Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-09 / 266. szám

MM MOVKMBES f If 1PÜÖ S PÁR T ÉS PÁRTÉPÍTÉS » Tagjelöltfelvétel Csányoszrón — ELVTÄRSAK, a taggyűlés elé terjesztem Varga Sándor volt 18 holdas középparaszt tagjelöltfelvétel! kérelmét... Varga Sándor? Hát ez meg, hogy történt? Belépett? A csodálkozás mo­raja futott végig a termen. A kom­munistákat nem érte oly nagy meg­lepetés, annál inkább a jelenlévő pártomkívülieket. Ugyanis meghívta* őket is, hogy közösen tárgyalják meg a Központi Vezetőség októberi határozatát. Ott ült Sáfár Imréné, Kudar Dezső, Púnak Dezső, Mátyás Gyula és még jó néhány középpa­raszt. ök aztán igazán nem értet­ték ... A múltkori sellyei piacon Somogyi és még néihányan összetalálkoztak Varga Sándorral. — Sándor bácsi, a napokban meg­kérdeztek, nem akarunk-e belépni a pártba. Tudjuk, tudjuk, hogy a falu­ban a párt a vezető erő... Dehát, mi a maga véleménye? — Még nem tudom, mitévő le­szek. Ezt úgy vették, hogy Varga Sán­dor „nemet" mondott. Pedig őrá az­tán igazán hallgatnak a faluban. Olyan „megyünk, ha ő is megy“ em­bernek tekintik, még egyéni gazda korában is a legjobban bírta magát. És most Varga Sándor belépett a Pártba. Mert azt mondani sem kell. hogy a kommunisták örömmel fogad ták maguk közé. Másnap, harmad­nap is erről beszéltek mindenütt. S azok, akikre a pártszervezet már korábban számított, gondolkodni kezdtek, egy lépést tettek előbbre a párVzervezet felé. Csányoszrón azt mondják: „Meg­indult ... '* * ÖNKÉNTELENÜL adódik a kér­dés: mi történt ebben az ormánsági községben? Igazság. E szó mögött sok min­den rejtőzik. Az elmúlt esztendők­ben itt nagyon komoly hibákat kö­vettek el. A középparasztok közül sokan a kulák-listára kerültek, olya­nok is, mint Kudar Dezső. „Utána jönnek a többiek" — mondogatták a faluban. Néha még játszottak is az emberekkel. Hétfőn még a kulá- kok közé sorolták, kedden meg meg­kapták a papírt, amely szerint nem kulókcíc; szerdán pedig mindent visszacsinálták. A párt júniusi határozatát — az igazság okmányának tekintik. Szőke János is. A becsületes közópparasz- tok hovatartozását, sorolását látva, nyilatkozott. Nem szóban — tettek­kel. Istállója telve állatokkal; 15 holdja kiválóan megmunkálva; ál­lam iránti kötelezettségének példa­mutatóan eleget téve. — Az, hogy lehet jobban gazdálkodni, egyé nileg is jobban élni, hogy mások­nak is több jusson, — a párthoz hozta közelebb elsősorban a csány- oszrói középparasztokat. A párt általános politikájából ala­kult ki a csányoszrói úgynevezett ,helyi politika“. Ez a pártszervezet érdeme. Mit jelent Csányoszrón a párt politikájának végrehajtása? Egyebek között az állattenyésztés fejlesztését. A pártszervezet kezde­ményezi a mostani vad bikák kicse­rélését. Ugyanis, ha szelídebtoek len­nének, kijárhatnának a csordával, könnyebb lenne a szaporítás. Mecs- kei Károly középparaszt egyike a legjobb állathoz értő gazdáknak. Lőw elvtárs, a párttitkár most azon gondolkodik: megkérik, tegye kőz­kinccsé tapasztalatait. A pártszerve­zet kezdeményezésére minőségi vető­magot juttattak a gazdáknak. A fa­luban sak a panasz a legeiő gondo- zatlansága miatt. A pártszervezet el­indít egy mozgalmat, hogy megtisz­títsák a bojtorjántól és egyéb gaztól, kitisztítják a vízlevezető árkok med­rét is. A falu jelenét, jövőjét, az emíbe reket — s köztük a jól gazdálkodni akaró középparasztokat — érdeklő kérdések megoldásával teremtettek jó hangulatot, állítatták maguk mel­lé a gazdákat. A pártszervezet és általában a falu vezetői figyelembe veszik véleményüket, tapasztalataikat, ta­nulnak tőlük. Hosszú ideig nagy vita volt azon, hogy töltögessék-e a kukoricát, avagy sem. A pártszerve­zet vezetői is úgy vélekedtek, nincs rá szükség. Az egyik tanácsülésen aztán a közéoparasztok kimondták a véglegest. „Kell, mert a csányosz­rói földek szárazak, lazák, ha nem töltögetnek, sok csapadék megy ve­szendőbe." Számokkal bizonyították, hogy a töltögetés sok mázsa termés­többletet jelent. — Am legyein, — mondták a párt­szervezetben, — ha maguk Így lát­ják, ezután ml is ezt szorgalmaz­zuk. ' Pénteken délfelé a Járás! tanács kiküldöttje érkezett a tanácsra. A vetés, betakarítás helyzetét szeretné megvizsgálni kint a határban, ehhez egy falubeli emberre is szükség van. A párttitkár és a tanácstitkár egy­másra pillantanak. — Kudar Dezső jó lesz — mond­ták szinte egyszerre. Kudar Dezső — középparaszt, most az ő szava dönt maid a csányoszrói gazdák ed­digi munkájáról. Apróságok ezek, de az emberek szemében nagy dolgok. Mert számítanak munkájukra, érzik, hogy ők is vezető emberek a falu­ban, becsüli őket mindenki, elisme­rik tudásukat. A pártszervezet meghallgatja és elintézi a dolgozók panaszait, kérel­meit. Kovácsevics elvtárs egy nan- lóban tartja nyilván ezeket. már van belőlük vagy negyven. Érdekes, mennyi közöttük a középparaszt. Keresztes Sándor neve mellett ez áll: „Szeretné, ha az okorági öt hold földjét kicserélnék s itt kapna ugyanennyit". Alatta csak egy szó: November 8-án délelőtt a Rákóczi út 24 szám alatt a KIOSZ megyed választmányi értekezletet tartott, amelyen mintegy 5000 magánkis,ipa­ros munkájáról, további feladatairól tárgyaltak. A vezetőségi beszámoló­beszédet Farikas Béía megyei titkár tartotta, aki bejelentette, hogy akis. iparosok örömmel fogadták a Haza­fias Népfront-bizottságok megalaku­lását és annak munkájában egyre többen tevékenyen vesznek részt. A kormány kisiparos-politikájával kapcsolatban rámutatott arra, hogy az nem rövidlejáratú. A jövő évre a kisiparosok anyagellátását már úgy tervezik, hogy a kisiparosok a javí­tások mellett új cipőket, bútorokat, szekereket is tudjanak készíteni „Elintézve". Hasonlóan a többi, Vass Jánosé, Gál Nemes Jánosé. Géczi Lajos kérelme különösen érdekes, mert nem a maga ügye. hanem az egész falu érdekében emelt szót. Az erdészet ugyanis lezárta az erdei utat. „Ilyen nincs — mondta Géczi, Kovácsevics elvtársnak. — Legalább ötvein gazda több mint kétkilométeres kerülőt tesz, míg kiér földjére. Erre nekünk nincs időnk." A pártszervezet vezetői beszéltek az erdészettel s újból megnyitották az utat. A pártszervezet számít a közóppa- rasztokra. Ha valaki figyelmesen vé­gig olvassa a népnevelők jegyzékét, ilyen neveket is talál azon: Keresz­tes Sándor, Haraszti Lajosné, Má­tyás János, Sáfár Imréné, Kudar Dezső. Valamennyien középparasz­tok. A legjobbakat — saját kéré­sükre — beosztották a pártbktatásba is. Az utóbbi taggyűlés nem az egyedüli volt, amelyikre meghívták a pártonkívülieket. Itt már szokássá vált, hogy a taggyűlésen ott ülnek a pártonkívüliek, sőt fel Is szólalnak. Mátyás János itt mondta meg a tsz elnöknek, hogy apósával nem jártak el törvényesen, amikor nem kapta meg az árpát. Eddig nem mert szól­ni, mert szövetkezet-ellenesnek vél­ték volna, de itt aztán bátran meg­mondta sérelmét. Sumoni Jánost még kisgyűlési előadónak is ‘beosz­tották. Először nem sikerült, alig néhánya/n jöttéik össze, másnap az­után á választókerületi bizottság há­rem tagjával sok embert megmoz­gattak. A munkában tanulnak, ed­ződnek s közelebb kerülnek a párt- szervezethez; a taggyűlésen ismerik meg a kommunista kollektíva életét, tevékenységét. Az egyik jelőlőgyűlésen valaki azt mondta: .Jelöljük Füves Sándor pártonkívülit”. Aki másodiknak szólt, az Magyamé nevét emlegette. A gyűlés egyhangúlag a kommu­nista Magyamét jelölte. Bíznak a pártban, mert az ő érdekeiket kép­viseli, mert gondolatuk, terveik meg egyeznek a pártszervezetével. * EZ TÖRTÉNIK Csányoszrón. A pártszervezet a falu népére, a közép­parasztokra is támaszkodik, velük 'gyütt küzdenek a párthatározatok végrehajtásáért, — a község fejlő­déséért. Bocz József A megyei versenyben első helyre, került sásdi csoport titkára, Ágas­vári Mihály a választmányi értekez­leten bejelentette, hogy a népfront- bizottság kezdeményezésére kará­csony hetében Sásdon kisipart kiál­lítást és vásárt rendeznek. Erre az allcalomra az asztalosok 20 hálószo­bát és konyhabútort készítenek majd, de a többi szakma is jóminőségű áruval készül a kiállításra. Az értekezleten Pálkuti Antal, a megyei tanács Ipari állandó bizottsá­gának elnöke Magyar Ferenc pécsi lakatosnak átadta a „Könnyűipar ki­váló dolgozója“ miniszteri kitünte­tést. Megyei választmányi értekezletet tartott a KIOSZ ^Milyen is az íf áizakftinee? Pgy éve már, hogy a Sörgyár mellett sí­neket fektettek le. Téglát, deszkát, cementet és más építőanyagot szállítottak reggeltől estig a gépko­csik. Ekkor kezdődött el több­milliós költséggel az ászok pince, építése. Most már felszedték a síneket , él működik az új üzemrész. — Augusztus 1-e óta három Pinceemeleten állandóan *55 hektoliter sör kering az ászkoló vagyis utóér­lelő kamrákban. Milyen is az új ászok- pince? Az építkezés ideiglenes lépcsőjén, deszkaállványo- kcm, kicsiny szükségajtó­kon haladunk át, míg Her mész József művezetővel a pincébe érünk. Közel a bejárathoz, még kőműve­sek, szerelők dolgoznak. A keskenyszáju kamrák­ba szigetelt villanydrót vezet, a falakat fehér csempékkel burkolják. Kis vasajtón keresztül N«rk be « már termeté pincerészbe. Itt lent állan­dóan zúg egy kompresz- szor, a falak vakítóan fe­hérek, helyenként sárga­réz műszerek díszítik a fehér falat. A levegő hű­vös, a műszereket kezelő személyzet pufajkába öl­tözötten teljesít szolgála­tot. A mennyezeten piros és kék csövek húzódnak. Róluk minden kamra elöl» leágazik egy-egy vé­konyabb cső, amely a kamrák belső részébe kí­gyózik. Ezekben a csövek­ben kering állandóan a három fokra lehűtött al­koholos víz. Ezzel hűtik a sört egészen három fok­ig. Mintha egy modem vil­lanytelep vezérlő termé­ben lennénk. Sehol, még a legeldugottabb csap ka­rimáján sem látunk pisz­kot, vagy valami elfolyt sörlét. Csodálatos, ez a ragyogó, ananytiszta pince. Talán a közeli napokban ittjárt borászati szakem­ber szavaival lehetne leg­találóbban jellemezné: Le * kalappal az előtt aki ezt csinálta, aki kigon doha — mondta ő és való ban le is emelte a kalap­ját. Érdekes, lebilincselő lát­vány az új pince, de még maidig csinosodik, gazda­godik. Miközben Hermész elvtárssal, a művezetővel beszélgetünk, Fodor Fe­renc, a délelőttös műszak szolgálatosa éppen, az új hőmérőket helyezi el a kamrák falában. Ilyen hő mérőket ritkán látni a közhasználatban. Több, mint egy félméter hosszú, végén glicerin van, ezt dugják bele egy kamrába nyúló hüvelybe. A beská­lázott részen le lehet ol­vasni a sör hőmérsékle­tér. Most éppen világos sóirel töltötték fel a kam­rákat. A hőmérő plusz nyolc fokot mutat. De mi is tulajdomképen az úszkolás? Utóérés. A vegyileg ösz- szeállított sör a nagy gyá­ri tartályokból csövesen kígyózik ide. A többezer Uteres kamrákat 10 hek­toliter hijjával töltik fel A feltöltés után megin­dul a csövekben a hűtő­víz, majd mikor már a sör hőfoka eléri a kívánt két- harom fokot, megkezdő­dik az utóérés. Itt válik alkohollá, élvezhető, fo­gyasztható itallá a sör. Szeptember óta termel az egyik pincerész. Azóta már többezer hektoliter sör hagyta el az üzemet. Hogy a Pannónia Sörgyár szeptember 9-én 12 órakor befejezhette évi tervét, abban jelentős része van már az új létesítménynek is, az ászokpincének. Még ez év decemberéiben üzem­behelyezik a többi 58 — még most parafinozás alatt álló — kamrát is. 18 ezer hektoliter sör érik majd egyszerre az új nagy szerű pincében, a régi, eiavint, kis űrtartalma hordós ászkolás helyett, Qatyúo Ernő A megyei békebixott&ág távirata a pécsi bányásxokhox DlMék vagyunk Rátok. A pécsi bányászok mindent megtettek " azért, hogy elég szenet adjanak kohóinknak, hogy kellemes me­leg legyen a kórházak termeiben, és gyermekeink se dideregjenek »c is­kola padjaiban. A forradalmi hét alatt az eddiginél is lelkesebb munka folyt a pécsi bányákban. Az egész város, az egész megye ismeri az új eredményeket Tudjuk, hogy azok nem születtek meg könnyen. Állandó szívós munká­val, hatalmas erőfeszítéssel került ki a sokezer csille szén a föld mélyé­ből. Ti most ismét megmutattátok, milyen nagyszerű eredmények szület­nek a munkások és értelmiségiek összefogásából. Meggyőztétek Baranya megye minden bányászát, hogy kitartó munkával le lehet győzni a nehéz, ségeket, és ki lehet harcolni a diadalt. De tudjuk Veletek együtt, hogy a következő hónapok alatt még sok nehézséget kell leküzdenetek. A forradalmi hét lendületét át kell vinne, tek a leghidegebb decemberre, amikor a háztartások, a vasút és az üze­mek fokozottabb termelést várnak Tőletek. Ehhez a munkához sok lelke­sedést, bányászokra jellemző nagy-nagy munkaszeretetei kérünk Tőletek. Eddigi és jövő eredményeitekért a legnagyobb elismerését küldi • A BARANYA MEGYEI BÉKE. BIZOTTSÁG A íanácsválassíás hírei „Büszkék vagyunk a mi vasutas tanácstag jelöltjeinkre A tanácstagjelölő gyű­léseiken nagy megtisz­teltetés ért bennünket, vasutasokat is, mert vasutas dolgozóink kö­zül többet jelöltek ta­nácstagnak. A X. körzetben jó munkája elismerése­ként újra jelölték a ta­nácsba Tancsik Lajos intézőt, a vasút politi­kai osztályának mun­katársát. A tanácsnál jó munkát végzett és ezért elismerésben is' részesült. Mint vas­utashoz bizalommal for dúlnak a dolgozók ügyes-bajos dolgaikkal. Mint a politikai osztály munkatársa sok segít­séget ad az oktatás te­rén a propagandisták­nak. Ugyanez a körzet je­lölte Horváth György vonatvezetőt is, akinek a munkájáról a szolgá­lati főnöke így nyilat­kozott: — Igazi vasutas. Sze­reti munkáját és becsű lettel végzi azt. Ezt mutatja az is, hogy tervét rendszeresen túl­teljesíti, a munkafe­gyelem betartásában példamutató. A VI. körzet jelölő- gyűlésén is két vasutas dolgozóra esett a vá­lasztás. Az egyik igaz­gatóságunk központjá­nak a dolgozója, Nagy Károly tanácsos, a ke­reskedelmi osztály he­lyettes vezetője, a má­sik az állomás kiváló dolgozója, Báli János sztahánovista vonatve­zető. Báli János pár- ’ un kívüli, aki nemcsak p vasút, hanem a kul­túra terén is kiváló munkát végez, mint a u asutas fúvószenekar vezetője. A „Szakma kiváló dolgozója” cím tulajdonosa.- Amikor megkértem Nagy elvtársat, hogy beszéljen egy kicsit magáról, a következő­ket mondotta: — Nagy és nehéz fel­adat vár rám. Kétsze­res helytállást követel ez tőlem. Nagyok a fel­adatok. — Azonban azért vagyunk mi, kom munisták, hogy min­denütt ott legyünk, ahol a legnehezebb. Nagy Károly elvtárs is „alulról” küzdötte fel magát. Apja sze­gény ember volt. Nap­számosként tengette életét Nem akarta, hogy fia is hasonló sorsra jusson, — pol­gáriba adta. A polgári elvégzése után műsze­rész szakmát tanult. — Felszabadult de mint sok-sok ezer ember­nek, neki is kijutott a munkainélküliségből, a megaláztatásból. Majd később akarata ellené­re Pécsre került moz­donyvezetőnek. Ebben a munkakörben dolgo­zott egészen a felsza­badulásig. Ezután kezdett hozzá — nem éppen fiatalon — álmainak megvaló­sításához. Beiratkozott a Gazdasági Műszaki Akadémiára, amelyet sikeresen el is végzett, És most a kereskedel­mi osztály helyettes vezetője. Ilyenek a mi, vasutas tanácstag-jelöltjeink. —■ Bízunk bennük és büsz kék vagyunk rájuk. — Olyan munkát várunk tőlük, hogy méltók le­gyenek arra a bizalom­ra, amit a körzet dol­gozói előlegeztek »v»- kik. Rajtuk keresztül lehetőség nyílik a szál­lító felek közötti kap­csolatok kiszélesítésére, a szállítás körüli hiá­nyosságaink felszámo­lására a jobb, gazdasá­gosabb szállítási felté­telek biztosítására. VÁRNÁI LÁSZLÖ a MÁV igazgatóság dolgozója. A tanács — a dolgozó nép tömegszervezete A tanácsokról gyakran halljuk azt a megállapítást, hogy „kettős jelle­gűek." Egyrészt állami szervek, más­részt tömegszervezetek. Most azt vizsgáljuk meg röviden: mit jelent az. hogy a tanács — tömegszervezet! Hazánkban — mint Alkotmányunk is kimondja, >— minden hatalom a dolgozó népé. Az államhatalom első­sorban. Mi biztosítja, hogy az állam- hatalom valóban népi legyen, hogy a hatalmat valóban a nép gyakorolja? Az, hogy a tanácsok útján a dolgo­zók széles tömegeit mozgósítjuk az államhatalmi feladatok megoldására, lehetővé tesszük, hogy minden állam polgár beleszólhasson az állami ügyek vitelébe. A tanácsok rendszere lehe­tővé teszi, hogy az állampolgár ne- csak a választás alkalmával hallassa szavát, hanem akkor is, amikor az a tanácstag, akire szavazatát adta, fo­gadóórán, beszélgetésen, beszámoló alkalmával vagy minden különösebb alkalom nélkül, egyszerűen a szemé­lyes . kapcsolat alapján meghallgatja továbbítja panaszait, javaslatait. — Minden állampolgárnak joga tm ahhoz, hogy közérdekű problémáin kielégítő választ, illetve intézkedést követeljen. A választók akaratát a tanácstag köteles kifejezésre juttatni a tanácsüléseken, majd a problémák elintézésében elért eredményekről köteles beszámolni választói előtt. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók széles tömegei állandóan résztvesznek ma állam munkájában, s az államhata­lom valóban a nép hatalma. A tanácsnak, mint töniegszerve- zetnek nem olyan alapon lesz tagja valaki, mint mondjuk az MNDSZ- nek vagy szakszervezetnek. — nem kell tagsági könyv és tagdíj •— en­nek a tömegszervezetnek a tagjává az teszi a dolgozókat, hogy aktívan közreműködnek a közügyek intézé­sében. A mi államhatalmunk ereje, álla­munk szilárdsága éppen abban van. hogy a tömegek aktivitására támasz kodik. a tömegeket szervezi az ál­lamhatalom feladatainak megoldásá­ra, szüntelenül erősíti kapcsolatait a dolgozók széles tömegeivel. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága jelenti Búzavetését a megye november 5-ig a tervhez viszonyítva 94.8 szá­zalékban végezte el, míg a rozs vetéstervét 96.3 százalékban teljesítettük. Kenyérgabona vetési terveik teljesítésében a bi sorrend alakult ki: 1. Sellyei járás 99.1% 2. Siklósi járás 95.8 „ 3. Pécsi járás 95.5 „ 4. Szigetv. járás 94.6 „ 5. Pécsváradi j. 94.3 „ 6. Villányi járás 90.1 „ 7. Sásdi járás 85.7 „ 8. Mohácsi járás 82.5 „ Mg. oszt. vez.: Márton Lajos Hőgye Dezső Bencze János Méhész József Preizinger Károly Hegedűs Vince Szeghalmi József Balogh litván járások között az alab. Főagronómus: Keresztes Ferenc Zágoni Kálmán Sebestyén Gyula Sterba Frigyes Murányi Ödön Szilvány Imre Parti Hy Antal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom