Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-09 / 266. szám

z N Ä P E ö 1*54 NOVEMBER * Fogadás V. M. MoJotov elvtársnál, a Szovjetunió külügyminiszterénél (TASZSZ) A Nagy Ofctó- M Boodallata Forradalom 37. év- lordalója alkalmából V. M. Molotov a Szovjetunió külügyminisztere foga­dást rendezett. A fogadáson megjelentek: M. On. Burma, Csang Ven-tien a Kínai Nép köztársaság, Lim He, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, A. Wau- ters Belgium, Nguen Long Bang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, L. Joxe Franciaország, W. Lewi- kowski a Lengyel Népköztársaság, K. P. Sz. Menőn India, J. Vosahlik Csehszlovákia, L. Bravo Argentina, P. T. De Mattos Hollandia, Ch. Boh­len, az Amerikai Egyesült Államok, D. Adilbis a Mongol Népköztársa­ság, N. Bischoff Ausztria, M. Prifti az Albán Népköztársaság, D. Vidics Jugoszlávia, R. Appelt a Német De­mokratikus Köztársaság, W. Hayter Nagybritannia, A. D. Kontumasz Görögország, A. Rosenzweig Diaz Mexiko, G. J. Tarzi Afganisztán, K. T. Lukanov a Bolgár Népköztársa­ság, E. Braadiand Norvégia, R. Szu- bandrio Indonézia, I. Rab a Román Népköztársaság, Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság, Sz. Eszin Törökország moszkvai nagykövete; R. IV.! um Luxemburg, G. ZalJaka Etiópia, S. Szrcsztaputra Thaiföld, E. De Haller Svájc, P. Thorstensson Izlaz-d, O. Gartz Finnország mosz­kvai követe; M. A. Sz. Heddaja Egyiptom, A. Eteszami Irán, M. Mom'ello Olaszország, S. Von Eulcr- Sche’pin Svédország, M. Ahmad Pa­kisztán, O. El. Hani Irak, G. Larsen Dánia, M. Allaf Szíria, J. J. M. Cote Kanada moszkvai ideiglenes ügyvivője, E. L. Gideon Izrael kép­viselővé, valamint a különböző or­szágok. Szovjetunióban tartózkodó kereskedelmi, gazdasági, kulturális és társadalmi küldöttségeinek veze­tői. Szovjet részről a fogadáson jelen voltok N. A. Bulganyin, N. Sz. Hrus­csov, L. M. Kaganovics, G. M. Ma­lenkov, A. I. Mikojan, M. G. Per- vuhin, M. Z. Szaburov a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Szovjet unió kormányának vezetői, a Szov­jetunió politikai, gazdasági és kul­turális életének vezető személyiségei, tudósok, művészek, írók, a szovjet és a külföldi sajtó képviselői. A fogadást hangverseny követte. Elesett szovjet harcosok emlékművének megkoszorúzása Berlinben Bérűn (TASZSZ) A berlini Trep­tow-parkban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából november 7-én ünnepé­lyesen megkoszorúzták a Berlinért vívott harcokban elesett szovjet har­cosok emlékművét. A koszorúzási ünnepségen megje­lent J. Dieckmann, a Német Demo­kratikus Köztársaság népi kamará­jának elnöke, O. Grotewoihl minisz­terelnök, W. Ulbricht miniszterelnök helyettes, a NSZEP Központi Bizott­ságának első titkára, megjelentek továbbá a népi kamara képviselői és a kormány tagjai valamint a de­mokratikus pártok és a tőmegszerve- zetok képviselői, a berlini dolgozóik küldöttségei, a diplomáciai testület tagjai. A koszorúzásnál Jelen voltak: G. M. Puskin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaság ban, a szovjet nagykövetségnek és a Szovjetunió németországi főbizto­si hivatalának munkatársai, November 7-i ünnepségek külföldön TRÄGA Vidáman és boldogan ünnepelték meg Csehszlovákia dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37 évfordulóját. Prágában, Bratislavá- ban, Brnoban, Plzenben, Gottwaldov. ban és az ország más városaiban, va­lamint sok faluban is ünnepi estek, gyűlések és ünnepi felvonulások vol­tak. November 6-án a Prágai Nemzeti Színházban ünnepi est volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. BUKAREST Bukarest dolgozói november 7-én, a Nagy Október 37. évfordulóján ün­nepi gyűlést rendeztek. A feldíszített Sztáilin-téren tízezrek gyűltek össze zászlókkal és transzparenseiddel. L. G. Melnyikov, a Szovjetunió ro­mániai nagykövete, a szovjet dolgai zók testvéri, szívélyes üdvözletét tol­mácsolta a román dolgozóknak. A gyűlés résztvevői páratlan lel­kesedéssel hagyták jóvá a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottságához és a szovjet kor­mányhoz intézendő üdvözlő távirat szövegét. VARSÓ November 7-én a reggeli óráktól kezdve sokszáz lengyel dolgozó — különböző szervezetek és intézmé­nyek képviselői, kereste fel a varsói szovjet nagykövetséget, hogy szívből- jövő jókívánságait tolmácsolja a szovjet népnek. Az ünnepi napokban különösen sok dolgozó látogatta meg a krakkói és poroninoi Lenin-múzeumot. SZÓFIA November 7-én Szófiában a fő­város dolgozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója ■tiszteletére nagyszabású felvonulást tartottak. A dolgozók oszlopai egy­másután özönlöttek a pompásan fel­díszített Szeptember 9 térne. A fel­vonulókat a Georgi Dimitrov-mauzo. leum emelvényéről a Bolgár Kom­munista Párt és a népi kormány ve. zetői üdvözölték. Az esős idő ellenére több, mint százötvenezer ember vett részt a fel­vonuláson, TIRANA Az Albán Munkapárt Központi Bi_ zottsága és tiranai városi bizottsága november G-án Tiranában ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. A népi színház termét megtöltötték a főváros élmunkásai, a társadalmi szervezetek képviselői, a tudományos, kulturális és művé­szeti élet kiválóságai. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom ' 37. évfordulójáról Jiri Bé- I'shova.t az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottsága politikai bizottságé, rak tagja mondott emlékbeszédet HANOI A Vietnami Tájékoztató Iroda je­lentése szerint november 6-án este a hanoi nagyszínházban ünnepi ülés keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójáról. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségét Ton Duc Thang. a vietnami—szovjet baráti társaság elnöke méltatta. OSLO A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója alkalmából Oslo egyik legnagyobb hangverseny- termében rendeztek ünnepi gyűlést. A termet zsúfolásig megtöltötték a norvég közéleti kiválóságok, kulturá. lis intézmények, szakszervezetek és ifjúsági szervezetek képviselői. Kirs­ten Hansten asszony, volt miniszter, a Quinnen című folyóirat szerkesztő­je beszédében tolmácsolta a norvég nép háláját a Szovjet Hadseregnek, amely tíz évvel ezelőtt megvetette az alapját Norvégia felszabadulásá­nak. , Az Októberi Forradalom S7. év­fordulója alkalmából megkoszorúz­ták a Norvégiában hősi halált halt szovjet harcosok emlékművét KI1VEK HI«YJÜMK? ANGLIÁBAN fis AMERIKABAN A DIPLOMATÁK A BEKÉRŐL beszelnek, a tábornokok és a SZENÁTOROK MEG HÁBORÚRA, FEGYVERKEZÉSI HAJSZARA USZÍTANAK „Hiszem, hogy a béke, amit md va­Lameranyien áhitunk, elérhető. Hi­szem, hogy az ENSZ komolyan köz­reműködhet a béke valóravál fásá­ban. Ilyenformán az ENSZ megér­demli bizalmunkat és támogatásun­kat“ „Az Egyesült Államok nevében azt akarom mondani, hogy hiszünk a vi­lágbéke megvalósításának lehetőségé, ben. Ennék feltételezése az alapja összes terveinknek. Eltökélt szándé­kunk, hogy soha sem teszünk le bbeli erőfeszítéseinkről, soha seen esünk kétségbe, hanem magabizto­san, következetesen akként fogunk cselekedni, hogy tevékenységünk ál­landó alapelve a béke kivívása le­gyem.­„Az emberiség mindaddig nem él­vezhet tartós békét, amíg az emberek összeg erőforrásaikat a háború fel­adatainak szolgálatába állítják.. .** (Egy magasállású amerikai diplo­mata 1954 szeptember—októberi nyi­latkozataiból.) Az amerikai szenátus hétfőn rendkívüli ülésszakot kezdett, hogy megfontolja a McCarthy megfeddéséről szóló indítványt (MTI) Mint a „Reuter** jelenti, az Egyesült Államok szenátusa hétfőn rendkívüli ülésszakot kezdett, hogy megfontolja azt az indítványt, amely nek értelmiben megfeddnék Joseph McCarthy, szenátort, a szenátus és az egyik szenátusi bizottság tekin­télyének semmibevétele miatt. Johnson szenátor, a szenátus de­mokratapárti csoportjának vezetője pénteken este Washingtonba érke­zett, hogy az ülésszakkal kapcsola­tos terveket megvitassa Knowland szenátorral, a köztársasági párti csoport vezetőjével. Rendelet az állami tulajdonban lévő kisebb házingatlanok és üres bettelkek (házhelyek) értékesítésének szabályozásáról A Magyar Közlöny november 4-i 87. száma közli a város, és községgaz dálkodási miniszter 4/1954/XI. 4/V. K. G. M. számú rendeletét az állami tu­lajdonban tévő kisebb házingatlanok és üres beltelkek (házhelyek) értéke­sítésének szabályozásáról. A rendelet megállapítja, hogy a városok és köz. ségek bel- és külterületén fekvő ál­lami tulajdonban álló legfeljebb hat lakószobáig terjedő nagyságú bérbe­adás útján hasznosított házingatlano­kat a jövőben magánszemélyek meg. vásárolhatják. Az ingatlan vételére az ajánlatot az illetékes tanács vég- rehajtóbizottságánál kell begyújtani. Az ajánlat tartalmazza a felajánlott vételárat, valamint az ingatlankeze­lő szerv igazolását, amely igazolja az ingatlanra, u bérleményre és a bér­lőre vonatkozó főbb adatokat. Az ajánlatot a területileg illetékes vég- rehaj tóbizottság város- és községgaz­dálkodási szerve vizsgálja felül majd javaslatával együtt felterjeszti a me­gyei (megyei jogú városi) tanács vég. rehajtóbizottságához, Budapesten pe­dig a budapesti lakásgazdálkodási igazgatósághoz. A végleges eladási árat értékelési bizottság állapítja meg. Ha a vevő az ingatlan vételárát a szerződés aláírá­sakor megfizeti, az árat tíz százalék­kal lehet csökkenteni. Ha a vételárat ekkor nem tudja megfizetni, egytői öt évig terjedő törlesztési kedvez- «MU-: kaphat. Ebben az esetben is a szerződés aláírásakor ki kell fizet, nie a vételár huszonöt százalékát. A törlesztés Icám átmentés. Abban az esetben, ha a vevő a vételár esedé­kes részletét nem időben fizeti be, havi egy százalékos kamatot kell fi­zetnie. Ha a vevő a vételárat a szerződés aláírásakor teljes összegben megfi­zeti, részére a tulajdonjogot azonnal be kell kebeleztetni. Részletfizetés esetén az ingatlan akkor megy át a vevő tulajdonába, ha a vételár öt­ven százalékát kifizette. A hátralékos összeg jelzálogként terheli az ingat­lant. A befolyt vételárat az országos takarékpénztár kezeli. Az OTP a vételár után az ingatlan fekvése szerint három százalékos részesedést utal át, amelyet az állami lakóházak vagy egyéb állami épületek javításá­ra és felújítására használhatnak fel. Mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek részére — az általuk kizárólag gazdasági célra használt vagy ilyen célra szükséges — kisebb házingat­lanokat tartós és ingyenes haszná­latra lehet átadni. A tsz az ingatlant nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és nem adhatja bérbe. A fel­újításáról és karbantartásáról saját költségén köteles gondoskodni. Kisipari termelőszövetkezetek is vásárolhatnak állami tulajdoniban lé­vő ingatlant. Ebben az esetben a vé­telár évemként fizetendő részletösz­| szege az eddigi évi bérleti díj címén ' fizetett összegnél kevesebb nem le­het. A magánerőből történő lakóház- építés előmozdítása érdekében erre a célra állami tulajdonban lévő üres beltelket (be nem épített házhelyet) is lehet vásárolni. Az állami tulaj­donban lévő házingatlanokhoz csat­lakozó nagyobbkiterjedésű beltelke- ket házhelyjuttatás céljából meg le­het osztani úgy, hogy a házhelyek általában százötven-négyszáz négy­szögöl nagyságúak legyenek és külön bejárattal lehessen azokat közterü­letről megközelíteni. A társasháztulajdonokból állami tulajdonokba került öröklakások, örök üzlethelyiségek megvásárlására ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Az ingatlanok vásárlása illeték- mentes. Az eladásnál elsősorban az ingatlanban lakó bérlőket kell figye­lembe venni. Ha a vevő nem lakik a megvásárolandó ingatlanban, a vá­sárlás feltételéül nem kötheti ki a beköltözést. Az ingatlan tulajdonosa házadó kedvezményben vétel címén nem részesíthető. A vásárlás folytán sze­mélyi tulajdonba került ingatlanok mentesek a közületi elhelyezési igénybevétel alól. A lakásügyi ren­delkezések ezekre az ingatlanokra a fennálló rendelkezések korlátozásai között érvényesek. ,.MI hatásos lefegyverzést kívá­nunk ... Azt akarjuk, hogy a világ megmeneküljön az atomfegyvertől... Mi a világbéke megteremtését kí­vánjuk. Tudjuk, hogy egy új háború, katasztrofális volna. Elismerjük, hogy a múltban fegyverkezési hajsza előzte meg az agresszív országok fegy veres támadását“ (Egy amerikai diplomatának 1954 októberében a közgyűlés 9. üléssza­kán mondott beszédéből.) „Az amerikai külpolitika célja a tartós és igazságos béke megteremté­se. Az Egyesült Államok és szövet­ségesed keményen és kitartóan dol­goznak olyan rend megalapozásán, amely kizárja újabb világháború ki­törésének lehetőségét.“ (Egy amerikai diplomata kijelenté­se 1954 júliusában.) „Én is azért fohászkodom, hogy önök, mint kollektíva, ez a bizott­ság és az ENSZ, mint szervezet, úgy oldja meg ezt a komoly nemzetközi problémát, hogy feloldódjon a gya­nakvás, megszűnjenek a kételyek, enyhüljön a feszültség, elüljenek az aggodalmak, s önök előtt olyan világ társadalma álljon, ahol valóban meg­teremtették a békét, nemcsak az ál­lamok között, hanem az emberek szí­vében is, nemüktől, meggyőződésük­től, vagy bőrük színétől függetlenül.“ (Egy angol diplomata nyilatkozata az ENSZ 9. ülésszakán 1954 októ­berében.) „Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét úgy kellene felépíteni, hogy » szovjetellenes nemzetek közössége le­gyen. Véleményem szerint kikerül­hetetlenül bekövetkezik a döntő ősz. szecsapás... Minden rendelkezésünk re álló eszközzel harcolnunk kell majd a győzelemért, nem elégedve meg olyan szánalmas, korlátozott jellegű háborúval, amilyent Koreá­ban folytattunk... A Nyugat már most felsorakoztathatná erőit a kom­munizmus ellen." (Clark tábornok 1954 augusztusi beszédéből.) ,-A tudomány éa a technika olyan fegyvert alkot meg, amely könnyen átszelheti az óceánokat és a Sarkvi­déket. Az olyan felfedezések, ami­lyen például az atomenergia és ami­lyen az összeköttetés pillanatok alatt működő sok eszköze a repüléssel együtt hihetetlenül módosították te­vékenységünk jellegét... Az Egye» sült Államoknak félelmetes fegyve­res erőket kell fenntartania.“ (Radford tengernagynak az Egye­sült Államok vezérkari főnökei egye­sített bizottsága elnökének 1954 ok­tóberi beszédéből.) „Ml számolunk azzal a lehetőség­gel, hogy atombomba alkalmazásával támogatjuk majd szárazföldi erőin­ket. Számítunk arra is, hogy atom­bombát alkalmazunk az ellenség te­rületén lévő célpontok ellen.“ (Gruenther tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői főparancsno­kának 1954 júniusi beszédéből.) .Nem teljesítettük volna kötelessé­günkéi, ha nem lennénk készek a* atomfegyver alkalmazására.“ (A távolkeleti légierők parancsno­kának, Partridge tábornoknak nyilat­kozata 1954 júliusában.) * „A Nyugat csak akkor érezheti ma­gát biztonságban, ha rendszabályo­kat foganatosít abból a célból, hogy a kommunisták ne érezzék magukat biztonságban a Keleten... Amikor azt mondom, hogy „harcoljunk", nexn egy soronkövetkező kis háború har­caira gondolok.“ (Részlet Knowland szenátor cikké­ből. amely 1954 október 1-én jelent meg a Collier's e. folyóiratban „Ké­szen kell lennünk az azonnali harc­ra“ címmel.) Mi a NATO (Északatlanti Szövet­ség) vezérkarában az összes hadmű­veletek terveit az atomfegyver és a termonuclearig fegyver alkalmazásá­ra alapozzuk.. (Montgomery angol tábornagy nyi­latkozata a Királyi Egyesült Hadtu­dományi Társaságban 1954 októberé­ben.) A nyugati diplomaták rr.ár sokszor bizonygat, ták a világnak, hogy minőén erőfeszítésüket az általános biztonság és iólét ügvérek szen­telik... A 7 utóbbi években eskúdöztek, begy békét kívánnak, de ugyanakkor aláírták az agresszív Északat- laj.ti Szerződést, meg­szervezték a koreai be­avatkozást. arra készü- lőd'ek, hogy íe-fegyver­ek a német militaris­tákat az Európai Vé­delmi Közösség kereté­ben, kato-mi támaszpon tok hálózatúval fonták oe a világot, újabb .ü r és málió dollárt, fet tsteriinget, frankot, árát és márká* költöt- tok háborús előkészüle­tekre, új- Vb katonai tömböket hoztak össze Delkelet-ÁZü’ában, Kö­zel-Keleten, Nyugat- Purópában és másutt. Fékeszeretetoől szó­nokolnak 7, ENSZ new yorki székhazában is, hol a közgyűlés 9. it .ősszaka fc-lj ik. — Az Egyesült Államok, Ang Via és partnereik kép­viselői kijelentik, hogy megvédik a békét a há­borútól, a civilizációt a pusztulástól, a békés tűzhelyeket a haláltho- zó atombombától. Sze. rintük bosszantó és kellemetlen félreértés csupán, hogy a népiek sokukat a béke ellensé gének tartják. Mai számunkban ame­rikai és angol diploma­ták békeszerető meg­nyilatkozásaiból köz­lünk részleteket és egyben idézünk kato­nák és államférfiak másfajta nyilatkozatai. bóL Az utóbbi urakat nem kötik a diplomácia konvenciói. Vessük össze a kétfé­le nyilatkozatokat. — Egyszerre tisztán áll előttünk, hogy inig a nyugati diplomaták a nemzetközi szónoki emelvényekről egyre esküvel bizonygatják békeszeretetüket, a kor mányaifc és a nyugati országok monopóliumai egyre lázasabb tevé­kenységet fejtenek ki a háború előkészítése és kirobbantása érdeké­ben, a nyugati orszá­gokban változatomul továbbfolyik és foko­zódik a fegyverkezési hajsza. Erről nemcsak a tá­bornokok és-szenátorok nyílt és burkolt kije­lentésed tanúskodnak, hanem a „nyugati vi­lág" országaiban foga­natosított gyakorlati hatósági intézkedések is. Pl. a SEATO tagál­lamainak szerződéses kötelezettségük, hogy növeljék a katonai cé­lokra előirányzott ősz. szegeket és fejlesszék háborús termelésüket. Mint az amerikai Avia­tion Week c. folyóirat közli, az 1954—55. pénz­ügyi évbén az ausztrá­liai légierők költségve­tése 125 millió doRár lesz az 1953—54. évi 60 millióval szemben. Növekszik a haditenge­részeti flottára és a szá razföldi erőkre elő­irányzott összeg is. A manilai rádió azt a kö­vetelést reklámozza, hogy meg kell gyorsíta­ni a fülöpszigeti hadi­üzemek építésének üte­mét. Mint a Press Associa­tion hírügynökség közli, a Nyugat-Németország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények aláírása Anglia katonai költségvetésének növe­kedését is magával vonja. 75—150 millió fontsterlinggel kell nö­velni csupán az Euró­pában állomásozó an­gol csapatok költségei­nek összegét. Erhard, bonni gazdasági minisz tér bejelentette, hogy Nyugat-Németország évente kilencmilliárd márkát szándékozik költeni katonai célok­ra, tehát jóval többet, mint eddig. Lord Is- may, az Északatlanti Szövetség főtitkára nyi­latkozott a szövetség nyugateurópai repülő­térhálózatának kitér- jeszitésére vonatkozó tervekről, stb., stb. A mondottakból nem nehéz kitalálni, hogy* nyugati diplomaták va­lóban a béke mellett foglalnak-e állást, vagy csak színleg, szavak» ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom