Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-16 / 272. szám

1954 NOVEMBER 16 NAPLÓ S bARl ÉS PARI ÉPll ÉS A népnevelők főfeladata most: jő munkával alapozzák meg a tanácsválasztás sikerét! A békekölcsönjegyzést követő napokban a községi tanács értekezletre hívott bennünket is a tanácsválasztás előkészületeinek meg beszélésére. Felszólaltam s elmond­tam, hogy a bánya pártszervezete sokat segíthet. Egyedül úgy sem old­hatják meg sikeresen ... így beszélt Marika elvtárs, a má­zai bánya pártszervezetének titkára. Azóta közel két hónap telt el, de a szándékot nem követte tett. Nem. mert megelégedtek azzal, hogy ők „a kesztyűt odadobták“ — de a tanács nem vette fel. Egyszóval: nem kér­ték segítségüket. A pártszervezet ve­zetőinek nincs is elképzelése a vá­lasztás előkészületeinek támogatásá­ra. Ha csak a taggyűlési beszámoló néhány mondatát nem tekintjük en­nek. A pártszervezet sokat tehetne. A bányán több olyan dolgozó van, akit a jelölőgyűléseken jelöltek. Itt van például Tóbhné. Miért esett rá a választás? Szorgalmas munkásasz- szofiy, az emberek is szeretik. A bá­nyabeli népnevelőknek erről kellene beszélni, ismertetni életét, munkás­ságát. terveit, amelyet mint tanács­tag akar megoldani a választók ér­dekében. Ha megérdemli — hát válasszák is meg. de erről meg kell győzni a dolgozókat! A műszakvál­táskor tarthatnának rövid csoportos beszélgetést a tanácsválasztás jelen­tőségéről: az ottani jelöltek példája a munkásfiatalom erősítését jellemzi. S ezzel jobb munkára, választási versenyre serkentik a dolgozókat. A községi pártszervezetnek kevés a népnevelője. Az üzemi pártszerve­zet még nem is gondolt arra, hogy népnevelőket adion nekik. Pedig a begyűjtés eredményében benne van az üzemi népnevelők munkája is. A nyáron nem egyszer felkeresték Vékényt, Szalatnakot és a többi kö­zeli községet, házról-házra jártak, beszélgettek a dolgozókkal. Egymás után kapták a dicséretet: „Köszön­jük elvtársak.” Most is ott a helyük a községi népnevelők mellett! A két­száz dolgozó zömmel Mázán lakik, felelősek azért, hová szavaznak, fe­lessek öntudatuk növeléséért. A leg­jobb párttagokat küldjék a falusi alapszervezejjhez, hogy segítségükkel jobb, hathatósabb legyen a politikai felvilágosító munka. * M ostanában mozgalmasabb az élet Bogádon Is. A választá­sokra készülnek. 12 szavazókörzetben választották meg a tanácstag-jelöl te­két. Persze a jelölőgyűlések után sem állt meg a munka, sőt valóban csak akkor kezdődött. A pártszer­vezet, a tanács, i a népfront-bizottság és a falu lakói együtt terveznek Szebbé, gazdagabbá akarják tenni a falut. Terveiket meg is valósítják. A legutóbbi népfront-bizottsági ülé­sen szó esett arról, hogy kevés gyü­mölcsfa van a faluban. Sokhelyen üresek a kertek. El is határozták, hogy vásárolnak párszáz gyümölcs­fát. Zákonyi László tanító, a népfront bizottság elnöke is résztvesz a terv megvalósításában. A héten már el is ültetik a fákat. Az ifjúságról is gondoskodnak. Ed­dig nem volt sportpálya a faluban. Terveik szerint még ezen az őszön elkészül az új sportpálya is. Tavasz­ra már itt biztatják a falu futball­csapatát. A választási bizottságok Is meg­alakultak már. Van munkájuk bőven. Sokan még nem eléggé értik, mi is a tanácsválasztások jelentősége. A népfront programját sem ismerik kellőképpen. A pártszervezet kicsi. Kevés helyre jutottak el a kommu­nisták. Segítettek ezen is. Most már nemcsak a párttagok, hanem párton- kívüliek is segítenek a választási munkában. A pártszervezet mellett 10 tagú oártonkívüli aktíva dolgozik. Köz- lük van Schmidt József 4 holdas kisparaszt. 60 éves, de példamutató 'elkesedéssel vészi népnevelő mun­káját. Ö a legjobban dolgozó párton kívüli népnevelő Bogádon. A párt- szervezet jól irányítja a választási munkát. Ezt az eddigi eredmények is igazolják. Persze sokat lehetne még javítani. Mintegy 30 DISZ-tag is van a fa- 'uban. de közülük csak egv — Szi­geti János — vesz részt a választás: munkában. Többet vár a falu lakos­sága a fiataloktól. A pártszervezet is hibát követett el. Eddig nem segítette eléggé a fia­talokat és nem bízta meg őket mun­kával. Javítani kell ezen. Ha jól dol­gozik a falusi DISZ-szervezet, sokat segíthet a pártszervezetnek. A jó’ dől sózó fiatalok közül pedig új tag­jelöltekkel erősödik majd a bogádi pártszervezet. * M ég két hét van hátra — hang­‘•’-a zik innen is onnan is — két hét a választásokig. Esténként a Pécs belvárosi pártszervezet ajtaja gyakran nyílik. Választók, népneve­lők, választási bizottságok tagjai ke­resik fel a pártvezetőséget. Útmuta­tásokat, tanácsokat kérnek. És a ve­zetőség segít, irányítja a munkát. Most a választások előtt különösen sok munkája van, hiszen 30 válasz­tókörzet van a pártszervezet terü­letén. A csütörtöki párttaggyűlésen arról beszéltek a belvárosi pártszervezet kommunistái, hogy most a hátralévő két hétben a legfontosabb munka az egyéni agitáció. Az üzemi pártszerve­zetek sokat segítettek azzal, hogy elküldték a legjobb párttagokat, — a Bőrgyárból, Sopiana Gépgyárból, Porcelángyárból — akik most a vá­lasztási bizottságokban dolgoznak. De az üzemi pártszervezetek és kü-. ionosén a DISZ szervezetek kevés népnevelőt küldtek ki a területi párt szervezetekhez. A belvárosi pártszer­vezetben is még több népnevelőre — párttag és pártonkívüli elvtársra — lenne szükség, akik segítenének a választási munkában. Úgy ahogyan a pártiskolás elvtársak, és a honvéd elvtársak segítettek. Két héttel ezelőtt a Kulldh Gyula utcai Szakérettségis Kollégium igaz­gatója is megígérte, hogy vasárnap 120 népnevelő segít a belvárosi párt- szervezetnek. De az Ígért 120 népne­velőből mindössze 15 jelent meg. Azok az elvtársak, akik resztvettek az agitációs munkában, — Zimányi, Kőhalmi. Bakó, Sehwarcz elvtárs és a többiek — jó munkát végeztek. Mit csináltak a többiek? „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó" — mond­ja a közmondás. Az ifjúságtól is azt várja a pártszervezet, hogy most — a választási munkák idején, ne hú­zód !anak hátra, hanem az élen ha­ladjanak, segítsenek minél többet. Példát vehetnek Truckenbrót Károly elvtárstól, — a pártszervezet egyik tagjától — aki 80 éves és ennek elle­nére nap mint nap szorgalmasan dolgozik a választások előkészítésé­ben. A belvárosi pártszervezet a válasz tási munkában eddig jól dolgozott. De a hátralévő két hétben még na­gyobb erőfeszítésekre van szükség. Az üzemi Dártszervezetek, üzemi és iskolai DISZ szervezetek az eddigi­nél sokkal több segítséget nyújtsa­nak a területi pártszervezeteknek. A választási munkában tanulnak, ne­velődnek, megedződnek a párttagok és DISZ tagok. Most a legszebb és legfontosabb párt és DISZ megbíza­tás: a választások sikeréért dolgozni. A tanácsválasxtás hírei Választói nagygyűlés lesz vasárnap Pécsett A Hazafias Népfront városi cs megyei bizottsága november 21-én. vasárnap délelőtt 10 órakor a Széchenyi téren választói nagygyűlést tart. A nagygyűlés ünnepi szónoka Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese lesz. A választói nagygyűlésen felszólal Pairagl György Kossuth-dí jas újságíró. Pécs város dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a vasárnapi választói nagygyűlésre. Rossz idő esetén a választói nagygyűlést a Pécsi Nemzeti Színházban tartják meg, ahonnan a gyűlést hangszórókon közvetítik a Tiszti Klub­ba és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermébe. A Hazafias Népfront Komlói Bizottságának felhívása Komló választóihoz A Hazafias Népfront Komlói Bi­zottsága november 18-án, csütörtökön délután 5 órakor választói nagygyű­lést tart a Zrínyi Ilona Kultúrott- honban. A választói nagygyűlés ün­nepi szónoka Gáspár Sándor elvtárs. a Központi Vezetőség tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának tit­kára lesi A tanácsválasztás közeledtével a Hazafias Népfront Komlói Bizottsága Komló választóihoz a következő fel­szólítást intézte: Szerte az országban milliók gyűl­nek a Hazafias Népfront háromszínű zászlaja alá. A Hazafias Népfront megalakulása, a népi, nemzeti egy­ség hatalmas, eddig még szunnyadó erőit ébresztette fel a magyar nép­ben. Ezekre az erőkre támaszkodva, egyre biztosabban és eredményeseb­ben haladunk előre hazánk és né­pünk további felemelkedésének, a szocialista Magyarország megterem­tésének útján. A magyar nép erejé­nek és egységének jegyében zajla­nak szerte az országban a tanács­választás előkészületei. A nagysikerű jelölőgyűlések után fővárosban és vidéken egyaránt ezrek és tízezrek mozdulnak meg a Hazafias Népfront sgy-egy választási nagygyűlésére. A jelölőgyűlések lezajlása után szocialista bányavárosunkban is el­érkezett az ide:e annak, hogy a vá­ros Hazafias Népfront Bizottsága választói nagygyűlésen tárja Komló valamennyi választópolgára elé azt a politikát, azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Népfront zászlajára írt. s amelyeknek első állomása a néo- hatalom letéteményeseinek, a taná­csoknak megválasztása lesz. Már a jelölőgyűlések megmutat­ták, hogy Komló lakosságának mm- den rétege a magáénak érzi a Ha­zafias Népfront célkitűzéseit, s olyan embereket küld a tanácsba, akik a város érdekeinek szemelőtt tartása mellett harcosan kiállnak majd ke­rületük lakosságának egyéni érdekei mellett is. Komló népének egyre erő­södő egységére mutat az a tény is, hogy a jelölőgyűléseken igen sokan jelentek meg a bányászok, az ipari munkások,a kisiparosok, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek közül olyanok, akik vagy egyáltalán nem foglalkoztak soha politikával, vagy időközben húzódtak vissza a politi­kai élettőL Fokozottabban kell érvényTefutnia ennek november 18-án, csütörtökön délután 5 órakor a Zirinyi Ilona Kul­túrotthon nagytermében megtartan­dó választói nagygyűlésen, ahol Komló-valamennyi társadalmi réte­ge, öreg és fiatal egyaránt választ kap majd azokra a kérdésekre, ame­lyek az ország népét közvetlenül a tanácsválasztások előtt foglalkoztat­ják. A nagygyűlés szó^oks Gáspár Sándor elvtárs. a SZOT titkára, az MDP Központi Vezetőségének tagja 'esz. A Hazafias Népfront Komlói Bi- zottsáeánp.k elnöksége ezúton hívta fel Komló valamennyi választópol­gárát, hogy városunk felvirágozta­tása, a Hazafias Népfront célkitűzé­seinek megvalósítása, és a tamáes- választások sikere érdekében minél számosabban jelenjenek meg a vá­lasztói nagygyűlésen! Legyen ez a választói nagygyűlés egy hatalmas demonstráció, amellyel hitet teszünk pártunk úi szakasz politikája, né- oünk boldogabb életének megterem­tésére irányuló törekvései mellett s °gyben bizonyságtétel amellett, hogy városunk minden rétege hathatósan közre akar működni városunk és ízen keresztül hazánk politikai éle­tének irányításában. Előre a választói nagygyűlés és a tanácaválasztások teljes sikeréért! A Hazafias Népfront Komlói Bizottsága. Oroszlán Imre: A „Vörös Fény66 négy problémája AKÁRKI IS SOROLJA EL a me­dve legkiválóbb termelőszövetkeze­teit, a mágocsi Rákosi, a magyar- bólyi Tartós Béke, a kátolyi De­cember 21 és a bólyi Kossuth mel­lett el nem mulasztja a mohács­szigeti Vörös Fény megemlítését. — Valóban — melyik termelőszövetke­zetünk dicsekedhetik el Baranyában ilyen hatalmas gyümölcsössel? Olyan nal, amelyet nem készen vettek át régi tulajdonosaiktól. hanem java­részt saját kezükkel ültették, met­szették, ápolták? Egyik sem! Nincs ennek párja ebben a megyében, mint ahogy országoshírű tehénállo­mányának is messzi vidékről járnak ide Csodálói. Ez is, meg az ötszáz mázsa körüli takarmányrépa ter­més is tanúsítja, — értenek a gaz­dálkodáshoz a Vörös Fény-beliek. Csak a Vörös Fény és a szövetke­zeti mozgalom megrögzött ellensé­gei — mert ilyenek is vannak oda- át a szigeten, — tagadhatják le eze­ket a nyilvánvaló tényeket, ugyan­akkor vétek lenne elhallgatni, hogy ennek a jó termelőszövetkezetnek az életében is felvet komoly kérdéseket az élet, amelyen érdemes elrágódni, amelyen szükséges változtatni, mert előbb-utóbb megrontják a légkört, megakasztják a közös előrehaladá­sát. * AZ ELSŐ KÉRDÉS mindjárt a kukoricaföldön vetődik fel, ahonnan most a Matheisz-brigád kocsisai fu­varozzák be górékba a termést. Mi­ért van az, hogy ezen a parcellán itt előttem akkora csövek termettek mint h fél karom, a másikról meg csak hitvány, töpörödött, foghíjjas puclik kerülnek fel a kocsira? Mi­ért nem kapálta meg a szomszéd is kétszer-háromszor ? A hiba oka: a Vörös Fényben csak az leap több munkaegységet, aki többet dolgozik, de aki már j o b- b a n, gondosabban, az már nem ér­zi ezt meg jövedelmei gyarapodásán. Sürgethette őket a brigádvezető, megmondták: „egy kiló kukoricáért (tavaly csak ennyit adtak a mun­kaegységekre) jól van, ahogy van.” — Próbálkoztunk egyszer a pre­mizálással, de az én brigádom te­rületét elverte a jég. Hogyan osz­tottak volna nekünk prémiumot ak­kor? Matheisz brigádvezető szavai mö­gül kibúvik gz igazság. A Vörös Fényben azt hitték, fejtörés, alapos felkészülés nélkül megoldhatják az emberek tényleges munkáia szerinti jutalmazását. Jött egy jégeső — szerintük kútbaesett a premizálás minden lehetősége. Pedig, ha más­ból nem, — a biztosító által fizetett kártérítésből jutalmazhatták volna a kárvallott tagokat. A jégverésen kívül mással is előhozakodnak iga­zuk védelmében: nem egyforma a föld, akármennyit dolgozik az egyik, — nem érheti el a másik termését. Látszólag igaz ez, de csak első hal­lásra: az agronómus és a brigád ve­zetők a talaj ismeretében külön-kü- lön minden parcellára meghatároz­hatják az adottságoknak megfelelő tervet. NEM JÉGVERÉS, és nem a tala­jok különbözősége az igazi, a premi­zálást visszatartó ok. Fél az igazga­tóság és fél a pártszervezet meg­vívni a csatát az elégedetlenkedők­kel, attól tart, hogy a premizálás bevezetése megingatja a közös gaz­daságot. A gyümölcsös esete bizo­nyítja, — ha nem csinálják meg, még inkább kárát látják. Igaz — tavaly csak a gyümölcs- termelők elégedetlenkedtek a pré­mium elmaradása miatt, a többség örült, — többet kapott munkaegysé­geire. De a nagv nyugidon) csak most őszig tartott: az egész tagság kevesli már az idei, tizennégy de- kás alma részesedést. A Vörös Fény egész előrehaladá­sa ellen vét az igazgatóság, a párt- szervezet, ha a következő gazdasági évben is meghátrál a termés növe­lése, a nagyobb részesedés elérésé­nek egyetlen módja: az egyéni ér­dekeltséget növelő premizálás elöl! Akkor háromszor is megkapálják a kukoricát, alkalmazzák a pótbepor­zást, akkor megművelik a gyümöl­csös földiét! Akkor nem huszonöt mázsa tengerit törnek le egy hold­ról! A VÖRÖS FÉNY MÁSODIK PROBLÉMÁJA — csakúgy, mint az első, — nem mohácsszigeti kü­lönlegesség. Másutt is szem elől tévesztik sokszor, hogy a közös va­gyon minden része az állam iránti kötelességek teljesítése és az oszt­hatatlan alap félretétele után egyet­len célnak van alárendelve és ez: a tagság egyéni gyarapodása. Miről van itt szó? Arról, hogy — termé­szetesen a jószágsondozók kivételé­vel, — a tagság és az agronómus egyöntetű véleménye: jóval többet etettek a jószágokkal pusztán a jó küllem elérése érdekében, mint amennyire tejtermelésükkel, vagy más hozamukkal rászolgáltak volna. — Nem vagyunk mi ellenséges a tehenészetnek — mondják, — amel­lett kardoskodunk, hogy mindig megkapja, ami jár neki. De csak annyit, — mert a többi már pocsé­kolás. A mohácsi járási és a pécsi törzs­állattenyésztő állomás munkatársai­nak nem tűnt fel, — ami a fehérje­keményítő értékarány számításhoz nem értő termelőszövetkezeti tagok­nak is szemet szúrt. Nyáron, a zöld­takarmányozás jdején az agronómus által kiszámított takarmányszab­ványt nem tartottak be. etették a kukoricadarát nyakló nélkül. Ter­mészetesen nem eredménvtelenül: 160 ezer forintot jövedelmezett így is a tehenészet, de jóval nagyobb lenne ez az összeg, ha ésszerűbben takarmányoztak volna. Hogyan hat ki ez a részesedésre? Úgy, hogv nemcsak a közös jószág -észére félretett takarmány olvad e1 idő előtt, de kénytelenek voltunk hozzányúlni ahhoz is, amit a része­sedésre tartalékoltak. Szembekerül­nek egymással a növénytermesztők ebből pedig semmi haszon nem szár mazik! A termelőszövetkezetben a csak tudományosan kidolgozott, ér­demszerinti takarmányozásnak van helye. A többi termelőszövetkezet nyelvére Is lefordítva: egyetlen üzem ágra sem fordíthatunk többet a ta­gok érdekeinek megsértése nélkül, mint amennyit vissza is térít. A TERMELŐSZÖVETKEZET a dolgozó parasztok önkéntes társulá­sa, méghozzá a közös munkára irányuló társulása, ahol csak annyi embert mentesítenek a közös mun­ka alól, amennyi éppen szükséges az irányításhoz. Mivel a Vörös Fénynél itt alaposan elvetették a súlykot ez a harmadik sürgősen orvoslásra váró kérdés. A hatszáz hold szántó­val rendelkező közös gazdaságnak kilenc függetlenített irányító és adminisztratív munkása van, de volt idő, hogy tizenegy is. Egy jószág­felelős, egy pénztáros, egy könyvelő, egy agronómus, két növénytermelési, egy gyümölcstermelési és egv kerté­szeti brigádvezető — az elnököket nem számítva, — közel kétezer mun kaegységet húztak. A Vörös Fény­ben az elnök és az agronómus mel­lett egy brigádvezető és egy köny­velő is elintézheti az ügymenetet (most sem végez tényleges munkát ott több ember) és öt fő felszabadul a legsürgősebb munkákra. Imre Jó­zsef elvtárs, kommunistához méltó önkritikával nemrég óta beteg em­ber létére — egyszemélyben ellátja az állattenyésztési brigádvezetői és pénztárosi tisztet, — de ez csak el­ső lépés. Az igazgatóság az egész tagság munkakedvét javítja, ha dön­tést hoz a sok felesleges irányítói munkakör megszüntetéséről, — nem­csak a Vörös Fényben, de más, igen sok baranyai termelőszövetkezet há- zatáján is. SOKAT BESZÉLGETTEM a ter­melőszövetkezet alapító tagiával, tanfolyam és önszorgalom révén ag- ronómussá emelkedett Balázs János elvtárssal, akit a Vörös Fényben a közszeretet jeleként csak Janikám- nak titulálnak. Szeretik, becsülik a tagok, de az igazgatósággal és az Mnökkel sok bökkenője van: meg­hallgatják tanácsait a takarmányo­zásra, a mezőgazdasági munkák menetére vonatkozóan, de ezzel vé­ge is, akár a falnak beszélt volna. Szidonya Mátyás, — az új elnök- helyettes — egy lépést sem tesz el­gondolásai megvalósítására, de még csak megvitatásra sem tartja érde­mesnek. Hosszú idő óta ő a tényle­ges elnök, de csak félgőzzel dolgoz- hatik, nem csorbíthatja a „papíron elnök” jogait, hiszen csak tanács­adási hatáskörrel rendelkezik. A szakember lebecsülése korántsem csak az igazgatóság felől jelentke­zik. Az agronómus, akin százezrek múlnak, hónapok óta nem kapott agy segítő, támogató ellenőrzést, fe­lülvizsgálást, de még egy egyszerű 'átogatást sem! Honnan tudja ez az “mbey hogy nem tévesztett-e el va­lamit? Vagv ha gyakorlatlanságból hibázna, akkor kitalálna hozzá a já­rástól, ha más nem, az ügyész?! Nem jól van ez így. És mivel a já­rás sem becsüli eléggé a szakembert, ezért az elnök és az igazgatóság be­dugta őt az irodába — zárszámadást készíteni; sőt, arra is gondoltak, — reméljük, a tagság nem engedi, —' hogy könyvelőt csinálnak belőle. —■ Kint még százholdnyi vetetlen ésbe- takarítatlan terület — de az agronó­mus most a lyukas vedreket veszi számba. Lehet, hogy jó lesz a Vörös Fény zárszámadása, de milyen lesz a következő évi? Mert a rossz szá­mokat még kiradírozhatjuk, de a szakirányítás nélkül esetleg elrontott vetést már helyre nem hozhatjuk! Gondoltak-e erre a Vörös Fényigaz gatósági tagjai és Szidonya Má­tyás?! Gondolkodjanak, mert továb­bi boldogulásuk negyedik kérdése, a szakemberek megbecsülése, — csak a felsorolásban utolsó — fontosság­ban első. * HELYES-E, hogy annyi dicséret után most a sajtó elősorolta a Vörös Fény gondjait? Akkor dolgoztunk rosszul, akkor ártottunk leginkább a híres mohácsiszigeti termelőszövet kezeinek, amikor csak a napfényes részeket kerestük, az árnyékok fö­lött elsiklottunk. A mohácsszigeti Vörös Fény kommunistái, szövet- kezeti parasztjai elég erősek ahhoz, hogy megoldják nemcsak ezt a négy kérdést, de a többi még rejtőzőt is és még erősebb, még jövedelmezőbb gazdálkodást folytassanak azon a területen, amit éppen tíz éve adott birtokukba a felszabadító csapatok vérehuUatása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom