Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-14 / 271. szám

1954 NOVEMBER 14 NAPLÓ 5 Rájuk szavazunk • • • Fruzsina István bányász, az I. ke- Seregélyi Jánosné, a mohácsi selyem- Gyencs József nyugalmazott MÁV rülct 53. körzet jelöltje. gyár dolgozója. Megyei tanácstag- 6egédlntéző, a II. kerület 11. körzet — í nak jelölték. jelöltje. A Hazafias Népfront jelöltjei a megyei tanácsba A Hazafiam Népfront Megyei Bi­zottsága a megtartott jelölőgyűlések határozatai alapján a számokkal Megjelölt kerületekben a következő­det jelölte megyei tanácstagnak: 1, Czakó János egyénileg dolgozó Paraszt, Vásárosdombó, 2. Sziveri Kálmán tsz-clnök, Mágnes, 3. Czé- íény József, a megyei mezőgazdasá- Si igazgatóság tsz osztályvezető, Pécs, y Vadas Zoltán tanár, Sásd, 5. Ne- Mes Alajos rendőrőrnagy, Pécs, 6. Stepán Tibor bányaesillés. Szászvár, I. Szilvássi Imre főagronómus, Sásd. *• Garamvölgyi Miklós postalgazga- W, Pées, !). Andies Józsefné tsz-tag, Okorvölgy, 10. Fábián József egyé­nileg dolgozd paraszt, Somogyviszló, II. Gárdonyi Fajos egyénileg dolgo­zó paraszt, Szentlászló, 12. Zákányi lózscf, a megyei egyházügyi hiva- •*1 vezetője, Pécs, 13. Futó Ferenc- »é tsz-elnök, Somogyapáti, 14. Tóth Sándor, a DISZ megyei titkára, Pécs 1». Takács Jánosné, személyzeti fe- lelős. Szigetvár, 16. Fertály Lajos traktorvezető, Szigetvár, 17. dr. Szath Wáry Sándor, a megyei tanács v. b. titkára. Pécs, 18. Győri Lajosné egyénileg dolgozó paraszt, Szentlő- einc, 19. G. Nagy Zsigmond. a pécsi járási tanács v. b. elnöke, Pécs, 20. ár. Ernszt Jenő egyetemi tanár, Fécs, 21. Zengő Hermina szövőnő, llosszuhetcny, 22. Majzik Jeremiás, a Megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Pécs, 24. dr. Hídvégi Tivadar, ív pé­csi járásbíróság elnöke, Pées, 25. Marsaiké Péter, a Ruházati KTSZ elnöke, Pécs. 20. Halász Éva vasesz­tergályos Pécs, 27. Laklia György egyénileg dolgozó paraszt, Lolhárd, 28. Horgos János, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Pées, 29. Bra- dáes György alezredes, a B. M. Ba­ranya Megyei Főosztályának vezető­je Pécs, 30. Rufli Lajos bányász, Me­szestelep, 31. Kotász András egyé­nileg dolgozó paraszt, Pécsvárad, 32. Pálkuti Keresztély, gépállomási igaz­gató, Palotabozsok, 33. Tolnai János tsz-tag, Palotabozsok, 34. Farkas An. tál igazgató-tanító, Véménd, 35. Ka- szapovics András tsz-elnök, Kátoly, 36. Gódor Ferenc, az MDP Baranya Megyei Bizottságának másodtitkára; Pécs, 38. Bruck József, a megyei be­gyűjtési hivatal vezetője, Pécs, 30. Béres Béla egyénileg dolgozó paraszt Dunaszekcső, 40. Iliin Márián közsé­gi tanács v. b. elnöke. Versend, 41. Lassányi László egyénileg dolgozó paraszt. Boly, 42. Dalmer Péter köz­ségi tanács v. b. elnöke, Majs, 43. Hegyi Gyula tsz-elnök, Nagynyárád, 44. Nagy Gyula, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Pécs, 45. Klózer István egyénileg dolgozó paraszt, Teklafalu, 46. Halas Ferenc egyé­nileg dolgozó paraszt, Sumony, 47. Szamosközi István református lel­kész, Pécs 48. dr. Görcs László, gim­náziumi Igazgató, Pécs, 49. Varga Kálmán községi tanács v. b. elnök, Sósvertike, 50. Dulánszky Jenő mér­nök, Pécs, 51. Jakab Sándor, a me­gyei tanács v. b. pénzügyi osztályá­nak vezetője, 52. Ollós Ferenc egyé­nileg dolgozó paraszt, Diósviszló. 53. Petz Józsefné dohánygyári munka- felügyelő, Pécs, 54. Molnár József gépállomás! szerelő, Harkány, 55. Novics János, az MDP Siklósi Já­rási Bizottságának első titkára, Sik. lós, 50. Lukács Antal, a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője, Pécs, 57. Vida, Sándor kő­bányász, Nagyharsány, 58. Berta Pál tsz-tag, Bercmend, 59. Lcndvai Gel- lért bányász, Pécs, 60. Czigler János egyénileg dolgozó paraszt, Somogy­viszló, 61. Sándor János egyénileg dolgozó paraszt, Magyarbóly, 02. Ka­tona Lajos, a megyei tanács ideig­lenesen megbízott elnöke, Pécs, 63. Nagy Gyula vájár. Komló, 64. Gábri Mihály, az MDP Baranya Megyei Bi­zottságának első titkára, Pécs, 65. Simek Árpád, a komlói városi ta­nács v. b. elnöke, Pécs, 66. Szántó Lajosné, a járási tanács osztályveze­tője, Mohács, 67. Benesik Pál egyé­nileg dolgozó. Mohács, 68. Seregélyi Jánosné szövőnő. Mohács, 69. Hajós Sándor államvédelmi százados Pécs, 70. Szalvai Mihály honvéd altábor­nagy, Kecskemét. A 23. számú választókerületben a tanácstagjelölés november 12-ig még nem történt meg. A megyei választókerületi bizott­ság a fenti jelöléseket elfogadta és nyilvántartásba vette. Ezzel vala­mennyien a Hazafias Népfront hi­vatalos megyei jelöltjei lettek. A tanár és tanítványa Neményi Ernő négy esztendeje igazgatója a Szent- lőrinci Mezőgazdasági Technikum­iak, amely a felszabadulás óta 197 képzett agronómust adott hazánk Mezőgazdaságának. Ez a szám azonban nem mutatja lven a szentlőrinci tanári kar, az Vágató munkásságát. Ha kicsenget­ek az utolsó óráról, kint a faluban folytatják a tanítást. Hallgatóik fia- fol legénykék helyett meglett korú, tekintélyes gazdák, akik az ő révü­Vndál Béla a görösgalli állami gazdaság főagro- nómusa, — Szentlőrincen végzett gazdász. Erezhet-e nagyobb örömöt Neményi igazgató elvtárs annál, hogy az iskola padjaiból nemrég ki­került fiatalember nemcsak egy nagy és széttagolt állami gazdaság szak- irányítása élén áll derekasan helyt, hanem a nép is úgy megszerette, hogy tanácstagul jelölte? A tanár mellett agronómus-tanit- ványa is méltó a választók bizal­mára. 1949-ben került Görösgallra, amely negyedik helyen áll a kelet- dunántúli állami gazdaságok között. Nincs a gazdaságnak olyan üzem- ; ága, amellyel szégyenkezniük kelle- , ne: szenimiklósi csikótelepük lovai ' egymásután nyerték a dijakat a Bu- i dapesten és Pécsett megrendezett I kön ismerkednek' a növénytermelés, az állattenyésztés legjövedelmezőbb fogásaival. Előadások, szüntelen ta­nítás iskolában és a gazdakörben — örökös tanítás — ez jellemzi a csen­des, halkszavú falusi pedagógus mun káját. A 38-as körzeti esti jelölőgyűlé­sén egy akarattal emelkedtek a le­vegőbe a karok: Neményi Ernőt, aki négy esztendő alatt összeforrt a község lakosságával — tanácstagnak jelölték tanítványai. Bár nem voltak ott, láthatatlan­ban mellette szavazott a kétszáz szentlőrinci gazdász, mellette a funk cionáriusok, termelőszövetkezeti el­nökök egész sora, akik a levelező ok tatás révén ismerkednek . meg a szentlőrinci technikumban a gazdál­kodás tudományával. bajnokságokon, ' gőbölyeiket. pedig aranyatérő valutáért vásárolja a kül­föld. Sertéstenyésztő brigádjaik mész sze túlteljesítették kötelező tervü­ket — komolyan hozzájárultak az ország ellátásához. A görösgalliak fiatal agronómusuk keze alatt meg­tanultak kukoricát js termelni: ter­mésátlaguk messze felülmúlja a ta­valyit, nem egy táblán meghaladja a 38—40 mázsát. Vadál Béla a tanácsban is meg­tesz majd mindent a mezőgazdaság- fejlesztési határozat valamennyi pont jának valóraváltásáért. A hazárd játék szenvedélye sok embernek okozta már tragédiáját. A munkának kártyával való helyettesítése az érvényesülés, a gondtalan élet keresésében nemcsak nem tisztességes dolog, de vég- romlásba. pusztulásba is vihet. Ezt a — még ma is, nálunk is megszív­lelendő és fontos — igazságot példázza Puskin híres, a múlt század ele­jén játszódó remekmívű novellája, a „Pique Dame”. Hősének, Iiermannak, a fiatal cári tisztnek az esete eléggé ismert. A józan, szigorú beosztással élő, nem kártyázó, de betegesen nagyra­vágyó, fiatalember hall egyszer egy legendás történetet egy „titokról”, melynek birtokosa vagyonokat nyerhet kártyán. Herman elhatározta, hogy a titkot minden áron megszerzi. Pontosan kidolgozott terv sze­rint, hideg és ugyanakkor fokozatosan egyre eszelősebb céltudatosság­gal lépésről-lépésre halad előre. Megismerkedik a titok birtokosának, Tomskij grófnőnek nevelt lányával, akit szerelmével ostromol, elcsábít, — csak azért, hr/y az öreg grófnő közelébe férkőzhessék. Ez végül sikerül neki. Éjjel belopódzik a szobájába és a felriadt öregasszonyt előbb kérleléssel, majd fenyegetőzéssel titkának — mely voltaképpen csak tréfás legenda — elárulására akarja bírni. A grófnő ijedtében szörnyethal. Hermant a lelkiismeretfurdalás és a „titok" elvesztése teljesen felzaklatja. Álmában megjelenik neki a halott és elárulja neki a rejtélyes nyerőlapot. Felteszi rá egész vagyonát, — veszít és meg­őrül. A puskini témából készült francia film olyan mértékben veszített ■f*- átütő irodalmi erejéből és ezen belül mondanivalójából, amilyen mértékben eltért az eredeti novellától. Meg kell állapítani azt is, hogy az eltérés eléggé számottevő. Puskin remek elbeszélése kerek és tömör kompozicióju, félreérthe­tetlenül egységes mondanivalóju. A film francia alkotói azonban az el­beszélést erősen kiforgatták és a jócskán megváltoztatott történet meg változtatta az eredeti mondanivalót is, — legalább is jelentős mértékben — csökkentette annak erejét. Mik a tartalmi változtatások? Vegyük csak a két legjelentősebbet! Her­mant a filmben nem nagyravágyás ában is a pedánsságig menő józan embernek ismerjük meg, aki csak fokozatosan veszti el a fejét, hanem rögtön sikkasztó kártyásnak, akinek eszelőssége nem sokban különbözik attól az őrülettől, amibe sorsa beletorkollik. Ez a jellem-szürkítés, Her­man jellemvonalának egyhelyben állóvá tétele az egyik. A másik: a történet vége, melyet a film „el heppiendesit". Az őrületéből hirtelen kigyógyult Herman karjaiba adja azt a Lizát (a grófnő nevelt lányát), akit előzőleg Herman érzelmeiben sárbarántott, becsapott. A Hermant alakító Pierre Blanchar játéka bizonyára sokakat megtéveszt. Nehéz kivonnia az embernek magát egy ilyen jelen­tős színész — egyéniség szuggesztiv hatása alól, melyet erősít még, Pierre Blanchar régi nagy alakításainak — mint a Táncrend orvosának, a „Bűn és bünhődés” Raszkolnyikovjának emléke. Csakhogy Blanchar friss, átütő, érdekesen egyént színésztehetsége, mely ezekben az alakítá­sokban még lebilincselő volt, a „Pique Dame”-ban nagyrészt modoros­sággá merevedett, játéka elmélyíti a filmíró hibáját — Herman meg- őrüléséig. Az a rövid rész, mely a valódi teljes őrületet ábrázolja a film végén, Blanchar régi művészetét idézi. Marguerite Morenonak a legnagyobb francia színésznők egyikének vérbő, Tomszki) grófnő alakítása sok mindenért kárpótol. A rendező Eedor Ozep kétségtelen érdéme, hogy a film végig feszültséggel teli, izgalmas, leköti a figyelmet. Van a filmnek néhány érdekesen beállított képe (például párbajjelenet) a sok díszlet ízű mellett. A filmet hibái ellenére érdemes megnézni. Hiszen nem érdektelen, amellett tanulságos összehasonlításra is ad alkalmat. Érdeme, haszna — amellett, hogy' bizonyos fokú nevelő hatást mégiscsak kifejt a kártyázás szenvedélye ellen — hogy azoknak, akik nem olvasták, fel­keltheti érdeklődését az eredeti novella iránt — amely bizony mélyebb élményt nyújt. (T. P. I.) Ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyam kezdődik november 15-én A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott 'határozat alapján c földmű­velésügyi miniszter a 166 1954. sz. rendelkezés értelmében az 1954—55. oktatási évtől kezdődően „ezüstkalá­szos mezőgazdasági tanfolyamok“ szervezésére nyújt lehetőséget. Az „Ezüstkalászos" tanfolyam fel­adata, 'hogy a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg dolgozó parasz­tokat, az állami kísérleti és tangaz­daságok dolgozóit az alapvető mező­gazdasági szakismeretekre, az új ag- ro- és zooteehnikai eljárások gyakor­lati alkalmazására oktassa. A tanfolyamok a tájjelegnek és a gazdaságok szükségleteinek megfele­lően: általános mezőgazdasági, nö­vénytermelési, állattenvésztési és kér tészeti szakon szervezhetők. Az első évben általános, — a má­sodik évben részletes alapfokú is­mereteket tanítanak. Az első és második évfolyamon az oktatási idő egyaránt november 15-től március 15-lg tart. Egy évfolyamon 96 órát tanítanak a tanfolyamvpzetők, illet­ve előadók. Tanfolyamvezetők jó szakemberek lesznek: a mezőgazdasági techniku­mok és szakiskolák tanárai. Az alkal­mas tanfolyamvezetők felkutatása pályázat útján történik: a tanfolyam vezetésre jelentkezők jelentkezési lapjukat juttassák a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Igazgatóságá­nak Személyzeti Csoportjához. A tanfolyamvezetők az oktatási időtartam alatt végzett munkájukért — további intézkedésig — havonta 450.— forint, a tanfolyam előadói pedig tanítási óránként — a további intézkedésig — 9.60 díjazásban ré­szesülnek, a tanfolyam vezető havon­ként történő felterjesztése alapján. Mesterképző tanfolyamok hallga­tói az újonnan induló „Ezüstkalá­szos“ tanfolyamokon képezhetik to­vább magukat. Az „Ezüstkalászos" tanfolyamok sikere érdekében tegyenek meg min­dent a községi és a járási tanácsok valamint a termelőszövetkezetek ve­zetői. Lakatos TI bőmé okt. előadó. Meggyorsul a villamosvasúti közlekedés Pécsett Pécsett már valóság­gal szólás-mondássá vált: „Akinek sürgős dolga van, ne üljön villamosra, mert ké­sőbb ér oda, mintha gyalog menne.'' Való­ban így is volt, mert a sok és rövid megál­lók miatt a pécsi vil­lamosok szinte csiga­lassúsággal halódtak és a gyalogjárók meg­előzték. A villamosok­nak a Zsolnay gyári végállomástól a szigeti végállomásig 22 perc alatt kellett volna meg tenniők az utat. Leg­alábbis ez volt az elő­írás, a hivatalosan meg állapított menetidő de még ezt sem tudták betartani, mert túl sok volt a megálló. A villamosközlekedés meggyorsítása érdeké­ben a Közlekedési Vállalat pénteken este 10 órakor a tanács, a rendőrség, a közieke. désügyi minisztérium II. főosztályának kép­viselője és a műszaki szakemberek jelenlété­ben próbajáratot indí­tott a villamosmegálló helyek megritkitása ér­dekében. A 'próbajárat alapján a Közlekedési Vállalat a közlekedés meggyor. sítáea érdekében elha­tározta, hogy több meg állóhelyet megszüntet, így megszűnik a Zet­kin Klára és a Váradi Antal utcai megálló, a kórháztéri megállót pedig a templom elé helyezik át. Ugyanak­kor megszüntetik a Kis Király és a Zója ut­cai megállókat Is. A villamosmegállók meg­szüntetése november 20-án lép érvénybe. Az új rendszer beve­zetése azt jelenti, hogy a dolgozóknak nem kell sóikat várakozniók a villamosokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom