Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-21 / 171. szám

2 N5PCÖ 1954 JULIUS 21 Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv II. negyedévének teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók anyagi helyzeté­nek és kulturális színvonalának ala­kulását 1954. második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1954. második negyed­évi teljes termelési tervét 104 száza­lékra teljesítette. A negyedévi terv jelentős túlteljesítéséhez nagymér­tékben hozzájárult a Magyar Dol­gozók Pártja III. kongresszusa tisz­teletére indított munkaverseny. A második negyedévi terv túlteljesí­tésével a gyáripar első negyedévi le­maradását behozta: az első félévi tervet 101.1 százalékra teljesítette. 1954. második negyedévében az egész gyáripar 4.4 százalékkal, ezen belül a könnyűipar nyolc százalék­kal, az élelmiszeripar 17 százalékkal termelt többet, a nehézipar 0.8 szá­zalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 második negyedévében. Az egyes minisztériumok iparvál­lalatai 1954 második negyedévében teljes termelési tervüket a követke­zőképpen teljesítették: kohó- és gép­ipari minisztérium 102 százalékra, a nehézipari minisztérium 104.3 száza­lékra, a könnyűipari minisztérium 100 százalékra, a földművelésügyi minisztérium 106.7 százalékra. az élelmiszeripari minisztérium * 105.1 százalékra, az építésügyi miniszté- rum 96.1 százalékra a közlekedés- és postaügyi minisztérium 107.8 száza­lékra. Számos termelési eszköz, mezőgaz­dasági gép és közszükségleti cikk termelési tervét túlteljesítették: így például kőolajból, hutaaluminiumbó! durvalemezből, foszforműtrágyából, gyalugépből, boronából, fogatos vető­gépből, fogatos fűkaszából, rádiókból, penicillinből, pamutszövetből, gyap­júszövetből, kötöttáruból, női cipő­ből, gyermekcipőből, férfiöltönyből, péksüteményből, cigarettából többet termeltek, mint amennyit a terv elő­írt. Nem teljesítették a szén, az acél- nyersvas, a martinacél, a timföld, a gőzmozdony, az autóbusz, az arató­cséplőgép, az égetett tégla, a talp- kruppon, a fehérnemű, a gyermek­kabát, a munkaruha, a pamutharis­nya, a margarin, a szalonna, a kol­bászfélék, a sajt, stb. második ne­gyedévi termelési tervét. Az ipari minisztériumok nem teljesítették má sodik negyedévi exportkiszállítási tér vüket, különösen nagy a lemaradás a kohó- és gépipari minisztérium vállalatainál. Az általában kedvező mennyiségi eredmények mellett a termékek mi­nőségének megjavítása, a termelési költségek csökkentése, az anyagta­karékosság, a termelékenység eme­lése terén a vállalatok többsége még nem ért el megfelelő eredményt. Kü­lönösen a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek, továbbá a ruházati és cipő­ipari termékek minősége nem egy esetben kifogásolható. Mezőgazdaság A párt és kormány 1953 decem­ber 23-1 határozata után ez év ta­vaszán a lakosság élelmezésére szánt növényekből többet vetettek, mint a múlt évben. A kenyérgabonából télen kipusztult területeket tavaszi búzával pótolták. A kenyérgabona vetésterülete 6.9 százalékkal, a bur­gonyáé 18.4 százalékkal volt na­gyobb, mint 1953-ban. A szálastakar­mányok vetésterülete 16.4 százalék­kal volt nagyobb, mint 1953-ban. A 6zálastakarmányök vetésterülete 16.1 százalékkal nőtt. Egyes szerződéses növényekre, — lenre, kenderre, do­hányra — kevesebb szerződést kö­töttek, mint amennyit a terv elő­írt. A tiszalöki duzzasztómű üzembe­helyezése lehetővé tette, hogy a rizs vetésterületét 53.5 százalékkal, az összes növény öntözött területét mintegy 30 ezer holddal növeljék. Július első napjaiban országszerte megkezdődött az aratás és a csép­ilés; a munkák szervezettebben, jobb technikai felkészültséggel folynaik, mint tavaly. A kalászosok várható terméseredménye kedvező. Bár az időjárás télen és kora tavasszal rosz- szabb volt, mint az 1952—53-as gaz­dasági évben, mégis a nagyobb ve­tésterület, a műtrágya fokozottabb használata és a jobb ápolás ered­ményeként a kalászosak össztermése előreláthatólag eléri a múlt évit. A szocialista gazdaságok termésered­ményei gabonaneműekből általában ezévben is jobbak, mint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság 1954 első félévé­ben 1379 darab traktort kapott, — ezek több, mint felerészben kultivá- tor és aratógép vontatására alkalma­sak. Az új gépek legnagyobb részét a gépállomások kapták. A gépállo­mások nagy része azonban nem hasz nálta fel kielégítően a gépeket; a gépi kapálás tervteljesítésében rész­ben a kedvezőtlen időjárás, résziben a munka nem kielégítő megszervezé­se miatt lemaradás van. Az állami gazdaságoknak nem sikerült a meg­felelő munkaerőt biztosítani, s ezért a növényápolási munkák végzésében lemaradtak a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok mögött. Állatállományunk jelentősen gya­rapodott. Sertésállományunk kihe­verte a múlt évi rossz takarmány- helyzet következményeit, március óta közel egymillióegyszázezer darab­bal növekedett. Az egyéni gazdálko­dók tenyésztési kedve a jó termés­kilátások hatására is fokozódott. A megnövekedett anyaállománynak több, mint fele vemhes, így a ser­tésállomány további növekedése vár­ható. Közlekedés A vasút 1954. második negyedévi áruszállítási tervét 99.4 százalékra teljesítette. A személyforgalom a múlt évhez viszonyítva emelkedett; vasúton kb. kettő millióval, távolsági autóbuszo­kon kb. hétmillióval többen utaztak, mint 1953. második negyedévében. Áruforgalom Az új kormányprogramm végrehaj tásának első esztendejében nagymér­tékben emelkedett a lakosság vásárló ereje. A kiskereskedelem — bele­értve a vendéglátóipart és az üzem- élelmezést is, — 1953 második fél­évében 21 százalékkal, 1954 első ne­gyedévében 23 százalékkal, 1954 má­sodik negyedévében pedig 29 száza­lékkal több árut adott el, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszereladás egyes cikkek­ből jelentősen (pl. édesipari áruk­ból 72 százalékkal, vajból 36 száza­lékkal, tojásból 32 százalékkal) emel­kedett. Több fontos cikkből — köz­tük sertéshúsból, egyes fűszerfélék­ből, sörből, szikvízből, jégből — az állatállomány múltévi kedvezőtlen alakulása és egyes Idényiparok nem megfelelő felkészülése miatt nem tudták teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A városi piacokra jóval több árut hoztak fel a termelők, mint tavaly, az egyes cikkek piaci ára csökkent, így a megfigyelt városok piacain pl. a sertészsír 22 százalékkal, a füstölt szalonna 17 százalékkal, a vaj 14 százalékkal, a tojás 24 százalékkal, a zöldségfélék közül pl. a sárgarépa 37 százalékkal, a zöldbab 17 százalék­kal, a karalábé nyolc százalékkal olcsóbb volt, mint 1953 második ne­gyedévében. A hús, a gyümölcs, va­lamint egyes zöldségfélék piaci ára azonban magasabb a tavalyinál. 1954. második negyedében a szo­cialista kiskereskedelem 56 százalék­kal több iparcikket adott el, mint 1953 második negyedévében. A dol­gozók a fontosabb ruházati cikkek közül pl. pamutszövetből több, mint hatmillió négyzetméterrel, gyapjú- szövetből közel 1.2 millió négyzetmé­terrel, selyemszövetből 456 ezer négy zetméterrel, férfikabátból 52.300 da­rabbal, női kabátból 55.100 darabbal, gyermekkabátból 40.800 darabbal, férfiöltönyből 112.200 darabbal, női ruhából 74.300 darabbal, gyermekru­hából 365.400 darabbal, férficipőből 178.100 párral, női cipőből 203.500 párral, gyermekcipőből 406.100 pár­ral, ruházati cikkekből összesen 1200 millió forinttal vásároltak többet, mint 1953 második negyedében. Különösen sok tartós fogyasztási cikket vásárolj a lakosság pl. rádió­ból, több, mint kétszerannyit, mo­torkerékpárból közel mósfélszerany- nyit, varrógépből közel ötszörannyit, cdényáruból több, mint másfélszer- innyi); adott el a kereskedelem, mint :053 második negyedévben. Moszkva (TASZSZ): Július 19-én a Szovjetunió a következő tartalmú jegyzéket intézte az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetségéhez: „Tokintettel az Egyesült Államok kormányának 1954 július 4-i jegy­zékére, amelyiken újból megkísérli elhárítani magáról a felelősséget azért, hogy a „Tuapsze'' szovjet tar- tályhaiót Tajvan szigetétől délre elrabolták, a szovjet kormány szük­ségesnek tartja kijelenteni a követ­kezőket: A szovjet kormány megerősíti jú­nius 24-i és július 2-i jegyzékeit, me­lyek részletesen Ismertetik, hogyan rabolta el a „Tuapsze" szovjet tar­tályhajót egy hadihajó az Egyesült Államok haditengerészetének ellen­őrzése alatt álló vizeken, egyben megállapítja, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya július 4-i jegyzé­A mezőgazdaság fejlesztéséről szó­ló 1953 decemberi határozat alapján jelentős mennyiségű mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba: az első félévben a kereskedelem pl. 14.400 ekét, 14.100 boronát, 9500 lókapát, 1300 sorvetőgépet, 6900 permetező- gépet adott el. A gépipari termelés késedelmes átállítása miatt egyes cikkek jórészt csak a második ne­gyedévben kerültek forgalomba. A parasztság 1954. első felében mező- gazdasági szerárukból közel kétsze­resét, műtrágyából többszörösét, nö- vér.yvédőszerekből kb. két és félsze­resét vásárolta a tavalyi mennyi­ségnek. Bár iparcikkekből jóval többet, ad­tak el, mint tavaly, a lakosság áruel­látása nem volt kielégítő. A keres­kedelem munkáját megnehezíti, hogy a rendelkezésre álló árualap még nem minden tekintetben felel meg a vásárlók jelentősen megnövekedett igényeinek. A lakosság áruellátása egyes cikkekből nem mindig folya­matos. A kereskedelem nem elég következetesen érvényesíti az ipar- vállalatokkal szemben az áruk mi­nőségére vonatkozó jogos követelmé­nyeket és a rendelkezésre álló áru­kat számos esetben nem a kereslet­nek megfelelően osztja eL Beruházások-építkezések A beruházások volumene a kor- rnáTiyprogrammnak megfelelően csökkent. A beruházások 1954. éves tervének teljesítésében lemaradás mutatkozik. A beruházások megoszlása 1964 első felében a múlt év hasonló idő­szakához képest nem változott lé­nyegeben. Az építőipar tervszerű munkáját gátolta a nagyarányú munkaerőhiány Részben a munkaerőhiány, részben a felkészülés hiányosságai miatt az építőipar az 1954 második negyed­évi termelési tervéből csak 86.9%-ot valósított meg. Az átcsoportosítás von tatott végrehajtása következtében na gyobb lemaradás mutatkozik a me­zőgazdasági és az egészségügyi épít­kezések terén. Szociális és kulturális eredmények A negyedév folyamán javult a dol­gozók kulturális és szociális ellátott­sága. Bővült az egészségügyi hálózat. A negyedév végén 3200-zal — hat szá­zalékkal — több volt a kórházi ágy, mint 1953. második negyedévében. 1953. azonos időszakához viszonyít­va a rendelőintézeti szakorvosi mun­kaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 14 szá­zalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1100 új férőhellyel, hat százalékkal bővült. Az általános iskolák VIII. évfo­lyamaiban ez évben több mint há­romszor annyi tanuló végzett, mint 1937/38-ban és tizenkettő százalék­kal többen tettek érettségi vizsgát, mint tavaly. A férőhelyek száma az általános iskolákban a szükséglet alatt maradt. Az egyetemekre és fő­iskolákra az 1953/54 tanévben 10 százalékkal több hallgató járt, mint az előző tanévben. A negyedév folyamán közel 5700 mű jelent meg, hat százalékkal több mint a múlt év második negyedévé­ben. A kiadott könyvek példányszá­ma 16 százalékkal emelkedett. A film előadásoknak a negyedév folyamán több mint huszonhárommillió láto­gatója volt, negyvenöt százalékkal több mint 1953 második negyedévé­ben. A rádióelőfizetők száma 1953 azonos negyedévéhez, viszonyítva 180.000-rel, 18 százalékkal emelke­dett. Budapest, 1954 július 21. Központi Statisztikai Hivatal. kében továbbra is arra szorítkozik, hegy minden indokolás nélkül ta­gadja az Egyesült Államok haditen­gerészeti hatóságainak részességét ebben az elrablásban, bár nem ta­gadja azt a köztudomású tényt, hogy az Egyesült Államok haditengeré­szeti erői ellenőrzik azt a nyíltten­geri körzetet, ahol ilyen durván meg­szegték a tengeri hajózás szabadsá­gát. A szovjet kormány megerősíti til­takozását a „Tuapsze" tartályhajó törvénytelen fogvatartása miatt és követeli a „Tuapsze" tartályhajó azonnali szabadon bocsátását sze­mélyzetével és rakományával együtt. A szovjet kormány fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy a „Tuapsze" tartályhajó törvénytelen elragadása miatt a Szovjetuniót ért kár meg­térítését követelje az Egyesült Álla­mok la>rmálnyától,', A szovjet kormány újabb jegyzéke az Fgyesiilt Államok kormányához a „Tuapsze4* tartályhajó ügyében Genfben, néhány órával a fegyverszünet aláírása előtt Genf. 1954 július 20. (MTI) Genfi sajtókörökben egyre határozottabb az a vélemény, hogy kedden aláírják az indokínai fegyverszüneti egyezményt. Hétfőn délután további előkészítő megbeszélések voltak, s ezek folyta­tódnak ma délelőtt is. Hétfőn Mendes-France hosszasan tanácskozott Fám Van Dong-gal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. A tanácskozás eredményéről nem adtak ki hivatalos jelentést, de közölték, hogy a két kül­ügyminiszter kedden délelőtt újabb megbeszélésre ül össze. Fám Van Dong még a tegnapi tanácskozás előtt nyilatkozott az újságíróknak, hogy minden valószínűség szerint lét­re lehet hozni a fegyverszünetet és megegyezést lehet elérni a vitás kér­désekben. Közöltük már, hogy Mendes-Fran­ce Csou En-lajjal és Edennel ugyan­csak megbeszélést folytatott hétfőn. A londoni rádió kiküldött tudósító­jának véleménye szerint a „nyugati miniszterekre állítólag bátorítóan hatott ez a megbeszélés, amelyen főleg Laosz jövőjéről volt szó. A hétfői értekezleten sikerült meg­egyezni az esetleges fegyverszüneti egyezményt ellenőrző bizottság ösz- szetételében is.“ A londoni rádió tu­dósítója hozzátette: „Állandóan fo­kozódik az az érzés, hogy a helyzet nem kilátástalan. A küldöttek hétfői tárgyalásai jóval közelebb hozták egymáshoz a szembenálló feleket“. Miközben az államférfiak tanács­koztak, a kilenc genfi küldöttség mellett működő szakértők a késő éjszakai órákig dolgoztak a fegyver­szüneti okmányokon. Valamennyi szükséges okmányt teljesen előkészí­tenek, hogy ha létrejön a megegye­zés, a még rendezetlen kérdésekben, a külügyminisztereknek már csak alá kelljen ímiok a hivatalos irato­kat. Ma délelőtt Molotov, Eden és Men­des-France valószínűleg újabb meg­beszélést tart, amelyen az elkészült okmányokat vetik össze. Ez a megbe­szélés értekezlet! körök szerint késő délutánig tarthat, s ebből arra le­het következtetni, hogy a mai értekez leti ülésre — amely előreláthatólag az utolsó lesz — az esti órákban ke­rül sor. Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése A dunai árhullám tetözése Buda­pest—Sztálinváros között van. Buda­pestnél kedden reggel a vízállás hét­százkilencvenhét centiméter, vagyis a tetőzés óta mindössze nyolc centi­métert apadt. Délelőtt tíz órakor a vízállás 796 centiméter. A Budapest alatti Dunaszakasz Sztálinvárosfol délre tegnap reggeltől ma reggelig 222 centiméteres víszlntcmelkcdéssel áradásban van. A Szigetközbe betört és főleg Győr-Révfalunál magas vízrétegben összegyűlt áradat levezetésére a vé­dőgátat a hétfőről keddre virradó éjszaka Vének községnél körülbelül harminc méter hosszúságban megnyi tották. Tekintettel arra, hogy a felső dunai szigetközi gátszakadáson ke­resztül a betört víz utánömlése alig csökkent, a révfalui térségben a gát­robbantás nagyobb enyhülést nem hozott. így kedd hajnalban 3 óra 30 perckor a töltés lábától körülbelül 30 méterre vízfeltörés keletkezett, amely — bár homokzsákkal való körülzárása azonnal megindult — egyre erősebbé vált. A vízfeltörés és a töltés közötti földréteg fellazult, a gát megrogyott és azt a hatalmas víznyomás átszakította. A szakadás rohamosan bővült és a legutóbbi je­lentések szerint, bár a munkálatok állandóan folynak, 40—50 méterre szélesedett. A védelmi anyagok és gépek nagyobb részét sikerült ki­menteni, emberéletben kár nem esett. Az esztergomi helyzetben változás nem állt be. A Szentendre-szigeten a surányi gátszakasz mögött a taíaj- vízfeltörések fokozódtak. Ebben a térségben is elkeseredett küzdelem folyik a szivárgások, csurgások és vízfeltörések ellen. Albertfalván a helyzet változatlan, a keresztgát építése befejeződött. Apostag és Géderlak községekben több család kiköltöztetésére került sor, a községek határában kisebb- nagyobb mezőgazdasági területek ke­rültek víz alá. A hatosszámú műútnál, az úgyne­vezett Szalmacsárda mellett, a víz­feltörések olyan nagy számban és annyira kiterjedt területen jelentkez­tek, hogy egy új — az egész vízfel- töréses területet körülfogó szorítógát építése vált szükségessé. A töltés emelési munkálatok megindultak. Az út egyébként járható. A Szalkaszentmárton határában lévő nyári-gát a vízszint további emelkedése miatt ma hajnalban már nem volt tovább tartható, fél öt óra­kor körülbelül huszonöt méter hosz- szú szakadás keletkezett s így az ed­dig ott védett, mintegy ezer kataszt- rátis hold terület víz alá került. Az elborított területről a mezőgazdasági termények nagvobb részének elszál­lítása már korábban megtörtént. Madocsa-Bölcske térségében a hely­zet változatlan. A mohácskörnyéki I töltéserősítés munkái nagy erővel I haladnak. Győri jelentés: tovább védjük a várost Egy hete folyik a gigászi küzdelem a felső Duna szakaszán a vízzel. Az elmúlt hét utolsó napján és hétfőn is a legnagyobb erőket közvetlen Győir védelmére irányították. A Győr-Révfalu városrész megmentésé­re rögtönzött 1800 méter hosszú gát szemlátomást emelkedett. A nagy Dunából — Ásványráró felől — mind nagyobb tömegben zúdult a víz Győr felé és hatalmas erővel fe­szítette a körgátat.' Hétfőről keddre virradó éjszaka a víz bizonyult erő­sebbnek, hajnali fél négykor mint­egy tíz méteres, de egyre bővülő sza­kaszon gátat szakított és nagy sebes­séggel árasztotta el a révfalui város­részt. A városrész lakóit már két nanja kiköltöztették, akadtak azonban olya nők, akik csak az utolsó pillanatban akarták elhagyni otthonukat. De­rék honvédeink, s a hős szovjet ka­tonák minden erővel a még bentre­kedt lakosságot motorcsónakokkal, kétéltű járművükkel a Kis-Dunán a révfalui hídfőhöz szállították, ahon­nan azután teherautók vitték tovább a megmentetteket. A gátszakadás után az árvízvédel­mi bizottság Vas Zoltán elvtárs el­nökletével ülést tartott, amelyen fon tos határozatok! születtek. Győr vá­rosát öt védelmi szakaszra osztották fel, kü'ön parancsnokokkal és mind­egyik parancsnok rendelkezésére bo­csátották a szükséges munkaerőket. Gyors intézkedéseket hoztak Révfalu lakóinak és vagyonuknak a megmen­tésére. Elhatározták, hogy a Sziget­köz délkeleti részét elárasztó víz le­vezetésére az éjszaka folyamán a Kis-Duna-ágon Vének község közelé­ben megtörtént robbantáson kívül újabb ezer méteres kaput nyitnak a Szigetköz alsó részén. Igen nagyfontosságu az árvízvé­delmi bizottságnak az a határozata, hogy a Nagy-Dunán támadt három rést a legrövidebb időn belül elre­teszelik. A baráti Csehszlovák Köz­társaság hajói ezekre a helyekre öt­ezer köbméter követ szállítottak. Ásványráróhoz útban van már a munkálatokhoz szükséges háromezer köbméter faanyag is. Útban vannak különböző helyekről érkező gépek, a többi között négy, hajóra szerelt mar kóló, ötven nagyteljesítményű szi­vattyú motorral. A legnagyobb segít­séget itt is a szovjet katonák adják.. Az elreteszelési munkálatokat szov- íet utász alakulatok hajtják végre. Győr nyugati városrészeit is kiürítik Győrött kedden egész délelőtt folyt a mentési munka a Nagy-Duna árjától elöntött északi külvárosban, Révfaluban. A fokozott veszélyre való tekintet­tel kedden reggel elrendelték a vá­ros nvugati kerületeinek, Újváros­nak, Szigetnek és Gorkij-városnak a kiürítését. Teherautók és lovaskocsik szállítják el innen a lakosokat és ingóságaikat. A berlini szovjet nagykövetség 200.000 német márkát adományoz az árvízkárosultaknak Berlin (ADN): Mint a miniszterel­nökség mellett működő sajtóhivatal jelenti, Mirosnyicsenko, a berlini szovjet nagykövetség tanácsosa hét­főn a Szovjetunió kormányának megbízásából látogatást tett Otto Grotcwohl miniszterelnöknél és ki­fejezte a szovjet kormánynak a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mánya és lakossága iránti részvétét az árvízkatasztrófa következményei­vel kapcsolatban, Mirosnyicsenko nagykövetségi ta_ nácsos közölte a miniszterelnökkel, hogy a Szovjetunió berlini nagykö­vetségének tagjai kétszázezer már­kát juttatnak n Német Demokratikus Köztársaság árvízkárosultjainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom