Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-19 / 196. szám
2 NÄPCö 1954. AUGUSZTUS 19 Törvénytervezet a tanácsokról A tanács szervezete és működése A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelem- bevételével a közvetlen felettes tanács — a fővárosi, a megyei és a közvetlenül Elnöki Tanács alá rendelt városi tanácsok tagjainak számát pedig az Elnöki Tanács állapítja meg. A tanács ülését a végrehajtó bizottság elnöke vezeti. A tanács az ülés megnyitása után kijelöli azt a két tanácstagot, akinek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése. A tanács ülése akkor határozat- képes, ha az ülésen a tanácstagoknak több, mint a fele jelen van. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyénlőség esetében. az ülds elnökének szavazata dönt. A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat. A tanács ülésén t szavazati joga csak a tanácstagoknak van. Az ülésen tanácskozási joggal résztvehetnek azok is, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív. A felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtóbizottságok, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a tanács ülésén. A miniszterek (az országos hatáskörű szervek) továbbá a felettes szakigazgatása szervek kiküldöttei — az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanács «ülésén. Ha a tanács az alfaja nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját vagy' javaslatát tárgyalja meg, e szerv vezetőjét — tanácskozási fbggal — meg kell hívni a tanácsülésre. A tanács szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő I kérdésekben a kívánt felvilágosításo- Ikat megadni. A fanács bizottságai A tanács a dolgozóit széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó, illetőleg ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei. > Az állandó bizottság a tanács megbízásából. a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyok figyelemmel kisérése alánján segíti a tanács munkáját, továbbá ellenőrzi a szakigazgatási szervek, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját, tanulmányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít, közreműködik a tanács által hozott határozatok és a felsőbb szervek rendelkezéseinek vég rehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében: ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket, szervezi és mozgósítja a lakosságot az állami feladatok végrehajtására. A tanács a pénzügyi, a város- és községfejlesztési, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mező- gazdasági és a begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére akár kü!ön-külön, akár összevontan, állandóbizottságot köteles szervezni. A tanács a helyi sajátosságok figyelembevételével a szükséghez képest egyéb állandóbizottságokat is alakíthat. A tanácstag jogai és kötelességei A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai négy évi időtartamra választják az alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait az illető terület választópolgárai a törvénynek megfelelően visszahívhatják. Az állampolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenkint választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ. A tanácsok tagjainak választására és összehívására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében résztvegyen a tanács egész működésében. Ennek meg felelően: megválasztható a tanács bármely tisztségére és bármely bizottságába, képviselheti a tanács meg bízása alapján a tanácsot, a tanács és a végrehajtóbizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést, illetőleg javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik, felszólalhat a tanács ülésén és szavazatával résztvesz a határozatok meghozatalában, a tanács ülésén a végrehajtóbizottságtól és a szakigazgatási szervek vezetőitől munkájukkal kapcsolatban felvilágosítást kérhet, az említett szervekhez és vezetőihez kérdést intézhet, amelyre a kérdezett szóban vagy írásban — a tanács ülésén, illetőleg legkésőbb tizenöt napon belül válaszolni köteles, a tanács alá rendelt vállalatoktól és egyéb szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet, a szervek vezetői kötelesek a tanácstagnak a kér^J felvilágosítást megadni, résztvehet — tanácskozási joggal — az alsóbb tanács ülésén. A tanácstag tevékenységével kapcsolatos költségek megtérítéséről kü- ön jogszabály rendelkezik. A tanácstag a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével működése során előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. Ennek megfele- 'ően a tanácstag kötelessége, hogy olyan magatartást tanúsítson, amely méltó a dolgozók bizalmára, személyes példamutatással közreműködjék az állami fegyelem" megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon ás a dolgozók jogainak védelmében és a törvényesség biztosításában, a tanács munkájában tevékenyen részt vegyen és a reábízott feladatokat elvégezze; a választóknak év^nkint legalább kétízben beszámoljon a tanács működéséről és a választói meg bízások teljesítéséről; állandó kapcsolatot tartson választóival, válasz,- tóinak közérdekű megbízásait a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszai kivizsgálást és orvoslást nyerjenek; segítse a tanácsot a tömegeknek az állami feladatok megoldására való mozgósításában. Minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal. A tanácstagság megszűnik: a tanácstag halálával; a tanács megbízatásának lejártával, a tanács felosz- 'atásával, illetőleg a tanácsnak az államigazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével: visszahívással; a választójogosultság elvesztésével; összeférhetetlenség folytán; lemondással. A tanács végrehajtókisottsága A végrehajtóbizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és intézkedő szerve. A végrehajtóbizottság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amely egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a' felsőbb végrehajtóbizottságok irányítása alatt áll. A végrehajtóbizottság mint választott testületi szerv feladatait a végrehajtóbizottság tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével látja el, tagjai résztvesznek a végrehajtóbizottság határozatainak meghozatalán kívül a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, valamint a végrehajtóbizottság szervező munkájában. A végrehajtóbizottság munkáját legfelső fokon a minisztertanács irányítja. A minisztertanács jogkörébe tartozó feladatokat a törvény szabályozza. A végrehajtófoi/otfság feladatai A tanács végrehajtóbizottsága a kö vetkező feladatokat látja el: előkészíti és a felettes végrehajtóbizottság. illetőleg a tanács elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést; a jóváhagyott terv és költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik, rendelkezik a terven felüli bevétel, adórészesedés, nyereség, valamint az elért megtakarítások fel- használásáról; irányítja, segíti és ellenőrzi az a'sóbbfokú tanácsok vég- rehajtófcizottságának munkáját; irányítja és összehangolja a szakigazgatási szervek munkáját, irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek mun kaját; gondoskodik a tanácshoz érkezett bejelentések (panaszok) nyilvántartásáról és elintézéséről, valamint a bejelentések tárgyában hozott határozatok végrehajtásáról, működési területén figyelemmel kíséri a dolgozók panaszainak intézését; dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben elkészíti a tanács rendeletéinek tervezetét; javaslatot készít helyi intézmények, intézetek és egyéb helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére; elbírálja az alsóbbfokú végrehajtóbizottságok határozatai ellen előterjesz tett jogorvoslatokat, ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján reáháruló feladatokat. A végrehajtóbizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és javaslatokat tehet. A végrehait()bizo((s^ szervezete és működése A végrehajtóbizottság tagjainak számát — a helyi körülmények figye lembovételével — a végrehajtóbizott- ságot megválasztó tanács 'határozza meg. A végrehajtóbizottság, mint testületi szerv határozatait ülésen hozza. A végrehajtóbizottság a szükséghez képest, legalább azonban kéthetenként köteles ülést tartani. Az ülést a végrehaj tóbizottság elnöke hívja ösz- sze. A végrehajtóbizottságot az őt meg. választó tanács, vagy a felettes végrehaj tóbizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtóbizottság tagjai egyharmadának indítványára a végrehajtóbizottság elnöke köteles általában 48 órán belül összehívni. A végrehajtóbizottság elnöke a végrehajtóbizottságot saját kezdeményezésére is összehívhatja. A ▼égrehajtóbizottság működéséért a végrehajtóbizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek. A végrehajtóbizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtóbizottság ülésén a végrehajtóbizottság tagjai, valamint a végrehajtóbizottság, illetőleg a végrehajtóbizottság elnöke által* meghívott személyek vehetnek részt. A tanács állandóbizottságainak elnöke, a szakigazgatási szervek vezetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozó ügyek tárgyalásához — tanácskozási joggal — meg kell hívni. A felsőbb államhatalmi szervek kiküldöttei, valamint a felettes végrehajtóbizottságok és a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és feletA végrehajtóbizottság A tanács hatáskörébe tartozó szak- igazgatási feladatokat a végrehajtó- bizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a végrehajtóbizottság, másrészt a felettes szak- igazgatási szervek alárendeltsége alatt állnak. A szakigazgatási szervek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörrel vannak felruházva ég a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap tesei — tanácskozási joggal — meghívás nélkül is résztvehetnek a végrehaj tóbizottság ülésén. A miniszterek (országos hatáskörű szervek), továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán — tanácskozási joggal — ugyancsak résztvehetnek a végrehajtóbizottság ülésén. A végrehajtóbizottság köteles rendszeresen beszámolni működéséről a* őt megválasztó tanácsnak és a felettes tanács végrehajtóbizottságának, a fővárosi, a megyei és a közvetlenül ELnöki Tanács alá rendelt városi tanács végrehajtóbizottsága pedig a minisztertanácsnak. A tervezet részletesen intézkedik a végrehajtóbizottság elnöke és titkára feladatairól és kötelességeiről. szakigazgatási szervei keretében önállóan gazdálkodnak és Intézkednek. A szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtó- bizottság és a felsőbb szakigazgatási szerv (minisztérium, országos hatáskörű szerv) egyaránt felelősek. A szakigazgatási szerv rendelkezéseit a végrehajtóbizottság és a felettes szakigazgatási szervek megsemmisíthetik, illetőleg megváltoztathatják. A tanács kapcsolata a tanács alá nem tartozó szervekkel A tanácsnak, a végrehajtóbizottságnak és a szakigazgatási szerveknek a jogszabályok által meghatározott hatósági jogkörükben hozott határozatai és rendelkezései a tanács alá nem tartozó állami* szervekre is kötelezőek. A tanács és a végrehajtóbizottság ?llenőrizheti és beszámoltathatja azokat a szerveket, amelyek közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. A tanács és a végrehajtóbizottság kezdeményezéseket tehet, véleményét nyilváníthatja, azonban az alá nem rendelt szerveknek a tanács feladatkörébe nem tartozó ügyekben utasítást nem adhat. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem tartozó szervek feletteseivel közli. A tanács és a végrehajtóbizottság működési területén — a fegyveres testületeket kivéve — valamennyi állami szerv tevékenységét figye’em- mel kíséri a dolgozók érdekében hozott olyan szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok meg tartása szempontjából, amelyekkel kapcsolatban nincs hatósági jogköre. A közbiztonság előmozdítása érdekében a rendőrségi szervek kötelesek a tanács és a végrehajtóbizottság ülésén a közbiztonság helyzetéről beszámolni. A tanács és a tanács alá nem rendelt szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács állapítja meg. Megnyílt az összkareai nőkongresszus Phenjan (TASZSZ). Phenjantoan megnyílt az összkoreai nökongresz- szus. A kongresszust Liu Jen Csun, a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal Központi Bizottsága elnökségének tagja nyitotta meg. A Koreai Demokratikus Nőszövetség munkájáról Pak Den Aj, a nőszövetség központi bizottságának elnöke tartott beszámolót Kicserélték a vietnami és a francia hadifoglyok névjegyzékét Peking (Uj Kína). A vietnami központi vegyes fegyverszüneti bizottság vietnami, illetve francia küldöttsége hétfőn — mirt a Vietnami Tájékoztató Iroda jelenti — kicserél- te_az átadásra kerülő hadifoglyok és polgári személyek névsorát. fogadás az Indonéz Köztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). R. Szubandrio, az Indonéz Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete augusztus 17-én fogadást rendezett a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából. Az E^yeiiilt Államok európai politikája és Francia ország; ériiekei in. — gyes francia hírmagyarázók az utóbbi időben joggal hangsúlyozták, hogy Franciaország kulcsszerepet játszik az EVK sorsának eldöntésében. Ha Franciaország nem ratifikálja a párizsi szerződést, akkor az EVK-t eltemethetik. így hát Franciaországra igen nagy felelősség hárul nemcsak saját nagyhatalmi jövőjét és függetlenségét, hanem az európai biztonságot és a világbékét illetően is. „Kérek mindenkit, aki azt javasolja, hogy Németország tevékenyen vegyen részt Európa védelmi rendszerében, jól gondolja meg e politika következményeit. Ez a politika oda vezet, hogy haladéktalanul erősödik a nemzetközi feszültség és tiövekszik egy konfliktus veszélye, amelyért a kockázatot és a felelősséget Francia- ország nem vállalhatja magára.” Ezt nem az „európai hadsereg” valamelyik ellenfele mondta, hanem — bármily furcsán hangzik is, — annak egyik apostola: Robert Schu- man. Igaz, hogy ezek a szavak közel öt éve, 1949 november 27-én hangzottak el, de máig sem avult el a jelentőségük és az értelmük. A revans- vágyó erők újjászületése Nyugat-Né- metországban reálisan és rendkívüli mértékben veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. Van-e kiút? Hol a kiút, többek között Franciaország számára? Az Atlanti Szövetség szószólói azt állítják, hogv nincs kiút és csak aközött lehet választani, hogy meglesz az EVK és az „európai hadsereg”, vagypedig felállítják a Wehr- machtot az EVK-n kívül. A franciák ilyenfajta meggondolásokat hallhattak Dulles, amerikai külügyminisztertől, Churchill, angol miniszterelnöktől. Adenauer bonni kancellártól, Guv Mollet, jobboldali szocialista vezetőtől és az „egyesült Európa” keresztapjától. Robert Schu- mantól. Ezek azt ajánlják a franciák nak, hogy két rossz közül válasszák az állítólag kisebbet és maradjanak az „európai hadsereg” mellett. A franciák azonban felismerték a csapdát. Rájöttek, hogy a kiagyalt dil- lema hazug. Ilyen körülmények között a francia társadalom fokozott figyelemmel fogadta a szovjet kormány július 24-i jegyzékét, amely azt javasolta, hogy hívják össze valamennyi európai állam és az Amerikai Egyesült Államok értekezletét az európai kollektív biztonság kérdésének megvitatására. '„Arra kell törekedni, — jelentette ki Naegelen szocialista képviselő, hogy minden problémát a tanácskozó-asztalnál oldjunk meg. mart mint Genfben is bebizonyosodott, célszerűbb tárgyalásokat folytatni és megegyezésre törekedni.” „A miniszterelnök ott követi el a hibát, — írja a Francia Observateur című burzsoá hetilap, — hogy a vitákat az állítólag „elkerülhetetlen” német fegyverkezés kérdése köré akarja csoportosítani... Egészen más színben látjuk a problémát, ha ahelyett, hogy Németország felfegyverzésének kérdése körül keringenénk, abból indulunk ki, hogy a „hat állam Európájának” keretein messze túlmenő új Európát kell teremtenünk, amely minden tagjának teljes függetlenséget biztosít”. Mint ismeretes, a szovjetkormáry augusztus 4-i nyilatkozatában azt javasolta, hogy augusztus-szeptember ben a négy nagyhatalom, — Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — külügyminiszterei tartsanak értekezletet, többek között az európai biztonság kérdésének megtárgyalására korábban javasolt értekezlet előkészítése céljából. E nyilatkozatnak már az első vissz hangja is arról tanúskodik, hogy a francia társadalom helyesli az újabb békekezdeményezést. A francia társadalom a kollektív biztonság rendszerét kiútnak tekinti a zsákutcából, amelybe Franciaország amerikapárti kormányainak politikája folytán jutott. E rendszer megteremtéséről kell és lehet is beszélni. Az erre vonatkozó tárgyalásokat megkönnyíti a genfi értekezlet sikeres befejezése, amely meggyőzően megmutatta, hogy békés úton rendezni lehet a legbonyolultabb nemzetközi kérdéseket is. Washington a párizsi szerződés ratifikálásának sürgetésével meg akarja nehezíteni az európai helyzetet és akadályokat akar gördítem a hatásos európai biztonsági rendszer megteremtése elé. Szélhámosságra vall az a tengerentúli jelszó, hogy „A tárgyalásokat hagyjuk a párizsi szerződés ratifikálása utánra!”, minthogy a hitleri Wehrmacht feltámasztásának és Nyugat-Németország felfegyverzésének útját megnyitó szerződés ratifikálása céltalanná teszi a tárgyalásokat és fokozza a nemzetközi feszültséget. Jellemző, hogy a kollektív biztonságról szóló szovjet javaslatok ellen azok a körök lépnek fel, amelyek az indokínai béke helyreállítása ellen foglaltak állást. Az „európai közösség” francia hívei, akiket az Egyesült Államok vezető körei minden eszközzel támogatnak, ugyanazok az emberek, akik azt követelték, hogy az indokínai háborút folytassák ,,a győzelmes befejezésig”. E zek a politikusok nyilván semmit sem tanultak kudarcukból: vissza akarnak vágni a genfi vereségért és újból a Franciaország érdekeivel szembenálló politika mellett kardoskodnak. Befolyásuk azonban nyilvánvalóan gyengül Francia- országban. A franciák közül egyre többen rájönnek, hogy az „európai hadsereg” franciaország számára, amelyet Washington és Bonn erőszakol, az ország pusztulását hozza magával. Ezért egvre több francia követeli, hogy terem'- sók meg a kollektív biztonság rendszerét, amely biztosítja a békét Euró pában és véget vet a Franciaországot fenyegető veszedelemnek. A Novoje Vremja szemleírója: „Szovromenyik” („Kortárs”) ,. L
