Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-07 / 212. szám
1954 SZEPTEMBER 1 NÄPCö 3 j. Y 1 1 Élnek a nagyüzem lehetőségeivel A termelőszövetkezet — sok, egymagában gyenge parasztember összefogása a gazdagabb, kulturáltabb falusi élet megteremtésére. Amit az egyedülálló gazda családja megfeszített éjjel-nappali munkájával képtelen volt elérni a nyolc-tízholdakon, az a termelőszövetkezet egybefüggő tábláin népi demokráciánk állama szakadatlan támogatása folytán egyik kurta esztendőről a másikra, kézzel fogható, mitöbb: jövedelmező busásan kamatozó valóság. A közös gazdálkodás egyik nagyszerűsége, hogy itt igazán, kibontakoztathatja tehetségét, gondolatait valóra válthatja saját maga és valamennyi tag boldogulására valamennyi gazda. Azelőtt? Belekapott valamibe — csakhamar abbahagyhatta, mert vagy erejéből nem futotta, vagy az urak államának részvétlensége szegte kezdeményezése nyakát. Nálunk, kivált a mezőgazdasági termelés fellendítéséről hozott párt- és kormányhatározat óta felvirágoznak a szorgalmas, kezdeményező termelőszövetkezeti nagyüzemek, — egyre belterjesebben gazdálkodnak, egyre magasabb jövedelem fut napról-napra pénztárukba. Nézzünk szét megyénkben, — hogyan születik az új, hogyan gazdagodik a termelőszövetkezetekben összefogott dolgozó parasztok élete...’ Ui cseresznyéseket, almásokat, barackosokat telepítenek a baranyai termelőszövetkezetek Napról-napra jobban közeledik október második fele — az új gyümölcsösök telepítésének időszaka. A mezőgazdaság fejlesztési határozat megvasuló pontjai nyomán a Mecsek oldalában, a mohácskörnyéki és a szigeti földeken idén huszonhat termelőszövetkezet 222 holdnyi területére ültetik ki az államtól nagyobbrészt ingyen kapott alma, cseresznye, szilva és kajszi csemetéket. Az új, jövedelmező üzemág létesítéséhez nyújtott állami segítséget alaposan kihasználják saját gyarapodásuk, a városok bőséges gyümölcsellátása érdekében a baranyai termelőszövetkezetek, hiszen csak az elültetés és a gondozás költségei terhelik őket. A mohácsszigeti Vörös Fény tsz 12, a városi oldalon fekvő Béke tagjai tizenegy holdra ültetnek az idén főleg Jonathán almát és kajszit, míg a pécsváradi Dózsa tagjai tizenkét hold, gyümölcsösnek kijelölt területükre nagyobbrészt cseresznyét és a környéken szépen diszlő őszi barackot telepítenek. A nagyobbméretü gyümölcsös-telepítés legnagyobb akadálya, hogy nincs annyi kész facsemete, ameny- nyit akár az egyéni gazdák, akár a tsz-ek el ne kapkodnának. A mohácsi Uj Barázda tsz intézőbizottsága a tagsággal egyetértésben ezért úgy határozott, hogy ők nem gyümölcsöst telepítenek, hanem 15 holdas területen faiskolát létesítenek. A szükséges engedélyeket már megkapták, sőt a trágyát hordják a forgatásra kerülő részekre — de a villányi gépállomás Sztálinyec traktorát még mindig nem Irányították át hozzájuk és így félő — megkésnek a faiskolai munkákkal. Másfél millió forintos költséggel épül a harkányi tsz hajtatóberendezése Harkány község a megye határain túl is híres meiegvízű, kénes gyógyfürdőjéről és az Első Megyei Tanácskozás nevét viselő termelőszövetkezetéről, amely a tavaszi munkák során kétszázegynéhány versenytársa előtt elnyerte a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. Az új gazdasági év megindulásakor a harkányiak nagy fába vágták a fejszéjüket: új, sok munkát igénylő, de hatalmas hasznot jelentő üzemágat létesítenek. A Fűtéstechnikai Gazdasági Iroda tervei alapján az eddig a fürdőből elfolyó, kárbaveszű 62 fok hőmérsékletű vizet 2000 négyzetméter felületű hajtatóberendezés fűtésére használják fel. A kormány a tervbevett építkezésekhez másfél millió forintos hitelt nyújtott a termelőszövetkezet tagjainak, melynek törlesztését csak öt év múlva kell megkezdeni és 1974-ig fizetnek ki teljesen. Az új hajtatóberendezést a siklósi út közelében létesítik, közvetlen a fürdő mögötti részeken. Az egy szaporítóházat és a nyerges hajtatószekrényeket olyan ütemben kezdik építeni, hogy december elsejére a tsz már átvehesse a kulcsokat és megindíthassák nagyszerű munkájukat a kertészek. A harkányi forrás vízével fűtött melegház lehetővé teszi ugyanis, hogy már akár februárban nagymennyiségű friss zöldpaprikával, paradicsommal jelenhessenek meg a pécsi és a komlói piacokon — hozzásegítve ezzel a bányászokat, a városi lakosságot elegendő, korai zöldségféle vásárlásához is. A harkányi forrás gyógyító vize eddig a fürdőkből felhasználatlanul a pocsolyákba került — az egyéni gazdák feleségei legfeljebb szappankímélő mosatásra használták fel. Az egykori egyéni gazdák — a ma termelőszövetkezeti tagjai saját gazdagodásuk szolgálatába állítják, kétszeres hasznot húznak az állam segítségével a gyógyító vízből. Ötven hold íö'd'ét talajjavítással teszi termékenyebbé a palkonyai tsz „Nem várunk a természettől kö- nyöradományokat — kicsikarjuk tőle a magasabb terméseredményeket" Ezt a micsurini jelszót tűzték zászlajukra a Mao Ce-tung elvtárs nevét viselő palkonyai termelőszövetkezet tagjai, amikor elhatározták, — ötven holdnyi savanyú kémhatá- su talajukat, amelyen nem terem meg kellően sem a lucerna, sem a lóhere, amelyben sínylődnek az igényesebb kultúrnövények — talajjavítással termékenyebbé teszik. A kihelyezett agronómus segítségével érintkezésbe léptek a talajjavító vállalattal és rövidesen megkezdik a helyszínre érkező cukorgyári mész iszap elteregetését és alászántását. A mésziszap megjavítja az eddigi rossz talajszerkezetet, növeli víztároló képességét, közömbösíti a talaj savanyúságát. Az erzsébeti Béke termelőszövetkezetben például a me- szezett földön a múlt évben négy mázsával több ősziárpa termett holdanként, mint azokon a részeken, amelyek nem kerültek talajjavífás alá és a fontos takarmánynövény, a lucerna is összehasonlíthatatlanul magasabb termést hozott A palko- nyaiak jól számítanak, amikor vállalják a talajjavítás munkáit — bőségesen megtérül már a jövő aratáson a ráfordított vesződség. Igen — csak a vesződség, mert talajjavításhoz a szükséges mésziszapot az állam teljesen ingyenesen adja a tsz-eknek és ha saját maguk teregetik el, akkor egy fillérjükbe sem kerül. A palkonyaiak nemcsak a talajjavítástól várnak jobb terméseket, hanem az időbeni vetésekkel is hozzásegítenek: a napokban fejezték be tizennyolc hold gondosan előkészített talajon tizenhárom bíborhere és öt hold repce elvetését Hozzászólások a tanácstörvény tervezetéhez Világos Ferenc tanácstitkár, Kátoly Kátoly község lakossága részéről számos olyan kívánság és panasz merült fel, amit a tanács nem tudott teljesíteni, illetve orvosolni, mert nem volt megfelelő önállósága, hatásköre. A község dolgozói — akik áttértek a fajtánként! állattenyésztésre, — például többször panaszkodtak, hogy nem tudnak berkshirei kanhoz jutni és nem kapnak cigája kosokat. Ez utóbbira immár 2 esztendő óta várnáik. A kátolyi December 21 termelőszövetkezettel előfordult, hogy 40 hold tavaszi árpára vetőmagot cserélt. A tagoknak azt ígérték, hogy cserébe minőségi vetőmagot kapnak, de a helybeli földművesszövetkezettől még rosszabbat kaptak, mint amilyen nekik volt. Helyes lett volna, ha ebbe a tanács beleszólhat, de erre nem volt lehetőség. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a tanácstörvény-tervezetet, amely nagyobb önállóságot és hatalmat biztosit a tanácsnak. A község ügyeiben ezentúl a községi tanács intézkedik és módjában lesz a dolgozók kívánságait teljesíteni, panaszaikat orvosolni. A szerződéses termeléssel kapcsolatban is sok panasz volt. Egyes termeltető vállalatok bizonyos növényféleségeket erőszakoltak a gazdákra, de ezekbe az ügyekbe a községi tanács szintén nem szólhatott bele, jóllehet a község érdeke azt kívánta, hogy sertéstenyésztés céljából minél nagyobb területen kukoricát termeljenek. Már-már úgy látszott, hogy a vállalatok irányítják a község dolgozóit és nem a községi tanács. A község áruellátásába is eddig csak a vállalatok szólhattak bele, a tanácsnak nem sok szava volt. Nyáron a rétkaszálás idején a kátolyi földművesszövetkezetben alig lehetett kaszát kapni. Az új tanácstörvénytervezet lehetőséget nyújt arra, hogy a tanács a 'boltokban ellenőrizze az áruellátást, megnézhesse, hogy az üzlet el van-e látva mezőgazdasági szerszámokkal és egyéb áruféleségekkel. A tanácstSrvénytervezet elfogadása után a község dolgozói fokozottabban érzik majd, hogy a tanács ő érettük van. Nagrybodzsár Ernőné tanácselnök, Máriakéménd Véleményem szerint az új tanácstörvény-tervezetben biztosítani kellene a tanácstagi fegyelem megszilárdítását. Községünkben ugyanis van olyan tanácstag, aki 4 év alatt egyszer sem jött el a tanácsülésre. A tanácstagi fegyelem megszilárdítása érdekében javasolom, hogy aki három szór nem jelenik meg a tanácsülésen, .váltsák le, mert nem méltó arra, hogy a dolgozó nép ügyeit intézze. A törvénytervezetben nem tartom helyesnek azt, hogy kis községekben a végrehajtóbizottsági tagok számát 3 főben állapította meg. Három VB- tag községi .szinten csupán a VB-el- nököt. a titkárt és elnökhelyettest jelenti Ilyen körülmények között bárki felvetheti a kérdést, a községi végrehaj főbizottságban hogyan vannak képviselve a dolgozók a község összetételének megfelelően? Hogy ne egy 3 főből álló csoport akarata legyen kötelező a község dolgozóira, javaslom, hogy kisebb községekben a VB-tagok létszámát emeljék fel. Helyesnek tartanám, ha az új tanácstörvény megoldaná a községi dől gozók adófizetési ügyét. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az adót a községben fizetik, de nem itt. hanem a járási tanácsnál könyvelik. Ha ott esetleg helytelenül könyvelik, a dolgozónak Pécsi-áradra kell mennie, ezzel időt és pénzt veszít. A dolgozó parasztság érdekében az adófizetést a községi tanácsnak kellene könyvelnie. Szeptember 1-én a községben falugyűlés keretében személyesen ismertettem az új tanácstörvény-tervezetet. A dolgozóé! helyeslik, hogy az eddigi lajstromos szavazás helyett a törvénytervezet a választókerületenként! szavazásról intézkedik. Az új tanácstörvénytervezetet egyébként szeptember 7-én este 8 órakor vitatja meg a máriakéménoi tanács. A I tervezetet Benács Imre VB-t.itkár ismerteti majd a tanácstagokkal. Varjsa Sándor j tanácselnök, Pécsvárad Megyénk mezőgazdasági szakemberei értekezleten beszélték meg az őszi munkákkal kapcsolatos feladatokat Szeptember 4-én értekezletre Jöttek össze megyénk mezőgazdasági szakemberei, hogy megbeszéljék az őszi munkákkal kapcsolatos feladatokat. Az értekezletnek két előadója volt: Tárcsái Imre, a megyei tanács agronómusa és Takács Sándor, a beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaság főagronómusa. „Megjött a dolgozó parasztság kedve a földhöz“ — mondja Tárcsái elvtárs beszámolójában. Az elmúlt évben még mindenki szabadulni akart tőle, tehernek tekintette « parasztság. Az idén már nagyobb kedvvel végzik el a talajmunkákat, trágyázást. 1949-ben 110 vagon műtrágyát használtak el a megyében, az idén ezer vagonnal, — mondotta, majd megállapította, hogy a búza termésátlaga még mindig alacsonyabb a kívántnál is. A jövő évi nagyobb termésátlagot már az őszi vetéssel kell megalapozni, mert az őszi munkák döntően befolyásolják jövő évi terméseredményeinket. A jóminőségű munka mellett fontos a tervszerűség is. Szükséges, hogy az agronómusok vetésforgó szerint gazdálkodjanak. A magot jól előkészített magágyba vessük! Ezen a téren még igen sok a teendő, mert például „a hengerezett terület is' olyan ritka, mint a fehér holló“ — mond- ja_ Tárcsái elvtárs, majd kitért az elővetemények kérdésére, a betakarításra is. Megállapította, hogy a rendkívüli időjárás következtében késlekedik a kukorica érése, azért nagyon fontos, hogy jól megszervezzük a szedését, főleg ahová őszi gabona kerül. Hét burgonyaszedő- gépe van a megyének, 30 átalakított kombájn vár a napraforgószedésre. Teljes kihasználásuk igen meggyorsíthatja a betakarítást és itt jó talajmunkát adhatunk a gabonaföldeknek. „Ha az őszi munkában segítségül hívják a termelési bizottságokat, mezőgazdasági állandóbizottságokat, a jól dolgozó parasztokat, a me-;ye ötven mintagazdáját, akkor időben kerül a földbe a mag“ — fejezi be előadását Tárcsái elvtárs, Takács élvtárs az őszi kalászosok előveteményének helyes megválasztásáról, a műtrágyák helyes használatáról beszélt. A beszámolót számos hozzászólás követte. Nágel József dunaszekcsői agronómus elmondja, hogy a műtrágyát már régen megrendelték, de még most sem kapták meg, pedig már megkezdték a vetést. Duna- szekcsőnek legalább 16 vagon vetőmagra van szüksége, jó lenne, ha időben gondoskodnának róla, hogy ne késleltessék a munkájukat. Ezután Szabó József elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elmondja hozzászólásában, hogy növelni kell a kenyérgabona-termelést. Ezirányban még nem elég nagy a felelősségérzet megyénkben. Elsősorban az agronómusoknak kell felelősségteljesebben dolgozniok, ők a minőségi munka ellenőrei. Lépjenek fel határozottan a szántás, talajelőkészítés minőségének megjavításával kapcsolatban — mondotta többek között, majd a továbbiakban arról beszélt, hogy az agronómusok gondoskodjanak róla: minél több helyen keresztsoros vetéssel juttassuk a magot a földbe. Gyenis Antal mohácsi agronómus elmondta, hogy ő a vetőmag részére külön táblát jelöl ki és azt külön aratja. Az a kérése a megyei igazgatóság felé, hogy ne kezeljék őket mostohagyerekként, mert most is kimaradtak a vetőmagcserébőV Negyediknek dr. Krénusz Ferenc, a Keletdunántúli Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa szólalt fel. Hozzászólását a most soronlévő munkákkal, szántással, jó magágyelőkészítéssel, a talajnedvesség megőrzésével kezdte. Hiba az, hogy a szántást szakszerűtlenül végzik a megyében, agronómusaink gyakorlati munkája azt bizonyítja, hogy nem mernek hozzányúlni a hengerhez. Egyedüli helyes és jó talajelőkészítő módszer az, ha az ekéhez kapcsoljuk a traktoros gyü- rűshengernek egy tagját — állapította meg, maid így folytatta: „Elsősorban az időjárás szabja meg, milyen talajművelő eszközöket használjunk. Ahol csócsároló kártétel mutatkozik, ott szükséges forgatni a talajt. Az értekezleten felszólalt még Bagosi László, a sásdi járási tanács részéről, Szentes László görcsöny- dobokai, Tóth Imre, gödrei agronómus. Az értekezlet egyben tanulságos tapasztalat volt a megye mező- gazdasági szakemberei számára, és az ott hallottakat eredményesen felhasználhatják mindennapi gyakorlati munkájukban. Az új tanácstörvény-tervezetben nagyon helyeslem a területi beosztást Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a dolgozók a legapróbb ügyekkel is felkeresték a tanácsot. — ami végeredményben nem baj, mert ez azt mutatja, hogy bíznak a tanácsban, — de a napi munkánkat hátráltatta. Az új törvénytervezet szerint minden dolgozó tudja majd, hogy az ő kerületében kit választott meg tanácstagnak és kisebb ügyekben is bizalommal fordulhat a tanácstaghoz, aki kérését, panaszát továbbít ja. így az azonos problémákat gyorsabban lehet majd elintézni. A területi beosztás maga után vonja azt is, 'hogy a tanácstag kon- 'krét feladatokat lát maja maga előtt és munkája megjavul, mert igyekeznie kell a dolgozók ügyeit a legrövidebb időn belül elintézni. Örömmel üdvözöljük azt, hogy a törvénytervezet szerint a községek költségvetését senki sem változtathatja meg, valamint azt, hogy az egyes rovatokban szereplő összegeket más rovatokba is át lehet ütemezni szükség szerint. Eddig ugyanig ez Az új tanácstörvénytervezetet tanulmányozva a következők ragadtál! meg különösen a figyelmemet. Helytelen volt szerintem a megyei tanácsok felduzzasztása olyannyira, hogy az a járásek, de főleg a községi tanácsok rovására ment. Ezen sürgősen változtatni kellene úgy, hogy a községi tanácsok is megfelelő apparátussal dolgozhassanak. Az új törvénytervezet kimondja, bogy havonként kell tartanunk tanácsüléseiket. Szerintem ez nem szükséges, mert egy hónap alatt nem jön össze annyi probléma, vagy eredmény, hogy ezáltal érdekesebbé, tanulságosabbá tehetnénk az üléseket. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a sűrű értekezések nem vezetnek mindig jó eredményre, mert vagy fásultan hallgatják végig a beszámolót, — mert legtöbbször mindig ugyanazt hallják, — vagy egyáltalán el sem jönnek a gyűlésre. Sokkal helyesebb és célszerűbb volna kéthavon- ként tartani ezeket az összejöveteleket. Nagyon helyes a töevényterveeetnem volt s igen megnehezítette a községi tanácsok működését. Például a „gazdaságok" rovatba nem volt előirányozva semmi, viszont az „állatfejlesztés" rovatban 23.840 forintot állítottunk takarmányra. Vásároltunk mintegy 10 mázsa takarmányt kb 3000—3200 forintért Idén termett 32 mázsa árpánk és zabunk, 320 mázsa szénáit takarítottunk be ás 60 mázsa kukoricára számítunk. Ezzel az egész évi taikanmányszük- ségletet biztosítottuk az apaállatok részére. Miután azonban a ,.gazdaságok" rovatában ezt nem irányoztuk elő, 4 példányban póthitelt kell kérni, 4 példányban indokolást kell beadni, 4 példányban pedig jegyzőkönyvi kivonatot kell készítenünk. Ez nemcsak papírpazarlás, hanem bürdkrácla is. És ha még hozzávesszük azt, hogy a póthitel engedélyezésére 1—2 hónapig kell vámunk, akkor érthető, hogy az új törvény- tervezet mennyire megkönnyíti munkánkat, amikor megengedi, hogy az egyik rovatba beütemezett összeget szükség szerint átvihessük a másik rovatba. nek az a pontja, amely ellenőrzési jogot ad a tanácsnak a kocsmák és a boltok felett. Bizony, az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a boltokban nem lehetett azt kapni, amire éppen az embernek szüksége volt. Sajnos, a tanács ezen segíteni nem tudott, mert az áruellátásba nem sok beleszólása volt. Ez a pont nem tiszta előttem. Nem tudom, milyen jogaink vannak e téren? Vájjon utasíthatjuk-e a szjjvetkezetet egyes cikkek beszerzésére vagy sem? Helyes volna, ha ezt bővebben kifejtenék. Hiányolom, hogy a törvénytervezet nem foglalkozik külön-külön az elnök és titkár hatáskörével, feladatával, st'b. Pedig ez helyes volna, már- csak azért is, mert így sok nézeteltérést kerülhetnénk el. Ezenkívül foglalkozzék a törvénytervezet — sokunk előtt nem tiszta kérdéssel — a tanácselnök és tanácstitkár alá-, vagy mellérendelésével is, mert bizony sek esetben úgy tűnik, hogy a titkár az elnöknek és nem a végre- Hajtobizottsáffnak van alárendelve. Háromszori szántásba tisztított, nemesített vetőmagot vetünk Idei gabonatermésünk a szokottnál gyengébb volt. Búzából 5—6 mázsát takarítottunk be egy-egy holdról. De több olyan gazaa van községünkben, akiknek a termésátlaga meghaladta a kilenc mázsát. Maráczi György 16 holdas dolgozó paraszt négy és fél hold földről 44 mázsa búzát, K. VŐkó József 12 holdas gazda három és fél holdról 34 mázsa búzát takarított be. Érdeklődésemre, hogy milyen módszerrel érték el ezt a jó eredményt, a következőket mondották el: — Minden esztendőben háromszor szántjuk meg a földet búza alá. Az őszi vetést — megfigyelhették, — mindig kapások, vagy pillangós növények után szoktuk elvetni. A jó termés másik, titka az, hegy tisztított, .nemesített vetőmagot vessünk a mnrzsalékos magágyba. Ha ezeket a munkákat elvégezzük, megkétszerezhetjük a termésátlagunkat. Községünkben sokan követik ezév- ben Maráczi György és K. Vókó József példáját. Keresztúri József Kárász ég Vékény tanácselnöke. Szegvári Gyula tanácstitkár, Erzsébet
