Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-02 / 155. szám
1954 JULIUS 2 NAPLÓ 3 49,920 forint megtakarítás A KomlcK Szénbányászati Tröszt egyes özönében Bánkuti Antal elvtárs körletének dolgozói elhatározták, hogy a harmadik negyedévben a tervteljesítés és a szén minőségének javítása mellett három százalékkal csökkentik a szén önköltségét. Nem lehet magas számokról beszélni, de elismerésre méltó eredménynek számít az is, ha egy tonna szén kitermelési költsége 4.8 forinttal fog csökkenni. Ennyi ugyanis pénzben az ígéret szerinti há- ron százalék. A körlet egy nap alatt »50—400 tonna szenet termel. Ez a mennyiség naponta 1920 forinttal olcsóbban jön majd ki a bányából. Egy hónap alatt, ha 26 munkanap van, a körlet dolgozói 49.920 forintot takarítanak meg. Hogyan lehet ezt megvalósítani? A körletben pontosan felülvizsgáljuk, hogy az egy műszakra eső teljesítményhez milyen létszámú kiszolgáló személyzet szükséges. Alapos szervezéssel sokat lehet ezen a téren elérni. A szenelő csapatoknál jobban biztosítják a munkafeltételeket. Necn kell műszak közben fát keresnie a vájárnak, azt már előre odakészítik. A fejtésben, ahol csak mód nyílik rá, kiegyenesítik a csúsz dákat. A fejtéseket is úgy képezik ki, hogy minél egyenesebben haladhassanak a csúszdák. A szén így nem akad majd meg a fordulóknál, nem lesz szükség annyi készlettolóra, mint korábban. Anyagtakarékosság, önköltségcsökkentés a Pécsi Fűtőházban A jó gazda gondosságával kutatják most legtöbb vállalatnál az előnyösebb, az olcsóbb munkamegoldásokat. — Hisz országosan „egyet len ezrelék csökkenés az anyagfelhasználásnál, majdnem 70 millió forint megtakarítást eredményezne. — Egyetlen százalék meg takarítás peaig akkora összeget, amelyből 7500 kétszobás összkomfortos lakást lehet építeni.“ A Pécsi Fűtőházban nincsenek hatalmas anyagraktárak, diszpécserek, akik az anyagtovábbítással törődnek s mégis egy sor lehetőség van arra, hogy gazdaságosabb legyen a munka, olcsóbbá váljék a fűtőház üzemeltetése. Az év első hónapjaiban 20—»0 ezer forint béralaptúllépés is volt a rendszertelen adminisz trációs munka, a gyakori túlórázások miatt. Újból életre keltették a már-már elfelejtett, de egykor eredményesen alkalmazott Lo- zinszkij-mozgalmat. — Ennek alapján apró részletekre bontják a munkát. így világosan látja mindenki, mi a napi tennivalója, — mit kell elvégeznie. A korábbi- tapasztalatok tehát segítettek ezen a téren is megoldani a problémákat. Ha még a túlórázás nem is szűnt meg teljesen, de hamarosan végérvényesen megoldódik. Eredményesen küzdenek a fűtőházban a széntakarékosság terén is. Négy százalékkal több szenet használt fel a fűtőház a múlt év hasonló időszakában, mint most. Ennyivel több szén volt szükséges az ideihez hasonló mozdónyállag üzemeltetéséhez. A jó eredményeknek az a kulcsa, hogy a legjobb vezetők. Arató Ferenc, H ibái Miklós, Daczó Ernő és még mások is rendszeresen túlsúlyos vonatot továbbítanak, így nagyobb hatásfokkal dolgozhatnak a mozdonyok, több a megmozgatott áru is. A mozdonyszemélyzetnek külön érdeke is fűződik a széntakarékossághoz. Egy-egy hó napban az említett vezetők 1200—1600 forint prémiumot is kapnak. Szemmelróth János és Krajnyák László fűtő is több, mint 500 forint prémiumot kaptak májusban. Gyakran átfutó kocsikat, személy- és tehervagonokat, mozdonyokat is javítanak a fűtőházban. Ehhez szög, idom, hengerelt vas és többféle alkatrész szükséges, a csapágyöntéshez pedig fehér fém kell. A dolgozók és a vezetők alaposan szétnéztek a fűtőházban, -megnézték, mi van a raktárakban és ez a vizsgálat meg is hozta a maga gyümölcsét. Olyan gőzfűtési fejekre és alkatré székre bukkantak, ami re egyáltalán nincs szüksége a fűtőháznak mert az alkatrészeket a jelenlegi sorozatszámú mozdonyokhoz nem lehet használni Kimutatást készítettek s ezt most elküldik a többi fűtőházaknak, hogy megtudják, milyen felesleges alkatrész van Pécsett. A fehér fémhulladékot felolvasztják s csapágyakat készítenek belőle. A pártvezetőség tehát nem hiába ismertette a kongresszus tapasztalatait a fűtőházi dolgozókkal. A megtakarított forintok kai máris tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy több családi ház épüljön, olcsóbb legyen a termelés. Egy gépállomást, három tsz-t készített eSő az aratás-cséplésre A Komlói Bányagépjavító Vállalat dolgozói eredetileg a sásai gépállomás patronálását vállalták. Az eltelt félév alatt azonban három baranyai termelőszövetkezet gépeinek is gondját viselték. Gálos Lajos kiváló művezető 15— 20 tagú szakmunkásbrigádjával járja a gazdaságokat. A helyszínen eddig csaknem hetven mezőgazdasági gépet — a többi között húsz traktort, kapáló- és kaszálógépeket — helyeztek üzembe-. A bányagépjavító központi műhelyében 1.300 darab különféle alkatrészt gyártottak a patronált tsz-eknek és gépállomásnak. A Komlói Bányagépjavító Vállalat dolgozói lelkes segítőmunkájának eredménye, hogy a sásdi ' gépállomás, továbbá a mohácsszigeti és köblényi tsz-ek gépei készen állnak a nagy' nyári munkára: tizennyolc cséplőgépet javítottak ki részükre. Egyházaskozáron is már csak néhány napi munka van hátra, hogy a tsz arató- és cséplőgépei megindulhassanak a földekre. A javító- brigáa és a központi műhely dolgozói a tervezett munkáknak eddig csaknem háromszorosát végezték el. A nagyjavítások után a brigád tovább folytatja a munkát: aratás- cséplés közben is felkeresi a patronált gépállomást, gazdaságokat. (Hné) „II beremendi cementgyár segíti termelőszövetkezetünket“ A Beremendi Cement- és Mészművek vállalata patronálja a beremendi Dózsa termelőszövetkezetet. Ez nemcsak szóban és papíron történik meg, hanem a valóságban is. Ezt bizonyítják az alábbiak: a cementgyár gépműhelye kijavította a termelőszövetkezet gépeit, felszerelte a kertészeti öntözőművet. Most egy újabb vállalást tettek, hogy a tsz-nek készítenek egy 24 kalapácsos darálót. Ez nagyban elősegíti, hogy az állatok takarmányozása még ki- fogástalanabb legyen. Köszönetét mondunk a Beremendi Cementgyárnak és a Vörös Csillag Állami Gazdaságnak azért a sok segítségért, amelyben bennünket részesítettek. Kocsis István tsz-elnök Üzenet labdarúgóinknak: „Mi is olyan Másán araion) ife), mini ahogy ti küzdőtök odakint a magyar spart becsiiietóárlí“ Járásunk területén ma reggel az oldi, nagyharsányi, diósviszlói, szavai, drávaszerdahelyi, siklósi, kis- harsányi, ipacsfai, ürávaszabolcsi, al- sószentmártoni, nagytótfalusi és egyházasharaszti termelőszövetkezetekben folyik a gabona betakarítása. Nagytótfalun és Egyházasharaszti- ban a harkányi gépállomás kombájnjai végzik az ősziérpa aratását. A termelőszövetkezetek példája nyomán tizennyolc község határában aratnak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. Hátramozdít bennünket a villányi gépállomás: a nagyharsányi Ságvári termelőszövetkezetben már hétfőre várták a kombájnt, de még mind a mai napig nem küldték ki, a Beremendre irányított gép pedig egy napot késett. Ennek ellenére minden valószínűség szerint ezek a termelőszövetkezetek szombatra már be is fejezik az ősziárpa aratását. A siklósi járás termelőszövetkezetei azzal a kéréssel fordultak a járási tanács mezőgazdasági osztályához. hogy közöljük a világbajnok- sági hétre tett felajánlásaikat. Azt üzenik Svájcba a magyar labdarúgó válogatottnak, hogy győzelmeiken lelkesülve határidő előtt befejezik a terménybetakaritást és ..mi is olyan derekasan aratunk idehaza. mint ahogy ti küzdőtök odakint a magyar sport becsületéért. Minden mérkőzésen veletek vagyunk, forró, harcos üdvözletünket küldjük és bízunk a vasárnapi győzelemben." Hőgye Dezső JT mg. osztályvezető. DISZ-fiatalok aratási versenye a harkányi gépállomáson Az újpetrei, kétújfalusi, vajszlói gépállomás után szerdán a harkányiak kombájnjai, aratógépei is munkába indultak, hogy a déibara- nyai földeken meggyorsítsák az őszi- árpa aratását. A kombájn vezetők, aratógépkezelők ezen a gépállomáson javarészt fiatalok, akik már az első naptól kezdve egymással versenyeznek a szerződésben vállalt 1540 holdnyi aratás túlteljesítéséért. Bár a zivatar miatt a napnak csak egy részét dolgozhatták át, az első nap máris munkasikerekkel zárult. Előirányzatát valamennyi kombájnná túlteljesítette. Rózsa Sándor ifi kombájnvezető, aki először ült ezen a napon önálló vezetőként gépén, négy óra alatt hat holdon vágta le az árpát az egyházasharaszti termr- ’őszövetkezet földjén. Traktoroslársa pedig nyomban utána végezte a tar- óhántást. A további jó munka biztosítéka a tavaszi szántás-vetéssel jól bevá’t- mc.zgó-javítóműhely. amelynek szakemberei tábláról-táblára járva tanácsokkal, alkatrészekkel, gyors javítással segítenek a gépkezelőknek. Ä csikóslö*tösi Tartós Béke tsz lagjai a jobb termésért harcolnak Szorgalmasan dolgoznak a csikóitól tösi Tartós Béke tsz tagjai. Különösen a kapásnövények gondozása az elsőrendű feladatuk most, mivei az aratást majd csak egy hét múlva kezdik — kombájnnal. A kukoricát kétszer, takarmányrépát pedig már háromszor megkapálták, s elgondoiá :-uk az, hogy aratás előtt negyedszer ’s elvégzik. Ezt sikeresen megoldhatják, mert a gépállomás nagy segítséget. nyújt a növényápolásnál. A tavalyi jó munkának meg van az eredménye: 1953-ról még 62 mázsa kukorica, 16 mázsa búza, 15 mázsa árpa és 15 mázsa zab tartalékuk van. A magtárban idén még jobb eredményeket szeretnénk elérni és ez rajtunk múlik. Minden iehetőséTöbb. jobb élelmiszert! Értekezletet tartottak az élelmiszeripar megyei vezetői A Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyei Bizottságának ipari osztálya szombaton délelőtt a megyei pártbizottság székházában értekezletre hívta össze az élelmiszeripar megyei vezetőit. Nemeskéri László elvtárs, az ipari osztály munkatársa ismertette a baranyai élelmiszeripari üzemek jelenlegi helyzetét és az előttük álló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy az élei miszeripari üzemek a kormányprog- ramm óta lényegesen fejlődtek, amit bizonyít a sütőipar átszervezése, egyes begyűjtési vállalatoknak az élelmiszeriparhoz való csatolása, az üzemekben történt jelentős szociális és egyéb, a termelés érdekeit közvetlenül érintő beruházás, valamint a dolgozók reálbérének jelentős eme lése is. A termelés mennyisége az első öt hóna óban az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a sütőipar kivételével, minden vállalatnál jelentős mértékben emelkedett. Éz az emelkedés az előző évihez viszonyítva 114.4 százaléknak felel meg. Ugyanakkor, azonban nem emelkedett a termelékenység, sőt az elmúlt évhez viszonyítva 5.8 százalékkal csökkent: a Malomloari Egyesülésnél 18.9. a pécsi Dohánygyárnál 9.3 százalékkal. Az élelmiszerioari vállalatok a termelékenység csökkenésének okát leg többször objektív nehézségekben látják. Sok esetben hivatkoznak a begyűjtési szervek nem kielégítő munkájára, a szállítási nehézségekre, ugyanakkor elfeledkeznek a gépeli karbantartásáról, a munkafegyelem megszilárdításáról, a munkaidő kihasználásáról. A Pécsi Tejipari Vállalatnál például a gépkezelők és karbantartó szakmunkások között rossz a kapcsolat és a gépek elhanyagolt állapota kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a város lakosságának tejtermékkel való ellátása nem kielégítő és lemaradás van az exportáruk gyártásánál is. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál az a helyzet, hogy Pécs ellátását 14 kisebb péküzem végzi, amely 15 féle minőségű kenyeret készít. Azonban csak a VI és a XIV-es üzem kenyerének minősége mondható jónak, a többire úgyszólván állandóan panasz van. A vállalat dolgozói arra hivatkoznak, hogy a gépek karbantartása nem jó, sok esetben a vidékre kiszállított gépeket napokig nem tudják munkába állítani, általában a sütőipar egész gépi berendezése elavult. A sütőipar fejlesztése érdekében az élelmiszeripari minisztérium sem követ el mindent. Ha a pécsi Sütőipari Vállalat problémáival a minisztériumhoz fordul, megígérik a segítséget, de a vidéki trösztök ezt nem győzik kivárni. A legtöbb helyen, főleg vidéken, a sütőipari beruházásokat nem tudják megvalósítani, mert a tanács az igényelt helyiséget nem bocsátja a sütőipar rendelkezésére, hogy új sütőüzemet létesítsen. Harkányban például, ahol a kenyérellátás igen rossz, a sütőipari vállalat új kemence építésére kapna beruházást, de a tanács nem nyújt segítséget a helyiség megszerzéséhez. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az összes élelmiszeripari vállalatok közül a sütőiparnál a legrosszabb a munkafegyelem, amin sürgősen változtatni kell. A termelékenység emelése, a gépek karbantartása, a munkaidő helyes kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása mellett igen fontos a munkaerővel való helyes gazdálkodás, a jó tervezés és a bérfegyelem betartása. A tervüket nemteljesítő vállalatok — különösen a helyi élelmiszeripari vállalatok — a létszámtervüket a legtöbb esetben 100 százalékra, vagy a fölött teljesítik. A Pécsi Húsipari Vállalatnál például hónapról- hónapra a munkáslétszámtervet 8— 10 százalékkal túlteljesítik. Előfordul az is, hogy 20 százalékkal magasabb a létszámfelhasználás, mint a tervteljesítés. A létszámtervet nem változtatják meg, mert hátha szükség lesz az emberekre és emiatt hónapokon keresztül 8—10 embert fizetnek, akik mögött termelés nincsen. Jellemző, hogy ezt a létszám és béralap túllépést a megyei tanács élelmiszer- ipari osztálya hallgatólagosam tudomásul veszi. A rossz tervezésnek mintaképe a Baranyamegyei Szeszfőzde Vállalat, amely 1954-re olyan tervet kapott, hogy májusi tervét 1510 (!) százalékra tudta teljesíteni. Az 1510 százalékos tervteljesítésnél a 146.7 százalékos béralapfelhasználást büszkén úgy értékelik, mintha itt 105 százalékos béralapmegtakarítás lenne. Sok panasz merült fel az áruk minőségével kapcsolatban is. főleg a tejipari vállalatok és a sütőipari vállalatok ellen. A Baranyamegyei Kereskedelmi Iroda felügyelete alá tartozó vállalatok márciusban 14, áprilisban pedig 11 esetben érvényesítettek kötbért a Sütőipari Vállalattal szemben. A kenyér minősége azonban ennek ellenére sem javult, amit bizonyít az is. hogy májusban már 46 esetben kötbérezték a Sütőipari Vállalatot. A tej kiszállítása igen sokszor későn történik. Több panasz hangzott el, hogy egyes sajtféleségek, például Ementháli nem kaphatók. Az élelmiszergyártmányok minőségét befolyásolja azok helyes kezelése és az élelmiszeripari üzemek ni- giéniája. Az üzemek közül elfogadható tisztaság egyedül a Dohánygyárban tapasztalható. A pécsi Sörgyár udvara viszont inkább hasonlítható ócskavas-telephez, mint élelmi- szeripari üzemhez. Nagyobb rendet és tisztaságot kell megkövetelni a sütőipari vállalatoktól is. A kereskedelemben nem engedhető meg az, hegy a mai maradék tejfelt a következő nap szállított friss tejfellel ösz- szekeverjék és úgy adják el a vásárióknak, A kereskedelmi vállalatoknak gondoskodniok kell hűtőszekrényről, hogy romlatlanul, frissen tárolhassák az élelmiszert. A begyűjtési szerveknek arra kell törekedniük, hogy az élelmiszeripari vállalatok részére folyamatosan biztosítsák a nyersanyagot. Ezen a területen különösen nagy felelősség hárul az Állat- és Zsírbe- gyüjtő Vállalat dolgozóira. Itt a begyűjtésben tervszerűtlenség és ennek következtében lemaradás is tapasztalható. A vágómarhabegyüjtésben 100 százalék felett teljesít a vállalat, de a sertés-, a borjú-, a zsírbe- gyüjtósben a tervnek csak jelentéktelen százalékát éri el. A vállalat nem kielégítő munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a pécsi húsüzletek előtt a hét végén sorbanáll- nak. Nemeskéri László elvtárs ezután rámutatott azokra a feladatokra, amelyek az élelmiszeripari üzemek párt és tömegszervezetei előtt állnak. Minőségileg és mennyiségileg az eddiginél jobban kell biztosítani a megye kenyérrel, hússal, tejjel való ellátását. A termelékenység fokozásával, a mennyiségi termelés mellett nagymértékben fokozni kell a minőséget az előállítási árak csökkentésének mindenkori szemelőtt tartásával. Meg kell javítani az áruk kiszállítását és az árueladás higiéniáját, hogy az élelmiszerek rísz tábban, jobb minőségben, frissebb állapotban, gyorsabban kerüljenek fi fogyasztókhoz. Pártszervezeteink állandóan tartsák szem előtt azt, hogy az ő ellenőrző, segítő munkájuk nagy ban hozzájárul a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Nemeskéri László elvtárs beszámolója után az élelmiszeripari vállalatok vezetői szóltak hozzá a felvetett kérdésekhez. ígéretet tettek a terme lékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, az áruk minőségének megjavítására. Az értekezlet Szikla’ József elvtárs zárószavával ért véget, günk megvan a jobb termés elérésére. Sertésállományukat 40 daraobal szaporították — terven felül. A lej- hozamot átlagosan 8 literre emeltek. Az állatgondozó jó munkájáért díszoklevelet kapott. A sok eredmény mellett van egy hiányosságuk: a szénakaszálással elmaradtak. Ezt sürgősen pótolják. Varga László szervező ígéret szép szó ... „Segítséget kérünk, nem bírunk a növényápolással. A kétnapos eső nagyon hátráltat bennünket, százmázsákat veszítünk, ha ez így megy tovább.“ így beszéltek a pécsi állami gazdaság vezetői a pécsi járási párt- bizottságon. Ide fordultak, amikor látták, hogy saját erejükből non képesek kiszabadítani a kukoricát a gyomból. A pártvégrehajtó bizottság tagjai előkeresték a minisztertanács egyik rendeletét, amelyik kimondja, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények június és szeptember hónapokban kötelesek biztosítani munkaerőt, az állandó létszám mintegy tizenöt— húsz százalékát. A járási pártbizottság nevében kérték a pécsi városi pártvégrehajtó bizottságot, hogy beszéljék meg ezt az üzemek igazgatóival. párttitkáraival s küldjenek •ninél több dolgozót a gazdaság kukoricaföldjeire. A Posta, a Bőrgyár és a Sopiana s még jó nébányan megígérték, eleget tesznek a kérésnek. Az ígéretet azonban nem követték tettek, a pécsi gazdaságban várhatták őket. Egyedül a vasút dolgozói. Tóth elvtárs tartotta szavát. Már ;lső nap. mintegy harminc vasutas dolgozó jelent meg a' gazdaságban s hamarosan kapákkal indultak a földekre. Másnap, harmadnap és azután is minden nap ott voltak a vasutasok. Pedig másutt is ismerik i minisztertanács határozatát a vezetők, — csak a dolgozók non. Furcsa, de így van. A vasútnál például az történt, hogy megmagyarázták a dolgozóknak: ha vállaltok munkát, a vasútnál is megkapjátok a rendes fizetésteket a gazdaságban pedig teljesítményetek arányában fizetnek. Tehát kétszeres pénz jön a házhoz, az egyikért meg sem kell dolgozni. S az sem utolsó dolog, hogy az állami gazdaság konyháján bőséges és ízletes ételt kapnak. — mint mondják az ott dolgozók — húst és húst. A vasút dolgozói tudtak erről és szívesen, öröir>nel mentek segíteni. A többi üzemekben pedig únos-úntalan azt hangoztatták, hogy nincs jelentkező, innét nem megy az ég világon senki. Mi azt hisszük, hogy ebben vajmi kevés az igazság. Két dolog miatt. Az egyik: ha a dolgozók ismernék a rendeletet és a jelentős kedvezményeket, akkor bizonyára jelentkeznének. A másik: azért a ren- lelot mégis csak rendelet, — helyesebben: végrehajtása kötelező. Nemcsak a vasútnál. •.
