Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-07 / 212. szám

2 NAP E ö 1954 SZEPTEMBER 7 .............. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): A. A. Groml- ko, szovjet külügyxniniszterhelyettes szeptember 5-én fogadta Bohlen-t, az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetét és az alábbi jegyzéket nyúj­totta ál: „A Szovjetunió kormánya szüksé­gesnek tartja kijelenteni az Egyesült Államok kormányának a következő­ket: Pontosan megállapított adatok sze­rint ez év szeptember 4-én vladi- vosztoki idő szerint 19.20 órakor egy „Neptun'* típusú kétmotoros kato­nai repülőgép, amely az Egyesült Ál­lamok légihaderejének jelzéseit vi­selte, Nahodka kikötőiétől keletre, az Osztrovnaj fok térségében megsértet­te a Szovjetunió állami határait. Amikor két szovjet vadászgép kö­zeledett a határsertő amerikai repülő géphez, hogy jelezze: az amerikai re­pülőgép a Szovjetunió határain be­lül tartózkodik és felszólítsa, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjet­unió légiterét, az amerikai repülő­gép tüzet nyitott a szovjet vadászgé­Lonaon (MTI): Az angol külügy­minisztérium szóvivője vaisámap es­te közölte: utasították Nagy-Britam- nia washingtoni, ottawai, párizsi, ró­mai, bonni, brüsszeli, hágai és luxem­burgi diplomáciai képviselőit, tegye­nek határozott javaslatot arra, hogy szeptember közepén Londonban ül­jön össze az EVK tervének meghiú­sulása utáni helyzettel foglalkozó ér. tekezlet. Az ezirányú utasítást Eden külügyminiszter küldte meg az an­gol diplomatáknak. Az értekezletet előreláthatóan külügyminisztert sí­kon tartják meg. A kilenchatalmi értekezletre vonat­kozó angol javaslat új fejleményt je­lent. Mint. ismeretes, az EVK buká­sa után amerikai részről az atlanti tanács összehívását, angol részről ezzel szemben nyolchatalmi értekez­letet javasoltak. Kanada az ameri­kai javaslat mellett szállt síkra. Az angol kormány most az eredetileg nyolchatalmi értekezletre irányuló javaslatot kilenchatalmi értekezletre szóló indítvánnyá bővítette, hogy az értekezleten Kanada is résztvehes- sen. A Reuter jelentése szerint a lon­doni értekezleten megvitatandó két legfontosabb kérdés a következő: 1. A nyugatnémet katonai hozzá­járulás formája, miután a francia nemzetgyűlés elutasította az „euró­pai hadsereget", pekre, A szovjet gépek kénytelenek voltak viszonozni a tüzet, mire az amerikai repülőgép a tenger irányá­ban eltávozott. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra, hogy ez már nem az első eset, hogy ame­rikai katonai repülőgépek megsértik a Szovjetunió állami határait. A szovjet kormány határozott til­takozást jelent be az Egyesült Álla­mok kormányánál a szovjet határ­nak egy amerikai repülőgép által történt újabb durva megsértése el­len, követeli, hogy vonják szigorúan felelősségre az ebben vétkes szemé­lyeket és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya megteszi a szük­séges intézkedéseket annak meggát- lására, hogy amerikai repülőgépek a jövőben újra megsértsék a Szovjet­unió állami határait." Az amerikai nagykövet kijelentet­te, hogy a szovjet kormány jegyzé­két továbbítja az Egyesült Államok kormányához. 2. Nyugat-Német ország szuverén i- tásámak helyreállítása. Adenauer kancellár szombat esti rádiónyilatkozatát kommentálva, amely szerint Nyugst-Németország már tárgyalásokat folytat Angliával és az Egyesült 'Államokkal a német katonai hozzájárulás kérdéséről, va­sárnap hivatalos londoni személyisé­gek kijelentették: megfelel a való­ságnak, hogy az angol és az ameri­kai főbiztos a múlt héten tanácsko­zott erről a kérdésről Adenaueraal. Nagy-Britannia azonban ezzel egy­idejűleg tárgyalásokat kezdett erről a kérdésről a francia kormánnyal is — hangsúlyozzák Londonban. Az AFP hírt -adva a kilenchatal- mi értekezletre vonatkozó angol ja­vaslatról, emlékeztet az új angol lé­pés előzményeire. „Egyes" sajtóköz­lemények beszámoltak arról, hogy Anglia lemondott egy ilyen értekez­let összehívásának gondolatáról — írja az AFP. Ezt a hírt az angol kül­ügyminisztérium mast megcáfolta, és hangoztatta, hogy éppen ellenkezőleg: az érdekelt fővárosokban lévő brit diplomáciai képviselők utasítást kap­tak, hogy még jobban tartsanak ki a Kanaaa bevonásával sorra kerülő kilenchatalmi értekezlet mellett, minthogy a londoni kormány vélemé­nye szerint az értekezletről szóló ja­vaslat visszhangjai rendkívül báto­rítóak és lehetővé teszik az előreha­ladást." Külföldi hírek LONDON A pacifista szervezetek egyesített bizottsága, amely öt szervezetet egye­sít, szeptember 4-én gyűlést tartott Londonban. A gyűlés a tömegpusztí­tó fegyverek eltiltásáért folyó harc jegyében folyt le. A gyűlésen felszólaló Emrys Hu­ghes munkáspárti parlamenti képvi­selő rámutatott, hogy az egyedüli oltalom az atomfegyverrel szemben: kijelenteni az egész világnak, hogy bombavetők nem indulhatnak ki an­gol támaszpontokról atombombatá­madásra egyetlen ország ellen sem. Hughes a közönség élénk tetszés- nyilvánítása mellett ezután ezeket mondta: „A Szovjetuniónak és Kínának nin­csen szándékában megtámadni ben­nünket ... hiba az, hogy Anglia meg­engedte amerikai támaszpontok léte­sítését angol területen. Nem vagyok amerikaellenes beállítottságú, de az amerikaiaknak nincs joguk arra szá­mítani, hogy megengedjük Anglia elpusztítását, azért, mert egyes osto­bák Amerikában háborút akarnak a ltommunizmus ellen.” S. Morrison, a pacifista szervezetek egyesített bizottságának titkára kije­lentette: a nagyhatalmaknak nyilat­kozatban kell leszögezniük, hogy so­hasem alkalmaznak tömegpusztító fegyvert. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen nyilatkozat újabb lépést jelen­tene az általános leszereléshez veze­tő úton. MAJNA-FRANKFURT A DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint egyedül Hessen tar­tományban kereken háromezer mun­kás és alkalmazott harcol a Nyugat- Németországban egyre erősödő bér­mozgalom élvonalában. LONDON Richard Crossman, angol munkás­párti képviselő, a Sunday Pictorial című lapban cikket írt. Cikkében bí­rálta azokat az amerikai kísérleteket, hogy az EVK kudarca után más le­pel alatt hajtsák végre Nyugat-Né- metország újrafelfegyverzését. Arról, hogy az Egyesült Államok­nak ezekkel a mesterkedésekkel mi­lyen kilátásai vannak a sikerre, Crossman így ír: „Mégha az angol kormányt rá lehet is bírni e terv tá­mogatására, a franciáknál nem fog sikerülni. Előre megmondom, e terv­nek meg kell buknia, miután még hevesebb ellentéteket és kölcsönös vádaskodásokat idéz elő, mint az EVK.” Az angol kormány Kanada bevonásával kilenchatalmi értekezletet javasol Pécsváradi járás: 99.7 százalék A mai napon dől el a járások versenyének végleges sorrendje — Kovácshidán, Nagycsányban és Kákicson nincsenek már hátralékos gazdák Ma vizsgálja felül a Megyei Be­gyűjtési Hivatal a járások gabona­beadási terveit és a szükséges mó­dosítások végrehajtása után állapít­ják meg véglegesen nyolc járásunk begyűjtési versenyben elért sorrend jét. A tervmódosítá­sok végrehajtásáig az első helyen to­vábbra is a pécsvá­radi járás dolgozó parasztjai álltnak, akik még ezekben az utolsó napokban is 0.4 százalékkal ha­ladtak előre és így eredeti begyűj­tési tervüket 99.7 százalékra teljesí­tették. A pécsváradi járás már ke­zében tartja a megyei pártbizottság zászlaját, de Ideje, hogy a végleges kiértékelés napjára Hidason, Palota borsokon és Püspöklakon elszámol­tassák a már napok óta hátralékos egy-egy gazdát. Járási tanácselnök: Szlebert Jó­zsef. A Begyűjtési Hivatal vezető­je: Gondi József. A gstaomabegyüjtési terv teljesíté­sében második a sásdi járás. i -ai^íSL A legutóbbi í napon 0.7 szá­nét t rmn­napon zalékkal a begyűjtött gabona mennyisége és így 92.9 százalékos tervteljesítésük­kel egyre jobban elhúznak a mohá­csiak mellől is. Hátrányuk a mohá­csiakkal szemben: Bakóczán, Ma­gyarszéken és Bánoson még négy hátralékost tartanak nyilván és ga­bonabeadásuk rendezésére még nem történt intézkedés. Járási tanácselnök: Vadon Antal. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Vasxnatlcs József. A mohácsi járásban ma már nincs egyetlen hátralékos termelő sem — mint jelentették: 90.4 szá­zalékos tervteljesítéssel befejezték a gabonabegyüjtést. Ha nem tudnak előrébb haladni, a pécsiek hamaro­san maguk mögé utasítják őket, hi­szen mindössze 2 százalék választja el őket a mohácsi járástól. Járási tanácselnök: Takács Jó­zsef. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Králl József. A negyedik helyezett pécsi já­rásban még mindig sok, sőt növek­szik a hátralékosok száma: ma már huszonnyolc az előzőnapi tizenkilenc cél szemben. Napi előrehaladásuk 0.7 százalék, így most a 88.4 szá­zalékos tervteljesítésnél állnak. Járási tanácselnök: G. Nagy Zslg- mond. A Begyűjtési Hivatal veze­tője: Jurinovics József. A villányi járás az utolsó napon nem növelte a begyűjtött gabona mennyiségét. 85.9 százalékos tervtel- jesítésükkel az ötödik helyet tart­ják. Járási tanácselnök: Rajnai István. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Ko­vács József.'­A siklósi Járásban lassan halad­nak a tervteljesítéssel — még ke­rek egy százalékot sem tesz ki elő­rehaladásuk. Az elszámoltatások eredményesen, de elég lassan foly­nak. Annak ellenére, hogy Beregnen­den nyolcról hatra, Kovácshidán öt­ről nullára apadt a számuk, még mindig 52 kötelesség-mulasztót tar­tanak nyilván. Tervteljesítésűk: 81.1 százalék. Járási tanácselnök: Hernádi Lász­ló. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Huszár István. A hetedik helyezett scllyd Járás­ban 85-ről 69-ne csőiéként a hátralé­kosak száma — Kákicson a tíz, Nagy- csányban a négy hátralékos rendezte beadását. Az előző számban közölt téves adattal szemben jelenleg a 78 5 százaléknál tartanak. Járási tanácselnök: Földvári János. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Szabó Jenő. A szigetvári Já 1 rás úgy látszi k végleg kibérelte magának a se­reghajtók poszt ját, csak a hát­ralékosok száma gyarapszik szünte­len — a begyűjtött gabonáé annál kevésbbé. Jelenleg a 77.7 százaléknál tartanak. Járási tanácselnök: Pekarek Géza. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Kő­vári János. Pam irárnM Ä1 «ArnlÁlmál A íBélIieleifál&sfai Saíonai löanb fcnycsscíi a békét; és az.ázsiai népek biztonságát; Irta: G. AKOPJAN Arizol parlamenti képviselők Lengyelországban Varsó (TASZSZ): A külföldi kul­turális kapcsolatokat ápoló társaság meghívására munkáspárti képviselők egy csoportja érkezett Varsóba. A csoport tagjai: Lord Stansgate és Lord Silkin, a felsőház tagjai, vala­mint John Hynd, George Brown. Jan Mikardo, Desmond Donnelly, Hugh Delroy és Roy Mason alsóházi kép­viselő. fl „Báthory" hajó (Hasainak látogatása Lenlngrádban Leningrad (TASZSZ): Balti-tengeri „béke-útja“ során Leningrádtba érke­zett a „Báthory" hajó. A leningrádiaik meleg fogadtatás­ban részesítették a vendégeket: Svéd­ország, Norvégia, Dánia, Finnország, a Német Demokratikus Köztársaság, és a Lengyel Népköztársaság béke- mozgalmának képviselőit. Megnyílt a manilai értekezlet. Hétfőn reggel megnyílt Manilában az úgynevezett SEATO-értekezlét. A megnyitó beszédet Magsaysay, fülöp­szigeti elnök mondotta. Jules Mocii-ol válaszlókerii’eta teljes biza'márói bizíosítolta Páris. A francia lapok beszámol­nak arról, hogy a Hérault-megyei Sete kikötőváros szocialista pártszer vezete vezetőségi ülésén egyhangú határozatot hozott, amelyben teljes bizalmát és szolidaritását fejezi ki nemzetgyűlési képviselője, Jules Moch, valamint Lahiel Mayer és Max Lejeüne képviselők iránt, aki­ket — mint ismeretes — vezetőségi határozattal, „megtorlásképpen” ki­zártak a Francia Szocialista Pártból, mert szembeszegültek az EVK> szer­ződéssel. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK reak­ciós erői az északatlanti szerződés mintájára Dálkelet-Ázsiában is ka­tonai tömböt szeretnének összehoz­ni (amelyet SEATO-nak keresztel­tek el). Ürügyül a „kommunizmus ellenit.' harcot és Ázsia „védelmét” hozzák' fel, valójában azonban erre a katonai tömbre azért van szük­ség, hogy az ázsiai országokban el­fojtsák a nemzeti felszabadító moz­galmat és egy új -háborút készítse­nek elő. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma szeptember 6-ára a FüLöp-szigeteken értekezletet hí­vott össze, hogy ott megvitassák a SEATO amerikai terveit. Az érte­kezleten az Egyesült Államokon, Anglián és Franciaországon kívül résztvesz Ausztrália, Ui-ÍZeeland és a Fülöp-szigetek. A délkeletázsiai katonai szövetség kiagyalói szeret­nének minél több ázsiai országot bevonni ebbe a szövetségbe, hogy így leplezzék gyarmatosító és .ag­resszív céljaikat. Számításaikba azonban hiba csúszott: minden olyan ázsiai ország, amely becsben tartja függetlenségét és szuverénitá- sát, visszautasította a gyarmatosító hatalmak meghívását, _ kijelentette, hogy nem hajlandó résztvenni a fülöpszigeti értekezleten. Ezt a nemzeti érdekeknek egye­dül megfelelő álláspontot foglalta el India, Burma, Indonézia és Cey­lon kormánya. Mint ismeretes, Nehru, India mi­niszterelnöke nyilatkozatában rámu­tatott arra, hogy az Egyesült Ál­lamok által összehívott értekezleten való részvétel megsérti a semleges­ség elvét. Nehru hangsúlyozta, hogv bármilyen ázsiai katonai - szervezke­dés csak fokozza a nemzetközi fe­szültséget. Hasonló nyilatkozatokat tettek Indonézia, Burma és más ázsiai országok államférfiak számí­tásba véve" országaik sokmillió la­kosának hangulatát. így tehát a tervezett délkelet­ázsiai szerződésből kiestek a legfon­tosabb résztvevők. Meg kell jegyez­ni, hogy azoknak az országoknak a közvéleménye is élesen elítéli az amerikai elképzeléseket, amelyeknek miniszterei résztvesznek a fülöp­szigeti értekezleten. Ismeretes, hogy Pakisztán az ázsiai országok egységes közvéle­ményét figyelembevéve, — amely szerint a délkeletázsiai katonai tömb nek agresszív céljai vannak — kénytelen volt bizonyos kikötéseket tenni és ezért kijelentette, hogy részvétele a fülöpszigeti értekezle­ten nem jelenti azt, hogy hajlandó belépni dobé a tömbbe. Ez a helyzet annak ellenére, hogy az Egyesült Államok minden mó­don nyomást gyakorolt a délkelet­ázsiai országokra. Az amerikai külügyminisztérium szerint a fülöpszigeti értekezlet cél­ja „az egy nézetet valló“ államok szövetségének megkötése Délkelet- Azsia és a délnyugati csendesóceáni vidék „védelmének” és kollektív biztonságának" biztosítása céljából. A „KOLLEKTIV BIZTONSÁG­GAL" folytatott imperialista speku­lációk senkit sem vezetnek félre, mert már jóelőre közismertté vált, hogy a fülöpszigeti értekezleten csak a gyarmattartó hatalmak és a tőlük függő országok szűk csoportja vesz részt. Általában az a vélemény, hogy a fülöpszigeti értekezletennem annyira a délkeletázsiai béke meg­teremtésével foglalkoznak majd, — amelyre pedig Ázsia népei törek­iének, — hanem háborús tűzfészek létrehozására. Éppen ezért vesz részt Dulles személyesen a fülöp­szigeti értekezleten, ugyanakkor, amikor nem tartotta szükségesnek, hogy végig ott maradjon Géniben, ahol az ázsiai béke megszilárdításá­nak eszközeit kutatták, Napnál is világosabb, hogy az új I szerződésnek, a gyarmatosítók szer­ződésének célja katonai támaszpon- | tok létrehozsa Ázsiában, olyan po­litika kialakítása, amely megvédi az ázsiai felszabadító mozgalom foko­zódásától megriadt imperialisták előjogait. A DÉLKELETAZSIAI katonai tömb kiagyalói különböző manőve­rekbe bocsátkoztak, miután látták, hogy az Egyesült Államok agresz- szív terveit élesen elítélik Ázsiában. Az amerikai újságok „hajlékonyabb rendszerre”, „az ázsiai problémák hajlékonyabb kezelésére" szólítanak fel. A monopóliumok védőügyvédjei a lapok hasábjain kijelentik, hogy a SEATO nem tisztán katonai jel­legű tömb, hanem abban „különbö­zik" majd az északatlanti szerződés­től, hogy a gazdasági jellegű intéz­kedéseket előnyben részesítik a ka­tonai jellegű intézkedések előtt. A délkeletázsiai szövetség felada­tainak meghatározásában tapasztal­ható nagy eltéréseket kétségtelenül az okozza, hogy a katonai tömb szervezőinek nincs egységes vélemé­nyük. Különösen észrevehetők az angol-amerikai ellentétek. Az ame­rikai lapok „az angolok ellenintéz­kedéseiről” írnak, az „Economist" című angol hetilap véleménye sze­rint pedig a fülöpszigeti értekezle­tet az Indokín óból eredő angol- amerikai ellentétek futóhomokjára alapozták. Bármit mondjanak is a szerződés bábái, a tömb katonai jellege nap­nál is világosabban látható. Az ame­rikai AP hírügynökség nyíltan kö­zölte. hogy a Pentagon vezetői ál­landó katonai csoport létrehozását tervezik, amely valószínűleg a Fü- löp-szigeteken tartózkodna. Ez a csoport hozná összhangba a délkelet ázsiai tömb tagjainak katonai ter­veit. Az AFP hírügynökség hozzá­fűzi ehhez, hogy a tervezett szer­ződés „célul fogja kitűzni a fegy­veres erők állományának megerősí­tését" a tömlőben résztvevő orszá­gokban, s ugyanakkor megnövelik a rendőri erőket a „bomlasztó tevé­kenység" elleni harc fokozása cél­jából. Vagyis arról van szó, hogy fokozni akarják a függő országok­ban a nemzeti felszabadító mozga­lom ellen alkalmazott terrort, azok­ban az országokban pedig, amelyek már értek el bizonyos sikereket, a gyarmatosítók elleni harcban, meg akarják nyirbálni a népek demo­kratikus szabadságjogait. Az Egyesült Államok kongresszu­sa augusztus 19-én 700 millió dol­lárt irányzott elő a SEATO szerve­zésére. Semmiféle hókusz-pókusz nem leplezheti ennek a tömbnek a ka­tonai jellegét és azt a veszélyt, amit a tömlő megszervezése Ázsiában életre kelt. A „Tribüne“ című lon­doni újság a fülöp-szigeti .értekez­letet „napjaink legveszedelmesebb értekezletének" nevezi. A „Guar­dian" című ausztráliai újság azt ír­ja, hogy a tervezett délkeletázsiai katonai tömb „nem más, mint az amerikai kormánykörök kísérlete, hogy a Kína elleni háború felé te­reljenek bennünket...”, s ausztrá­liai csapatokat kapjanak, amelyeket saját céljaiknak megfelelően hasz­nálhatnak feL Az agresszív ázsiai tömb ötlete népszerűtlen Ázsiában és a világ többi országaiban egyaránt, bár­mennyire törjék magukat az Egye­sült Államok uralkodó körei és azok, akik e tömlő létrehozásában segédkeznek nekik. Az ázsiai orszá­gokban más politikát támogatnak: a béke, a barátság és a nemzetközi együttműködés politikáját. VALAMENNYI ÁZSIÁI NÉPET egyesíti a békevágy, a biztonságra, a nemzeti függetlenségre és a sru- verénitásra való törekvés. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom