Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-27 / 255. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGVEfÜLJETEK!-------- -------------------------— - ■ A MM SZAMBÁN: Gyorlista a Második Békekölcsön ötödik sorsolásáról (2. o.) — A Hazafias Népfront működési szabályzata (i—2. o.) —Közzétették a ujugauicnie.—íraucia oaar- egyezmény szöveg ét. (2. o.) — Legjobbjainkat jelöl­tük a tanácsba (3. o.) — Ez az egység a legkeményebb sziklánál is szilárdabb, nem eshet szét, nem zúzhatja porrá semmiféle ellenség (3. o.) — Meg ezen a héten fejezzük be a búzavetést! (3. o.) — Versenynyilvános- ság István-aknán (4. o.) — Emlékek (4. o.) MDP B ARA N VÁM EGYE! B I ZOTT S A'CA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1954 OKTOBER 21 Biztosítsuk az állatok téli elhelyezését, takarmányát! Visszapillantva az elmúlt évek át- teleltetési helyzetére, meg kell álla­pítani, hogy állattenyésztésünk szín­vonalának emelését mind a tenyész­tés, mind a termelékenység szem­pontjaiból igen nagy mértékben hát­ráltatta, hogy nem gondoskodtunk időben a téli időszakra megfelelő takarmányozásról, nem fordítottunk kellő figyelmet az elhelyezési és tar­tási viszonyók megjavítására. Itt az ideje, hogy a múlt tapasz­talatain okulva, leszűrjük a követ­keztetéseket és megtegyük a szük­séges Intézkedéseket azért, hogy ál­latállományunk minőségi fejlesztését és egyenletes termelékenységét a tél folyamán is biztosítsuk. Lege’ső feladatunk, a takarmányszükséglet biztosítósa, a meglévő készletekkel való helyes gazdálkodás megszerve­zése, és a takarmányok veszteség- mentes tárolása. Állattenyésztőink a hó folyamán minden termelőszövet­kezetben elkészítették a takarmány- mérlegeket, megállapítva a készlete­ket és az új termésig a szükségle­tet. Ott, ahol a készlet nem fedezi telje* egészében a szükségletet, ide­jében kell gondoskodni annak fel­vásárlásáról, helyettesítés útján való pótlásáról. Kormányzatunk kellő mennyiségű középlejáratú hitel biz­tosításáról gondoskodott minden olyan termelőszövetkezet részére, ahol takarmányhiányok mutatkoz­nak. Bár a Nemzeti Bank területi irodájának téves tájékoztatása kö­vetkeztében kissé késett a hitelek megnyitása, azért még mindig van idő, hogy a hitelek ésszerűbb igény- bevételével gondoskodjunk megfelelő mennyiségű takarmányról. Hiány fő­leg a fehérjedús takarmányokban mutatkozik. Ennek pótlósara kor­mányzatunk szintén komoly támoga­tást biztosított a megye tsz-el részé­re: 128 vagon komát bocsátott csere út ián rendelkezésükre, amit a járási ál’attenyésztő állomások útján vehet­nek igénybe a közös gazdaságok. Tehát ha számbavesszük a lehető­ségeket és élünk is azokkal, megál­lapíthatjuk, hogy nemcsak a jelen­legi termelékenység megtartására, de annak emelésére is van mód. A takarmányhiány pótlására egyes termelőszövetkezetek részéről máris komoly intézkedések történtek. A mágocsi, a gödrei, általában a sásd' járás tsz-ei máris nagyobb mérték­ben vásároltak a hiányzó takarmány Szükséglet pótlására kukoricát, amit nyomban becserélnek korpáért. Zsi­ga elvtárs, a mekényesl Uj Alkot­mány tsz elnöke kiszámította, hogy ha szabadpiacon csöves tengerit vá­sárol és azt korpára cseréli be, 120 forintba kerül egy mázsa koma. am* 200 liter tej termeléséhez biztosít elegendő mennyiségű tápanyagot 200 liter tej ára pedig 480 forint. A fenti példa világosan mutatja, hogy az átteleltetés jó megszervezésével nemcsak állatállományunk fenntar­tását biztosítjuk, hanem annak ho­zamát is és ezzel egyidőfoen a ter­melőszövetkezetek jövedelmezőségét Is fokozhatjuk. Természetesen az abraktakarmá­nyon kívül elő kell teremteni az ál­latállomány szükségleteinek megfe­lelően a szálastakarmányokat Is. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol kellő gondot fordítottak a szé­nafélék Időbeni betakarítására, mint a szabadszentkirályi Kossuth-ban, az ócsárdl Béke őrében, — ezen a té­ren sem lesz nehézség. De komoly hiányok mutatkoznak azon tsz-ek- ben, ahol nem fordítottak kellő gon­dot a szénatermés betakarítására, mint a magvarsarlósi és málomi tsz-ekben, ahol a széna íjavarésze odaveszett. Természetesen itt is van mód a hiányok pótlására, jóminő­ségű silótakarmány készítésével. Akár van szénája, akár nincs, min­den tsz-nek érdeke, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű silóval ren­delkezzen, hogy télen se hiányozzon állatállománya elől a nedvdús takar­mány. Sajnos ezen a téren egyes já­rásaink komolyan lemaradtak: a leg­utóbbi jelentések szerint a sellyei járás tsz-ei silózási tervüket még 10 százalékra sem teljesítették és nem sokkal különb a helyzet a sik­lósi és pécsi járásokban sem. Kü­lönösen szembetűnő ez a jelenség akkor, ha megvizsgáljuk ezen járá­sok szálastakarmány helyzetét — ugyanis éppen itt vannak a legna­gyobb hiányok. Nagyrészt ezen há­rom járás tsz-einek gyenge munkája okozta, hogy Baranya megye tsz-ei silózási tervüket ezideig csak 36 szá­zalékban teljesítették. Ahol a járási párt és állami szervek jobban szí­vükön viselik az állattenyésztés sor­sát, mint a mohácsi járásoan is, ott, a silózási tervet a mai napig csak­nem 70 százalékban máris teljesí­tették, ugyanakkor itt mutatkozik a 'egkisefoto szálastakarmányhiány is. Ezen a téren dicséretet érdemel a mohácsi járási tanács mezőgazdasági dolgozóinak és főállattenyésztőjének 'gén értékes munkája, mellyel nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy a lárás tsz-ei a megyében a legjobban vannak ellátva takarmánnyal. Ezek­ben a napokban minden egyes tsz hasson oda, hogy a letört kukorica szárát mielőbb betakarítsa és — mi­előtt még lényeges tápanyag veszte­ség érné — besilózza. A második fontos feladatunk állat- állományunk jó átteleltetése érdeké­ben az elhelyezési, gondozási viszo­nyok megjavítása, az alapvrő 61’at- egészségügyi rendszabályok betartá­sa. Biztosítanunk kell minden tsz- ben a férőhelyek szükségszerinti ki­javítását, kitakarítását, meszelését, fertőtlenítését. Ott, ahol nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű férőhely, már most gondoskodjunk a szükségelhelyezésekről a helyi viszo­nyok figyelembevételével. Nem for­dulhatnak elő olyan jelenségek, mint az elmú't években, nem egyszer, hogy a sertésfiaztatók beáztak, ennek kö­vetkeztében a malacok elhullottak, vagy a későbbi hidegekben megfagy­tak. Az ilyen lehetetlen állapot csak ott adódhatott elő. ahol a tsz tagsága nemtörődömséggel pusztulni hagyta saját vagyonát. Komoly mulasztások, jelentkeznek még mindig az állatok gondozása terén, különösen a baksai. a málomi, a magyavsarlósi tsz-ekben ahol nincs rendszeres etetés, itatás, nem készítik elő a .szükséges takar­mányokat. Hogy a közös vagyont gyarapit- hassuk, hogy a tagság jólétét és élet- színvonala emelését biztosíthassuk, az eddiginél sokkal nagydob gondot kell fordítanunk tsz-eink egyik leg­főbb jövedelmi forrására, az állat- tenyésztésre. Párt és tanács funkcio­náriusaink tsz-e’nknél végzett ellen­őrzéseik alkalmával fordítsanak sokkal nagyobb gondot az állatte­nyésztés terén mutatkozó hiányossá­gok felszínre hozására és megszün­tetésére. Amint a fent elmondottak­ból kitűnik, kormányzatunk meg­adta a szükséges módot és támoga­tást a takarmányhiányok leküzdésé­re, most tsz-einken a sor, hogy az elvégzendő feladatok ráiukeső részét maradék nélkül megoldják. Ezen ke­resztül elérhetjük, hogy állattenyész­tésünk színvonala a tél folyamán is emelkedjen és dolgozó népünket a szükséges állati termékekkel foko­zottabb mértékben láthassuk eL Sass Kálmán állattenyésztési osztály­vezető. Százezer darab játékot készít karácsonyra a Baranyai Háziipari Szövetkezet Közel két hónap választ el kará­csony, az ajándékozás ünnepétől. A Baranyai Háziipari Szövetkezet dol­gozói formázzák, készítik a külön­féle játékokat. A kerekeken guruló faállatok — amelyből 32 ezer dara­bot gyártanak — a tavalyi négy he­lyett nyolc típusban kerülnek forga­lomba. A gyermekek körében na­gyon kedvelt búgócsigából tizennyolc ezer, „Dundi“ babából és mozgó fa­kutyából ugyancsak többezer készül. Marokkóból húszezer csomagot ál­lítanak össze a szövetkezet dolgozói. Karácsonyig több mint százezer darab játékot szállít a kereskedelem­nek a Baranyai Háziipari Szövetke­zet, H né­zi Hazafias Népfront működési szabályzata Felszabadult népünk tíz éves har­ca, népi demokratikus állami és társadalmi rendünk megszilárdulása megteremtette annak a lehetőségét hogy népünk legszélesebb tömegei szoros egységbe forrjanak össze, hogy minden hazáját és népét szerető ma­gyar ember a lehető legnagyobb részt vállalhasson abból a nagy munkából. amely országunk gazdasági és kul­turális felvirágoztatásáért, népünk jólétének emeléséért, a béke megszi­lárdításáért folyik. E célok megvalósítása jegyében fogant népünk hazafias erőinek min­den eddiginél szélesebb, nagy népi egységmozgalma, .a Hazafias Nép­front. A hazafias Népfront feladatai 1. A Hazafias Népfront népi demo­kratikus állami és társadalmi ren­dünk legszélesebb társadalmi, politi­kai mozgalma a Magyar Dolgozók Pártja irányításával és a pártonkí- vüli dolgozók legszélesebb tömegei­nek részvételével. A népfrontmozga­lom társadalmi és politikai alapja a munkásosztály és a dolgozó paraszt-- ság testvéri szövetsége, a munkás- osztály vezető szerepe ebben a szö­vetségben. A népfront-mozgalom er­re az alapra építve valósítja meg a dolgozó nép legteljesebb nemzeti egy ségét, a hazánk gazdasági és kulturá lis felemelkedésének ügyét szolgáló értelmiség, középrétegek, — minden igaz magyar hazafi tevékeny közre­működ éséveL 2. A Hazafias Népfront feladata, hogy politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk minden fontosabb kérdésében az egész dolgozó nép ér­dekeit és véleményét kifejező javas­latokat tegyen és sokoldalú tevé­kenység kifejtésével elősegítse nagy történelmi feladataink megvalósítá­sát, a Hazafias Népfront kormánya intézkedéseinek megvalósítását. Kü­lönösen feladata a Hazafias Nép­frontnak, hogy a) Tevékenyen közreműködjék az épülő szocialista társadalom megva­lósításában, amelyben a hazáért vég­zett munka, a nép iránti hűség, a képesség'és tisztesség dönti el kihek- kinek a helyét és megbecsülését; b) Szilárdan védje a népek közötti békét, a nyugodt alkotó munka lehe­tőségét: népünk történelmének ha­ladó hagyományait, az ellenállási mozgalom hősi tettei, a haza iránti határtalan szeretet és odaadás szel­lemében nevelje a legszélesebb népi tömegeket: elősegítse, hogy kapcsola­taink tovább erősödjenek nvnden baráti országgal, mindenekelőtt a hazánkat felszabadító Szovjetunió­val; népünk barátságát erősítse min­den függetlenségéért és szabadságá­ért harcoló néppel; támogassa a politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok elmélyítését és egyben a békés szándékú együttműködést —•„ társadalmi rendszeréktől függetlenül — minden országgal a kölcsönös egyetértés szellemében és a teljes egyenjogúság alapján; c) A legszélesebb néptömegeket fbkozott munkára serkentse népünk anyagi és kulturális felemelkedése hazánk felvirágoztatása érdekében: segítse a népgazdasági tervek fegye mezett, pontos végrehajtását, a mező gazdaság nagyarányú fellendítését, az ipar területén elért eredményeink megszilárdítását és . az ipar hazánk adottságait, erőforrásait figyelembe­vevő továbbfejlesztését; d) Munkálkodjék a kultúra felvirá­goztatásán, a nemzeti közműveltség fejlesztésén, a műveletlenség még meglévő maradványai felszámolásán - minden erővel közreműködjék Ifjú­ságunk nevelésében, hogy haza- és munkaszerető, erkölcsös nemzedék nevelődjön fiataljainkból; e) Erősítse népi demokratikus ál­lamhatalmunkat a néptömegek szé­les méretű bevonásával, államunk vezetésébe és az állami szervek ellen őrzésébe; következetes harcot foly­tasson az államapparátus , munkájá­nak megjavításáért, a bürokrácia el­len; segítse a tanácsok munkáját a párt- és kormányhatározat végrehaj­tásában; nevel :e a széles tömegeket állampolgári kötelességeinek öntuda­té' megtartására: f) Fáradhatatlanul dolgozzék a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének további megerő­sítésén, minden hazáját szerető ma­gyar ember alkotó összefogásán, né­pünk erkölcsi és politikai egysége további erősítésén. A Hazafias Népfront tagjai 3. A Hazafias Népfront tagjai a Magyar Dolgozók Pártja, továbbá a lakosság legszélesebb rétegeit fel­ölelő szervezetek, társadalmi, kultu­rális, tudományos egyesületek, szö­vetkezetek, amelyek magukévá te­szik a Hazafias Népfront célkitűzé­seit és kinyilvánítják csatlakozásra irányuló szándékukat. 4. A Hazafias Népfronthoz csatla­kozott szervezetek az országos ta­nács által megállapított hozzájáru­lást. fizetnek. 5. A népfront-mozgalomban részt vehet — származásra, foglalkozásra, vallására, világnézetére való tekin­tet nélkül — minden hazáját és né­pét szerető hazafi, aki egyetért a Hazafias Népfront célkitűzéseivel és azok megvalósításáért tevékenysé­get fejt ki. 6. A népfront-bizottságok tagja le­het a Hazafias Népfronthoz csatla­kozott szervezeten kívülálló személy is. aki fizikai vagy szellemi tevékeny ségével szolgálja népünk boldogulá­sának ügyét és akit ezért a nép- frontgyűlések népfront-bizottsági tag ságára érdemesnek tartanak és megválasztanak. A Hazafias Népfront szervezeti felépítése és működése 7. A Hazafias Népfront demokra­tikus alapelveken épül fel és fejti ki tevékenységét. 8. A Hazafias Népfront országos szervei: , g a) Az országos kongresszus, b) Az országos tanács, c) Az országos tanács mellett mű­ködő országos iroda, 9. A Hazafias Népfront területi szervei" a) a fővárosi népfront-bizottság, b) a megyei, megyei jogú városi és járási népfront-bizottságok. 10. A Hazafias Népfront helyi szervei: a) a fővárosi kerületi népfront-bi­zottságok, b) a városi, városi kerületi és a községi népfront-bizottságok. 11. A fővárosi népfront-bizottság, a megyei és a megyei jogú városi népfront-bizottságok mellett állandó Irodák működnek. 12. A Hazafias Népfront minden szerve határozatát szótöbbséggel hoz­za. Az országos kongresszus 13. A Hazafias Népfront legfel­sőbb szerve az országos kongresszus. Az országos kongresszus irányítja a Hazafias Népfront tevékenységét, en­nek érdekében: a) megvitatja, jóváhagyja, vagy módosítja a Hazafias Népfront nyi­latkozatát és működési szabályzatát, b) az országos tanács beszámolója alapján számbaveszi a népfrontmoz­galom eredményeit, megjelöli a nép­frontmozgalom további fejlődésének útját és feltételeit, határoz a Ha­zafias Népfront további feladatairól; c) meghatározza a Hazafias Nép­front területi és helyi szervezeti te­vékenységének irányát, irányelveket állapít meg e szervek tevékenységé­re, útmutatásokat ad e szervek mű­ködésének kifejlesztéséhez; d) megválasztja az országos tanács tagjait. 14. Az országos kongresszust a Ha­zafias Népfront országos tanácsa két­évenként hívja össze. Az országos tanács saját kezdeményezéséből vagy az összes népfrpnt-bizottságok egy- harmadának javaslatára rendkívüli kongresszust hívhat egybe. A rendes, illetőleg a rendkívüli kongresszuson a következő küldöt­tek vesznek részt: a) A városok és községek küldöt­tei, akiket a lakosság széles tömegei­nek bevonásával népfront gyűléseken választanak meg; b) a fővárosi népfront-bizottság, a megyei és a megyei jogú városi nép­front-bizottságok küldöttei; c) az országos tanács tagjai. A városi és a községi küldöttek számát, továbbá a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi népfront­bizottságok küldötteinek arányát a kongresszusi küldöttek között az or­szágos tanács állapítja meg. 15. Két kongresszus, illetőleg a* országos tanács két ülése között a Hazafias Népfront elnöksége fonto­sabb politikai, gazdasági, kulturális és egyéb feladatok megtárgyalása céljából országos konferenciát, ta­nácskozást, értekezletet hívhat ösz- sze, különféle bizottságokat alakít­hat. Az országos tanács 16. A Hazafias Népfront munká­ját és a területi, illetőleg helyi nép­front-bizottságok tevékenységét az országos kongiesszusok közötti idő­szakban az országos kongresszus ál­tal választott 105 tagú országos ta­nács irányítja. Az országos tanács élén a Haza­fias Népfront elnöke áll, akit az or­szágos tanács választ. Az elnök ve­zeti az országos tanács munkáját és képviseli a Hazafias Népfrontot. Az országos tanács tagjai sorából alelnököket, főtitkárt, elnökségi ta­gokat választ. Az országos tanács határozza meg a Hazafias Népfronthoz csatlakozott szervezetek tagsági hozzájárulásá­nak hovafordítását. 17. Az országos tanács 21 tagú el­nökségének tagja: a Hazafi«* Nép­front elnöke, az alelnökök, főtitkár és az elnökségi tagok. Az elnökség az országos tanács két ülése között vezeti a Hazafias Nép­front ügyeit és határoz az országos tanács hatáskörébe tartozó kérdések­ben. Az országos tanács, illetőleg az elnökség tesz javaslatot az ország- evűlésnek. illetőleg a népköztársaság Elnöki Tanácsának, a miniszterta­nács vagy egyes tagjai megválasztá­sára. továbbá az ország lakosságát érintő fontosabb kérdésekben tör­vényalkotást javasolhat. 18. Az országos tanács és az elnök­ség működésének szabályait az or­szágos tanács által készítendő ügy-, rend határozza meg. Az országos iroda 19 Az országos tanács mellett or­szágos iroda működik. Az iroda lát­ja el az országos tanács és az elnök­ség szervezeti, táíékoztatási. gazda­sági. levelezési, stb. tennivalóit, elő­készíti az országos tanács és az el­nökség üléseit, ellenőrzi az országos tanács és az elnökség határozatai­nak végrehajtását, figyelemmel kí­séri a népfront-mozgalom fejlődését, folyamatosan segíti a területi és a helyi népfront-szerveket tevékeny­ségük kifejtésében. 20. Az országos iroda é’én az or­szágos tanács főtitkára áll. A Hasafia* Népfront teriiteli szervei 21. A Hazafias Népfront területi szervei: a) a fővárosi népfront-bizottság, amely, hetven tagból áll. Tagjait a fővárosi kerületi népfront-bizottsá­gok választják meg. A fővárosi nép­front-bizottságok tagjai sorából vá­lasztja meg a legfeljebb 25 tagból álló elnökséget, amelynek tagjai az elnök, alelnökök, titkár és az elnök­ségi tagok; b) a megyei népfront-bizottság, amely ötven-hetven tagból áll. Tag­jait a megye területén lévő járási és járási jogú városi népfront-bizottsá­gok választják meg: c) a megyei jogú városi népfront- bizottság, amely harminc-ötven tag­ból áll. Tagjait a városi kerület nép­front-bizottságok választják meg. d) a járási népfront-bizottság, amely tizenöt-negyven tagból áll. Tagjait a járás területén lévő köz­ségi, városi népfront-bizottságok vá­lasztják meg; (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom