Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-04 / 262. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ V/IÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A minisztertanács határozata a tanácsok gazdasági megerősítéséről (2. o.) — összevont taggyűlést tartottak az egyetemi pártszervezetek (3. o.) — A tanácsválasztás hírei (3. o.) — Fejlesztjük a helyiipart és a kereskedelmet (3. o.) — November 7-re és a megye felszabadulásának évfordulójára készülnek a kultúrotthonok (4. o.) AZ M BARANYAM ECYEI B I ZOTT SÄCA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1954 NOVEMBER 4 A tél beállta előtt fejezzük be a megkezdett mezőgazdasági építkezéseket! Kilenc és fél milliós költséggel százkét termelőszövetkezet tagjai építkeznek az idén megyénkben. Az új épületek emelése jelentős lépés ‘ termelőszövetkezeteink valódi mezőgazdasági nagyüzemmé alakulása felé: lehetővé válik az egyedi takar- ' ntányozás bevezetése, valamennyi jószág egyformán rendes, gondos ápolása, a gépek alkalmazása, mindaz, amire — míg tíz-tizenöt helyen tartották ókét — eddig sehogysem nyitott alkalom. A tucatjával tető alá kerülő marhaistállók, sertéshizlaldák, süidöszállások, révén megszülik az állatállomány szaporításának egyik legjelentősebb akadálya, a férőhelyhiány és az építkezések előrehaladásával több trágya kerül a földekre, többszáz vagon sertéshússal, sírral, szalonnával, sajttal és vajjal több élelmiszer kerül a fogyasztók asztalára. Olyan beruházások ezek, amelyek a leggyorsabban kamatoztak népünknek és nyilvánvaló gazdasági hasznukon felül megerősítik 1 a termelőszövetkezeti tagok közös ! Gazdaságuk felvirágzáséiba vetett hitét, az ingadozóikat odakötik a nagyüzem, a közös létesítmények oldatára. A kormány rendkívül e’anyós. húsz esztendei lejáratú, csekély, egy százalékos kamamzasu építkezési Kölcsönét jóval több közös gazdaság v®tte igénybe a tervezettnél: hátszáz- tyolcvanegy helyett 913 szarvasmarha, 914 hízottsertés helvett 1330 új tertésférőhely építkezését kezdték Meg. Ennek ellenére — éppen azért, tdért termelőszövetkezeti parasztnak es városi munkásnak egyformán rendkívül érdeke, hogy ezek az épületek minél élőbb belépjenek a termedbe, — nem lehetünk elégedettek az építkezések előrehaladásával. Novemberben tartunk, két hónán vá- dzt csak el az év végétől, de a Megépítésre tervezett férőhelyek 42 százaléka még csak most épül és félő r~ javarészükbe még nem köthetjük úe úiesztendőig az állatokat. Mi azt Mondjuk: a magas é’e'miszerárak, a "ús, tej, zsír és vajszüke elleni küz- delmet nem halogathatjuk hónapról- j1 ónapra! A kormányprogram egyik legfontosabb eé1 kitűzése, a nép életszínvonala emelése érdekében mln- _ termelőszövetkezeti elnöknek, epítöbrigádnak, járási párt és tanács Szervnek elodázhatat’an kötelessége a Kaját területén nvndent elkövetni hogv december végé:g vala- Mennyi istálló, hizlalda, süldőszál- as építése ténylegesen befejeződjék! Az építkezések elhúzódásának — a tervek, az építőanyag Monyát, — a nyár végére sikerült /^szüntetni. Rendelkezésünkre áll- alí most már mindazok a feltételek, Melyek felhasználásával vala- M^nnyi mezőgazdasági építkezé- j.MKet a tél beállta előtt befetezhet- ír*, — a mi szervezőkészségünkön píréval óságunkon múlik, hogy GYetlen istálló, sertésól megépítése 7 maradion a tavaszi hónaookra. p eteő és legfontosabb teendő: elegendő munkaerő és fogat előterem- se az építkezésekhez! A búzave- *nek is, a betakarításnak is végé- <1 értünk már, a növénytermelés "a! eddig lefoglalt munkáskezek „Mú mind fe’haszrá'ihatóak. A má- zom! Vörös Hajnal termelőszövetke- ist4i?n, ah°l csak azért állt meg az g "l'ó építése, mert a vetés elvonta ‘dgatokat, a mészoltáshoz sziuksé- « s. v[z helyszínre fuvarozásához — a* mtézőblzottság határozatot hozott *^gendő fogat 'beállításához és a kő- JjYdek mellé megfelelő számú ki- munkás beosztásához. A vé- j^hdi Uj Alkotmány termelőszövet- ^detben ugyancsak rendkívüli erő- na .ÍT,dult meg az építkezés: egy hó- tálfJa 9'’ncs' hogy az alapokat kiás- , k. de már lassan a falegyennél tar- mert a közgyűlés elhatározta, a ® tehén istálló építését még ebben óvben befejezik. A mezei munkák nagyrészt vége tértek, a termelőszövetkezeti tagaknak kétszeres érdeke segíteni a kőműveseknek: az épülő istálló jövedelme a munkaegységek értékét növeli, maga az ott végzett munka pedig emellett a szerzett mun kaegységeket is szaporítja. Az építkezések meggyorsításának a munkaerő növelése mellett második legfontosabb teendője — kellő mennyiségű építőanyag előteremtése. Tégla és — főleg, ahol típustervek alapján építkeztek — faanyag már elegendő áll rendelkezésre, rosszabbul állunk azonban tetőfedő cserép és pala dolgában. Elő kell keresni azokat a helyi építőanyagtartalékokat, amelyeket a villányi járás termelőszövetkezeti építkezéseinél nagy sikerrel alkalmaztak: a palkonyai Mao Ce-tung negyven férőhelyes marhaistél'ló;át, az újpetrei Dózsa és az ivácbattyáni Ságvári tsz sertés- hizlaldáit teljes egészében bontási anyagból nyert régi cseréppel fedték be és most a járásban nincs egyetlen olyan építkezés sem, amely cseréphiány nvatt vesztegelne. A mohácsi járási tanács a bólyi földművesszövetkezet raktárában elheverő kétszáz mázsa cementet irányította át a szigeti Vörös Fény tehénistállóinalk építésihez, Drávátokon .pedig a termelőszövetkezet az erdőgazdasággal történt megegyezés alapján jutott olcsó, a kü’.földli fenyőárut jól helyettesítő, sokat nélkülözött épületfához. Rengeteg jól felhasználható építőanyag hever gazdátlanul a megyében — állítsuk be valamennyit a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsításénak szolgálatába. A mohácsi járásban Trentz Ede építési előadó rányításával ezen a módon hárem hónap alatt közel 70 százalékkal emelkedett az építési tervek teljesítése. A mezőgazdasági építkezések gyors befejezésében nemcsak a termelőszövetkezeti tagoknak vannak sürgős teendői, hanem a különböző állami vállalatoknak is. A termelőszövetkezetek pénzükért nem valami feléből -ha.rmadából összerakott, hanem teljesen befejezett, épületeket követelnek — és Joggal! Vókánvban. Ma- gyarbólyban. Palkonván, Szaván és egy sor más termelőszövetkezetben — bár a határidő régen lejárt, — a MEGYEVILL még minőiig nem felezte be a sertésfiaztató, a tehén- istálló. a borjúnevelők villamosítását sőt késed-s"messége miatt hat termelőszövetkezet inkább egyéni kisiparossal végezteti el a munkát. V6- kányban már két éve e’készült a 100 férőhelyes mhónistálló, de més mindig nem törődtek vele az illetékesek, hogy 300 méter csővel a jászlakba juttassák a vizet. Esőben, sárban, hóban-fagyban a száz méterrel odébb lévő kúthoz hajtanak itatásra, — a tagok bosszúságára és a kívülállók derültségére. Mindaddig nem tekinthetünk befejezettnek »gyetlen épületet sem, amíg abbó' akár egy szög is hiányzik, — nemhogy ilyen nélkülözhetetlen kellékek mint a víz és a világítás! Az ipar segítségét, a városi munkások támogatását kérjük ezekben a közös ügyekben és abban is, hogy az építkezéseket égetett mésszel el- 'átó hetvelhelyi Sztálin'és beremendi Dózsa termelőszövetkezeteket a bányászok lássák el elegendő, jáminő- ségű szénnel, mert a jelenlegi meny- nylséggel korántsem használják ki teljesítőképességüket. A mezőgazdasági termelés fellendítése nagy nemzeti ügyének új állomásához érkeztünk, amely most fontosságában első helyen áll: építő- munkásoknak, villanyszerelőknek, bányászoknak és termelőszövetkezeti parasztoknak egyaránt érdeke és hazafias kötelessége az új istállók, hizlaldák gyors megépítése. Úgy lássunk hozzá, hogy a kemény téli időjárás beállta előtt tető alá kerüljön valamennyi! Előre a forradalmi hét új győzelmeiért! A szászvári bánya két nap alatt 10'6 tonna szenet adott terven felül Szászváron több akadályt kellett elhárítani a forradalmi hét első napjaiban. 20 fő hiányzik a rendes üzemi létszámból, azonkívül a fegyelmezetlenség is elharapódzott, sokan mulasztottak műszakot. A lencsés, nehezen megközelíthető települések is fékezték az előrehaladást. A műszaki vezetők átmenetileg kevesebb létszámmal üzemeltetik az aknatágítást. Biztonsági iszapolásokat végeztek. A műszaki intézkedéseknek meglett a hatása. Telefonon egymásután érkeznek mo6t győzelmi jelentések a külszínre. Szászvári György 14-es csapata gurítóhajtásnál 185 százalékon felül teljesít, ez a legmagasabb teljesítmény most az aknán. A gurító kihajtásával — amely már részben a héten elkészül — új munka»9 Nálunk Mázán nem úgy sikerül forradalmi műszak, ahogy szeretnénk. Ahonnan a legtöbb szenet tudnánk termelni, ott öreg műveletbe értünk és betört a viz. Most ránk, műszaki vezetőkre vár a feladat, hogy minél előbb biztosíthassunk megfelelő mun kahelyet a fejtési csapatoknak. Már hozzáfogtunk két kerulőguri- tó hajtásához. Egyiket nyugatra, másikat keletre hajijuk, s azután északra kerülünk. így akarjuk kikerülni az omlásos, vízbetöréses öregműveletet. Naponta öt vagon szénnel adunk kevesebbet, mint kellene. Főleg az l-es Tóth Boldizsár körlete mutat most leginkább példát. Az ő munkahelyük biztonságos és jó. A forradalmi műszak két napjában már 33 tonna szenet adtak terven felül. Bátran kijelenthetjük, hogy hamarosan még a hónap vége előtt pótoljuk azt az elmaradást, amely a rossz munkahelyek miatt bekövetkezett. 50 fővel egészül ki a munkáslétszámunk s hamarosan újabb 50 munkaerőt kapunk a bányába. Az új bányászokat az idősebbek mellé osztjuk, hogy hamar beletanulhassanak. Elmondta: PETER LAJOS üzemvezetőhelyettes. helyek nyílnak meg, ahol két-három csapatot lehet majd telepíteni. Susi Mihály fejtési csapata 45 helyett 65 csille szenet termelt egy műszakban. Szászvár a forradalmi hét két napján 10.6 tonna terven felüli szénnel járult hozzá a tröszt adósságának törlesztéséhez. Hamarosan megvalósul a vájárok régi óhaja is, nem három és fél, hanem négy és fél légkör nyomású sürített levegő érkezik a fejtőkalapácsokhoz. Az új, percenként 25 köbméter sürítettle- vegőt előállító kompresszor betonalapjainak már az utolsó simításainál tartanak. A gép már ott van az alapzat mellett és a bányában 500 méter hosszúságban 150 milliméteres átmérőjű csövekkel cserélték ki a korábbi 100 milliméteres csöveket. Megkezdtük a harcot a nehézségek ellen“ Száz méter selyemouo'int gyártanak napi tervükön felül a Mobáesi Selyetnoyárban A Mohácsi Selyemgyár dolgozói október elejétől készülnek november 7-e méltó megünneplésére: az elmúlt hónap 600 férfiinghez elegendő 1.200 méter finom selyempuoónt gyártottak tervükön felül. November 1-e. hétfő óta forradalmi műszak indult az üzemben. A lelkes munka eredménye, hogy naponta száz méter terven felül készített anyagot szállítanak a raktárba a szövőtermek dolgozói. A minőségi és a gyártásközi ellenőrök minőségi őrjáraton kísérik figye- temmel a gépek és kezelők munkáját. így a mennyiség növelése mellett jogosan büszkélkedhetnek a minőségre is: a forradalmi műszak első napjától az előírt (Vő helyett 82 százalék I. osztályú árut termeltek a Mohácsi Selyemgyár dolgozói. Üzembe helyezték a 14-es kazánt A Pécsújhegyi Erőmű dolgozói a forradalmi hét első napján üzembe- helyezték az eddig javításban lévó 14-es számú kazánt. A kitűzött határidő előtt két nappal fejezték be a javítást. Ezzel biztosították, hogy esetleges üzemzavar esetén a tartalék kazánt bekapcsolhatják az energiatermelésbe. A vízellátásjelző és a biztonsági szelep javításán Kiel József 154 százalékot ért el. Jól dolgozott még Kiel Ferenc, Farkas Félix és Kádár Ernő csapata is. Átlagosan 131 százalékra teljesítették normájukat. November 7-re befejezik éves tervüket A Pécsi Szabó KTSZ kizárólag a lakosság részére dolgozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára azt vállalták, hogy november 7-re befejezik éves tervüket. Vállalásukat már október 30-al 110 százalékra teljesítették. Most a tanácsválasztás tiszteletére azt ígérték, hogy év végéig 500 férfi télikabátot készítenek terven felül. A Me'(»gazdasági Szerárugyár a forradalmi hét első napján 110 százalékra teljesítette tervét. Icsin- dics Ferencné csathegesztő 134, Ke- szi Gézáné hidegsajtoló 150 százalékot ért el. Farkas Mária lánchegesztő 132, Wöhiinger Józsefné lánchegesztő 160 és Róré Sándorné lánc- sodró 135 százalékos teljesítménynyel segítették a gyárat. Nagvraányok a forradalmi hét első naoján 106 százalékra teljesítette tervét Nagymányokon is élénk helyesléssel találkozott az a kezdeményezés: tartsunk forradalmi műszakot november 7-ig. Fontos feladatok előtt áll most az üzem. 1760 tonna szenet ígértek terven felül év végéig. Ezzel akarják elősegíteni azt, hogy megszűnjön a komlói tröszt több, mint 30 ezer tormás adóssága. Elsején 106 százalékra teljesítették a tervet, kedden 94 százalékra. Az esedékes havi tervteljesítés 102 százalék. A fejtési csapatok egymást hívták párosversenyre. Hermész Antal, Löbl Konrád csapatát. Jelenleg Lőblék vezetnek 174 százalékos tervteljesítésükkel. A csapat tagjainak keresete meghaladja a napi 86 forintot. Hermész Antalék 45 helyett 56 csille szenet termelnek egy-egy harmadban rBwo tudok IT ocog a két barna ** csikó, büszkén hegyezi a fülét. Mögöttük, az „országos járművön" dagadóna tömött szalmazsákokon trónol a hajtó. Keményre tömték a zsákokat, a feszesre húzott kötél is alig vág beléjük. Kemény legények alusznak majd rajtuk. Egyelőre persze korai tenne még edzettségről, keménységről beszélni. — Amott jön már egy csoport a kanyarban. Tisztek vezetik az egyelőre még csak aktatáskákkal, papírba burkolt csomagokkal, itt-ott zöld katonaládák- kal „felfegyverzett" új katonákat. Csizmák, bakancsok, félcipőik kopognak az úton. Nóta is szárnyal, ha hiányzik is az összhang. Hiába, már Itt az elejéin bebvonyosodiik. hogy a katonaéletet nemcsak a szép egyenruha, meg a vidám nóta teszi ki. Lesz ott tanulnivaió, gyakorolni való is bőven, amíg a most még tarka töiineg parancsszóra egy akarattal mozduló katonai alakzattá lesz. Lámcsak, megpróbálnak egyszerre lepni — de még ez sem könnyű feladat. A hátrább lévő sorokban lehajtott fejjel lépkednek a legények, de nem azért, mintha szomorkodnának, hanem mert az előttük haladó sarkát lesik. Es mégis, hol egyik, hol másuk pillant hátra bosszankodva, mert a sarkára léptek. Egyébként — ha már szó esett a szomorúságról — mondjuk meg, hogy olyant nem igen lehet látni. aki szomorkodna. Inkább azért kénytelen időnként homlokráncolva odapillantani a kísérő főhadnagy, mert nagyon is nagy a jókedv. Egy félci- pős ifjú, fején sapkarózsa nélküli elnyűtt „piAotka“, ötvanméterenként kitárja karjait és búcsúzik, — az útmenti villanyoszlopoktól. „Téged sem látlak vagy két évig!” — rikkantja, de hangjából nem érzik a búbómat. Persze ilyenből nem sok akad. A többség emelt fővel, nagv- komolyan halad, csak akkor mosolyodik él, ha az útszélre csoportosult kíván csiak között ismerőst fedez fel. Csoport, csoport után menetel a laktanya felé. Az út szélén megállnak, ismerőst keresnek a bevonulok között a járókelőik. Hazafelé tartó munkások, tisztviselők, piacon járt parasztok, asszonyok, lányok ... Sehol a múltból jól ismert sajnálkozó részvét. Miért is lenne? A tisztek, akik ott lépkednék mellettük, valamikor ugyanígy és ugyanonnan indultak el, hogy aztán megszeressék és hivatásuknak válasszák a haza védelmének nehéz, de nagyszerű feladatát, — miért félnének tőlük? A bánya, a gyár, a falu, amely most elküldte őket, hogy békénk fegyelmezett őreivé legyenek — a kalo- naévek utón ugyanilyen vagy még nagyabb szeretettel várja vissza fiait. Tanulnak, edződnék, meg emberesednek — s majd visszajönnek, ahogy visz- szajöttek most az idősebbek. Most rájuk van szüksége a hazának, hát mennék. Az út szélén álldogálók szemében ezért nincs részvét, szomorúság, s ezért van biztatás, szerencse kívánat, buzdítás a nehéz, de nagyszerű feladat teljesítésére. M. *,
