Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-09 / 292. szám
N A P C O 1954 DFCKMEf'R 9 z (Tolvtatda ttz 1. oldalról) A Szovjetunió javaslata az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítésére A Saovjetonió kormánya ez év eleji« még a berlini értekezleten tervezetet készített olyan európai koü- üetotiv biztonsági rendszer kiépítésére, amelyikben társadalmi formára való tekintet nélkül rész tvehet min_ den európai ország — nagy és kicsi egyaránt. A javaslat szerint az európai kollektív biztonsági rendszerben résztvevő országok kötelezettséget vállalnak mindén agresszív kísérlet megakadályozására. Ez a rendszer a nagy és kis államok függetlenségét és szuveréEurópa népei előtt tehát tulajdonképpen két út áll. Az együk, ame- iyen a nyugati nagyhatalmak vezető körei járnak és akarnak továbbra is járná, ez a párizsi egyezmény ratifikálásának és megvalósításának útja. Nyugat-Németország felfegyverzése és nyugateurópai hatalmi csoportba való bevonása, Németország, sőt egész Európa kettéosztása. Ez az út a fegyverkezési verseny meggyornitásuk tiszt eletbentartását biztosítja. A javaslat megtétele óta közei egy év telt el Ez elegendő idő lett volna ahhoz, hogy a nyugati nagyhalaiknak megvizsgálják a javaslatot és közöljék saját véleményüket, vagy más javaslatot tegyenek az európai biztonsági rendszer megteremtésére. Nem ez történt. Ehelyett a nyugati hatalmak sebéiben alig pár hét aiatt létrehozták a londoni és párizsi meg- ái'apodásfkat, amelyek útját állják a* európai! kollektív biztonság megteremtésének. sftsását, a háborús veszély fokozódását jelenti. A másik út: az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése minden európai állam részvételével és ezen beiül az egységes demokratikus Németország létrehozása. Ez a béke útja, amelyen járva lehetővé válik a fegyverkezés és a fegyverkezéssel járó terhek csökkentése. Nyugat-Németonszág fegyverkező, revansra éhes uralkodököred együttműködve különböző nyugati, elsősorban amerikai imperialista cso- portokfcal, nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit, a régi nagy-birtokos, tőkés Magyarországot visszakíváinó, a népi Magyarországot, a népi hatalmat gyűlölő „urakat.“ Ezek az urak nemcsak az amerikai imperializmus ügynökei, hanem a feléledő német militarizmus szo1- gái is, méltó utódai a labancoknak és a Gestapo-ügynököknek. Korunk labancaira teljes vereség vár A magyar nép ma nem elszigetelten folytatja harcát, hanem a békeszerető népek legyőzhetetlen táborában. Ezért korunk labancaira nemcsak a nép mély megvetése, hanem teljes vereség is vár. A magyar kormánynak és a magyar népnek — látva azt a veszélyt, amit Nyugat-Németország felfegyverzése jelent •— tanulva történelmi tapasztalataiból, — legelemibb kötelessége mindent megtenni a nyu gatnémet imperializmus felélesztése, a párizsi egyezmények raiifSkálása ellen és ha ez mégis megtörténik, alkkor további intézkedéseket kell termünk az ország megvédése, népünk biztonsága érdekében. Mit jelent Európa népei számára az egyik, és mit a másik út? Az európai népek két útja A párizsi egyezmények ratifikálása növeli a fegyverkezés terhelt, és ezzel növekednek a dolgozó osztályokra nehezedő terhek is. Nyugat- Európábon kezdetét veszi — akárcsak Hitler ural ómra jutásakor —az összes demokratikus jogok. s elsősorbán a munkásosztály jogainak megnyirbálása. A német militarizmus felélesztés« x nyugati országok dolgozói számára a német támadás megismétlődésének veszélyét, anyagi helyzetük rosszabbodását és jog- fosztottságuk növekedését jelenti. Ezért a nyugateurópai országok dolgozói, — elsősorban az ipari munkásak — nem nyugszanak bele a párizsi és londoni megállapodások ratifikálásába. A nyugateurópai országokban már eddig te többmillió ember írta alá. a tiltakozást a londoni és párizsi megállapodások ellen. A nyugat európai’ országokban te a legkülönbözőbb politikai irányzatokat követő emberek közösen tiltakoznak Nyugat-Németország felfegy_ vérzésé ellen. Nyugat-Németország felfegyverzésének útja a legteljesebb mértékben ellentétben áll Európa összes népének köztük a német népnek érdekeivel is. A német nép az elmúlt félévszázad alatt sokat szenvedett uralkodó osztálya hatalmi törekvéseiért, és minden becsületes német dolgozónak jogos kívánsága, hogy végre nyugalomban és békében éljen és Németország ne változzék újra hadszíntérré. A német dolgozóknak ez a jogos követelése egyre erősebben hallatszik, nemcsak a demokratikus Németországban, hanem Nyugat-Né_ metországban is. A nyugateurópai országokban és köztük Nyugat-Németországiban te, más a nép és más a kormány véleménye. A nép ■— és elsősorban a munkások — egyre határozottabban állnak ki a Szovjetunió javaslatai, az egységes, békeszerető Németország, és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. A nyugati hatalmait kormányai azonban még nem ébredtek felelősségük tudatára, nem vonták le a helyes következtetést országaik történelmének szomorú tapasztalataiból, továbbra is Nyugat-Németország fel- f egy vérzésé, a fegyverkezési verseny, a háborús veszély élezése mellett állnak. Ahol a kormányok álláspontja és a nép érdeke azonos Más a helyzet a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, ahol a kormányaik álláspontja és a nép érdeke azonos. A moszkvai értekezleten részvevő országok kormányai következetesen képviselik népeik érdekét, és ezért állnak ki határozottan az európai béke fenntartása, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. Magyarország kormánya b teljes erejével támogatta és támogatja a Szovjetunió javaslatait, mert ezekben a kibontakozásnak, a tartós békének biztosítékát látja. A mi népünk Európa azon népei között foglal helyet, amelyele tör ténelmük során a legtöbbet szenvedtek a német hatalmi törekvésektől. „Hogy mi ne legyünk német gyarmat“ Országunk egész története szinte megszakítás nélküli harc a német, illetve osztrák elnyomó, gyarmatosító törekvések ellen. A magyar kultúra fejlődése is állandó küzdelemben folyt az élnémetesftéssél szemben. Történelmünk tapasztalata arra ta_ sít bennünket, hagy teljes nagyságában felismerjük azt a veszélyt, «melyet Nyugat-Németország felfegyverzése, a német militarizmus feltámasztása jelent. Bár nem vagyunk szomszédosak Nyugat-Németországgal, de tudjuk azt, hogy a revansiszta és felfegyver_ zett Nyugat-Németország egyik fő törekvése Ausztria bekebelezése; újabb Anschluss. Ha ez megtörténik, akkor a nyugatnémet hadsereg ismét újra közvetlenül Magyarország határain van. A német militaristák Anschluss-fervei A nyugatnémet imperialista körökben az Anschluss gondolata nem, csalc hogy nincs kiveszőben, sőt — mint erre több jel is mutat, — feléledőben van. A német imperialisták Németország és Ausztria „sorsközös- ségéneik“ leple alatt, most éppúgy, másat a második világháború előtt, Ausztria meghódítását tekintik az el. só lépésnek a revans és az agresz- szió útján. A magyar népnek, éppúgy, mint az osztrák népnek, az az érdeke, hogy újabb Anschluss sohase követ, k ezzék be. A békeszerető és újabb Anschluss!ól nem fenyegetett Ausztriával lehetséges országaink .közötti kapcsolat további megjavítása mindkét nép javára. Ez az elgondolás vezette a magyar kormányt, amikor az elmúlt években mindent elkövetett az Ausztriával való jóviszony kialakítása érdekében. A jószomszédi viszony megteremtésének további alakulása attól függ, hogy Ausztria milyen magatartást tanúsít Nyugat-Németország imperialista köreinek Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel, Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben. Nyugat-Németország revansra éhes uralkodókörei nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit A nyugatnémet felfegyverzés veszélyességét hazánkra egyéb, ebből az országból közvetlenül hazánk elten irányuló ellenséges cselekedetek te mutatják. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy hazánk ellen elsősorban éppen Nyugat-Német országból indulnak ki a különböző zavart keltő kísérletek; innen sugározza hazugságait a „Szabad Európa“ rádiója, innen irányítják az úgynevezett ballon-akciókat. Külpolitikánk célja: békés jóvis/ony minden országgal A mi népünk nem könyvből, hanem saját éfetének keserű tapasztalataiból tanulta meg, hogy mit jelent a háború. Jól emlékezünk még a háború borzalmába és érthető, hogy mindent megteszünk az új háború megismét lődésének eflkerülése érdekéiben. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának a külpolitikájában az a célja, hogy minden országgal békés jóviszonyt alakítson ki. örvendetes számunkra* hogy az utóbbi időben javult a viszonyunk déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társasággal is. Több fontos egyezményt kötöttünk mindkét ország érdekében, megerősöditek gazdasági, kulturális és sport- kapcsolataink te. Szilárd nemzeti egység Mit kell tennünk ahhoz, hogy a német imperial! izmus ne teltesse még egyszer hadszíntérré Európát, és benne hazáinkat, és hogy ne veszélyeztesse békés építőmunkánkat? Mindenekelőtt szorosabbra kell fűzni népünk egységét, mert ez megnöveli erőinket biztonsagunk megvédése érdekében. Pártunk, a Magyar Dolgozóik Párt ja vezetése alatt olyan nemzeti egység van születőben, amilyenre pél- la eddig történelmünkben még nem rollt. Népi egységünk alapja pártunk politikája, a dolgozó nép életszínvonalának emelése, a szocializmus felépítése. Ez mindenekelőtt a munkásosztály politikája, de minden tekintetben megfelel az egész dolgozó nép érdekének is. A magyar nép pártunk helyes politikája mellett tett hitet, amikor az elmúlt héten 97.9 százalékban a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. Népi, nemzeti egységünk megerősítése éraekében az eddiginél keményebben kell szembeszállni azokkal, akik rést akarnak ütni rajta, akik zavart akarnak okozni. Nem szabad elhallgatni, hogy országunkban még nem kevés ezeknek a szama és hangjuk városban és faluban is gyakran hallható. Itt az ideje, hogy megfelelő választ kapjanak, elsősorban maguktól a munkásoktól, a dolgozó parasztoktól, becsületes, néphez hu értelmiségiektől, de ha kői!, hatalmi szerveinktől is. Aki népünk egysége ellen támad, aki a háborús terveket, a német militarizmust szolgálja, s ezzel gyengíti népünk egységes helytállását, építőmunkánk biz tonságát,' magára vessen, ha tesujt rá népi domotkráöiáin'k büntető keze. Népi, nemzeti egységünk megszilárdítása pártunk és a munkásosztály vezetésével, ez ma az egyik legfontosabb tényező, amellyel a ma_ gunk részéről hozzájárulhatunk Nyu ga t-Németorszég felfegyverzésének megakadá 1 yozásához, és békés épito- munkánk biztonságának megerősítőGazdaságilag erős Magyarország Népi demokratikus államunkat erőssé, gazdaggá szabad népünk mun kúja teszi. Minél jobban, minél többéit és ésszerűbben dolgozunk, minél kevesebb lesz a pazarlás a munkaidővel és az anyaggal, annál erősebb és gazdagabb lesz hazánk. A gazdaságilag erős Magyarország viszont könnyebben tud szembeszállni ez imperialista törekvésekkel, és ha szükség lesz rá, keményebb választ tud adni a hazánk ellen irányuló támadó kísérletekre. A jól végzett munka hazánkban ma nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is. Nemcsak saját magának és családjának használ, hanem a közjón is munkálkodik az, aki tehetségéhez mérten a legjobb munkát végzi, bárhol is dolgozzék: gyárban vagy szánitóföldön, hivatalban vagy iskolában. Ezért ma sokkalta inkább, mint bármikor eddig, szükség van arra, hogy népünk helytállása megmutatkozzék a jobbmimőségű, kulturáltabb termelésben, a begyűjtés pontos teljesítésében, takarékosabb munkában, az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Szoros egységben a felszabadult népek százmillióival Népünknek sok igaz ügyért vívott harca bukott el azért, mert egyedül vaut; gondoljunk csak- Rákóczi küzdőimére, a 48-as szabadságharcra és a 19-es dicső proletártorrada lomra. Történelmüinlklben most először fordul elő az, hogy népünk igaz törekvése egybeesik és szoros egységbe olvad a felszabadult, haladó népek százmillióinak harcával. Ennek felismerése és tudata vezette és vezeti népiköztársaságunk kormányát külpoláitikai célkitűzésében. Ezért törekedett arra, hogy a legszorosabb együttműködést és a legjobb baráti viszonyt alakítsa ki országunk felszabadítójával, a népünknek baráti, segítő kezet nyújtó Szovjetunióval, amely országunkat minden törekvésében teljes erejével támogatja. Ugyanilyen meleg, testvéri viszony áfl fenn, hazánk és a többi népi demokratikus ország között te. Baráti viszonyunkat a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal úgy őrizzük, mint a szemünk fényét, mert jól tudjuk, hogy ez népünk eddigi vívmányai megőrzésének legfőbb biztosítéka. Ez a barátság, amely a békeszerető országokat összefűzd és, amely a moszkvai értekezleten a hatalmas Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársaság és a mépá demokráciák között megmutatkozott, ma történelemformáló erővé vált. Ez az erő reménysége a kapötaflista országok békére é-s szabadságra vágyó dolgozóinak és ugyanakkor a legfélelmetesebb erő a háborúra törő Nyu- gat-Németországot felfegyverezni kívánó ámpenialdstáklkal szemben. Erősíteni a barátságunkat a szovjet néppel és a többi bökeszerető, baráti néppel annyit jelent, mint növelni biztonságunkat, növelni a béke kilátásait. KŐ7Ő8 erővel olyan választ adhatunk nvnden támadónak* amely leheteilenné teazi az agresszió megismétlődését Ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, új helyzet teremtődik Európában, amely szükségessé teszi, hogy a békeszerető országok — és köztük Magyarország is — megfelelő katonai-védelmi intézkedéseket te tegyenek országaik védelmére. Nem tűrhet jüfk tétlenül azt, hogy Európa szívében revansiszta imperialista hadsereget állítsanak fel és lássanak el atem- és más tömegpusztító fegyverekkel. A moszkvai értekezleten résztvevő országok teljes mértéikiben egyetértettek azzal, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén nagyobb gondot kéül fordítanick honvédelmünk fejlesztésére, hogy országaik védelmét a párizsi egyezmények következményeivel szemben biztosítani tudják. A motsrikvaii értekezlet teljes egységet és határozottságot mutatott ebA Szovjetunió és a békeszerető európai országok, amelyeket a Szovjetunióval kötött kölcsönös segélynyújtási egyezmény alapján támogat a ha Százmilliós Kína is, ha közösein szervezik meg védelmüket, olyan erővel rendelkeznek, amely nemcsak minden támadás kivédésére képes, hanem arra is, hogy a támadónak olyan választ adjon, amely lehetetlenné teszi az agresszió újbóli megismétlődését. A Szovjetuniót és a békeszerető országokat nemcsak katonáik száma, nem is csak a korszerű fegyverzet teszi legyőzhctetlenné, hanem az a tény, hogy hadseregeik igazi népi hadseregeik, amelyek nem kislétszámú elnyomó uralkodó osztály, hanem a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekét védik. jen a kérdésben is. ’ovábbra is mindent meóte-zünk a vitás kérdések l. I — ^ n a m rl A a r, a a — - 1 . I ? L. A moszkvai értekezlet azonban nemcsak azt mutatta meg — ezt szeretném újból aláhúzni, — hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák a nyugatnémet imperializmus felélesztése esetén határozott intézkedéseket tesznek határaik védelmére, hanem elsősorban azt, hogy az értekezleten résztvett országok továbbra is bíznak olyan kibontakozásban, amely tárgyalások útján tartós békét biztosít mind Európa, mind az egész világ népei számára. Továbbra is igaz az a megállapítás, hogy nincs olyan vitás kérdés amelyet békés úton, tárgyalások útján ne lehetne rendezni. A Szovjetunió és a népi demokráciák mindent megtesznek a vitás kérdések békés rendezése érdekében. Jellemző erre a szándékra, hogy a moszkvai értekezlet idején volt Moszkváiban az építők kongresszusa, amelyen megtárgyalták a Szovjetunióban folyó nagyarányú építkezések összes fontos kérdéseit. Egyidőben a szovjet építők értekezlete a békés építőmurikáról és a moszkvai értekezlet az építőmunka biztosításáról, nagyszerű jelképe a Szovjetunió kormánya békepolitikájának. A tartós béke biztosításához azonban — mint ahogy ezt Molotov eiv- térs határozottan kijelentette — két feltétel teljesítése szükséges; a) semmiképpen sem szabad feléleszteni a német militarizmust, el- -lenkezőleg, létre kell hozni az egységes, demokratikus, békeszerető Németországot; b) meg kell teremteni az európai kollektiv biztonsági rendszert, amely tartós békét biztosít Európa népei számára Pártunk és kormányunk előtt nem kétséges, hogy a mi népünk — töri ténelmünk tanulságai, saját keserű tapasztalatai alapján, — megérti és magáévá teszi a moszkvai értekezlet határozatait. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és néphez hu értelmiségünk egyemberként áll ki e határozatok mellett. Mi teljes szívből békét akarunk, de ha biztonságunkat és békénket veszély fenyegeti — mint ahogy ez a párizsi egyezmények ratifikálásával és megvalósításával történne —* akkor mindent elkövetünk, együttműködve a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal, határaink sérthetet- ’ensége, népünk eddigi vívmányainak megvédése érdekében. A magyar nép, amikor felemet1 szavát a német militarizmus fe’1' éiesztése ellen, történelme halad« hagyományait követi és tudatában van annak az erőnek, amelyet számára a népi demokratikus rendszer és a baráti népek sokszázmill‘oS táborával való elszakíthatatlan lmP" csolat jelent. Tudjuk, hogy ügyünk igaz üg?> ezért nem kíméljük érte erőnket- Ezt követeli a hazárik iránti szete' tét és ezzel szolgáljuk a béke, a/ egész emberi haladás nagy ügyét. £z a tudat megsokszorozza erőinket e- legyőzhetetlenmé teszi táborunkat. B€iilföldi Eiírck BERLIN A kölni rádió közölte, hogy Adenauer kedden délután fogadta a koalíciós pártok vezetőit és a parlament december közepére kitűzött 'külpolitikai vitájának elhalasztásáról tanácskozott velük. Egyes koalíciós pártok ellenezték ezt a javaslatot. Ezért úgy határoztak, hogy a külpolitikai vitára és ezzel együtt a párizsi szerződések első olvasásban való tárgyalására az eredeti terveknek megfelelően december lő-én és lő-án ke rül sor a bonni parlamentiben. BERIJN A bremerhaveni Seebeck hnjoßfrr dolgozói kedden harci bizottságot a* kiláttak a kényszer-toborzás ellem akciók irányítására. A nyugutném országi hajógyári munkások s, szervezete szolidaritásáról és tárn gatásáról biztosította a harci bitet - ságok
