Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-14 / 271. szám
NíPEö 1954 NOVEMfeíílv, ih. 2 Választási nagygyűlés a MÁVAG-ban (Folytatás az 1. oldalról) nak. Saját bőrünkön tapasztaltuk, mit jelent a mezőgazdasági termelés elhanyagolása. A mezőgazdaság jelenlegi állapotában, a mai felszerelésével nem képes nagyobb meny. nyiségű, jobb minőségű és olcsóbb élelmiszert adni a város lakosságának. Hogy ezt elérjük, a mezőgazdasági termelés nagyarányú és gyors fejlesztésére van szükség. Ehhez pedig, elvtársaik, sok gép. kisgép, felszerelés, műtrágya, vegyianyag és sofk más egyéb ipari gyártmány kell. Ha a mezőgazdaság mindezt időben és kellő mennyiségben, megkapja, bőségesen ontja majd az élelmiszert a városok felé. Ha nem ezt tennénk, nem tudnánk kilábolni nehézségeinkből. A mezőgazdasági termelés? fejlesztéséről szóló párt_ és kor. mányhatározat éppen ezért, nagyon helyesen, a mezőgazdaság fejlesztését tette meg gazdaságpolitikánk kulcskérdésévé és ennek megvalósítására kell munkásosztályunk erőfeszítéseinek is irányulni. Élvtársak! Nemrégiben röviden mér rámutattam, hogy milyen összefüggések állnak fenn az ipar átállítása, a munkásság reálbére és a mezőgazdasági termelés között. A munkás-paraszt szövetség alapja'a falu és a város közötti árucsere. Ha az ipari üzemek nem látják el a falut kellő mennyiségű mezőgazdasági felszereléssel és háztartási, valamint közszükségleti cikkekkel, nem kapunk kellő mennyiségű mezőgazdasági terméket a városi lakosság, elsősorban az ipari munkás- v ság számára. Márpedig, mint ismeretes, ipari üzemeink eddig nem adtak elég árut a falunak. Az is világos, hogy ha az ipar magas önköltséggel drágán termel, nem tudunk olcsón mezőgazdasági termékekhez jutni. Ha pedig kevés és drága a mezőgazdasági termék, az a munkásosztály reálbérét és végső so. ron életszínvonalát csökkenti. Az ipar átállításával a falusi árualapok növelése az egyetlen helyes és járható út, amely a munkásosztály reál;, bérének és életszínvonalának emelésére vezet. Minél gyorsabban állítjuk át tehát ipari termelésünket, annál gyorsabban javul a munkásság helyzete. Ezért fontos a munkás- paraszt szövetség eszméiének állandó szem előtt tartása, nemcsak a politikai oktatásban, vagy a népnevelésiben, hanem a mindennapi termelő munkában is. A munkásosztálynak legnagyszerűbb feladata ápolni és lefeszíteni ezt az eszmét, erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, mely forradalmi harcunkban történelmet formáló erővé alakult és minden eddig kivívott és jövőbeli győzelmünk legbiztosabb záloga. Elvtársak! A népi demokrácia olyan társadalmi és gazdaság^ rendszer, amelyben az ország sorsáért a népi életviszonyainak alakulásáért a munkásosztályra nehezedik a felelősség. Ebben a rendszerben a munkásosztály politikája valósul meg, amelyet a munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja irányít. Azok a nagyhorderejű határozatok, amelyeket a Központi Vezetőség legutóbbi ülése hozott, nagy és felelős feladatok elé állítják a murtkásosztályt, főképpen a népgazdaság terén. Olyan feladatok ezek. amelyek megkövetelik a dolgozó nép legszélesebb tömegeinek bevonását a feladatok elvégzésébe a népgazdaság minden területén. Azokét a rétegekét is. amelyek eddig nem vettek tevékeny részt a társadalmi és politikai életben. -Bevonásukkal kiszélesítjük és megszilárdítjuk a munkás-paraszt szövetséget, elmélyül a kapcsolat a városi középrétegekkel, a kisemberek tömé geivel, ami a p>árt, az állaim, a munkásosztály befolyásának jelentős növekedését, vezetőszerepének erősödését jelenti. Minél nagyobb tömegerők mozgósításával fogunk hozzá a feladatokhoz, annál jobban és eredményesebben valósulnak meg. A Hazafias Népfront az a tömegmozgalom, amely a legszélesebb néprétegeket tömöríti az ország és a nép felemelésére. A munkásosztálynak tehát lokoznia kell aktivitását a nép. frontban, részt kell vennie annak munkájában, irányt kell szabnia tevékenységének, mert szervezettségénél, öntudatosságánál, harckészségénél és lendületénél fogva a munkás- osztály magatartása határozza meg a többi rétegek hozzáállását is nagy céljaink megvalósításában. A munkásosztálynak a nép és az ország sorsáért érzett felelőssége szinte parancsokban megköveteli, hogy a munkásosztály a Hazafias Népfront moz. gaiombam is méltóan betöltse hivatását, melynek kibontakozása olyan erőforrást nyit meg, amely me>- gyorsítja a nehézségek leküzdését, népgazdaságunk felemelkedését, már pedig ez valamennyiünk egységes óhaja és akarata. Tisztelt Elvtársak! A Központi Vezetőség októberi határozata világosan feltárta népgazdaságunk helyzetét és kijelölte azckat a feladatokat, amelyek megoldásra várnak. A határozat megállapította, hogy népgazdságiunk ^ az elmúlt években hatalmas fejlődést tett meg: megnőttek az ország termelőerői, megváltozott a népgazdaság szerkezete, igen nagy mértékben kiszélesedett az ipari termelés, erősen megnőtt a nemzeti jövedelem, ami arra mutat, hogy gazdasági erő. forrásaink ma nagyobbak, mint bár. mikor, s hogy éppen ezért rendelkezünk mindazokikal a feltételekkel, amelyek a népgazdaság egészséges továbbfejlődéséhez szükségesek. Gazdaságpolitikánknak tehát, amely a nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését, s ezek megteremté- tésére a termelőerők fejlesztését a mezőgazdasági és ipari termelés fellendítését tűzi ki célul, megvannak a reális anyagi alapjai ég feltételei. Ehhez azonban még olyan munkaprogramra és intézkedési tervre is szükség van, gimely lehetővé teszi, hogy annak alapján a népgazdaság minden területe, minden termelési és iparág, minden üzem, vezetők és dolgozók világosan lássák a feladatokat, amelyek végrehajtására a rendelkezésre álló minden anyagi és szellemi erőt mozgósítanák kell. A Központi Vezetőség határozata alapján, szakemberek és tudósok bevonásával már megkezdődött a műn kaprogram kidolgozása, amely irány vonalában és alapelveiben a Központi Vezetőség októberi határozatán nyugszik, amelyben teljes mértékben tisztáztuk népgazdaságunk nehézségeinek Okait, pontosan megállapítottuk a diagnózist, s most elérkezett az ideje ugyanolyan világosan, pontosan és helyesen megszabni a tennivalókat, Ezt várja most az ország, erre kell nekünk minél előbb választ adnunk. A feladatok láncolatában ez az a soron- következő láncszem, amelyet megragadva gyorsan felgöngyölíthetjük á'_ meneti nehézségeinket és helyes irányban fejleszthetjük tovább népgazdaságunkat. A párt és a kormány minden erőfeszítése most -arra irányul, hogy az országban rendelkezésre álló tudást és tapasztalatot arra használja fel, hogy' új elvi alapokon kidolgozza a népgazdaság fejlesztésének programját, amelynek egy megfontolt, tudományosan megalapozott, reális és tervszerű gazdaságpolitika szilárd alapját kell képeznie. Gazdasági életünk most szilárdságot, határozottságot, biztos tervezést és vezetést követel. Ezt kell most megteremtenünk, ennek ré szie' es tervét kell kidolgoznunk. A párt és a kormány ezt a feladatot az ország érdekében minél előbb meg fogja Oldani. Elvtársak! 1 A fentemlített néhány általános szemponton túl, az ipar terén számos már folyamatban lévő, vagy sürgős intézkedést követelő feladat van. Az ipari termelés átállítása terén kétségtelenül komoly eredmények vannak már. Az is bizonyos, hogy az ipar, de egy-egy üzem átállítása is elég bonyolult nagy körültekintést igénylő feladat. Ennek ellenére meg kell oldani. Hátráltatja az átállítást az is, hogy számos üzem,- elsősorban az üzem vezetősége nem értékeli helyesen az átállítás nagy népgazdasági jelentőségét, nem ismeri fel annak közvetlen összefüggését a dolgozók életviszonyainak javulásával. A Központi Vezetőség ülésén rámutattam arra. hogy az ipari átállítás azt jelenti, hogy nehéz- és gépipari termékek helyett fokozottabb mértékben közszükségleti cikkeket állítunk elő: több cipőt, ruhát, háztartási felszerelést, élelmiszert és íav tovább. Nyilvánvaló, hogy ez legalább olyan mértékben érdeke a munkásosztálynak, mint bármely más társadalmi rétegnek. Ezen a téren az a panasz, hogy az áru nem elegendő, hogv nem kielégítő minőségű és drága. No de tudjuk, hogy a mi viszonyaink között. a fogyasztók — maguk a termelők. Vajon kitől kérhetjük számon, ha valamely áruból keve«ebh van, ha nem ló a minősége, vagy ha drága? Sazátmagunktól, elvtársak! Ebből le kell vonni a végső következtetést: többet, jobbat, olcsóbban kell termelnünk. Ez elsősorban magának a munkásosztálynak érdeke, életszínvonala, reálbére alakulásának feltétele. A munkásosztály kezében van tehát saját életszínvonalának sorsa, amihez elengedhetetlen az ipari ‘ termelés átállítása. Hátráltatja az átállítást az is, hogy üzemeink és dolgozóink anyagilag nincsenek eléggé érdekelve abban, hogy már jól bevezetett gyártmányokból, közszükségleti cikkek termelésére térjenek át. Ezen sürgősen változtatni kell az anyagi érdekeltség fokozásával. Kétségtelenül az is elősegítené a közszükségleti cik- . kék gyártását, ha azokban az ipari üzemekben, ahol a termelés gazdaságos feltételei megvannak, visszaállítanák a kiegészítő üzemágakat, amiket az elmúlt évek során különböző okokból megszüntettek. Kedves Elvtársak! Iparunknak, vezetőknek és dolgozóknak egyaránt, további nagy erőfeszítéseket kell tenni a termelékenység állandó emelésére. A munkafegyelem lazaságának megszüntetésével, jó munkaszervezéssel és a műszaki feltételek biztosításával el lehet érni a termelékenység szükséges növelését. Hatalmas iparunk működésének ez a lelke, ezen dől el minden. A határozatok helyeslése, a mellettük való kiállás még nem oldja meg a kérdést. Együtt kell járnia a munka termelékenységének növekedésével. A júniusi út, amely mellett most már az egész ország népe kiáll és támogatását biztosítja a kormány számára, — a munka termelékenységének állandó emelését követeli iparban, mezőgazdaságban, mindenütt, ahol termelőmunka folyik. Ezen áll vagy bukik a júniusi politika, az októberi párthatározat elvtársak. Ha a júniusi politika győzelmét akarjuk elvtársak, mint ahogyan egy szívvel lélekkel ezt akarjuk, akkor nagyot kell lendíteni a munka termelékenységén itt a MÁVAG-ban is, a Ganz vagonban is, az ipar egész területén. (Taps) Minden üzemnek ki kell dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel emelni lehet a termelékenységet, csökkenteni lehet az önköltséget, takarékoskodni lehet az anyaggal, ki lehet küszöbölni a selejtet. A júniusi politika győzelmes megvalósítása mellett a magyar ipar hírneve és a magyar munkás becsülete is megköveteli, hogy a hiányosságokat sürgősen küszöböljük ki. A termelés növelésének nagy lehetőségei vannak a takarékosságban, az anyagok és berendezések megóvásában is, amire sajnos még mindig nem fordítanak kellő gondot, pedig takarékos gazdálkodással az anyagot a termelés . bővítésére lehetne fordítani, ami növelhetné a lakosság, tehát saját magunk rendelkezésére álló árumennyiséget. Ipari termelésünk fellendítésének fontos tényezője, körültekintő, céltudatos és határozott vezetés kialakítása és ennek megfelelően a Vezetés módszereinek megjavítása. Az ipar egész területén, a minisztériumtól az üzemegységekig biztosítani kell a megfontolt, határozott vezetést, ki kell küszöbölni az elhamarkodott intézkedéseket, a folytonos tervmódosításokat. Elősegítésére szolgál az igazgató jogkörét kiterjesztő miniszter- tanácsi határozat, amely kiküszöböli az ügyek túlzott központosításából származó okokat, amelyek csorbították az igazgatók hatáskörét és csökkentették kezdeményezését. Ugyanakkor növelte az igazgatók felelősségét, a munkaerő és anyagi eszközök leggazdaságosabb felhasználásáért, a termelés technikai színvonalának emeléséért, azért, hogy a jóváhagyott tervet az előírt minőségben és választékban, a termelési költség- vetés és az önköltségcsökkentési előírások betartásával teljesítsék. Nyilvánvaló. hogy azt a felelősségteljes feladatát az igazgató csakis a műszaki értelmiséggel és a munkásokkal való szoros együttműködésben tudja ellátni. A műszaki értelmiség képességeit, felkészültségét és tudását fokozottabban érvényre kell juttatni, a termelés irányításában és szervezésében, az ipar műszaki fejlesztésében és korszerűsítésében. Nagyobb megbecsülést, bensőségesebb viszonyt kell teremteni az üzem kollektíváján belül a mesterek, művezetők és mérnökök felé. A barátsák és a bizalom légkörével kell körülfogni őket az üzemben, mint olyanokat, akiknek a szocializmus építésében kiemelkedő szerepük van. Tekintélyüket alá kell támasztani, utasításaikat be kell tartani, javaslataikat figyelembe kell venni. Műszaki éite’mlségünk legyen b kakimmal a munkásság irányárban és a kölcsönös b'zalom és együttműködés segítségével vigyék e’öre a terme'és fejlesztését, a terveit teljesítését, üzemük példás munkáját, teremtsék meg a szocialista termelés fő feltételeit, a fegyelmet és a rendet üzemükben. Egyik legnagyobb feladatuknak tekintsék az üzemeinkben elég nagy mértékben tapasztalható szervezetlenség mielőbbi felszámolását, mert az már folyamatos és tervszerű termelés súlyos akadályává vált. Az üzem vezetősége és a műszaki értelmiség részéről viszont több törődést és gondoskodást várunk a munkások iránt. Szociális intézmények létesítése, a munkavédelem .fejlesztése, a balesetelhárítás terén még nagyon sok a tennivaló. Az adott lehetőségeket, a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket távolról sem használják ki. Az ilyen irányú beruházások terén súlyos lemaradások vannak. Pedig a kollektív szerződés kétoldalú egyes- ség, ami azt jelenti, hogy a munkásnak is, de az üzem vezetőségének ’ is ■pontosan teljesítenie kell a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az üzemi bizottságoknak nagyobb felelősségérzettel kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozniok, s a kollektív szerződések betartását mindkét oldalról ellenőrizniük. Múlt év júniusá óta a még fennálló hiányosságok ellenére sok minden történj a dolgozókról való gondoskodás terén is. A kormány által tett intézkedések ismeretesek. Csupán azt kívánom még megemlíteni, hogy a múlt év júniusa óta eltelt Idő alatt ezerhatszáz millió forintot fordítottunk bérügyi intézkedéseikre. Nagy segítséget jelentett ez a dolgozóknak és jelentősen hozzájárult életviszonyaik javulásához. A kiöregedett és munkaképtelen dolgozókról való gondoskodás terén is komoly lépést tettünk előre azzal, hogy népgazdaságunk teherbíróképességét figyelembevéve, jelentős mértékben megjavítottuk az öregek, rokkantak, özvegyek és árvák ellátását. Számos más intézkedés tanúskodik még arról, hogy nehézségeink ellenére nincs az életnek olyan területe, ahol ne tettünk volna lépést előre, ne lennének eredményeink. Nem olyanok, mint szerettük volna, amelyek az igényeket teliesen kielégítették volna, de erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Még olyan területen is, mint a tatarozás, és építkezés, komoly munkát végeztünk múlt év júniusa óta. Látnunk keil, hogy ezen a téren még nagyobb erőfeszítésekre van szükség, bár Budapesten hosszú éveken keresztül még így sem tudjuk a lakásoroblémát kielégítően megoldani, csak enyhíteni tudjuk a helyzetet a főváros mai túlzsúfoltsága és a lakosság számának évi növekedése mellett. Az eredmények persze, azok sem. amelyeket már elértünk, azok sem. amelyeket kétségtelenül el fogunk érni, nem adódnak maguktól, nagyon keményen meg keli dolgozni értük. De megéri a fáradságot, hisz magunkért, családunkért, gyermekeinkért, a háza és a nép felemeléséért dolgozunk. (Taps) Jövőre még nagyobb feladatok megoldására készülünk, mert a termelés minden területén nagvobb eredményekre van szükségünk, hogy a júniusi úton további nagy lépést tegyünk előre, növeljük a lakosság élelmiszcr- és iparcikk ellátását, javítsuk életkörülményeit, jobban kielégítsük kulturális igényeit, röviden — szebbé, jobbá, vidámabbá tegyük az életét. Ennek megfelelően a jövő évi nép- gazdasági tervben meg kell teremteni az életszínvonal biztosításának és további emelésének feltételeit és ennek érdekében biztosítani kell. hogy a mezőgazdasági és ioari termelés jóval nagvobb mértékben növekedjék, mint az idén. Az iparcikktermelésnek is bővülnie kell, a beruházásokból pedig a könnyű- és élelmiszerinart, valamint a mezőgazdaságot kejl az ideinél jóval nagyobb mértékben részesíteni. Rajtunk múlik. hogy valóra váltsuk ezeket a cél kitűzéseket. A MÁVAG és a Ganz vagon dolgozói járjanak az élen, mutassanak példát, csillogtassák meg nagyszerű harci eredményeiket, amelyekkel az elmúlt tíz esztendő során már annyi nehézséget legvőztek, annyi fényes sikert arattak. (Taps) Tisztelt Elvtársak! A múlt év júniusa óta elért eredményeink láttán tehát nincs mit szégyenkeznünk. Gazdasági életünkben mutatkozó átmeneti nehézségek ellenére dolgozóink helyzete, anyagi és kulturális ellátottsága, szociális körülményei sokat javultak és lényegesen jobbak, mint a kapitalista országok dolgozóié, s bár fejlődésünk I nem egyenletes, itt-ott előfordulnak I átmeneti visszaesések, mégis a felJ emelkedés útján haladunk előre és nem a lejtőn csúszunk lefelé, mint a kapitalista országok. Tehát van mire büszkéknek lennünk, van mivel mennünk a közelgő tanácsválasztásokra! .Elvtársaik! A tanácsválasztásoknak az új helyi tanácsok létrehozásán túlmenően igen nagy politikai jelentősége van. Népi, demokratikus rendszerünk de'- mctora ^izmusának, erejének, szilárdságának nagyszerű megnyilvánulási, amiről a jelölőgyűlések ékesszólóan beszélnek. Több, mint százezer kis- gyűlésen a választóknak csaknem a fele résztvett és tevékenyen közreműködött a jelölés megejtésében éppúgy, mint a tanács munkájának megbeszélésében. Ezeken a gyűléseken a dolgozó tömegekkel megtárgyaltuk, meghánytuk-vetett ük az ország dolgait. Nem nagy csinnadrattával és hűhóval, mint a régi világ választási komédiáiban, hanem egyszerű szóval, szerényen, tárgyilagosan. A jelölőgyűlések áradata valóságos népmozgalommá dagadt, a rendszer és a kormány iránti bizalom olyan felemelő megnyilvánulásává, aminek már régen nem voltunk szemtanúi. Kétségtelenül hatalmas politikai sikere ez a pártnak és a kormánynak. Az ellenség persze bent is, kint is fente a fogát és arra számított, hogy a tanácsválasztásdkon megsüti majd a maga politikai pecsenyéjét. Reménységeik, szándékaik, amelyeket még távolról sem adtak fel, ugyanúgy, mint a jelölőgyűléseken, a választásokon . is holtbiztosán csúfos kudarcot fognak vallani. Öröm volt nézni, hogyan buktatta ki a nép a régi rendszer levitézlett jelölt-akar- noíkait. Dolgozó népünk ismét megmutatta helytállását a népi demokratikus rendszer és annak állama mellett. Sem a légbőlkapott hírekkel, sem a humor és vicc tárgyát képező ballonokkal, amelyek úgylátszik a szelek szárnyán a vándormadarakkal most mér valamerre másfelé szállnak, nem lehetett népünkét megtéveszteni. Az ellenség persze nem ásta még el a csatabárdot. Résen kell lenni, mert az ördög sohasem alszik. Nagy Imre elvtárs ezután a nemzetközi helyzettel, elsősorban a német kérdés demokratikus alapon történő megoldásával és az amerikai választásokkal kapcsolatos eseményekkel foglalkozott, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság a béke megőrzésére és fenntartására, a nemzetközi feszültség enyhítésére és a külországokkal _ fennálló kapcsolataink fejlesztésére törekszik. Ennek érdekében támogatja a Szovjetunió kormányának azokat a javaslatait, amelyek, jelentős, hozzájárulást jelentenek az egyetemes béke és biztonság megteremtéséhez. Ennek céljából foglalt állást népköztársaságunk kormánya a Szovjetuniónak a kollektív biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett diplomáciai kezdeményezései mellett. A Magyar Népköztársaság szorosan együttműködik a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal a nemzetközi feszültség csökkentése, a tartós béke, a függő nemzetközi kérdések tárgyalások útján való békés rendezése, politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és sportkapcsolatok kiszélesítése és megerősítése érdekében. Népköztársaságunk jó kapcsolatokat kíván kiépíteni a világ minden országával. a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával. Ez a törekvésünk népünk legmesszebbmenő helyeslésével és .támogatásával találkozik. Kedves Eívtársak! Két Irit múlva az urnákhoz kell 'árulni. Teavünk eleeet áUamnolgár’. kötelességünknek, éljünk alkotmányunkban biztosított választójogunkkal, azzal az erős elhatározással, hogy ez a választás is újabb fénves bizonyítéka legven a nép, a kormánV és a párt megbonthatatlan egységének, államunk rendíthetetlen erejének. a munkásság és a parasztság testvéri szövetségének, a szocialista építés újabb győzelmének. (Taps.) Éljen a magyar munkásosztály: (Nagy taps.) v Szendrői ^Rudolf zárszavában íS®' retet tett árra, hogy a két üzem dolgozói a tanácsválasztóscik tiszte' letére indított verseny lendületéve- küzdenek továbbra is a párt és a ■kormány politikájának valóraváltá- sáéri. Az ünnepség az Inlemacionál® hangjaival ért véget.
