Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-29 / 257. szám
DUNÁNTÚLI V/IÁC PBOLETÁBJA! ECYEíÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Egyetemi aktívaülés az építők „Rózsa Ferenc“ kultúr- otthonában (1—2—3. o.) — A Pécsi Bőrgyár ma befejezi ötéves tervét (3. o.) — A tanácsválasztás hírei (3. o.) — üzemi ötlelnap Hidas-bányán (3. o.) —Gyors- ; lista a Második Békekölcsön V. sorsolásának harmadik napjáról (4. o.) — Emlékek (4. o.) M D P B ARAIM VÁM EGYEI B I ZOTT S A'GA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ARA SO FILLER PÉNTEK, 1954 OKTOBER 29 Gyorsítsák meg a bűzavetést a mohácsi járásban! Egyeíemi aklíiaiiléi az építők ••Rozsa Ferenc** knlíiírotthonában Az őszi árpa, rozs megyénkben már több helyen zöldéi. A búza vetése a befejezéshez közeledik. Dolgozó parasztjaink többsége — minden percet, minden órát kihasználnak, különösen az utóbbi napokban — szántanak, vetnek, hogy jövőre bő termést arathassanak. A mohácsi járásban azonban az utóbbi napokban vajmi keveset haladtak előre a szántási, vetési munkálatokkal. Miért? A járás szakemberei, a járási tanács mezőgazdasági osztálya, a községekbe kihelyezett agronómusok nem tettek meg mindent a vetái meggyorsításáért. Foglalkoznak ők mindennel (tanácsválasztással, kuko- ricaméréssel, különböző napszámos munkával) csak éppen a vetést hanyagolják el. A járási mezőgazdasági osztály fő- agronómusa, Fortilly Antal elvtárs nem sokat tud mondani, hogy m történik a járásban, hogyan halad a vetés! Egy héttel ezelőtt volt kint utoljára a határban, azóta ki sem mozdulhatott a városiból. A tanácsválasztásokkal van elfoglalva. Nem különb a helyzet a községekben lévő agronómusoknál sem. A dunaszekcsői agronómu% Katona Árpád, ahelyett, hogy a vetéssel törődne, előregyártott gerendákat szállít a bátai állomástól az Iskola építéséhez. Ugyanekkor a határban 1130 hold föld vár a búza vetésére Dávid Sándor mezőgazdasági előadó Homorúdon a részes kukoricát gyűjti ‘be az apaállatoknak, holott vetni kellene, mert vissza van még több mint 700 hold föld, ahová őszibúzát akarnak vetni. Ez csak egynéhány példa a mohácsi járásiból, de lehet sorolni azoknak a szakembereknek a számát a járási tanácstól kezdve a községi tamácsdkig — akiilk talán nem is a saját hibájukból — keveset törődnek az ősz5 vetéssel. A jövő évi bő termés biztosításának másik fontos tényezője a gépállomásokon múlik. Erre sem lehet azt mondani, hogy a mohácsi járás gépállomásai mindent elkövetnének a búzavetés meggyorsításáért. A bólyi gépállomás rendelkezik megyénkben a legtöbb erő- és munkagéppel. Tizenhat harmincsoros gépvontatásu vetőgépük, ezenkívül két hármas kapcsolt-gépük van. Még is szeptember derekától mostanáig 1330 hold árpát, rozsot és bűzét vetettek el, azaz az őszi vetéstervüknek csak egyharmadát. Mi ennek az oka? Több termelőszövetkezetiben — a maisi Táncsicsban, a boriádi Egyetértésben és a nagynyárádi Dózsában vetésterület hiánya miatt állnak már napok óta a gépek. Szerdán például egyetlen egy gép sem vetett a 18 közül, mert Gyenis Jenő vezető agronómus szerint „nem lehetett vetni egész nap’1. Nézzék csak meg jobban, — biztosan lehet! A tanács iránvításával jól halad az őszi munka Lány csókon Lánycsók község és termelőszövetkezete soha sem tartozott a rosszak közé. Most a vetési munkák döntő napjaiban is — a mohácsi járás töfo. bí községéihez viszonyítva — azt mondhatjuk róla, hogy jó. Még szép-, temlber közepén megtörtént a vetőmagcsere. Azután kisgyűléseken ismertették a község vetéstervét. A napokban folyó jelölő kisgyűléséket is felhasználják a vetés propagálására. A bólyi gépállomástól három traktort kértek az őszi munkák gyors elvégzéséire, ebből kettő a községi gazdáknak dolgozott. Barsi Mihály, a község agronómusa állandóan a határt járja és ellenőrzi a traktorok munkáiéit minőség szempontjából. A parasztok megszerették a gépi munkát és örömmel szántainak géppel ment jó munkát végeznek a bólyi gépállomás traktorosai. Ezt tette a tanács! Mit tett eddig a község dolgozó parasztsága? A fed. emelt 630 holdas vetéstervükből 450- et elvetettek. A lánycsóki gazdákban megvan a munikalehdület, ez megmutatkozott abban is, hogy azokon a kukoricával elvetett területeken, amelyekbe gabona kerül, mér készen van a törés és a szárvágáis. Sclkiban már a búza is benne van. Jó munkájuk elismeréséül megérdemlik a dicséretet: Gaál János, a termelési bizottság elnöke, aki október 18-ra végzett a vetéssel, ifj. Szűcs Imre, aki már 10-re befejezte a vetést, Takács Károly és Horvá.th Mátyás, akik szintén időben elvetettek és azon felül Takács Károly 10, Horváth Mátyás pedig négy és fél kataszteri holdat vetett el olyan gazdáknak, akik nem rendelkeznek fogattal. Mennyit vetett el a lánycsóki Csillag tsz? Felemelt vetéstervük 121 kh„ ebből keddiig 70-et elvetettéit, nem is akárhogyan: vetésterületük 80 százalékát kérésztsorosan. Jól halad itt a munka, mert jó a szervezés, az irá nyitás. Lánycsókon a termelőszövetkezet ás a község dolgozó parasztjai jól dolgoznak és ígéretüket valóravált- ják: még e hónap végére beíejezálk a búza vetést Lánycsókon. A Hegyei Begyűjtési Hivatal je'enti Az őszi kapások begyűjtésében ok- I a mohácsi járás vezet, tóber 2(H jelentés szerint továbbra is | Kukorica Napraforgó Burgonya Járás: rangsor: százalék: rangsor: százalék: rangsor: száz; Mohácsi 1. 73.6 1. 92.7 1. 94.1 Pécsi 5. 31.7 6. 67.2 5. 58 7 Pécsváradi 2. 49.7 3. 85.6 4. 70.3 Sásdi 3. 43.9 4. 72.8 3. 76Sellye! 8. 20.8 5. 68.1 8. 46.9 Siklósi 6. 26.7 7. 67.1 7. 54.Szigetvári 7. 22.6 8. 61.7 2. 82.5 Villányi 4. 42.1 2. 87.5 6. 57.2 Pécs város 1. 79.9 1. 101.2 2. 47.5 Mohács város 2. 68.2 2. 95.4 1. 130.5 Baranya megye 38.5 74.3 69.6 Nemcsak gabona, állat- és állati termékek példás teljesítésében, hanem az őszi kapások beadásában is élenjárnak: Varga Antal, Szabó József 15 holdas, G. Tóth Lajos 10 holdas (az 19Ö5. évi barcimfibeadásukat is 30%-ban teljesítették) drávapalko- nyai dolgozó parasztok és Jafcsa József, Benkő György drávaszabolcsi dolgozó parasztok. Berta Sándor hétholdas gordisai dolgozó paraszt versenyre hívta ki Koromér Sándor hatholdas dolgozó parasztot, hogy határidőben teljesíti mindenből beadását. A vállalást becsülettel teljesítették. Matty községben Gyúró János II holdas dolgozó paraszt az egészévi beadásának még október 7-ón eleget tett. Siklós községben Fábián Sándor 11 holdas dolgozó paraszt a begyűjtési állandóbizottság elnöke a mezőgazda- sági munkában, termelésben és beadásban példát mutat a községnek, de az egész járásnak is. Aktívahálóza- tot szervezett és ennek keretében komoly nevelőmunkát fejt ki az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítése érdekében. Földjeit mindig jól előkészíti a vetésre és a növényápolása munkáikat is határidőiben elvégzi, így bőséges terméséből köny- nyen be tudja adni, ami az államé. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tudományos és kulturális osztálya, a budapesti párt- bizottság, valamint az egyetemi pártszervezetek csütörtökön délután egyetemi aktívaülést rendeztek az építők Rózsa Ferenc kultúr otthonában. Az aktívaülés elnökségében helyet foglalt Farkas Mihály, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára, Erdey- Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Andres Erzsébet, az oktatásügyi miniszter első helyettese és Béréi Andor, a Központi Vezetőség tagjai, Kónya Albert, a Központi Vezetőség póttagja, Gosztonyi János és Hollós Ervin, a DISZ Központi Vezetőségének titkárai, Kovács Antal, a DISZ budapesti bizottságának első titkára, Chol- noky Tibor, az Építőipari Műszaki Egyetem rektora, Fogarasi Béla, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Gillemot László, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, Páter Károly, az Agrártudományi Egyetem rektora, Tamás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Gegesi-Kiss Pál, a Budapesti Orvostudományi Egyetem dékánja, valamint az egyetemi ifjúság számos képviselője. Az aktívaülést Kovács István nyitotta meg, majd Farkas Mihály emelkedett szólásra. Farkas Mihály elvtárs beszéde — Tisztelt Elvtársak! — Csak üdvözölni lehet hogy egyetemi ifjúságunk mind fokozottabb érdeklődést tanúsít mindaz- iránt, ami hazánk politikai, gazdasági és kulturális életében történik. E növekvő érdeklődés mutatja: egyetemi hallgatóink mind jobban felismerik, hogy szabad népünk fiatalsága nem lehet közömbös az ország és népünk fejlődésének egyetlen fontos kérdésével szemben sem. — Ifjúságunk joggal teszi fel a kérdések sorozatát, mi miért történik, látni akarja az összefüggéseket meg akarja érteni a különböző párt- és kormányhatározatok szerepét, értelmét, tisztán akarja látni nemcsak a ma kérdéseit, de. a jövőt is. — Sajnos, egyetemi ifjúságunk kérdéseire eddig nem adtunk kielégítő választ, ami megnehezítette a tájékozottságát és elhomályosította világos látását. Ezen feltétlenül változtatni kell! Ha valakinek joga van kérdéseket feltenni a. különböző eseményekről felvilágosítást, magyarázatot kérni az a fiatalság! A párt- és DISZ-szervezetek, de a párt és az állam vezetői is kötelességüknek ke’l hogy tartsák választ adni a fiatalság kérdéseire, mert ezzel is hozzájárulnak ahhoz hogy tudást-szmrjaző és a fedőd és ösezefö «r^ése'n«k megértését kereső fiataljaink helyesen lássanak. — Mai egyetemi hallgatóinkat az épülő szocialista társadalom neveli már. Persze hazánk még az átmenet — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet — korszakaiban él. tehát forradalmi korszakot él át Ez az átmeneti korszak rányomja a bélyegét eceteim hallgatóink gcndol- kocre.'ra és magatartására is. A ré gi és az új, a születő és az elhaló az egyetem falai között Ls szemben áll és harcol egymással. — A régi. a kapital ista-reakció1: nők nem adták fel a harcot és az ’gyetemí hallgatók között is igyekeznek kiépíteni hadállásaikat. Azon. hogy ezt az csztáilvellons-b? megkísérli, nincs mit csodálkozni. az osztályharc logikája. Ebben a harcban a mi egyetemi ifjúságunknak helye természetszerűen az ú.i mellett a munkásosztály, a dolgozó nép oldalán van. Nemcsak azért mert a mi főiskolai hallgatóink túl nyomó többsége ma már a dolgozó nép fiaiból és leányaiból kerül ki hanem azért is, mert a mi úi értelmiségünknek a mi jövendőbeli mérnökeinknek és orvosainknak, tudósainknak és művészeinknek csak a szocialista Magyarország felépítése ad nagy, lelkesítő perspektívát. Az egyetemen dolgozó kommunistáknak, a pártszervezeteknek, a DISZ-szervezeteknek nagy feladata, hogy a fiatalság dicsőséges forradalmi tradícióit éb- rentartva nemcsak meggyőzően tudatosítsák a hallgatók között a népi demokrácia rendjének, a szocializmus építésének történelmi szükségszerűségét és egyedüli helyességét, hanem az is, hogv az egyetemek és fő’skolák diákjait megnyerjék a mi nagy építőmunkánk aktív támogatásának az abban va'ó cselekvő részvéteinek a szocialista Magyarország ügyéért való harcos kiállásnak. Az egyetemi párt. és DlSZ-szer- vezetek ebben a munkájukban elértek egyes olyan eredményeket, amelyekre méltán lehetnek büszkéié. Nem felejtjük el, hogy sokezer munkás és paraszt hallgató vasszorgalommal küzdötte le a hiányos előképzettségből fakadó nehézségeiket és kiváló -redménnyel végezte el. vagy végzi most el egyetemi tanulmányait. A főiskolai fiatalok ezrei vettek lelkesem részt a sztál in vár ősi építőmun- kában. az árvíz elleni védekezésben; nem fér kétség ahhoz, hogy a mi ’gyetemeimk és főiskoláink ifjúsága n népi demokráciát magáénak érzi, azzal elválaszthatatlanul összeforrt. Ennek ellenére nem lennék őszinte és nem cselekednék a kommunista bírálat és önbírálat szellemében, ha nem mondanám meg itt nyíltan, hogy az új és régi között folyó harc egyetemi frontján a főiskolákon is folyó osztályharcban vannak kedvezőtlen. egyáltalán nem kívánatos és nem is természetszerű jelenségek. Az ellenséges, régi, elhaló ideológiai áramlatok, nézetek sokszor behatolnak a mi főiskoláinkba anélkül hogy kellő ellenállásra találnának, sőt mi i&bb, a „demokráciára“ hivatkozva bizonyos szabadsághoz is jut az el- 'en.ságes nézetek terjesztése a sokszor gyanútlan, tapasztalatlan munkás-paraszt származású hallgatók között is. Ezt mutatja, hogy az egyetemeiken is főiskolákon dolgozó kommunisták, a párt- és ?. DISZ-szervezetek ez- 'deig még nem tudták úgy megvalósítani az ifjúság kommunista szel- 'emibem való nevelését, ahogy azt ölük elvárja a párt. ahogy azt megkívánja a népi demokrácia érdeke. Márpedig ■a kommunista elvi szilárdság és harcosság új értelmiségi ifjúságunk he’yes vevelésének alapvető követelménye az egyetemeken. Az elvhűség, a harcos helytállás, a Tél tudatos optimizmus mindig is az den járó fiatalság legszebb erényeihez tartoztak és a tapasztalat azt mutatja, hogy nincs semmi ok annak feltételezésére hogy azok az erények kivesztek volna a mi egyetemeink és főiskoláink fiatal kommunistáiból. Mivel magyarázhatjuk mégis, hogy a kommunista és aászis- ‘a egyetemi hallgatók között sajnos, eléggé gyakran taláhúzhatunk az elvi gyengeség, a nem kielégítő har- cosság, a sötét pesszimizmus jeleivel? Azt hiszem, hogy ezeknek a gyem geséigeknak a két legfontosabb forrása: egyrészt az elmúlt tíz év hatalmas eredményeinek lebecsülése, másrészt a mi népi demokratikus életünkben mutatkozó nehézségek, hiányosságok és hibák megnemérté- se, helytelen felfogása, ami megtalál, ható nemcsak a főiskolai diákság széles köreiben, hanem gyaíkran a kommunista egyetemi hallgatók között is. Engedjék meg nekem hogy emlékeztessem önöket arra. hogy mialatt elvégezték a középiskolát és elkezdték, vagy tovább folytatják egyetemi tanulmányaikat, átalakult az egész ország, létrejött és megerősödött népünk hatalmas munkája és harca eredményeként az új népi demokratikus Magyarország. A felszabadulás idején, ezelőtt tíz évvel, egyetemi hallgatóink nagyrésze még gyermekkorát élte. Sokan akikor még álmodni sem mertek arról, hogy megnyílnak előttük az egyetemek kapui. Az új demokratikus Magyarország fejlődésével és erősödésével fejlődtek és erősödtek önök is ennek eredményeként önök nemcsak egyszerű egyetemi hallgatóknak tartják mag iára t, hanem mind erőteljesebben érzik, hogy új, épülő szocialista társadalmunk parancsnoki karának utánpótlását alkotják és tanulmányaik befejezése után felelős munka vár önökre új életünk építésében. Kérdem én — elvtársak., .— nem tükrözi-e az önök fejlődése is szabad hazánk, épülő új társadalmunk egyik legszebb vívmányát és eredményét? Akii ezt nem veszi észre, vagy tagadja, az nem Látja a fától az erdőt és azt a hatalmas fejlődést, sőt mi több, azt a merész ugrást, amelyet hazánk az elmaradottságból a haladás felé, népünk az edesett- ségből a jólét felé vezető úton megtett. Vannak olyanok, akik unalmas témának tekintik, ha az elmúlt történelmi eseményekben gazdag tíz év hatalmas eredményeiről hadiénak beszélni. Az elért — népünk életében új történelmi korszakot megnyitó — eredményekkel szembeni közömbös magatartásban népünk hatalmas alkotásának, pártunk nagyszerű harcának megengedhetetlen lebecsülése rejtőzik. Ezek az eredmények vérrel vannak öntözve. A szovjet nép fiainak vérével, akik a dicső Szovjet Hadsereg saraiban felszabadították függetlenségétől megfosztott hazánkat és elnyomott népünket. Ezek az eredmények népünk tízéves szorgalmas munkájának gyümölcsei! Nem köny. nyen születtek ezek az eredmények. Kemény és nehéz tíz év munkája áll ez eredmények mögött! Emlékezzenek csak arra. hogyan álmodoztak népünk leghaladóbb gondolkodói és vezérei, Kossuth, Petőfi, Széchenyi az iparról, a földről, a szabadságról és a függetlenségről. legjobbjaink álmai, merész, jövőbelátó terved nem tudtak testet ölteni — álom, ábránd maradt, mert népünk szolgasorsban szenvedett, mert a rabság bilincsei megbénították népünk hatalmas erejét. És íme, a szabadság tíz éve alatt népünk tudása, szorgalma, alkotó készsége messze túlszárnyalva, valóraváltotta nemzeti nagyjaink legmerészebb terveit Is. Az eredmények lebecsülése mögött a szabadság lebecsülése húzódik meg. — Márpedig a szabadság egy nemzet számára a legdrágább kincs, anél. kül a nemzet nem nemzet! A jelenkor magyar fiatalságának történelmi küldetése, hogy úgy készüljön fel az életre, hogy amikor át kell majd vennie a szabadság, — épülő szocialista társadalmunk megőrzését és továbbfejlesztését, szabadságharcaink dicső hagyományaihoz és bátor vezetőihez méltóan nemcsak napsütéses, de viharos időkben is megállja a helyét. Pártunk és kormányunk mélységeden bízik abban, hogy ifjúságunk, egyetemi hallgatóink ebben a szellemben készülnék fel az életre, és ezért a jövőben még több gondot fog fordítani az ifjúság nevelésére. Népünk tízéves harca és hatalmas építőmunkája eredményeinek értékelésénél sokaikat megtéveszt az, hogy új életünk építésében átmeneti nehézségek és néha elég komoly nehézségek is vannak, hogy hazánk és népünk felfelé való ívelésében visszaesések is mutatkoznak, hogy népünk életében bizony még számos hiányosság, megoldatlan probléma van. (Folytatás a 2. oldalon)
