Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-31 / 259. szám
1934 OKTOBER 31 NÄPCÖ «> Aki nem beesüli meg a népet, azt a nép kiveti magából BALOGH FÍLOMÉLIA horváther- telendi parasztasszony kedden benyitott a Szigetvári Járási Pártbizott ságra, egyenesen Gyorsok István elvtárshoz, a pártbizottság első titkárához igyekezett, neki mondta el bu- ját-bánatát, mert az mégis csak sok, ami vele megtörtént: ostorral rontott neki a párttitkár egy egész gyereksereg szemeláttára ... Node, ne vágjunk a dolog elébe! A HORVÄTHERTELENDI gazdák örökös sereghajtója Gombos László, párttitkár. Ha nincs is mindig az utolsó helyen, a kötelezettségek teljesítésében, a munkák elvégzésében, de az utolsó előtti helyről semmi pénzért nem tágítana. Kerek 800 forint a múlt évi adóhátraléka, igaz, az idén már csak 400 forinttal tartozik az államnak, de akad ezenkívül még szépszerivel, ami rontja a tekintélyét. A tavasszal megjött a „mun- kakedve“, egyre csak hordta kifelé a trágyát a földekre, ’kupacokba rakta a szántásig, csakhogy ott a dolog bökkenője, hogy egész évben ott szá- rogatta a nap, a szél. A múlt héten szántotta alá, — kevés táperő maradt abban, — meg aztán a föld is ott hevert egész esztendőn keresztül parlagon, kihasználatlanul. — Pihentettem a földet — magyarázkodik Gombos László, — hadd teremjen jobban jövőre ... A párttitkár kukoricásában térdig ért a gaz, a satnya szárakon még akarva sem talál az ember egyetlen csövet sem, nem kapálták, nem termett. Gombos László erre is talál szót: „Van kukorica bőven a padláson .. Ez a darab földje is parlagon hevert, az a „sók“ kukorica a padláson pedig alig nyolcvan kiló. így aztán nem csoda, hogy hátul kullog a beadásban s nem fizeti ki adóját. NEM EGYSZER, se nem kétszer hajtotta el Balogh Kilóméira Gombos László állatait a kertből, de a múlt hét derekatáján ismét csak ott találta őket a cukorrépában. Nem sokat gondolkodott, megfogta a két tehenet és a tinót, hogy majd beköti saját Istállójába és feljelenti a párttitkárt a tanácsnál. Úgy is történt volna, de más jött kőibe... Csak az istálló küszöbéig bírta elvezetni a kötélre fogott állatokat, de onnan egy lépést se tovább. Az egyik tehén megsokalta a vonszolást, kettőt rúgott, egyet döfött s a kertek alatt egyenesen a gazdája portájára futott. Gombos László a másaik tehén keresésére indult s mikor meglátta Ba- oghéknál, — rátámadt az asszonyra. Kegyetlenül elverte, sőt még az asz- szony idős édesapját is, aki lánya védelmére kelt. Ezért járt "Balogh Filomélia a járási pártbizottságon, tőlük kért segítséget... A PARTTITKAU verekedése felháborította a községet és úgy napvilágra kerültek komájának, Banes Sándor tanácselnöknek viselt dolgai is. Benes mesternek — így titulálják a faluban — sok minden szárad a lelkén. Vizsgáljunk meg viselt dolgai közül egyet-kettőt. Az OFA területek kezelését testvégére: Benes Lajosra bízta, de még az apaállatok 15 holdját is. Szomszéd, koma, jóbarát műveli ezeket a földeket, de az apaállatok keveset látnak a 15 holdon termett abrakból. Keveset? Ki tudja mennyit? Hiszen már két esztendeje, hogy a padláskulcsot is elvették Komáromi Vendel, legeltetési bizottsági elnöktől. Azóta csaknem éhen pusztulnak az állatok, ha csak az állam nem küld egy ’kis „segítő pénzt". Benes Sándor tanácsülésre nem hívja meg Takács Mária begyűjtési előadót, de amikor hátralékos gazdáról van szó, kiadja a parancsot: — Hívja be! Intézze el... szóval, beszélje meg vele ... Amióta tanácsválasztásra készül a község, Benes Sándor olyan mint a kezesbárány. A bizottságokat ő jelölte ki, azt már nem is kell hozzátenni, úgy ahogy ő célszerűnek látta. A ielölőgyűlést gondosan készítette elő, hogy hiba ne essék benne, mert akkor ... akkor ki tudja, lesz-e még- egyszer tanácselnök?!... A jelölő kisgyűlésen nem sikerült minden úgy, ahogy azt Benes Sándor előre eltervezte. Mindössze hárman szavaztak őrá, de sebaj, már kivágta magát. — Hogyan állunk itt a szavazással? — teszi fel a kérdést Benes Sándor. — Számoljunk csak: ez egyszer három... öt... hét. Nincs tovább, hét a hat ellenében ... Benes, azaz, hogy én magam vagyok tehát a jelölt. Hogyan lett a háromból hét? Benes Sándor egy 17 esztendős, szavazati joggal nem bíró lányt is a maga oldalára állított. Beleszámította Gombos László párttitkár szavazatát, aki egészein más választó- kerületbe tartozik, csak „ellenőrzésben“ járt erre. Papp Sándomé, az első választókerület elnöke és Stem- ler János tartózkodott a szavazástól, két idős, nagyothalló meg egy szót sem szólt, mert nem értették, hogy miről is folyik a beszéd, így aztán ezeket is beleszámítva — elvégre nem szavaztak Benes ellen — a régi „jó” tanácselnök került ki győztesen Borbély Ferenc bányásszal szemben. GOMBOS LÁSZLÓ és Benes Sándor nem érdemlik meg, hogy tovább még egy percig is a párt tagjai legyenek. Gombos már akkor is félrevezette a Szigetvári Járási Pártbizottságot, amikor azt jelentette, hogy a horváthertelendi párttagok őt választották meg titkáruknak. Ebből egy szó sem volt igaz, ő nevezte ki magát s ezzel durván megsértette a pártdemokráciát. Azóta nem egy csorbát ejtett a párt becsületén. Gombos László eljátszotta becsületét a párt előtt, de az egész falu népe előtt is. A Szigetvári Járási Pártbizottság leváltotta funkciójából, íJártfegyelmit indítanak el Jene, de a bíróság előtt is felelnie kell. Aki nem becsüli meg a népet, azt a nép kiveti magából. Gombos László is erre a sorsa jutott. Benes Sándor sem állhat ki többé a falu elé. Amíg a többi községben egyhangúan jelölik újra a becsületes munkájukról ismert régi tanácstagokat, őt aki fondorlattal, a dolgozó parasztokat félrevezetve próbált helyén maradni, elítélik a választók, de elítéli maga a párt is. A nép nélkül, a nép ellenére Hor- váthertelenden sem boldogulhat senki sem! Nemcsak tervüket teljesítik tói, az önkötlséjel is jelentősen csökkentik a Gyű apnsziái Állami Gazdaság dolgozói Egészévi vírus-süldő, tenyészállat- és áruter. melési tervük teljesítését vállalták november 7-re a gyulapusztai sertéstenyésztő állami gaz. daság dolgozói. Ezt az ígéretüket csütörtökön — több, mint egy héttel a vállalt határidő előtt — teljes egészében teljesítették. Az egymással versenyző állattenyésztők, akik közül 11-en állandóan sztahánovista szinten végzik munkájukat, töb bek között több. mint 900 tényészsüldőt adtak továbbtenyésztésre a baranyai gazdaságok nak ezévben, vírus-süldő előállítási tervüket pedig 100 darabbal túl. teljesítették. Az eredmény értékét növeli az, hogy emellett a malacnevelők jelentős önköltségcsökkentést is. éjiek el. Ezév tavasza óta kísérletképpen a malacok etetésére szánt takarmányt többször, napon, ta 4—5 alkalommal adagolják az eddigi 2- 3 etetéssel szemben. Ezzel nemcsak a malacok állandó jó étvágyát biztosítják, de ugyanabból a takar- mánymennyiségböl nagyobb súlygyarapodást is értnek el. Az így felnevelt malacok válasz, tási súlya a korábbi 15 kilóval szemben átla. gosan 19 volt legutóbb. Ez csupán ennél a választásnál 5 000 kiló súlytöbbletet jelent. A gazdaság dolgozói november 7-i vállalásuk teljesítése után sem hagyják abba a versenyt. Még jobb munkáira ösztönzi őket az a kitüntetés, hogy közülük hármat a közeli Belvárdgyula községi tanácsaiba jelöltek a dolgozó parasztok ta. nácstagigá. ** ÍN i| | B* b t p i £ r i L t r v £ 1 \ / i vh: A PAPA. Mindenki így hívta és mindenki a Széchenyi téren ismerte meg. Ott állt a Nádor Szálloda bejáratának kőlépcsőjén, rövidcsövű finn mintájú géppisztollyal a mellén. Úgy szerezte még a karéliai fronton. Két méter magas, vállas ember volt. köpenye csak térdig ért. Állt órák hosszat a lépcsőn, néha átsétált a téren, etette a galambokat és minden gyereknek nagy barackot nyomott a fejére. Ilyenkor szélesen mosolygott és tört magyarsággal azt mondta: „Kitsi ember, nem akarsz megnőni?“ A Papa, aikit nemcsak termete, ha. nem kora miatt is (negyvenkét éves Volt), ezzel a névvel illették, — őrt állt a szállodában. Vigyázott a rendre, a békességre, arra, hogy a jó kedv csak jókedv maradjon, s ne legyen veszekedés. Egyformán szólt rá tisztre, közlegényre, civilre, ha látta, hogy kissé többet engedett le • torkán és lábai el-elinaradnaik a keringő felsőtest alól. Ilyenkor megfogta az illetőt, hóna alá csapta, elvitte a Megye utcai házba, ahol lakott, lefektette és otthagyta, nagyot íegyámtve rá: „Szpáty”. Nem is ellenkezett vele senki. Hanem akadt egy aprótermetű méregzsák hadnagy, aki nem hallgatott a Papa apai tanácsára, pedig éppen elege volt. A Papa szépen mondta neki: „Lityinant! Pagyotn damoj. Igyi damoj!“ A lityinant csak nem értett a szóból. A Papa felvette a földről, mint Gulliver a törpét, és el »karta vinni, hadd aludja ki magát. A hadnagy azonban mellbevágta Megütötte volna feljebb is. de nem érte el. A - Papa egy pillanatra tanácstalanul állt, és mint aki azt mondja, hogy „ha nem jössz, viszlek", megfogta a gallérjánál a hadnagyot, magasra emelte és így vitte felfelé a Széchenyi téren. A Taizs- féle nyomda előtt letette, ekkor már szóp>ein kérte a hadnagy. Bizonygatta, hogy elmegy ra saját lábán is. — Amikor nem sikerült kísérlete, a Papa ölbevette, elvitte, lefektette, jó félórát magyarázott neki s mikor elaludt, otthagyta. így gondoskodott ő mindenkiről. VISSZATÉRVE a „szállításból“ őrhelyén ott találta Palit és barátját. Egyideig mosolygott az eseményen, majd beszélgetni kezdett. Egészen jól törte a magyart, a belevegyített orosz szavakat az összefüggésből ás meg lehetett tudni. — Kiskornak, ez érdekes volt. mi? Mnqgo ... sok ... sokat ivott. Biztos van neki egy gyevuska, bánatos utána. Nagyon messze lakik, legény. Ggye? Ural! Kiskornak, te tudjatok, ggye Ural? Messze, nagyon mesze. Leningrad? Ja, tam lakásom. Az is messze. Ezzel kezdődött az ismeretség. Ké. sóbb már messziről szólt nékik: „Kiskornak! Hova, hova? A gyevuská- hoz?" Tudta magyarul is mondani a „lány“-4, de soha nem mondta. — Nem szép mondani — lány. Lány, hány — majanem szecsko- jedmó Hányni nem szép. Ettől semmiféle magyarázatra nem tágított. Neki raz „1" meg a ,.h“ egy és ugyanaz maradt, nem érezte a kettő közötti különbséget.. Nem tetszett a fülének. Ugyanilyen problémája volt az újsággal, meg a szamár, ral. Bgyízben elkérte Palitól az újságot és ezt kérdezte: „Kákája gáze- :.á?*‘ Pali válaszolta: „Szegedi újság." — Szegedi iság! — és göcögős nevetés tört ki. A szegedi újság az ő fülének szegedi szamár volt. Hiába mondták neki, hogy nem iság. hanem új—ság. új—ság. ő csak rámondta: „Iság!" — és két kezével mutatta a négylábú jámbor állat íü. lét. Sokat mesélt Később kerített orocrz- magyar szótárt, ami jócskán meggya- •apította magyar tudását. LENINGUADI VOLT. Mindig emlegette; hogy csavargyárban dolgozik és nagyon vágyódott haza. Azon az estén, amikor híre jött. hogy vége a háborúnak, ez a hatalmas, kemény, sok vihart látott ember — sírt. Ott ült Pali barátja szüleinek lakásában, tízliteres, borral telt vödröt rakott az asztalra, amelyből fél pohárral ivott, de azt is a háború végének tiszteletére. Kezében tartogatta a poharat, szeme csillogott a könnytől. — Vojna kaput! Vájna kaput! - hajtogatta s folytan biztatta Palit barátját, igyanak, sokat igyanak:. Nem baj sokat ind. En majd lefektetni." Nem lehetett nem inni. Sokan ismerték az „öreg ’-et. Segített, amikor csak tudott. Hideg januári délután volt, kétkerekű talicskán két asszony tüzelőt vonszolt felfelé a Széchenyi téren. A Papja ott állt őrhelyén, meglátta a küszködő asszonyokat és eléjük ment. Jobbkezével megfogta a talicska egyik ICiíáinteíé^ek Pénteken délelőtt a városi tanács nagytermében ünnepélyes keretek között átadták az árvízvédelemben kitűnt Baranya megyei dolgozóknak az Elnöki Tanács kitüntetéseit. Az ünnepségen Nagy Dániel elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettese mondott beszédet, majd átnyújtotta a „Szocialista Munkáért Érdemérem“ és a „Munka Érdemérem“ kitüntetéseket. A kitüntetettek nevében Bessik Lajos, a Duna- szekcsői Általános Iskola igazgatója mondott köszönetét, majd Varga Jenő elvtárs, a Baranya Megyei Tanács v. b. elnöke a minisztertanács névé. ben kiosztotta az Árvízvédelmi Emlékérmeket. A „Szocialista Munkáért Érdemérem“ és a „Munka Érdemérem“ kor mánykitüntetést a következők kapták: König János, a Pártfőiskola hallgatója (az árvízvédelem idején a Mohácsi Járási Pártbizottság első titkára volt), Fessel Tibor, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Varga Jenő a megyei tanács elnöke, Tiborcz István. a Mohácsi Városi Pártbizottság első titkára, Porkoláb József, a Mohácsi Járási Pártbizottság adminisztratív reszortfclelőse. Vörös József. Dunaszekcső párttitkára. Köpeti József Mohács II. körzet párttitkára Vollár János, a Megyei Vöröskereszt titkára, Domonkos J. Róbert a Vízügyi Igazgatóság vezetője, Böhm János, az OVF mohácsi kirendeltségének főmérnöke. Takács József, a Mohácsi Járási Tanács v. b. elnöke, Fehér József, a Mohácsi Járási Tanács főmérnöke. Lendvai József, a Mohácsi Járási Pártbizottság másodtitkára, Rumán József, a Mohácsi Járási Pártbizottság mezőgazdaság: osztályának vezetője. Király Mária, a Mohácsi Selyemgyár párttitkára. Baranyai Józsefné, a köjkedi tanács v. b. elnöke, Vértes Tibor, a mohácsi tanács v. b. titkára, Jakab Mihály, a mohácsi tanács osztályvezetője, Tűrök Géza, főelőadó, Bessik Lajos, a Dunaszekcsői Általános Iskola igazgatója, dr. Németh János, a mohácsi járás főorvosa, Sass Kálmán, a Baranya Megyei Tanács Álbttenyész tési Igazgatóságának vezetője. Farkas János, a Mohácsi Járási Tanács csoportvezetője. Szilágyi József Du- naszekcső adóügyi megbízottja, Bátyai Géza, a megyei tanács gépkocsivezetője, Währing József mohácsi gátőr, Szabó Ferenc, helesfai gépkocsikísérő, Kirsching Vendel mohá. esi kubikos, Kirsching János mohácsi kubikos, Scheffer József udvari kubikos, Borsa Béla udvari kubikos, Kollár Ferenc udvari kubikos, Máy György udvari kubikos. Bertényi Józsefné megyei mezőgazdasági előadó, Lippói Szeverlnné Mohács, Csalós Vilmos Mohács. Máté Ferencné, a Vöröskereszt dunaszekcsői titkára. Szabó Gergely, a pécsi Vízügyi Igazgatóság technikusa, Virágosi Simon, a pécsi Vízügyi Igazgatóság gátőre, Schrem György, a pécsi Vízügyi Igaz. gatóság kubikos brigádvezetője, Kirsching József, a pécsi Vízügyi Igazgatóság kubikosa, Vince János, a mo. bácsi járási DISZ-bizottság tagja és Balázs József technikus, a mohácsi árvízvédelem helyettes vezetője. Árvízvédelmi Emlékéremmel tüntették ki: Petterman Jánost, az erdőiül DISZ-szervezet tagját. Magyarosi Györgyöt, az erdőfűi DlSZ-szer- vezet tagját, Horváth Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét. Nagy Bíró Józsefet, a megyei tanács csoportvezetőjét, Horváth Ilonát, a megyei tanács védőnőjét, özv. Lőwy Ferencné, dunaszekcsői védőnőt. Csömör Jánost, a kölkedi tanács tagját, Baranyabán Rezsőt, a megyei tanács előadóját. Bagó Ferencet, a megyei tanács gépkocsivezetőjét és Weisz Lászlót, a Mohácsi Földművesszövetkezetek Járási Központjának dolgozóját. Cseréljünk jómthoségű, egészséges retőburgonyát! Kormán yank lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezeti csoportok, az egyéni termelők is burgonyájukat jobb minőségű, egészségesebb vetőburgonyára kicserélhessék. A minőségi vetőburgonyát a Mag- termeltető Vállalat közvetlenül a tér. melőszövetkezetek címére, egyénieknek pedig a helyi földművesszövetkezet címére szállítja. A vetőburgonya- csere 1:1 arányban történik. Egy mázsa minőségi vetőburgonyáért egy mázsa étkezési burgonyát kell csere, képpan a földművesszövetkezetnél leadni. / Az egyéni termelők a községi tanácsokon jelentkezhetnek minőségi vetőburgonya cserére, a tsz-ek pedig közvetlenül a járási tanács mezőgazdasági osztályánál jelenthetik be igényeiket. Cél az, hegy a termelők a vetőburgonya területüknek legalább szarvát és húzta felfelé, mint valami játékszert. Sokan utána fordultak, látták, amikor eltűnt hatalmas alakja, a talicska és az utána siető két asszony a szűk Inezédi Dénes utcában. Elvitte nekik egészen a lakásukra, valahova fel a hegyoldalba. Egyik vasárnap délelőtt vagy öt gyerek állt előtte a tér kő mellvédje mellett. Messziről úgy látszott, mintha a gyerekeik torkát vizsgálgatná, — csokoládét rakott tátott szájukba és mindig megkérdezte: „Még? — Még?“ — S amíg volt a zsebében csokoládé, nem mondták egyszer Jpem, hogy nem kell. ö pedig, mint a mesebeli zsákból, csak szedegette elő és mondta: .Áááá! Áááá!" Május körül, akkorra örömmel, mint amekkora ő maga volt, — elbúcsúzott. Nyakába akasztotta rövidcsövű fegyverét, hátizsákját hóna alá csapta és elment az állomásra. IMMÁR TÍZ ÉVE ismét csavarokat gyárt a Papra. Hatalmas alakja Leningrad utcáit járja, de azért maradt belőle Pécsett is. Lent a temetőben éjjel-nappal épí. tették a hősi emlékművet. Egyik délutánon puskával a vállán ment a Széchenyi térre, nagyon sietett. — Medjak, medjek! Belőlem... stó . . . stó? ... emléket faragnak. Akkor még senki sem értette, csak amikor felavatták az emlékművet és két Papa volt az avatáson. Egyik ott állt, mint szobor, puskával a vállán, a másik p>edig a rövidcsövű géppisztollyal az emlékmű fel- járatánfek lépcsője mellett. Egy Papa itt maradt. Tekintetét állandóan a városra szegezi, ha sokáig nézi az ember, látja ravaszkás mosolyát, amint az egész városnak mondja: „Kitsi emberek, nem akartok megnőni?“ A választ a város adja meg: „Megnőttünk Papa, mert meg akartunk, mert módunk volt rá!" egyharmad részére igényeljenek minőségi vetőburgonyát és ezt a követ, kező évben már teljes burgonyavetésterületükön fel tudják használni. A vetőburgonya csereakcióban résztvevő termelőszövetkezetek és egyéniek a felfrissített vetőgumóval sokkal nagyobb termést tudnak elérni, mint az általuk évek óta termeltetett szokvány, több esetben fajta jelleggel nem bíró vetőgumóval vetett területeken. A Magtermeltető Vállalat által kiadott minőségi vetőburgonya-fajták közé tartoznak a Krass avra. Acker- segen és Mercur fajták. Krassava: Középkorai érésű, étkezési fajta, mely ipari célokra is megfelel. Minden burgonyatermesztésre alkalmas talajon megterem, gumója közepes nagyságú kerek, rügyei középmélyek, héjjá sötétsárga, húsa sárga. Nagy terméshozamú, jól főzhető, jóízű. Ackersegen: Igénytelen, közepes keményítő tartalmú, késő érésű fajta. Étkezési és ipari célra egyaránt alkalmas. Nem vízigényes, gumóalak- ja kerek-ovális, héjjá sárga, húsa sárga. Tárolást jól bírja, bőtermő fajta. Mercur: Talaj iránt igénytelen, megfelelő művelés esetén igen nagy termést ad. Minden burgonyatermelésre alkalmas talajon sikeresen termeszthető. Nem vízigényes, középkésőd érésű, keményítő tartalma közepes. Étkezési és ipari célra is megfelel. Gumóalakja kerek-ovális, rügyei középmélyek. Könnyein tárolható, jól főzhető, kissé lisztes. Az eddigi terméseredmények figyelembevételével az alábhi fajtamegosz. tást javasoljuk: Mohácsi járás: -Mercur és Krassava, pécsi járás: Ackersegen, pécs- váradi járás: Krassava, sásdi járás: Mercur, sellyei járás: Ackersegen, siklósi járás Krassava, szigetvári- já_ rás: Mercur—Ackersegen, villányi járás: Mercur. De az ettől eltérő fajtakívánságokat is vállalatunk a szállításnál a lehetőséghez mérten figyelembe veszi. Mind a termelőszövetkezeti csoportok, mind az egyéni termelők igényléseiket sürgősen jelentsék be annak érdekében, hogy a vetőburgonya szállításokat mielőbb megkezdhessük, Balázs János
