Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-05 / 263. szám

2 N Ä P E 6 1954 NOVEMBER S Á demokraták a szenátusban is Külföldi hirek __ •• Szovjet- Uzbekisztán megszerezték a többséget Angol sajtókommentárok az amerikai választásokról Washington (MTI): A csütörtök reggeli jelentések arról számolnak be, hogy a függőben lévő szenátusi mandátumok sorsának megállapítása — az előző napi várakozásoktól el­térően — tovább erősítette a Demo­krata Párt helyzetét. A Reuter ugya­nis hírt ad arról, hogy nem hivata­los aaatok szerint Oregon államban Richard Neuberger demokrata sze­nátor-jelölt szerezte meg a többséget, így tehát a szenátusban a demokra­ták negyvennyolc helyet birtokolnak a republikánusok negyvenhét man­dátumával szemben. Hozzá kell még tenni, hogy Wayne Morse, az egyet­len pártomkívüli szenátor bejelentet­te: a szavazások alkalmával a demo­kratákkal tart. Ugyancsak teljes, de még nem hi­vatalos jelentések szerint a képvise­lőházi mandátumok 232:203 arányban oszlanak meg a demokraták és a köztársaságipártiak között. Ilymódon a Demokrata Párt jónéhánnyal több szavazattal rendelkezik a többséghez szükséges 218-náL * Az amerikai választások eredmé­nye, a republikánusok veresége, szé­les visszhangra ösztönözte az angol sajtót. A Daily Herald bizakodóan jelenti ki: , Amerika barátai remélhetik, hogy az Egyesült Államok végleg megszabadítja önmagát McCarthy politikájától.“ A News Chronicle szerint „a vá­lasztás közvetett megrovás Eisen­hower számára." Heiife-Francs a francia nemzetgyűlés külügyi ttetlságáíian beszámolt a Inteni és párizsi egyezményekről Párizs (MTI): Mena'es-France mi­niszterelnök szerdán délután a nem­zetgyűlés külügyi bizottságában be­számolt a londoni és párizsi egyez­ményekről. A miniszterelnök kifeje­zésre juttatta azt az elhatározását, hogy még az év vége előtt ratifikál- tatni akarja az egyezményeket. — Mendes-France ez alkalommal új­ból megismételte azt az állítását, hogy Nyugat-Németország újrafeí- fegyverzése „elkerülhetetlen.“ A Saar-vidékre vonatkozó egyez­ményről Mendes-France kijelentette, hogy gazdasági szempontból tovább­ra is megmarad a Francia-Saar-vi- déki Unió. A miniszterelnök megerő­sítette, hogy az új elrendezés csak ideiglenes és a Németországgal kö­tendő békeszerződés aláírásáig marad éi-vényben. „Ezt a szerződést azonban talán so­hasem fogják aláírni“ — jelentette ki Mendes-France a bizottság tagjai­nak általános megrökönyödésére. A külügyi bizottság tagjai közül ezzel kapcsolatban többen rámulat­tak, milyen ellentmondás van a mi­niszterelnök e kijelentése, valamint azon tény között, hogy Mendes- France állandóan a négyhatalmi tár­gyalás szükségességét hangoztatta — hiszen a négyhatalmi értekezlet leg­lényegesebb célja éppen a német kérdés teljes rendezése. A bizottság több tagja felvetette a négyhatalmi értekezlet kérdését, hangoztatta meggyőződését, hogy a négyhatalmi értekezletet még a lon­doni és párizsi egyezmények ratifi­kálása előtt meg kell tartani. Er­re azonban Mendes-France azt vála­szolta, hogy ez a két kérdés (t i. a ratifikálás és a négyhatalmi értekez­let kérdése), nem függ egymástól, majd kijelentette: „A párizsi egyez­mények ratifikálása egyáltalán nem hatna károsan a négy nagy értekez­letének összehívására'’. A miniszter- elnök *e kijelentése azonban nem győzte meg a bizottság tagjait: Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök elismerte, hogy nem szabad lemondani a potsdami egyez­ményről, amely az egyediüli jogi alap a szövetséges fegyveres erők Németországban tartására „Nem mintha e jogi alapra feltétlenül szük­ségünk lenne a németekkel szemben, de meg kell azt őrizni az oroszokkal szemben“ — tette hozzá. A bizottságban felvetették, vajon milyen álláspontot tanúsít majd a miniszterelnök, ha a nyugatnémet többségi pártok a Saar-vidékre vo­natkozó egyezmény módosítását kö­vetelik. Erre a kérdésre Mendes- France azt válaszolta, hogy nem egyezne bele semmiféle módosításba. Hozzátette, hogy a Saar-vidékre vo­natkozó egyezmény ratifikálását kü­lönösen sürgősnek tartja, mert „ad­dig kell ütni a vasat, amíg meleg” és mert lehetővé kell tenni, hogy a Saar-vidéki népszavazás, mint az egyezmény előírja, 1955 március vé­gén vagy április feléjén megtörtén­hessék. PÁRIZS A France Observateur című fran­cia polgári hetilap írja: Kevesebb, mint hatvan nap alatt 650 iráni katonatisztet vetettek bör­tönbe, s ezzel a Zahedi-rendszer ál. tál őrizetbevett katonatisztek száma meghaladja az ezer főt. Mint isme­retes, az iráni hadseregben bétezer katonatiszt teljesít szolgálatot. TEHERAN Mint az Ettelaat és a KeUiam című lap november 2-án közölte, az első­fokú Ihadibiróság halálra ítélte a hisz­tek 6. és 7. csoportját NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés főbizottsága november 2-án ülést tartott. Azt a kérdést vitatták meg, hogy vegyék-e fel a közgyűlés napirendjére a Szov. jetunió által javasolt alábbi két pon­tot: a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények és a felelős­ség az Egyesült Államok hadiflottá­jának e cselekményeiért, továbbá a hajózás szabadságának megsértése a Kínai-tenger térségében. A főbizottságban már kétszer fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel, de a fő­bizottság többsége mindkét alkalom­mal elhalasztotta a döntést, először „néhány napra“, másodszor két hétre. A főbizottság szavazás nélkül a közgyűlés napirendjére tűzte mind­két kérdést a következő címmel: „Pa. nasz a hajózás szabadságának a Kí­nai-tenger térségében való megsérté­se miatt" és „Panasz a Kínai Nép- köztársaság elleni agresszív cselek­mények miatt és felelősség az Egye­sült Államok hadiflottájának e cse­lekményeiért.“ LONDON A londoni rádió jelentése szerint az angol kormány jegyzékben tilta­kozott a görög kormánynál amiatt, hogy az athéni rádió több adásában „hangulatot keit“ Ciprus szigetének Görögországhoz való csatlakozása mellett Hivatalos közlemény a saíernoi katasztrófa áldozatainak számáról Róma (MTI) Hivatalos közleményt adtak ki a Salemo-vidéki katasztrófa áldozatainak számáról. A közlemény bői kiderül, hogy 211 'halottat talál­tak, ezen közül 169-nek a személy- azonosságát sikerült megállapítani, negyvenkettőt pedig nem tudtak ag- noszkálni. Kilencvenkét ember el­tűnt, 113-an pedig megsebesültek. A közlemény hozzáteszi, hogy Sa­lerno vidékén a hajléktalanok száma eléri az 5466 főt. A német kérdés békés megoldáséért küzdő munkaközösség európai békeérlelezlet összehívásét kívánja Berlin (MTI): A német kérdés bé­kés megoldásáért küzdő nyugatné- me törsz ági munkaközösség Wilhelm Ellesnek, München—Gladbach volt főpolgármesterének elnökletével ülést tartott Düsseldorfban. A megbeszé­lésen a Német Demokratikus Köz­társaság, Franciaország, Olaszország é8 Hollandia képviselői is résztvet- tek. Az ülésen elfogadott határozat a többi között a következőket hangsú­lyozza: A béke fenntartására vállalt kö­telezettségünk teljesítése nem tűr ha iasztást. Európa népei, emeljétek, fel szavatokat! Követeljük: hívják össze a megegyezés híveinek európai béke. értekezletét a német kérdés demo­kratikus és békés rendezésének, a béke biztosításának előmozdítására! fizietek és pfacok nyllvatsrlása november 7-én November 7-én a hússzékek, tejüz­letek, a tejet árusító élelmiszerüzle­tek, cukorkaboltok, továbbá a csar­nokok és piacok, valamint a vendég­látóipari üzletek a vasárnapi nyitva­tartási rend szerint árusítanak. Az iparcikkeket árusító valamennyi áruház és bolt zárva lesz. Vidéken az üzletek nyitvatartását a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztálya a fentiek figyelembevételé­vel állapítja meg. Szovjet-Üzbekisztán a Szovjetunió fő gyapottermelő bázisa. A napsu­gárral bearanyozott gyapotcserjét a köztársaság címerén is megtaláljuk. Uzbekisztán fő iparágai a gyapottal kapcsolatosak. A Taskent közelében lévő Csircsik folyón a szovjethata­lom éveiben hatalmas villamos ve­gyikombinát épült, amely Közép- Azsia gyapotföldjeit nitrogéntartal­mú trágyával látja el. Az üzbég ve­gyiipar más üzemei foszforos trágyát gyártanak. A gépgyártáshoz fémre van szükség. Szovjet-Üzbekisztán rö­vid idő alatt megteremtette saját kohászatát. Begova városban hatal­mas kohászati kombinát épült, mely nemcsak Uzbekisztánt, hanem Közép- Azsia más köztársaságait is ellátja fémmel és hengereltáruval. Szovjet-Üzbekisztán mezőgazdasá­ga sok nyersanyagot ad a könnyű- és élelmiszeripar különböző ágainak. Az üzbég bor és gyümölcskonzerv is híres. A köztársaságban 30 év alatt több, mint ezer ipari üzemet, közülük Tas- kentben, az üzbég fővárosban, több, mint százat építettek. Ma az egész Közel- és Közép-Kelet legnagyobb ipari városa: Taskent. A képen: A taskenti konzervgyár paradicsomi eldolgozó műhelye Épületelemgyár a Volga partján Csebokszáritól 100 kilométernyire (Csuvas ASzSzK), a Volga partján terül el Koz\ovka munkástelep. Koz- lovka azelőtt kis erdei falucska volt és vajmi kevesen tudtak létezéséről. Az ötéves tervek során Kozlovka, a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság egyik ipari központjává változott. Több, mint 20 évvel ezelőtt léte­sült a gyönyörű Volga partján, a kozlovkai épületelemgyár, az első öt éves terv 518 ipari vállalatának egyi­ke. A gyár gyorsan fejlődött és egy­re több, a lakosság számára nélkü­lözhetetlen terméket állít elő. A fa- feldolgozás valamennyi folyamatát — a fűrészelést, a megmunkálást és az alkatrészek összeállítását, az eny- vezést és a szárítást teljesen gépesí­tették. Csupán a legutóbbi hat év alatt a gyár összesen 250 ezer négy­zetméter szabványos előregyártóit házat, nagymennyiségű különféle bútort és sokszáz vagon elsőrendű parkettet gyártott, A képen: A kozlovkai épületelemgyár rendszerint nem végzi el a házak összeállítását. Az összeállítás a helyszínen történik. Előfordul azonban, hogy néhány újtípusú házat a gyár területén állítanak össze. A munká­sok maguk akarnak meggyőződni saját munkájuk minőségéről. — A ké­pen egy munkásszállót láthatunk, amelyet a gyár munkásai maguk állíta­nak össze A délkoreai nemzetgyűlés elnökének megküldték a Korea békés egyesítésének meggyorsítását célzó telh'vást A szovjet népek törhetetlen barátsága Phenjan (TASZSZ): Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelső Nemzetgyűlése ked­den elküldte Li Gi Bonnak, a dél­koreai nemzetgyűlés elnökének azt a felhívást, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének nyolcadik üléssza­ka fogadott efl, Korea békés egyesí­tésének meggyorsítása végett. A Koreai Népi Demokratikus Köz. Berlin (MTI) G. M. Puskin nagy­követ, a Szovjetunió németországi főbiztosa, az alábbi levelet juttatta el kedden Francios-Poncet francia, Hoyer-Milla brit és Conmant ameri­kai főbiztoshoz: — A nemzetközi haditörvényszék által 15 évi szabadságvesztésre ítélt és büntetését a szövetségesek közös ellenőrzése alatt álló spandaui fog­házban töltő Konstantin von Neu­rath betegségére és előrehaladott ko­rára tekintettel, felhatalmazást kap­tam arra, hogy Neurath idő előtti szabadonbocsátásának mérlegelését javasoljam Franciaország, Nagy- Britaxvniia és az Egyesült Államok társaság városaiban tömeggyűléseket tartanak. A gyűlések résztvevői tá­mogatják a felhívást, egyhangúlag kifejezésre juttatják, arra kell töre­kedni, hogy hazájukat békés úton egyesítsék. Keszonban harmincezer, Cshonzsinben harminckettőezer, Kan­cában több, mint harminhétezer em­ber jelent meg a gyűlésen. Mindenütt határozatot fogadtak el, amely, kö­veteli Korea békés egyesülésének meggyorsítását. főbiztosainak. Ezenkívül megbíztak azzal, hoz­zam az Önök tudomására: a Cseh­szlovák Köztársaság kormánya egyet ért azzal, hogy e javaslatot a négy hatalom főbiztosai megtárgyalják, valamint a főbiztosok Neurath idő előtti szabadonbocsátásáról hozandó esetleges határozatéval. (Konstantin von Neurath 1932-től 1938-kt a weiimari majd a hitleri Németország külügyminisztere, 1939- től 1941-ig a német fasiszták által megszállt C9eh- és Morvaország „bi­rodalmi protektora“ volt. Neurath lelenleg 81 éves és súlyos szívbaj­ban szenved. A szerkj A Nagy Októberi Szocialista For- radalom szétzúzta Oroszország ban a politikai és nemzetiségi elnyo. más láncait, megteremtette a feltéte­leket a népek barátságához és test­véri együttműködéséhez, lerakta alap­ját az új szocialista nemzetek ki­alakulásának. A szovjet kormány már a szovjet hatalom első napjaiban kimondta az Oroszország népeinek jogairól szóló deklarációban, hogy a szovjet állam­ban nem lehetnek sem uralkodó, sem leigázott népek. Minden nemzet önrendelkezési jogot kapott. Harminchét esztendeje áll fenn a szovjet hatalom. Az egykori elnyo­mott nemzetek felvirágzottak, gazda, sági életük és kultúrájuk jelentős eredményeket ért el. A szovjet népek barátsága a szov­jet rendszer erejének egyik forrása. Ez a barátság kiállt minden megpró. bóltatást és még jobban összeková- csolódott a Nagy Honvédő Háború tüzében. A Szovjetunió valamennyi köztár­sasága és nemzetiségi területe fel­számolta egykori elmaradottságát és virágzó ipari és kolhozmezőgazdasá­gi állammá vált. Kazahsztán népgazdaságában pél­dául 1920-ban csak 6.3 százalék volt az ipar. Ez az arány a háborúelőtti ötéves tervek során 60 százalékra emelkedett. Uzbekisztán ipari terme. Irta: G. RZSANOV lése 1924-től 1953-ig több. mint öt­venszeresére, áramtermelése 222-sze- resére emelkedett. Hatalmas eredményeket ért el az ukrán nép. A háború óta Ukrajná­ban több, mint 3000 ipari üzem épült, vagy épült újjá, új iparágak létesültek. Egyedül a zaporozsjei acélgyár több vasat ad egy év alatt, mint az első világháború előtt Uk­rajna összes kohászati üzemei. Hatalmas eredményeket értek el a szovjet népek a kulturális fejlődés terén. Kazahsztánban a forradalom előtt a lakosságnak csak 1.1 százaléka tu­dott írni-olvasni. Ma már teljesen fel számolták az írástudatlanságot. Ka­zahsztánban jelenleg 9.000 iskolában tanulnak a gyermekek, Turkméniában az 1897-es össze­írás adatai szerint 0.7 százalék volt az írástudók aránya. Ma a Turkmen SzSzK-ban 1.200 iskolában 11 ezer tanító tanít. A forradalom előtt Kirgiziában volt a legkevesebb írni-olvasni tudó: 0.6 százalék. Ma Kirgiziában 1,600 iskola, 10 egyetem és 26 technikum van. A forradalom előtt Bjelorusszia, Örményország, Azerbajdzsán, Turk- ménia, Uzbekisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán egész területén egyetlen főiskola sem volt, míg ma ezekben á köztársaságokban 140 főiskolán több, mint 100 ezer hallgató tanul. A nemzetiségi köztársaságokban kibontakozott a tartalmában szocia­lista, formájában nemzeti szovjet kul­túra. A népek, amelyeknek a forra­dalom előtt írásuk sem volt, megte­remtették nemzeti irodalmukat. A kazah Dzsambul, a tadzsik Sz. Ajni, a dagesztáni Szulejman Sztalszkij és a többiek nevét nemcsak a szovjet hazában, de a Szovjetunió határain túl ig jól ismerik A szövetségi köztársaságokban nemzeti tudományos akadémiák foly­tatnak kutatásokat a tudomány min­den területén. A szocialista nemzetek új szelle­mi arculatának jellemző vonása a szovjet hazafiság és nemzetköziség. A szovjet emberek forrón szeretik hazájukat, de távofl áll tőlük más népek lebecsülése. Tiszteletben tart­ják minden kis és nagy nép függet­lenségét és jogait. A Szovjetunió népei békében és barátságban akarnak élni minden néppel. Ez a forrása a Szovjetunió és a világ minden szabadságszerető népe egyre fejlődő és erősödő kap” csolatainak. 1 A soknemzetiségű szovjet állóan az egész emberiség előtt a né­pek barátságának és testvériségének bástyájaként, a béke zászlóvivőiéként emelkedik. G. M. Puskin németországi szovjet főbiztos levele a nyugati hatalmak németországi főbiztosaihoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom