Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-16 / 272. szám
DUNÁNTÚLI NAPI. V/LÁÜ PROLETÁBJA! ECYIfÜLJETEK! Í A MAI SZAMBÁN: Megkezdődött a falusi pedagógusok első országos kon- ! ferenciája (1—2. o.) — A népnevelők főfeladata most: jó munkával alapozzák meg a tanácsválasztás sikerét! (3. o.) — Választói nagygyűlés lesz vasárnap Pécsett (3. o.) — A „Vörös Fény“ négy problémája (3. o.) — I Vasutasok műsoros estje a tanácstag-jelöltek tiszteletére (4. o.) M DP B ARA N VÁM EG.YE1 B I ZOTVT S ÄGA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 NOVEMBER 16 Népnevelők, ki a választók közé! Fellendült a járások őssi munkaversenye A Mezőgazdasági Igazgatóság jelenti Közeledik a tanácsválasztás napja. A jelölőgyűllés megmozgatta a városok és falvaik lakosságát, országszerte fellendült a politikai aktivitás. Felélénkült népi demokráciánk ellenségeinek a munkája is. Nemcsak a léggömbökön hazánk területére csempészett röplapok bizonyítják ezt, hanem a nyugati rádióállomások fokozott tevékenysége, s az ellenség helybeli prókátorainak az az igyekezete is, hogy „szólásszabadság“ ürügyén próbálják meg elhinteni az imperialista nézetek mérgét. Népün/k politikai öntudata nagyot fejlődött az elmúlt évek alatt, tisztábban látja az eseménveket, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. Ennek a fejlődésnek a bizonyítéka az is, hogy a }°’ö’őgyűléseken olyan jelölteket je'ö’t a nép a tanácsokba, akik valóban érdemesek is erre a megtisztelő megbízatásra. Ez azonban korántsem ielenti azt. hogy ma kisebb a jelentősége a felvilágosító munkának, hogy népnevelőinkre ma kisebb feladatok várnak, mint a hazánkban még nyíltan fellépő ellenséges osztályok és pártok ellen vívott harcok idején. Pártunk ma az új szakasz politikáiéit folytatja, a felszabadulás óta eltelt tiz év tapasztalatain és a ma rx' znv rs-len i n 1 z mu s t a^vít ásain nvuevó. új elvi alapokra helvezet+ politikát, ama’vnok legfőbb célkitűzése: megteremteni a dolgozó nép szüntelenül növekvő ió’étónek feltételeit hazánkban. Az új szakasz politikáiénak meffva’ósítója: masa a nép. S ahhoz, hogy az egész dolgozó nénet bevonhass ok a párt politikájának kormányunk programjának következetes megvalósításába, az ervre jobb és szebb élet mosrterem- tésébe, — legfontosabb eszközünk a tanács. A lakosság hatalmas tömegei re támaszkodó, az állam ügveit a legszélesebb demokrácia alapján intéző tanácsok feladata, hogy az előttünk ál’ó nagy és egész jövőnkre kiható feladatok végrehajtásába bevonja hazánk egész lakosságát. Ma a tanácsok megválasztására készülünk, s a választások sikerétől függ, hogy tanácsaink valóban olyan elevenen működő az államhatalmat valóban a nka érdekeinek megfelelően gyakorló szervek lesznek-e amilyenekre a nép hatalmának erősítéséhez, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításálhoz, a pártunk által kidolgozott új politika megvalósításához szükségünk van. A tanácsválasztás ma az egész ország életének legégetőbb, legfontosabb kérdése. Nem lehet egyetlen kommunista sem. aki közömbösen, tétlenül várja, hogy ez a feladat az ő közreműködése nélkül,, valahogyan csak úgv magától „megoldódjék“. — Nem lehet egyetlen olyan ember sem, aki tudja, hogy szavával tetteivel segítheti a tanácsválasztás sikerét — s mégsem teszi. A választók között — ott. ahol a tanácsválasztás előkészületeinek munkája folyik. — a helye mindenkinek, aki helyesen tudia magyarázni a dolgozóknak a mai feladatok lényegét és jelentőségét. Ilyen emberek népnevelőink. A dolgozók tőlük várják, hogy felvilágosítást kapjanak problémáik, ra nemcsak panaszaik elintézésére, hanem arra is, hogy miért olyan fontos a mostani tanácsválasz, tás, hogy mit jelent a Népfront, hogy mi az új pártunk jelenlegi Politikájában és hogy az egyes dolgozó mindennapi munkájának mi- iyen súlya van az egész lakosság életének megjavításáért folytatott küzdelemben. Számtalan példa bizonyítja, hogy a dolgozók mindenütt nagy érdeklődéssel hallgatják a népnevelők fel- világosító szavát, türelmetlenül váriék, hogy választ kapjanak a ma legfontosabb kérdéseire. Megengedhetetlenül hiba lenne, ha ezt az érdeklődést nem elégítenénk ki, ha Pártszervezeteink nem külaenék a népnevelőiket oda, ahol ma pártunk Politikáját kell győzelemre vinnünk: a választók közé. A tények azonban azt bizonyítják, hogy sok pártszervezetünk elköveti ezt a hibát. A baranyaszentgyörgyi falusi pártszervezet vezetősége — s közte a párttitkár, Vallner elvtárs, — még azt sem tudta, hogy mit csinálnak a faluban a népnevelők. S ha ezt nem tudták, aligha irányi Ura ttáik a népnevelők figyelmét a legfontosc.bb feladatra: a tanácsválasztásra. A jelölőgyűlések idején már sok helyen nyújtották komoly segítséget a népnevelők a gyűlések előkészítéséiben, a jelölés problémáinak megmagyarázásában. Az akkor szerzett tapasztalatokat fel kell használnunk most a tanácsválasztás előtti utolsó he* tektben. A tanácsválaszitás nem csak a falu problémája. Az egész ország minden dolgozója közvetlenül érdekelt a tanácsválasztásban. Ennek az általános érd f kéltségnek azonban nem mutatkozik eléggé a hatása városi és üzemi pártszervezeteink munkájában. Igaz, hogy legtöbb üzemi ás városi-területi pártszervezet megteszi a „szervezeti intézkedéseket“, azaz nagy számban jelöli ki és látja el megbízólevéllel a népnevelőket, a népnevelők kellő felkészítése azonban gyakran elmarad. Üzemi nártszervezeteinik — amelyeknek fokozott segítséget kell most nyújtanék a területi és falusi népnevelő- Tiunkában, — sokszor azzal „intézik el" a népnevelőket, hogy ke- :ükbe nyomják a megbízólevelet. Legnagyobb pécsi üzemeinkben: a Bőrgyárban. Porcelángyárban és a Bopiana Gépgyáibran körülbelül így :örtént a népnevelőik eligazítása. A pártszervezet vezetősége nem beszélte meg alaposan és részletesen a népnevelők tanácsválasztási feladatait, nem magyarázta meg, hogy népnevelőink milyen fontos munkát kaptak ezzel a megbízatással. így történhetett meg, hogy a Pécsi Bőrgyár kétszáznál több népnevelője közül — akik valamennyien kaptak megbízólevelet, — alig több. mint húszán jelentek meg a területi párt- szervezeteknél. A tanácsválasztások előtti népnevelőmunka jelentőségének megneim- értéséről tanúskodik az is. hogy több helyütt nem sikerült a terv szerint megtarani a tanácsválasztási megbeszéléseket. Kertvároson például félóráig várták az egybegvültek Bán- kuti Ferenc népnevelőt. Természetes, hogy közben megunták a tétlen várakozást és elmentek. Ezek a jelenségek idejekorán figyelmeztetnek bennünket arra, hogy igen sok még a tennivaló. Nem ülhetünk nyugodtan azzal, hogy „a jelölés sikerült, a választás is megles7 maid valahogy”. Tisztáznunk kell pártszervezeteinkben, hoav a tanácsválasztás nem „szervezés kérdése“, a tanácsválasztás nem azon múlik, hogy számokat tudunk felsorakoztatni, hanem azon, hogy dolgozó népünk mennyire érti meg pártunk oolitikáját, mennyire érti meg sa'ét feladatait, s mennyire érzi sajátjának az e feladatok megoldására választott szervét: a tanácsot. Szükség van népnevelőink okosan magyarázó szavára, hogy a városi és falusi dolgozók megértsék: arról van most szó, hogy államunk az eddiginél is szilárdabb legyen, a munkások és parasztok szoros szövetsége jebb éc szebb életünkben hozza meg gyümölcseit, a nép és állam egybeforrjon és minden magyar dolgozó egv akarattal lásson hozzá a haza felvirágoztatásához. A tanács — a néphatalom megtesitője, tehát amilyen erős és jól dolgozó tanácsokat válasz tünk, olyan erős lesz a nép hatalma: a tanács — a dolgozók minden rétegét egybefogó hatalmas tömegszervezet, tehát amilyen tanácsot választunk, olyan lesz népünk egysége, márpedig a nép egysége és ereje a legfontosabb ahhoz, hogy pártunk és kormányunk politikáját megvalósítva minden ember életét szebbé és jobbá tegyük ebben az országban. Ezt kell megmagyarázniok népnevelőinknek, ezért kell kihasználnunk a tanácsválasztásig rendelkezésünkre álló két hét minden napját a választók között végzett eleven és eredményes munkára. Az utolsó 10 nap alatt lendületes verseny fejlődött tó az őszi mező- gazdasági munkák mielőbbi befejezése érdekében. Búzavetésben: a mohácsi, a pécsi és a villányi járás 1 <K) százalékra teljesítette vetéstervét. A szigetvári járás 96.5, a siklósi járás 96.1, a pécsváradi 95.5, a sellyei járás 89.4, a sásdi járás 89.4-re áll a terv teljesítésében. Mélyszántásban első a szigetvári járás 38.2 százalékkal, második a Bevezetőben vázolta a konferencia célját. . majd az iskola oktaitó- nevelőmunkájának szervezeti és tartalmi kérdéseiről szólt. A felszabadulás óta a közoktatás szervezeti szempontból nagyot fejlődött, Megszüntettük a régi iskolázási rendszert, s az elemi iskolák helyébe, amelyekből a dolgozók gyér mékeinek túlnyomó többsége számára nem nyílt út a továbbtanulásra, már 1945-ben létrehoztuk az általános iskolát, népünk egységes alapműveltségének hatalmas műhelyét. Ezzel megtörtük a kiváltságos osztályok műveltségi monopóliumát, s népünk széles rétegei előtt megnyitottuk a kulturális felemelkedés útját. Dolgozó népünk ma már magáénak, a nép iskolá jának vallja az általános iskolát, amelynek siklósi 36.7, harmadik a villányi 31.4, negyedik a pécsi 30.4, ötödik a sely- lyei 28.8, hatodik a mohácsi 27.6, hetedik a pécsváradi 26.7 és utolsó a sásdi járás 24.3 százalékkal. Figyelembe véve a vetési, mély- szántási. istállótrágyázási és betakarítási munkákat, — vetéseknél a kereszitsoros módszer alkalmazását, — a járási tanácsoknak megküldött pontozási rendszer alapján a járások között az alábbi sorrend alakult tó: nyolc osztályát háromszor annyi tanuló végzi el ma. mint ahá- nyan tanultak a felszabadulás előtti népiskola, polgári iskola és gimnázium megfelelő osztályaiban. A továbbiakban az iskolahálózat megjavításáról beszélt és rámutatott arra, hogy egyre több tanuló részére teremtjük meg a szakrendszerű oktatás feltételeit. A pedagógusok száma körülbelül 70 százalékkal emelkedett az 1937—38- as évihez viszonyítva 1938-ban 5868 szakos pedagógus működött az általános isko’ának megfelelő iskolatípusokban, 1953—54-re ezek száma — a szakosodó pedagógusokat is számítva, — megháromszorozódott. Az anyagi és tárgyi feltételeket is sikerült némileg javítani. Kormányzatunk által oktatási célra juttatott Hírek A HAZAFIAS NÉPFRONT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA KÉPESKÖNYVET AD KI A Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága „1944—1954. Pécs- Baranya“ címmel képeskönyvet ad ki, amelyben részletesen ismerteti majd azokat a kulturális, szociális és gazdasági eredményeket, amelyeket Pécs városában és Baranya megyében a felszabadulás óta eltelt 10 esztendő alatt születtek. A képeskönyv november 20-án jelenik meg Pécsett. KINYOMATJAK A HAZAFIAS NÉPFRONT JÁRÁSI BIZOTTSÁGAINAK AKCIÓ-PROGRAMJAT A Hazafias Népfront járási bizottságai akció-programot dolgoztak ki a községek fejlesztése, a lakosság kulturális színvonailának emelése, az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság fejlesztése és a szociális problémák megoldása érdekében. Ezeket az akció-programokat a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága kinyomatja. A nyomtatásban megjelent akció-program csütörtökön hagyja el a sajtót. Ezeket az akció-programokat eljuttatják a szigetvári, pécsváradi, pécsi, sellyei, siklósi, mohácsi, sásdi és villányi járás választókerületéibe a Hazafias Népfront-bizottságok tagjaihoz, jelöltjeihez és a lakossághoz. « MAJDNEM ÖTVENNYOLCMILLIO FORINTOT SORSOLNAK KI AZ ELSŐ BÉKEKÖLCSÖN HETEDIK SORSOLÁSÁN November 26. és 29. között kerül sor az első békekölcsön hetedik sorsolására. A négy napig tartó sorsoláson — egész kötvényeket alapul véve — 189.700 kötvény számát húzzák ki, összesen 57,609.950 forint értékben. A sorsolást a békéscsabai Jókai színházban, rendezik. Az első két napon — november 26-án és 27-én délután tizenöt harminc és tizennyolc harminc óra között, s a két utolsó napon, 28-án és 29-én pedig délelőtt tíz és tizenhárom óra között húzzák ki a nyerőszámokat összegből növeltük tantermeink számát. Az első ötéves terv során mintegy 1300 tantermet létesítettünk beruházás útján. Fokozatosan ellátjuk az iskolákat új padokkal. Szaporítjuk a fizikai, kémiai, biológai szertári felszereléseiket. Egyre több iskolát látunk el mozgó-filmvetítő készülékkel, rádióval, mikroszkóppal. A pedagógiai munka színvonalának emelése érdekében a könyvtárakat is fejlesztettük. A beruházásokon kívül a társadalmi segítés területén is számottevő eredményeink vannak. A tárgyi feltételek biztosítása mellett gondunk volt arra, hogy szociális téren is egyre nagyobb segítséget adjunk tanulóinknak. (Folytatás a 2, oldalon) Járások: Pontszám: 1. Szigetvári j. 1153 0 2. Siklósi járás 1114 0 Pécsi járás 11C8.6 Villányi járás 1059.4 Pécsváradi j. 1044.3 Mohácsi járás 1034 0 Sásdi járás 1006.4 Sellyei járág 938.1 Mg. oszt. vez.: Méhész József Hőgye Dezső Bencze János Hegedűs Vince Preiz’nger Károly Balogh István Szeghalmi József Márton Lajos Főagronómus: Sebestyén Gyula Keresztes Ferenc Zágoni Kálmán Murányi Ödön Sterba Frigyes Fortilly Antal Szilvány Imre Nevelj tenyészbikát — érdemes! Nyolc tenyészbikát hajtottak fel legutóbb Szentlőrincen a környékbeli gazdák a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda állat-átvételére. Csonkamindszenten. Gerdén, Szabad szentkirályon előszeretettel foglalkoz nak szerződéses bikaneveléssel: Mackó Péter, aki Dinnyeberkiből most Cézár nevű bikáját hozta átadásra, otthon még négy-öt jószágot nevel kiváló tenyészállattá. fflegkezdfidött a falusi pedagógusok első országos konferenciája Hétfőn délelőtt az építők Rózsa Ferenc kultúrott- honában megkezdődött a falusi nevelők első országos konferenciája, amelyen .mintegy ötszáz falusi és tanyai pedagógus és az oktatásügyi intézmények számos meghívott képviselője vesz részt. A konferencia elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártia politikai bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Erdey-Grúz Tibor, oktatásügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Jánosi Ferenc, a Hazafias, Népfront országos tanácsának főtitkára, a népművelési miniszter első helyettese, Andics Erzsébet, az oktatásügyi miniszter első helyettese. Vass Istvánná, az MNDSZ elnöke, Cse- terki Lajos, a SZOT titkára, Gosztonyl János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára, Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes, valamint számos kiváló pedagógus. A konferenciát Kovács József, a pedagógusok szakszervezetének elnöke nyitotta meg. Rámutatott ar- fa, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai, valamint a kormányprogram világosan megszabta az oktatásügy feladatait. A pedagógusok már nagy lépést tettek előre azon az úton, amelyet ezek a határozatok jelöltek ki számukra. Most az a feladat, hogy a konferencián megvitassák a falusi oktató- és nevelőmunka legfontosabb kérdéseit, s világosan megjelöljék, melyek a legsürgősebb tennivalók. Ezután Erdey-Grúz Tibor oktatásügy} miniszter mondott beszédet. Erdey-Ornz Tibor oktatásügyi miniszter beszéde
