Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-11 / 163. szám

OttnAnttit ¥ VILÁG PROLETÁRJAI £CYEfÜLJETEK! r~ “ *!■ A MAI SZAMBÁN: A kollektív vezetés növeli a pártszervezet erejét (2. o.) — Szenvedélyesebb harcot bányáinkban az egyenletes termelésért! (2. o.) — A genii értekezlet július 9-i ülése (3. o.) — Vízügyi szerveink felkészülnek a dunai áradásra (3. o.) — Induljon meg a gabonabegyüjtés, teljenek a zsákok, legyenek tele raktáraink! (4. o.) — Tisztítsuk, szárítsuk a kombájnnal csépelt gabonát! (4. o.) _ Derék emberek... (5. o.) — Versenyben a gabona gyors betakarításáért! (5. o.) — Csehov (6. o.) | t A Z MDP BAR.ANYAM E GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam. 163. szám ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1954 JÚLIUS 11 Vessünk másodnövényt! Megyénk termelőszövetkezeteinek Jelentős részében, de az egyéni dol­gozó parasztok gazdaságaiban is ke­vés a takarmánytermő terület, nincs megfelelő mennyiségben biztosítva állatainak takarmányellátása. A so­kat emlegetett „zöld futószalag“ nyárvégi és őszi zöldtakarmánya a jelenlegi takarmánytermelés mellett csak kevés helyen biztosított. Az állattenyésztés eredményessége, jö­vedelmezősége elsősorban attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a folyamatos, még a téli időszakban is benyúló zöld takarmányozást bizto­sítani. Az idei rendkívüli esős időjárás ■j következtében nagy területek kerül­tek víz alá, nagy mennyiségű széna ment tönkre, amelynek következ­ménye, hogy gondot jelent a téli takarmányozás. Másodnövények termesztése nél­kül a folyamatos zöldtakarmányozást Jelérni, a takarmányt ért veszteséget pótolni nem lehet. A főnövényként vetett s?állastakarmány a nyár vé­géig többé-kevésbbé biztosítja a zöldtakarmányozást, de a nyár végé­től, amikor a főnövényként vetett egyéves takarmánynövényeinket fel­használtuk, az évelő takarmány- növényeink már kisebb termést ad­nak, nincs elegendő zöldtakarmány. Fontos tehát a másodvetésű takar­mánynövények termesztése. Me­gyénkben a tervezett másodnövények terméséből szénaértékben számítva, annyi takarmányt tudunk biztosítani, amellyel 12.000 szarvasmarhát nyolc hónapon keresztül tudunk etetni. Tehát biztosítani tudjuk a megye tehénállománya egvharmadának a ' szükséges szénát. Ezenkívül abrak- takarmányt is termelünk, ami a hiz­lalást is segíti, biztosítja a több tej, hús, zsír termelését. Ha a másodnövények elvetését nem az aratással egyidejűleg végez­zük. hanem csak 2—3 hét múlva, amikor a talaj kiszáradt, ha nem választjuk meg a jó erőben lévő földet, és a későbbiek során nem törődünk a növényápolási munkáik­kal, nem sikerülhet a másodnövény termesztése. Ha későn vetjük a má- sodnövényt. a talaj kiszárad, a mag csírázása vontatott, fejődése erőt­len. A mag csekély hozamot ad. nincs arányban a ráfordított költség­gel. A tavalyi év nem volt kedvező a máscdnövények termesztésére. A példátlan őszi szárazság próbára tette növényeinket. De azok a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák, akik az aratással együtt elvégezték a másodnövények vetését, jó ered­ményeket értek el. A máriakémén- di Petőfi termelőszövetkezetben őszi 1 árpa aratása után azonnal elvetet­ték a 100 napos kukoricát, nem mu­lasztották el a növényápolási mun kát és 17 mázsás átlagtermést taka­rítottak be holdanként. Ezévben az őszi árpa aratásának befejezése után azonnal elvetik a korai kukoricái és 30 hold egyéb másodvetésű ta­karmányt. Széke István csányoszrói egyéni gazdának is jól termett az elmúlt évben másodvetésű kukoricá­ja és segítette állatainak téli takar­mányozását. A gyöngyfái Uj Élet tsz. tavaly tarlórépát vetett. Holdanként 40 má­zsa átlagtermést takarított be. A bólyi Kossuth tsz-nek kölesből 5.5 mázsa álagtermése volt. A tött&si Szabadság kölesét zölo takarmányo­zásra használta fel, késő ősziig tud­ta etetni állatait. Ivánbattyámi Ság- váni tsz-nél takarmánykáposztáiból volt jó termés és a tél beálltáig etet­tek a zöld takarmányt. Kovács Já­nos székelyszabari gazda (11 holdas) tavaly 800 négyszögölön vetett csa- lamádét, amelyről 60 mázsát takarí­tott be. Már a múlt hét elején elvé­gezte az árpa aratását és 1000 négy­szögölön korai kukoricát vetett, a hét végén az 1000 négyszögölön mo­hári. Biztos abban, hogy a másod­vetése sikerül, különösein most, ami­kor sokkal kedvezőbbek a feltételek, mint tavaly. Ebben az évben sokkal biztosabb a másodnövények termése, mint az elmúlt esztendőben. Ezért úgy illesz- szük be másodnövényeinket a ter­mesztési sorrendbe, hogy jó elővete- mények után kerüljenek a földbe és az utánuk következő főnövény élet­körülményeit kedvezőbben alakít­sák. Az agranómusotk egyik fontos feladata, hogy a másodnövények termesztésére a legalkalmasabb te­rületet jelöljék ki. Arra a területre, amelyikbe őszi gabonák, nyárvégi takarmányok, tavaszi vetésű évelő pillangós takarmányok kerülnek, nem szabad másodnövényt vetni. —- Másodvetésre legalkalmasabb az a terület, ahöl az elővetemény Istálló­trágyát kapott. Helyes, ha a tarlómaradvány el- korhadásának meggyorsítására a tarló felszántása előtt holdanként 50 —60 kiló pétisót szórunk ki. Csak nem mindig ezen múlik a másodve­tések sikere, hogy az elővetemény le- aratása után a leggyorsabban végez­zük el a szükséges talajmunkákat. A másodvetések alá csak 10—12 centiméter mélyen szabad szántani. A jelenlegi nedves időjárásiban, ha a tarló nem gazos, hegyesebb szögibe állított, megterhelt tárcsával is jó vetőágyat lehet készíteni. A cél az legyen, hogy rögmentes, morzsás kellően nyirkos magágyat biztosít­sunk az elvetett mag egyenletes és gyors kikeléséhez. Az eke, vagy tárcsa után, ha a talaj nem nagyon nedves, hengert, amennyiben nedvesebb, fogast járas­sunk. A barázdákat egy-két órára sem szabad nyitottan hagyni, mert az a talaj kiszáradását segíti. Le­hetőleg még aznap végezzük el a vetést is. A másodnövények vetéséihez kor­mányzatunk megfelelő mennyiségű vetőmagot bocsátott termelőszövetke­zetek és dolgozó parasztok rendel­kezésére: korai kukorica, napraforgó, ■köles, mohán, szudánifűből, amely megrendelhető a földművesszövetke- zetekben a központi készletekből. — Segítsék elő a másodnövények sike­rét a földművesszövetkezeteink is azzal, hogy a raktárokon lévő vető­magot minél gyorsabban bocsássák a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák rendelkezésére és jelentkezők igénylését 24 óra alatt rendeljék meg, gondoskodjanak azonnali leszállításé ról és kiosztásáról. Az aratási munkákban a tarlóhán­tás elvégzése mellett Igen döntő ál­lattenyésztésünk fejlesztése szem­pontjából, hogy minél nagyobb terü­leten termeljünk másodnövényt. A másod,növények termesztése elősegíti állatállományunk fejlesztését és dol­gozó népünk több hússal és állati termékkel történő ellátását. Baracs József megyei főagranórnus. Aratási találkozóra készülnek a kisasszonyfai DlSZ-fiatalok Tizenöt arató és három növény­ápoló ifibrigádot alakítottak a sely- lyei járás DISz-szervezetei a mun­kában elmaradó termelőcsoportok, egyénileg gazdálkodó parasztok meg­segítésére. Különösen jól dolgoznak a kis­asszonyfal fiatalok. Amellett, hogy a földeken derekasan segítik idősebb társaikat, nem feledkeznek el a pi­henő időben szórakoztatásukról sem. Délben, esténként úttörő-brigádok Üdítik fel verssel, dallal a munká­ban elfáradt dolgozókat. A DISz kultúrbrlgád pedig az aratás végeztével nagyszabású ün­nepséget tervez. Aratási találkozóra hívják össze a kisasszonyfával hatá­ros falvak, közöttük Magyartelek termelőszövetkezeti község lakóit. A maguképítette új kultúrotthon- ban és’ az ezt környező parkban az ősi szokások felelevenítésével lovas- bandériumos felvonulással, ormány­sági népi játékokkal szórakoztatják majd a békearatás, békecséplés leg­jobbjait, ARATNAK A FIATALOK I?lérkezett a failusi fiatalok nagyszerű erőpróbája, ae aratás! A parasztijuk, parasztlányok, a Dol­gozó Ifjúság Szövetségének nagy tábora Baranyában is részt kér a betakarításból, a növényápolási munkákból, megmutatva, hogy nemcsak tanulásban, hanem kétkezi munkában is kalászgyüjtésben és a kombájnt vezetve, szőlőt permetezve és kukorica kapálásban egyaránt megállja a helyét. A DISZ Szervezeti Szabályzata a fiatalok kötelességévé teszi, hogy példamutatóan résztvegyenek a termelőmunkában, a szocia­lista munkaversenyben, támogassák a mezőgazdaság szocialista fejlesztését. Baranyai fiatalok — itt a nagv alkalom: most, az aratás idején mutassátok meg — méltóak vagytok a párt rohamcsapata kitüntető címére — minden erőtökkel segítsétek a szemveszteségmentes betakarítást, a falunak a gyomtalan földekért folytatott harcát. A falusi fiatalok jelentik: A körzeti szerelő DISZ-titknrnak minden traktora üzemképes Szabó Lajost nemrég választották meg az ujpetrei gépállomás DISZ titkárának. Tizennyolc éves korában ült először traktorra. Nemrég érkezett vissza Pilis- csabáról, a tízhónapos körzeti mechanikusképző isko­láról. — Rámbízták az ujpetrei, vókányi és kistótfalui körzetet, ezeken a helyeken az én embereim dolgoz­nak. A kilenc traktor közül három arat, három csépel, három peoig a tarlót hántja. Büszkén teszi hozzá: — Komolyabb hiba. még egyiknél sem adódott elő. — Miből áll a napi munkája? — Az a feladatom, hogy mindenütt időben ott le­gyek, ahol hiba akad. Most javítom motorkerékpáro­mat és a Csepellel minden nap kétszer-háromszor is végigjárom az egész körzetet. A napokban Vókáinyban akadt munkám: Németh József aratógépe rosszul kö­tözött. Megjavítottuk az irányváltót, azóta nincs baj vele. Nemcsak a DISZ-titkár dolgozik becsülettel, ha­nem a tagok javarésze is. Baschta István kétszáz hold leanatását vállalta Zetarjával, jó munkájáról híres. — Tisztelik-becsülik az egész környéken. A tizenkilenc éves Szabó Sanyi pedig az idősebb Lőrincz Jánossal versenyezik kombájnjával. * Negyvenöt tagú DISZ-aratóbrigád segít az ivánbattyáni Ságvári tsz gabonaföldjén A villányi járás DlSZnszervezeteiben nemrég élet­revaló kezdeményezés született. Vasárnapokon és más ünnepnapokon a fiatalok önkéntes munkával segítet­tek a kapálásban, betakarításban megszorult termelő­szövetkezeteken. így a villányi Il-es alapszervezet nyolc fiatalja június 27-én, vasárnap Veres László titkár irányításával két mázsa borsót szedett le a he­lyi Uj Alkotmány termelőszövetkezetben. Ha a villányiak találták is ki — a járás legjobb DlSZ-szervezete. az ivánbattyáni fiatalok ma túltesz­nek rajtuk. A honvédséggel együtt negyvenöt kaszát állítanak ki és nekilátnak a búzatábla aratásának. — Gyócsi György, az ivánbattyáni DISZ-titkár tudja ma minden erőt a betakarításra kell fordítanunk, ezen múlik idei kenyerünk és a termelősaöietkezeti tagság jövedelme. Ezért az aratóbrigádok önkéntes segítségét többször megismételik. De nemcsak az önkéntes aratóbrigád állja meg a helyét, a villányi gépállomás fiatal kombájnosai is: július hetedikéig Buni István és Szokolovics Teofil 57—57. Molnár Dezső pedig 51 holdat vágott le arató­cséplőgépével és így a megye legjobb kombájnosai kö­zé törtek. * Ha az idő nem gátolná, már nyolcvan holdat aratott volna Papp Mária a nagybudméri termelőszövetkezetben A pécsdevecseri pincesor egy sárga homlokfalú kis házából minden hajnalban hárman indulnak az ujpetrei gépállomásra; mindhárman traktorosok. Papp bácsi már kinőtt az ifjúsági mozgalom soraiból. Kitüntetett lánya, Mariska, DISZ-tag. A legfiatalabb, az ifjú Papp Sándor majd csak ezután jelentkezik a Dolgozó Ifjú-' ság Szövetségébe. — A szerelőműhelyben találja meg — igazítanak útba. Könnyű meglelni a sok szerelő között — ő a gépállomás egyetlen női traktorosa. — Most nem érek rá, de ha leszereltem a csava­rokat, beszélhetünk. Keze olyan fürgén forog, mint a nyelve, pár perc és ott sorakoznak a csavarok a hűtő tetején. Beszélhe­tünk. — Hol dolgozik most Zetorjával Marika? — Csak dolgoznák! A nagybudméri Petőfi tsz-ben hétfőn kezdtem az árpa aratását. Ma pétitek és szé­gyenszemre csak húsz holdat vágtam le, pedig száz­ötven holdra fogadkoztam. Az eső! Esik. esik! Nem tudom hogy leszek az aratási tervteljesítéssel. Most mégis akad munkája. — Zetorjában megla­zult egy fogaskerék. A szerelőkkel összefogva javít­gatják, remélhetőleg rend beteszik, mire szikkad a föld és újra mehet az aratás. — Hol szórakoznak munka után, Mariska? — Hát úgy falusiasán. Keresetünkből vettünk egy gramofonos rádiót és Lajtár Margittal. Balázs Ilivel táncolunk. Legények? Nincsenek nálunk, legfeljebb fiatal fiúk, ők meg félnek a lányoktól... Moziba sem mehetünk most. mert Kostyák János tanácselnök ki­jelentette: ilyenkor aratni kell, nem filmezni. Ha jól dolgoznak a fiat ál ok, miért ne szórakozza­nak? Nem tudjuk, a pécsdevecseri tanácselnök éjszaka szokott-e kaszálni, de akik nappal elfáradnak a mun­kában. szívesen elnéznének egy-egy jó filmet. Mielőtt elmegyek, megtudom, aratás után üdülni küldik. A KÜLVÁROS CIPÉSZE z Agoston-téren pi­rosbetűs cégtábla jelzi; cipészműhely. A mindössze négyszer ötmé­teres műhelyben, a mes­tergerendáról lelógó vil­lanylámpa fényénél, zöld színű kötényben Farkas János dolgozik. ö a külváros egyik, ci­pésze, aki immár húsz év óta önálló iparosként, egymaga dolgozik. A kör­nyéken csak az Ady End­re utca felső részén és a Búza-téren van cipészkis­ipari szövetkezet. S a ket­tő közötti hatalmas terü­leten ő az, aki munkájá­val hozzájárul a lakosság szükségleteinek fokozot­tabb kielégítéséhez, a fér­fi, női és gyermekcipők gyors kijavításához Hosszú utat tett meg Farkas János, amíg elju­tott az Ágoston-téri cipész műhely megnyitásáig. Ti­zenkét éves volt, amikor elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát, és a Deák utcában Kovács Já­noshoz beállt cipész-inas­nak. Amikor felszabadult. Szigetvárra ment, ahol Neumann Lipót cipőgyára ban robotolt. Neumann csökkenteni akarta a műn kasok bérét, ezért ő is sztrájkba lépett. Buda­pestre ur azott, ahol a Quttmann-féle cipőgyár­ban, később pedig Újpes­ten a Pászti-féle cipőüzem ben igyekezett megkeresni kenyerét. A honvágy azonban ^ visszahozta Pécsre. 1930-ban, amikor vissza­jött szülővárosába a ci­pész szakmában éppen pangás volt. Farkas János munkanélküli lett, később mint inségmunkás keres­te meg a mindennapi be tevő falatot. 1934-ben az­után iparengedélyt szer­zett és önállósította ma gát. Műhely hiányában egy ideig kénytelen volt lakásán dolgozni, majd 1945-ben a Majtényi utcá­ban nyitott cipészműhelyt. F.z azonban egészségtelen volt, ezért négy évvel ez­előtt az Agoston-tér és az Ady Endre utca sarkán létesített cipészműhelyt. Ul a háromlábú, ala­csony széken és szandált sarkal. Mostani életéről, ni unkájáról. múltjáról, gyermekeiről beszélge­tünk. — Sok munkája van? — Éppen elég. Van olyan nap, amikor 10—15 pár cipőt is hoznak javí­tani. A mostani esős idő­járás miatt idén több a cipőjavitás, mint más években, 4 nyári idény alatt. — ()yőz> egyedül a sok munkát? — Reggel fél 7 órakor kelek és legtöbbször este 9 óráig dolgozok. Emellett még társadalmi munkát is végzek a KIOSZ-ban, ahol vezetőségi tag va­gyok. — Mennyi a keresete egy hónapban? arkas János rágyújt egy „Terv”-cigaret­tára, majd folytatja: — Ezerkétszáz és ezer­négyszáz forint között vál takozik a keresetem. Ez a környék nagyon jó hely. Itt születtem, itt nevel­kedtem, nagyon sokan is­mernek engem és ellát­nak munkával bőségesen. A kormányprogramm el­hangzása óta több anyag- kiutalást kapok. — Milyen volt az élete a múltban? — Azelőtt bizony nem dicsekedhettem keresettel. Kimondhatatlanul rossz körülmények .között él­tem. Mostoha életinszo- nyok között kellett felne­velnem három gyermeke­met. Legkisebb fiam Far­kas Pál, 17 éves, jövőre végzi el a Közgazdasági , Technikumot. Most a nyá­ri szünidő alatt a RÖVl- KÖT-nél egyhónapos üze­mi gyakorlatot folytat. Nagyobbik lányom: Far­kas Mária, a Mezőgazda­sági Szerárugyárban lánc­hegesztő, sztahánovista- jelölt. Jó munkája elis­meréseként felvették a pártba. Másik leányom: Hertelendi Imréné, szüle­tett Farkas Erzsébet a Porcelángyárban koron­gos. — Mivel foglalkozik szabadidejében? — A turisztikának va­gyok híve. Nagyon szere­tek kirándulni. Vasárna­ponként felveszem a háti­zsákomat és vagy a Pécs- bányán túl lévő Fehér- kuti Menedékházba, vagy a Kozári Vadászházhoz megyek. Vlö munkát vég­ző ember részére ez a leg egészségesebb sport. j^yílik a cipészmühely 1 ' ajtaja. Idős. fejken­dős asszony. Gál Istvánná Gáspár utcai lakos lép be. Női cipőt hoz javításra. — Hogy van megeléged­ve Farkas János munká­jával? — kérdezzük. — Jól dolgozik, nem panaszkodhatok rá. Az igaz, hogy sok n munká­ja, de azért szót fogad, mert ahogyan megparan­csolom neki, arra az időre el is készíti a javítást. Más szavakkal, de lé­nyegében ugyanezt mond­ja róla özvegy Tóth Jó- zsefné. Tettye utcai lakos is, aki mintegy hat-hét év óta csak ezzel a szor­galmas, becsületes kisipa­rossal dolgoztat. Mindenki aki csak megfordul a mű­helyben, elismeréssel nyi­latkozik Farkas Jánosról, a budai külváros egyik cipészéről. PUSZTAI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom