Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)
1954-08-12 / 190. szám
te.t' AW»]n«»TXJ8 13 NÄPEö 3 Eleven, harcos, sokoldalú politikai munkát a cséplés, begyűjtés meggyorsításáért Néhány nappal ezelőtt még a gabonaföldeken, az árvízveszély ez tette területeken folyt a küzdelem a kenyérért. Most, a cséplőgépeknél van a munKa dandárja Uj kenyeret vár az üzemi munkás, fi/, orvos, a gépírónő, a tervező, — 'nem túlzás, ha azt mondjuk: figyeli, várja minden dolgozó, hogyan állják meg helyüket azok, akik az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a falvak szérűin a kalászosok csép- lésén munkálkodnak. Szép, fontos munka ez. De vájjon ismerik-e mindenütt munkájuk jelentőségét a cséplőgépek vezetői, a dolgozók, a kévebontók, etetők, zsákolok, kazalrakók, behordok és a többiek, az agronómusok, Körzeti instruktorok? Tudják-e, hogy most rajtuk áll, vagy bukik: kerül-e és mikor az asztalra az új kenyérből. Ahol erről okos, a jó munka értelmét megmutató beszéd folyt, ott tudják és a cséplőgép naponta 110—180, vagy még ennél több mázsa gabonát ver ki, a kalászokból. Sok ilyen, feladatát, munkájának célját jól ismerő kollektíva található a megye legkülönbözőbb részein és rajtuk, munkájukon csak áll, de nem bukik a cséplés a gabonabegyüjtés, az új friss kenyér. A látszólag száraz adat, hogy szerdáig a megyében a megtermett gabona valamivel több, mint 40 százaléka került zsákba, két tanulságot rejt magában. Egyik: az eredmény , elérése azokon múlt, akik jól végzik munkájukat, ismerik jelentőségét, mert erről felvilágosították őket. Al másik: gyenge, alacsony a napi cséplési eredmény, mert számos cséplő kollektíva nem értette meg munkájának jelentőségét, erről nem világosították fel őket, munkájuk akadozik, mert nem jutott el hozzájuk a tettük értelmét és munkájuk következményeit megvilágító szó és írás. A tény, hogy — bár sok élenjáró cséplőcsapat van és sok helyütt szép n napi cséplési teljesítmény — a megye elmaradt a csépléssel, beadással, számos helyen még a behordással is, Megszabja a fejhdatot: meggyorsítani a behordástj cséplést és beadást. Sok apró, de fontos része van-e munkának; a minél kevesebb vontatás, a műszaki feltételek biztosítása, géphibák megelőzése, gyors kijavítsa, a munkaidő jó kihasználása, •ióminőségű cséplés és a többi, de mégiS u legfontosabb tennivaló ® Politikai felvilágosítás megjavítása, mert csak ennek segítségével végezhető el egyszerre e sokrétű, de egy °élt szolgáló feladat. A. népnevelőkön, az írásos agitáljon a sor, hogy egy-két napon belül fordulat következzék be, meggyor- süljon a cséplés, a beadás, különösen a sellyei, siklóst és a szigetvári járásokban. Sok tapasztalat és ered- 1 meny bizonyítja, hogy e feladat jó elvégzésére képesek az agitációval foglalkozó szervek és elvtársak. A cséplőgépek többségénél megfakultak és dolgoznak a népnevelő- Csoportok, a villányi, pécsi, siklósi, de a sásdi járásban is a népnevelők még a munka megkezdése előtt értekezleten beszélték meg a feladatokat eszerint dolgoznak. A palotabo- Zsoki, kozármislenyi, szentlőrinci és még több gépállomás cséplőgépeinek többségéhez eljut a gépállomás párt- - szervezetének munkájával is a felvi- ;ágosító szó és ennek nyomán — mint Palotabozsokon — ,110—-i80 mázsa között mozog a naponként elcsépelt gabona mennyisége. Számos helyen lelkesíti jobb, gyorsabb munkára a cséplőcsapatokat a járási takácsok és a gépállomások kiadásában megjelenő vérsenyhíradó, amely ísmerteti az élenjáró és elmaradók eredményét, egyes esetekben a módszereket is. A villányi fotószakkör tagjai most a cséplőgépeket járják, fényképeket készítenek a legjobbak- ról, kifüggesztik azokat a járási szék helyen, a községben, de számos helyen a cséplőgépre is, hadd lássa minden arrajáró: ez'a cséplőenunkás is élenjár, tudja kötelességét. Szőkéden rajzos híradó népszerűsíti a cséplés élenjáróit. A járási pártbi- z°ttságok — a siklósi, villányi, pécs- váradi, sásdi, mohácsi — röplapokkal, rövid terjedelmű brossurákkal Is tudatták a cséplés jelentőségét, a lé módszereket, dicsérték az élenjá- 'ékat. A villányi járási párt-végre- bajtóbizotság, a tanács és a gépállomás közös kiutazással, helyszíni segítéssel gyorsítja a cséplést. Felsőszentmárt'onban vasárnapi munkát végeztek a DlSZ-fiatalok és keresetüket az árvízkárosultaknak ajánlották feL A villányi járásban DISZbrigádok járják a községeket és ott segítenek, ahol munkájukra leginkább szükség van. A siklósi, má- gocsi, sellyei MNDSZ pedig úttörő köszöntéseket szervez a cséplésben és beadásban élenjárók üdvözlésére, másutt megszervezik a munkában lévő anyák gyermekeinek felügyeletét. A szigetvári járásban Kacsóta és Csonkamindszent községek dolgozó parasztjai között —a felvilágosító szó hatására — lelkes begyűjtési verseny folyik. A napokban egyik csonkamindszenti gázda nem teljesítette a cséplőgéptől beadási kötelezettségét. Másnap felkereste egy kacsótai gazda és elmondta neki, hogy éppen miatta marad el községe és a törvényes előírás nem teljesítésének maga látja kárát, kötelezettségét 10 százalékkal felemelik, miatta szégyenkezhet községe. Az addig hátralékos gazda teljesítette kötelezettségét. Nem furcsa verseny ez, ez olyan verseny, amelyikben mindkét község első akar lenni, egyik sem akarja," hogy „örömmel” mondhassa: „Mi lettünk az elsők”. Szebb az, ha így mondhatják: „Mindkét község jól dolgozott, mindkettő teljesítette hazafias, törvényes kötelességét”. Mégis ezeknek az eredményeknek, módszereknek ellenére a cséplés meg gyorsításáért folyó agitáció elmaradt a követelményektől, számos hibája van, amelyek következménye az elmaradás a cséplésben, beadásban. Három fő hibája van a cséplés, beadás meggyorsításáért folyó agitáció- nak: Számos helyen, de elsősorban a sellyei járásban, elmaradt a cséplőgépednél dolgozó népnevelők állandó segítése, Áiagukra maradtak, nem kaptak új helyi érveket és emiatt meglazult a munkafegyelem, a cséplőcsapatok későn kezdik — mint Kisbudméron és Székelyszabarban — és korán fejezik be a munkát. Ezeken a helyeken nem folyik állandó harc a hibák megelőzéséért, gyors kijavításáért, de a csépeltető gazdák gyors kötelességteljesítéséért sem emelik fel a népnevelők szavukat. Újabban előfordul, hogy egyes gazdák nem teljesítik a géptől gabonabeadási kötelezettségüket, sürgősen elviszik a malomba gabonájukat, hogy így elkerüljék a kötelezettség felemelését, az elszámoltatást. A népnevelők, mert nincsenek erről felvilágosítva, nem mondják meg ezeknek a spekulálóknak: „Kár a fáradságért, a beadást így is, úgy Is teljesíteni kell. Ha malomba becseréli lisztre, a beadásnak megfelelő mennyiségű lisztről kell elszámolnia és saját kára lesz az őrletési költség is, az elszámoltatási költségen kívül.” De ugyanekkor arról sam szólnak a népnevelők, — mert sokhelyütt nem tájékoztatják őket erről — hogy a beadást nem teljesítő és elszámoltatott gazdáknak meg kell fizetniök az elszámoltatás költségeit, nem mondják el, hogy ki járt így a községben, vagy a környékben. A rendszeres segítés és tájékoztatás hiányából fakad, hogy egyes helyeken — de elsősorban a sellyei járásban —. abban a tudatban vannak egyesek az ellenség rémhíre nyomán, hogy az augusztus lft-e után behordott és elcsépelt gabonára nincs beadási kötelezettség. iBárgvu mese ez, és meg kell nyugtatni minden gazdát, hogy augusztus 15 után is köteles lesz a géptől teljesíteni kötelezettségét. Le kell leplezni az ellenséges rémhíreket, de nem úgy, mint ahogy a sellyei járásban teszik, ahol a járási bizottságtól kiindulva az a vélemény, hogy „miért mi leplezzük le, leleplezte rr.ár a Dunántúli Napló’'. Ha utána számolnának a járási Pártbizottságon, hogy a járásban talán minden negyvenedik ember olvassa a megyei lapot, akkor aligha lennének ilven magabiztosak az ellenséges rémhír leleplezésének szükségtelenségében. A másik^ főhiba, hogy sokhelyütt csak o. tanácsokig, helyesebben azok egyes funkcionáriusainak fiókjáig, vagy a felelős cséplőgépvezetök ládájáig jut el a csépléssel, begyűjtéssel kapcsolatban kiadott írásos agitáció. Emiatt gok gépnél nem tudják, mennyire érdekeltek egyénileg is a cséplőmunkások a -gyorsabb, jobb munkában, hogy például az ország legjobb eredményt elérő cséplőcsapata 15.000, a második, harmadik, i negyedik és ötödik helyezettek 12.000, a hatodik, hetedik, nyolcadik és a tizedik heivezett cséplőcsapatok mindegyike 10.000 forint jutalomban részesül, hogy a DISZ Központi Vezetősége, karórával, fényképezőgéppel, kétnapos kirándulással és számos más ajándékkal jutalmazza a legjobb eredményt elérő DISZ fiatalokat. Elnyerhetik ezeket a jutalmakat megyénkben? Semmi akadálya. Tavaly az egyik palotabozsoki cséplőcsapat 16.000 forint jutalmat kapott. Erről is löszéin! kell a népnevelőknek, mert ez lelkesíti a dolgozókat és követni lehet a kozármislenyi gépállomás néldáját, amely rádiót ad jutalmul a legjobb cséplőgépvezetőnek. A begyűjtésről naponta megjelenik a sajtóban az értékelés, de a Gépáll''’’ások Megyei Igazgatósága a legu bbi napokig elmulasztotta a cséplőgépek versenyének rendszeres nyilvántartását és ez elmaradt a járások nagyrészében is, sok gépállomási körzetben, mert nem kérték fel a rendszeres eredményjelentésre a körzeti agronómusokat. felelős cséplőgépvezetőket, cséplési ellenőröket. Bizonyos, hogy naponta nem 40—60 és 80 mázsa lenne a pécsvá- radi és más gépállomások cséplőgépeinek napi teljesítménye, ha tudnák az ott dolgozók, mennyit kerestek aznap és hogy ők az elsők, vagy az elmaradók. Az agitációs munka gyengeségének harmadik oka: hogy a járási pártbizottságok nagyobbrésze a politikai munka helyett a szervezési munkát állította előtérbe. Foglalkoznak a cséplőgépek irányításával, sőt üzemanyag biztosításával is, másutt a helyi pártszervezetek vezetőinek nyújtott segítség helyett a járási pártbizottság tagjai, munkatársai tartják a népnevelőértekezleteket és ezzel kikapcsolják a munkából a helyi vezetőket. Elmaradtak az igen hasznos, mozgósító kisgyűlések, a tömegszervezetek hetekkel ezelőtt hozott határozatai csak kisrészben válósultak meg és ugyanakkor megfeledkeztek arról, hogy megvizsgálják miért alacsonyabb a termelőszövetkezetekben a napi cséplési eredmény, mint másutt és miért maradnak el az állami gazdaságok a kicsépelt gabona beadásával és itt politikai munkával segítsenek. E hibákat csak úgy lehet kijavítani, ha nem felejtjük el: a cséplés, beadás sokrétű munkáját csak úgy lehet minden járásban, községben, az egész megyében megjavítani, ha a politikai munkát helyezzük előtérbe és szóval, írással, a népnevelők rend szeres tájékoztatásával mozgósítunk a hibák kijavítására, a feladat végrehajtásának meggyorsítására. Ezen túlmenően a DISZ, az MNDSZ, a békebizottságok és a szakszervezetek minden tagját mozgósítani kell, hogy a* maguk területén, a maguk sajátos eszközeivel nyújtsanak segítséget minden községben a cséplés és begyűjtés meggyorsításáért. Meg kell beszélni egykét napon belül minden cséplőgépnél dolgozó népneyelőcsoporttal a feladatot, hogy meggyorsuljon a munka és augusztus 20-ra, amikor a munkások és parasztok ünnepi találkozóra gyűlnek össze, ne legyen elmaradás sem a cséplésben, sem a beadásban. Csak akkor sikerül vég- rehajtaniok e nagy feladatot, ha minden párt, tömeg- és állami szerv a lehető leggyorsabban a legtöbbet teszi a maga területén a cséplőgépeknél folyó agitáció megjavításáért. Kaszán József MB agitációs alosztályvezető Egy traktor félévi üzemanyagát takarította meg eddig a paíoiabozsoki Miltner-brigád A sombereki Béke termelőszövetkezet földjén dolgozó ‘traktoros brigád Miltner Ferenc sztahanovista brigádvezetővel az élen minden mun kában. aratásban cséplésben, tarlóhántásban, vetésben kivívta magának ez évben is az elsőséget a palo- tabozsoki gépállomáson. A nagyobbrészt sztahanovistá-kból és lelkes fiatalokból álló brigád azonban nem elégszik meg uzzai, hogy Ígérete szerint szeptember elejére egész évi tervét befejezi. Valal- ta, hogy emellett mindegyik erőgépnél megtakarítja a tervezett üzemanyag három százalékát. Az év eddigi szakában túl is teljesítette a brigád ezt a felajánlást, öt erőgépük üzemanyagával úgy gazdálkodtak, hogy a megtakarított meny nyiségből egy traktort féléven át 'e- het üzemeltetni, Sz. H. As augusztus 20-i munkás-paraszt találkozóra készülnek az üzemek Közeledik augusztus 20, alkotmányunk ünnepe, a munkások, parasztok nagy seregszemléje. Az üzemekben a hangoshíradók óráról-órára újabb győzelmekről adnak hírt, a versenytáblákon új nevek, új eredmények jelennek meg. Jobb munkával, többtermeléssel készülnek az üzemi munkások az alkotmány ünnepére.' De nemcsak ezzel. Számos üzem a párt felhívására még a télen elvállalta, hogy segíti a termelőszövetkezeteket, gépállomásokat. Nehéz volna felvázolni a segítség nagyságát, értékét •— elég annyi, hogy gépállomásaink is, termelőszövetkezeteink is idén kevesebb üzemzavarral és jobban dolgoznak mint tavaly. A patronálási mozgalom a tavasszal és a nyár folyamán sem szűnt meg; most is járják a vidéket az üzemek dolgozói, segítenek a cséplésben, a betakarításban. Azok, akik eddig együtt dolgoztak, most arra készülnek, hogy augusztus 20-án együtt is ünnepeljenek. Munkások látogatnak majd el a tsz-ekbe, parasztok jönnek el majd az üzemekbe, megmutatják egymásnak eredményeiket, munkájukat. Erre a találkozóra készülnek most fel az üzemek dolgozói. Pécsi Porcelángyár A Pécsi Porcelángyár dolgozói két hónappal ezelőtt keresték fel először a pellérdi Alkotmány termelőszövetkezetet. Arról beszélgettek az elnökkel, a tagsággal, miben tudna a gyár segítségére lenni a termelő- szövetkezetnek. Sokat nem kellett tanakodni, mert bizony nagy szükség van a szakemberekre a szövetkezetben. A múlt héten lakatosok mentek Feliérdre, hogy négy kettős ekét javítsanak meg a tsz-nek. Megélezték az ekevasakat, felújítoták a tengelyeket s az elgörbült alkatrészeket kiegyenesítették. A fűkaszálógépet is megjavították, amelyre most különösen p"ay szükség lesz a lóhere- kaszálásnál. Vasárnap a behordásban segítettek. Hat kocsi és 12 ember hordta a kévéket A tsz-tagok meg voltak elégedve munkájukkal: mielőtt elbúcsúztak tőlük, meg is vendégelték őket. A napokban Pellérdről küldöttség járt a porpelángyárban: a párttitkár, békebizottsági elnök, meg a tsz-elnök. Arra kérték az üzem dolgozóit, hogy' az alkotmány ünnepét a termelőszövetkezetben töltsék. A meghívásnak eleget tesznek a porcelángyáriak és augusztus 20-án 50—60 tagú kultúrgárda látogat el a termelőszövetkezetbe, a faluba, ahol közösen ünnepük a pellérdiekkel az alkotmány ünnepét. Mezőgazdasági Szerárugyár A szerárugyár nem régóta patronálja a magyarsarlósi termelőszövetkezetet. Amikor először jártak kint, bizony nem volt jó hangulat a tsz-ben. Mást akart a párttitkár, mást az elnök. Egyesek már fel is tették magúkban, hogy odébb állnak. Jókor érkeztek a szerárugyár- :'>ól. szúKAét vöt e'-'Vor szakimnei*’’« is, mert nem működöt a malom és Pécsre kellett szállítani a darálni- valót. Rossz volt a kút is. A kutat és a darálót nem tudta működtetni a négylóerős motor. Az üzem vezetői megígérték, hogy segítenek. Kijavították a kutat és kicserélték a motort. Négy lakatos végezte ezt a munkát egy műszaki verető irányításával. A szerárugyár dolgozóit már más termelőszövetkezetben is ismerik. Ahol megfordultak, segítettek a géptavi tások oan. A nalo+aiwsoki tsz a segítség viszonzásául meghívta az üzem két dolgozóját az augusztus 20-i ünnepélyre. 4 73/2 Építőipari Vállalat Az építők is lelkesen készülnek augusztus 20-ra. Több termelőszövetkezetet patronáltak az elmúlt esztendőben, segédkeztek a gépjavításokban, a növénvápolási munkában s az aratásban is. Húszadikán Pécsett látják vendégül a tsz-ekben megismert dolgozó parasztokat. A reménypusztai termelőszövetkezetből nyolc, a magyar- bólyi tsz-ből szintén nyolc tsz-tagot és négy egyéni gazdát várnak. Augusztus 20-án külön küldöttség fogadja az állomáson a vendégeket. Az építők és a vendégek közösen megtekintenek majd egy építkezést, ellátogatnak a repülőnapra, megnézik az ünnepi vásárt és délben ebédre is vendégül látják a falu küldötteit. A vállalat három dolgozóját a felsőszentmártoni termelőszövetkezet hívta meg vendégségbe. A pécsújhegyi erőmű A pécsújhegyi üzem dolgozói az elmúlt pártoktatási évben behatóan foglalkoztak a mezőgazdaság fejleszté séről szóló párt- és kormányhatározattal. N épnevelőéntekezlete- ken is többször rámutattak arra, hogy az üzemi tervteljesítés és a munkafegyelem meg szilárdítása mellett, az ipari munkásság feladata a munkás-paraszt szövetség szellemében közvetlen segít séget is nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Ezután négytagú csoport alakult, amely ellátogatott Belvárdgyu- lára. Itt felkereste a Győzelem termelőszövetkezetet és megvizsgálta, hogy milyen segítségre van szükség. Röviddel ezután Kam- per Ignác elvtárs vezetésével 8 főből álló kőműves-brigád 5x5 méteres malaceledelt-fő- ző konyhát épített a termelőszövetkezet részére. Amikor az épület elkészült, Eckenfeis János vezetésével 6 főből álló ács-brigádot alakítottak, amely elkészítette a tetőt. A szászvári termelő- szövetkezet a növényápolási munkákhoz kért segítséget a pécsújhegyi üzem dolgozóitól. Erre a munkára 34 dolgozó vállalkozott. Vasárnapjukat fel áldozva Szászvárra mentek és a termelő- szövetkezetnek mintegy 4—5 hold kukoricáját segítettek megkapálni. Az üzem dolgozói eddig összesen 4910 órát dolgoztak társadalmi munkában a mezőgazdaságban. Ebből 2090 órát a szénmosó, 1232 órát az áramfejlesztő, 552 órát a G II. alapszervezet, 580 órát az építészet, 456 órát pedig a G. I. alapszervezet dolgozói teljesítettek. Eddig Bükkösd, Baksa, Szászvár, Személy, Mátém, Magyar- sarlós községekben, — ezenkívül az üszögi tangazdaságban, vala>- minit a Pécsi Állami Gazdaságban segítették a dolgozó parasztságot. Olyan nap is volt, amikor egyszerre 4 községben is dolgoztak mintegy 120-210- en. Most készülnek Csobokapusztára, ahol 64-en a takarmánybetakarításban és a behordásban segítenek majd. Elvállalták, hogy a belvárdgyuiai állami gazdaságnak kijavítják egyik kaszálógépét és elvégzik az egyes alkat részek felújítását. Az üzemi alapsrer- veretek között lelkes verseny fejlődött ki, vájjon ki tud a legtöbb segítséget nyújtani a mezőgazdasági munkák ban. Jelenleg a Rof- temmer-Schwarcz br- gád veret a munkában. A szénmosó alapsrerve retnéll Takács János alapsrervezeti titkár, Brunecz István, Dugo- vics János, Saád József főgépmester, az áram- fejlesztőben pedig Farkas János és Fürtös János mutatnák jó pé1- dát, végeznek népnevelő munkát és élenjárnak a mezőgázdaság segítésére irányuló szervezési munkákban. Most alkotmányunk ünnepére készülnek. Gondosabban végzik munkájukat, hogy magasabb százalékok kerüljenek a táblákra, jobban ügyelnek a rendre, tisztaságra, hogy mire megérkeznek augusztus 20-án falusi vendégeik — elmondhassák: „Nézze- , tek, amellett, hogy se- . gítünk nektek a termelőszövetkezetekben, itthon is jól ellát luk feladatainkat, minden tekintetben számíthattok ránk.“ „Köszönjük segítségteket11 Mi, bicsérdi dolgozók köszönetét mondunk a pécsújhegyi szénmosó dolgozóinak azért a nagy segítségért, melyet július 20-án és 24-én nyújtottak. A termelőszövetkezet tagjai között nagy megelégedést keltett segítségük. Nagyon jó kaszások voltak és szép eredményeket értek el. Jó és dicséretreméltó munkájukkal bebizonyították, nemcsak az üzemben, hanem a szántóföldön is képesek nagyszerű munkát végezni. Közös munkánkkal mén közelebb kerültünk egymáshoz, még jobban megerősítettük barátságunkat. HÍDMER JANOS HÁZI FERENC FUCHS TIVADAR termelőszöv, elnök agronómus . tanácselnök « [ *
