Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-01 / 285. szám
DUNÁNTÚLI VílÁC PROLCTÁBJAi ECYtfÜlJETEKl NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: Molotov elvtárs az atomkérdésről szovjet emlékiratot nyújtott át a moszkvai amerikai ügyvivőnek (2. o.) — Ho Si-Mink elnök találkozója a bonnal miniszterelnökkel (2. o.) — Német sajtóhangok Adenauer választási vereségéről (2. o.) — Újabb könnyítés a beadási hátralékok rendezésére (2. o.) — A babarci állami gazdaság téli gép javítási versenyre hívja a megye valamennyi állami gazdaságát (3. o.) — Mit vásárolhatunk karácsonyra? (3. o.) — Garabonciás diák (4. o.) DP B ARA N VA MEGYEI B I Z O TT S A'CA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA. 1951 DECEMBER 1 Részleteiben is teljesítsük u tervet! Még egy hónap és vége az évnek. Végetér az ötéves Terv ötödik éve. Ideje körülnézni, hogyan állunk a •tervek teljesítésével. Túlzott optimizmusnak nincs helye, üzemeink többsége nem maradt el tervétől, munkásaink igyekszenek eleget tenni kötelességeiknek — de még az utolsó hónapra is marad pótolnivaló mindenütt. A tervteljesítés egyébként sem olyan egysíkú dolog, mint ahogyan azt sokan képzelik. Az úgynevezett „globális’“ tervteljesítés, a tervek „általában és egészében“ való teljesítése nem elég. „Igaz, hogy ezzel a gyártmánnyal lemaradtunk — viszont ebből, meg ebből túlteljesítettük a tervet“’ — szokták mondani, egyesek, s bizonygatják, hogy a túlteljesítés „kiegyenlíti“ a lemaradást. S ezenkívül nemcsak termelési terv van, hanem bevételi-, beruházás -, szociális- és egyéb terv is és ezeK- ben a tervekben is előfordulnak túlteljesítések, lemaradások, amelyek azonban „kiegyenlítődnek“, ha csak globálisan nézzük a tervteljesítést. Ebből következik, hogy a tervtelje- sítés kérdését — ha nem akarjuk önmagunkat becsapni — nem globálisan, hanem részletenként, alaposan és lelkiismeretesen kell megvizsgálnunk. Ugyanígy az egy vállalathoz tartozó üzemek és üzemrészek tervteljesítését is külön-küjön kell megvizsgálnunk, hogy még idejében kiküszöbölhessük az aránytalanságokat. Megyénk üzemei közül legfontoeab bak a szénbányák. A Pécsi Szénbányászati Tröszt a napokban befejezte évi és ötéves tervét. De ha megnézzük, mi van a „globális“ számadat mögött, kiderül, hogy több mint 8000 tonna szenet István-akna dolgozói helyett András- és Széchenyi- ckna bányászai szállítottak. Komló még mindig 40 ezer tonnánál több szénnel adósa az országnak. De ennek az adósságnak is nagyrésze az /., a fi. üzemet és Anna aknát terheli, míg Béta-akna és a 111. üzem rendszeresen teljesíti és túlteljesíti tervét. Régi, de rossz módszer „azt a lovat ütni. amelyik a legjobban núz." A Komlói Szénbányászati Tröszt 'Sem várhatja, hogy majd legjobb üzemei pótolják a rosszabbak lemaradását és törlesztik a tröszt adósságát. Az is helytelen lenne, ha az István-aknaiak most a többi akna dolgozójával együtt ünnepelnék a tröszt nagyszerű munkáját, az időelőtti tervteljesítést, és nem harcolnának saját lemaradásuk gyors felszámolásáért. Számos más üzemünknek van azon ban még pótolnivalója. A Pécsi Porcelángyár például még mindig nem oldotta meg teljes sikerrel az o'csó és jóminőségű porcelán használati tárgyak gyártására való átállást. Pedig a Porcelángyár ilyen készítményei, művészi kivitelű gyártmányai régebben világhírűek voltak és ma is igen nagy keresletnek örvendenek nemcsak az országban, hanem külföldön is. A Mohácsi Selyemgyár becsületesen teljesíti tervét, de sok baj van a gyártmányok minőségével. A Pécsi Kesztyűgyár igen nagy gondot fordít exporttervének teljesítésére, de közben gyakran megfeledkezik önköltségcsökkentési tervének teljesítéséről. így sorolhatnánk még a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy terveink teljesítése még sok körültekintést, sok, alaposan meggondolt intézkedést, kemény munkát követel. A tervek teljesítése természetesen egész évben feladatunk. Most, az évvége felé közeledve azonban megnövekszik ennek a feladatnak a súlya és jelentősége. Nem mindegy, hogy milyen eredményekkel fejezzük be az évet és hogyan lépünk át az új esztendőbe. Az évi és ötéves tervek teljesítésétől függ, hogy a jövő évben milyen lendülettel fejleszthetjük tovább a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló iparágak termelését, hogy további célki fűzéseink megvalósítása során milyen eredményekre támaszkodhatunk. Minden munkásnak saját érdeke is, hogy üzeme minden adósság nélkül lépje át az újév küszöbét, nemcsak azért, hogy nyugodt lelki- ismerettel mondhassa társai nevében is: „Megtettük a magunkét*“, hanem elsősorban azért, mert nem fogyaszthatunk többet, mint amennyit termelünk, magunk teremtjük meg magunknak a szebb, a jobb életet. Nem csak a Sörgyárban igaz ez, amely 40 ezer literrel teljesíti túl idei tervét, hanem például a Harsényi Kőbányában is, amely 30—40 százalékkal kevesebb kohókövet termel, mint amennyit terve előír. A kohókő hiánya az acéltermelést gátolja, ha kevés az acél, nem tudjuk ellátni a mezőgazdaságot a tervezett mennyiségű géppel, annak hiánya pedig gátolja a mezőgazdaság gyorsütemü fejlesztését. Egész népgazdaságunk hatalmas láncolat, összefüggő egész, amelyben nagy zavarokat okozhat bármely láncszem kiesése is. Ezért kell most, még idejében megnéznünk: mit tudunk még tenni évi tervünk teljesítéséért, ötéves tervünk befejezéséért. A tanácsválasztások tiszteletére, felszabadulásunk tízéves évfordulójára kezdeményezett termelési versenyekben munkásaink nagy eredményeket értek el és ezzel bebizonyították, mire képesek. Most arra fordítsuk energiánkat, hogy az év végén ne maradjon befejezetlen terve, ne maradjon adóssága a néppel szemben egyetlen üzemnek se. Megnyílt Moszkvában az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet Molotov elvtárs nyilatkozata a moszkvai értekezlet első ülésén 99 December 10-re elérjük az aknát(( Mint ahogy legtöbben, akiket az országos hír szárnyára vett, Molnár István csapatveze. W vájár is szerényen készéi csapatának nagy tetteiről. A közelmúlt küzdelmeiről a víz és a fúró alatt szikrázó sziklák ellen, a neves ézer méterről már nem szívesen emlékezik, tn_ kább a jövő érdekli — a csapat további monÓvatosan kell most Mőrehaladniok, nehogy tterepesszék a szállító- aknát, amelytől kb 32 toéterre vannak. December 10-re lyukasztanak. Kedden a délelőttös harmadban négyen dolgoztak: két vájár- Mrsával és egy csillés, ácsoltak, 25 csillét töltöttek és berepesz tettek az „ort“-ot. 100 centimétert — az elő- tefayaat kétszerese —* •’•toSdtak előre, De a csapat nemcsak magával törődik. Tettek és most is sokat tesznek azért, hogy „Nevelj új bányászt “- mozgalom necsa;< szavakban éljen. Nem önző a vezető, a csapat sem az. Kalányoö Ferenc, akit Molnárok neveltek vájárrá, éj, akit azután a szorgalom sztahánovisia vájárrá is tett, a napokban megy át a nafos csapathoz harmadveze. tőnek. Arról is beszélt Molnár elvtárs, hogy nem érhették volna el ezeket az eredményeket, ha nem kaptak volna meg minden támogatást a felügyelettol, — Tapasztó Ferenc technikus, Kovács József és Regős György lő- mes terek mindig ott voltak, ahol az 6 erejük nem bizonyult elegendőnek. örültek a csapat sikerednek, segítettek léptem-nyo- mon. Szirtzl Ignác üzemvezető helyettes naponta ellenőrzi a munkájukat, de ez so hasem marad pusztán ellenőrzés, mindig kéz zelfogható segítséggé párosul. Dr. Huszár György üzemvezető Iá. toga fásai ugyancsak ilyen természetűek. — Nem igaz, —mond ja Molnár István, • — hogy a műszakiadról csak akkor beszélnek, ha nincsenek meg a munkafeltételek. Ak kor leginkább — de én csak a dicséret hangján említhetem őket. Nélkülük bizony nem sakra mennénk. A csapatvezető azonban nemcsak a munkáról tervez... Magántérré! is varinak: januárra autót vesz. Fél évi kereselébő. futja,,* V. M. Molotor elvtárs nyilatkozatában rámutatott, hogy azt a javaslatot, amelyet a szovjet kormány a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányának egyetértésével intézett az európai államokhoz, valamint az Egyesült Államok kormányához, hogy vegyenek részt egy általános európai értekezleten az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban, az Európában most kialakult helyzet diktálta. Ez a helyzet jogos aggodalmakat kelt az európai népekben. Az európai események fejlődése — mondotta V. M. Molotov, — a békét veszélyeztető úton halad, mert egyes nyugati államok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, de Anglia és Franciaország Ls. határozottan irányt vett Nyugat-Németország felfegyverzésére és saját katonai csoportjába való bevonására, amely szemben áll a többi európai állammal. Ez a Londonban és Párizsban kidolgozott egyezmények alapgondo- 'ata. Most ezeket az egyezményeket ratifikálás alá bocsátják, hogy azután rátérjenek az egyezmények végrehajtására. Molotov megállapította, hogy teljesen világos az a veszély, amellyel e tervek az európai béke ügyét fenyegetik- Molotov kijelentette, hogy e veszély kiküszöbölése, a német kérdés megoldásának hathatós elősegítése az európai béke és biztonság biztosítása céljából a Szovjetunió javasolja, mondjanak le ezekről a tervekről és jussanak megegyezésre a következő alapfettételek alapján: 1. Semmilyen körülmények között ne engedjék meg. hogy feltámasszák a német militarizmust, amely felidézte az első és második világháborút és fogjanak végre hozzá a német kérdés állhatatos és türelmes megoldásához a megegyezésre való törekvés szellemében, elsősorban annak a négy hatalomnak megegyezése alapján, amely különleges felelőssége* visel ezért és egyúttal az európai béke és biztonság biztosításáért. 2. Teremtsék meg az enrópai kollektív biztonsági rendszert a béke megőrzésében és megszilárdításában érdekelt valamennyi európai állam részvételével, függetlenül állami és társadalmi berendezésüktől, ehhez a legteljesebb figyelemmel tanulmányozzák mind az „összeurópai kollektív-biztonsági szerződés“’ szovjet tervezetét, mind más országok olyan javaslatait, amelyek e kérdésre vonatkoznak. Amint V. M. Molotov a továbbiakban megjegyezte, a Szovjetunió javaslatainak egy közös céljuk van: biztosítani az európai béke fenntartását és megszilárdítását. A párizsi egyezmények alapját viszont másfajta célkitűzések képezik. A párizsi egyezmények abból indulnak ki, hogy egyes európai államokat szembeállítsanak más európai államokkal, kiélezzék a közöttük fennálló ellentéteket és folytassák a fegyverkezési versenyt, amit csak egy újabb agresszió és egy újabb háború előkészítésére irányuló tervek diktálhatnak. V. M. Molotov rámutatott, hogy a Szovjetunió megegyezésre törekszik Franciaországgal, Angliával és az Egyesült Államokkal a német kérdésben, elsősorban a német állam egysége helyreállításának kérdésében. Ilyen megegyezés elérhető, ha mind a négy hatalom Kelet- és Nyugat- Németország egymáshoz való köze- lebfohozása irányában fog cselekedni és arra törekszik, hogy az egyesült Németország valóban békeszerető, demokratikus állam legyein. Molotov utalt arra, hogy jelenleg erőltetett ütemű előkészületek folynak a párizsi egyezmények ratifikálására, majd kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása komoly bonyodalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben. A szovjet kormány ebben az évben háromízben javasolta az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányainak, hogy együtt tárgyalják meg az európai kollektív biztonság égető és igen megérlelődött kérdéseit, de ezek a javaslatok egyet len alkalommal sem találtak támogatásra az említett kormányok részéről. E kormányok nemcsak, hogy nem hajlandók megvizsgálni az összeurópai kollektív biztonsági szerződésnek a Szovjetunió által előterjesztett tervezetét, hanem semmiféle saját javaslatot sem terjesztenek elő ebben a kérdésben. V. M. Molotov megjegyezte, hogy ez nem véletlen. Ismeretes, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányainak jelenlegi tervei a párizsi egyezményekben öltenek testet, amelyek célja nem az európai kollektív biztonság és béke biztosítása, hanem olyan katonai csoportosulások létrehozása az újrafelíegy- verzett Nyugat-Németország bevonásával, amelyek Európában a háborús veszély fokozódásához és a nemzetközi feszültség újabb kiéleződéséhez vezetnek. A békeszerető európai államok erőinek tömörítéséről A párizsi egyezmények — hangsúlyozta V. M. Molotov — további, különösen veszélyes szakaszt jelentenek egy újabb európai háború előkészítésében. Kijelentette, hogy a békeszerető enrópai államoknak saját biztonságuk szilárd biztosítása érdekében tömöríteni és jelentősen fokozni kell erőiket a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása esetére. E célból védelmi képességük növelésére irányuló olyan intézkedéseket kell kellő módon előkészíteniük, amelyek megfelelnek a jelenlegi hely zetnek. Ez együttes intézkedéseket követel a jelen értekezleten résztvevő államoktól fegyveres erőik és azok parancsnokságának megszervezése terén, de megkövetel más intézkedéseket is, hogy megbízhatóan védelmezzék népeink békés munkáját, szavatolják határaink sérthetetlenségét és biztosítsák a védelmet egy esetleges agresszióval szemben. V. M. Molotov kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az európai országoknak ez a jelenlegi értekezlete kétségtelenül fontos szakasz lesz az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, annak a rendszernek, amelyet Európa és az egész világ népei támogatnak és így elsőrendű jelentőséggel bír egy új világháború megakadályozása szempontjából. V. M. Molotov befejezésül kifejezte azt a meggyőződését, hogy az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosítása ügyében meg tartott moszkvai értekezlete becsülettel megbirkózik majd a reáváró feladatokkal. * Ezután J. Cyrankiewicz. a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője tett nyilatkozatot. Az értekezlet következő ülése november 30-án délután 3 órakor lesz. Ab Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954 évi 16. és 17. számú határozatában szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) ke rilleti tanács, illetve a községi tanács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgoto tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely határoz a társadalmi gazdasági és kulturális élet >rányítá- sával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább háromhavon- ként, a járási, a járási jogú városi. valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább kétha- vonként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az Ülések általában nyilvánosak. A végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — községekben a hivatali szervezet ügyintéző do.gozói — kötelesek az ülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját vagy javaslatát tárgyal ák. Tanácskozási joggal résztvehet- nek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei. a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, valamint azok, akiket a tanács vagy a végrehaltóbizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsőm1 takon felül tanácskozási joggal részt- vehetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei, valamint a felettes szak- 'gazgalási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő tizenöt napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanácsülés elnöke mindig részívesz a szavazásban.. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot keil elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kez- felemeléssel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtóbizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizottságok és a tanácstagok indítványait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszervezeteknek* a községekben a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságoknak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végre(Folytatás a 2. oldalon)
