Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-05 / 289. szám

NAPLÓ 1954 DECEMBER 5 S „A kerületi tanácsban is igyekszem úgy megállni a helyemet, mint a bányában'1 Elmondta:'Fruzsina István bányász, tanácstag lluszomháram éves vagyok. Má- soddk eleműbe jártam, amikor ide a Tátra utcáiba jöttünk lakni. A könnyeik minden lakóját jól ismerem, dv» most érzem igazán, hogy szeret­nek s bíznék bennem: tanácstaggá választottak. Nagyon boloog vagyok, hogy a 35-ös választókörzet lakói méltónaik találtak e nagy megtisz­teltetésre. Úgy érzem ezzel nemcsak engem, hanem édesapám 43 éves bányászkodását. egy bányászcsalá­dot, a bányászmunkát érte megbecsü­lés. Kommunista vagyok és a keni. leiti tanácsban is igyekszem ágy meg­állni a helyem, mint a bányában. Tettekkel akarom igazolni választóim luk, hegy nem csalódtak bennem. Már a jelölőgyűlésen, a választás napján a szavazóhelyiségben és az eddigi beszélgetések alkalmával több probléma megoldását kérték tőlem. A Marx út lakói eLpanaszolták, hagy reggel tél 5-lg van víz és utána egész nap nincs. Schleppsk is erről beszél, tok. A Táti a utcaiak meg az utcát szeretnék rendbehozni. No, és édes­apám s bányászismerőseém kérésé­ről sem feledkezem meg: ők büfíét, sörözőt kérnek közeibe, hogy ne kelljen egy pohár sörért bemenni a városba. A napákban már megnéztem, ho­gyan lehetne elintézni a Marx útiak kérését. Többen javasolták, hegy a Tátra , utca és Marx út sarkán lévő köí-kútra kapcsolják át a vízvezeté­ket. A javaslat helyes. Lemértem, csak 9 méter cső kellene, a lakók pádig társadalmi munkával segítené­nek lefektetni a csöveké', A Tátra utca felső részét kicsit el kell egyen­getni, nem nagy munka az egész, a lakóknak azonban sokat jelent. Hogyan akarom megoldani a prob­lémákat? Az első tanácsülésen el­mondom váló*, ztóim kérését és a ja- vasíatckaí i , Kérem, hogy ezeket valósítsák meg. Ha esetleg valamit most nem lehet megoldani, feltétlen megkérdezem, hegy mikor csinál jók meg. Például megbeszélem a tanács­osai, hogy a Tátra utcát mikorra le­hetne rend behozni. Ezt közlöm az utca lakóival és szorgalmazom, hogy az ígért határidőre valóban teljesít, sok kérésünket. Soha neun bíztak meg még Uypn nagy feladattal, de mint említettem, jól ismerem választóimat és tudóm, hogy munkámban segítenek ne­kem. Sokat afcavck foglalkozni a köreit lakóivá* Rendszeresen fogadóórát tartok, ahol választóim fölkeresnek és elmond.iáik problémáikat, pana­szaikat, kéréseiket. Ezenkívül naponta munka után sok választómmal talál­kozom. Most. a választások utáni na­pokban is. amikor műszakról haza­jöttem, mindig beszéltem 9—10 vá­lasztóval. Elmegyek a lakásukra, megnézem, hogyan élnek, mit dol­goznak, megkérdezem, mik a problé­máik. Igyekszem minden családot az" eddiginél! jobban megismerni, mert így jobbam tudok segíteni nekik. — Sokszor tapasztaltam már, hogy oda­haza közvetlenebbek az emberek és a közvetlenség jobb kapcsolatot te­remt, Ilyen közvetlen, jó kapcsolat, ban akarok ’enni minden választóm­mal: érezze mindegyikük. hogy barátjuk, segítőjük, méltó képvise­lőjük vagyok. Rendszeres időközönként tanács­tag beszámolót tartok, erre minden választópolgárt meghívok. Az- ilyen beszámoló gyűlésen közösen beszél­jük meg az eredményeket és a to­vábbi térni valók at. Nagyon fontosnak tartom, hogy •; területi pártszervezettel — Budai 11. pártszervezet — jó kapcsolatom le­gyen. Én ugyan nem tartozom ehhez az alapszervezethez, de elmegyek tag gyűlésükre, mert tudom, hogy itt a területi pártszervezet kommunistái sok értékes tapasztalattal segítik elő az én munkámat is. Körzetünkbe rend szeresen járnak lei népnevelők a te. rületi pártszervezetből, velük is el­beszélgetek. elmondják milyen pana­szokat hallottak, hol s miben kell nekem eagitend. Hétfőn lesz ss első tanácsülés, utá n,a az eddiginél jobban munkához Iá. tok. Azt akarom. Rogy már áz első tanács tagbeszárnoíó gyűlésien kerüle­tünk és kftiZiHürsk eredményeiről számoljak be. Ezért igyekszem úgy dolgozni, ahogyan ezt egy kommu­nista tanácstagtól a választók jog­gal elvárják. Tanácsülés Hirden Húsz újonnan választott tanácstag ül a teremben, amikor Dobrovodsz- ky József elvtárs megnyitja Hird község tanácsának alakuló ülését. A háromtagú mandátumvizsgáló bi­zottság véleménye után, Hurkó Jó­zsef tanácstag bejelenti: a végrehaj­tóbizottság választása következik; Azt hinné az ember, mily nagy vita lesz most; a legjobbak közül is a legjobbakat válasszák majd a vég­rehajtóbizottságba, megvitatják, kik legyenek ezek. Nem így történik. Várszegi László neve hallatszik első­nek, s mindannyian egyszerre eme­lik fel kezüket. Valaki közbe is szól: „Emberek, ne bólogassunk, nem lesz ez így jó.“ Ám, hiába az intelem, egyhangúlag — már mint szó nélkül — megválasztják a héttagú végrehaj­tóbizottságot. A szünetben kerül sor az elnök, elnökhelyettes és a titkár megvá­lasztására. A hét tanácstag úgy gon­dolta: Várszegi László elvtárs a leg­méltóbb az elnöki tisztségre, tags fogadja, amikor bejelentik, mint ahogyan a többi elvtársak nevét is.. Ezután megalakítják a mezőgazda­sági és a szociálpolitikai állandóbi­zottságot. A mezőgazdasági bizottság elnöke Végh József lett. míg a szo­ciálpolitikaié Bózsa István. A választás után az új tanács el­nöke, Várszegi ImszIó elvtárs kéri a tanácstagokat, hogy tevékenyen tá­mogatták. a végrehajtóbizottság mun­káját, s közösen, a népfront-bizott­ságra támaszkodik Hird dolgozóinak jobb életéért, a falu felvirágoztatá­sáért munkálkodjanak. Ezt azonban csak úgy teszik meg, ha a tanácsüléseken nemcsak hall­gatnak. hanem előadják javaslatu­kat, észrevételeiket, egyszóval bát­ran és következetesen képviselik választóik érdekeit. Megvalósul a bükkösül népfront'prowram Büfckösdön tegnap kezdték meg a Megyefa-Szentdomján közti két és fél kilóméter hosszú, másfél méter széles gyalogút salakozását társa­dalmi munkával. A szakadékos, be- vágásos részeken a gyalogjáró két oldalára korlátokat helyeznek, míg a cigányvölgyi patakra hidat építe­nek. Az út elkészítéséhez előrelát­hatólag három vagon salakra lesz szükség, amely mennyiséget a bük- kösdi állomás biztosítja. A fogatos gazdák vállalták a sa­lak fuvarozását, a többiek pedig le­rakják, elegyengetik. A Cigány-telep lakói is belekapcsolódtak ebbe az ön­ként vállalt társadalmi munkába. _______________i__ A SZŰK KIS Ipar utcából pót­kocsis TEFU Csepel kanyarodik ki. Az első kocsit ponyvává: takarták ie, oldalán kis sárga tábláról ezt oi- vashatjuk: Pécs—Pécsvárad— Muhács — Ezen a ködös, párás hétvégi reg­gelen megint elindult a TEFU da­rabárus járata a szétszórt, vasúttól távol lévő falucskáik felé, hogy el­vigye az ipari munkások kezemun- kájának gyümölcsét: a tűzhelyet, rá­diót, villanydrótot, festéket, a me­zőgazdasági munkába n nélkülöz belet len villát, kötöttárut, szövetet, és sek minden mást, amire egy falu­ban száz meg száz családnak szük­sége van. Négyen ülnek a kocsiban. A kormánynál nyúlánk, barátságos fiatalember, Beroáth Zoltán, az öreg Krasznai Antal bácsi mint áruáivs- vő, hátul ?. kocsikban, bent az áruk. nál Ujpál Lajos és B. Nagy József rakodó. Mikor elhangzott a kormány program, az. hogy nyújtsunk még nagyobb segítséget a mezőgazdaság­nak, a falu lakóinak — mer* csak ezáltal várhattunk több húst. burgo­nyát és egyéb élelmi cikket — azóta indult meg a darabáru szolgálat. Ez a járat, amin most utazunk, azon­ban csuk két hónapja teljesít szol­gálatot. Két hónapja tűnik fel he­tenként kétszer a Csepel autó hói az egyik, hol a másik faluban. sőt háromszor is. Azóta állandóan új áruval frissíti a földművesszövetk-e- zetek készleteit. Kísérjük el egy szakaszon a darab­árusokat: Mór átvágtunk a Bajcsy Zsilin­szky úton, a vasúti teherpályaudvar nál állunk meg. Nem időzünk so­kat, mert nincs olyan áru, melyet el kellene vinni valamelyik nél­küli községbe. Hamarosan ei hagy­juk Pécsett, Nagykazár felé vik/az ütünk. Ez az első cél. Krasznai bites» elrendezi a szám­lákat. a könyveiket, azután beszélge­tünk — A napokban elfogryot. az élesz­tő a iá vakban — kezdi. — de azért kifogtunk a hiányon. Pécset» volt élesztő elegendő, csak éppen ekkor tOSl dstiPÍBÍb « FllSZÉRT kocsija nem jöhetett, ne*u ekkorra szólt a járata. Mi vál­laltuk. el a fuvart. Másnap már minden föidmüvesszövetikezeUvek volt áies-zloje. Előfordult, hegy egyik-má­sik péknek már kevés volt a fája égy egy faluban. Ilyenkor bent Pé­csett a telepeken szóltam, hogy küld jenek Nagyon őrülteik emjek a pé­kek: mehetett a sütés fennakadás nélkül, volt elég kenyere a falu­nak, nekünk pedig fuvarunk. Lejtős, sáros úton haladunk. Kö­zéven a sarki fölömüvesszővétkezei előtt jú mag az autó. Szíves szóval fogadta a TEFU-sokat Hajnal Ist­ván, az üzlet vezetője. Az előbb még tágas holt egyszerre szűk lesz, a két rakodónak van ehre gondja. Olyan árucikk érkezett, amit egy évvel ez. előtt talán még a városi boltokban is csak keresve lehetett találni: há­rom asztali tűzhely, három köteg. „Bergmann cső", több tekercs szi­getelt drót, hozzá való villanyszere­kké kkei, Akaratlanul is megjegyez, zük: — Ilyen mennyiségből talán meg agy falul is villamosítani lehetne. .A boltvezető elmosolyodik. Hát majd­nem, csakhogy ebből az áruból több község is kap. Egyelőre azért érke­zik iae, mert a szomszédos közsé­gekbe már nem lehet autóval be­menni a sár miatt, csak földút van. Háromágú villa, textilia, vegysze­rek kerülnek még a boltba. Egy ala­csony, fejkendős asszony ujjongva hagyja el az. üzletet. Szavaiból vesz- szük ki, hogy a szomszédjához siet, akik már várjáik a tűzhelyet, IRÁNY BOGÄD. Tíz óra 55-kor már ide is magérkezik a tűzhely villanyszerelék, meg az a sok aoró- úg. ami egy boltba, paraszti ház­tartásba kell. A nstnonyai földmű, vés szövetkezetnek eg,v csomag kötött árut adunk ét és egy külön meg­rendelt néprádiót, ami estére talán már egy otthoniban közvetíti Lakatos Sándor népi muzsikáját. A kocsi to­vábbhalad. újból egy pirost ábláts bolt előtt állunk meg. „Berkesd és Kör­járattal nyéke Körzeti Föld,művesszövetkezet I. rz. Boltja” — hirdeti a kis felirat. Miklós Imre, a bolt vezetője öröm­mel szalad a kocsihoz, .boldogan se. gít a két rakodónak. Sok minden ér­keze:'!. Végigtekint az áruhalmazon és elégedetten felsóhajt: — MEGVAN MINDEN — és sor­jázza: . trisó, festék, szappan, seprő, villanydrót stb. Nagyon nagy segít­ség ez nekünk — lelkendezik, amint befejeződik a pakolás. Egy évvel ez. előtt, mikor még nem járt darab­áras TEFU, megtörtént, hogy csali :.gy hónap múlva kaphattuk meg az igényelt árut, nem beszélve arról hogy ez _ nagyon sókba került. Egy napot töltöttünk Pécsett azzal, hogy felkutattuk a. cikkeket, aztán felad­tuk vonatra, majd amikor elért egy közeli községibe, úgy kellett érte ko­csival elmennünk. Fáradságos dolog volt ez s a vásárlóink gyakran panasz kedtak, mert ezt sem, azt sem tud­tunk adni. Ha valami rendkívül fontos áru kellett, pálcául petróleum, külön kocsit kellett fogadnunk. Ez .egymaga legalább 150 forintba ke­rült. Most hetenként kétszer is meg­fordul a kocsi a községben. Elviszi az igénylést, aztán meghozza az árut. A forgalmunk is náaenövekedett, — fűzi tovább a szót, — 40—50 ezer helyett ma 90—100 ezer forint érté­kű árat adunk el egy hónapban. — Olyan cikkeket is kapunk, amelye­ket azelőtt sehogy sem tudtunk hoz­ni a boltba. A beszélgetésnek motorzúgás vet véget. Sietni kell tovább, mert es­tére Moihác’son kell lenni, s addig még nagyon sok község van hátra Az autót mán másutt is várják és biztosan várhatják, mert idáig még 'mindig pentosan .megérkezett... 11 óra 40 a pontos idő. Máriaké- tnénd felé haladunk. A kocsivezető szorosabbra markolja a kormányt, izemével az utat vigyázza. Középen felhalmozódott a sár és nehezem le. hét térni, sok a kátyú, önkéntelenül is megjegyezzük: rég járhattak erre az útjavitók, tisztítók. Tizenkét óra 40-kor tesszük le a cirokseprő kül­Cfmltáak&k ennünket pécsieket lassan már rászoktat egy-két intézmény a szerénységre és a lemondásra. Mi már nem csodálkozunk, ami­kor a meleg nyári napokon víz he­lyett maga a nagy semmi jön a víz­csapból, sőt még a felét is elhisszük annak, amivel, a vízművek megma­gyarázza rossz munkáját és a való­ságos nehézséget. De mit higyjünk most, december­ben, esők, záporok, zivatarok, csa­padékgazdag napok után? Mit higv- jünk most, amikor néha órákig, fél­napokig nem folynak a csapok?! Rengeteg indokot találhatunk a téli vízhiányra: gyenge volt Kanadá­ban a rozstermés, renoválják a Them­se hídját, sűrűsödik a Párizs- moszkvai repülőjárat, stb. stb. Mindez bizonyára, — hisz a pécsi vízművek vezetői, gazdag fantáziával megvert emberek, — közvetlenül a pécsi vízvezetéki csőhálózathoz tar­tozik, de mi mégis azt gondoljuk, azt gyanítjuk, azt sejtjük, hátha ta- lán-tán mégsincs minden rendben a vízművek vezetősége és munkája körül. — Meg kellene ezt nézni, még mielőtt a Kamaraszínház is kényte­len lenne az „Egy pohár víz“ helyett egy üres poharat adni. * T/ an azért úgy is, hogy sok is a ' vízből. .A Toldi n, 7-ben a ház­felügyelői lakás egyik fala, a ház főfala, eső után mint a hidegkúti forrás úgy engedi magából a vizet. Egyszer, amikor odakint és oda­bent a házmester-lakásban is sza­kadt a víz, a házmesterné, Károlyi néni beszaladt az Ingatlankezelő műszakjához. Ott egy asztal körül — nagy asz­tal volt — sokan álldogáltak. Főmű­szaki, majdnem főműszaki, alműsza- ki, nem egészen alműszaki és így to­vább, de egy olyan műszaki sem akadt, aki vállalkozott volna, hogy a í zuhogó esőben elinduljon megnézni' a forrássá vált főfalat. — Majd ha eláll az eső, akkor ki­jövünk — biztatták a házfelügyelő­nőt és ennek immár vagy négy hete. Ezúton is közöljük az Ingatlan­kezelő Vállalat műszakjával, hogy azóta már néhányszor elállt az eső. A humorral foglalkozó ember ** számára állandó csalogatást jelentenek az olyan szavak, mint:: telefon, villamos, SZTK stb. Ezek közül én mindeddig sikerrel * ellentálltam az SZTK büverejü von- -j zásának, de most már tovább nem - tartóztathatom meg magam, szál- * nőm kell az SZTK-ról. Méghozzá nem is akármilyen ré- i széröl, hanem egyenesen a legfáj- < dalmasabb pontjáról, a fogászatról. Mert mi történik a fogászati ren­delésnél, nap, mint nap, fog minti fog. Nagy és gondterhelt tömeg rá-* rakozik a pokol tornácához vezeti f ajtó előtt, és valahányszor az eai \ résnyire kitárul, egyetlen gomoly - gássá változik a várakozók csoport - ja. Egyesek be akarnak szaladn'i mások az utolsó pillanatban vissza \- hőkölnek, hátratántoródnak. Mindé p. szoros testközelben, gombok leszaka f dása, szatyrok elvesztése, karok-láE bak összekuszálódása közben. Es miért? Azért, mert nem osztat­nak számokat. Az orvosi tudományi eme áldásos kis céduláival a kézbe i . bárki leülhetne a most üresen áf l - tozó padokra és megvárhatná am ig a számát szólítják. De nem! A tömeg csak gomolyog, lármáz: I:, tolong az ajtó előtt. En tudom ns? okát, hogy miért. Uj eljárás ez ia gyógyászatban. Előzetes érzéstelerá- tés. Ilyen várakozás után már (II- rekt jól esik a foghúzás. SZÁNTÓ TIBOR. Új amit a pécsi ihlclckbeu A város boltjaiban egyre inkább érezhe­tő a karácsonyra va­ló készülődés. A kára. katekton meg lehet találni a szaloncuk- ’rot, a karácsonyfa- díszt, a piros csokoládé csizmákat, télapókat, téli ruhákat, sálakat, ed­dig nem kapható cipőket, háztartási és ajándéktárgyakat. A Kossuth Lajos utcai CsemegeboUba 50 mázsa szaloncukor érkezett. Gaz. dag kés Jeteik vannak nápolyiból, desszertekből, csokoládé csizmákból deményt Máriakémánaen. Itt is mész szire esik a vasút, a posta pedig 20 kilogrammosnál nagyobb csomagot nem hoz el. Csatk az itt lakó panasz, fok tudnék igazén megmondani, hogy mennyi hála jár a TEFU-sok- nak, annak a. kormányprogramnak, mely úgy intézkedett, hogy eztán a falusiak se szenvedjenek hiányt semmiben. Tavaly június óta van az, hogy a kis faluk lakói is megkap­nak mindent a földművesszövetkezet­ben, nem kell valamire hétszámra várnkk, rossz esetiben maguknak bejönni ?. várasba. Mennyi felesle­ges járkálást, elforgácsolt időt lehet így hasznosabb dologra fordítani! Nem ki# a száintóföldön vagy más munka köziben azon gondolkodni, honnan szerezzük be ezt is meg azt is. Még egy községbe „ugrunk be", azután már egyenesein Pécsváraa fe_ !é tartunk. Az állomás előtt is meg­áll a kocsink. Krasznai bácsi áru után néz. Kifogyhatatlan ez az öreg volt vasutas a szorgalomban, néha már ügynöki műnkét is végez, mint­ha csupán tőle függne az, hogy lesz-e Erzsébetnek, Máriakéméndnek vagy valamelyik másik községnek kályha­csöve, odaérkezik-e az áru időben. Bekopogtat az LUcmásfőnökhöz, ér. deklődik. Most azonban nincs olyan ára, amelyet el kellene vinni vala­melyik községibe, még magánosnak sem, mert hát ők is szállíthatnak a darabárason. Egy mázsa továbbítá­sa még 10 forintba sem kerül. FÜTYÜL A MOZDONY SÍPJA, a darabáras személyzete is szedelőzkö. dik. Előttük még a községek sáros útjai, az üzletvezetők és a falusi vá­sárlók hálát tükröző tekintete — mert hát mindenütt szívesen látják azt a sáirgatáiblás darabárast. — öt óráig még sole szövetkezet előtt áll­nak meg, hozzák a város ajándékát, üzenetét. Textilt, edényt, tűzhelyet, rádiót, *> kormányprogram ajándé­kait Gulyás Ernő és bakancsokból is, amelyeknek az ára 10—10 forint között váltaikozilfi.. A 17. sz. Ruházati Boltban is sok új árura akadhatunk. Ki'liö- nc sen nagy a választék a cipőké < in. A Duna Cipőgyár a napokban C:a- gyebb mennyiségű bundáseipőt sán­tított. A cipők szépek, borjúbox I )ól készültek, kruppontaipúak és bár é ny -bélés óvja a lábat a téli hideíflől. A cipők ára 360 forint. A nők számára meglepetésnek számít a szépfazcinú, barna bőr pa­pucs, amelyet piros minták díszíte­nek és 79 forintért hozzák forga lom­ba. Szép és jókivitelű posztó hsízi- papucsok is kaphatók 42 forintos ár. ban. • Férfi és gyermekcipőikben is ja­vult a. választék. Tartós, szép, b is- ipari készítményü sportcipők, érftaez- tek 415 forintos árban. A helyiipari vállalatok Kossuth Lajos utcai boltjába: k nagymennyiségű balba flanellr,*v.ha vár elE '.gsra. A ruhák ára 48—67 forint közt váltakozik. Szépek és olcsók a gyermek bársonyruhák is. A sötétkék bársonyruhán különél sen jól hat és ízléses a fehér gallér.. A ruha ára 130 forint., Nagy keres siet­nek örvend a kasha anyagiból késs‘.ült „Gabi” hosszúnadrág is, amit ’70— 110 forintért szerezhet be a vásárló. Nagy a választék a gyermek és férfi flartell ingekben is. A gyermek flanelMngek 50—75, a férfi flanell- ingtík pedig 105 forintos árban sze­rezhetők be. J óm in őség ű, többs cinű puplin ingek is kaphatók 96 fcc in­tért. A Kossuth Lajos utcai ' Lakberendezési Boltba is új árak érkeztek. A Német J De­mokratikus Köztársaságból érke! ett szép és tartós szőnyegek igen ns.gy népszerűségnek örvendenek. A 2xA-as és a 2.5x3.5-06 méretű szőnyegek ára 1000—2(300 forint, között váljakce ik. _ Ugyancsak szépek, praktikusak és jóik a Német Demokratikus Köz'aír- saságból importált nylon asztalt e rí­tok. Praktikusaik, mert az asztalte­rítőre takarva védik annak tisztes A- ga.t és szépek, mert azzá teszi cJcet a sefc-sek művészi minta. A ny>3«v asztalterítő 90 forintba kerül. Széppé és otthoniassá teszi a re :o- bát a Német Demokratikus Közű ir- saság küldeménye a szeibbnél-sz e bb csipkefüggöny és az úgynevezett tfill. csipkeszövet. A csipkeszövet métere 120—170 forint. A Bolgár Népköztársaságból negv mennyiségű törülköző érkezett. A törülköző több színben, darabon&iúnt 00 forintért kapható. A Csehszlovák Köztársaságból be­hozott damaszt étgarnitura is igen keresett cikk lett a napokban. A 8—■ 1(2 személyes étgarnitura ára 2117— 427 forint között váltakozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom