Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-05 / 289. szám
»54 DECEMBER 5 NAPCÓ s nMegnőtt dolgozó parasztságunk termelési kedve, megerősödtek termelőszövetkezeteink ' Beszélgetés a szigetvári járási pártbizottság első- és m ísodtitkárával 9 Qla pa 'dáqra kié dtik &z i k ÍIürkányi helyzet jelen lés i. Májusban a harkányi Első Megyei Tanácskozás termelőszövetke. zetet a küldöttségek hada lepte el. Az aktatáskás „fa’újáról;- egymásnak adták a kilincset, — jöttek « járás, tő!, jöttek a megyétől, végűi még Boßapest- ről is egymást érték az autók ... — Elvtársak! Ne engedjék kárba veszni ezt a drága melegvizet! — Mennyi energia megy pocsékba! Csináljanak melegágy telepet... Ha Önök nem akarják, akkor más tsz vállalja! — Nem bolondság — válaszoltak a rögtönzött közgyűléseken. — Legyen üvegház, az üvegben melegágy. Mi adjuk a pénzt, természetesen állami hitelből, az építő váiial&t pedig a kulcsot, méghozzá december 1-re, hogy még február— márciusban zöldpapri. kát, paradicsomot, friss zöldséget vihessünk a pécsi piacra... Számoltak és kalkuláltak, míg végül megegyeztek: egymillió hatszázezer forintért felépülhetne); az üvegházak. Ment minden, mint a karikacsapás... A* ám, csak, hogy a karika elmaradt, a csapás viszont a termelőszövetkezetieket érte, mert december l-i ün. nepélyes kulcsátadás helyett mégcsak egykét föld bevert karó jel zi az üvegházak helyét. A vállalkozók csakugyan beadták a kulcsot... amit a terv hátiapjára rótt megjegyzések világosan tanúsítanak: „A terv rossz “. A kivitelező Hídépítők visz szaküldték a F'ÜGI- nek (Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda), onnan lekerült a megyé. hez, méghogy: „A terv szerint a vállalat nem tud biztosítani munkaerőt.'* Megy az akta vándorútra, mire újra vissza, tér, új toldalék szapo- touik a hátán: „Anyagot biztosítson a munkáltató.“ Tekintve, hogy a levelezés igen hosszadalmas, megindult a har. kinyi kiszállások újabb özöne. November ötödiken például a Hídépítők is, a FÜGI is le- zaiasztott egy-egy meg bízottat Harkányba — mérjék fel pontosan a területet. Két hősünk ott áll a bugyborékoló melegvíz előtt. A kölcsönös üdvözlések után a Hídépítő: — Khm. Tehát mérünk. Apropó — nincs nalad egy műszer?! — Az elején kezdted. ín ís mérni jöttem. — mién nem hozták te? A kölcsönös egyetértés után a függöny le. ók fel Pestre, és bizto. még mind a ketten keresik a mérő- cs'köröket... N«, majd a megyei tea-fcs közbeszél. No- * ember 2í>-éo elhatározták, hogy a haiaro- zatiLg öss sotuvMidu legújabb értekezleten, határoznak a határú- zandók felől... Namármost: a tsz-ke minőén nap h »/ egykét „üveghazas" levelet. határozatok, igény, lést, észrevételt a posta Mivel a htrWányiak módszeres emberek, külön szekrénybe egymás tetejébe rakjak valamennyit, mondván, jó lesz ez majd, ha a zöldpaprikái, meg az uborkát k».l! csomagolni, csak hadd küldjék őket... Tekintve, hogy szemünkben Pécs zöldség ellátása és egy termelőszövetkezet gazdáiké dósának megzavarása nem gyermekjáték — ezentúl minden vasárnap helyzeti Mentést adunk a harkányi üveg házépítésről. És mivel a munkák előrehaladása embereken múlik, • vastag betűkkel nyomatjuk ki mindazoknak a nevét, akik ebben a dologban „intézkedtek“, míg tényleg meg nem Indul az üvegház alapjain*'; megásass... Traktor keresi a gazdáját... Lapunk munkatársa elbeszélgetett Gyorsok István elvtárssal, a szigetei járási pártbizottság első titkárá- v'al és Neubauer József elvtárssal, ® szigetvári járási pártbizottság má- “uátitkárával a mezőgazdasági munkákról. — Milyen eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés fellendítéséről hozott párt- és kormányhatározat megvalósításában? A határozat megjelenése óta meg- a járás dolgozó parasztságának ,^'melés: kedve, ami abban is megúszott, hogy már tavaly kevesebb ^ meg hem művelt terület, sok 7jyen még kevésnek is bizonyultak * OFA-földek. Nem tudtuk kielégíti az igényeket például Szigetvár, ^ulnnái i és Patapoklosi községek"ellemz<", hogy mintegy háromszo- ^sára teljesítettük a pillangós nö- ®'yek vetéstervét. A rossz időjárás a nem megfelelő növényápolási t’kak miatt azonban még mindig kielégítő járásunk kenyérgabo- Jermésátlaga: például búzából "ak 5,1 mázsa volt. •Jelentős eredményeket értünk el “Z állattenyésztésben. Sertésállomá- yunk termelőszövetkezeteinknél ®^3-ban 70 százalékkal emelkedett: 7® hasonló a helyzet az egyénileg ölgozó parasztoknál is. ____ .j ^tmelőszövetkezeteink zömében ?*8erősödtek, -megszilárdultak A ró- safai Közös Uí; termelószövetkezet- például egy munkaegység érté- ® 32 forint volt és a szövetkezet . htegy 700 -ezer- forint kölcsönt fi- ^tett vissza államunknak.^/’ Kevés fedményt értünk el azonban a gyü- °lcsösök és a szőlők telepítésénél. — Milyen intézkedéseket tettek most ősszel a járás mezőgazdasága fejlesztése érdekében? Az őszi mezőgazdasági munkák ^indítására időben mozgósítottuk "űtszervezeteinket és a tanácsokat. I* munkák elvégzése jó ütemben ha- például a tótszentgyörgyi termelőszövetkezet október első heté- jy'n befejezte a vetést. Amíg 1953- ,. n 12.534 hold volt a kenyérgabona ®‘ésterülete, addig idén 17.203 hold. i®nyérgabona vetéstervünket novem ttw 98.5 százalékra teljesítetj.*- A hiányzó 1.5 százalék búzát fasszal vetjük el. Következetesen dolgozunk a talajerő visszapótlásán. Az őszi idényben mintegy 5 500 holdat istállótrágyóz- tunk, és több termelőszövetkezetünkben bevezettük a szakaszos trágya- kezelést. Állami gazdaságain!; és termelőszövetkezeteink többsége az eszi mélyszántást befejezte, ezen a téren azonban lemaradás mutatkozik az egyénileg dolgozó parasztoknál. Állami gazdaságaink és tsz-eink a silózási tervet többségükben teljesítették és így járásunk lényegében háromszorosát silózta a tavalyinak. A következő évben a termelőszövetkezetek belterjes gazdálkodásának kialakítását tartjuk fő feladatnak és mivel járásunk adottságai az állattenyésztés fellendítésére igen alkalmasak az állattenyésztés további fejlesztését. Eddig elhanyagoltuk a gyümölcsösök létesítését, szőlő telepítését. A legelők ápolása is csak néhány községben történt meg. — Ezeken gyökeresen változtatunk. — .1 járás két gépállomása rend. kívüli fontos szerepet tölt be a jövő terveiben. Hogyan javítanak munkájukon és mit tesznek a tsz-ekkel való kapcsolat megjavításáért? A járás két gépállomása a szigetvári c> a szentlászlói gépállomás munkája nem kielégítő, elmaradtak a tervek végrehajtásában. Ennek oka főleg a két műszak megszerve- zésének elmulasztása, a gépek teljesítőképességének ki nem használása. Feladatunk az, hogy a következő évben minden gépre biztosítsunk két műszakot és emeljük traktorosaink szakmai és. politikai tudását. A gépjavítást mindkét helyen meg kezdték, e téren nincs lemaradás. Az a tervünk, hogy a szerelővel közösen minden egyes traktoros sajátmaga javítsa ki erő- és munkagépeit i így biztosítva látszik az, hogy a téli gépjavítás minőségileg is jobb lesz. A traktoi osoknak is saját érdeke ez, mivé) az általa kijavított géppel dolgozik a jövő évben. Az utóbbi időben javult a termelőszövetkezetek és a gépállomások közötti kapcsolat, ez főleg megmutatkozik a gépállomások által végzett mun’-ak minőségében és határidőre való elvégzésében. A gépállomásról kihelyezett agro- nómuofk december 15-ig a termelőszövetkezetek vezetőségével közösen tervet dolgoznak ki, melyek a tsz jövedelmezősége fokozásának módját tartalmazza. Több helyen létesítenek halastavat, így például Tót- 'zei,. g) örgyön. Tejfeldolgozó üzemet Rózsafán. Konvhakérté«retet Szigetváron é' Kárászpusztán. Biztosítani kívánjuk ezáltal, hogy a termelő- szövetkezet tagsága az általa végzett munkaegységre pénzbeli előlegben részesüljön. — Milyen intézkedések akadályozzák a mezőgazdaság fejlesztési határozat végrehajtását? A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos párt- és kormányhatározat eredményes végrehajtását még több komoly probléma akadályozza. Dolgozó parasztságunk többsége ez- évben különböző vállalatokkal szerződést kötött konyhakerti növények termesztésére. A szerződéskötés után ugyan megkapták a vetőmagot, gondosan ápolták a növényeket, de már a megtermelt növényeket csal; nagy nehezen vagy egyáltalán nem tudták átadni például Dencsházán az uborkát, étkezési tököt, paradicsomot. Ez dolgozó parasztságunk egy részénél megnehezíti a következő évben a szerződése1' növények termesztését. Súlyos hiányosságnak látjuk még a Szigetvári Konzervgyár ügyét. A gyár közvetlen közszükség'éti cikkeket termel, amelyek előállításához az ország egyéb távoleső részéről szállítják ide a nyersanyagot, ugyanakkor, amikor a szigetvári járás területén termelt nyers anyagot az ország másik részébe szál lítják el feldolgozás céljára. Ennek következménye az, hogy felesleges összegeket adunk ki szállításra. E nagyjelentőségű határozat végrehajtását erősen gátolja az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok nincsenek kielégítve megfelelő kisgépekkel. Nagy a kereslet például eke, borona, répavágó iránt, amit csak kis részben tudtunk ezidáig kielégíteni. Megnehezíti a határozat végrehajtását az is járásunk területén, hogy kevés a megfelelő képzettséggel rendelkező agronómus. A tésenyi dolgozó parasztok és a községi tanács már októberben szerződést kötöttek az ócsárdi £.p- állotnással a gabonafélék vetésére és az őszi mélyszántásra. A gépállomás küldött is egy traktort, csak éppen embert nem, aki beindíthatná és végezhetné vele a munkát. Már több mint egy és fél hónapja ott áll a gép a falu végén szépen kitisztítva, rendbehozva, de azóta még egy szem 17abonét nem vetett el és egy talpalatnyi földét nem szántott fel. így a tésenyi parasztok és a községi tanács elmaradt a gabonavetéssel és az őszi mélyszántással. Ideje lenne, ha a gépállomás vezetősége munkába állítaná azt a traktort és nem hátráltatná a tésenyiek munkáját. MAKARÓ FERENC, v. b. elnök ko: Évente egyszer kivált a . irmányprcgram óta — majd min- újság kötelességének tartja, ®°Sy Villányba látogatva cikkben, jártban és tudósításban számoljon a Csillagvölgy, a Sterntahl meg ? Ordögvö’gy, a helybeli állami gaz- Úfág világhíres terméséről. Helyén- Ú’ó íS) hogy a villányi vörösre, me- '• Villányer Rotwein néven tiszteiül; a berliniek és Vine Rouge de «ál; úk 'Hány címkével patikaáron vásárol a franciák — jobban ráirányít- w." a közfigyelmet, mert nemzeti mécsünket csak a legutóbbi eszten- Jkben kezdtük érdeme szerint megsülni. HJe aki az állami gazdaságban jár, J necsak erről írjon. Mert bár a százakós hordóiban most értőik az a kevéske vörös, amit a Perc °noszpóra még meghagyott a szüntető élőknek Villányban és Bara. Váhan mégsem az a fögond — mit Fjnk idén, hanem: jövőre, S két év múlva kerül-e már több Jrösbor, meg harsánykörnyéki fehér Poharakba? Lesz-e mivel pótol- f Hnk a tízezernyi katasztrális holdon v..®híjjas szőlők kipusztult tőkéit a l!, Anyi, mecseki, siklósi, mohács- Jrnyéki hegyek oldalában?! És mert } a villányiak ténylegesen legna- gond'ja, az állami gazdaság jj'hden vörösbora értéke eltörpül az úami gazdaság legnagyobb kincse u az ivánszőlősi, beremendi és vil- . ^Pusztai százötven holdas anya- kp mellett, amely annyi szőlővesz- lolh ad'Latna, mellyel öt év alatt pó- 'hatnók valamennyi hiányt. Q;®* a 150 hold bölcsője lehetne az (Á történelmi bortermelő Baranyá- v k- ötven centisre vagdalt érett (.izeiért, száláért két deci vörösk'1 Is megadna a gazda elPfe eladó. ha lenne De mivel nincs ... Es miért nincs?! •w~ több milliót eléget?aJs'K TAVALY... A főkönyvelő 0s 5rtan matat kartonjai között, de JJhamar kivetkezik csendes ki- hah é(?éből, minta.hoigy e történet Jlatán minden ember vére felforr... -Javaly, vesszővágás után Budapest jj yniányba utazott a Földiművelés- jjjpú Minisztérium minősítő bizott- $efa.' Többmillió sima vadvesszőt ki- n, . heztek, mondván, nem értek be JSgá, rossz a bél és faarányuk, be 1,1 olthatják őket. Ha selejt, hát Miért nincs e! selejt — kint a helye a szeméttelepen. Azám, ahogy fuvarozzák — a villányi szőlősgazdák meg elhordják, mert szerintük — megfelelő! Mit tesz erre a gazdaság? A szemété?) eilopásánakf!) megakadályozására és tüzelőszén pótlására e 1 é g ette t e 11 többmillió vesszőt, melynek egyrésze nyilvánvalóan felhasználható, mert különben nem kínáltak volna még pénzt is érte a szőlősgazdák. Gyönyörű dolog? Pedig a csattanó még csak ezután jön. A Földművelés ügyi Minisztérium egyik szerve által kiselejtezett vesszőkből még elégetés előtt a másik, az Abasáiri Szőlőoltvány Forgalmi Vállalat átadott majd százezer darabot a vil- lány.kövesdi termelőszövetkezetnek oltásra, előhajtatásra és iskoláztatásra, mfjd a napokban leszurkolt érte (a selejtért!?) 75.000 forintot... Namármost: jó volt-e az a sotamil- lió selejtnek ítélt sző'ővessző — de akkor miért égették el? Vagy: tényleg felhaszná’hatatlan, amelyből soha nem lesz megfelelő termő tőke. — akkor meg miért adtak ki rá temérdek pénzt az a.basá- riak és hogy merik forgalombahozni? Nehéz kérdés — ügyész legyen, aki eldönti... ROSSZ H El .YEN KERESGÉL azonban, aki csak a Szőlőoltvánvter- melő Állami Gazdaság kályháiban és kéményeiben kutatja a vesszőhiány okát. Nem itt leledzik az. hanem az esőáztatta. köd'beb'Tult ivánszőlősi, vi!lánypus.ztai és beremendi anyatelepeken. Olvan ez. — mint agy hatalmas függőkért, hárommá tér magas betonoszlopokon feszül a négyszeres huzal, azon kúszik, rajta futtatják máiustól októberig az el- nvú'tózó. hosszuszál vesszőket. A tőkéről felkapaszkodó bátortalan szálat májusban kötik a legalsó huzalhoz, de amint följebb szökik, mindjárt a másodikhoz, harmadikhoz, majd a legfelschöz rögzítik a Vókánvról. U.i- oetréről, Kiskassáró), Nagybudmér- ból — nyolc-tíz kilométert idegya- logló brigádok. A negyedik kötözés után — följebb már nem mehet — a legfelső huzalon futtatják végig, kötözik újra és újra, hogy egyenes egendő vadvessző és oltvány? legyen, minél több ötven centi darabot apríthassanak belőle... Kötözik, évente kilencszer, — ha van ember, de schasincs elég. Tavaly is, idén is elszalasztottak jó néhányat, az összefonódó kacsok szét fejthetetlen, csak szét szaggatható dzsungellé szőtték a tömérdek, összevissza hajlott vesszőt, melynek földje ritkán látott kapát. A termés? Fele sem, harmada is alig a tervezettnek ... Ezért nincs elegendő vessző. De, hogyhogy nem értik meg a környékbeli munkások — ez az anvateiep a kulcsa az egész megye szőlőgazdaságának?! — Mert a bérük az ellenkezőiét mondja: és igaza van Berthold Péter párttitkár elvtársnak. Kukorica- kaplásához mindenki ért, mint ahogy a réoaegyeléshez sem kell külön tudomány. De itt minden vesszőszálat külön kell nevelni, érteni kell u levélírónál jakban növő kacsok sebeités nélküli kitördeléséhez... mégis pusztán annyi az emberek keresete, vagy még kevesebb, mint KuKorica- kapaláskor. Ertik-e már, miért adott a műit es-iondöben is csak száz holdra való oltványt a gazdaság — ezemégyszáz helyett?! Az illetékesek takarékoskodnak a bérrendezéshez szükséges pénzzel, ugyanakkor milliókat pazarolnak el vele — szőlővessző formájában . .. DE NEM IS PÉNZ KELL IDE! A derék Mills Ferenc tanító — a Hazafias Népfront villányi elnöke, aki egyszemélyben szőlősgazda is — fél óra alatt elmagyarázta, honnan fúj a. szél?! Villány környékén ma a szőlővessző nagyobb valuta, mint a forint. Mert — tudniillik — vesz- szőt semmi pénzért sem kapni, de ha valakinek mégis akadna eladó, azért temérdek forintot vághat zsebre. Mit gondolnak — hát otthorima- radna-e cgv villányi szőlősgazda is ha azt mondaná neki az állami gazdaság igazgatója: gyere, művelj meg rendszeresen egy anyatelepi parcellát. nemcsak a teljesítménybért kapod meg. hanem prémiumként a tetejébe elsőosztályú vadvesszőt is?! Vagy akár kész oltványt hiányzó tőkéid pótlására, vagy új szőlő telepi tésére?! Én magam szerződ először az állami gazdasággal Ahol a baj, ott legközelebb az orvosság is, amit Milla Ferenc tanító és Heiner János agronómus javasolnak, az nem bolondság, csak szív kellene a vezetéséhez, alkalmazásához — lenne mindjárt vessző elegendő, több jutna piacra még a prémiumok kiadása után is, mint anélkül, manapság. Szív — de a tervf elade tokait megszabó Dunántúli Szőlő, és Gyümölcstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának nincs elég nagy szíve az ország és a megye szőlészete lesújtó állapotániat; átérzéséhez . Mert ha lenne, akkor nem csináltak volna egy bazárt az o’t- vóny terme lésre berendezett gazdaságból, akkor nem sóztak volna a nyakába hagymát és fajtaborsót, dohányt és retekmagot., olajlent, és kendert, nem termeltettek volna Villánnyal tömérdek búzát, amely mind a legfontosabb tót, az anyatelepek,ről vonta el a munkaerőt, és amelv idén újra jócskán szerepel a tervfeladatokban ... PÉNTEK ESTE ?. villányi vasútállomáson maga az élet mutatta meg — Villány környékének mit kell termelnie?! Már sötétedett, amikor a villánykővesd lek vagonba raktak 30 ezer gyökeres oltványt — küldik szét az országba; ebből pénzel (oe még milyen jól!) a kis termelőszövetkezet tagsága. Nem foglalatoskodnak ők jóformán semmi mással. egyedül oltványkészftésseL Úgy tervezik — mostani három holdjuk mellé még másfélre telepítenek anyatelepet. — Lám — a termetószövelJkeaetibeJt, ahol tudomásulvették, hogy az élet most szőlővesszőt követel — új telepítések létesülnek, az állami gazdaságban meg, ahol a sok egyéb növény között jóformán csak az illendőség kedvéért foglalkoznak vele — sorvad és lassacskán tönkremegy ... De mi lenne, ha a villányi, a vó- kányi, a szederkényi és más környékbeli termelőszövetkezetek is okulnának a villánykövesdi gazdálkodáson? Ha egy-két holdon még idén anyatelepet létesítenének?! ~Egyrészt bőséges jövedelemhez jutának, másrészt millió és millió vesz. szővel. oltvánnyal több kerülne ki a szőlőtermelő hegyo’datefcba. És az állami gazdaság telente, meg oit- vány készítés idején megtaníthatná •bent Villányban valamennylüket az oltványkészítés mesterfogásaira. Állami gazdaság, amely a megye szőlőtermelésének kulcsa — a termelőszövetkezetek iskolája lehelne! Iskola — de ehhez tanító keikme. olyan, aki ismeri Villányt, mim a tenyerét, akinek keze alatt jött létre a ma meglévő ves-szötelep. Pet ten _ koffer Sándorra gondolok, akit évekkel ezelőtt a járási szervek hatalmas baklövésként leváltottak, vezetői tisztségéből. Az „e!!enség"-nek titulált országoshírű szakember most Lengyeltótiban szervez állami gazdaságot. Nem kétséges — újra hu- szouötesztendős működése színhelyén — Villányban a helye! Ezt kívánja nemcsak az országos érdek, de egy méltánytalanul félreállttoM és megsértett emberi becsülettel szembeni soha nem késő kötelességünk is •.. VILLANYBAN NEMCSAK a borok érlelődnek, hanem a szakembereknek, az állami gazdaság irányítói nak elhatározásai is. A pártszervezet vezetősége már döntött: igazgatóság ide, igazgatóság oda — idén nem égttnek el egy szál. valamicskét felhasználható vesszőt sem! É* az agronómusok, akiknek a mezőgazdaság fejlesztési határozat lángraűob- bantotta lelkesedését az idei nyár, a tétlenség a változatlanság nyara le- hűtötte, most mór lassan kivetkőznek keserűség'ül; bői és kiállnak amellett, hogy a gazdaság végre az legyen. ami a rendeltetése: a baranyai szőlők helyrehozásának bázisa, rrrvely ,ne,k ennél nem lehet fontosabb feladata! Ha az országnak új szőlők, jó szőlők kellenek, márpedig azok kellenek, akkor nem bizonytalankodva, félszívvel, hanem teljes erőnkkel vágunk ReW és az,t mondjuk. Villány, az Oltványtermelő Állami Gaz daság lesz az a pont, amelyen keresztül felvirágoztatjuk. Villány é# Siklós környéke, a Mecsek évszázados, történelmi bortermelését! De nemcsak mondjuk — keresztül is visszük! Oroszlán Imre
