Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-02 / 234. szám

1954. OKTOBEU * N Ä P E ö 8 November 7 és a tanácsválaszíások tiszteletére: A SopiaiKi Gépgyár dolgozói csatlakoztak a MÁVAG felhívásához Ml, » S ópiuma Gépgyár dolgozói csatlakozunk 8. MÄVAG versenyfel­hívásához. Vállaljuk: 1. Teljes késztermék és termelési tervünket 102 százalékra teljesítjük a negyedik n egyedév folyamán. A közszükséglet’i cikkek gyártása ér­dekében terv en felül elkészítjük a Duna Cipőgyár által megrendelt négy darab I. elsőbőrkivágó-gépet. 2. A mező/g azdaság megsegítése ér. dekében haJrtttörő tárcsákból a ter­vezett 80 kéj ízlettel szemben havonta 100 készlete t; illetve a negyedévre tervezett 271) készlettel szemben 300 készletet gyártunk le. 3. A pót; ilkatrészgyártás terén a CEJ pótalki itrészekből a még le nem gyártott al! tatrészeket a Csepel Ke­rékpár és ííisgép Mezőgazdasági Vál­lalat részéire a negyedik negyedév végére legyártjuk, k Az as ctalosipari üzem új üzem­részének 1 elszerelését, át javítását, a gépek üzivrnbehelyezését november 7-re befeji jzzük. 3. Tíz 'százalékkal csökkentjük a vissza háramló selejtet a harmadik negyedév tényszámaihoz viszonyítva. 8. A minőség megjavítása érdeké­ién a pótmunkákat 10 százalékkal csökkentjük. 7. Egy hidraulikus fűrészgép gene­rálozását november 7-ig elvégezzük: megvizsgáljuk az üzemben lévő ösz- szes motorok földelését és az intéz­kedési tervet november végéig el­készítjük, 8. November 7-re a legfontosabb megmunkáló gépekre (EU 175, NVE 280) új géptárcsákat fektetünk fel. A mezőgazdasági gépek használati utasításait november 7-re elkészítjük (ÁD 6, PS 10 szecskavágógépekre). 9. Mezőgazdasági gépeink felszer- számozásának javítása érdekében no­vember 7-ig felülvizsgáljuk az ÄD 0 szecíjkavágógépeket és szerszámai­kat korszerűsítjük. LAKI JÖZSEF párttitkár, GERBETZ TIVADAR főmérnök, KXNER MIKLÖS ü. K-elnők. „Október havi tervünket is túlteljesítjük“ Harmri ncadikán reggel 5 óraikor üzemünk teljesítette a szeptember havi tervét is, ami azt jelenti, hogy még ezen a napon a három harmad terven felül 900—050 tonna szenet ad az országnak. Tervteljesítésben főleg a Il-es kör­let és annak dolgozói értek el jó eredményeket. így a harmadok kö­zötti versenyben a II. harmad Perez János aknász harmadja jár élen 110.3 százalékos eredménnyel. Ko­vács Mihály aknász 101.8 százalékot. Loósz János (0) 102.1 százalékot ért eL Ezek a százalékok azt jelentik, hogy Perez aknász 557 csillével, Ko­vács aknász 554-el és Loósz aknász !il6 csillével termelt terven felül. A fejtési csapatok is derekasan kivet­ték részűiket a munkából. Október hónapban üzeműnk napi előirányzata 100 vagon lesz, vagyis 10 vagonnal több, miint szeptember­ben. Most üzemiünk minden fizikai és műszaki dolgozója azzal a jelszó­val indul a munkába: „Október havi tervünket is túlteljesítjük.“ Takács István igazgató A siklósi Táncsics tsz fölkészült a téü takarmányozásra Valamennyien összefogtunk az. idém, hogy időben helló mennyiségű takarmányt takarítsunk be télire. — Sokat tsinultunk az 1952-es esztendőből, most már más­képpen osztjuk be a takarmányozást. Egyre több a pil­langósunk, melynek kétszeresen is hasznát vesszük. — Nemcsak a róla lekerülő takarmány az érték benne, hanem mint az őszi kalászosok előveteménye is jöve­delmező. nagyobb utána a termés. Ebben az évben az őszi veliés 70 százaléka pillangós előveteményű talajba kerül. Bevezetjük az egyedi takarmányozást. Nem saj­náljuk az állatoktól az ennivalót, mégis ügyelünk arra, hegy a pazarlást elkerüljük. A májusban besilózott 50 köbméter zöldtakarmánynak a következő az összeté­tele: 8ó®-nád, lucerna, lóhere és másodosztályú rétifű —25. százalék«; arányban. Azóta már újabb silógöd- ríink is van: 3 darab iker henger alakú. Még a héten ezeket is megtöltjük silókukoricával, fel nem szárít­ható lucernával és répafejekkel. Munkánk és eredményeink nyomón egyre nagyobb ez érdeklődés a közös gazdálkodó!; felé az egyénileg dolgpzó parasztjaink körében. Nyolc család már jelent­kezett is belépésre, a tagság májét ősszel be is fogadja öltét a nagy családba. Minden becsületes dolgozó pa­rasztot szeretettel várunk termelőszövetkezetünkbe. Orrsl Ferenc A vásárlók érdekében Szocialista kereskedelmünk egyik alapvető szabá­lya: az áruknak pontos súlyban és a megállapított fo­gyasztói áron való árusítása. Ezt a legtöbb állami és szövetkezeti bolt dolgozója pontosan betartja. Vannak azonban olyan bolti dolgozók is, akik súly csonkítással és árdrágítással megkárosítják a vásárlókat. Ilyen Szabó Ferenc markóc! fölaművesszövetkezeti boltvezető és Dávid Pál diósviszlói földművesszövetke­zeti eladó is. A kenyeret, amelynek valóságos súlya 1.85 és 2 kg között változik, minden külön mérés nél­kül 2 kilogrammként adják el a dolgozóknak. A mária- gyűdi Italboltban, ahol Nős Lajos a vezető, a törköly­pálinka literjét 58 forint helyett 72 forintért árusítják. Schütter György abaligeti boltvezető pedig a szarkáié­nak dekáját 22 fillér helyett 50 fillérért árusította. Felügyelőségünk ezeket a dolgozókat megbírságolta. A vásárló dolgozók is ügyeljenek forintjaikra, ne tűrjék, hogy naponta 40—50 fillérekkel megkárosítsák, mert ez egy év alatt olyan összeget tesz ki, amelyért 6—8 pár harisnyát tudnának vásárolni. Ha az áruk mérlegelésénél, vagy az áraknál eltérést tapasztalnak, azonnal írják be a panaszkönyvbe. A vállalatok vezetői, ellenőrei és az ügyvezetők fokozottan ellenőrizzék és el­lenőriztessék a boltokban a pontos mérlegelést és a fogyasztói árak betartását. Ne tűrjék, hogy a bolti dol­gozok közül bárki megkárosítsa a fogyasztókat. Friedmann Armin a Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. (Uubonaícrmesztésii tapasztalataim Elmondta: Szabó István, a bólyi Kossuth termelőszövetkezet elnöke TJarminc éve ismerem a bólyi * * földeket — itt dolgoz'tam a Montenuovo uradalomban. A1 tálában középkötött a talaj: eshet bármilyen eső, három nap múlva mái* újból lehet rajta szántani, vetni. Olyan te­rítetek is vannak, ahol ezt nem te­hetjük meg, mert agyagos u föld. — Ilyen a Spitz-féle táibla vsgy a Bé­kési dűlő. Ezeken a táblákon esős időben vétek dolgozni, mert az egész évi termést elronthatjuk, s- utána ne­héz helyrehozni. Azért mondom el ezeket, mivel anélkül, ho gy ismerné valaki a földjét, semmit .éppen sem Gazdálkodhat rajta eredményesen. _ 1916-ban lettem a mag,am gazdája. Hat hold földet kaptam. Már ekkor Gondolkodtam azon, hogy miként le­hetne többet termelni? Hasznosítót. a volt uradalmi szakemberek- ó°l „ellopott“ módszereket. Mun- eredményeként - - mint egyéni Gazda, — minden esztendőben 13—14 ^házsa búzát termelte! n egy-egy hold J°ldön. Búzámat mindenkor vető- toagnalk vették át a faluban. Kuko- rí^émból is 48—50 mázsát törtem le ahol mások csak húszat, haimin- , .h A gazdáikodásb an egyedül Sza- Mátyás, most n szövetkezetünk Gronómiusa volt a 'versenytársam, ö ,..fG nálamnál is több búzát aratott f0'djérőL . gabonatermese rtés egyik előfelté- e: a föld kivála:sztása és előkészí. lvsma ve*-ősre. Sz övetkezetünkben a “öh Kossuthban eddig még nem állt fiunkban a vetésforgó teljes kiala- ' ,dfa, de annyit már haladtunk elő. út’ hogy kalászé s után nem vetünk i kalászost. Igaz, ilyenkor nem d'g sikerül írj oben elvetni, mert kell szaT1* területről .előbb le répátCRrítan|i a ’kukoricát vagy a .,^1,''Májelőkészítést mindenkor az ; rrf8 határozza meg. Példa erre, ? hlegi ve/tőszántás előkészületei *• G mást:or traktor után vetet- tünK, addig a mostani őszön a talaj- elokeszités ötszörös munkáját kell elyegezniink Hdig kétszer szántot- td" a /földjeinket, utána boro­nái tűnik és >a símahengert járattuk hengerez/jjj. azért szükséges, hogy megőrizzük a fold nedvességét és elő­segítsük a gyommagvak kikelését. — így a következő évre gyomtalanítjuk gabonáinkat, nem lesz ami elszívja a tápanyagot a kultúrnövénytől. 1950-ben még csak hírből ismertük a Szovjetunióban bevált agrotechni­kai eljárásokat. Szántottunk, vetet­tünk, mint régen. A rákövetkező év. ben, 1951-ben, vetésterületünk ne­gyedrészén, ötven holdon, keresztso- rosan vetettük a búzát. A tagság, de jó magam sem szívesen mentem be­le, mert kétszeres munkát kíván — meg sosem tudhatjuk: nálunk be- váli'k-e?! Ezt a táblát úgy is nevez­tük, hogy kísérleti föld. Aratáskor, de különösen csépléskor csak néz­tünk: holdanként két mázsával több termett a kísérleti földön, mint a töb­bi területen. A z 1953-as év tetézte be eddigi termésátlagainkat. Ekkor már nem kísérleteztünk a keresztirányú vetéssel, hanem a kalászosoknak több mint háromnegyed részét így vetet, tűk el. Nem minden táblán termett egyformán, de búzatermésünk 402 holdon meghaladta a 14 mázsát. — Volt olyan tablónk, ahonnan 22.90 mázsa búzát takarítottunk be egy- egy holdról, ösziárpából 25 mázsa termett holdanként a keresztsorosan vetett területről abban az esztendő­ben. Még azt is elmonoom, hogy egy lépéssel tovább mentünk 1052 őszén: nemcsák keresztirányban vetettünk, hanem a fele maggal bevetett földre rézsútosan is — olvastam: így még jobban kihasználja tenyészterületét a növény. A 15 holdas rézsútos vetés­ről 215.32 mázsás őszi árpa átlagter­mést takarítottunk be. Gabonatermésünk növekedését nagyban elősegíti a műtrágya helyes alkalmazása is. Különösen fontos a bólyi földeken a gabonák tavaszi fej- trágyázása. Ezt megelőzően vetés előtt a magágyba egy mázsa szuper­foszfátot és 50 'kiló pétisót dolgozunk be, mert úgy találtuk, — ennyi fel­tétlenül kell földjeinkre. A tavaszi fejtrágyát két részletben adagoljuk Az egyik felét kora tavasszal, mi­helyt kártétel nélkül rámehetünk a földre, a másikat pedig szárbain- duláskor szórjuk ki. Ahol túl buja a növény, oda nem szórunk műtrágyát, mert megdől a gabona és meddő ma­rad. A bő termés másik fontos kelléke I a vetőmag kiválasztása és előkészíté. se. A vetésre kerülő búzát, árpát rendszerint már aratás előtt lábon kiválasztjuk. Ekkor döntjük el, hogy melyik tábla termése a legalkalma­sabb. Erről a területről külön aratjuk ás külön csépeljük el a kereszteket. Vetés előtt mindenkor szelektoroz- zuk a vetőmagot. Kitapasztaltuk azt hogy a bólyi földeket legjobban a Bánkuti 1201-es fajtájú búza kedveli. Mindenkor csávázunk vetés előtt nyolc nappal, hogy megszáradjon, mi­előtt a földbe kerül. Ha nedves ma­got vetnénk, egy-kettőre csírába in­dulna és ha továbbra is száraz az idő, az új hajtás elpusztul. A jövő évi bő termésnek most vet­jük az ágyát. Olyan gonddal .készü­lünk a vetésire, hogy ilyenre nem is emlékszem vissza. A gépállomás trak. torosai kifogástalan jó munkát vé­geztek. A földnek megadtuk a kellő mennyiségű műtrágyát, az elővete- mények is sokkal jobbak, mint ta­valy, — a legjobb területeket hagy­tuk a búzának. Ezekkel az előkészü­letekkel, ha az időjárás is kedvez, elérhetjük a tavalyi 15—16 mázsás termésátlagunkat. A kalászosok termésének növelé- se nem valami ördöngős mes­terség. A gazda ismerje a területét, hogy megfelelő talajmunkát adhas­son, jól válassza meg alr elóvete- ményt— ezek a legfontosabbak. Itt jegyzem meg, hogy előveteménynek igen jól megfelel a gyapot is. Kísér, létképpen nálunk — annak ellenére, hogy csak november 10-re vetettük el a búzát a gyapotföldibe, 14 má­zsás átlagtermésünk volt. Továbbá a bő termés „titka“, hogy ne riadjunk vissza olyan hasznos új fogások „ól, mint a keresztsoros vetés, az istálló- trágyázás mellett használjunk műtrá­gyát és vessünk idejében tiszta, ne­mesített vetőmagot. Ezeket a módsze­reket figyelembe véve. bárki termel­het 20—25 mázsa gabonát egy-egy hold földön, mint mi, a bólyi Kos­suth termelőszövetkezetben. Ezrei érveljenek népnevelőink 1 Megszépült életünk bizonyítékai rsuzABí>i>ut*í eioir Az elmúlt tíz esztendőben rohamosan fejlődött a megye szénbányá­szata. A gépesítéssel, új bányaművelési módszerekkel Komlón tízszere­sére, Pécsett mintegy háromszorosára emelkedett a széntermelés. * Villányban, Ujpetrén és Magyar- bólyon mintegy tizenegy lakóházat hoznak rendbe a jövő esztendőben. * 1953-ban a Csobokapusztai Állami Gazdaságban két kilométeres bekötő utat építettek, több mint 600.000 fo­rintos beruházással. * A pécsi szénbányák Szemeiben több fürdőt korszerűsítettek. Erre 150.000 forintot költött az állam. • A filme!őadásóknak a negyedév folyamán több mint 23 millió láto­gatója volt. 45, százalékkal több, mint 1953 második negyedévében. * A mohácsi kórházban S5 ágyas új gyermekosztály létesült, Komlón 20 ágyas szülőotthon. Az új szakasz politikájának meg­valósulása során meggyorsult és ki- szélesedett a lakásépítés. Ez évben közel kétszerarunyi lakást építünk, mint tavaly. Válasz a dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kérdései re Szeptember 19-én megjelent az új nyugdijrendelet. Azóta igen fo­kán felkeresték az SZTK Bárány am egyel Alközpontját és a Dunántúli Napló szerkesztőségét, hogy vitás kérdésekre választ kapjanak. A kérdé­sekre most Varga Kovács István, az SZTK Baranyamegyei Alközpont­jának ügyvezetője válaszol: Kérdés: Hány éves kortól, mennyi szolgálati idő után jár az öregségi nyugdíj az új nyugdíjtörvény sze­rint?' Felelet: A férfiaknak a 60. élet­évük betöltésétől, a nőknek pedig 55. életévük betöltésétől jár az öreg­ségi nyugdíj, de csak abban az eset­ben, ha 10 évi szolgálati időt (mun­kaviszonyt) jetöltöttek. A tíz évi szolgálati időben öt évnél hosszabb megszakítás nem lehet, mert ha a munkaviszonyban öt évnél hosszabb megszakítás történt, akkor már a megszakítás előtti munkaviszony nem vehető figyelembe. Az említett korhatároktól eltérően, az a férfi, aki 25 éven át földalatti, vagy egészségre ártalmas munkakör­ben dolgozott, 55 éves kortól, az a nődolgozó pedig, aki 20 éven át földalatti vagy egészségi-e ártalmas munkakörben dolgozott. 50. életévé­nek betöltésétől jogosult öregségi nyugdíjra. Kérdés: Mennyi az öregségi nyug­díj összege? Felelet: Az öregségi nyugdíj a nyugdíjazást megelőző egy évi kere­set átlagának 50 százaléka. Ez az 50 százalék képezi a törzsnyugdíjat. A törzsnyugdíjon kívül nyugdíjkiegé­szítés jár az 1945 január hó első napja óta munkaviszonyban töltött minden év után, mégpedig a törzs- nyugdíj egy százaléka. Kérdés: A rokkantsági nyugdíjhoz mennyi szolgálati idő kell? Felelet: Huszonkét éves életkorig három év, huszonkettőtől huszonöt­ig négy év, huszonöttől harmincig hat év, harminctól harmancötig nyolc év és harmincöttől tíz év mun­kaviszony szükséges. Azok a dolgozók, akik földalatti vagy egészségre ártalmas munka­körben dolgoztak és rokkantak, hu­szonkét éves életkorig két év, hu­szonkettőtől huszonötig három év, huszonöttől harmincig négy év, har­minctól harmincötig öt év, harminc­öttől negyvenig hat év, negyven év felül pedig hét évi munkaviszonyt kell igazolni. A munkaviszony idő­tartamára való tekintet nélkül jár a rokkantsági nyugdíj annak a dol­gozónak, akinek a rokkantságát üze­mi baleset, vagy foglalkozási beteg­ség (szilikózis) okozta. Kérdés: Mennyi munkaviszony szükséges ahhoz, hogy az özveyv megkaphassa az özvegyi nyugdíjat? Felelet: Ugyanaz a szolgálati idő kell az özvegyi nyugdíj jogosultság­hoz, mint amennyi szükséges a rok­kantsági nyugdíjhoz. Kérdés: A felszabadulás előtt öz­vegyi járadékot nem kaphatott az a nő, aki 60 éves férfivel kötött házas­ságot. Most mi a helyzet? Felelet: Csak abban az esetben kaphatott járadékot, ha a házasság­ból gylrmek származott. Az új nyug­díjtörvény azonban változtatott ezen. Most már özvegységi nyugdíjat kap­hat a nő akkor is, ha gyermek ugyan nem született, de a házasságkötésük után legalább öt évig együtt éltek. Kérdés: A régi járadékosok vagy nyugdíjasok milyen nyugdíj­ai: Az SZTK Baranyamegyei Alköz­pontja kéri a dolgozókat, hogy sa­lát maguk is segítsék elő a nyugdíj­ügyek gyors elintézését azzal, hogy a nyugdíjazáshoz szükséges okmányo­kat időben szerezzék be. (Születési emelésben részesülnek az új nyug­díjtörvény szerint? ■ Felelet: Az új nyugdíjtörvény két­féle emelést biztosít a járadékosok és nyugdíjasok részére: Az n nyug­díjas vagy járadékos, akinek mun­kaviszonya 1954 június 30. előtt szűnt meg, 25 százalékos nyugdíjemelést kap. Az a nyugdíjas, vagy járadé­kos pedig, aki 1954 június 30-ig munkában állt és a munkaviszonya ezt követően szűnt meg, 30 százalé­kos nyugdíjemelésben részesül. Kérdés: A nyugdíjemelést mikor­tól eszközlik? Felelet: Akiknek a munkaviszo­nyuk 1954 június 30. után és szep­tember 30. között szűnt meg, azok a dolgozók október 1-től részesülnek a nyugdíjemelésben. Akiknek pedig a munkaviszonyuk október 1. után szű­nik meg, azok nyugdíjuk emelését a munkaviszony megszűnését kővető hónap első napjától kapják. Csak egy példái erre: akinek a munka- viszonya 1954 november 15-én szű­nik meg, az a nyugdíjemelést 1954 december 1-től kapja. Kérdés: Mi a tennivalójuk azok­nak a dolgozóknak, akik nyugdíjba kívánnak- menni? Felelet: Azoknak a dolgozóknak, akik beszüntetik munkaviszonyukat, a munkahelyről beszerzett igazol­vánnyal kell igazalniok (az Orszá­gos Nyugdíjintézetnek, Budapest, V, Guszev utca 10—12) hogy tovább nem dolgoznak s így kaphatják esek meg S 30 százalékos nyugdíjemelést. Kérdés: Jár-e azoknak a dolgozók­nak továbbra is nyugdíj, akik az új nyugdíjtörvény megjelenése előtt is nyugdíjasok voltak, de jelenleg még tovább dolgoznak? Felelet: Az új nyugdíjtörvény ezeknek a dolgozóknak továbbra is biztosítja az eddigi nyugdíjuk össze­gét, amellett, hogy továbbra is dol­goznak. A 25—30 százalékos nyugdíj emelésben azonban csak akkor ré­szesülhetnek, ha munkaviszonyukat megszüntetik. Kérdés: Mii kell tenniük azoknak a dolgozóknak, akik nyugdíjemelést kapták és újból munkaviszonyba lépnek? Felelet: Ezeknek a dolgozóknak felhívjuk a figyelmét, hogy köteles­ségük az Országos Nyugdíjintézet­nek munkába lépésük idejét bejelen­teni. Az új nyugdíjtörvény a nyug­díjasokat alkalmazó vállalatok veze­tőit is büntetőjogilag teszi felelőssé azért, hogy a fenti bejelentési köte­lezettségüknek eleget tegyenek. I Kérdés: Milyen gyors ügyintézés­re számíthatnak azok a dolgozók, akik jelenleg kérik nyugdíjazásukat? Felelet: Azoknak a dolgozóknak, akik elhatározzák, hogy megszünte­tik munkaviszonyukat és igénybeve­szik kormányunk által nyújtott lehe­tőséget, hogy öreg éveiket pihenés­sel töltsék, biztosítjuk, hogy a mun­kaviszonyuk megszűnése után épp úgy, ahogy addig fizetésüket rendszeresen megkapták — a nyug­dijukat is már megkapják a követ­kező hónapban. anyakönyvi kivonat, 1945. óla a munkaviszony, vagy munlMviszo- nyolc igazolása, de szükséges még a legutóbbi évről szóló összkereset ki­mutatása is.) (f B.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom