Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-31 / 259. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VJLÁC PROLETÁRJA l EC YCfÜL JETEK! A MAI SZAMBÁN: A pártszervezet, a kommunisták munkája érleli gyü­mölcsét (2. o.) — Nam ír külügyminiszter beszámolója a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Nemzetgyűlésének ülésén (3. o.) — Az állam, a nép képviselője a tanács (4. o.) — Aki nem becsüli meg a népet, azt a nép kiveti magából (5. o.) — Kitünte­tések (5. o.) — Emlékek (5. o.) — A IV. Megyei Képző- művészeti Kiállításról (6. o.) — Beszélgetés Veres Péterrel, az írószövetség elnökével (6. o.) r* WJ XI. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM MDP B ARANYAM ECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER VASÁRNAP, »34 OKTOBER 31 Áz új pártokfafási év elé Használjak ki a jó időt fejezzük be minél előbb a vetést! Az adott szó teljesítése — becsületbeli kötelesség Czeptember végén, október elején több állami ^ gazdaság, termelő szövetkezet, gépállomás és község dolgozó parasztsága tett fogadalmat, hogy no­vember 7 tiszteletére időben teljesítik őszi szántás­vetési tervüket. Jó munkával, a hazafias kötelezettsé­gek teljesítésével teszik széppé falujukban, gazdasá­gukban a Nagy Októberi. Szocialista Forradalom 37. évfordulója napját. Többek között a szocialista kötele­A Pécsi Állami Gazdaságból jelentik: eettségvállalást tettek a pécsváradi járás, a pécsi állami gazdaság dolgozói, a máriakéméndi Rákóczi termelő- szövetkezet tagjai, a szentlőrinci gépállomásról Fern- bach Antal és Takács György traktorosok, Illocskán Prevádovics Sztánoja kilencholdas egyéni gazda. Nézzük meg, hogy adott szavukat hogyan váltották valóra a dolgozók Pécsváradcm. a pécsi állami gazda­ságban, Máriakéménden, Szentlőrincen és Illocskán! Október 18-ra befejezték a vetést és Biró Pálné 1030 mázsa répát termelt holdanként A november elsején megkezdődő új pórtdktatási évnek különös jelen­tőséget ad, hogy szervezett oktatá­sunk minden fokán a Magyar Dol­gozók Pártja III. kongresszusának anyagát tanulmányozzák a hallga­tók. Pártoktatásunk idei anyagának alapos, mély tanulmányozása fokoz­za a kommunistáik eszmei szilárdsá­gát, tudatosságát és éberségét, elv­hűségre nevel, s új erőt, új lendüle­tet, akarat- és tettvágyat nyújt szá­mukra. Párttagságunk nagy tömege öröm­mel, önként vállalta a szemináriu­mokon való részvételt. Lelkesednek a kongresszus anyagáért, sokat vár­nak az idei pártoktatástól. Vajon pártbizottságaink, alapszer­vezete ink megtettek-e mindent, hogy kellően kielégítsék ezt a tudásszom­jat és biztosítsanak minden feltételt a szemináriumok eredményessége ér­dekében? A pártoktatás előkészületei, a me­gyei, városi és járási propagandista konferenciák tapasztalatai alapján leszűrhetünk már néhány következ­tetést. Nem kielégítő a szervezeti feltéte­lek megteremtése. Több helyen a propagandisták nem kapták meg ide­jében a konferencia anyagát. Van­nak olyan alapszervek, ■ melyek e hallgatók számára máig sem biztosí­tották a kongresszus jegyzőkönyvét. A sásdi propagandista konferencián, október 21-én a propagandisták fele 'lem jelent meg. Ezzel szemben szép eredményt ért el a sellyel járási bi­zottság, ahal csaknem mindenki résztveít A propagandisták felkészülése sem volt kielégítő. A propagandista kon­ferenciáknak nem az a feladatuk, hogy megtanítsák az anyagot propa­gandistáinkkal. hanem az, hogy eller. őrizzék a felikészülést, megvitassák a fontosabb elvi kérdéseket, és mód­szertani segítséget nyújtsanak a sze­mináriumok levezetéséhez Ilyen fel­tételek mellett nyilvánvalóan nem érhették el propagandista konferen­ciáink a kívánt színvonalat. Kétségtelen, hogy pártoktatásunk központi része a tartalom, de tarta­lom csak ott van, ahol biztosítják az irodalommal való ellátást, a felké­szülést, a megjelenést, a helyiséget, a rendezett körülményeket. Ez alap- szervezeteink és propagandistáink fokozottabb segítését és ellenőrzését követeli meg. Pártbizottságaink, alapszerveink erejét jelenleg lekötik a tanácsvá- Usztás előkészületei, a Hazafias Nép front gyűlések szervezésének segíté­se, s ezért helyenként háttérbeszoru'. a pártoktatás ügyeinek intézése. Pe­dig világos, hogy pártoktatásunk eredményessége elősegíti a tanács­választást, a népfront politikájának megvalósítását, egész politikánk he­lyes irányú továbbfejlődését. Tud-e jól érvelni az a népnevelő, tud-e mozgósítani a feladatok végrehajtá­sára, szét tudja-e verni vagy meg­előzni az ellenséges nézeteket, aki nincs tisztáiban az új szakasz politi­kájával? Nyilvánvalóan, nem. Éppen ezért sokkal többet kell tö- rődniök, gokkal többet kell foglal- kozniok pártbizottságaink és alap- szerveink titkárainak is a pártokta- fással. Ne hagyják magukra az agi- tációs- és propaganda osztályokat, illetve a propagandistákat! Egész Pártpolitikánk, egész országunk érde­keit szolgálja a pártoktatás és ezért rendkívül fontos annak sikere, ered­ményessége. Pártbizottságaink és alapszerveink tartsák szem előtt: pártunk nemcsak azzal erősödik, ha új tagjelöltek, új tagok lépnek be sorainkba, hanem azzal is, ha párttagjaink elméleti tudásának továbbfejlesztését, tisztán­látását, ha a párttagságunk elméleti egységét biztosítjuk. Sok hibát el tudunk kerülni, sok feladatot gyor­sabban és pontosan végre tudunk t>ajtani, ha jól képzett, elméletileg fejlett káderekkel rendelkezünk. Nem árt felidézni Sztálin elvtárs sza­bit: „Bátran mondhatjuk: ha káde­reinket a munka minden területén ideológiailag ki tudnók képezni és politikailag annyira megedzeni, hogy szabadon tudnának tájékozódni a belső és a nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marxista-leninistákká tudnánk ókét tenni, akik komoly hi­ba nélkül tudják megoldani az or­szág vezetésének kérdéseit, — akkor minden alapunk meg volna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldottnak tekintsük." Pártoktatásunkban fontos helyet kell kapnia az egyes politikai-gazda­ságtana ismeretek megmagyarázásá­nak. „A pártkáderek csak akkor ve­zetheti hozzáértéssel az ipart és a mezőgazdaságot, ha jól ismerik a gazdasági elméletet, s könnyen eliga­zodnak a konkrét gazdasági élet kér­déseiben". A gazdasági ismeretek tanulmá­nyozása nélkül, a politikai gazdaság­tan ismeretei nélkül nem értjük meg teljesen az átállítás politikáját, mai árutermelésünk lényegét, vagy nehe­zen, felületesen értjük meg mező- gazdaságunk fokozottabb fejlesztésé­nek célját és értelmét. E kérdések meg nem értése alapot ad a helyte­len gyakorlatnak, téves nézetnek, az ’llensöges érvelések hatásának; egy­szóval gátolja fejlődésünket. Pártoktatásunik magas színvonala biztosíthatja a dogmatizmus és vul- zarizmus elleni harc sikerét. A mar­xizmus alkotó jellegének gyakorlati negvalósítására azok képesek, akik '•zívós, szerény, fáradságot nem is­merő munkával aktívan vesznek ••észt a szemináriumokon, meg is értik, nemcsak megtanulják a mar­xizmust. Az alkotó marxizmust azok képesek helyesen alkalmazni, akik a mindennapi élet tényeivel, fejlődési törvényeivel támasztják alá a fontos elvi kérdéseket, akik nem betűt, ha­nem életet és valóságot tanulnak a szemináriumokon. Pártoktatásunk ne szégyelje feltárni hibáinkat és ered­ményeink mellett mutassunk rá a hibák okaira és azok kijavítási mód­jára, ne akarjuk szépíteni és meg­magyarázni, hogy „van, ami nincs". Az őszinte, meghitt, elvtársias lég­körben megtartott szeminárium, — ahonnan távozva a hallgatók érzik, hogy érdemes volt résztvenniök, ta­nultak, gyarapodtak, — ad igazán értelmet és lényeget pártoktatásunk­nak. Pártoktatásunkban is szem előtt kell tartanunk, hogy a kongresszus határozatainak, az új szakasz céljai­nak megvalósítása, a szocializmus építése harci feladat. Harc nemcsak az elmékben még meglévő régi rossz maradványok ellen, nemcsak a ba­bonák ellen, a régi munkamódszerek, a laza munkafegyelem ellen, hanem fejlődésünk tudatos akadályozói ellen is. Felszámoltuk már a nagybirtokos, nagytőkés népnyúzó osztályokat. Ezen osztályok tagjai egyrészt kint élnek nyugaton a tőkés államokban ás minden fajta propaganda eszköz­zel szórják a rágalmakat épülő, szé­pülő hazánkra, s mindent elkövet­nek, hogy visszaszerezzék a régi „pa­radicsomot". De ezen osztályok tag­jai másrészt itt élnek közöttünk munkásruhát, munkásmezt öltve, tol­lat forgatva, esetleg osztályvezetői széket koptatva valamelyik vállalat­nál igyekeznek gátolni fejlődésünket, aláásni népünk bizalmát, pártunk, államunk iránt. Ne feledjük el pártoktatásunkban sem, hogy az osztályharc nem szűnt még meg, csak formája változott. Az ellenség munkáját nem mindig köny- nyű felismerni. De e felismeréshez is segítséget, alapot ad az, ha tisz­tában vagyunk céljainkkal; tenni­valóinkkal. Meggátolhatjuk az ellen­ség káros tevékenységét, ha fokoz­zuk az elvi éberséget, ha párttagsá­gunkat tovább neveljük a megalku­vás nélküli bátor, osztályharcos sze­mináriumokon. Ha pártbizottságaink és alapszer­veink ilyen irányba nevelik propa­gandistáinkat, ha messzebbmenő se­gítséget adnak, nem marad el az eredmény, A Pécsi Állami Gazdaság dolgozói október 13-i gyűlésük után hozzálát­tak szocialista kötelezettségvállalá­saik valóraváltásához. Az őszi kalászosok elvetésének ha. táridejét október 18-ra tűzték ki. A vetést a vállalt határidőre befejezte. Időben fölobekerült minden gabaná. juk. A traktoros brigád tagjai őszi mélyszántási tervükből eddig 310 hol dat szántottak meg. Az 583 hold föld trágyázásából eddig 430 holdat vé­geztek el. A szüretet október '28 he­lyett 26-ra befejezték. Ezenkívül megkezdték az öt hold szőlőtelepí­tés előkészítő talajmunkálatait is. A tehenészek kötelezték magúkat. hogy a városi lakosság tejellátásának megjavítása érdekében november 10. re egész évi fejési előirányzatukat teljesítik. A 962.800 liternyi tervtel­jesítésből október 26-ig 723.000 litert szállítottak le. A vállalt 2305 hízott­sertésből eodig 2076-öt adott be az állammaik. 4435 köbmétere* silózási tervüket október 30-ra 2000 köbmé­terrel túlteljesítették^ Kimagasló eredményt ért el a fo­gadalom teljesítésében Bifó Pálné, a növénytermesztési brigád dolgozó­ja, aki a nyári és őszi terveit 180 százalékra teljesítette. A területén 1030 mázsa takarmányrépát termelt holdanként. Vincze János tehenész 12 tehéntől január 1-től október 20- ig 4.2.574 liter tejet fejt. Csike Fe- rencné sertéseliető ebben az eszten­dőben kétszer ellette sertéseit. Anya- kocámként tizennégy egészséges ma. lacot választott el 15 és fél kilós át- Lagsúlybam. A máriakéméodi Rákóczi fez már végzett a vetéssel . A „Dunántúli Napló" 1954 október 9-i számában versenyfe!ihí\*ás jelent meg, amelyben a máriakéméndi Rá­kóczi tsz versenyre hívta a pécsvá­radi járás minden termelőszövetkeze­tét. Az ősziek elvetését, — az őszi bú­za kivételével — a vállalt határidő előtt vagy éppen akkorra teljesítet­ték. Egyedül az őszi búzával késtek meg. 15-e helyett 16-án fejezték be. Az őszi árpát teljesen, a búzát pe­dig 50 százalékban kérész tsorosan ve­tették. A mélyszántással november 1 he­lyett október 30-ra végeztek. Terme. ' őszövetkezetük becsületére, 'saját gyarapodásukra renabe tették a má­riakéméndi határt. Fernbach Antal és Takács 6/örgy kétezer norniáihoSdat szántottak A szemtiőrinci gépállomás megyeszerte Ismert leg. ** jobb traktorosai Fembaeh Antal és váltótár­sa. Takács György. Fernbach és Takács elvtársak szep­tember elején megfogadták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának napjára 2000 normálholdat szántanak meg gépükkel. Vállalásukból október 20-ig az értékelés szerint 1846 holdat teljesí­tettek. A visszalévő 154 hold szántanivalót 30-án be­fejezték, így éves tervüket 211 százalékra teljesítették. Femibach és Takács elvtársaknák nemcsak becsü­letét öregbítette a vállalás teljesítése. Munkájuk nyo­mán kimagasló keresethez jutottak. Fernbach Antal szeptember hónapban 4750 forint készpénzt és 832 kiló búzát kapott, Takács György 4736 forintot és 813 kiló búzát vitt haza. Október 20-ig Fembach elvtárs ehhez még 2303 Ft-ot és 406 kg búzát, Takács elvtárs pedig 2264 forintot és 398 kiló búzát keresett. Prevádovics Sziáiia egyéni gizdn vnlóravütotta Ígéretét p revádovics Sztánoja Mocskai egyénileg dolgozó 1 parasztot jól ismerik a villányi járás gazdái. Minden esztendőiben ő hívia versenyre a járás egyé­nileg dolgozó parasztjait. Ez év szeptember 10-én — november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójára sem maradt el versenyre hívó szava. Fogadalmat tett arra. hogy az ősziek betakarítását, a fö'dek trágyázását és az ősziek vetését október 30-ra bele iezi. Prevádovics elvtárs valóraváltotta adott szavát. — őszi árpáját szeptember 25-re elvetette, a búzája ok­tóber 15-re a földbe került. Udvarából az összes trá­gyát kihordta a földekre. Október 30-ra végzett a ku­korica. .cukorrépa betakarításával is. így váltja valóra Prevádovics Sztánoja, Mocskai egyénileg dolgozó paraszt évről-évre fogadalmát. Nincs is a környéken senkinek olyan jó termése sem kuko­ricából, sem búzából, mint neki. A pécsváradi járásban még teljesítésre várnak az ígéretek Az Ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó — tart­ja a magyar közmondás még a pécsváradi járás­ban is. melynek 80 küldöt­te még az ősz elején meg Ígérte, hogy november 7- re, s megyénk felszabadu­lásának 10. évfordulója tiszteletére időben végez az őszi betakarítási és ve­tési munkákkal, valamint a begyűjtéssel és adófize­téssel. A járás adós maradt Ígérete javarészének va- lóraváltásával: az őszi ka­pások betakarításával kap csolatban vállalták, hogy azokon a területeken, amelyekbe őszi gabona kerül, a vetés előtt egy héttel letakarítják a ter­mést és a szárat és októ­ber 25-re teljesen végez­nek a betakarítással. Ez korántsem valósult meg mindenhol, mert bár a járás és a falvak agrono- musai kijelölték azokat a területeket, ahova őszi ka­lászosok kerülnek, de az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok és a tsz tagok nem takarították le idő­ben, mondván: „Mindegy az, hogy cukorrépát vagy kukoricát szedek, mind­egyiket el kell végezni még az ősz folyamán." -L Október 25-ig csak 90 szá­zalékban végeztek a ku- kericatöréssel és a cukor­répa kiásásával. A betaka­rítás lassúsága visszave­tette a többi munkát is: még 25-én sem vetették el az őszi árpát és a ro­zsot teljes egészében, bár a 12-i, a vállalt határidő régen elmúlott. A rozsnak 82. az árpának pedig 89 százaléka van a földben. ..Az őszi búza vetését ok­tóber 25-ig fejezzük be..." — olvashatjuk verseny- s 'erzödésüktól. Huszon­ötödikén még csak a há­romnegyedénél tartottak. Scíkmindennel magya­rázza ezt Sterba elvtárs, a járás föagronómusa. — Tavaly ősszel a nagy szárazság következtében sok árpa kipusztult, tava­szival kellett felülvetni. Idén a tsz-ek és az egyé­ni gazdák óvatosságból később vetettek. — Nagymértékben hát­ráltatta a vetést az is, 1 ogy a Kaposvári Cukor­s' ár sok községnek, így többek között GeresdneK. és Püspöklaknak is meg­ígérte, hogy helyben veszi át a cukorrépát. Ez csu­pán hitegetés maradt és a két község — a várás rr :att sok időt veszítve — megkezdte a szállítást a i7 kilométerre lévő vasút állomásra. A fogatok hosz szú időn keresztül kimon­dottan csak ezt végeztéit. Kevés a járás gépállomá­sain a vontató, nem győz­ték a szállítást. A mun­kák összetorlódtak. — A pécsváradi gép- á.lomás már két hete mélyszántást végez, sorol­ja tovább, — ugyanakkor a marázai tsz-nek még ve- •őszántása sincs. Mindez, azért, mert nem irányit ják megfelelően a rendel­kezésükre álló erőgépeké-. — Már szeptember kö­zepétől október 15-ig ígér­gették a járásnak, hogy tóbbszáz mázsa tisztított vetőmagot kap. Vártak rá. oo nem érkezett meg és ig<- 20-án kénytelenek vo.- 'ak lemondani róla. Vállalták még, hogy őszi vetésüknek 45—50 százalékát keresztsorosan vetik. Eddig 40 százalék keresztsoros vetésük van, de meglesz a többi is. Végre egy pont, amü megvalósítottak. Novem­ber 28-ra vállalták, hogy készen lesznek az őszi trá­gyázással, — már október 20-ra 100 százalékban el­végezték, őszi mélyszán­tásuknál ugyanez a határ­idő, eddig negyed része készült el. Nagymértékben hátrál­tatják a járás kukoricabe- gvűjtését: Máriakéménd, Monyoród. Szellő és Ké­kes d. Ezek a községek még tíz százalékra sem tettek eleget kötelezettsé­geknek. , Burgonyánál, és napra­forgónál is leiárt a vállalt határidő, október 25-én. burgonvából 84, naprafor gótól 97 százalékra telje­sítették vállalásukat. Bur- acnyabeszolgáltatásból na­gyon vissza/naradtak: Mo­nyoród 4. Ófalu 13, Lo- vászhetény 14 százalék­ban tett eleget állam iránti kötelezettségének. Október 25-ig sertésből 60, vágómarhától 92, to­jásból 92 és baromfitól 53 százalékra teljesítették ígéretüket. összegezve az eddigie­ket: a pécsváradi járás tervezett, de nem minden­ben teljesítette vállalt kö­telezettségét, bár kétség­telen, hogy a felsorolt esetek hátráltatták a já­rást a terv teljesítésében. Ezektől eltekintve is jóval többet teljesíthettek volna adott szavukból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom