Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-30 / 309. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VILÁG PROLETÁRJAI ECY£fÜL7£T£Kl A MAI SZAMBÁN: „A* ipari építkezési módszerek meghonosításáról, az építési munkák minőségének javításáról, és költségé­nek csökkentéséről“ (2. o.) — A párizsi egyezmények híveinek újabb mesterkedései (2. o.) — Bujdosók (2. o.) — „Megvan az erőnk ahhoz, hogy meggátoljuk a há­ború szítóit őrült tervük megvalósításában” (3. o.) — Ami kimaradt a kisjakabfalvi Úttörő tsz elnökének beszámolójából (3. o.) — A francia nemzetgyűlés szer­dai vitája (3. o.) ' M DP BÁBÁN VÁM EG VEI B I ZOTT S A' CAN A K LA P XI. ÉVFOLYAM, 309. SZÁM ARA 50 FILTER fcSÜTÖRTÖK, 1954 DECEMBER 30 A dolgozók közös erejével Szőkéd község dolgozói nevében nemrég levelet írt a helyi Hazafias Népfront-bizottság a szerkesztőség­nek. Arról szólt a levél, hogy most már aztán igazán sürgősen követeli a falu a villany bevezetését. A levél követelő hangjának a község dol­gozói érdemeinek felsorolása adott nyoma tékot. A sokszorosított levél alighanem ugyanabban az időpont­ban megérkezett a megye >öbb ve­zető szervéhez is. „Helyes kezdeményezés — mond­hatnánk — a népfrontbizottság har­col a falu dolgozóinak érdekeiért.“ Mégis a levél több olyan problémát vet fel, amelyet feltétlenül tisztáz- niok kell népfrontbizottságainknak. Komoly problémák ezek, alapjai a népfrontbizottságok munkájának, meghatározói a helyi akcióprogram végrehajtásában alkalmazott mód­szereknek, s a népfrontbizottságok szerepének a falu életében. A szőkédi levélben a helyi nép­frontbizottság közvetít a falu la­kossága és az állami szervák kö­zött. Továbbít egy panaszt., egy ké­rést. Nem egyedülálló jelenség ez. Számos községünkben tap ’sztflihat- juk .hogy a népfrontbizoltság eb­ben látja saját szerepét. Csak ebben — és ez a hiba. A Hazafias Nép­front tömegmozgalom-mivoltának meg nem értését jelenti ez. A nép­frontbizottság nem hivatal, nem pa­nasztovábbító szerv, nem közvetítő intézmény. Feladata: a falu tána- áalmi életének irányítási, a falu dolgozóinak öszefogása, s a helyi problémák közös erővel való meg­oldása a helyileg kido.eoz.-.tt akció- program alapján. Termószetesen he­lyes. ha a népfrontbizoVság kéri a tanács támogatását^ harcol azért, hogy segítséget kapjon az akció- program végrehajtásához, cici csak a „felső“ beavatkozásra és segít­ségre várni kevés. Igaz, hogy ké­nyelmesebb terjedelmes felterjeszté­seket írná és várni a hatást, de az eredményesebb, célravezetőbb, a Hazafias Népfronthoz méltóbb mód­szer: megmozgatni a falu népét, összefogni és a feladat megoldására irányítani a dolgozok erejét. Ugyanebből fakad a kővetkező probléma is. A falu dolgozói vár­ják panaszaik orvoslását.. Várják, hogy legyen villany, legyen ivóvíz, kultúrház, járda, fasor és más, ami ma még hiányzik a falunak. A sze­repét rosszul értelmező népfrontbi­zottság így foglal állást: „mi min­dent megtettünk, erélyes felterjesz­tést küldtünk, de a tanács, a megye, az állam kevesebbet ad, mint ameny nyit kérünk." Ez a pilátusj kézmosás nem méltó a népfrontbizottsághoz. Nem előreviszi a falu életét, hanem megakasztja a dolgozók aktivitásá­nak fejlődését. Ellenzéki, mégpedig értelmetlenül ellenzéki állásfoglalás ez, hiszen ki ellen ellenzekieskedünk, ha magunk vagyunk hatalmon? A dolgozó népé a hatalom, a dolgozó nép küldöttei tevékenykednek az ál­lami szervekben és mindenütt, ahol dönteni kell a dolgozók kívánságai­ról. így foglaljon álláspontot a nép­frontbizottság: „mi — a falu népe,— a magunk erejéből ennyit tudunk végrehajtani, ennyihez pedig segít­séget kérünk.” Régi közmondás: „Se­gíts magadon, az isten is megsegít”, ami ez esetben azt jelenti, hogy előbb tudja kivívni a nagyobb közösség, az ország segítségét az a falu, amely nek lakói már a maguk erejéből is értek el számottevő eredményeket. Számos község (például Pécsvárad, Pellérd, Dencsháza és mások) pél­dája bizonyítja, hogy ez a falu fel­virágoztatásának legbiztosabb útja. Dolgozó parasztságunk ismeri sa­ját erejét. Nemcsak a termelőszö­vetkezetek, hanem a régebben Is gyakori, egy-egy feladat megoldásá­ra létrejött társulások is bizonyít­ják, hogy közös erővel lehet a leg­nagyobb eredményeket elérni. Az tehát a népfrontbizottság feladata, hogy ilyen közös feladatok megoldá­sára szervezze a falu dolgozóit, szo­rosan együttműködve a tanáccsal, a pártszervezettel, az ifjúsági szövet­séggel. A tanács ne legyen a nép­frontbizottság szemében pusztán olya., állami szerv, amely beruhá­zási összegeket tud szerezni az ak­cióprogramban szereplő létesítmé­nyek építésére, hanem működjön együtt azzal úgy is, mint az állam­polgárok tömegszervezetével, amely segít megmozgatni a helyi erőket. A pártszervezet legtöbb községünkben komoly tekintélyre tett szert a fel­szabadulás tíz éve alatt, s hivatott arra, hogy a párt politikáját érvé­nyesítse a község életében. Igen nagy segítséget tud nyújtani a népfront­bizottságnak ahhoz, hogy helyesen irányítsa a falu életét, hogy megta­lálja mindig a legfontosabb, legége­tőbb, legsürgősebben megoldandó fel­adatokat. Az ifjúsági szövetség a fia­talok erejét állítja a népfront-cél­kitűzések megvalósításának szolgála­tába. Mindez együtt, egy cél érdeké­ben összefogva hatalmas erő. Erre kell alapozni a népfrontbizottság mun káját. A bevezetőben említett példa és sok más jelenség is azt bizonyítja', hogy a népfrontbizottságoknak so­kat kell még tenniök a falusi dolgo­zók önállóságának növeléséért, azért, hogy a falu dolgozói a falu gazdái­nak érezzék magukat, s ez kifeje­zésre jusson cselekedeteikben, maga­tartásukban, áldozatkészségükben is Elsősorban a falu lakóinak jó az, ha nem kel] térdigérő sárban botorkál­ni kivilágítatlan utcán. Világos, hogy elsősorban a falu lakóinak kell az áldozatot is vállalatok azért, hogy az Ilyen természetű problémák meg­oldódjanak. A népfrontbizottság, a maga kezdeményezéseivel, szervező és nevelő munkájával ezt igyekez­zék elérni, érttessék meg a dolgozó parasztokkal, hogy saját életük meg­szépítéséért érdemes fáradozni, s ha kell, anyagi áldozatokat is vállalni hiszen sajátmaguk élvezik a hasz­nát. Megyénk legtöbb községében mée csak kezdeti állapotban található meg mindaz, amit a népfront-politi­ka jelent, de ez nem is lehet más­ként, hiszen rövid idő telt még el1 a Hazafias Népfront megalakulása1 óta. Sokhelyütt azonban máris ko-1 moly eredmények jelentkeztek. Nép­frontbizottságaink kísérjék figyelem 1 mel ezeket az eredményeket, tanul-1 janak egymástól, hogy az új évben minden községben felpezsdüljön az i élet, az akcióprogramok nyomán szé- < püljön a falu és szépüljön a falu­ban élő emberek élete. Újabb üzemek csatlakoztak az RM Müvek kezdeményezéséhez SOPIANA GÉPGYÁR Megvitattuk az R. M. Művek ver­senyfelhívását és elhatároztuk, hogy hazánk felszabadulásának 10. évfor­dulója tiszteletéi« az alábbiakat vál­laljuk: Az 1955-ös I. negyedéves teljes termelési temünket 101, készter­mék termelési temünket pedig 102 százalékra teljesítjük. Emellett az önköltséget 2 százalékkal csökkent­jük az 1S>54. évi átlaghoz képest . A 100 százalék alatt teljesítő dol­gozók számát az 54-es IV. negyedév­hez viszonyítva 5 fpvel esőjekéntjük. Az igazolatlanul mulasztott napok számát öt nappal, a későm jövők szá­mát pedig öt fővel csökkentjük. A vállalat összes selejtjét 2 száza­lékkal, a melegüzem selejtjét 10 szá­zalékkal csökkentjük. Az egy főre és egy napra eső ter­melési értéket két százalékkal növel­jük a tervhez és az 54-es utolsó ne­gyedévhez viszonyítva. A pótidőket 10 százalékkal, a baleset ele miatt kieső munkaórák számát 5 százalék, kai csökkentjük. Az 1954. IV. negyedévben elhasz­nált kokszmennyiség 2 százalékát megtakarítjuk az 1955-ös I. negyed­évben. A mezőgazdaság megsegítésére, a tavaszi munkák meggyorsítása érdé. kében vállaljuk, hogy az általunk patronált gépállomások megrendelé­sét soromkívül kielégítjük, továbbá a Kolbay gyűrűshengerből egy nagy­készletet, és 10 darab TS-10 szecs­kavágót ’.erven felül elkészítünk. A nehéz fizikai munka megszün­tetése érdekében az öntödei adago­láshoz szükséges sínpárt március 3!-re elkészítjük. A tiszaiöki duzzasz tómű munkálatainak befejezéséhez szükséges 34 darab B 45-ös szem- csapágyat, továbbá az Ózdi Kohá­szati Művek által megrendelt 1 da­rab, A—2-es és 10 darab A—4-es ten­gelykapcsolót a február 28-i határ­idő helyett január 31-re elkészítjük A Tisza Cipőgyár részére március 31-re egy darab FBKG gépet terven felül elkészítünk. A dolgozók nevében: Bernhardt István párttitkár h. Zdellár János igazgató, Exner Miklós ü. b. elnök. PÉCSI DOHÁNYGYÁR A Pécsi Dohánygyár dolgozói, csat lakozva az R. M. felhívásához, vál­lalták. hogy 100 százalékos tervsze­rűség mellett 100.3 százalékra telje­sítik az 1955. évi első negyedéves tervüket. Vállalták továbbá; iiogy gyártmányaik minőségét javítják, a gyártási technológia pontos betartá­sával és az ellenőrzés megjavításá­val. önköltségüket a nyersanyag megtakarítása révén egy, a termelé­kenység emelésével, a munkafegye­lem megjavításával, a gépállási időit lerövidítésével pedig további 1.5 szá­zalékkal csökkentik. MOHÁCSI SZERARUGYÁR A Mohácsi Szerárugyár dolgozói felszabadulásunk 10. évfordulójára vállalták, hogy az idei háromnegyed- évi tényszámokkal szemben az 1955. ös első negyedévben két százalék­kal csökkentik az önkö’tséget. Készárutermeiési tervüket barom százalékkal túlteljesítik s ezzel mint­egy öt igáskocsit gyártanak terven felül. Két és fél százalékkal több hulla­dékot használnák fel, mint az 1954 első három negyedévében. Ezzel több, mint 0000 forintot takarítanak meg. Vállalásaikat a gyér dolgozói röpgyűiésen beszélték meg s egyben versenyre hívták Baranya megye összes helyiipari vállalatait. Dr Lissák Kálmán proless/or Párizsba utazott A Francia-Szovjet Társaság meg­hívására Párizsba utazott Lissák Ká’mán Kossuth-díjas, a Magyav Tudományos Akadémia levelező tag. ja. a Magyar-Szovjet Társaság or­szágos vezetőségének tagja. Lissák. Kálmán tíz napot tölt Franciaor­szágban. Ci i gépekei szerkesztenek a pololabozsoki gépállomás dolgozói A palotabozsoki gépállomás hatvan dolgozója, Gyantár István műhely- vezető irányításával a gépjavításban is megmutatja: méltó az élüzem ki­tüntetésre. Az erőgépeket oly gyors ütemben javítják, hogy minden köz­ségben, amely a gépállomás körze­tébe tartozik, egy-egy gép állandóan kinn dolgozhat a szántóföldeken. Amíg a traktorosok a* őszi idény­terv 175 százalékos teljesítését is túlhaladták már, a javítók úgyszól­ván valamennyi gépféleségnél túl­szárnyalják tervfeladatukat. E hó­nap végéig többek között két trak­tort javítanak meg terven felül. — Emellett új gépek szerkesztése, ré­giek átalakítása a céljuk. Négy mű- trágyaszórót állítanak össze: a Die­sel-motorra egyszerű ventillátor- szerkezetet építenek rá, amely a szó­rást végzi. A kombájn cséplőszer­kezetének tökéletesítésével a szele- lést teljesen hasonlóvá teszik a csáp lógéphez. Mivel az eddig használa­tos kultivátorokal a dolgozó parasz­tok kis parcelláikon nem szívesen látták, egyszerű, három sort kapáló ekéket készítenek, amelyek hidrauli­kus emelővel működnek, s kisebb földterületen is könnyen fordítha­tók, beállíthatók. Az egymással versenyben dolgozó kiváló traktorosok, műhelymunka, sok azonban még többet akarnak, még nagyobb erőfeszítésekre ösztön­zi őket a Rákosi Művek versenyfel­hívása. amelyhez a csatlakozásukat brigádról-brigádra, műhelyrészről. műhelyrészre most beszélik meg. Ä cél az, hogy jövőévi önköltségi ter­vüket tíz százalékkal csökkentsék. DCiqijultadt a oiltamj a Tj&llmcdiin után 370 mássa húst isst terven felül A kívülálló kevés jót mond az Allatifehérje Takarmányokat Elő­állító Vállalat Basama loan úti tele­péről. Igaz — első hallásra furcsa dolgokkal foglalkoznak a megye te­rületén összegyűjtött állati hullák­ból és vágóhídi melléktermékekből felfőzés és fertőtlenítő szárítás út­ján kiváló minőségű takarmányt, nagy fehérje-értékű vegyes húslisztet készítenek. Termelési eredményeik azonban legyőzik a legnagyobb elő­ítéletet Is: a Basamalom úti telep ebben az esztendőben 1380 mázsa helyett december 25-ig 1708 mázsa vegyes húslleztet állított elő. Az ó év utolsó napjáig pedig előrelát­hatólag 370 mázsa terven felül ter­melt értékes fehérjetakarmányra növekszik ez a mennyiség. Az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, amely első helye­zést ért el a III. pártkongresszusi versenyben, tulajdonosa a legjobb üzemnek megjáró zászlónak, leg­utóbb elnyerte az üzemek között a negyedéves tervek teljesítésére ala­pított vándorzászlót is — a maga igen fontos területén járul hozzá a mezőgazdaságfejlesztési határozat célkitűzéseinek megvalósításához. t I 954. december 29., í szerda. Ezen a na- fpon új fejezetet nyitottak vöreg- és Ujmeszes törté- Jnetében: a Tolbuchin úton f kigyulladt a villany. ' Délután négy óra van. \Molnár Sándor kőműves az imént tette le a me- szelőt, de mégegyszer vé­gignézi, hogy a fehérhe­gyi kapcsolóházon még egy félrehúzott csík se maradjon. Sietni kell, kint ről már hallatszik a lép­tek zaja. Lévai János üzemviteli osztályvezető és az építési osztály egyik munkatársa lép be a helyiségbe. Hozzáértő szemmel vizsgálgatják a kapcsolótáblákat. Lévai János papírt húz elő a zsebéből és jegyez.- Egy kicsit szennyes a kábel — mondja és el­mosolyodik.- Ugyan már, miért ez a kukacoskodás? — kér­dik egyszerre többen és .összenevetnek. r - Na jól van, hát nem ) is azért mondtam... — (üti el a szót. Üsse kő, át- (veszem. De azért még job- (ban is megcsinálhatták (volna, — teszi hozzá és (elfordul, hogy az építési »osztály dolgozói ne lássák (a szája szögletén megjele­lő mosolyt. Délután fél öt. A vá­mosban már kigyúltak a [villanyok. A Tolbuchin [úton még nem. • Nem húzott be a •mágnes — jelenti ki izga­tottan Kis Lajos főszere­lő. — Kézi kapcsolást kell alkalmazni! — adja meg az utasítást Lévai János osztályvezető. Kis Lajos keze a kap­csolókarra tapad és fény­özön önti el a Tolbuchin utat. — Ég — kiáltják az em­berek. Az építők teherautóra szállnak, hogy mégegy­szer végigvizsgálják a vo­nalat: nincs-e valahol hi­ba? LTt óra. Sorra érkez­v nek az emberek a fehérhegyi autóbusz meg­állóhoz. A DÉLDAV ve­zetői mind itt vannak. Az imént érkezett meg Ster Károly, a városi pártbi­zottság munkatársa és most száll ki az autóból Dulánszki Nándor főmér­nök, a váróéi tanács tag­ja is. Itt vannak a meszesiek is. Várják, hogy mikor lesz teljesen az övék ez a fény, amit már évek óta várnak ée amit végülis a megyei pártbizottság segít sége, a DÉLDÁV dolgozói nak önfeláldozó munkája adott meg nekik. Visszajön az autó. A lét­ra mellett felsorakoznak az építők. — Elvtársak — szólal meg Kövesd! Jó­zsef, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat igazgatója. — Szeretettel köszöntőm az elvtársakat. Fogadják tőlünk ezt a lé­tesítményt olyan szeretet­tel, mint amilyen szere­tettel és odaadással készí­tettük ezt. Az emberek tapsolnak és a tapsvihar még erő­sebb lesz, amikor Dulán- szkl Nándor elvtárs a kö­vetkező szavakkal veszi át a városi tanács nevében az új hálózatot. — A megyei pártbizott­ság segítségével sikerült megszerezni a hitelt és csak köszönet és dicséret illeti a DÉLDÁV dolgo­zóit azért, hogy terven felül vállalták ennek a munkának az elvégzését és hősies munkájukkal határidő előtt két nappal átadták rendeltetésének. De mi nem elégszünk meg. Járdákat, csatorná­kat, utakat akarunk még itt építeni. A hátsó sorokban moz­golódás támad. Egy ala­csony ember lép elő. — A bányászok nevé­ben kérem, csináltassanak az óvodához járdát. — ígérem, hogy meglesz — felel Dulánszki elvtárs. — Köszönöm. A mun­kánkkal mutatjuk meg, hogy megérdemeltük a se­gítséget. Sorra jelentkeznek a fel szólalók. — Nagyon örülünk, hogy végre megvalósult az álmunk, — mondja Róth Ádáimné, Öreg-Meszes MNDSZ elnöke. — Higy- jék el, mindenki örül en­nek. Engedjék meg, hogy egész Öreg-Meszes dolgo­zói nevében mondjak kö­szönetét a DÉLDÁV dol­gozóinak azért, hogy ter­ven felül, határidő előtt fényt adtak nekünk. Miklós Gyula elvtárs­nak, a területi párttitkár felszólalásával a rövid ünnepség végétért. A jól megvilágított útszakaszon haza indulnak az embe­rek. Az építők a párthelyi ségbe mennek, ahol jó meleg, ünnepi vacsora várja ókét. Megérdemlik. Szauter Antal autóba ül és mielőtt becsukná az ajtót, megjegyzi. — így már nekünk gép­kocsivezetőknek is jobb — és a fényárban üsző út­testre pillant. — Nem kell megerőltetni a szemünket könnyebben elkerülhetjük a baleseteket. Már elhagytuk Ujme- szest és azokra az embe­rekre gondolok, akik ezt a fényt adták. Olyan embe­rekre, mint Kis Lajos fő­szerelő, Kovács Géza cso­portvezető, Savanya Sán­dor lakatos, Kiticsics László szerelő és a többiek akik az első sorban mene­teltek. öszönet nekik mind- ezért Köszönet a DÉLDÁV vezetőségének is, hogy merte vállalni ezt a munkát annak ellenére, hogy az anyagot menet­közben szállították és ter­ven felül határidő előtt úgyszólván segédmunká­sokkal megoldották a fel­adatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom