Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-31 / 259. szám

2 IV'ÄPCö 1954 OKTÓBER 31 PÁR! ÉS PART ÉPÍTÉS _________* A pártszervezet, a kommunisták munkája érleli gyümölcsét — csökken az önköltség Béta-aknán Értekezletek beszámolóiból, szemé- I a műszaki vezetők megértik, hogy az lyes beszélgetések alkalmával sok- J önköltség csökkentése nemcsak a fő. szór hallani Béta-akna pártszerveze­téről. Bármikor bátran leírják és el­mondják: ,,Béta-aknán jó a politikai oktatás ..„Béta-aJknán dolgoznak a pártcsoportok..A legutóbb már a trösztnél is imigyen vélekedtek: ..A TMK-tól kezdve .. . szóval itt minden rendben van'“. Bátran tehe­tik, mert Komlón egyedül Béta-aknának nincs egy mázsányi adóssága sem, az év első napjától teljesí­tik a tervet. Vajon itt — ahogy mondani szok­ták, — minden fenékig tejfel? . A komlói bányák egyik'fájó pontja, a könyvelő feladata, hanem az övén is. A pártszervezet a dolgozók, a kommunisták véleménye, javas­lata bírálata alapján ellenőrzi és segíti az üzem vezetését. A palahányán mostanában serény munka folyik. Gyimesi elvtárs érde­kes újítást adott be. Eddig hat ember dolgozott itt, ezután csak ketten. No, nézzük csak a gyakorlatban — mond­ta a pártvezetőség és segített abban, hogy mielőbb elkészüljön, hisz négy embert másutt tudnak hasznosítani. Nevetve mesélik, hogy akármeny- njdre is bosszankodik a fémgyűjtő gazdaságos termelés, az önköltség. I vállalat, ők egy dekát sem tudnak Lehetne-e minőén különösebb búvár­kodás nélkül oly véleményt alkotni, hogy a pártszervezet e tekintetben is talpon áll? Még májusban történt, a szokásos havi taggyűlésen. A főkönyvelő is felszólalt. Amit mondott, abból nem lehetett kivenni az önköltség, az egy főre eső termelés alakulását. S ekkor történt a meglepetés. Szót kért Szautner György bányász. — Azt javaslom, hogy a beszá móló ezután foglalkozzon az önkölt­ség alakulásával is. Tudni akarjuk, hogy a terv teljesítése közben nem termelünk-e drágán. Ez is a mi dol­gunk ... Ettől kezdve a taggyűlési beszá­molok mind többet szóltak a gazda­ságos termelésről. Hasznosnak bizo­nyult, mert a számok megbolygatták az egész pártszervezetet; egy új ten­nejcik adni. Szem- és fültanuja vol­tam egy beszélgetésnek. Kovács elv- társ, a műhely egyik dolgozója zá­rat szerelt fel az ajtóra. Nagyon lassan készül, Kovács bácsi — mondták neki. Hát csoda? — válaszolt az öreg, — amikor minden ócska kacatot fel kell használni? Itt van-e — mutatja az ajtófélfába szerelt zárlemezt, — ezt is ócskából csináltuk. A fejtésekben járva furcsa jelen­séget lát az ember. A fabeadók visz- szafelé használhatatlannak vélt sze­nes, sokszor sáros fával jönnek. Üres pályakocsi még nem jött ki a bá­nyából; ha egy pár darabot is, de mindegyiken találni öreg fát. Ott gyűjtik az akna mellett és válogat­ják a javát. Honnét e nagy buzgalom; hóimét nivalóra terelték a kommunisták fi- la nagy akarat, hogy olcsóbbá tegyék a termelést? Erre is a pártszervezet munkájából kapjuk meg a választ gyeimét. A pártvezetőség állandóan fi­gyeli az önköltség alakulását. Néhány példa megmutatja a ho­gyant. Az augusztusi pártvezetőségi ülésen résztvett Mátrai elvtárs, az üzem vezetője is. A pártvezetőség megbízásából beszámolt az. önkölt­ségcsökkentésről. A jelenlévők ala­posan megvitatták a helyzetet és határozatot hoztak a fafelhasználás, az anyaggazdálkodás megjavítására. Sóik esetben előfordul, hogy a fő­könyvelő számol be. — Negyedévenként készül el. az önköltségcsökkentési kimutatás — mondja Nagy Béla elvtárs párttit­kár. — Ilyenkor a pártvezetőség ér­tekezletre hívja össze a kommunista műszaki vezetőket és velük közösen megtárgyaljuk a tapasztalatokat. Sok Amikor Farkas János elvtárs azt I mondta, hogy márpedig a drága fá­vá! lehet legjobban takarékoskodni — nem akadt senki, aki más vélemé­nyen lett volna. Farkas Jánost ez mégsem győzte meg. Kiszámította hogy egy hónapban 15 ezer forintot takarítottak meg az öreg-fa újbóli felhasználásával. Tizenötezer forint — tíz bányász átlagos keresete; egy fél családi ház építésére szánt ösz- szeg. Hát érdemes takarékoskodni? Bizony érdemes. A negyedév végén pedig új számmal állhatott az em­berek elé: közel ötvenezer forint megtakarítás. Az „öregből“ vágott pillérfák is a takarékosság hasznos­ságáról győzték meg a bányászokat. Azóta a körfűrész nem győzi szab­dalni a f át... A tényeket megértik az emberek, ha okosan megmagyarázzák a ten­nivalót, akkor a tettek követ­keznek. Am itt mádként Is ébren tartják az embereket. Eszes elvtárs egyszer meg bírálta Ropoli elvtársat, a bányames tért, mert ő úgy vélte, hogy aznap kevés csapatot telepített. Kevés csa­pat — kevés szén, bár a bányában ugyanannyian dolgoznak, mint más­kor, tehát nagyobb lesz a költség. Ropoli elvtárs kissé rossznéven vet­te a bírálatot, de másnap a szokásos, nál tízzel több fejtési helyre telepí­tett. A kommunista kollektíva nevelő munkája a dolgozók elhatározása, hogy olcsóbban termelik a szenet — már érleli gyümölcsét. Az elmúlt ne­gyedévhez viszonyítva. 4 százalékkal csokiként az önköltség, hét forinttal csökkent az egy tonna szénre eső termelési költség. Egyszóval, találni példákat arra, hogy a Béta-aknai kommunisták értik a párt politiká­ját és harcolnak is érte. Boez József WKukásokat keresnek A 13. sz. Építőipari Tröszt 200 kő­művest. 20 ácsot, 50 vízvezetékszere­lőt, 0 fűtésszerelőt, 10 parkettázót, 50 ! hidegburkolót, 10 kubikost és 500 segédmunkást alkalmaz. Az Útfenntartó Vállalat 50 kubi­kost, 40 segédmunkást, 2 lakatost, 1 kovácsot alkalmaz. A MÁV Pályafenntartási Főnökség 100 pályamumkásnaik és 30 vonatkísé­rőnek biztosít munkalehetőséget. A Bükkösdi Ásványbánya 15 fizi­kai munkást alkalmaz. Fizetés 1200 hasznos javas lát, bírálat hangzik el,1 —1600 forint. A Kokszművek segédmunkásnak 6 férfit alkalmaz 40 éves korig. Fize­tés 700—1200 forint között. Az Agrárla Keményítőgyár 4 ra­kodó munkást, 2 szénbetoló munkást és 2 férfit könnyebb munkára alkal­maz. A Vas- és Fémhulladék Vállalat egy hónapi időtartamra 5 fizikai munkást keres. Fizetés: 800—'1200 fo­rint. A MEZÓKER Vállalat 2 férfi ra­kodómunkást és 6 nőt keres burgo­nyaválogatásra. Ezzel érveljenek népnevelőink; Megszépült életünk bizonyítékai Egyedül 1953-ban mintegy húszmillió forintot fordítottak Pécs-Me- szes bányász lakóházainak építésére. A nehézségek ellenére is több az élelmiszer mint tavaly Állandóan emeljük népünk életszínvonalát, még több kenyeret, zsírt, tejet és tejterméket a dolgozók asztalára! E nemes célok elérésére moz­gósította pártunk október 1-3-i ülése egész népünket. A több élelmi­szert természetesen több és jobb mu nkával lehet biztosítani. Pártunk és kormányunk mindent elkövet azért, hogy a határozat ne csak határozat maradjon, hanem az a gyakorlatban is megvalósuljon. Megyénk lakossá­ga is megértette pártunk hívó szavát s egyemberként munkálkodik a magasabb életszínvonalat jelentő új szakasz célkitűzéseinek végrehajtá­sán. A sokrétű feladatok közül bizonyára mégis az élelmiszeripar terme­lése érdekli legjobban dolgozóinkat, ezért látogassunk el egy-két üzembe s nézzük meg, milyen eredménnyel munkálkodnak a lakosság meg több élelmiszerrel való ellátásáért. Sütőipar Mindenki előtt világos, hogy idén jóval alacsonyabb volt a kenyérga­bona termésátlagunk, mint az el­múlt esztendőben. Aggodalomra azonban nincs okunk. Államunk a rendelkezésünkre álló tartalékokból s a begyűjtött gabonából biztosítja a kenyérellátást, sőt a magasabb igé­nyeket is kielégíti. A mecsekszabolc^i üzemben példá­ul tavaly még egy műszakban dol­goztak a pékek s naponta 50 mázsa kenyeret sütöttek. Jelenleg két mű­szakban dolgoznak és 80 mázsa ke­nyeret sütnek. Figyelembe véve a fogyasztók egy­re növekvő igényét, széles körben bővítették a péksütemények válasz­tékát is. Míg tavaly 5—6 féle péksü­teményt készítettek, addig az idén már 23 félét. De a szabvány-péksüte­ményekből is jóval többet készíte­nek, mint tavaly. Söripar Dolgozóink számára a kenyér mellett igen fontos dolog a „folyé­kony kenyér-’ is. Az idei'me leg nyár­ban többször előfordult, hogy a sör­ipar nem tudta kielégíteni a fogyasz­tókat. A kalászosok begyűjtésével a sörárpát is begyűjtötték. A söripar begyűjtése viszonylag eredményes volt s talán ennek is köszönhető, hogy a Pannónia Sörgyár már szep­temberben befejezte évi tervét. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezévben már nem gyártanak több sört. A sör­gyári dolgozók felajánlották, év vé­gére 30 ezer hektoliter sört készíte­nek terven felül. Lelkes munkáju­kat többmilliós beruházással segíti államunk. Nemrég készült el a 18 ezer hektoliteres betonkád, s rövi­desen elkészül még egy korszerűen berendezett erjesztő-pínce is. A be­ruházások végrehajtása eredménye­ként jövőre 50 százalékkal több sört gyártanak, mint az idén. Húsipar Az élelmiszeriparban talán éppen a húsipar az a terület, ahol az áru­bőség vagy áruhiány a legérzéke­nyebben igazodik a begyűjtés állásé­hoz. És az állatbegyüjtéssel: sem a sertés-, sem a vágómarhabegyüjtés- sel Baranya megye nem áll jól. így érthető, hogy néha szombaton­ként délutánig kell várni a húsra, hogy néha-néha elfogy az üzletekben a zsír és előfordul, hogy hiány van egyéb hentesáruféleségekben is. A zsirprobléma hamarosan eny­hülni fog. November közepe felé meg kezdődnek a vágások, ami nagyszá­mú fogyasztóval csökkenti a keresle­tet. Jó volt a kukoricatermés, ez le­hetővé teszi, hogy dolgozó paraszt­ságunk gyorsabb ütemben hizlalja és jobban meghízlalja beadásra szánt sertéseit Lehetővé vált, hogy most már minden községben meggyorsít­suk a sertésbegyüjtést. A zsír- és húsellátásban tehát aggodalomra semmi ok nincs. A Húsipari Vállalat dolgozói ma guk is segítenek jobb munkájukkal, ötletességükkel a jelenlegi nehézsé­geken. Az idén például a harmadik negyedévben 15 százalékkal több hurkát, sajtot, kenősárut készítettek, mint 1953 hasonló időszakában. Tejipar Kétségtelen tény, hogy az idén lé­nyegesen jobb a vaj-, sajt- és a tej­ellátás, mint tavaly. Nincs nap, hogy a tejboltokban ne lehessen Vajat és sajtot kapni. A tejellátásban is csu­pán annyiban mutatkozik elvétve zavar, hogy egy-két órás késéssel kezdhetik meg a boltok az árusítást. Ugyanakkor el kell ismernünk azt is, hogy a tejellátás lehetne jobb is. Ennek egyetlen lehetősége és módja, hogy megjavítsuk a tejbegyüjtést. — Ezen a téren is még igen sok a hiba. Szeptember 30-ig például a pécsvá- radi járás hat községéből 84 gazda 28.298 liter tejjel adott be keveseb­bet, A sásdi járás öt községében 67 gazda 28.445 liter tejjel tartozik. A sellyei járás 165.193 liter, a siklósi 192.048, a pécsi 339.326 liter tejet nem adott be. Drávaiványi község mindössze négy százalékát szolgáltat­ta be a tejmennyiségnek. Ez komoly bírálat a begyüjtőszer- vek felé is, de helyes lenne, ha a tanácsok is jobban szorgalmaznák a tejbegyüjtést. Politikai felvilágosító munkával mozgósítsák azokat a hát­ralékos dolgozó parasztokat, akik el­hanyagolják tejbegyüjtési kötelezett­ségük teljesítését. A felszabadulás előtt megyénkben csak Pécsett működött területi böl­csőde 50 férőhellyel. A felszabadulás után új bölcsőde épült Pécsett, Kom­lón, Mohácson, Siklóson, Villányban és Szigetváron. Ezenkívül öt üzemi bölcsőde és a megye területén 17 Idénybölcsőde működik. így 693 kis­gyermeket tudunk bölcsődében el­helyezni. Pécsett 1954-ben közel hatmillió forintot fordítunk a vízmű fejleszté­sére. * A pécsváradi gépállomás bővíté­sére 1954-ben több, mint 700 ezer fo­rintot adott az állam. * Vasason 93 ezer forintos beruhá­zással gyalogjárót építettek, a három Nép bolt létesítése 84 ezer forintba került. * Mohácson 1954-ben az állami ma­lom újjáépítésére 420 ezer forintot fordítunk. 1 Megyénkben a kisipari szövetke­zetekben dolgozók száma 1954-ben 130 százalékkal volt több, mint 1954- bem. Ugyanezen idő alatt a dolgozók átlagkeresete 37 százalékkal emelke­dett. * Iván butt van ban 1,460.000 forintos beruházással bekötőút épült. * Az 1044-es iskolai évben 3.140 ta­nuló részesült általános iskolai sza.k. rendszerű oktatásban, beleszámítva a gimnázium I-től IV. és a polgári is­kola elsőtől negyedik osztályát is. Ezzel szemben 1954-ben az általános iskolai oktatásban részesülők száma 12.532. * Pellérden a termelőszövetkezet fej­lesztésére 173 ezer, általános iskolá­ra 13 ezer, népfürdő építésére 55 ezer forintot fordítottunk. •fi Ráutalván 61 ezer forintos költ­séggel új kutat fúrtak. Fiatalok, úttörők! Gyűjfsétek a vasat es a A DISZ Központi Vezetősége fel* hívással fordult a magyar ifjúság­hoz, hogy a novemberi fémgyűjtő hónapban, eddigi hagyományaihoz híven vegyen részt. Megyénk ifjú­sága az eddigi fémgyűjtések során már kát Ízben volt első az országos versenyben. A DISZ Baranya Me­gyei Bizottsága kéri a fiatalokat, hogy az idén még lelkesebben, még derekasabban vegyék ki részüket a fémgyűjtésből. Az összegyűjtött vas­es fém tonnáival köszöntsék fiatal­jaink a tanács választás ünnepét. A DISZ K. V. az idén is verseny dl,iát oszt szét a fémgyűjtésben leg­jobb eredményt elérők között. JÁRÁSOK KÖZÖTT FOLYÓ VERSENY DIJAI: 1. DISZ K. V. dicsérő oklevél, Csepel motorkerékpár. 2. Dicsérő oklevél, kerékpár. 3. Dicsérő oklevél, világvevő rádió. KIEMELT VAROSOK KÖZÖTTI VERSENY DIJAI: 1. Dicsérő oklevél, világvevő rá­dió. 2. Dicsérő oklevél, kerékpár. 3. Dicsérő oklevél, 30 kötetes könyvtár. ISKOLÁK, INTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI VERSENY DIJAI: 1. Dicsérő oklevél, röplabdafelsze­relés. 2. Dicsérő oklevél, világvevő rádió. 3. Dicsérő oklevél, ping-pong fel­szerelés. fémet! M. T. II. TANINTÉZETEK KÖZÖTT FOLYÓ VERSENY DIJAI: 1. Dicsérő oklevél, labdarúgó-fel­szerelés. 2. Dicsérő oklevél, röplabda-fel­szerelés. 3. Dicsérő oklevél, ping-pong fel­szerelés. FALUSI DISZ SZERVEZETEK KÖZÖTT FOLYÓ VERSENY DIJAI: 1. Dicsérő oklevél, labdarúgó­felszerelés. 2. Dicsérő oklevél, röplabda-felsze­relés. 3. Dicsérő oklevél, ping-pong fel­szerelés. ÜZEMI DISZ-SZERVEZETEK KÖZÖTTI VERSENY DIJAI: 1. Dicsérő oklevél, világvevő rádió 2. Dicsérő oklevél, gramofon. 3. Dicsérő oklevél, 30 kötetes könyv tár. Baranya megyére előirányzott mennyiség: 5242 mázsa vas és 24Í.10 mázsa fém. Baranya megye fiataljai! Köves­sünk el mindent, hogy megyénk nyerje el a DISZ K. V'. vándorzász­laját. Fiatalok, DISZ-tagok, úttörők! Gyűjtsétek a vasat, és a fémet! Ver­senyezzetek egymással! Gondoljatok arra. hogy az összegyűjtött vasból, fémből, idővel mozdony, traktor, eke, kerékpár, stb lesz! DISZ BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZT. Hároms/ázöfven kerékpárhoz elegendő vasal gyűjtőitek a kozártnislenyi gépállomás fiataljai A gyártakarítási versenyben a ba­ranyai üzemek közül elsőnek a Sik­lósi Faipari Vállalat fiataljai szá­moltak be eredményről; műhelyeik­ben eddig több, mint félszáz mázsa olyan felesleges x'asat szedtek össze, amelyet a népgazdaság más terüle­tén még hasznosítani lehet. A kozármislenyi gépállomás dol­gozói is, — akik az elmúlt vasgyüj- tési versenyszakaszokban mindig a legiobbak között voltak — szintén rendet teremtettek már saját portá­jukon. így, mire megkezdődik a téli nagyjavítási, tiszta, rendes udvar, műhely várja a gépeket. A takarítás során 350 kerékpárhoz elegendő olyan hulladékvasat gyűjtöttek ösz- sze, amely fedett helyiség hiányában az őszi esőzés idején tovább pusz­tult volna. A Baranya Megyei Szikra Nyomda ifjúmunkásai 400 kilogramm színesfém gyűjtéséről adtak számot eddig a baranyai MÉH vállalatnak. Sok helyen azonban még vontatot­tan megy a gyártakarítás. A fentiek­ben kívül alig egy-két vállalat adott hírt a MÉH-nek. a gvártakarítá« megkezdéséről, az ebből származó vas- és fémhulladék gyűjtéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom