Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-10 / 267. szám
2 N A P E ö 1954 NOVEMBER 1« A Francia Kommunista Párt nyilatkozata az algiri helyzetről Párizs (MTI): A Francia Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki az algiri helyzettel kapcsolatiban. A nyi. latlkozat rámutat arra, hogy az algiri helyzet egyre komolyabbá válik és a gyarmatosítók egyre fokozzák elnyomásukat. A jelenlegi algiri eseményeket az idézte elő, — mutat rá a továbbiakban a nyilatkozat, — hogy a francia kormány vezetői elutasították az algiri lakosság többségének nemzeti követeléseit. A helyzetet még csak súlyosbítja az általános és egyre növekvő nyomor, amely a gyarmatosító rendszer egyenes következménye, A nyilatkozat továbbá hangsúlyozza, hogy a kormány által alkalmazott erőszak éppúgy nem fogja megoldani az Algírban jelentkező problémát, mint ahogyan nem oldotta meg sem az indokínai, sem a tuniszi, sem a marokkód problémát. Ez a politika csák még súlyosabbá teszi a helyzetet és még jobban megnehezíti a problémák megoldását. A Francia Kommunista Párt Lenin tanításaihoz híven a francia munkásosztály szolidaritásáról biztosítja az algiri népet az elnyomás ellen és a jogainak védelmében folytatott küzdelme, ben, de nem helyesli az olyan egyéni akciókat, amelyek a leggonoszabb gyarmatosítók malmára hajtják a vizet. A nyilatkozat végül hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetiből csak a következő út vezethet ki: 1. Azonnal véget kell vetni a megtorlásnak és vissza kell vonni Franciaországba azokat a katonai és rendőrségi erőket, amelyeket az elmúlt három hónapban küldtek Algírba. 2. El kell ismerni az algiri nép szabadságköveteléseinek megalapozottságát és megbeszéléseket kell kezdeni e követelésekről az egész algiri közvélemény illetékes képviselőivel. Egyedül így lehet demokratikusan megoldani az algiri problémát, egye. dűl így lehet olyan megoldást találni, amely megfelel az algiri lakosság akaratának és érdekednek. Adenauer követelésére bizonytalan időre elhalasztották a bonni parlament csütörtökre kitűzött külpolitikai vitáját Bérűn (MTI): Adenauer kancellár n nyugatnémet kormánykoalíció párt. jainak képviselőivel hétfőn folytatott tárgyalásai után 'kijelentette, hogy a helyzet alakulása következtében a parlament csütörtöki ülésén nem tehet kormánynyilatkozatot a párizsi szerződésről. A koalíciós pártok képviselői Adenauer követelésére elhatározták, hogy a parlament külpolitikai vitáját bizonytalan időre, de mindenesetre a november 26-án tar. tandó bajorországi és hesseni tartománygyűlési, valamint a december 5-re kiírt nyugatberlini képvdselőtes. tületi választások utáni időpontra halasztják. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ezzel kapcsolatban kijelentette, bogy „a parlament külpolitikai vitájának meglepetésszerű , elhalasztása annál keményebb bírálatot érdemel, mive! Adenauer néhány nap előtt még maga javasolta a november 11-i időpontot külpolitikai kormánymyilat. kozatának elmondására és a párizsi szerződések parlamenti megvitatására. A mostani határozat — hangoztatja a Szociáldemokrata Párt vezetősége, — a továbbiakban megmutatja, hogy a párizsi egyezmények miatt mélyreható nézeteltérések merültek fel a kormánykoalíción belül. Ehhez járul a kormánynak az a féléi, me, hogy a Lakosságnak a párizsi szerződésekkel kapcsolatos elégedetlenségét a parlamenti vitában várható bírálat lényegesein, fokozná. A külpolitikai vita elhalasztása azonban nem akadályozhatja meg a német nép fenntartás nélküli felvilágosítását arról a veszélyről, amellyel a párizsi megállapodások Németország újraegyesítését és a Saar-vidéket fe. nyegetik“ I Nyugat-Német ország népe elszántan tiltakozik a párizsi egyezmények ellen Berlin (MTI): Nyugat-Németor- szágban napról-napra fokozódik a lakosság ellenállása a német újraegye. sítést és a békét (veszélyeztető párizsi szerződések Adenauer által előkészített ratifikálásával szemben. A párizsi értekezlet befejezése óta erős né. pi mozgalom fejlődött ki, amely a párizsi paktumok megvalósítása eile, ni harc jelszavát írta zászlajára: „Rongy ember, aki ratifikál!1' — Ez a párizsi egyezmények megvalósítása ellen küzdő népi mozgalom jelszava egész Nyugat-Németországban. Az Adenauer kormány kíméletlen rendőrterrorja ellenére Hessenben, Dortmundban, Wuppertalban, Münchenben, Hamburgban és más nyu. gatnémetországi városokban a béke- harcosok tízezrei nagygyűléseken és tüntető felvonulásokon tiltakoztak az újrafelfegyverzés ellen. A tüntetők mindenütt a párizsi szerződések elutasítását, a megszálló csapatok távozását, a német újraegyesítésről tár gyaló négyhatalmi értekezlet és az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozását követelték. EfiY RÖeESXNE Montgomery angol tábornagyot rögeszme kerítette hatalmába. Méghozzá már elég régen, még akkor, amikor az atlanti tömb európai fegyveres erői főparancsnokhelyettesének nevezték ki. Az angol tábornagy beutazta a tömb tagállamait, előadásokat, felolvasásokat tart, cikkeket ír, nyilatkozatokat tesz, így terjeszti „fixa ideáját“, amely abban áll, hogy az atomfegyver alkalmazását követeli a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Erre persze azt lehet mondani, hogy Montgomery nem áll egyedül ezzel a betegségével. Az atombombás világhódítás rögeszméje lett egyes amerikai tábornokoknak, magasállású politikusoknak, s azoknak a nagy üzletembereknek is, akiknek szolgálatában állnak az atlanti tábornagyok. Montgomerynál azonban ez a rögeszme meglepően sajátságosán nyilvánul meg. őrajta éppen akkor tör ki leghevesebben a roham, amikor gazdái legjobban esküdöz- nek, hogy békét kívánnak. így történt most is, a közgyűlés 9. ülésszakának napjaiban, amikor az amerikai és angol küldöttek újra bizonygatták, hogy eszükben sincs sem miféle agresszió, minden vágyuk a béke és az általános biztonság. Montgomery éppen ezekben a napokban Törökországba repült, ahol a hivatalos látogatások lebonyolítása után kedvelt foglalkozásához, az atomháború hirdetéséhez látott. Október 8-án az ankarai egyetemen tartott felolvasása ps aznapi sajtónyilatkozata óda volt az atombombához, amely beismerése szerint az atlanti vezetők minden számításának, törekvésének és reményének alapja. „A háború bármikor kitörhet, — jósolta Montgomery. Egyesek azt mondják, hogy háború esetén az atomfegyver nem kerül bevetésre. Én nem osztom ezt a nézetet. Ha kitör a háború, kénytelenek leszünk alkalmazni az atomfegyvert... Az Északatlanti Szövetség jelenlegi terveit az atomfegyver hatásának számbavételével dolgozta ki...“ Montgomery felhívást tett, hegy fokozottan készüljenek a háborúra. Azt hangoztatta, hogy mielőbb helyre kell állítani a nyugatnémet Wehr- macht-ot. Nyugatnémetország nélkül az atlanti tömb — mondotta — „repedt pajzs“. Fogadkozott, hogy a Nyugat nem habozik majd alkalmazni az atomfegyvert.“ A háború érdekében „önfeláldozásra“ szólította fel Törökország és a többi amerikai csat lós ország lakosságát... Az „atlanti“ tábornagy nyíltsága miatt már nem egyszer elégedetlenkedett az amerikai, de különösen az angol monopóltőkés sajtó. 1954. januárjában, a külügyminiszterek berlini értekezlete előtt, amikor Montgomery hasonló atomháborús ódát szavalt el, a „Daily Sketch“ című angol lap korántsem választékos kifejezésekkel írta: „Sajnos, nehéz visszatartani Mont- gomeryt attól, hogy nyilvánosan bolondot csináljon magából. De legalább határoljuk el magunkat durva melléfogásától és kérjük meg őt, hogy a jövőben tegyen lakatot a szájára.“ 4 Montgomery nem teljesítette a konzervatív lap kérését, nagy bosz- szúságára az atlanti politikusoknak, akik pedig titokban ugyanúgy gondolkoznak, mint a túlzottan harcias és túlságosan szókimondó tábornagy, Egymillió aláírás a párizsi egyezmények ellen Párizs (MTI): A francia békemox- galom közölte, hogy Franciaországban eddig egymillió aláírást gyűjtöttek a párizsi egyezmények ellen és a négyhatalmi tárgyalások mellett. Algíri lap szerint a francia repülők napalm-bombákat használnak Párizs (MTI): Mint az Algeroia című algiri lap írja, a francia repülők az Aures-hegységben nagyszabású napalm-bombatámadásokat kezdtek az ott lévő felkelő csapatok ellen. Az algiri főkormámyzóság cáfolni próbálta a hírt. Mág algiri jelentések arról számol nak be, hogy a francia tüzérség a hadműveletek során rommálótt egy iskolát. A Csang Kaj-sek klikk szigorú cenzúrát léptetett életbe London CMTI): Mint TajpeWbdl jelentik, a csemkajsekista sajtó Is tiltakozik a belügyminiszter legújabb rem_ delete ellen, amely szerint ugyanis az újságoknak nem szabad olyan politikai, katonai vagy diplomáciai értesüléseket közölniük, amelyek a kormány véleménye szerint „árthat-, nának a nemzeti érdekeknek.“ Mozgalom Japánban a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására a Szovjetunióval és Kínával London (MTI): A konzervatív Scotsman londoni szerkesztősége jelenti: — Kínában és a Szovjetunióban járt japán csoportok nagyon erős nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy írjon alá békeszerződéseket a kommunista hatalmakkal és létesítsen velük diplomáciai kapcsolatot. Egy japán parlamenti, valamint egy kulturális küldöttség járt Kínában, egy mezőgazdasági és ipari küldöttség a Szovjetunióban. Visszatérésük után tanács alakult Japánban, melynek célja Japán diplomáciai kapcso. latainak helyreállítása a kommunista Kínával és a Szovjetunióval. Waller Freitagot látogatásra hívták meg a Német Demokratikus Köztársaságba Berlin (MTI): Herbert Wamke, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének elnöke a szövetség elnök, ségének nevében levelet intézett Walter Frei taghoz, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség elnökéhez. A Német'Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége levelében üdvözli a nyugatnémet szakszervezetek III. országos kongresszusának a Nyugat-Németország új rafelfegyvérzését elutasító határozatát és felkéri Walter Freitagot, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség elnökét, hogy tegyen tanulmányutat a Német Demokratikus Köztársaságban. Beszélgetés K Sz. Tyihonovval, a szovjet békebizottság elnökével Moszkva (TASZSZ) Nyikoláj Tyi- honov, híres szovjet író, a szovjet békebizottság elnöke a „TASZSZ“ tudósítójával folytatott beszélgetése során ismertette a szovjet nép beke- harcát. A szovjet kormány — mondotta többek között Tyihanav — teljesítve1 a nép akaratát, 37 éve folyiat tántoríthatatlan és következetes béke- politikát a népek közötti vitás kérdések békés úton történő rendezéséért. Ez az, amiért a szovjet nép tel-, jes egészében jóváhagyja kormányának külpolitikáját. A szovjet békeharcosok ezekben a napokban aktívan készülitek a Béke Világtanács november 18-án megnyíló ülésszakára. Nem kétséges, hogy az egész világon minden tisztességes ember figyelemmel kísér; majd az ülésszak munkáját, amelynek olyan kérdéseket kell megvitatnia, amelyek ma az egész emberiséget nyugtalanítják. Joíiot-Curie, a Béke Világtanács elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy eljöttek azok a döntő hetek, amikor Európa népeinek, sőt nemcsak Európa népeinek, meg kell akadályozni a német militarizmus feltámasztását és az új háború kirobbantását. A szovjet nép csakúgy, mint mindén más nép, ma síkraszáll minden ország tartós, kollektív biztonságának biztosításáért, követeli a tömegpusztító fegyverek eltiltását, a fegyverzet csökkentését, a minden állam közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kiterjesztését. A szovjet emberek meggyőződtek arról, — mondotta befejezésül Tyi- honov, — hogy a Béke Világtanács küszöbönálló ülésszaka jelentős mértékben hozzájárul majd a népek hatalmas mozgalmának további kiterjesztéséhez a békéért, az új háború réme ellen. Pályázati felhívás aspiránsfelvételekre Népgazdaságunk fejlesztése, új kormányprogramunk megvalósítása mind nagyabb feladatokat állít a tudomány művelői elé. A tudományos kutatómunka előtt álló feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950. évi 44. sz. rendelete szabályozza a tudományos káderutánpótlás tervszerű biztosítását a kandidátusképzés (aspirantura) megteremtésével. A kandidátusképzés célja valamely tudományág területén kitűnően felkészült, szűkebb szakterületén kiterjedt és elmélyült ismereteikké" rendelkező, a kutatás -módszertanában járatos, önálló tudományos kutatómunkára képes marxista-leninista világnézetű tudósjelöltek szervezett képzése. A kandidátusképzés tehát a néphez hű fiatalok számára lehetővé teszi, hogy valamely általuk választott tudományágban kiváló tudós szakmai vezetésével, anyagi gondoktól mentesen, minden erejüket szakmai továbbképzésükre és tudojnányos kutatómunkára fordíthassák. A kandidátusképzésben részvevők (aspiránsok) tanulmányi ideje három év. Ez idő alatt az előírt vizsgák letétele után az aspiráns elkészíti kandidátusi disszertációját, amelynek megvédésével elnyeri a „tudományok kandidátusa“ fokozatot. A tudományos minősítő bizottság pályázatot hirdet az 1955. évi aspiránsfelvételekre: aspiránturára jelentkezhet az, aki a tudományos kutatómunka iránt kedvet és tehetséget érez, amennyiben: a) negynevedik életévét még nem töltötte be (levelező aspiranturára való pályázat nincs korhatárhoz kötve); b) egyetemet, főiskolát végzett, vagy kivételesen utolsó éves egyetemi hallgató, aki tanulmányait 1954- 55. tanévben befejezi. A tudományos minősítő bizottság a felvételeknél előnyben részesíti azokat, akik néhány éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A felvételi kérelmeket a tudományos minősítő bizottság által rendszeresített űrlapon a felügyeleti hatóság (minisztérium) útján a TMB titkárságához (Budapest. V. Széchenyi rkp. 3.) kell beküldeni egy példányban, az űrlapok ugyanitt díjmentesen vehetők át. Minisztériumokban, nagyüzemekben és egyetemeken a pályázók, a személyzeti ősz* tályokon kapnak űrlapot és ugyanitt kapnak részletes felvilágosítást is. Vidéki pályázóknak — kérésükre — a TMB titkársága postán küldi el az űrlapot. A kis községekben működési engedéllyel dolgozó magánkisiparosok is nevelhetnek ipari tanulókat A magánkisiparosok közül eddig csak az iparigazolvánnyal dolgozók vehettek fel ipari tanulókat. így nem volt biztosítva háromezernél kevesebb lakosú községekben működési engedéllyel dolgozó magánkisiparosok utánpótlása. Az új rendelkezések értelmében a működési engedéllyel dolgozó kov'ácsok, bognárok, cipészek, fodrászok és szabók is nevelhetnek ipari tanulókat. Engedélyt kaptak az iparitanuló-iképzésre az úgynevezett vegyes-javítók is. Ezen a néven a kis falvakban nélkülözhetetlen „ezermesterek“ kaptak működési engedélyt, akik a legkülönbözőbb szakmákban végezhetnek javító munkákat. Falvakban jelenleg már több mint 250 „ezermester“ rendelkezik működési engedéllyel. A szovjet gépgyárfás legújabb vívmányai MENETVÁGÓ ESZTERGA A rjazanyi szerszámgépgyár 1954- ben elkészítette a „166“ típusú új, univerzális menetvágó esztergát. A gépen 130 centiméter átmérőjű, hat és félméter hosszú és 15 tonna súlyú óriási alkatrészeket is megmunkálnak, mindenféle esztergályos munkát elvégezhetnek. A gép a gyorsforgácsolási módszer alkalmazására is alkalmas. Az automatikus irányítóberendezések maximálisan megkönnyítik az esztergályos munkáját. ÓRIÁSI MARÓGÉP A gorkiji marógépgyárbam elkészült a 6682 típusú négyorsós hosszmaró 120 tonna súlyú, nagyméretű alkatrészek megmunkálására. A marógép teljesítőképessége olyan óriási, hogy azon 12 méter hosszú, három és félméter magas és széles alkatrészek is megrmmkálhatók. A gép hossza majdnem 28.5 méter, szélessége több mint 11.5 méter, magassága 9 méter, súlya 330 tonna. Irányítása teljesen automatikusan a központi kapcsolóasztalról történik. A gépóriást mindössze két munkás kezeli, EGYEDI KARUSSZELGÉP A kolomnai nehézszerszámgépgyár ban az utóbbi évek során több újtípusú karusszeleszterga gyártását kezdték meg. 1953-ban elkészült egy óriás karusszelgép, amelyen 9—13 méter átmérőjű munkadarabokat lehet esztergálni. A több mint 20.000 alkatrészből összeszerelt gép súlya meghaladja az 500 tonnát, körülbelül 260 ríégyzetiméter területet foglal el. Magassága megközelíti egy kétemeletes házat. A különböző gépezetek meghajtását 42 villamosmotor végzi. Ezek közül a legkisebb 0.25 kilowatt, a legnagyobbé pedig 150 kilowatt kapacitású. A karusszelesztergát a központi kapcsolóasztalon összpontosított nyomógombok segítségével irányítják. AZ „1150“ típust; bugahenger SOR Az uráli gépgyáriban 1953-ban elkészült az első „1150“ típusú buga- hengersor. (Ez a szám azt mutatja, hogy a hengerek átmérője 1150 mm) Ezen a bugahengersoron 6—15 tonna súlyú öntecseket hengerelnek. Az öntecs a hengereken keresztülhaladva különböző keresztmetszetű bugává válik. A hatalmas hengersoron hengerelnek 100—300 mm vastag és 500—1.500 mm széles téglalap keresztmetszetű „platináikat" is. A hengersor alkalmas mind szén- tartalmú, mind pedig különleges acélok hengerlésére; évi teljesítménye többmillió tonna. Az öntecseket két henger fogja közre, amelyeknek hosz sza 2 8 méter. A hengerek percenként százat fordulnak. Minden hengert külön, 4.500 lóerős egyenáramú motor hajt meg. A többi gépezetek meghajtását összesen 9500 kilowatt 'kapacitású villamosmotor végzi. Ä bugahengersor súlya meghaladja a 6.500 tonnát. Szállításához négy vasúti szerelvényre van szükség. A hengerlés egész folyamata automatikusan történik. EGYENARAMLASU vízturbina A leningrádi Sztálin Vasgyárban elkészült a világ első egyenáramláf- sú, állítható iárólapáitos turbinája. A turbina szerkezete olyan, hogy a víz az áramlás irányának megváltoztatása nélkül haladhat keresztül a gépcsoporton. Ezáltal nagymértekben megnövekszik a gép energiatermelése. A generátor forgórészét közvetlenül a turbina járókerekének abroncsára szerelték. Az új gépcsoportnak nincs a szokásos t.urbinatcnge- lye, sem generátortengelye, sem tar- tócsillaga. Az új turbina gyártásánál figyeíembevettók a technika legújabb eredményeit. A gépet a legkorszerűbb regulátorral látták el. Jelentős előnye, hogy közvetlenül a bukógát testébe építhető be. Ezért szükségtelen külön erőműépület létesítése. ÜVEGFÚVÓ AUTOMATA A moszkvai üvegipari gépgyárban megkezdték a „VSZ-42“ típusú nagyteljesítményű üvegfúvó autómat® gyártását vékonyfalú poharak készítéséihez. Egy ilyen automatagép több, mint 150 üvegfúvó munkást helyettesít, naponta 26 ezer poharat gyárt. Súlya körülbelül 10 tonna, 1* ezer alkatrészből készült,
