Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-05 / 211. szám

2 N A P C ö 1954 SZEPTEMBER 8 „Fclkészűlnnk a télre66 A IV. Bányásznap ünnepi műsora Reggel hat órától a bányászzenekar zenés ébresztőt ad a bányatele­peken. Fél tízkor gyülekezés a Hősök-terén az ünnepi nagygyűlésre. A nagygyűlés 10 órakor kezdődik a Puskin kultúrház kerthelyiségében. A Himnusz eléneklése után, Vereckei Lajos elvtárs, a tröszt igazgatója üdvözli a bányászokat, majd központi előadó mond ünnepi beszédet. Utána sor kerül a kormány-, miniszteri kitüntetések, a sztahanovista oklevelek átadására és ünnepük a 25—40 éve dolgozó bányászokat. Dél­után sportműsorokat rendeznek. Este hat órakor kultúrműsor lesz a Puskin kultúrház kerthelyiségében. Az előadást az úttörő zenekar nyit­ja meg, majd az újhegyi színjátszó csoport előadja a „38-as szélességi folttól délre“ című színdarabot. Népitánc, énekszám az újhegyi és sza­bolcsi színjátszócsoportok előadásában. Este hét óra után éjjel egy óráig tánc a kultúrház kerthelyiségében. Pécsbányán, Vasason hasonló a bányásznap programmja. Minden kerület bányászai résztvcsznck az ünnepi nagygyűlésen. Délután kul­túrműsor, tánc. A Vendéglátó Vállalat és Népboltok biztosítják az ital- és élelmi­szerellátást. A bányásznap ünnepi műsora Komlón Reggel hat órakor zenés ébresztő. Kilenc órakor felvonulás a bel­városi szabadtéri színpadhoz, ahol délelőtt tíz órakor megtartják az ünnepi nagygyűlést. Az ünnepi beszédet Mekls József elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja, a SZOT elnöke mondja. Délután sport- és kultúrműsorok lesznek. Az előadások ketórán- ként váltakoznak. Két órától vizipoló és úszóversenyek, négy órakor birkózás a strandon, öt órától tornabemutató a szabadtéri színpadon, Hét órától ugyancsak itt kultúrműsor lesz, a Somogymegyei Népi Együttes, a „Május 1“ Kultúrotthon központi csoportja és a legjobb üzemi csoportok részvételével. Este kilenckor kezdődik az utcabál a Kossuth téren. 54 csilfle szén! Gerő elvtársnak a „Szabad Nép*' augusztus elsejei számában megjelent cikke komoly figyelmeztetés a Kom­lói Szénbányászati Tröszt műszaki és fizikai dolgozói számára is. Az orszá­gosan augusztus elsejéig jelentkező ."00 ezer tonnás lemaradásból a kom­lói tröszt tartozása 17 ezer tonna. Ez az adósság augusztusban tovább nö­vekedett. Az elmúlt tél tapasztalatai azt igazolták, hogy a kellő fel nem ké­szülés esetén a termelés elé a téli időjárás súlyos akadályokat gördít­het, s ez a széntermelés csökkenésé­hez vezet. Éppen ezért a tröszt vezetősége olyan tervet dolgozott ki, amely­nek megvalósítása biztosítja, hogy csökkenthessük adósságun­kat s emellett folyamatosan ha­ladhasson a téli időjárás viszon­tagságai mellett is a termelés. Komoly segítséget nyújtott már ezen a téren a kormányzat is. Lét­számhiányunk csökkent és bízunk abban, — felettes hatóságaink közlé­se alapján, — hogy szeptember hó­napban a további létszámhiányunk is megszűnik. A tervezettel megegye­ző, illetőleg az azt megközelítp Lét­számmal már módunk lesz. arra, lrogy a nyári hónapokban elhanya­golt feltárási, elővájási és fenntartá­si. munkálatainkat tervszerűen, sőt az eredetileg tervezettnél valamivel erősebben tudjuk megtelepíteni. A telepítési tervszerűséggel biztosítani akarjuk azt, hogy a téli hónapokra, novembertől kezdődően rendelkezé- • sünkre álljon az a frentfejtéái, ille­tőleg fejtési homlokhossz, amelyet a szakmai tervünkben megterveztünk. Az üzemben lévő frontfejtésekhez megfelelő hcmlokhosszú tartalékfej­tésről is gondoskodunk, amely a tar- talékfejtési homlekhossz az összfejté- sek 20 százalékát teszi ki, Ezzel akar­juk elkerülni azt, hogy egy-egy tö­megtermelő munkahely váratlan el- meddülése, esetleges tűz miatt ki­esése ne érjen bennünket felkészü­letlenül. A Komlói Szénbányászati Tröszt Kossuth-aknai üzemeit idáig a mun­kahelyek rendkívüli meleg volta jel­lemezte. Ma már ott tartunk, hogy egészen kevés számban vannak olyan munkahelyeink, ahol a leve­gő hőmérséklete meghaladja a 30 fokot. A 30 foknál azonban nem akarunk megállni, hanem a fenntartási munkák tervszerű vitelével, azzal, hogy fejtési lég­vágatokat a megengedett szelvé­nyen felül tartjuk, arra törek­szünk, hogy az átlagmunkahelyi hőmérsékletünk a 27 fokot ne. haladja meg. Ezzel kettős eredményt akarunk el­érni. Egyrészt, hogy javuljon a le­vegőellátás, másrészt, javuljon a fej­teljesítmény. Kossuth-aknai üzemeinkben az el­múlt időszakban széntermelésünk­ahol a fejtési üreget isaaphomokkal töltöttük meg. Ennek ellenére az ed­múlt télen nagyon sok fejtésünket kellett leállítani, vagy' pedig kis lét­számmal telepítettünk, mert nem tud­tuk biztosítani az iszapoláshoz szük­séges homokot. Hogy ez a hiba a jö­vőben ne fordulhasson elő, gondos­kodnunk 'kell arról, hogy az év hát­ralévő napjaiban mintegy másfél hó­napra . elegendő tartalékhomokot gyüjtsünk össze, az iszapolóállomá- sok közvetlen közelében. Itt termé­szetesen figyelembe vesszük azt, hogy az elkövetkező hónapokban Lszapolásos műveléssel szándékoztuk kitermelni az előirányzott szónmeny- nyiség mintegy 26 százalékát. A bányából kik,erülő meddő szállí­tása és annak csillékből való kiürí­tésé komoly problémát okozott a múltban^ még.. a nyári hónapokban is, nem beszélve január-februárról. A földalatti szenettermeiő munkahe­lyekről kellett a dolgozókat a kül­színre beosztani, csak azért, hogy a meddőt ki tudjuk önteni. Folyamat­ban vannak már részint beruházási, részint üzemi munkálatok, hogy a meddő-döntésnél is megteremtsük a téli időszakra a biztos munkalehe­tőségeket: egy meddőtörő berende­zést és egy nagy kötélpályát létesí­tünk olyanformán, hogy ezzel az itt foglalkoztatott létszámunkat 80 fő­vel csökkenthessük. Az itt felszaba­duló munkaerőt elsősorban a szén- termelésben akarjuk foglalkoztatni. A sürített levegővel való ellátás megjavítására még a téli hóna­pok beállta előtt üzembehelyez­zük a III-as aknai turbókom­presszort. Pécs város tanácsa szeptember 4- én tanácsülés keretében tárgyalta meg a tanácstörvénytervezetet. Ta­más József vb. titkár ismertette, hogy az új tanácstörvény-tervezet­ben melyek azok a paragrafusok, amelyek lehetővé teszik, hogy a ta­nács eddigi munkájában megmutat­kozó hibákat a jövőben elkerüljék. A tanácstörvény-tervezethez szá­mos tanácstag szólt hozzá. Tancsik Lajos bírálta a tanácsot azért, hogy őt. tanácstagi . beszámoló megtartá­sára semásem a saját üzemébe osz­tották be, hanein mindig más hely­re. így az üzem dolgozóinak, akik őt megválasztották, nem számolha­tott be a tanácsban végzett munká­járól. Gavallér Györgyné, a városi ta­nács pécsbányatelepi irodájának vezetője, keveselte a vb. tagok lét­számát, mert a legalsó határt csak három személyben állapították meg. Javasolta, hogy a vb. tagok létszá­ma legkevesebb 5 legyen. Azt kí- tanácstörvény Ennek segítségével a Jelenleg termelt levegő mennyiségét 30 százalékkal növeljük, így elérjük azt, hogy meg­felelő körvezetékek beépítésével bá­nyáink minden egyes pontján a sű­rített levegő nyomása meghaladja legalább a négy és fél atmoszféráit. Az eddig felsorolt intézkedések majdnem kizárólag azt célozzák, hogy beruházási létesítmények befejezésé­vel adjunk biztos alapot a télre való felkészülésnek. Ezen túlmenően a műszaki fejlesztés területén is meg akarunk valósítani több elgondolást, mellyel -növelhetjük a termelést. Az An.na-aknán a millszekunaos rob­bantással ió eredményeket értünk el. A munkahelyek havi átlagos előre­haladási sebessége itt 30 százalékkal nőtt. Ezt az eredményt másutt is el akarjuk érni. Intézkedési tervünkben nem feledkezünk meg az emberekről sem. A téli időjárás viszontagságai ellen a melegedők építését már megkezd­tük és remélhetőleg az idén már nem jutunk abba a helyzetbe, ami­ben az elmúlt évben voltunk. Ja­nuárban és februárban nem tudtunk dolgozóinknak megfelelő mennyiségű és minőségű védőruhát biztosítani. Ma már raktárban tároljuk a téli védőruhák legnagyobb részét, hogy azokat a hideg iaő beálltával ki tud­juk osztani. A felsorolt műszaki in­tézkedéseik megvalósítása kétségte­lenül közelebb juttat bennünket ah­hoz a célhoz, hogy teljesítsük trösz­tünk évi széntermelési tervét. Pozsgai Károly főmérnök, Komlói Szénbányászati Tröszt. mondja ki, hogy nemcsak a tanács­tagok, hanem a vb.-tagok is köte­lesek fogadó-órát tartam. Vida Andrásáé hozzászólásában azt kérte, hogy az új tanácstörvény pontosan szabja meg a tömegszer­vezetek egymáshoz való viszonyát. Mondja ki azt is, hogy a vb.-tagok hányszor kötelesek fogadó-órát tar­tani és hogy a tanácstagok mennyi idő alatt kötelesek a választóik ál­tal felvetett problémáidra válaszol­ni. Dr. Kocsis Mihály, a Pécsi Jog- és Államtudományi Egyetem dékán­ja javasolta, hogy az új tanácstör­vény intézkedjék a póttagokról is, illetve választókerületenként egy póttagot is válasszanak. Megemlítet­te, helyes lenne, ha a tanácsta­gok aktíva hálózatot tudnának ki­építeni maguk mellé. Dr. Méhes Gyula, egyetemi tanár külön üdvözölte azt az intézkedést, hogy a tanácsnak az alá nem ren­delt szervek ügyeibe is joga lesz beleszólni. 54 csille szén! Ercv lettek figyel­mesek Szabolcs-bámya Béke-aknáján. Nem volt hiáfoavailó a csodálkozás, mert négy dolgozó termelte ki ezt a szenet pásztán. Hock Jenő csapatát dicséri ez a kimagasló eredmény. Az előírt 5.3 csillés fej teljesítmény he­lyett több, mint 13 csille szenet ter­mel fejenként. Lelkesedésük és jó munkájuk nyit­ja az, hogy a bányásznapot méltóan akarják megünnepelni. A csapatban dolgozó két csillés is vájármunkát végez, ha úgy kívánja a helyzet. A műszakot azonnali termeléssel kez­Pénteken reggel Baranya nyolc vasútállomásán kezdték meg az or­szágos mezőgazdasági kiállításra szánt kiváló tenyészállatok vagonba rakását. A pécsi állomás teherpályaudva­ráról többek között Szabó Gyula dik, nem pedig evéssel, fa-beadással, ürescsil le-b iz toritússal. Ha Hock elv- társ termel, akkor Kálmán Sándor, a másik vájár biztosít, vagy meg­fordítva. A csapatvezető azt is be­osztja, hogy ki mikor étkezzen, ez­zel biztosítja a fejtés egyenletes terv- teljesítését. Most újabb elhatározás érlelődött a csapat tagjaiban. Az ünnep után még fokozzák eredményüket, megér­tették a párt figyelmeztetését: az országnak, több szénire van szük­sége! Pécs-kertvárosi dolgozó paraszt két koca- és két kan tenyészsüldőjét in­dították útnak a kiállításra. A jókül­lemű, kiválóan fejlett, öthónapos fe­hér hússertés-süldők legszebb egye- del Szabó Gyula törzskönyvezett anyakocája 13 malacának. nek csak mintegy 13 százalékát ad­tuk olyan fejtési munkahelyekről, vánta, hogy az új Beadási kö'eiezetlsége teljesítése óla tik mint 110.000 forint a szabadpiaci jövedelme a bari Uj Élet tsz-nek A foári Uj Élet tsz harmadik éve Bara­nya begyűjtésben élen­járó tsz-e. A tsz tag­sága már több, mint egy hónapja teljesítet­te az állammal szem­ben fennálló minden kötelezettségét. Azóta többek között 15 hízottsertést vittek a közeli dunaszekcsői és a helybeli piacra sza­bad értékesítésre, több falubelinek pedig hí­zónak való malacot ad­tak el. Eddig csaknem 114 ezer forint a sza­bad forgalomban érté­kesített áruért kapott jövedelmük. Az évvé­géig — amellett, hogy a jövő évi beadásra már most biztosítják a hízóanyagot — még 35—40 hízó eladását tervezik. Ez legalább 230 ezer forintot jelent a termelőszövetkezet tagságának. Megvitatták a tanácstörvény tervesetét Útnak indították Baranya leskiválóbb tenyészállatait az országos mezőgazdasági kiállításra Ott kezdődött nagy éjszaka, amikor Hámori Viktor bányames­ter meeaóta az utasításokat az aa- nászirodában a 12 órás műszakra. — A lámpák utánpótlása a meg­beszélés alapján történjék. A töké­letes biztosításra meg éppen az elő­relátható nagy versengés miatt van szükség—+'aia,ite b^ a rövid e i * g P “' - tást. — És figyelembevéve az el­mondottakat, elvtársak, minden erőt bele István-akna becsületéért. Morajlik a nagycsarnok, a folyosó kon is rengetegen vannak, egészen az aknáig. Itt-ott összedugott fejű csoportok még pvv röv’d moc,beszQ- lést tartanak. A Rózsa-brigád is vá­rakozik, később kerül csak rájuk a sor. ők az első szintre mennek. — Németh György az öt vájár egyiké megszólal: — Mielőtt eljöttem hazulról, mond ta a lányom. — „Csak úgy dolgozz megint, apa hogy mint tegnap, szom baton újból zenés köszöntőt kapjál. — Hát ha elérjük délelőtt 10-ig a 250 csillét, akkor biztosan lesz zene. Annyit volna ,ió..: — mondja vájár­társa Inhoff János. — Meg is lesz az — vág bele Né­meth Lajos. — Mindenesetre rajtunk nem fog múlni, főleg amilv°n ked­vünk és erőnk van ma. Felkészül­tünk mi alaposan erre az éjszakára. Tcycrv Jur*5 V»Á nc,\? b •'wó tí».á.%0­ssn Reisz János vállára csap. Leszállnak. Alig telik el- 10 perc és máris ott vannak a körvácsfon. főkeresztvágaton. maid attól inhhm .forduló 11-es afapvápaton és kijáró gurftón keresztül a feitésben; Nagyszerű szép fejtésük van. De amié ez ilven jó lett, mennyi alapos munka kellett ide?! Már mindenki mozog, tesz-vesz Németh Gvörev, társával a feités al ján két csúszdát rak be. maid rend­behozzák a tömlőket. Felkészülnek. Utána már csak neki a szénnek. Még nem is végeztek az előkészüle­tekkel, a mindig vidámkedvű, ala­csonytermetű, de a bányászatot szén vedéíyesen szerető Németh György máris türelmetlenkedik. Egészült a brigád, megindulhat­nának a réselőgépek. De nem indul­nak ... N'ncS sűrített ieveső. Áramszünet — Mint. a fdtötűz, úgy szállnak vé­gig e szavak a 110 méteres fejté­sen. Várni kell... s pár perc múl­va n óra. Szörnyű ilyenkor a vára­kozás. . — De mi a fene van megint ez­zel a levegővel? — méltatlankodik Inhoff János. — Csak ne tartson soká! Pontosan 35 percig tartott. Az elő- vájásnak csövet hosszabbítottak a szerelők. Szinte örömt’iionpásban tör tele ki, amikor már lentről hall iák az áramló sürítettleveeő sistergését. Megszólalnak a réselők. Versenyt búgnak egymással .Inhoff János, a markánsarcú. izmos váiár, hoszo”- káuvos ügyességgel, gyorsan kezeli. Néha megáll kis időre, a tűződesz­kák. n fészke és süve°fa hamar meg találják beivüket Mindenki érzi, ■ nem is ..kelt beszélni róla. ezt a fél­órát beün-7Zák. Ha nem egv óra alatt hát kettő, vagv bárom alatt. P"z- dításKan nines hiány. Arra 1ár ép­pen -Pálkut.i József beiá.ró aknász. — Nem kell kapkodni, csak nvu- godtan és biztosan, ezt a kis időt Úgvis be foaiátoV hozni — mondia. A réselők mintha mérgesebben állandóan és zizopve. csörögve fo­lyik., ömlik lefelé, mint garaf’-'SÍ” fi gabona, a csúszda töréseinél go­molygó porfelhőt hagyva maga után. Úgy zuhog folyton a több mint 100 méteres meredeken végig mintha sohasem akarna megállni. Az Inhoff—Németh vájár-pár fej­tési helyétől. 40 méterre szintén ré­selőgépek zaját hallani tompán és egybefolyóan. Olyan a hangjuk, mint jó messziről a cséplőgép bugása. — Németh Lajos és Reisz János szót­lanul dolgoznak itt. Egyfolytában már két óra hosszat. Mint a bri­gádban mindenki, már ők is behoz­ták a félórát. Szép munkahelyen dolgoznak. Fedüiük tükörsima mint egy feketemárvány szoba mennye­zete., A szén darabokban és sűrűn omlik a réselő alól közvetlen a csúszdába. De még ide is jön szén fejtről, ahol Leia Gyula sem saj­nálja az ereiét. Itt mind egy közös akaraton vannak, egv a cél, azonos a szándék S úgv éifél után fél há­rom óra felé kiderül, hogy még ez sem minden. Értés?eldugult a készlet — hangzik lentről, valamelyik készlet­toló rosszatseítő hnngia. A brigád­vezető mindiárt ott terem — már amennyire a kiáradt csúszda és a mellette felgyülemlett- szén engedi. — Mi az, mit csinálnak a csillé- -«u-a — harsogja a hangja a II. szint felé. — Nincsen üres csille! Jöjjön le Tót1 hrnei I hiirii V 1ior'+t'ol ]\Tot-rt sokára meetudiák az "i hirt. A to­lató lánc .szakadt pl. Ez azt jelenti, hoev leealáiah két-három órán ke­resztül kevés leaz az üres csille. Akárhoev is lesz. ha több — fe­lesleges muntrf't is j gén vei. de a fér­p-tol/n<s nőm jíllh-uE m«fj. ^erv^^r m/Sv rápóioltak egy félórát. Ha nem akar nak lemaradni, alulmaradni, még egv félóra, lehet, hogy még amna: is többet kell behozni. — Most már nem babra megy a játék. Ha. úgy jön, a lehetetlent is megpróbáljuk, — mondja Rózsa elv­társ. — De hogy csüggedjünk? Olyan nincs. —S éppen ma! Pont most. A nagy termelő műszakon.. ; — fakadtak ki az indulatok. A munka pedig megy. Sőt gyor­sabban mint eddig. A por is sokkal­ta nagyobb. Szaggatottan felsírnak a réselők továbbra is, szénhalmdk lrő1nfV'''-,vi1o^ iff íq. nft is alatt. Végig a 110 méteren. Legalább már 30—40 csillére való szén gyűlt ^cjcjr.o. n foá + ó^Ko-n. Most is csi'l!r•vrVnz- dony haladt el a IX. szinten, hosz- szú sor ürescsillével. Viszi minden­felé. A Rózsa brigád csillései is dol­goznak. Van most már csilléjük, de nem annyi, amivel az üresesille hi­ány ideie alatt felgyülemlett szenet elszállíthatnák. Amennyi szenet el­visznek a fejtésből, majdnem annyit termelnek is. Pedig most van csak igazán munka a feitésben. Minden laoát, vagv .kapányi szenet legalább kétszer kell megmozgatni. Van ame­lyiket ötször. De a termelés nem áll mee. azt sem igen lehet látni, hogy csökkenne. — Persze meg kell értenünk — Vj.oq-7fá] V)or>d7t rvf f i fi i.Vl i~\y p ’ÓIM & " zető, aki 30 éve bányász — ahogv mi. úgy mások is a lehető legtöbb csille szenet akariák adni ma éjiéi. Pontosabban mindenki első akar len ni. /fehát rengeteg üresesille kelle­ne. S uevanaVkon iivopVon mén egy láncszakadás is beiön. Ezéri fái az embernek minden nerc. amikor feles leges dupla munkát kell végezni. De közbejöhet akármi, Rózsa Já­nos nem esik kétségbe. Ezzel a bri­gáddal, már nehezebb helyzetben is „kivágta“ magát. Az öl vájár — ahogy ő mondja — aranyat ér, de a többi munkás is megteszi köteles­ségét. El is várja, meg is követeli embereitől. 17 éves brigádvezetői gya korlata alatt bőven volt alkalma meg győződnie arról, hogy rend, fegyelem nélkül a bányában egy percig sem ajánlatos tartózkodni. Sokan emiatt túlszigorúnak tartják, de olyan nincs közöttük, aki ne szeretné Jani bá­csijukat. Meg is érdemli, mert ó is minden ifjú bányászt fiának tekint. Reaqel fél 6 óra. A nyolc órás műszak hamarosan lezárul és jön még egy fél. A bányászlámpákat ki­cserélik. ..Pleméaztették íróinkat“, a bányászok pedig továbbállnak fe­kete frontjukon. Szinte egész István- akna tovább küzd a nyolc órai mun ka után — adósságot akarnak és fog rak is törleszteni. Mindenki korom­fekete, de a kapa, a csákány, balta és réselő nem nyugszik meg a ke­zekben, hisz mindig a „hajrában“ szokott eldőlni az elsőség. Az pedig még visszavan. Ha a Rózsa-brigád nem is végzi azzal az eredménnyel a nagytermelő műszakot, mint amilyennel szerette volna — 250 csillével — azonban szeptember 3-i éjszakai munkájukra még sokáig büszkék lehetnek. Cso­dálatos küzdeni tudásiről tettek tanú sávot. Elárulhatjuk azt is. hogy e1- sők akartak lenni a nagytermelő napi műszakon Ps elsők is lehettek volna. Meg volt hozzá az erejük és szívük, lelkesedésben sem volt hiány hősök voltak ők ezen az éjjelen így is —a széncsata hősei. Wcidinger Vilmos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom