Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-11 / 163. szám
OttnAnttit ¥ VILÁG PROLETÁRJAI £CYEfÜLJETEK! r~ “ *!■ A MAI SZAMBÁN: A kollektív vezetés növeli a pártszervezet erejét (2. o.) — Szenvedélyesebb harcot bányáinkban az egyenletes termelésért! (2. o.) — A genii értekezlet július 9-i ülése (3. o.) — Vízügyi szerveink felkészülnek a dunai áradásra (3. o.) — Induljon meg a gabonabegyüjtés, teljenek a zsákok, legyenek tele raktáraink! (4. o.) — Tisztítsuk, szárítsuk a kombájnnal csépelt gabonát! (4. o.) _ Derék emberek... (5. o.) — Versenyben a gabona gyors betakarításáért! (5. o.) — Csehov (6. o.) | t A Z MDP BAR.ANYAM E GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 163. szám ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 11 Vessünk másodnövényt! Megyénk termelőszövetkezeteinek Jelentős részében, de az egyéni dolgozó parasztok gazdaságaiban is kevés a takarmánytermő terület, nincs megfelelő mennyiségben biztosítva állatainak takarmányellátása. A sokat emlegetett „zöld futószalag“ nyárvégi és őszi zöldtakarmánya a jelenlegi takarmánytermelés mellett csak kevés helyen biztosított. Az állattenyésztés eredményessége, jövedelmezősége elsősorban attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a folyamatos, még a téli időszakban is benyúló zöld takarmányozást biztosítani. Az idei rendkívüli esős időjárás ■j következtében nagy területek kerültek víz alá, nagy mennyiségű széna ment tönkre, amelynek következménye, hogy gondot jelent a téli takarmányozás. Másodnövények termesztése nélkül a folyamatos zöldtakarmányozást Jelérni, a takarmányt ért veszteséget pótolni nem lehet. A főnövényként vetett s?állastakarmány a nyár végéig többé-kevésbbé biztosítja a zöldtakarmányozást, de a nyár végétől, amikor a főnövényként vetett egyéves takarmánynövényeinket felhasználtuk, az évelő takarmány- növényeink már kisebb termést adnak, nincs elegendő zöldtakarmány. Fontos tehát a másodvetésű takarmánynövények termesztése. Megyénkben a tervezett másodnövények terméséből szénaértékben számítva, annyi takarmányt tudunk biztosítani, amellyel 12.000 szarvasmarhát nyolc hónapon keresztül tudunk etetni. Tehát biztosítani tudjuk a megye tehénállománya egvharmadának a ' szükséges szénát. Ezenkívül abrak- takarmányt is termelünk, ami a hizlalást is segíti, biztosítja a több tej, hús, zsír termelését. Ha a másodnövények elvetését nem az aratással egyidejűleg végezzük. hanem csak 2—3 hét múlva, amikor a talaj kiszáradt, ha nem választjuk meg a jó erőben lévő földet, és a későbbiek során nem törődünk a növényápolási munkáikkal, nem sikerülhet a másodnövény termesztése. Ha későn vetjük a má- sodnövényt. a talaj kiszárad, a mag csírázása vontatott, fejődése erőtlen. A mag csekély hozamot ad. nincs arányban a ráfordított költséggel. A tavalyi év nem volt kedvező a máscdnövények termesztésére. A példátlan őszi szárazság próbára tette növényeinket. De azok a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák, akik az aratással együtt elvégezték a másodnövények vetését, jó eredményeket értek el. A máriakémén- di Petőfi termelőszövetkezetben őszi 1 árpa aratása után azonnal elvetették a 100 napos kukoricát, nem mulasztották el a növényápolási mun kát és 17 mázsás átlagtermést takarítottak be holdanként. Ezévben az őszi árpa aratásának befejezése után azonnal elvetik a korai kukoricái és 30 hold egyéb másodvetésű takarmányt. Széke István csányoszrói egyéni gazdának is jól termett az elmúlt évben másodvetésű kukoricája és segítette állatainak téli takarmányozását. A gyöngyfái Uj Élet tsz. tavaly tarlórépát vetett. Holdanként 40 mázsa átlagtermést takarított be. A bólyi Kossuth tsz-nek kölesből 5.5 mázsa álagtermése volt. A tött&si Szabadság kölesét zölo takarmányozásra használta fel, késő ősziig tudta etetni állatait. Ivánbattyámi Ság- váni tsz-nél takarmánykáposztáiból volt jó termés és a tél beálltáig etettek a zöld takarmányt. Kovács János székelyszabari gazda (11 holdas) tavaly 800 négyszögölön vetett csa- lamádét, amelyről 60 mázsát takarított be. Már a múlt hét elején elvégezte az árpa aratását és 1000 négyszögölön korai kukoricát vetett, a hét végén az 1000 négyszögölön mohári. Biztos abban, hogy a másodvetése sikerül, különösein most, amikor sokkal kedvezőbbek a feltételek, mint tavaly. Ebben az évben sokkal biztosabb a másodnövények termése, mint az elmúlt esztendőben. Ezért úgy illesz- szük be másodnövényeinket a termesztési sorrendbe, hogy jó elővete- mények után kerüljenek a földbe és az utánuk következő főnövény életkörülményeit kedvezőbben alakítsák. Az agranómusotk egyik fontos feladata, hogy a másodnövények termesztésére a legalkalmasabb területet jelöljék ki. Arra a területre, amelyikbe őszi gabonák, nyárvégi takarmányok, tavaszi vetésű évelő pillangós takarmányok kerülnek, nem szabad másodnövényt vetni. —- Másodvetésre legalkalmasabb az a terület, ahöl az elővetemény Istállótrágyát kapott. Helyes, ha a tarlómaradvány el- korhadásának meggyorsítására a tarló felszántása előtt holdanként 50 —60 kiló pétisót szórunk ki. Csak nem mindig ezen múlik a másodvetések sikere, hogy az elővetemény le- aratása után a leggyorsabban végezzük el a szükséges talajmunkákat. A másodvetések alá csak 10—12 centiméter mélyen szabad szántani. A jelenlegi nedves időjárásiban, ha a tarló nem gazos, hegyesebb szögibe állított, megterhelt tárcsával is jó vetőágyat lehet készíteni. A cél az legyen, hogy rögmentes, morzsás kellően nyirkos magágyat biztosítsunk az elvetett mag egyenletes és gyors kikeléséhez. Az eke, vagy tárcsa után, ha a talaj nem nagyon nedves, hengert, amennyiben nedvesebb, fogast járassunk. A barázdákat egy-két órára sem szabad nyitottan hagyni, mert az a talaj kiszáradását segíti. Lehetőleg még aznap végezzük el a vetést is. A másodnövények vetéséihez kormányzatunk megfelelő mennyiségű vetőmagot bocsátott termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok rendelkezésére: korai kukorica, napraforgó, ■köles, mohán, szudánifűből, amely megrendelhető a földművesszövetke- zetekben a központi készletekből. — Segítsék elő a másodnövények sikerét a földművesszövetkezeteink is azzal, hogy a raktárokon lévő vetőmagot minél gyorsabban bocsássák a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák rendelkezésére és jelentkezők igénylését 24 óra alatt rendeljék meg, gondoskodjanak azonnali leszállításé ról és kiosztásáról. Az aratási munkákban a tarlóhántás elvégzése mellett Igen döntő állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából, hogy minél nagyobb területen termeljünk másodnövényt. A másod,növények termesztése elősegíti állatállományunk fejlesztését és dolgozó népünk több hússal és állati termékkel történő ellátását. Baracs József megyei főagranórnus. Aratási találkozóra készülnek a kisasszonyfai DlSZ-fiatalok Tizenöt arató és három növényápoló ifibrigádot alakítottak a sely- lyei járás DISz-szervezetei a munkában elmaradó termelőcsoportok, egyénileg gazdálkodó parasztok megsegítésére. Különösen jól dolgoznak a kisasszonyfal fiatalok. Amellett, hogy a földeken derekasan segítik idősebb társaikat, nem feledkeznek el a pihenő időben szórakoztatásukról sem. Délben, esténként úttörő-brigádok Üdítik fel verssel, dallal a munkában elfáradt dolgozókat. A DISz kultúrbrlgád pedig az aratás végeztével nagyszabású ünnepséget tervez. Aratási találkozóra hívják össze a kisasszonyfával határos falvak, közöttük Magyartelek termelőszövetkezeti község lakóit. A maguképítette új kultúrotthon- ban és’ az ezt környező parkban az ősi szokások felelevenítésével lovas- bandériumos felvonulással, ormánysági népi játékokkal szórakoztatják majd a békearatás, békecséplés legjobbjait, ARATNAK A FIATALOK I?lérkezett a failusi fiatalok nagyszerű erőpróbája, ae aratás! A parasztijuk, parasztlányok, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének nagy tábora Baranyában is részt kér a betakarításból, a növényápolási munkákból, megmutatva, hogy nemcsak tanulásban, hanem kétkezi munkában is kalászgyüjtésben és a kombájnt vezetve, szőlőt permetezve és kukorica kapálásban egyaránt megállja a helyét. A DISZ Szervezeti Szabályzata a fiatalok kötelességévé teszi, hogy példamutatóan résztvegyenek a termelőmunkában, a szocialista munkaversenyben, támogassák a mezőgazdaság szocialista fejlesztését. Baranyai fiatalok — itt a nagv alkalom: most, az aratás idején mutassátok meg — méltóak vagytok a párt rohamcsapata kitüntető címére — minden erőtökkel segítsétek a szemveszteségmentes betakarítást, a falunak a gyomtalan földekért folytatott harcát. A falusi fiatalok jelentik: A körzeti szerelő DISZ-titknrnak minden traktora üzemképes Szabó Lajost nemrég választották meg az ujpetrei gépállomás DISZ titkárának. Tizennyolc éves korában ült először traktorra. Nemrég érkezett vissza Pilis- csabáról, a tízhónapos körzeti mechanikusképző iskoláról. — Rámbízták az ujpetrei, vókányi és kistótfalui körzetet, ezeken a helyeken az én embereim dolgoznak. A kilenc traktor közül három arat, három csépel, három peoig a tarlót hántja. Büszkén teszi hozzá: — Komolyabb hiba. még egyiknél sem adódott elő. — Miből áll a napi munkája? — Az a feladatom, hogy mindenütt időben ott legyek, ahol hiba akad. Most javítom motorkerékpáromat és a Csepellel minden nap kétszer-háromszor is végigjárom az egész körzetet. A napokban Vókáinyban akadt munkám: Németh József aratógépe rosszul kötözött. Megjavítottuk az irányváltót, azóta nincs baj vele. Nemcsak a DISZ-titkár dolgozik becsülettel, hanem a tagok javarésze is. Baschta István kétszáz hold leanatását vállalta Zetarjával, jó munkájáról híres. — Tisztelik-becsülik az egész környéken. A tizenkilenc éves Szabó Sanyi pedig az idősebb Lőrincz Jánossal versenyezik kombájnjával. * Negyvenöt tagú DISZ-aratóbrigád segít az ivánbattyáni Ságvári tsz gabonaföldjén A villányi járás DlSZnszervezeteiben nemrég életrevaló kezdeményezés született. Vasárnapokon és más ünnepnapokon a fiatalok önkéntes munkával segítettek a kapálásban, betakarításban megszorult termelőszövetkezeteken. így a villányi Il-es alapszervezet nyolc fiatalja június 27-én, vasárnap Veres László titkár irányításával két mázsa borsót szedett le a helyi Uj Alkotmány termelőszövetkezetben. Ha a villányiak találták is ki — a járás legjobb DlSZ-szervezete. az ivánbattyáni fiatalok ma túltesznek rajtuk. A honvédséggel együtt negyvenöt kaszát állítanak ki és nekilátnak a búzatábla aratásának. — Gyócsi György, az ivánbattyáni DISZ-titkár tudja ma minden erőt a betakarításra kell fordítanunk, ezen múlik idei kenyerünk és a termelősaöietkezeti tagság jövedelme. Ezért az aratóbrigádok önkéntes segítségét többször megismételik. De nemcsak az önkéntes aratóbrigád állja meg a helyét, a villányi gépállomás fiatal kombájnosai is: július hetedikéig Buni István és Szokolovics Teofil 57—57. Molnár Dezső pedig 51 holdat vágott le aratócséplőgépével és így a megye legjobb kombájnosai közé törtek. * Ha az idő nem gátolná, már nyolcvan holdat aratott volna Papp Mária a nagybudméri termelőszövetkezetben A pécsdevecseri pincesor egy sárga homlokfalú kis házából minden hajnalban hárman indulnak az ujpetrei gépállomásra; mindhárman traktorosok. Papp bácsi már kinőtt az ifjúsági mozgalom soraiból. Kitüntetett lánya, Mariska, DISZ-tag. A legfiatalabb, az ifjú Papp Sándor majd csak ezután jelentkezik a Dolgozó Ifjú-' ság Szövetségébe. — A szerelőműhelyben találja meg — igazítanak útba. Könnyű meglelni a sok szerelő között — ő a gépállomás egyetlen női traktorosa. — Most nem érek rá, de ha leszereltem a csavarokat, beszélhetünk. Keze olyan fürgén forog, mint a nyelve, pár perc és ott sorakoznak a csavarok a hűtő tetején. Beszélhetünk. — Hol dolgozik most Zetorjával Marika? — Csak dolgoznák! A nagybudméri Petőfi tsz-ben hétfőn kezdtem az árpa aratását. Ma pétitek és szégyenszemre csak húsz holdat vágtam le, pedig százötven holdra fogadkoztam. Az eső! Esik. esik! Nem tudom hogy leszek az aratási tervteljesítéssel. Most mégis akad munkája. — Zetorjában meglazult egy fogaskerék. A szerelőkkel összefogva javítgatják, remélhetőleg rend beteszik, mire szikkad a föld és újra mehet az aratás. — Hol szórakoznak munka után, Mariska? — Hát úgy falusiasán. Keresetünkből vettünk egy gramofonos rádiót és Lajtár Margittal. Balázs Ilivel táncolunk. Legények? Nincsenek nálunk, legfeljebb fiatal fiúk, ők meg félnek a lányoktól... Moziba sem mehetünk most. mert Kostyák János tanácselnök kijelentette: ilyenkor aratni kell, nem filmezni. Ha jól dolgoznak a fiat ál ok, miért ne szórakozzanak? Nem tudjuk, a pécsdevecseri tanácselnök éjszaka szokott-e kaszálni, de akik nappal elfáradnak a munkában. szívesen elnéznének egy-egy jó filmet. Mielőtt elmegyek, megtudom, aratás után üdülni küldik. A KÜLVÁROS CIPÉSZE z Agoston-téren pirosbetűs cégtábla jelzi; cipészműhely. A mindössze négyszer ötméteres műhelyben, a mestergerendáról lelógó villanylámpa fényénél, zöld színű kötényben Farkas János dolgozik. ö a külváros egyik, cipésze, aki immár húsz év óta önálló iparosként, egymaga dolgozik. A környéken csak az Ady Endre utca felső részén és a Búza-téren van cipészkisipari szövetkezet. S a kettő közötti hatalmas területen ő az, aki munkájával hozzájárul a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítéséhez, a férfi, női és gyermekcipők gyors kijavításához Hosszú utat tett meg Farkas János, amíg eljutott az Ágoston-téri cipész műhely megnyitásáig. Tizenkét éves volt, amikor elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát, és a Deák utcában Kovács Jánoshoz beállt cipész-inasnak. Amikor felszabadult. Szigetvárra ment, ahol Neumann Lipót cipőgyára ban robotolt. Neumann csökkenteni akarta a műn kasok bérét, ezért ő is sztrájkba lépett. Budapestre ur azott, ahol a Quttmann-féle cipőgyárban, később pedig Újpesten a Pászti-féle cipőüzem ben igyekezett megkeresni kenyerét. A honvágy azonban ^ visszahozta Pécsre. 1930-ban, amikor visszajött szülővárosába a cipész szakmában éppen pangás volt. Farkas János munkanélküli lett, később mint inségmunkás kereste meg a mindennapi be tevő falatot. 1934-ben azután iparengedélyt szerzett és önállósította ma gát. Műhely hiányában egy ideig kénytelen volt lakásán dolgozni, majd 1945-ben a Majtényi utcában nyitott cipészműhelyt. F.z azonban egészségtelen volt, ezért négy évvel ezelőtt az Agoston-tér és az Ady Endre utca sarkán létesített cipészműhelyt. Ul a háromlábú, alacsony széken és szandált sarkal. Mostani életéről, ni unkájáról. múltjáról, gyermekeiről beszélgetünk. — Sok munkája van? — Éppen elég. Van olyan nap, amikor 10—15 pár cipőt is hoznak javítani. A mostani esős időjárás miatt idén több a cipőjavitás, mint más években, 4 nyári idény alatt. — ()yőz> egyedül a sok munkát? — Reggel fél 7 órakor kelek és legtöbbször este 9 óráig dolgozok. Emellett még társadalmi munkát is végzek a KIOSZ-ban, ahol vezetőségi tag vagyok. — Mennyi a keresete egy hónapban? arkas János rágyújt egy „Terv”-cigarettára, majd folytatja: — Ezerkétszáz és ezernégyszáz forint között vál takozik a keresetem. Ez a környék nagyon jó hely. Itt születtem, itt nevelkedtem, nagyon sokan ismernek engem és ellátnak munkával bőségesen. A kormányprogramm elhangzása óta több anyag- kiutalást kapok. — Milyen volt az élete a múltban? — Azelőtt bizony nem dicsekedhettem keresettel. Kimondhatatlanul rossz körülmények .között éltem. Mostoha életinszo- nyok között kellett felnevelnem három gyermekemet. Legkisebb fiam Farkas Pál, 17 éves, jövőre végzi el a Közgazdasági , Technikumot. Most a nyári szünidő alatt a RÖVl- KÖT-nél egyhónapos üzemi gyakorlatot folytat. Nagyobbik lányom: Farkas Mária, a Mezőgazdasági Szerárugyárban lánchegesztő, sztahánovista- jelölt. Jó munkája elismeréseként felvették a pártba. Másik leányom: Hertelendi Imréné, született Farkas Erzsébet a Porcelángyárban korongos. — Mivel foglalkozik szabadidejében? — A turisztikának vagyok híve. Nagyon szeretek kirándulni. Vasárnaponként felveszem a hátizsákomat és vagy a Pécs- bányán túl lévő Fehér- kuti Menedékházba, vagy a Kozári Vadászházhoz megyek. Vlö munkát végző ember részére ez a leg egészségesebb sport. j^yílik a cipészmühely 1 ' ajtaja. Idős. fejkendős asszony. Gál Istvánná Gáspár utcai lakos lép be. Női cipőt hoz javításra. — Hogy van megelégedve Farkas János munkájával? — kérdezzük. — Jól dolgozik, nem panaszkodhatok rá. Az igaz, hogy sok n munkája, de azért szót fogad, mert ahogyan megparancsolom neki, arra az időre el is készíti a javítást. Más szavakkal, de lényegében ugyanezt mondja róla özvegy Tóth Jó- zsefné. Tettye utcai lakos is, aki mintegy hat-hét év óta csak ezzel a szorgalmas, becsületes kisiparossal dolgoztat. Mindenki aki csak megfordul a műhelyben, elismeréssel nyilatkozik Farkas Jánosról, a budai külváros egyik cipészéről. PUSZTAI JÓZSEF
