Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-10 / 267. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/LÁC PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKf A MAI SZAMBÁN; A kis községekben működési engedéllyel dolgozó maga akis i par os ok is nevelhetnek ipari tanulókat (2. o.) — Fejlesszék tovább az új mozgalmakat Komlón: (3. o.) — A tanácsválasztás hírei (3. o.) — Az őszi mélyszántás — jövő évi jó termésünk alapja (3. o.) — Csárdáskirálynő (4. o.) XI. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM M D'P B ARA N YAM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER SZERDA. 1934 NOVEMBER 10 Neveljük önállóságra a front mester eket! Frontmester. Sokat hallunk erről a címről. Kik is valójában ezek az emberek? Csapatvezetők ők másnéven, vagyis a bánya legkisebb termelési egységének közvetlen műszaki irányítói, akik az irányítás mellett résztvesznek a termelésben is. Legnagyobb részük kommunista. A fejtésekben, ott ahol a légkalapácsok döntik a szenet, felelősek: a bányászati szabályzatok szerinti művelésért, a művelés biztosításáért, a felszerelésekért (légkalapáes stb.), a tisztán terme lésért, az anyagok gazdaságos felhasználásáért. Lényegében ez jeienti a széntermelést. Ezek a követelmények csak úgy valósulnak meg, ha a frontmesterek ismerik a feladatukat, ha aprópénzre tudják váltani azt a csapatnak. A szakmai és nem ritkán a nevelési ismeretek hiánya bizonytalansághoz, kapkodáshoz vezet, ilyen esetben azután megcsappan a bizalom, fegyelmezetlenség, lógás üti fel a fejét. Kikerülhető mindez akkor, ha a csapatvezető önállóan képes utasításokat adni a maga termelési egységének. Mit is jelent a frontmester önállósága? Azt, hogy a csapatnak nincs szüksége gyámolítókra, bábáskodők- ra, hanem mint önálló termelési egység megállja a helyét. Az önállóság ielenti azt ír, hogy a frontmester tudja, hol kell az ácsolatot megerősíteni, hol kel: a meredekdölésü fejtésekben padokat beépíteni, hogy ezáltal csökkenjen a balesetek száma, tudja, hogy egy-egy munkatársa képességeinek melyik „őrt" felel meg leginkább stb. Végső soron jelenti azt, hogy a csapat mindenkor teljesíti tervét, eleget tesz az üzem, az ország iránti kötelezettségének. Komlón gyakran megsértik a frnntm es terek önállóságát a helytelen intézkedésekkel, ezért nem véletlen, hogy Komló több mint 30 ezer tonna szénnel tartozik. A 11-es üzem 100-as fejtése sokáig a legtöbb =zenet adó munkahelynek számítódott a Kossuth-aknán. Most a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudja teljesíteni előirányzatát, a nemrég még hires fejtés. Miért van ez így? Azért, mert az a nézet uralkodik, hogy ahol véletlenül nem teljesítik a tervet, oda »Patronáló'1 vagyis műszaki kell. A csapatvezetőt ez vagy elkeseríti vagy mérgeskedik, de semmiesetre sem növeli az önérzetét, fejleszti önállóságát. Bizalmatlanság ez, s nem más. A frontmester legtöbbször aztán úgy lesz, lemond a harcról azzal a gondolattal, ha nem vagyok jó, csinálják helyettem. A Il-es üzem 100-as frontján is ez a helyzet. Jelenleg a há- tomharmados termelési munkahelyen mindig tartózkodik egy-egy har- maóaknász, aki többnyire a front- meeter helyett alkar intézkedni. Tény, hogy a harmadaknász minden műszakiban megfordul egy-egy munkahelyen és ő közvetíti tulajdonképpen az üzemvezetőség * utasításét, amit a termelésben kell megvalósítani. Helyes az, ha megma- syarázzák a tennivalókat, s azok végrehajtását gyakran ellenőrzik, de helytelen az, hogy állandóan ott üljön egy-egy munkahelyen a csapat •nyakán“. Ennek rossz következményei vannak: a tervteljesítés nem halad, de a biztosítás is bűnösen el van hanyagolva. Egyesek szerint nlyan itt az ácsolás, hogy az iskolában elriasztó példaként kellene taní- tani: fgy ne ácsoljatok! Ahol az egyesek által táplált bt- 'almatlanság helyett a megértés légköre uralkodik, ahol tisztelik és megbecsülik a íromtmestert, ott ez a termelésben is meglátszik. Lássuk, hogy is fest ez valójában.- ín a fejtésem gazdájának ér- zem magam, — mondja Fekete Fe- rcnc pécsbányai frontmester. — Rai- ^ kívül senki sem ad utasítást a csapat tagjainak. Én osztom el az embereket, miután megnéztem a fejtés állapotát. Csillét és fát állandóan biztosítok, mert ez az alapvető feltétele a mi munkánknak. Olyan ösz- szeforrott a mi csapatunk, mint egy család. Ezért tudunk mindig terven felül adni szenet. Pécsbányán — eltekintve attól, ahol rosszak a geológiai körülmények — nincsen normát nem teljesítő csapat. A pártszervezet és az üzem- vezetőség nagyon sokra becsüli a termelés közvetlen irányítóit, a csapatvezetőket. Legnagyobb részük Pécrfbányán is kommunista. Mielőtt megindult volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára kezdeményezett forradalmi műszak, összehívták a frontmeszereket és megtárgyalták: hogyan lehetne eredményes csatát vívni az ünnepi műszak idején. A megbeszélésnek nemcsak az lett az eredménye, hogy sok hasznos javas’at született, de ez növelte a mesterek önbizalmát, saját erejükbe vetett hitét is. Könnyű tehát megfogalmazni azt a véleményt, hogy a jó kapcsolat igen fontos Összetevője Pécsbánya jó eredményeinek, annak, hogy mór szeptemberben befejezte évi tervét s azóta terven felül termel. Még odaadóblb munkára kötelezte és kötelezi a frontmestereket az a rendelkezés, mely szerint megváltozott a fizetésük rendszere. Az új rendszer teljesen megfelel a szocialista elveknek: az új fizetési rendszer még jobb munkára buzdította, lelkesítette a csapatvezetőiket és arra ösztönzi őket, hogy kutassák a jobb munika ’.ehetőségeit: egyenesen képezzék ki a csúszdákat, — hogy kevesebb készlettoló legyen, megfelelő legyen a biztosítás, minél egyszerűbb legyen a szállítás, a leművelés., stb. Mindez tovább javította a front- mesterek önállóságát. Antal Pál csapata az új fizetés rendszer bevezetése előtt Béke-aknán (két hónapja) nagy ritkán teljesítette tervét. 70—80 százalék járta. A csapatvezető nem sokat törődött a jó munkával. Ma a helyzet megváltozott, most már elhagyták a 100 százalékot. Beköszöntött a hideg idő, a szükségletek kielégítésének követelménye parancsolóan szabja meg, szénre és egyre több szénre, van szükség. A széntermelés fontos kulcsa abban rejlik, hogy mennyire kísérik figyelemmel az aknai pártszervezetek a kommunista frontmesterek munkáját. A szakmáját jól ismeirő mestereknek nagy tekintélyük van a vájárok, a csillések és a csapat többi beosztottja eiőtt. Erről egy percig sem szabad megfeledkeznie a part, de a szakszervezeteknek sem. Ha nehézség, új feladat áll ejő, tervet kell túlteljesíteni, elsősorban velük, a csapatvezetőkkel beszéljen a párt- szervezet. A frontmesterek ismerik munkahelyük csínját, binját, ismerik embereik képességeit, tőlük lehet tehát az első lépéseket várni és kérni. A frontmesterek egy része párton- kívüli. Pártunk azonban azért vívott meg annyi sikeres harcot — s vív ma is — mert alkotóan támaszkodott mindig a párt önkivüliek széles táborára, tanult tőlük, ezáltal tudta mindig új feladatokra mozgósítani. Erről a fontos tényről a frontmesterek, a termelés legközvetlenebb parancsnokai esetében se feledkezzenek meg a pártszervezetek. Kérjék segítségüket és támaszkodjanak rájuk. A frontmesterekkel való törődés a termelésben kamatozik majd, növelt a munikakedvet. Ha még nagyobb önállóságra neveljük őket, ez elsősorban a termelésben mutatkozik meg; csökken Komló adóssága, a pécsi bányászok még több szenet adnak terven felül. Íj sikerekkel kösxönisiik a tanáeswálasztásokat! Büszkék vagyunk eredményeinkre, megtartjuk az élüzem címet . November 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján új élüzemeket avattak Pécs ett. Harmadik negyedévi munkájukért az élüzem címmel jutalmazták a Szikra Nyomdái, “ Patyolat Mosodát és az Épületanyagfuvarozó Vállalatot. A nagy ünnep után felkerestük e vállalatok igazgatóit és elbeszélgettünk velük, hogyan akarják a forradalmi hét lendületével továbbfejleszteni kiemelkedően szép eredményei két, mit tesznek a tanácsválasztások és a megye felszabadulásának évfor dulója tiszteletére az év végéig. KELEMEN GYÖRGY a Patyolat Vállalat igazgatója «— Nagy öröm számunkra, hogy ismét elnyertük az' élüzem címet. A siker még jobb munkára biztat. A tanács választások tiszteletére, a fel- szabadulás évfordulójára tovább javítjuk eredményeinket. Még az év végéig öt százalékkal növeljük az őssztermelési értékhez viszonyítva megye lakosai részére a szolgáltatást. Eddig nagyobbrészt közületeket láttunk el, ma már több, mint 25 százalékban a lakosság részére mosunk, tisztítunk, fehérneműt és más ruhát. El tudjuk érni azt hogy a délelőtt 10 órakor mosásra beküldött ruhát ma már délután 2 órakor át tudjuk adni a dolgozóknak ugyanúgy a délután 5-kor hozzánk érkezett ruha másnap hét órára már tiszta. BALATONI GYÖRGY az ÉPFIJ műsz. vezetője — Az éhizem címet a III. negyedévi jó munkánk alapján kaptuk. — Minden törekvésünk az, hogy a kitüntetésnek továbbra is birtokosai maradjunk. Több lépést kívánunk ennek érdekében tenni. Még az év végéig is elérjük, hogy a gépkocsiparkunk műszaki állapotát 60 százalékra emeljük. Ez azt jelenti, hogy gépkocsijaink állandóan futó- és üzemképesek lesznek. A közelmúltban 10 új három és féltonnás Csepel gépkocsit kaptunk. Ez további lehetőséget nyuit arra, hogy jobban kiszolgálhassuk Baranya és a környező vidék szállítási igényeit. November hónapra már meg is kötöttük a szerződést a szállíttató felekkel. A komlói lakásépítkezésekhez pl. 15.500 tonna különböző építőanyagot szállítunk. MELLES REZSŐ a B. M. Szikra Nyomda igazgatója ; — Több új könyvet készítünk terven felül az év végéig. Hamarosan yjaj-tó alá kerül Dickens: „Copper- 1 ifield Dávid" című ifjúsági regénye. Síihez 18 tonna papíranyagot használunk fel és 26.600 példányt készítünk. A könyv 400 oldala« tesz. Ebből 2000 kötetet Romániába és 2,160 példányt Csehszlovákiába küldünk. Karácsonyra a gyein kekeknek szétnyílható mesefüzeteket készítünk, így kerül nyomás alá Szutyajev meséje: ,A póruljárt béka.1' Egy hél helyett egy nap alatt teljesítette vállalását Az egész országot bejárta már a kis Somogy megyei község: Teleki Általános Iskolájának levele. Ebben a levélben az iskola kis úttörői arra leérik a komlói bányászokat, küldjék el nekik iskolájuk fűtéséhez szükséges 150 mázsa szenet. Suba Pál, lles üzemi vájárhoz is eljutott a teleki általános iskolások kérése. Suba Pál hétfőn reggel egy újsággal a kezében benyitott a szénbányászati tröszt versenyirodájába és bejelentette, hogy még a héten terven felül ki akarja termelni a 150 mázsa szenet. — Súlyosan elmaradtunk tervünk teljesítésében — mondta Suba Pál, — de az elmaradásért nem minden komlói bányász egyformán felelős. Sokan közülünk, s így jómagam is. naponta túlteljesítjük tervünket. — Most is meg akarom mutatni, hogy van szív és lelkesedés a komlói bányászokban, s hogy mindent elkövetünk annak érdekéiben, hogy minél kevesebb iskolában, gyárban és családi otthonban okozzon zökkenőt a téli tüzelőhiány. Suba Pál még hétfőn a dékiténos műszakban nekilátott, hogy vállalását valóraváltsa. Szóvá János csillésével este 10 óráig 32 csille szenet termeltek ki. Ezzel Suba Pál 156.4 mázat szenet adott ki napi tervén felül és egy hét helyett egy nap alett kitermelte a teleik! általános Iskolások egész tét s2énszükségletét. Horváth József cA nar an eltenni) Szeeüeíiátún Szentegá*V>! csaik egy van Magyarországon. nemcsak azért, mert ilyennevű települést nem tart nyilván többet a lexikon, hanem azért is, és erről már országszerte híres: narancsot citromot és mandarint termesztenek itt. Idevarázsolták a napsugaras Dált. Ha az ember belép a — gazdaság nagykiterjedésű területéhez viszonyítva — parányi citrom- és narancs ültetvényesébe, ön kéntelenül is arra gondol, hogy urai vagyunk a természetnek, irányíthatjuk, parancsolhatunk neki. A szub- trópikus éghajlatot kedvelő aéli növények egész özöne tárul elénk. —« Emitt a kékvirágú barangviliában gyönyörködhetünk, amott megcsodálhatjuk a filkuszt, a páfrányt, az aszparáguszt, a filodendront, odébb a pálmák sokasága kápráztatja el a nézőt. A sarakban cserepekben ékeskednek a kaktuszok: kígyó, gömb Ó6 még számtalan alakváltozatban, a sok szúrós, böködős növények és végül az egy-két-tiárom- sőt négyéves citrom, és narancsfák következnék virágjuk kellemes illatával ás gyönyörű, nemsokára sárgulni kéz dő gömbölyű, kerekded termésűikkel. Nem újdonság, hogy hazánkban narancsot, citromot, fügét és más egyéb déli növényeket termesztenek. Már az 1700-as években kísérleteztek, hogy meghonosítsák ezeket a mindenki által kedvelt gyümölcsöket. Ez azonban kísérlet maradt és legfeljebb odáig jutottak el, hogy dísznövényként kezelték őket a szobákban és díszkertekben. Ami azonban Szentegáton történik, nem kísérlet többé, hanem most induló terme’ésl ág, amely tavasztól kezdve már a Egy év«6 korúkban beszemzik vagy oltják, páradús levegő 20 fokos melegében. — Ilyen módon a beoltott egyedekmár a harmadik évben termést hoznak, míg a vadalanyok csak a nyolcadikban. A termőre fordult fákat három, négy éves korukban, 45—60 centiméteres átmérőjű cserép, edénybe ültetikát, bennük élik át már egész életü- I két. Szentegátról eddig két és félezer forint ára narancs és citrom került a piacra. Nagyobb termésre a következő években számítanak, jelenleg átlagosan évenként 20 szemet termő fáik vannak, de akadnak olyan kiváló példányok is, amelyek 60—80, sőt száz szemet is beérlelnek. Évről. é\Te többet adnak el, de igen sok termő narancs- és citromfát is piacra dobnak. A tervek szerint tavasz- saal már 5000. 1056-ban és utána tíztizenkétezer fát adnak el magánosok részére. Vajon hoz-e az országnak közvetlen hasznot a szentegáti narancs és citromtermesztés? Ha pillanatnyilag nem is hasznothajtó. de pár éven belül megtérül a ráfordított összeg, egyre érdemesebb a hazai termesztésével foglalkozni. i Most még csak két ember szorgos, kodik a hazai narancs- és citrom termesztés bölcsőjénél, az egyik Tenner Marika, a másik Szabó bácsi, aki szerető gondoskodással ülteti a fiatal növényeket. Most még picinyek, de három-négy év múlva finom, húsos gyümölcseiket kóstolhatják. Szentegát termései hamarosan eljutnak az ország minden részébe. Kovács József gazdaság egyik legjövedelmezőbb üzemágává válik. Szentegát éghajlati viszonyai kedvezőek a déli növények termesztéséhez. Meleg, páradús levegője van, esős-meleg időjárása miatt keresve sem találhatnánk különbet. A narancs és ostrom által kedvelt lápi talajt tófenék és eraei fölétet is könnyűszerrel előteremthetik ; ezért határozta el kormányunk és pártunk, hagy Szentegátot jelöli k! a magyarországi narancs, és cltrom- teemésztés központjául. 1952 ben kezdték meg ezt. a komoly munkát, ekkor kapták meg a citrom alapanyagát Fertődről. A kísérletezés hazai B 1» B 2, grúz iái narancs és citrom, valamint Mayer aitromfajitával kezdődött Hosszú sora volt a kísérletezésnek: árok- rendszerben kezdték, ezután áttértek a jobb ládatermesztésre és újabban a cserépben történő tenyésztés vált be, mert olcsóbb és könnyebben kezelhető az előzőeknél. A kísérletek keresztezések eredményeként ma már hazánkban bevált fajtákkal rendelkezünk. A («akkönyvek és a boté. Tikusok tanúsága szerint magról és | dugványról termeszthettük a citromot és nerancsot. Itt mindkettőt al- I kalmazzák.
