Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-19 / 196. szám

Pf Ä PEö 3 1954. AUGUSZTUS 19 €§éplőbrig;ádjaiiik seregszemléje A bátyi Schneider Antal elhódította a palotabozsoki Miltner Józseftől a megye legjobb cséplőbrigádja címét — A villányi gépállomás Hét traktorosa szerepel a legjobb öt között — A tavalyi első id. Zöldig Sándor a harmadik helyről tör előre Egyre jobban apadnak az osztagok a szérűkön, a vége felé járunk az idei cséplésnek. Nemsokára elér­kezik az a nap, amikor a lecsépelt búza, rozs, árpa, zab mázsái alapján véglegesen eldől a cséplőbrigádok között vívott nagyszerű verseny ered ménye — kiderül melyikük szolgált rá leginkább a megye legjobb csép­lőbrigádja címére, esetleg melyikük kerül az ország tizennyolc megyéje cséplőbrigádjait megelőzve a legjob­bak közé. Nem kis tétért folyik most a verseny a szérűkön — a kitüntető cím sem utolsó, különösen akkor, ha a megyei legjobbét háromezer, az országos tíz legkiválóbb közé kerülőket 10-től 15 ezer forintig terjedő pénzjutalom tetézi. Van hát miért versenyezni és annál is inkább igya kezni kell, mert most már csak kevés csépeletlen gabona van vissza, aki most késlekedik, az végleg elmarad. Előre cséplőbrigádok a mi nél nagyobb napi teljesítményekért, a kitüntető címek, a nagy jutalmak elnyeréséért! A GÉPÁLLOMÁSOK megyei IGAZGATÓSÁGA JELENTI: A legutóbbi jelentések szerint a cséplőcsapatok sorrendje az egyes gápfajták szerint a következő: A 8—900 MM-DOBSZÉLESSÉGÜ GÉPEK VERSENYÉBEN: ELSŐ: Schneider Antal, a bólyi gépállomás traktoristája, aki a leg­utóbbi versenyjelentés óta elcsépelt közel két vagonos teljesítményével szilárdan tartja az első helyet. Ed­dig összesen 1881 mázsa gabonával végzett, ami 75.2 százalékos tervtel- jesítésnek felel meg. Munkacsapat vezetője: Huszár Dé­nes. A MÁSODIK HELYEN sem történt változás: Gajdos Ferenc a bólyi gépállomásról Balázs András mun­kacsapatvezetővel együtt 900 mm. dobszélességű gépével 1902 mázsát csépelt el — 71.1 százalékra teljesat- * ve tervét. Bár mázsára nagyobb az eredménye az első helyezettnél, az egy dobmilliméterre eső gabona nála alacsonyabb. A HARMADIK HELYRE id. Zöld­ág Sándor került, a palotabozsoki gépállomásról, aki tavaly is, mint a megye legjobb cséplőgépvezetőjeként végzett a betakarítással. Eddigi tel­jesítménye 1858 mázsa, tervét 82.7 százalékra teljesítette. Munkacsapat vezetője: Lépőid Szilveszter. AZ 1070 MM DOBSZÉLESSÉGÜ GÉPEK VERSENYÉBEN: ELSŐ: Ambruszt József, a villányi gépállomás traktorosa. Női. műnk ács a patvezetője, Kovács Imréné segít­ségével gépével összesen 2208 mázsa gabonát csépeltek el eddig, 75 szá­zalékos tervteljesítés mellett. MÁSODIK: Farkas Ferenc, aki ugyancsak a villányi gépállomáshoz tartozik. Teljesítménye eddig: 2208 mázsa. Tervét 66 százalékra teljesí­tette. Munkacsapat vezetője: Tamás István. A HARMADIK HELYRE Vidék József palotabozsoki cséplőbrigádja szorult 2112 mázsás teljesítményé­vel. András József munkacsapatával együtt 72 százalékra teljesítette ed­dig cséplési tervét. AZ 1100 MM DOBSZÉLESSÉGÜ GÉPEK VERSENYÉBEN: AZ ELSŐ HELYET változatlanul Miltner József, a palotabozsoki gép­állomás kétszeres sztahanovista trak­torosa tartja, aki a legutóbbi jelen­tésig már a 2579 mázsánál tart. Tervét 85.5 százalékra teljesítette, az összesített versenyben mindössze az­zal szorult a második helyre, hogy az egy dobmilliméterre eső teljesít­ménye valamivel kisebb, mint a bó­lyi Schneider Antalé. Munkacsapat vezetője: Hóman Já­nos. MÁSODIK: Schuller József, a má­gocsi gépállomásról. Eddig 2125 má­zsa gabonát csépelt el 70 százalékos tervteljesítéssel. Munkacsapat vezetője: Nemes József. HARMADIK: Schiller György, a bólyi gépállomás traktoristája. Tel­jesítménye 2105 mázsa. AZ 1200—1225 MM DOBSZÉLES­SÉGÜ GÉPEK VERSENYÉBEN: ELSŐ: Herling Frigyes a villányi gépállomásától. Eddig 2365 mázsa ga­bonát csépelt, tervét 72 százalékra teljesítette. MÁSODIK: Fernbach Antal a szentlőrinci gépállomás ikiváló trak­torosa, aki mindössze 15 mázsa ga­bonával szorult a második helyre. Eddigi teljesítménye: 2350 mázsa. Munkacsapat vezetője: Szentes Já­nos. HARMADIK: Szíj jártó Imre a má­gnes! gépállomásról. 1200-as gépéve. 2215 mázsa eredményt ért el. Munkacsapat vezetője: Gerő Adám. MEGYEI SORREND: Az egy dobmilliméterre eső tel­jesítmény szerint a „Baranya leg­jobb cséplési munkacsapata“ címet a bólyi gépállomás traktorosa: Sch­neider Antal szerezte meg 800-as gé­pével Egy dobmm-re 2.35 mázsa ga­bona esik. Munkacsapat vezető: Huszár Dé­nes. 2. Miltner József, Palotabozsok. Munkacsapat vezető: Hóman János. 2.34 mázsa. 3. id. Zöldág Sándor, Palotabozsok. Munkacsapat vezető: Lépőid Szilvesz tér, 2.32 mázsa. 4. Ambruszt József, Villány. Mun- kacsapatvezető: Kovács Imréné. 2.05 mázsa. 5. Farkas Ferenc, Villány. Munka­csapatvezető: Tamás István 2.06 má­zsa. Tízezer tonna szenet adnak terven felül as év végéig a Pécsi Szénbányászati Tröszt bányászfiataljai Pécsett, a Magyar Dolgozók Párt­ja Baranyamegyei Bizottsága szék­házának tanácstermébe augusztus 18- án délután egymásután érkeztek a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemei­ben dolgozó csaknem kettőezer fia­tal képviseletében megjelent legjobb bányászfiatalok. Elsőnek a vasas! Petőfi-akna dol­gozóinak küldötted érkeztek meg. — Szemük alatt húzódó vékony fekete szén esik azt bizonyította, hogy mű­szak után ugyancsak siettek a fürdés­sel, nem akartak az értekezletről le­maradni. Igaz, hogy augusztus eddi­gi szakaszában Petőfi-akna vezet a tröszt üzemeinek versenyében, de éves terve esedékes részéhez képest mintegy ötezer tonna szénnel adósa népgazdaságunknak. Röviddel később elfoglalták helyüket a Pécs VI. ke­rületi és a pécsszabolcsi kerületi bá­nyászfiatalok képviselői is. Megjelent Jelenszki János, a Szocialista Munka Hőse címmel’kitüntetett Pécs VI. kerületi DISZ frontmester, Ruf- H Lajos, a Munkaérdemrend arany fokazatával kitüntetett István-aknaí munkamódszerátadó és még számos kiválóan dolgozó frontmester és vá­jár is. De eljöttek a tanácskozásra az üzemek vezetői is. Az értekezletet Pusztai József elvtárs a Dolgozó Ifjúság Szövetsé­ge Pécs városi szervezetének titkára nyitotta meg. Beszámolójában ismer­tette azokat a feladatokat, amelyek a pécsi szénmedencében dolgozó bá_ nyászfiatalokra hárulnak, a szénbá­nyászat 300 ezer tonna szén adóssá­gának letörlesztéséért. A beszámolóhoz egymásután szól­tak hozzá az üzemek DISZ-titkárai és a fiatalok megbízásából ismertették a vállalásokat. M á n f a i Ferenc, Pécs VI. kerületi DISZ-titkár elmondotta, hogy a ke­rületben megvan a lehetőség újabb kilenc DISZ frontbrigád megszer­vezésére. Ezt a legrövidebb időn be­lül meg is szervezik. De nemcsak a frontfejtéseknél, ha­nem a szállításnál és elővájásoknál is szerveznek DISZ-csapatokat. Utána Schnáider Fülöp, Béke­aknai DISZ-titkár kért szót és a töb­bi között ezeket mondotta: — A Béke-aknai DISZ-fiatalok már eddig is bekapcsolódtak az üzem mun­kájába. Megszerveztük a szállítási bri gádokat. Akadályozta azonban a fia­talok munkáját, hogy mikór egy-egy brigád már összeszokott, akkor tag­jait más és más helyekre osztják be, a brigád szétszóródik. Mi, fiatalok, nemcsak a termelésben, hanem a szó­rakozásban is ki akarjuk venni ré­szünket. Alakítottunk volna már kultúrgárdát, de nincs helyünk a pró­bák megtartására. Nem kapunk elég segítséget sem az üzemvezetőségtől, sem a szakszervezettől. Kérjük, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben gondoskodjanak szórakozásunk ki­elégítéséről. Mi ígérjük, hogy ott le­szünk a széncsata első vonalában. Az értekezlet résztvevői nagy tet­széssel fogadták Bokor József Ist­ván-aknai csillés felszólalását is, amelyben elmondotta, hogyha mun­kahelyén a most készülő csillerende. zőt üzembehelyezik. műszakonként 25 csille., szénnel többet szállít. A bányászfiatalok küldöttei egy­másután álltak fel, mondották el, ho­gyan sietnek a szénbányászat adós­ságának letörlesztésére. Vereczkei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgató­ja hozzászólásában megígérte, hogy az eddiginél fokozottabb figyelemmel kísérik a fiatalok munkáját, segítik őket. Az értekezlet résztvevői ezután el­határozták, hogy a Pécsi Szénbányá­szati Tröszt bányászfiataljai az év végéig terven felül 10 ezer tonna sze­net termelnek, Garay Ferenc Közel negyvenezer forint többtermelési prémium a jó káposztarepce termésért A csépléssel egyidejűleg megindult a szerződésesen termelt bíborhere, káposztarepce és ősziborsó leadása is a termelőszövetkezetektől, egyéni gazdáktól egyaránt. A kormányren­delet értelmében idén nemcsak a szerződésben kikötött árat kapják meg érte, hanem a magas termés után még külön tekintélyes többter­melési prémiumot is kapnak a gaz­dák. így a magyarteleki Gerő Ernő termelőszövetkezet tagjait az elmúlt napokban nagy meglepetés érte. Mi­vel húsz holdnyi káposztarepce ter­mésük meghaladta az országos ter­mésátlag előirányzzatot — holdan­ként 361 kilóval termeltek többet — a vételáron felül még 39.036 forint többtermelési prémiumot is kaptak. De más termelőket is ér hasonló, kellemes meglepetés: a magyarbólyi Tartós Béke termelőszövetkezet ré­szére a vételáron felül 1074 forintot utaltak át — és az egyéni gazdák is kapnak, kisebb-nagyobb összegeket. Láthatja mindenki — érdemes az ál­lammal szerződést kötni. A TerményforgaLmi Vállalat jó ta­nácsként közli, hogy egyszerre adja­nak le egy-egy szerződéses árut a termelők, mert így előbb, gyorsab­ban, kiszámíthatják az átlagtermést — előbb jutnak hozzá a jól megér­demelt többtermelési prémiumhoz. Szendrő Károly a Terményforgalmi Vállalat igazgatója, Sorsolási bizottságok alakulnak a pécsi üzemekben A pécsi üzemekben augusztus 20-a az ötéves tervkölcsön kilencedik sor­solása közeledtével egymásután ala­kulnak meg a sorsolási bizottságok. A Bőrgyárban szakszervezeti ak­tívákból és kultúrmunkásokból hat­tagú sorsolási bizottság alakult. El­határozták, hogy a sorsolást követő napokban reggel hat órakor bemen­nek az üzembe s a műszak kezdetén hangoshíradón közük a kihúzott köt­vények számát és a nyertesek nevét és a nyeremény összegét. A Sopiana Gépgyárban a könyve- lőség dolgozói vállalták, hogy napon­ta figyelemmel kísérik a nyeremény- listát és reggelenként falitáblákon és hangszórókon népszerűsítik a boldog nyerteseket. HAJNALNE. A Pécsi Kokszművek e’nyerte a Minisztertanács és a SZOT • vándorzászlaját Örömmel jelentjük, hogy vállala­tunk dolgozóinak lelkes, odaadó mun kajának eredményeként, az első ne­gyedévben elért büszke élüzem cím után az első félévi összesített ered­ményeit alapján a pécsi Kokszmű­vek elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. A vállalat első félévi termelési tervét 107.6 százalékra, tervszerűsé­gét 98.8 százalékra, egy főre eső ter­melését 109.1 százalékra teljesítette. Azonkívül, 9.3 százalékos önköltség­csökkentést, 9.2 százalékos anyag­költségcsökkentést ért el. A béralap felhasználását 3.4 százalékkal csök­kentette. Az ünnepélyes zászlóátadás augusz tus 19-én lesz délután két órakor. PÉCSI KOKSZMÜVEK IGAZGATÓSÁGA A pécsszabolcsi Puskin kultúrotthonban bányász-értekezletet tartottak az önköltségcsökkentésről A pécsi és a komlói szénbá­nyászati tröszt igazgatóinak, párt­ós szakszervezeti vezetőinek részvé­telével értekezletet tartottak 17-én délután a pécsszabolcsi Puskin kul- túrotthonban. Bese Vilmos, a Nehéz­ipari Minisztérium Szénbányászati Igazgatóságának vezetője mondott beszámolót. Ismertette azokat a lehe­tőségeket, amelyekkel a feketeszén termelésben — Pécsett és Komlón — csökkenthető az önköltség. Mi­előtt a feladatokról szólt, három fontos alapelvet szögezett le: 1. Az önköltségcsökkentés nem kampány- munka, 2. nem reszortügy, 3. nem ellentétes a termeléssel. — Alapvető követelmény a ter­melési terv teljesítése — mondotta. — Ezen a téren van mit tenni mindkét trösztnél. Augusztusban az első dekádot Komló 84.3 százalékra, Pécs pedig 99.8 százalékra teljesí­tette. A'komlói trösztnek csak 10 százalékos lemaradása is 5 százalé­kos önköltségemelkedést okoz. A műszaki fejlesztés feladatairól szólva bírálta azokat a vezetőket, akik felesleges munkának, adminiszt­ráció szaporításnak tartják a mű­szaki munkarendek elkészítését. A „paszportok“ jó elkészítése és azok alkalmazásával csökken a robbantó­szer, a fa és másféle anyagok fel- használása. ^ — Intézkedtünk — mondotta a továbbiakban, — hogy felelevenítve a ciklusgrafikon alkalmazása terén történt kezdeti lépéseket újból al­kalmazzuk ezeket a módszereket. Az év végéig mindkét trösztben egy- egy ciklusgrafikonos frontfejtést és elővájást kell bevezetni, amely ki­indulása lesz a grafikonszerinti mű­velés továbbfejlesztésének. A bányafa takarékosságról szólva megemlítette, hogy Komlón például nincs megoldva a bányafa helyes tárolása. Nincs bekerített fatelep, sőt az üzem és a lakótelep közötti gyalogút a fatelepnek használt 4—5 holdas területen visz keresztül. Ily körülmények között az nem lopja a bányafát, aki nem akarja! Helytelen a fűrészáru kezelése is, mert a fű­résztelep a régi szénosztályozónál működik, ezért a fűrészárukat az üzem és a telep között háromszori átrakás és kétszeres tengelyfuvar terheli. Emelkedést mutat Komlón a robbantószer felhasználása is. Az első negyedévben egy tonna szénre 0.0065 kilogramm, a második ne­gyedévben 0.011 kilogramm robban­tószert használtak fel. Beszédében foglalkozott még az önköltségcsök­kentés és a bérezés viszonyával. Sok még a reklamáció. Komlón például a dolgozók 25 százaléka reklamál egy-egy fizetésnél. Bese elvtárs ja­vasolta, hogy üljenek össze Komló és Pécs munkaátvételi és bérelszá­moló dolgozói tapasztalatcserére, hogy Komlón is megvalósíthassák a stabil pécsi fizetési rendszert. Be­szélt még a immkoerőcazdálkodá«- ról, a fegyelemlazítókrói, álbetegek­ről, a beruházás jelenlegi helyzeté­ről, a számvitel dolgozóinak, tetve­seknek, statisztikusoknak a gazda­sággal kapcsolatos feladatairól. A beszámo Ól követő vita, bár több té.nnvel újp.bb mceáliar-f. tásokkal igazolta és támasztotta alá az előadást, mégsem azt nyújtotta, amit a két tröszt üzemeinek vezetői nyújthattak volna. A megyei és a komlói pártbizottság képviselőin, a szakszervezetek megyei tanácsának elnökén kívül nem szólalt fel párt­vagy szakszervezeti vezető s nem is tehették, mert hiányoztak az érte­kezletről. Csak műszaki vezetők kap­csolódtak bele a vitába. Vereckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója el­mondta, hogy a tröszt üzemei által termelt szén hamu- és palatartalma az előirányzott százalékon felül van, bár így is javulás mutatkozik a múlt évi átlaggal szemben. „Most, hogy a tél következik, a külszínről és a tá­rókból a mélyszintre telepítjük a munkaerőt. Nálunk is magas a be­teglétszám. Gyakran eléri a 9 szá­zalékot A betegek nagyrészt azon­ban álbetegek. Sajnos, erről nincs minőig alkalmunk meggyőződni. Pél­dául Pécs VI. kerületben 56 körzeti orvoshoz járnak az üzem dolgozói. A minisztériumtól kérünk ezen a téren segítséget.“ Majd hangsúlyoz­ta, hogy »nagyobb gondot fordítanak ezután a „Nevelj új bányászt“ moz­galomra, hogy az új munkások mi­nél nagyobb része megszeresse a bányát. Végül a tröszt dolgozóinak nevében bejelentette, az év végére a szén kitermelésének önköltségét tonnánkint két forinttal csökkentik. Vízi László elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatója el­mondta, hogy Komlón különösen a szolgáltató üzemek emelik az önkölt­séget. Megemlítette, hogy például egy csillének a bányából való ki­szállítása a tervezett 12—13 forint helyett csaknem 20 forint. Több pél­dát mondott el annak igazolására, hogy Komlón lehet csökkenteni az önköltséget s megígérte, hosv év végére a jelenlegihez képest 29 fo­rinttal csökkentik a szén termelésé­nek _ önköltségét. Kérte a miniszté­rium képviselőit, hogy a raktárban lévő nagymennyiségű kábelt, amit jelenlég nem használhatnak a bá­nyában, irányítsák oda, ahol szük­ség van rá. A pécsi szénbányászati igazgatóság Kossuth-díjas főmér­nöke, Kiss Nagy József elvtárs az önköltségcsökkentés különböző fak­torairól beszélt és felhívta a figyel­met az anyaggal való gondosabb bá­násmódra. Pozsgai Károly, a komlói tröszt főmérnöke arról beszélt, hogy a szénosztályozó kapacitása nincs eléggé kihasználva s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy sokba kerül a bányahomok mozgatása s így sok fát kell felhasználni. Szerinte egy kö­télpálya felépítése megkönnyítené a munkát s a beruházás 2—3 év alatt megtérülne. Szilas László elvtárs, a Szabolcs- bánya igazgatóia arról beszélt, hogy bonyolult a jelenlegi fizetési rend­szer és sokan azért nem dolgozzák ki a nyolc órát, mert túlteljesítés esetén a normásoktól tartanak. Krisztián elvtárs, a pécsi tröszt be­ruházási osztályának vezetője el­mondta, hogy rossz munkát végez a Bányászati Tervező Intézet, emiatt késik a pécs-meszesi családi házak átadása is. Megemlítette azt, hogy sohasem annyiba kerül a kivitelezés, mint ahogyan megtervezik, hanem kétszeresébe, háromszorosába. Több v-m,í<3'zoV:’ ■src.'rn+Q m^i'i Bogár József, elvtárs, a szakszerve­zetek megyei tanácsának elnöke arra kérte a műszaki vezetőket, hogy jobban igényeljék az üzemi bízott-» Ságok segítségét, mert így közös erővel könnyebben meg lehet birkóz­ni az önköltséecsökkentés feladatai­val is. Fessel Tibor elvtárs. a megyei párt végrehai tóbizottság képviselőin arról beszélt, hogy a pártszervezetek vezetőinek és a kommunistáknak azért kell harcolniok, hogy a dolgo­zók vérévé váljék a gazdaságos mun­ka. Végül azt mondta, hogy keve­sebb értekezletet tartsa™'- »■* ne­mekben s erejüket a vezetők job­ban a feladatok megvalósítására, végrehajtására fordítsák. Az értekezlef hasznos és ered­ményes munkát végzett, mert egy sor olyan lehetőség hangzott el az önköltség csökkentésére, ami idáig egyes vezetők előtt ismeretlen volt. Ez pozitív oldala volt az értekezlet­nek. Kár azonban, hogy a műszaki vezetők nem beszéltek arról, hogy mit akarnak lenni saját munkahelyei ken, hogyan akarják csökkenteni az önköltséget. Errol lehetett volna be­szélni: Komlón például a III-as üzemben több tíz köbméter támfa fekszik az alapvágatokon felhaszná­latlanul hosszabb idő óta. Ezeket azért nem használják, mert 70—80 kilogrammosak és nehéz a fejtések­be elvinni. Arról nem esett szó, hogy az ilyen fát fel kellene haso­gatni s nem állna kihasználatlanul feleslegesen. Ilyen gyakorlati pél­dák tették volna hasznosabbá, ered­ményesebbé a két tröszt vezetőinek értekezletét^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom