Dunántúli Napló, 1954. szeptember (11. évfolyam, 207-232. szám)

1954-09-05 / 211. szám

6

NÄPC8

1954 SZEPTEMBER 9 '

I

GÁDOR EMIL RAJZKIÁLLÍTÁ8A

^7” oltak és van

nak festők, akik büszkén vallják, hogy palettájukról hiányzik a fekete festék, a fekete nem szín Ha mégis használ ni kell, a festő a feketét’ fehérrel keverve a. grafikusnak hagyja.

Bár , a festőt is megszállja olykor a grafika vág'ya, hogy a fehér papíron feketével fejezze ‘ ki színes

• gondolatait' mé- lyenzengő égy húrra szerelve. Hogy ennek is van hatása, a maga nemében nagy értéke is lehet; ' ez kétségtelen. In- ..gerlő és titkos vá• gya a festőnek mindenkor, hogy grafika terén is .diadalra juttassa a fekete változó •tónusaival izzó •színeit. Viszont a ■grafikus sokszor*; arra . törekszik,

•hogy a festő szí- •'rv | nek vonzóerőjével hasson, tehát tónusos képek létrehozására törekszik.

Gádor Emil régóta foglalkozik a fehér-fekete viszonyának megoldandó feladatával. Mint újságraj- zojó,. a „Dunántúli Napló" közlései nyomán »ugyancsak ismeretesek és k|dveltek rajzai. Ebben az irányban a fekete nyomatos sokszorosítás szüksége szerint otthonosan beszél. Ez a festőt természetesen nem elégíti ki. A vonalas rajz mellett a tónusos képhatás lebeg a festő pzeme előtt. A grafika nyelvén való kifejezés izgatja a festőt, hogy a fekete kréta, a szén, a tus«,' a ceruza anyagával zengő színt ontson magából e téren is.

' Az egyszerű kis' falusi utca házikóit,. a légköri viszony, az itinosz- féra kiterjedésén belül, a grafikai adottság keretében látja. Ezzel kapcsolatosan helyesen nyúl a népi ábrázolásokhoz egy egészen új megújhodás erejével. Becsülni való igye

TTIT Janus Pannonius u. 11. sz. emeleti klubhelyiségében kiállított Gádor rajzok elótt A képjegyzék kitűnő címlapja az öreg magyarparaszt fejének feketenyomásos sokszorosítása vezeti be a 25 egységből álló gyűjteményt, a pécsi öreg „Derfli‘’-től kezdve az akt-tanulmányokig. Kiemelendő alkotások ezek között: „Kukoricát morzsoló öreg paraszt“, „Konyhában dolgozó parasztasszony’', „A tsz legöregebb dolgozója“, „Hódmezővásárhelyi ut- cc{’, ^Mezőgazdaságban) dolgozó diáklány*', „Holt Tisza partja” és a „Nagy Magyar Alföld". E legjellemzőbb műveken kívül még több a feketében való megjelenéses rajz, mely a képszerűséget híven őrzi ünnepi fekete köntösében.

Ez a képesség jó Irányt mutat mindenképpen a TTIT rendezte célkitűzéseiben is: hogy a szemlélőnek jó véleménye legyen a magyar rajz- művészetről.

Gádor Emil előadásában a rajz belső értéket is ad a nagy gyakorlottságon, az előadási érettségen felül. ’

Már csak azért is érdemes művészi munkák Gádor új művei, mert a magyar lelkiség megnyilatkozásai lettek. Azért is becsülni valók,

kezettel fog hozzá munkájához, hogy adott szavát beváltsa: jó rajzokat, szocialista realizmust adjon, tehetségének lehetősége szerint.

Öröm töltheti el a szemlélőt a

mert ezt a nemes célt sikeresen érte el. Ez külön elismerésre méltó

érdem, mely a művész további

működését, előrehaladását segíti elő.

Nikelszky Géza

Évadnyitó előtt á Pécsi Nemzeti Színházban

Végétért a szép, nyár. A Pécsi Nemzeti Színház művészei is visszatértek a nyaralásból, hogy új erővel lássanak hozzá az új évad feladataihoz. A régi ismerősök között új arcokra bukkan a látogató. Uj az igazgató is. Már a műsortervekből is kitűnik, hogy Májercsik Rezső elvtárs jól ismeri Pécs város és környékének kulturális fejlettségét. Az idén az eddigi gyakorlattól eltérően nem kerülnek bemutatásra a múlt évad darabjai, még a legjobbak sem.

— Ezt annak érdekében tettük — mondja Májercsik Rezső elvtárs, — hogy legyen idő az új évadra való felkészülésre.

Az új megoldás nagyban emeli majd a bemutatók színvonalát, tökéletesebbé, kidolgozottabbá és magabiztosabbá teszi a színészek játékát. A közönség kevesebb darabot láthat, de jót, maradandót

A műsortervben mindössze tíz bemutató szerepel. A vezetőség igyekezett kielégíteni a színházlátogatók igényeit és ezért a tíz bemutatóban négy zenés és hat prózai művet iktatott. Mind a prózai, mind a zenés művek között klasszikus alkotások is szerepelnek. Az évadnyitó bemutató előadásra október elsején kerül sor. Ezen a napon a közönség tetszését is bizonyára megnyerő klasszikus mű, Jókai: A kőszívű ember fiai, Földes Mihály kitűnő dramatizálásában kerül bemutatásra. Október 30-án Kálmán Imre: „Csárdáskirálynő” c. operettjét új átdolgozásban mutatják be, míg december 11-én Sólyom László: „Holnapra kiderül” című művét adják elő. Ez január 5-íg marad műsoron, de a karácsonyi ünnepek alatt műsorra tűzik a „Kőszívű ember fiai”-1 és a „Csárdáskirály- nö”-t is. Január 6-án a színházlátogatók Shakespeare „Romeo és Júlia" című tragédiáját láthatják.

A műsorterv következő részében is olyan kitűnő alkotások szerepelnek, mint Shaw: „Pygmalion”-ja, Strauss: „Cigánybáró”-ja, Sós

György: „Petyes“-e. De helyet kapnak az új írók és szerzők darabjai is.

Májercsik Rezső igazgató elmondotta, hogy terven felül foglalkoznak Verdi: „Traviáta” című operájának bemutatásával is, de ez természetesen attól függ, hogy 'menynyire futja a színház művészi erejéből.

A terv szerint az idei évadban a pécsi színházban bemutatott darabokat nem viszik vidékre. Helyett* semmivel sem kisebb igényű, csupán kisebb személyzetű, kisebb tech* nikáju darabokat iktatott be a vezetőség. Nem kisebb művek szerepeld nek itt is, mint Shaw: „Szerelmi házasság”-a, Jókai: „Aranyember"-e* Csizmarek: „Bujócská”-ja, Kálmán Imre: „Montmartrei fboZj/d”-ja»

vagy éppen Lehár: „Vándordiák?’+ ja. Ezzel egy régi probléma oldódott meg. A pécsi színházban lejátszott és tájra kivitt darab következő előadásának zavartalansága ugyanis t nem volt biztosítva, nem beszélve a szereposztási gondokról és a táj- színházban szereplő művészek mérhetetlen igénybeyételérőL Alig néhány hét választ el az eW ső bemutatótól és bizonyára sokan elcsodálkoznak majd az első plakáton szereplő sok új néven. Nem ki-i sebb művészek jöttek színházunkba, mint Bánáti Sándor, tenorista BiM dapestről, a Filharmónia volt tagja» Békés Rita, a debreceni Csokonai Színház volt tagja, Farkas Antal* Pápay Klára, a Néphadsereg Színháza volt tagjai, Fatalin Marianne» Náday Pál, Boross János, Gyapay Yvette a szolnoki színház volt tagjai, Papp Mária és Szűcs István, * debreceni színház volt tagjai, Fóthp Edit, a Faluszínház volt tagja éa Sallai Ivánná, aki az Operaházból került a Pécsi Nemzeti Színházbaj A régiek között szép számmal helyet kapnak az ifjú színészek in* akik az idén hagyták él a főiskolát» Tatár Eszter most került a színházhoz rendezőnek. Rákosi ösztöndíja* volt cs a főiskolát kitűnő eredménynyel végezte. A színház másik rendezője Marton Frigyesné, aki férjével együtt szintén most végezte e# a főiskolát. A fiatalok között találjuk Avar Istvánt és Simon Antalt is, aki a táncszakot végezte el kitűnő eredménnyeL A színház új főrendezője Lenét* vai Ferenc elvtárs lett, aki a szolnoki színháztól jött és a segédrendezői tisztséget Hortobágyi Margit tölti be. ‘

Uj zenei vezetőt is kapott színházunk Sallai Iván személyében, áld a debreceni színháztól jött. S * színház új díszlettervező művész* Karola Béla.

Pécs és Baranya dolgozói nagy reményekkel tekintenek az új szint» évad felé. Reméljük, hogy a színház látogató közönségnek az idén is sote felejthetetlenül szép estében lesa része a Pécsi Nemzeti Színházban; ,

c4 magiját operajáiék küzddnies kialakulása

1854-1954

•I^egényke koromban, amikor a pesimegyei Dános pusztán lakó rokonok látogatására mentem, Pilisen kellett kiszállnom, hogy Nyáregyházán keresztül jó kétórányi gyalogúto n elérjem a pusztát. Nem messze Nyáregyházától, gyéres akácos mélyén álló kettős sírnál mindig megálltam, bár nem tudtam, mit'jelent a két dőlt kő alig olvasható neve:

Schodelné és Nyári Pál. Az öreg nyáregyházi tanító fogott el ott egyszer s magyarázta, hogy a két porladó akkora emléket érdemelne, hogy az ellássák az erdélyi bércektől Bécsig. Az erdélyi bércektől, ahonnan Schodelné származott; Bécsig, ahol már négyszáz év óta mindig ledönteni szándékoztak az erdélyi bérce két.

ját a magyar opera felvirágzásának •'

SCHODELNÉ és Nyári Pál neve elválaszthatatlanul összeforrt a magyar opera kialakulásával, a magyar- országi operelőadások fejlődésével. — Amikor Pesten megépült az első Nemzeti Színház, a város még csak éppenhogy magyarosod .ni kezdett. Az új.színház megtöltése rendkívüli gondot jelentett, mert a pesti német poL gánság.a német színházat látogatta, így jött a gondolat, hogy kíséreljék meg operák előadását s a merész tervet Schodelné vállalra helyezték. Schodelné ekkor már európaszerte ünnepelt művésznő. A bécsi császári színház állandó szólóművésze volt, de Hamburgtól Münchenig . minden nagy város versengett érte. A berlini opera óriási' összegekkel csalogatta őt Becsből — hiába. És ekkor jött a hívás hazulról. Schodelné nem habozott. A világot jelentő fényből kilépett — s hazájába tért, a szegényes bizonytalanságba, 1837 november 4-én lépett fel először Pesten, Bellini „Romeo és Júlia” operájában. Erkel Ferenc önéletrajzában ezt írta ez estéről: „Ez a nap a magyar operatörténetben fordulópont. Határtalan lelkesedéssel fogadott s aztán félévig maradt a színház kötelékében, letévén alapA Vasárnapi Újság ezt írta: „Legterjedelmesebb, legerőteljesebb, legis* kolázottabb hang veit, mely valaha is színpadunkon hangzott."

Pesten kultúrfcrradalom railott le. Ag operaestéken kicsi volt a színház, prózai előadásokon pedig üres A drámai esték e súlyos sikertelensége nyomán megindult f.z opercel- lenes hangulat keltése. Schodelné ellen megindult a harc. Ezt íőként az Athenaeum köré gyűlt írók szervezték, élén Vörösmartyval. Vörösmarty nem tudta megérteni, hogy drámáira még előbb ki kell nevelni a közönséget. Bajza írta. hegy arcúkor egy olasz opera fanatikus estje után másnap az eredeti magyar színműest üres nézőterét látta, mélyen elszo- morcdott a szíve. De ennek nem a csodálatos h'r.ngú Schodelné volt az oka. hanem az, amint maga az író Szigligeti Ede mondotta: ..A drámai előadások botrányosan előkészítetlenek." Ugyanekkor a drámai nagy művész. Egressy Gábor bevallotta hogy hiába minden úgálás, mert „az opera a dráma poesisa."

Schodelné a nép előtt ekkor már több volt, mint művésznő. Első politikai csatáját, akkor vívta meg,

amikor harcos színház/gázigatója, Nyári Pál azt ajánlotta, az 1839. évi diéta alkalmával szerepeljen Pozsonyban, hogy ezzel hasson a rendűkre, a magyar színház támogatásának megszavazásánál. A tét - nagy volt. Maga Széchenyi mondatta, hegy :i magyar viszonyok még nem alkalmasak a magyar színház alapítására. Nyári Pál azt felelte, hogy a magyar ’•TÍnház megvan, csak támogatás kell. Mégis aztán Széchenyi segített itt ;s.) Schodelné pozsonyi szereplése kettős eredményt hozott: a rendek a nagy összegű segélyt megszavazták, a fontosabb eredmény azonban az ‘ott, hagy itt a pozsonyi diétán ismerte meg a refermifjúság Scho- dcilnét.

Ettől kezdve már a. császári kém- .•-szervezet figyeli működését. 1844- ban a nemzeti magyarság (szemben a hivatalos magyarsággal) politikai ünnepe volt az, amikor Erkel Ferencnek ..Hunyadi László" ősbemutatóján Schodelné Szilágyi Erzsébetet játszotta. Az opera állandóan színen maradt, mindig zsúfolt házzal, amelyet g császári kémszervezet semmiképpen som tekinthetett csak opera- estéknek. SchodeLné szalonjában azok a férfiak találkoztak, akik néhány év múlva. 1818-ben a fegyveres nép élére álltak. Amikor 1846-ban Liszt Ferenc tiszteletére játszott, már érez. ni lehetett, hegy a lelkekben —egyesre még megnevezhetetlen — egység él már.

BÁRHOVÁ HÍVTAK, merít. A kolozsvári pestisáldczatdk hátramaradottjai javára fellépett szülőföldjén. A pesti árvízkárosultak javára énekelt Wesselényi felkérésére. Schodelné éneke mélyébe betont a pesti vészharangok zúgása, s a vészkiáltás: — Újra átszakadt a Duna! — Míg Wesselényi, Nyári Pál menteni rohantak, s a megrémült menekülő közönség már bokáiig, majd térdig gázolt a hömpölygő vízben, Schodelné megőrizte nyugalmát és befejezte dalát. Szimbólum lett ez az asszony, ki a sajgó vészben nem hagyta el őrhe- ’yét. Sem itt, sem később.

A legelső magyar szobrász, Feren- czy István, tán sohasem tudta meg, hegy a sorsát kísérő jótétemények mögött Schodelné állt. Amikor Scho- de’iné ösztönzésére Nyári Pál „a honi szobrászat ügyében" Ferenczy mellett kiáltványt intézett a nemzethez ás Sohodelnáben felmerült a gondolat a nemzeit nagyjairól Pantheon megalkotására, amelyből természete- s?n a Habsburg uralkodók hiányozlak volna, a bécsi rendőrminiszté- riumnak a kémszolgálat azt jelentette, hegy az „eszme a Schodelné énekesnő fejében született meg."

Köziben Schodelné özveggyé vált.s Nyári Pállal elhatározták, hogy házasságot kötnek.

Ami ezután következett, az nem művészettörténet körébe, hanem a magyar szabadságharc történetéhez tartozik.

Nyári Pál. Kossuth főembeire, ennek távollétében a Honvédelmi Bizottmány elnöke. Pest kiürítése után Debrecenibe költözött. Schodelné követte őt. A nemzeti katasztrófa után Schodelné a nyáregyház! birtokra

ment, hogy megvárja a vihar etvo-* rrnltát, s hogy ott Nyári Pállal vég- leg kezetfogjön. Nyári Pált azonban halálra ítélte a Haynau törvényszék, majd kegyelemből tíz évi várbörtön büntetésre móabsították az ítéletet.

1854-BEN, amikor a császár házassága alkalmával adott közkegyelemben Nyári Pál nem részesült, a szomorú hírre a Nyáregyházán vára,kozó asszony, Schodelné hirtelen összeesett, s meghalt. Gereaday, szohrász kegyelettel készítette el síremlékét, amelyen aranykoboz alatt e három szó állt: Schodelné hamvainak 1854. Nyári Pál csak három év múlva kiszabadulva érkezhetett hozzá.

Száz éve: akkor azt írta róla a Vasárnapi Újság, hogy a nemzet művészettörténetében neve örökkön fent ragyog. A kiegyezés kora sietett őt elfelejtetni — politikai múltja miatt. A Magyar Divatcsarnok így búcsúzott tőle: .Meghalt? Nem! Nem szállhat sírba annak emlékezete, ki a magyar nemzeti opera megteremtője ..."

Ennél is tölbb volt. A szabadságharc lánya. A nemzeté.

1871-ben Nyári Pál is meghalt. Ä teljes magyar kormány kísérte s kétszázezer ember. Kossuth Lajos haláláig Pesten nem volt ilyen temetés. Jókai Mór élete legmegrendftőbb emlékbeszédét tartotta fölötte: Aztán Nyári Pál is odaköltözött Nyáregyházára az aranykobzos asszony mellé.

A magyar opera megteremtője halálának százéves fordulóján újra olt járok a nyáregyházai akácosban. Most már többet tudok — liarminc- egynehány év után, — mint amikor utoljára ottjártam. Tudom azt is, hogy a kiegyezés után miért kellett elhallgatni e nagy magyar asszony emlékét. És most — halála századik évfordulóján — az öreg tanító példájára én is elhelyezem a kegyelet babérkoszorújait a sírjukon.

• DR. VÖRÖS MARTON