Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-02 / 155. szám

1954 JULIUS 2 NAPLÓ 3 49,920 forint megtakarítás A KomlcK Szénbányászati Tröszt egyes özönében Bánkuti Antal elv­társ körletének dolgozói elhatároz­ták, hogy a harmadik negyedévben a tervteljesítés és a szén minőségé­nek javítása mellett három száza­lékkal csökkentik a szén önköltsé­gét. Nem lehet magas számokról be­szélni, de elismerésre méltó ered­ménynek számít az is, ha egy tonna szén kitermelési költsége 4.8 forinttal fog csökkenni. Ennyi ugya­nis pénzben az ígéret szerinti há- ron százalék. A körlet egy nap alatt »50—400 tonna szenet termel. Ez a mennyiség naponta 1920 forinttal olcsóbban jön majd ki a bányából. Egy hónap alatt, ha 26 munkanap van, a körlet dolgozói 49.920 forin­tot takarítanak meg. Hogyan lehet ezt megvalósítani? A körletben pontosan felülvizsgál­juk, hogy az egy műszakra eső tel­jesítményhez milyen létszámú ki­szolgáló személyzet szükséges. Ala­pos szervezéssel sokat lehet ezen a téren elérni. A szenelő csapatoknál jobban biztosítják a munkafeltétele­ket. Necn kell műszak közben fát keresnie a vájárnak, azt már előre odakészítik. A fejtésben, ahol csak mód nyílik rá, kiegyenesítik a csúsz dákat. A fejtéseket is úgy képezik ki, hogy minél egyenesebben halad­hassanak a csúszdák. A szén így nem akad majd meg a fordulóknál, nem lesz szükség annyi készlettoló­ra, mint korábban. Anyagtakarékosság, önköltségcsökkentés a Pécsi Fűtőházban A jó gazda gondossá­gával kutatják most legtöbb vállalatnál az előnyösebb, az olcsóbb munkamegoldásokat. — Hisz országosan „egyet len ezrelék csökkenés az anyagfelhasználás­nál, majdnem 70 mil­lió forint megtakarí­tást eredményezne. — Egyetlen százalék meg takarítás peaig akkora összeget, amelyből 7500 kétszobás össz­komfortos lakást le­het építeni.“ A Pécsi Fűtőházban nincsenek hatalmas anyagraktárak, disz­pécserek, akik az anyagtovábbítással tö­rődnek s mégis egy sor lehetőség van ar­ra, hogy gazdaságo­sabb legyen a munka, olcsóbbá váljék a fű­tőház üzemeltetése. Az év első hónapjaiban 20—»0 ezer forint bér­alaptúllépés is volt a rendszertelen adminisz trációs munka, a gya­kori túlórázások miatt. Újból életre keltették a már-már elfelejtett, de egykor eredménye­sen alkalmazott Lo- zinszkij-mozgalmat. — Ennek alapján apró részletekre bontják a munkát. így világo­san látja mindenki, mi a napi tennivalója, — mit kell elvégeznie. A korábbi- tapasztalatok tehát segítettek ezen a téren is megoldani a problémákat. Ha még a túlórázás nem is szűnt meg teljesen, de hamarosan végérvé­nyesen megoldódik. Eredményesen küz­denek a fűtőházban a széntakarékosság te­rén is. Négy százalék­kal több szenet hasz­nált fel a fűtőház a múlt év hasonló idő­szakában, mint most. Ennyivel több szén volt szükséges az ideihez hasonló mozdónyállag üzemeltetéséhez. A jó eredményeknek az a kulcsa, hogy a legjobb vezetők. Arató Ferenc, H ibái Miklós, Daczó Ernő és még mások is rendszeresen túlsúlyos vonatot továbbítanak, így nagyobb hatásfok­kal dolgozhatnak a mozdonyok, több a megmozgatott áru is. A mozdonyszemélyzet­nek külön érdeke is fűződik a széntakaré­kossághoz. Egy-egy hó napban az említett ve­zetők 1200—1600 fo­rint prémiumot is kap­nak. Szemmelróth Já­nos és Krajnyák Lász­ló fűtő is több, mint 500 forint prémiumot kaptak májusban. Gyakran átfutó ko­csikat, személy- és te­hervagonokat, mozdo­nyokat is javítanak a fűtőházban. Ehhez szög, idom, hengerelt vas és többféle alkat­rész szükséges, a csap­ágyöntéshez pedig fe­hér fém kell. A dolgo­zók és a vezetők ala­posan szétnéztek a fű­tőházban, -megnézték, mi van a raktárakban és ez a vizsgálat meg is hozta a maga gyü­mölcsét. Olyan gőzfű­tési fejekre és alkatré székre bukkantak, ami re egyáltalán nincs szüksége a fűtőháznak mert az alkatrészeket a jelenlegi sorozatszá­mú mozdonyokhoz nem lehet használni Kimutatást készítettek s ezt most elküldik a többi fűtőházaknak, hogy megtudják, mi­lyen felesleges alkat­rész van Pécsett. A fe­hér fémhulladékot fel­olvasztják s csapágya­kat készítenek belőle. A pártvezetőség te­hát nem hiába ismer­tette a kongresszus tapasztalatait a fűtő­házi dolgozókkal. A megtakarított forintok kai máris tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy több családi ház épüljön, olcsóbb le­gyen a termelés. Egy gépállomást, három tsz-t készített eSő az aratás-cséplésre A Komlói Bányagépjavító Válla­lat dolgozói eredetileg a sásai gép­állomás patronálását vállalták. Az eltelt félév alatt azonban három baranyai termelőszövetkezet gépei­nek is gondját viselték. Gálos Lajos kiváló művezető 15— 20 tagú szakmunkásbrigádjával jár­ja a gazdaságokat. A helyszínen ed­dig csaknem hetven mezőgazdasági gépet — a többi között húsz trak­tort, kapáló- és kaszálógépeket — helyeztek üzembe-. A bányagépja­vító központi műhelyében 1.300 da­rab különféle alkatrészt gyártottak a patronált tsz-eknek és gépállomás­nak. A Komlói Bányagépjavító Vállalat dolgozói lelkes segítőmunkájának eredménye, hogy a sásdi ' gépállo­más, továbbá a mohácsszigeti és köblényi tsz-ek gépei készen állnak a nagy' nyári munkára: tizennyolc cséplőgépet javítottak ki részükre. Egyházaskozáron is már csak né­hány napi munka van hátra, hogy a tsz arató- és cséplőgépei megin­dulhassanak a földekre. A javító- brigáa és a központi műhely dolgo­zói a tervezett munkáknak eddig csaknem háromszorosát végezték el. A nagyjavítások után a brigád to­vább folytatja a munkát: aratás- cséplés közben is felkeresi a patro­nált gépállomást, gazdaságokat. (Hné) „II beremendi cementgyár segíti termelőszövetkezetünket“ A Beremendi Cement- és Mész­művek vállalata patronálja a bere­mendi Dózsa termelőszövetkezetet. Ez nemcsak szóban és papíron tör­ténik meg, hanem a valóságban is. Ezt bizonyítják az alábbiak: a ce­mentgyár gépműhelye kijavította a termelőszövetkezet gépeit, felszerel­te a kertészeti öntözőművet. Most egy újabb vállalást tettek, hogy a tsz-nek készítenek egy 24 kalapácsos darálót. Ez nagyban elősegíti, hogy az állatok takarmányozása még ki- fogástalanabb legyen. Köszönetét mondunk a Beremendi Cementgyárnak és a Vörös Csillag Állami Gazdaságnak azért a sok se­gítségért, amelyben bennünket ré­szesítettek. Kocsis István tsz-elnök Üzenet labdarúgóinknak: „Mi is olyan Másán araion) ife), mini ahogy ti küzdőtök odakint a magyar spart becsiiietóárlí“ Járásunk területén ma reggel az oldi, nagyharsányi, diósviszlói, sza­vai, drávaszerdahelyi, siklósi, kis- harsányi, ipacsfai, ürávaszabolcsi, al- sószentmártoni, nagytótfalusi és egyházasharaszti termelőszövetkeze­tekben folyik a gabona betakarítása. Nagytótfalun és Egyházasharaszti- ban a harkányi gépállomás kom­bájnjai végzik az ősziérpa aratását. A termelőszövetkezetek példája nyo­mán tizennyolc község határában aratnak az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok is. Hátramozdít ben­nünket a villányi gépállomás: a nagyharsányi Ságvári termelőszövet­kezetben már hétfőre várták a kom­bájnt, de még mind a mai napig nem küldték ki, a Beremendre irá­nyított gép pedig egy napot késett. Ennek ellenére minden valószínűség szerint ezek a termelőszövetkezetek szombatra már be is fejezik az őszi­árpa aratását. A siklósi járás termelőszövetkeze­tei azzal a kéréssel fordultak a já­rási tanács mezőgazdasági osztályá­hoz. hogy közöljük a világbajnok- sági hétre tett felajánlásaikat. Azt üzenik Svájcba a magyar labdarúgó válogatottnak, hogy győzelmeiken lelkesülve határidő előtt befejezik a terménybetakaritást és ..mi is olyan derekasan aratunk idehaza. mint ahogy ti küzdőtök odakint a magyar sport becsületéért. Minden mérkő­zésen veletek vagyunk, forró, harcos üdvözletünket küldjük és bízunk a vasárnapi győzelemben." Hőgye Dezső JT mg. osztályvezető. DISZ-fiatalok aratási versenye a harkányi gépállomáson Az újpetrei, kétújfalusi, vajszlói gépállomás után szerdán a harká­nyiak kombájnjai, aratógépei is munkába indultak, hogy a déibara- nyai földeken meggyorsítsák az őszi- árpa aratását. A kombájn vezetők, aratógépkeze­lők ezen a gépállomáson javarészt fiatalok, akik már az első naptól kezdve egymással versenyeznek a szerződésben vállalt 1540 holdnyi aratás túlteljesítéséért. Bár a zivatar miatt a napnak csak egy részét dolgozhatták át, az első nap máris munkasikerekkel zárult. Előirányzatát valamennyi kombájnná túlteljesítette. Rózsa Sándor ifi kombájnvezető, aki először ült ezen a napon önálló vezetőként gépén, négy óra alatt hat holdon vágta le az árpát az egyházasharaszti termr- ’őszövetkezet földjén. Traktoroslársa pedig nyomban utána végezte a tar- óhántást. A további jó munka biztosítéka a tavaszi szántás-vetéssel jól bevá’t- mc.zgó-javítóműhely. amelynek szak­emberei tábláról-táblára járva taná­csokkal, alkatrészekkel, gyors javí­tással segítenek a gépkezelőknek. Ä csikóslö*tösi Tartós Béke tsz lagjai a jobb termésért harcolnak Szorgalmasan dolgoznak a csikói­tól tösi Tartós Béke tsz tagjai. Kü­lönösen a kapásnövények gondozása az elsőrendű feladatuk most, mivei az aratást majd csak egy hét múlva kezdik — kombájnnal. A kukoricát kétszer, takarmányrépát pedig már háromszor megkapálták, s elgondoiá :-uk az, hogy aratás előtt negyedszer ’s elvégzik. Ezt sikeresen megoldhat­ják, mert a gépállomás nagy segít­séget. nyújt a növényápolásnál. A tavalyi jó munkának meg van az eredménye: 1953-ról még 62 mázsa kukorica, 16 mázsa búza, 15 mázsa árpa és 15 mázsa zab tartalékuk van. A magtárban idén még jobb eredményeket szeretnénk elérni és ez rajtunk múlik. Minden iehetősé­Több. jobb élelmiszert! Értekezletet tartottak az élelmiszeripar megyei vezetői A Magyar Dolgozók Pártja Bara­nyamegyei Bizottságának ipari osz­tálya szombaton délelőtt a megyei pártbizottság székházában értekez­letre hívta össze az élelmiszeripar megyei vezetőit. Nemeskéri László elvtárs, az ipari osztály munkatársa ismertette a ba­ranyai élelmiszeripari üzemek jelen­legi helyzetét és az előttük álló fel­adatokat. Hangsúlyozta, hogy az élei miszeripari üzemek a kormányprog- ramm óta lényegesen fejlődtek, amit bizonyít a sütőipar átszervezése, egyes begyűjtési vállalatoknak az élelmiszeriparhoz való csatolása, az üzemekben történt jelentős szociális és egyéb, a termelés érdekeit köz­vetlenül érintő beruházás, valamint a dolgozók reálbérének jelentős eme lése is. A termelés mennyisége az első öt hóna óban az előző év hasonló idő­szakához viszonyítva, a sütőipar ki­vételével, minden vállalatnál jelen­tős mértékben emelkedett. Éz az emelkedés az előző évihez viszonyít­va 114.4 százaléknak felel meg. Ugyanakkor, azonban nem emelke­dett a termelékenység, sőt az elmúlt évhez viszonyítva 5.8 százalékkal csökkent: a Malomloari Egyesülés­nél 18.9. a pécsi Dohánygyárnál 9.3 százalékkal. Az élelmiszerioari vállalatok a ter­melékenység csökkenésének okát leg többször objektív nehézségekben lát­ják. Sok esetben hivatkoznak a be­gyűjtési szervek nem kielégítő mun­kájára, a szállítási nehézségekre, ugyanakkor elfeledkeznek a gépeli karbantartásáról, a munkafegyelem megszilárdításáról, a munkaidő kihasználásáról. A Pécsi Tejipari Vállalatnál pél­dául a gépkezelők és karbantartó szakmunkások között rossz a kapcso­lat és a gépek elhanyagolt állapota kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a város lakosságának tejtermékkel való ellátása nem kielégítő és lema­radás van az exportáruk gyártásánál is. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál az a helyzet, hogy Pécs ellátását 14 ki­sebb péküzem végzi, amely 15 féle minőségű kenyeret készít. Azonban csak a VI és a XIV-es üzem kenye­rének minősége mondható jónak, a többire úgyszólván állandóan panasz van. A vállalat dolgozói arra hivat­koznak, hogy a gépek karbantartása nem jó, sok esetben a vidékre kiszál­lított gépeket napokig nem tudják munkába állítani, általában a sütő­ipar egész gépi berendezése elavult. A sütőipar fejlesztése érdekében az élelmiszeripari minisztérium sem követ el mindent. Ha a pécsi Sütő­ipari Vállalat problémáival a minisz­tériumhoz fordul, megígérik a segít­séget, de a vidéki trösztök ezt nem győzik kivárni. A legtöbb helyen, főleg vidéken, a sütőipari beruhá­zásokat nem tudják megvalósítani, mert a tanács az igényelt helyiséget nem bocsátja a sütőipar rendelke­zésére, hogy új sütőüzemet létesít­sen. Harkányban például, ahol a ke­nyérellátás igen rossz, a sütőipari vállalat új kemence építésére kap­na beruházást, de a tanács nem nyújt segítséget a helyiség megszer­zéséhez. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy az összes élelmiszeripari vál­lalatok közül a sütőiparnál a leg­rosszabb a munkafegyelem, amin sürgősen változtatni kell. A termelékenység emelése, a gé­pek karbantartása, a munkaidő he­lyes kihasználása, a munkafegyelem megszilárdítása mellett igen fontos a munkaerővel való helyes gazdál­kodás, a jó tervezés és a bérfegye­lem betartása. A tervüket nemteljesítő vállalatok — különösen a helyi élelmiszeripari vállalatok — a létszámtervüket a legtöbb esetben 100 százalékra, vagy a fölött teljesítik. A Pécsi Hús­ipari Vállalatnál például hónapról- hónapra a munkáslétszámtervet 8— 10 százalékkal túlteljesítik. Előfordul az is, hogy 20 százalékkal magasabb a létszámfelhasználás, mint a terv­teljesítés. A létszámtervet nem vál­toztatják meg, mert hátha szükség lesz az emberekre és emiatt hónapo­kon keresztül 8—10 embert fizetnek, akik mögött termelés nincsen. Jel­lemző, hogy ezt a létszám és béralap túllépést a megyei tanács élelmiszer- ipari osztálya hallgatólagosam tudo­másul veszi. A rossz tervezésnek mintaképe a Baranyamegyei Szeszfőzde Vállalat, amely 1954-re olyan tervet kapott, hogy májusi tervét 1510 (!) százalék­ra tudta teljesíteni. Az 1510 száza­lékos tervteljesítésnél a 146.7 száza­lékos béralapfelhasználást büszkén úgy értékelik, mintha itt 105 száza­lékos béralapmegtakarítás lenne. Sok panasz merült fel az áruk minőségével kapcsolatban is. főleg a tejipari vál­lalatok és a sütőipari vállalatok el­len. A Baranyamegyei Kereskedelmi Iroda felügyelete alá tartozó válla­latok márciusban 14, áprilisban pe­dig 11 esetben érvényesítettek köt­bért a Sütőipari Vállalattal szemben. A kenyér minősége azonban ennek ellenére sem javult, amit bizonyít az is. hogy májusban már 46 eset­ben kötbérezték a Sütőipari Vállala­tot. A tej kiszállítása igen sokszor későn történik. Több panasz hang­zott el, hogy egyes sajtféleségek, például Ementháli nem kaphatók. Az élelmiszergyártmányok minősé­gét befolyásolja azok helyes keze­lése és az élelmiszeripari üzemek ni- giéniája. Az üzemek közül elfogad­ható tisztaság egyedül a Dohány­gyárban tapasztalható. A pécsi Sör­gyár udvara viszont inkább hasonlít­ható ócskavas-telephez, mint élelmi- szeripari üzemhez. Nagyobb rendet és tisztaságot kell megkövetelni a sütőipari vállalatoktól is. A kereske­delemben nem engedhető meg az, hegy a mai maradék tejfelt a követ­kező nap szállított friss tejfellel ösz- szekeverjék és úgy adják el a vásár­ióknak, A kereskedelmi vállalatok­nak gondoskodniok kell hűtőszek­rényről, hogy romlatlanul, frissen tárolhassák az élelmiszert. A begyűjtési szerveknek arra kell törekedniük, hogy az élelmiszeripari vállalatok részére folyamatosan biztosítsák a nyersanyagot. Ezen a területen különösen nagy felelősség hárul az Állat- és Zsírbe- gyüjtő Vállalat dolgozóira. Itt a be­gyűjtésben tervszerűtlenség és ennek következtében lemaradás is tapasz­talható. A vágómarhabegyüjtésben 100 százalék felett teljesít a válla­lat, de a sertés-, a borjú-, a zsírbe- gyüjtósben a tervnek csak jelenték­telen százalékát éri el. A vállalat nem kielégítő munkája nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a pécsi húsüz­letek előtt a hét végén sorbanáll- nak. Nemeskéri László elvtárs ezután rámutatott azokra a feladatokra, amelyek az élelmiszeripari üzemek párt és tömegszervezetei előtt áll­nak. Minőségileg és mennyiségileg az eddiginél jobban kell biztosítani a megye kenyérrel, hússal, tejjel va­ló ellátását. A termelékenység foko­zásával, a mennyiségi termelés mel­lett nagymértékben fokozni kell a minőséget az előállítási árak csök­kentésének mindenkori szemelőtt tartásával. Meg kell javítani az áruk kiszállítását és az árueladás higiéniáját, hogy az élelmiszerek rísz tábban, jobb minőségben, frissebb állapotban, gyorsabban kerüljenek fi fogyasztókhoz. Pártszervezeteink ál­landóan tartsák szem előtt azt, hogy az ő ellenőrző, segítő munkájuk nagy ban hozzájárul a lakosság igényei­nek jobb kielégítéséhez, az életszín­vonal emeléséhez. Nemeskéri László elvtárs beszámo­lója után az élelmiszeripari vállala­tok vezetői szóltak hozzá a felvetett kérdésekhez. ígéretet tettek a terme lékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, az áruk minőségének megjavítására. Az értekezlet Szik­la’ József elvtárs zárószavával ért véget, günk megvan a jobb termés elérésé­re. Sertésállományukat 40 daraobal szaporították — terven felül. A lej- hozamot átlagosan 8 literre emeltek. Az állatgondozó jó munkájáért dísz­oklevelet kapott. A sok eredmény mellett van egy hiányosságuk: a szé­nakaszálással elmaradtak. Ezt sürgő­sen pótolják. Varga László szervező ígéret szép szó ... „Segítséget kérünk, nem bírunk a növényápolással. A kétnapos eső na­gyon hátráltat bennünket, százmá­zsákat veszítünk, ha ez így megy to­vább.“ így beszéltek a pécsi állami gazdaság vezetői a pécsi járási párt- bizottságon. Ide fordultak, amikor látták, hogy saját erejükből non képesek kiszabadítani a kukoricát a gyomból. A pártvégrehajtó bizottság tagjai előkeresték a minisztertanács egyik rendeletét, amelyik kimondja, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények június és szeptember hónapokban kötelesek biztosítani munkaerőt, az állandó létszám mintegy tizenöt— húsz százalékát. A járási pártbizott­ság nevében kérték a pécsi városi pártvégrehajtó bizottságot, hogy be­széljék meg ezt az üzemek igazga­tóival. párttitkáraival s küldjenek •ninél több dolgozót a gazdaság ku­koricaföldjeire. A Posta, a Bőrgyár és a Sopiana s még jó nébányan megígérték, eleget tesznek a kérés­nek. Az ígéretet azonban nem követték tettek, a pécsi gazdaságban várhat­ták őket. Egyedül a vasút dolgozói. Tóth elvtárs tartotta szavát. Már ;lső nap. mintegy harminc vasutas dolgozó jelent meg a' gazdaságban s hamarosan kapákkal indultak a föl­dekre. Másnap, harmadnap és az­után is minden nap ott voltak a vasutasok. Pedig másutt is ismerik i minisztertanács határozatát a ve­zetők, — csak a dolgozók non. Furcsa, de így van. A vasútnál például az történt, hogy megmagya­rázták a dolgozóknak: ha vállaltok munkát, a vasútnál is megkapjátok a rendes fizetésteket a gazdaságban pedig teljesítményetek arányában fi­zetnek. Tehát kétszeres pénz jön a házhoz, az egyikért meg sem kell dolgozni. S az sem utolsó dolog, hogy az állami gazdaság konyháján bőséges és ízletes ételt kapnak. — mint mondják az ott dolgozók — húst és húst. A vasút dolgozói tud­tak erről és szívesen, öröir>nel men­tek segíteni. A többi üzemekben pe­dig únos-úntalan azt hangoztatták, hogy nincs jelentkező, innét nem megy az ég világon senki. Mi azt hisszük, hogy ebben vaj­mi kevés az igazság. Két dolog miatt. Az egyik: ha a dolgozók is­mernék a rendeletet és a jelentős kedvezményeket, akkor bizonyára je­lentkeznének. A másik: azért a ren- lelot mégis csak rendelet, — helye­sebben: végrehajtása kötelező. Nem­csak a vasútnál. •.

Next

/
Oldalképek
Tartalom