Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-16 / 272. szám
2 NÄPCö Megkezdődött a falusi (Folytatás az 1. oldalról) A dolgozó szülők gyermekeinek napközi otthon ban való foglalkoztatásáról és étkeztetéséről a háború előtt, sőt a felszabadulás után is csak Budapesten gondoskodtak. A napközi otthonok szervezését 1053-tól kezdve az egész ország területére kiterjesztettük, így a napközi otthonokban foglalkoztatott és ott étkező gyermekeknek száma 1954 végére több, mint 55 ezerre emelkedik. A továbbiakban elmondotta, hogy az oktatásügyi beruházásokból az alsó- és középfokú oktatás részesedése az 1953. évben 53 százalék volt. 1955-ben előreláthatóan mintegy 90 százalékra nő, vagyis megszüntetjük az egyetemeknek az általános iskolákhoz viszonyítva túlzott ütemű fejlesztését. Különösen a falusi és tanyai iskolákra kell figyelmünket összpontosítani. A falusi és tanyai pedagógusok alapvető fontosságú helyet foglalnak el társadalmunkban. Éppen ezért a tanácskozás középpontjában a falusi iskolák kérdései, a falusi pedagógusok ok- tató-nevelőmunkáiának főfeladatai kerülnek. Tanferveink nevelési célkitűzései nem tárgyalják alaposan, s mi sem elemeztük még eléggé mélyen: — milyen is legyen az általános iskolákban végzett tanuló? Nemcsak készülő új tanterveinkj de egész társadalmunk égyre fokozódó jogos igénye, — valamint a fejlődésünk új szakaszából adódó új kérdések is — elengedhetetlenné teszi e probléma vizsgálatát. Az oktató-nevelőmunka vizsgálatának együtt kell járnia iskolarendszerünk eddigi fejlődésének elemzésével s a további fejlődés lehetőségeinek felmérésével. Munkánkban nagy figyelmet fordítunk a kisiskolásokra, de segítésünk eddig itt is inkább szervezési jellegű volt. Tanítóink sérelmezik is, hogy tartalmi segítséget alig kapnak. A konferenciának elő kell segítenie a fordulatot e téren is. Foglalkoznunk kell a körzetesítéssel s általában iskoláink sokat vitatott bonyolult fejlesztési kérdéseivel is. , Másik nagy feladatunk megvitatni, mily&i legyen a pedagógusok isko- lámkívüli munkája, hogyan váljék a pedagógus valóban egész népünk tanítójává. A Hazafias Népfront megalakulása során sok szó esett a pedagógusokról. Nem véletlen ez. A pedagógusok nélkül — akiknek jelentős feladatuk van a falu életében — nem képzelhető el a Hazafias Népfront jó munkája. Ha azt kívánjuk, hogy pedagógusaink teljes szívvel-lélekkel kapcsolódjanak be a munkába, akkor meg kell szabadítani őket minden olyan kötelezettségtől, amely nem az oktatás és nevelés sikerének előmozdítását szolgálja. A miniszter ezután az iskolai ok.- tató-nevelőmun ka szervezeti és tartalmi' kérdéseit elemezte. Az e téren mutatkozott eredményeket és hiányosságokat sorravéve, felsorolta a szakrendszerű oktatás fokozatos kiépítése terén előttünk, álló feladatokat. Megfelelő politika'i munkával meg kell értetnünk a szülőkkel, hogy gyermekeik jövője, egész népünk kulturális fejlődése szempontjából mi a jelentősege a körzeti központ: iskolák kialakításának, melyek lehetővé teszik a tanyai tanulók részére is a jól megalapozott általános műveltség megszerzését, — mondotta. Meg kell erősíteni a már működő körzeti iskolákat, meg kell szüntetni azokat a hibákat, amelyeket az elmúlt évek erőszakos körzetesítése idején elkövettünk. Az elmúlt években több helyen előfordult, hogy nem számoltunk eléggé a távolsággal, az út minőségével. Több helyen előfordult: nem megfelelő nevelői munkával készítették elő a körzetesítést, s így sok szülő nem értette meg, hogy az gyermekének érdekét, jövőjét szolgálja. Egyes helyeken két- három kilométernél nagyobb távolságról rossz útviszonyok mellett kényszerítik a gyermekeket bejárásra, anélkül, hogy a szervezés mun káját alapos felvilágosítás előzte volna meg. Ezeken a helyeken a pedagógusoknak igyekezni kell a szülőket meggyőzni, de ott, ahol valóban nincsenek meg a körzetesítés előfeltételei, egyelőre meg kell azt szüntetni. Mielőtt azonban erre szánnák rá magukat a pedagógusok, a szülőkkel együtt keressék a nehézségek leküzdésének útját. Igyekezzenek az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, egyéni gazdák kocsijaival szállíttatni a tanulókat, állandóan, vagy legalább rossz időiben. A földművelésügyi minisztérium utasítást adott, hogy az állami gazdaságok és gépállomások segítsék a körzeti iskolába járó gyermekek közlekedését. — Lehetőleg a következő tanévben is tovább kell növelni a szak- rendszerű oktatásban részesülő tanulók számát új körzeti iskolák létesítésével, főleg a meglévő közlekedési eszközök adta lehetőségek kihasználásával. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a központi iskolák szervezésekor a múltban elkövetett hibákat ne ismételjük meg. A falusi és tanyai nevelés egyéb kérdéseiről szólt Erdey-Gruz Tibor, majd így folytatta: — Arról is meg kell győzni a szülőket, milyen káros, ha házi, vagy mezőgazdasági munkák miatt nem engedik gyermekeiket iskolába. Fel kell ébreszteni a társadalom felelősségérzetét az iskolai kötelezettségekért, igénybe kell venni a tanácsok segítségét és kérni kell a párt és a DISZ-szervezetek, valamint a Hazafias Népfront támogatását. A miniszter a továbbiakban az általános iskolai oktató-nevelőmunka tartalmi problémáit vázolta, majd részletesen fqglalkozott a hazafias neveléssel. — Az 1950. évi párthatározat ezekben a kérdésekben Is jelentős fordulatot hozott, — mondotta. — Az ellenség kiűzése az oktatásügy területéről, lehetővé tette, hogy haladó nagyjaink és műveik újból helyet kapjanak a tankönyvekben. Fokozottan érvényesült ez az irány pártunk II. kongresszusa után. Kibontakoztak ha'adó hagyományaink megbecsülésének szétp formái. Az eredmények azonban nem voltak kielégítőnk. Gyökeres változást hozott íz 1953. évi júniusi párthatározat, a kormányprogram és a pártnak a közoktatás helyzetéről és fejlődéséről hozott februári határozata, amely szélesebb alapokra helyezi a hazafias nevelést. Egész nemzeti kultúránk fokozottabb érvényesülése az oktatás, nevelés anyagában, a szocia- ,;sta hazafiság felé vezető úton a demokratikus hazafiakra való bátrabb és nagvobb mértékű támaszkodás, komoly fordulatot hozott hazafias nevelésünkben. Nyilvánvaló, hogy iskoláinkban a jövő szocialista Magyarországa számára szocialista hazafiakat kcM nevelni, de ma már az is világos, hogy ebben a munkában azokra a demokrat’kus érzelmű hazafiakra is szükségünk van, akik nem mindenben értenek velünk egyet. — Ebben a tanévben ünnepli hazánk felszabadulásának 10. évfordu- 'óját. A tanítási órákon, valamint az osztályon és iskolánkívüli foglalkozásokon is jelentősek ,az előkészületek annak érdekében, hogy ennek az évfordulónak rendkívüli jelentőségét hazafias nevelésünk szempontjából is kidomborítsuk. Számtalan ötlet, és sok munka, helytörténeti kutatások, kiállítások, pályázatok, albumok, az úttörő- és DISZ-szervezetek számta- 'an nagyszerű kezdeményezése mutatja, hogy a felszabadulás évfordulójának évében, a kormányprogram határozott megvalósításának szakasza ban a hazafiságra nevelés tartama teljesebbé és gazdagabbá válik, módszerei színesebbek és változatosabbak lesznek. — Hazafias nevelésünk további feilődésének elősegítésére hangsúlyozni kívánom, hogy a hazafias nevelés alapja a tanítási órákon folvó munka, legyen. Irodalmi feldolgozások, helytörténeti kutatások, múzeum- és kiállítás-szervezés. térkén, grafikon készítés, parkosítás, stb. mind nagyon hasznos tényezői a hazafias nevelésnek, de nem pótolhatják a hazaszeretet gondolatának az egyes tantárgyakban, a tanítási órákon való érvényesítését. A tanítási órák alapozzák meg és foglalják rendszerbe azt is, amit a szakkörök és egyéb foglalkozások nyújtanak. A tanítási órákon kell megvalósítanunk az oktatás és nevelés egysegét. A hazafias nevelés alapja tehát maga a tantervi anyag. De minden pedagógus emelje ki azokat a részeket, amelyeknek különös elmélyítése lényeges a hazafias nevelés szempontjából. Igen fontos, hogy az anyagon belül mindig kidomborodjék a múlt és jelen közötti különbség, az elnyomott nép élete a múltban és országépítő munkája a jelenben. A miniszter ezután a sok konkrét tény bemutatásának fontosságára mutatott rá. Akkor — mondotta — nem kell félnünk attól, "hogy tanításunk frázisszerű lesz. Ha a hazafiság nem szólam, vágy séma lesz az órákon, akkor valóban elérhetjük azt, hogy a hazaszeretet a tanulók jellemvonásává válik. A frázisszerűség elkerülése céljából rendkívül fontos a fokozatosság, az életkori sajátosságok figyelembevétele, Nyilpedagógusok első országos konferenciája vánvaló, hogy a kisgyermeknek nem annyira a hazafiság alapelveit fejtjük ki, mint inkább alkalmas módon megszerettetjük vele a tájat, a környezetet, a dolgozó embereket. A fordulat a hazafias nevelés terén akkor következik be, ha a tanulók ismereteit, gondolatait érzelmeik felkeltésével és akaratuk nevelésével is kiegészítjük. Azt akarjuk elérni, hogy a tanulók szeressék a felszabadult hazát, szeressék azokat, akik szabadságunkért küzdöttek, akik életünket építik, hogy szívből örüljenek sikereinknek. Szeressék meg a Szovjetuniót, amelynek segítségével és nagy példáján tanulva fejlesztjük hazánkat, és szeressék meg a szomszédos baráti népeket, melyekkel vállvetve dolgozunk a szocializmus építésén. De gyűlöljék az elnyomást, és gyűlöljenek mindenkit, aki szabad életünk ellen, fejlődésünk gátlására tör. A pedagógusok nagy tömegei vesznek részt a Hazafias Népfront-bizottságok munkájában. Ez a részvétel nagyon megkönnyíti, hogy a hazafiság érzését a pedagógusok az egész társadalomban is fejlesszék. A fegyelemre nevelés problémáiról szólva elmondotta, hogy Iskoláinkban ma is találkozunk még a burzsoá fegyelmezés két végletével: a testii fenyítékkel és a mindent elnéző liberal izmussal. A nevelőmunka bizonytalansága, új utak keresése eredményezte, hogy tanulóifjúságunk magatartása, különösen isko- 'ánkívüli viselkedése nem kielégítő Szívós és kitartó felvilágosító, meggyőző munkával a pedagógiai propagandamunka legmegfelelőbb módszereinek kiválasztásával és a szülői házban, a társadalomban megnyilvánuló helyes állásfoglalások és módszerek példaképül állításával kell ezen a területen fokozatosan előbbre jutniok iskoláinknak. Ehhez a munkához a párt-, állami és társadalmi szerveknek is hatékonyabb támogatását kell kérnünk. — Ezután hangsúlyozta: a tanuló- ifjúság közösségi nevelését illetően nagy szerepe van az úttörőmozgalomnak. A miniszter ezután a gyakorlati életre való nevelés kérdéséről szólt. A tanulóiknak — mondotta, — már az általános iskolában megkell ismerkedniök a legfontosabb termelési folyamatok alapelveivel és ezzel kapcsolatban meg kell szeret- niök a termelőmunkát. A miniszter rámutatott arra, milyen módon biztosítható, hogy a tanulóik necsak a tankönyvekből ismerjék a különbö ző munkafolyamatokat, hanem közvetlenül tapasztalatuk is legyen róluk. Meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, hogy miképpen lehet a mező- gazdasági termelés alapelveivel jobban megismertetni a tanulókat és nem volna-e szükséges általános iskoláinkban a mezőgazdasági gyakorlatokat új tantárgyként bevezetni. Gyakran elmondtuk és leírtuk azt ‘s hoey a dolgozó milliók bekapcsolódtak az ország üsyes-baios dolgainak intézésébe. Milliók élnek az élőszó fegvverével, hogy kifejtsék véleményüket, megvitassák problémáinkat. Az ellen azonban vajmi kevesen emelték fel szavukat, hegy éppen az utóbbi évek tantervei re- kesztettek ki minden szónrlkj beszédet irodalmunk tanításából. Amíg régen egv-egv Kossuth-beszéd részletes elemzésén tanulták meg a tanulók, miképpen kell egy-egy beszédet felépíteni, most általános iskolai tanulmányaik során csak az iskolai ünnepségeiken találkoznak “gy-egy ünnepi szónoklattal. De gondoljunk arra is, hogy egészen a ’egutóbbi időkig valóságos harcot kellett folytatnia eev-két elvtársunk nak azért, hogy elhitesse: a fogalmazásra minden egészséges gyermeket meg lehet és meg kell tanítani. Megteremtőik a szükséges feltételeket. hogy jövőre zavartalanul megindulhasson valamennyi általános iskola alsó tagozatában a kézimunka oktatás. Ezután a megvalósulás előtt álló új tan tervekről beszélt Erdey-Grúz Tibor. Ebben a tanévben kísérletképpen 34 iskolában új tantervek és új kísérleti tankönyvek alapján tanítanak. A kísérleti iskolák között van fővárosi, városi iskola is, zömük azonban falusi osztott, részben osztott és osztatlan iskola. Helytelen volt, hogy a múltban néhány fővárosi iskolában szerzett tapasztalatból vontak le általánosításokat, s így a tantervek megvalósítása, a tankönyvek használata az iskoláink többségét képviselő falusi és tanyai Iskolákban nehézséget okozott, I Az új tanterv egyik alapelve annak a biztosítása, hogy az általános iskolában a tanulók elsajátíthassák a legfontosabb, a legalapvetőbb tudományok alapelemeit. Éppen ezért az új tanterv csökkenti egyes tantárgyaknál a túlterhelést. A miniszter ezután a falu másik nevelőintézményével, az óvódák kérdésével foglalkozott. A felszabadulás előtt kevés ovóda volt, s élesen elkülönült a népovóda és a magánóvoda. A kétféle óvódéból az egész országban 1140 működött az 1937— 38-as tanévben. 1950-ben az ovódák száma 1773, 1954-ben 2827! Míg 1052. ben 3270 gyermekcsoportunk volt, ma már 9706 a számuk. Az eredmények ellenére sem vagyunk megelégedve a falusi ovódák helyzetével — mondotta. — Még igen sok az egytantermes, osztatlan ovóda, ahova ötven-hatvan ■gyermek jár. Osztatlan óvodáink felszerelése sem kielégítő. Az • óvódéban folyó nevelőmunka Ismertetése után áttért a miniszter a pedagógusok társadalmi helyzetének kérdésére. Hazánk felszabadításával a dolgozók vették kezükbe a hatalmat és ez megváltoztatta a pedagógusok helyzetét és szerepét. A félszeg, szándékosan nevetségessé tett néptanítóból a nemzet megbecsült, tag- ia, a munkásosztály és parasztság harcostársa lett; a haladó értelmiség legjobbjai közé tartozik. Bár a felszabadulás óta lényegesen megnövekedett a pedagógusok társadalmi megbecsülése, nem hallgathatjuk el. hogy hibákat is követtünk el velük szemben, főleg falun és tanyán. A legsúlyosabb hiba az volt, hogy nem bíztunk bennük eléggé, sokáig úgy tekintettük őket. mint a múlt rendszer neveltieit. Elfelejtettük, hogy a falu tanítója és óvónője a múltban is igen sokat tett a falu dolgozó népének kulturális feliemelkedése érdekében. Hogy ez nem sikerült olyan mértékben, mint szerette volna, nem az ő bűne volt. Nem igyekeztünk kiaknázni, hasznosítani, ami a múltban is jó volt a pedagógus oktató-nevelő és népnevelő munkájában: a falu fiatalságának összefogása például, dalárdák vezetése, műsoros esték rendezése, falusi gazdakörökben kifejtett munkája, stb. Ezek az emberek, akik falun születtek, a dolgozó parasztság között nőttek fel. ismerik gondolkodásukat, gondjaikat, bajaikat, legtöbbet tudtak volna segíteni •a falu szocialista átformálásában, kultúrforradalmában. Mind e hibák ellenére is sokan voltak pedagógusaink között, akik megtalálták helyüket a falu életében. Irányítói, ve. zetői lettek dolgozó parasztságunknak. Bár szociális tekintetben nem eléggé támogattuk pedagógusainkat, ők tevékenyen részt vettek a társadalmi munkában. Nagy érdemük, hogy felkeltették a társadalom érdeklődését az iskola iránt. Hosszú ideig eltűrtük, hogy gyakran vegyék igénybe a pedagógusokat a társadalmi munka helytelen értelmezése folytán ingyenes adminisztrációra, a begyűjtés és adófizetés szorgalmazására és egyéb köz- igazgatási célokra, melyek inkább elidegenítették őket a lakosság egy részétől, semmint egyengették volna az utat a jó kapcsolatok kiépítéséhez. Gyakori volt. hogy a községi tanácsok olyan munkára rendelték a »pedagógusokat, amellyel nehezítették oktató, nevelő munkájukat. Az ilymértékben igénybe vett pedagógusok nem tudtak tanulni, nem tudtak felkészülni, de még családjukkal sem tudtak foglalkozni. Ma már túlnyomórészt megszűnt az ilyen illetéktelen igénybevétel és a minisztérium minden tudomására jutott esetben sürgősen intézkedik. Ahhoz, hogy a pedagógus, — az iskolai munkáján túl valóban a falu kultúrforradalmának vezetője lehessen, gondtalan, nyugodt életet kell számára biztosítani. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta az ország gazdasági fejlődésének arányában többizben javított a pedagógusok anyagi helyzetén. Legutóbb megszüntette a városi és falusi pedagógusok fizetése között fennálló méltánytalan különbséget és felemelte a falusi, valamint tanyai pedagógusok fizetését. A falus’ és tanyai pedagógusok fizetésének módosítása az ált. iskolai pedagógusok 00%-ét érintette. — jelentősebb emelést a pedagógusok 25 %-a kapott. Jól tudjuk, hogy ezzel még nem szüntettük meg a pedagógusok életszínvonalának elmaradását a többi foglalkozási ágakhoz képest. De a népgazdaság reális lehetőségei, az idén nem engedték meg a gyökeres rendezést Az oktatásügyi minisztérium és a pedagógusok szakszervezete azonban mindent el fog követni, hogy anyagi helyzetükben is mielőbb kifejezésre jusson a munkájuk fontosságának elismerő- * se s az a megbecsülés, ami a pedagógusokat megilleti. — A Központi Vezetőség februári határozata a pedagógusok lakáshiányán is enyhített némileg, mert elrendelte, hogy azokat a lakásokat, melyek korábban pedagógus szolgálati lakások voltak, vissza kell e célra adni. Az új típustervek szerint minden iskolához épülni fog tanítói lakás is. Ezek az intézkedések enyhíteni fogják a lakáshiányt, de gyökeres megszüntetése csak a tanácsok lakásépítési programja keretében válik lehetségessé. A helyi szakszervezeti bizottságnak az eddiginél több kezdeményezéssel, javaslattal kell segítenie a pedagógusok lakáshelyzetének további javítását. Pártunk és kormányunk intézkedése csak akkor enyhíti a pedagógusok lakáshiányát, ha párosul vele a tanácsoknak az a törekvése, hogy a helyi eszkö- zökifeell, minden lehetőséget felhasznál va, a pedagógusok segítségére siessenek. Az oktatásügyi minisztérium igye kezni fog minél hatásosabban enyhíteni a pedagógusok lakásgondját, de látnunk kell, hogy a lakáshiány megszüntetése éveket vesz igénybe. Nagyjelentőségű a pedagógusok szempontjából is a nyugdíjak rendezése. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az idős pedagógusok nyugdíjba mehessenek, ne legyenek kénytelenek erejükön felül dolgozni. Tudjuk, hogy nem könnyű otthagyni az isko- ’át, tantermeket, gyermekeket, akik hosszú évek alatt úgy szívükhöz nőttek, — még ha erejük fogyóban is van. Nem is kívánjuk ezt az Idős kartársainktól. A nyugdíjba menetel után is megtalálhatják a pedagógusok azt a területet, amelyen érvényesíthetik hosszú évek során szerzett tapasztalataikat. A Központi Vezetőség határozata óta — hangsúlyozta a miniszter — megnőtt a pedagógusok társadalmi megbecsülése. Dolgozó népünk büszkén és örömmel látja, hogy pedagógusaink osztályrészesei a párt és a kormány megbecsülésének. Dolgozóink hálával és szeretettel fordulnak a tanítók felé, mert a jövendő nemzedék szocialista nevelésének odaadó munkását látják benne. ' * A megbecsülés és szeretet, amely- lyel dolgozóink a pedagógusokat körülveszik, azzal a kötelezettséggel jár, hogy iskolán kívül is részt vegyenek a társadalmi életben. Konferenciánkon — emelte ki a mlniszr' tér — meg kell vitatnunk azokat a társadalmi feladatokat, amelyek a pedagógusok munkájától elválaszthatatlanok, amelyeket eredményesen csak ők tudnak megoldani. Társadalmi feladatok között elsőnek említem — mondotta — az ifjúság nevelésének segítését a DIS%- ben. A fiatal pedagógusok vegyenek tevékeny részt a DISZ munkájában és példamutatásukkal lendítsék fel és tegyék vonzóvá c szervezetet. \ A pedagógusok társadalmi munkájának fontos része a szülők, között végzett jó pedagógiai propaganda munka. Növekvő mértékben kell résztvenni a pedagógusoknak a faíu kulturális életében. A pedagógusok, társadalmi munkájával hármas .feladatot kell megvalósítanunk: erkölcsi, politikai nevelést, a termelő műn ka segítését a kultúra eszközeivel, végül a kultúrált pihenést és szórakozást, a szépérzék és művészeti élvezetek fejlesztésével. A materialista világnézet kialakításáért is — folytatta — sokat tehetnek pedagógusaink. Soha ilyen szabadon, sokoldalúan nem fejthette ki a magyar pedagógus emberformáló munkáját, mint most. Soha nem érezhette ennyire, hogy valóban népének nevelője, tanítója, akinek munkáját, erőfeszítéseit mind nagyobb megértéssel kíséri egész társadalmunk, mint most. Meg vagyok győződve arról, hogy a pedagógusok közül az eddiginél többen kerülnek a végrehajtó bizottságok és a tanácsok tagjai sorába. Mint ilyenek, résztvesznek az államhatalmi és az államigazgatási tevékenységben. E komoly, felelősségteljes feladat alkalmas lesz arra, hogy pedagógusaink, mint annyiszor, most is megmutassák mennyire szívükön viselik hazánk javát, népi demokráciánk fejlődését. A népfront-mozgalomban, s a tanácsok munkájában való részvétel, az ott elért eredmények egész népünk boldogulását, a pedagógusaink még nagyobb tekintélyét. nagyobb megbecsülését fogja eredményezni, — fejezte be beszédét Erdey-Gruz Tibor,
