Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)
1954-09-05 / 211. szám
1954 SZEPTEMBER 5 N A P C ö 5 A tudomány fényénél A helyes talajművelés Irta: MARGITTAI LÁSZLÓ, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa nyárnak lassacskán minden tekintetben a végéhez érünk s így a jövőre gondolva időszerű, ha a talajművelés néhány kérdésével foglalkozunk. Ennek a problémának a tárgyalását, időszerűvé teszi az a körülmény is, hogy napjainkban a talajművelés különböző módszereinek tekintetében, a szakemberek véleménye eltérő. A különböző nézetek helyességének vagy helytelenségének, vitatása viszont, meglehetősen bizonytalan légkört eredményez- a munkák gyakorlati keresztülvitelét illetően. Éppen ezért helyes volna, ha a talajművelés gyakorlati keresztülvitele érdekében bizonyos irányvonalak tisztázódnának. Először azt kell megállapítanunk, hogy mi az, amit ma, a nagy általánosságban kialakult gyakorlatban 'feltétlen meg kell változtatni? Megállapíthatjuk, hogy e téren elsődleges feladat, kiemelni a talajművelés gyakorlatát abból a légkörből, amelyet a megszokás, továbbá bizonyos eljárásoknak kritika nélküli elfogadása és általánosítása jelent. De meg kell szüntetni minden olyan törekvést is, amely talajművelési eljárásokat, művelési módokat rendeletileg általánosan kíván kötelezővé tenni, figyelmen kívül hagyva a helyi adottságokat A talajművelésnek nincsenek és nem is lehetnek olyan szabályai, melyek olyan csodálatos varázserővel bírnak, hogy mindenütt, minden körülmények között egyformán alkalmazva, nagy terméseredményeket produkáljanak. A mezőgazdasági termelésnek egyik alapvető és megkülönböztető sajátossága, hogy a termelés a szabad természet viszonyai között folyik és hogy termesztett növényeink terméshozama, a természet hatótényezőinek együttműködése és összjátéka- ként alakul ki. Éppen ezért az agrotechnika feladatát, a termőhely tulajdonságait adó környezeti tényezők szabályozásában jelölhetjük meg. Természetesen hozzá kell tennünk még azt, hogy e szabályozást termesztett növényeink igényének jobb kielégítése érdekében kell végeznünk. Minthogy a termőhely adottságait és tulajdonságait meghatározó környezeti tényezők rendkívül változatos helyzeteket teremtenek, így az elmondottakból következik az is, hogy minden agrotechnikai részlet- tevékenység meghatározása csak az agronómus feladata lehet. Az agronómus szaktudásától függ, mennyiben ismeri fel azt a helyzetet, melyet számára az időjárás, a talajhasználat, stb. eredményeztek. Minthogy e felismeréstől függően határozza meg, az agrotechnikai teendőket, azért a felismerés helyessége, vagy helytelensége, az alkalmazott agrotechnika eredményességét kialakító tényezők egyike. A második tényezőt, az agronómus rendelkezésére álló munkalehetőségek adják. A kérdés ezek után csak az, hogy mégis milyen általános irányelvek adhatók, a talajművelés technikáját illetően. A talajművelés célja minden körülmények között, a talaj termőképességének a fokozása. Minthogy a talaj termőképességét víz és tápanyagszolgáltatóképessége határozza meg, nyilvánvaló, hogy az alkalmazott művelési mód akkor tölti be rendeltetését, ha általa, a talajnak e két fontos értékmérő tulajdonsága kedvezőbben alakul. Ez elérhető a talaj mély vagy mélyítő és sekély művelésével, a talaj fordításával és fordítása nélkül. A talaj mélyművelését, a követ- kező esetek indokolják: A talaj vízviszonyainak rendezése. Tudjuk azt, hogy termesztett növényeink nem egyformán élik ki a talaj vízkészletét. Emellett a talaj vízkészletének alakulása függ a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaitól, az időjárástól, és nem utolsósorban a művelési módtól is. A mi viszonyaink között különösen, gyakran kialakul-* hat egy időszakosan száraz közbülső talajréteg. Ez az időszakosan száraz közbülső talajréteg sekély termőrétegűvé teszi talajainkat. Ennek megszüntetésére igen hathatós eszköz, az őszi mélyszántás elvégzése. Az altalaj káros kémiai és fizikai tulajdonságainak megszüntetése. Itt elsősorban az eketalp betegség megszüntetésére kell gondolnunk. Ez a talaj állandóan egy mélységben történő művelése során szokott kialakulni, de könnyen kialakul a szerkezetnélküli talajokon eliszaposodás hatására is és túlzottan nedves állapotban történő szántás hatására. A feltalaj kedvezőtlen szerkezeti tulajdonságainak megváltoztatása. Abban az esetben, ha a feltalaj szerkezeti tulajdonságai kedvezőtlenek, viszont az altalaj szemmellát- hatólag szerkezetes, indokolt a talaj forgatással történő mélyművelése. Az erősen kötött talajokon a tápanyag- feltáródiás a levegőtlen viszonyok következtében igen lassú. Ez a körülmény ugyancsak indokolttá teszi, a mélyműveléssel történő erőteljes szellőztetést. Az évelő gyomok irtása. A mélyműveléssel szemben a sekélyművelés elsősorban akkor indokolt, ha 1. talajunk beérett. Megfelelő tartós szerkezettel bír és így tápanyag- és vízszolgáltatóképessége megfelelő. 2. Ha az altalaj nem rendelkezik olyan kedvezőtlen kémiai és fizikai tulajdonságokkal, melyek a mély vagy mélyítő művelést indokolják, továbbá a növények által hasznosított talajszelvényben nem jelentkezik időszakosan száraz közbülső talajréteg és a talaj egyébként is sekélyműveléssel a kívánt időre megfelelő, beérett állapotba hozható. 3. Ha a talaj nem túl kötött s így a feltáródási folyamatok, továbbá a talaj vízvezetőképességének növelése nem indokolják a mélyművelést. 4. Ha a talaj vízgazdálkodása érdekében, a hőviszonyok szabályozása a sekélyművelést indokolja. 5. Ha altalajunk évelő gyomoktól mentes. |7 zek az általános irányelvek természetesen csak nagy körvonalaiban határozzák meg a művelési mód helyes megválasztását. A cél elérése érdekében még fontos a művelés helyes időpontjának megválasztása is. Ez elsősorban a talaj nedves- ségi viszonyaitól függ. Általában akkor választjuk meg helyesen a talaj - művelés időpontját, ha utána talajunk megfelelő morzsalékos szerkezetet kap, tehát nem túl rögös és nem túl poros. E szerkezet kialakításában természetesen nagymértékben közreműködnek a talajművelő eszköz tulajdonságai és annak helyes beállítása. Tervezés, vagy tippelő® ? A statisztikákat csodálattal szemlélem, mert a .jó munka, a tervezés alapját képezik, s mint ilyenek nélkülözhetetlenek. Szívesen töltöm ki mindig az íveket, s bizonyára velem együtt mások is. De őszinte elismerésemet váltják ki azok az ügyes emberek is, akik néha alig pár négyzet- decimétemyi papíron furfangos rubrikákkal, rejtvénybeillő kérdésekkel, több bosszúságot tudnak okozni az embernek, mint egy rossz regényíró százoldalakon. S mikor az ember felsóhajt: végre ez is megvan, jön a következő statisztika új meglepetésekkel, új kérdések kel, rubrikákkal, merész ötletekkel, újításokkal, esetleg olyan egyszerűsítésekkel, melyek még bonyolultabbá teszik a szük- I séges adatgyűjtést. Ez már kicsit kedvét szegi az embernek, bármennyire is látja a statisztika és a tervezés rendkívüli jelentőségét. Aztán a statisztikai értekezletek! Az embernek néha az az érzése támad, hogy drága idejét más hasznosabb munkával is eltölthetné. Egy főstatisztikus vagy tervező, félnapig magyarázza az ívek kitöltésének csínyját-bin- ját, utána az érdekeltek többszáz kérdést tesznek fel, tűzbejönnek, vitatkoznak, már-már attól fél az ember, hogy hajba kapnak, s végül békésen meg egyeznek abban, hogy a rejtélyes statisztikai lap utolsó oldalán lévő utasítás szerint kell kitölteni az ívet. Erre megnyugodva hazamegyünk kitölteni, mondván, ez a nap is beleszámít a nyugdíjba. Hát nem szép az élet? Dehogynem! A hiba nem is mindig a statisztikában és a tervezésben van, hanem sokszor abban, hogy néha olyankor jön, amikor egyéb dolga is akad sok embernek. (Csak a statisz tikusoknak nem). S innen ered a bosszúság, mely kétessé teszi a kitöltés gyönyörűségét. A kitöltés egyéhként roppant izgalmas.. Néha felér a totózás gyönyörűségével. Képzeljük el, hogy szeptember elején a járási oktatási csoportoktól megkérdezik, hogy a tavalyelőtti elsősökből tavaly hány lett másodikos, a másodikosokból harmadikos és így tovább végig a nyolc osztályon. Igaz ugyan, hogy erre már adtak adatot az elmúlt tanév elején, de- hát az „operatív ellenőrzés" is fontos. Hátha akkor tévedtek?! Ilyesmi elő fordulhat, mert bármenynyire rajongunk is a statisztikáért és tervezésért nem vagyunk valameny- nyien statisztikusok és tervezők. Ez esetben az illetékes központ totózhat. Kijön-e, vagy nem jön ki a tavalyi eredmény? S ebben tényleg lehet gyönyörűség. Persze ki fog jönni, mert a tanügyi dől 'gozó csak félig statisztikus, s ezért nem restelli elővenni a tavalyi statisztikát és szépen lemásolja, mert akkor biztos .stimmel”. Ez hát csak a központnak élvezet, a járási oktatási csoportnak nem. Az élvezetből persze az oktatási csoport sem maradhat ki, mert a statisztikai lippelés gyönyörűségei mindenkit meg illetnek, hisz demokrácia van e téren is. Hogy mi ez a gyönyörűség? Képzeljék el, hogy az előbbi műveletet egy évvel későbbi időpontról kell elkészíteni. Nevezetesen arról, hogy a tavalyi elsősökből az idén hány lett másodikos, a másodikosokból harmadikos és így tovább. Ilyenkor a tervezés elkészítésével megbízott halandó előveszi a tavalyi lapokat, megnézi hány elsős volt, hány bukott meg, hány halt meg, hány költözött el. Azután eltűnődik. Vájjon a bukottak közül hány megy pótvizsgázni, azok közül hány tesz eredményes vizsgát? Ki költözik szebb vidékre, vagy ki jön esetleg kevésbé szépről, s tippel egy számot szeptember 10-ig. Ezután következnek az izgalmas napok. Tudniillik szeptember 15-ig az iskolák jelen tik, hogy valójában hány elsősből lett másodikos, másodikosból harmadikos és így tovább. S az mégis csak gyönyörűség ha az ember egy hét múltán megtudja, hogy nem tévedett, vagy csak nagyon keveset. Mert fantázia kell ehhez! Úgy érzem, hogy Aranyosgadánynál bőven számoltam? Kővágószőlősnél szűkkeblűbb leszek! Ott néhánnyal több, itt néhánnyal kevesebb s egy hét múlva elválik, hogy a tipp bevált-e. Abban a központoktól kezdve a legkisebb tanya tanítójáig szeptember elején mindenkinek öröme telik, hogy megtippelheti, vájjon az idei elsősökből hány fog végezni, hány lesz belőlük másodikos, másodikosból harmadikos és így tovább. Lesz-e járvány, baleset, esetleg korai halál, esős idő, bukás, eredményes és eredménytelen pótvizsga, költözködés, a túlkorosok mind beiratkoznak-e, az osztályozás liberális vagy reális lesz-e, s számtalan egyéb körülményt mérlegelve megtippelheti a várható létszámokat, nagyobb gyönyörűség a totózásnál is! Csak egy aggasztó körülmény van, hogy bármennyire szükségesek is ezek az adatok, a tanügyi dolgozóknak szeptember elején rengeteg más munkájuk is akad. Mindezek ellenére szép munka ez a statisztika és tervezép, tele örömmel, izgalommal. Mi ehhez képest az olyan prózai mun ka, mint az éveleji ismétlések ellenőrzése és segítése, a tanmenetek, munkaterv elkészítésének vizs gálata és egyebek. Ezért a kimondhatatlan gyönyörűségért igazán érdemes néhány napot a tanév eléjén az íróasztal mellett tölteni. Annál is inkább, mert tanévkezdés, éveleji ismétlés, szeptember havi komoly mun ka jövőre is lesz. azt jövőre is lehet segíteni, ellenőrizni, ha az idén akadályokba is ütközik, de ilyen statisztika és tervezés reméljük már nem lesz jövőre. Lemle Géza A pécsváradi járást már csak 0.7 százalék választja el • a győzelemtől A sásdiak megelőzték a mohácsi járást is Már csak 0.7 százalék választja el a megyei pártbizottság vén dorzászlajáért folyó begyűjtési verseny legesélyesebbjét, a pécsváradi járást a győzelemtől. Napok? Nem, — reméljük már csak órák kérdése és véglegesen övék a dicsőség. A legújabb jelentés szerint 09.3 százalékra teljesítették tervüket. Járási tanácselnök: Szicbert József. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Gondi József. Még egy nagyszerű eredmény született tegnap: a sásdiak 2.4 százalékos napi előrehaladásukkal megelőzték a mohácsi járást és tervük teljesítésében már 91.5 százaléknál tartanak. Pedig egyes helyeken még csépelnek is. Különösen Mecsekszakálon és Me- csekrákoscn kell sürgősen meggyorsítani a gépek munkáját. Járási tanácselnök: Vadon Antal. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Vas- niatics József. A mohácsiaknál, mint várható volt, a harmadik helyre csúsztak visz sza s ilyen ütemű előrehaladás mellett, — egy nap csak 0.3 százalékot gyűjtöttek be, — lehet, hogy még a pécsiek is eléjük kerülnek. Eredményük: 90.4. Járási tanácselnök: Takács József. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Králl József. A pécsi járásban az utolsó napokban lassult az előrehaladás. Egy nap alatt mindössze 0.6 százalékot haladtak előre. Gabonabegyüjtési tervüket a legújabb jelentés szerint 87.7 százalékra teljesítették. Járási tanácselnök: G. Nagy Zsig- mond. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Jurinovics József. A villányiak csütörtökön még 2.5. pénteken 1.6, szombaton már csak 0.7 százalékot haladtak előre. Ezzel a lassú előrehaladással az ötödik helyet sem tudják sokáig tartani. Eredményük 85.9 százalék. Járási tanácselnök: Rajnai István, a Begyűjtési Hivatal vezetője: Kovács József. A siklósiak úgylátszik belenyugodnának a hatodik helyezésbe. Pedig van még mit begyűjteni, mert a 100 százalékból 19.5 százalék vissza van. Az előrehaladást — a jelentés szerint — a hátralékosok akadályozzak. A járás területéről 7ö hátralékost jelentettek. „Kiemelkedő'* községek Beremend és Diósviszló, ahol nyolc- nyolc hátralékos van. Gabonabegyüjtési tervüket 80.5 százalékra teljesítették. . Járási tanácselnök: Hernádi László. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Huszár István. i — g A sellyei járást " j/j már csak egy hajszál — 0.5 választ- bJWteeáftMwXb ja el a siklósiak- ■1 v'8sgi/ tói. Tegnap 1.2 százalékot haladtak előre, de lehetett volna több is. Még mindig sok a hiba az elszámoltatással Kákicson és Pettenoen 35, illetve 32 * hátralékos gazda van. Teljesítményük 80 százalék. Járási tanácselnök: Földvári János. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Szabó Jenő. A szigetvári járás még mindig az utolsó. Tegnap is csak 0.7 százalékot haladt előre. A járásban 111 hátralékos van: csupán Szuli- mán községben 50, több, mint 75 százaléka a gazdáknak hátralékos. Szigetváron 29-et Számláltak az utolsó jelentés szerint. Gabonabegyüjtési tervüket 75.6 százalékra teljesítették. Járási tanácselnök: Pekarck Géza. A Begyűjtési Hivatal vezetője: Kővári János. Pécsett is csökkent az előrehaladás. Tegnapelőtt 3.7 százaiét volt az előrehaladás, tegnap már csak 2jj. Gabonabegyüjtési tervüket 80 százalékra teljesítették. Városi tanácselnök: Győrkő AntaL A Begyűjtési Hivatal vezetője: Németh János. A termelőszövetkezetek az őszi vetésre készülnek Közeleg az őszi vetések ideje. Termelőszövetkezeteink készülődnek a nagy munkára: trágyát hordanak, szántanak, s nem egy helyen már vetik a bíborherét és a repcemagot. SZENTDÉNES A Szabad Élet termelőszövetkezet udvarából sűrűn fordulnak ki a trágyával megrakott szekerek. Az ősziárpa alá hordják. Amit nappal hordanak, azt éjjel már alá is szántja a traktor. SOMOGYHARSAGY Alig hogy befejezték a gabona- cséplést, a Vörös Hajnal tsz-ben, azonnal hozzáláttak az őszi vetés előkészítéséhez. A fogatosok megkezdték a trágyahordást, a szövetkezet női tagjai pedig a vetőmagvak szelektorozását fejezték be a héten. marok A Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagjai trágyakáhordási hetet tartottak. Minden ember a rakodással és a teregetéssel volt elfoglalva. A fogatok egytől-egyig a trágyát hordták. VÖKANY A Törekvés termelőszövetkezet tagjai megkezdték a silózást. Eddig 100 köbméter jóminőségű silót készítettek az erre a célra vetett kukoricából és a napraforgóból. Ugyanakkor az őszi vetésekről sem feledkeztek meg: 10 hold bíborherét és 10 hold repcét vetettek. A következő héten megkezdik az ősziárpa vetését. A szövetkezet női tagjai pedig a napraforgót szedik. A „Dunántúli Napló“ postájából A MATTYI DECEMBER 21 TSZ elnöke írja: „Termelőszövetkezetünkben ebben az évben egy-egy munkaegységre három kilogramm búzát és 10 forint készpénzt osztunk ki. — Több olyan tag van, aki közel 20 mázsa gabonát vitt haza előlegként.” „KÖRZETEMBEN úgy előzöm meg a betegségeket, hogy a kutak vizét állandóan ellenőrzőm, alkalmas-e fogyasztásra. Ha fertőzött a víz, nem iható, akkor fertőtlenítést rendelek el. A községekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben számos dolgozót oktatok ki egészségvédelemre és elsősegélynyújtásra. Rendszeresen ellenőrzőm a községekbe kiadott gyógyszerkészleteket” — írja dr. Lubics György körzeti orvos. „MI, TANÁCSTAGOK — írja levelében Kozma József elvtárs, a két- ujfalusi tanács elnöke —, elsők voltunk a gabonabeadás teljesítésében. Nincs is hiba nálunk, mert a dolgozó parasztok példánkat követték. — Mindenki becsülettel teljesíti az állam iránti kötelezettségét.” HÉJA JÖZSEF, a Baranyamegyei Baromfi- és Tojásbegyüjtő Vállalat dolgozója arról ír, hogy Keszü községben begyűjtési napot tartottak, amely jó eredménnyel járt. Ezen a napon a gazdák 630 kiló tojást és egy mázsa baromfit vittek a be- gyüjtőhelyre. SZÉKELY JÁNOS nydrfdsmajori göbölyös arról ad számot, hogy az augusztus 20-ra tett vállalásukat teljesítették. Egy kiló 56 dekagramm súlygyarapodást értek el a marha- hizlalásnál naponta. A MEZÖGAZDASÄGISZERÁRU- GYÁRBAN az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó nagyszerűen sikerült. A szellői termelőszövetkezet tagjai látogattak el hozzájuk. A találkozó még szilárdabbra fűzte kapcsolatukat a parasztokkal. (Alp«r Ferenc) ECHTER ANTAL, a pécsbányai legényotthon politikai felelőse ugyancsak az augusztus 20-i találkozóról ír. „Jó fogadtatásban részesítettek bennünket a bólyl Kossuth tsz tagjai, boldogan mutatták meg gazdaságukat.” ZSIFKÓ PÉTER, Ivánkovics Péter és Divics Antal, a kátolyi December 21 tsz tagjai levelükben köszönetét mondanak a Kokszművek dolgozóinak, hogy augusztus 20-án örömmel fogadták szövetkezetük küldöttségét és egyben elszakíthatatlan barátságot kötöttek.
