem 5 megyé­be kiterjedő fűtöanyagszükségletét. Sziklai elvtárs a továbbiakban is­mertette azokat a műszaki és szer­vezési okokat, amelyek miatt nem növekszik kellő ütemben Komló termelése, s nem csökken, hanem az utóbbi hónapokban bizonyos mérték­ben még emelkedik is a szén ter­melési önköltsége. A bányaüzemek és brigádok kö­zött folyó termelési versenyt jelle­mezve elmondotta, hogy a verseny megélénkült és különösen nagy ér­deklődés kíséri Pécs és Tatabánya A széntermelés helyzetének elem zése után beszámolt Sziklai elvtárs a bányászok között végzett politikai munkáról. A legutóbbi hónapok fő politikai célkitűzése az volt — mondotta, — hogy a bányász tömegeket is felso­rakoztassuk a népfrontban, hogy megértessük a népfront és a tanács szerepét, s a munkásosztályra váró feladatokat, a népfrontban és a ta­nácsban. Bányász-pártszervezeteink­nek úgy kellett érvényesíteniük eze­ket a fontos politikai célkitűzéseket, hogy egyidejűleg nagy gondot fordít­sanak a bányászok anyagi és kultu­rális körülményei erőteljes javítá­sára, másrészt a termelés zave» tá­volságához szükséges fettételek biz. tosítására. A bányász elvtársak, ha nem is maradéktalanul, de alapjában meg­értették és megukévá tettéi az új szakasz politikáját. Ez elsősorban a növekvő politikai aktivitásban tük­röződik. Bányász elvtársaink általában megelégedettek a helyzetükkel, bizakodva néznek a jövőbe. En­nek hatása abban is jelentkezik, hogy egyre erőteljesebb harc páros versenyét, amely a Miniszter­tanács és a SZOT vándorzászlejáért folyik. Élesen bírálta Sziklai elvtérs a Komlói Szénbányászati Trösztöt az ott található és a termelés javítását akadályozó hibákért. A Komlói Szén bányászati Tröszt munkája megja­vítása érdekében nagy segítséget ka­pott már eddig is a megyei pártbi­zottságtól és a minisztériumtól, en­nek a hatása azonban nem jelentke­zik eléggé a termelésben. A politikai aktivitás növekedésé­nek okairól szólva elmondotta Szik. rai elvtárs, hogy a népfrontpolitika. a Hazafias Népfront létrejötte, pár­tunk felsőbb és alsóbb szerveinek a dolgozókkal való közvetlenebb kap­csolata igen kedvezően hatott bá­nyászaink politikai magatartására. Ez a feilődés azonban nem men­tes a hibáktól sem — mondotta be­számolóját folytatva. — Több politi­kai kérdésben nem tudtunk mégfe- '-’ően élőre haladni. Ma még na­gyon sok bányász, bányászfeleség nem érti a parasztságnak adott ked­vezmények lényegét. Sokan nem lát­ják világosan, hogy éppen a mun­kásosztály ellátásának javítása érde­kében kell a parasztságot anyagi sszköaöktel fe a termelés növelésére ösztönözni. Ennék a fontos összefüg­gésnek a megmagyarázása és meg­értése terén komoly elmaradás van, pedig mór számos gyakorlatú példa igazolja pártunk politikájának helyes ségét. A kukorica ára például a Köz­ponti Vezetőség 1953. júniusi hatá­rozata után 1000 Ft-ról 300 , Ft-ra Jobb, következetesebb politikai munkátl bontakozik ki a széntermelési tervek teljesítéséért. További feladataink

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom