Dunántúli Napló, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-27 / 176. szám

1954 JÜLIUS 27 NAPLÓ 3 PÁR 7 ÉS PÁR7ÉPÍ7ÉS _________* Te rvszerűség az insfruktori munkában A járási instruktor! rendszer még új dolog pártunk életében. Hogy a járási instruktorok sikeresein végez­hessék munkájukat és gyökeresen megjavítsák az alapszervezetek irá­nyítását, — amit a III. kongresszus határozata,! megkövetelnek — ahhoz ki kell cserélniük egymás között, ta­pasztalataikat. E célból írok én is, és jó lenne, ha minél több instruk­tor elvtárs számolna be munkájáról. Március vége óta vagyok instruk­tor: nyolc községben, tíz alapszerve­zetben dolgozom. Márciusban a tíz alapszervezet közül még kilenc volt tíz tagon alul. Általában járásom­ban, a siklósi járásban a pártszerve, zetek több, mint felének tíznél ke­vesebb tagja van, s nagy részük gyenge pártszervezet. Elmaradottsá­gukban szerepe van annak, hogy a járási pártbizottság — amellett, hogy régebben egyes tagjai „baloldali“ túlkapásokat követtek el, — hosszú ideig csak általánosságban, sablon­szerűén irányította az alapszerve­zeteket. Akadályozta fejlődésüket az is, hogy a járási bizottság a főbb útvonalaktól távoleső községek kis < Pártszervezeteit évekig csak aktivis­táit útján „irányította", méghozzá mindig más és más aktivisták útján. Szinte ünnepszámba ment, ha nagy­ritkán megjelent náluk a járási bi­zottság egy-egy tagja. Igaz, hogy az aktivisták sok fel­adat megoldásában segítettek, külö­nösen kampánymunkák idején. De ennek a módszernek mégis igen sok hibája van, elsősorban az, hogy nem fejleszti az alapszervezetek ön­állóságát, a munka iránti felelősség- érzetét. Áz „irányítás“ igen gyakran csak annyiból állt, hogy az aktivis­ta részt vett egy-egy taggyűlésen; nem egyszer kész beszámolót vitt a párttitkárnak. Természetes, hogy ilyen „irányítás" mellett a pártszer­vezetek elmaradták, politikai mun­kájuk elsekélyesedett, taglétszámuk nem nőtt. Megismerni a párt­szervezeteket es segíteni Mikor instruktor lettem, sok hasz­nos tanácsot kaptam a járási és a megyéd pártbizottságtól. Közülük a legfontosabbnak azt tartottam, hogy ismerjem meg tüzetesen a pártszer­vezetek életét és helyzetét. S miköz­ben ismerkedtem a pártszervezetek­kel, igyekeztem mindjárt segíteni is nekik. Egyetlen pártszervezetből sem távozom anélkül, hogy el ne monda, nám tapasztalataimat a vezetőségnek meg ne beszélném velük, hogy mit tartok legfontosabb feladatuknak, s tanácsot ne adnék megoldására. Ba- barcszöllősön ennek alapján szervez­ték meg a pártoktatást. Diósviszlón, ahol alaposan elmaradtak a begyűj­tésben, azt javasoltam a vezetőség­nek, hogy tartsanak kisgyűléseket a legképzettebb elvtársak segítségével Állítsák munkába a népnevelőket, de ezek az elvtársak ne gyűjtsenek be, hanem a begyűjtés fontosságát magyarázzák meg. Az eredmény az lett, hogy a tojás- és a baromfibe- gyüjtést 30 százalékkal növelték. Amikor már minden pártszerveze­tet megismertem, levontam a követ­keztetéseket a tapasztalatokból s legfontosabb feladatként hármas célt tűztem ki; a mezőgazdasági termelés fellendítése és az állami kötelezett­ségek teljesítése érdekében: 1. rövi­den pártszervezetben céltudatos, ön­tevékeny munkát kell kialakítanunk, ■ 2. minden pártszervezetben meg kell szerveznünk a népnevelő-csoportot, és 3. pártszervezeteinket tag- és tag- jUöltfelvétel útján is erősítenünk kell. A pártszervezetekkel közösen neki­láttunk a feladatok végrehajtásának. Minden pártvezetőséggel (ahol nincs vezetőség, ott a titkár elvtárssal) egy hónapra szóló munkatervet készítet­tünk. A taggyűlés minden pártszer­vezetben megválasztotta a népnevelő csoport tagjait és arra kötelezte a vezetőséget, hogy ezekkel az elvtár­sakkal külön is beszélgessen. A leg­gyengébb pártszervezetben én is résztvettem ebben a munkában, amelynek az volt a célja, hogy a népnevelőkkel megszerettessük hiva­tásukat, A taggyűlések azt is meg­tárgyalták, hogy a községben kik azok az emberek, akiknek a pártba való felvétele erősítené a pártszer­vezetet, s közülük kivel melyik elv- társ fog beszélni. Az eredmény: Ba- barcszöllősön három, a szavai Béke- tábor tsz-ben két, a terehegyi tsz- ben egy, a diósvdszlói tsz-ben egy, ugyanitt a községi pártszervezetben pedig három dolgozó kérte felvételét. Több tagjelöltet felvettünk párttag­nak. Jónéhány 1952-ben jogtalanul kizárt elvtárs (köztük olyanok is, akiknek a tagkönyvét egyszerűen az utcán vették el) megfellebbezte ki­zárását. így ma már kettővel keve­sebb az olyan pártszervezet, amely­nek nincs tíz tagja. Vannak azonban téves nézetek is: Bissén, s a szavai községi pártszervezetben az az elvtár­sak véleménye, hogy nincs kit fel­venniük. Pedig nagy hiba volna, ha ezek a pártszervezetek lemondaná­nak a tagjelöltfelvételről. Nehezíti a munkát az, hogy egyes párttitkár elvtársiak közömbösek a taggyűlés és a felsőbb szervek hatá­rozataival szemben. Szaván a köz­ségi pártszervezet határozatot hozott az állampolgári fegyelem megjavítá­sáról. Hasznos dolgok voltak a ha­tározatban, például az, hogy a párt- szervezet hívja össze a kötelezettsé­güket rendben teljesítő gazdákat, kérje tanácsukat és segítségüket. De a határozatot a párttitkár elvtárs nem hajtotta végre, a községi ta­nácselnök elvtárs sem, pedig 5 is kapott feladatokat a taggyűléstől. Ha nem is ilyen súlyos formában, de kisebb-nagyobb mértékben majd min den pártszervezetben előfordul az, hogy csak részben hajtják végre a közösen megbeszélt feladatokat. Az ellenőrzés következetes legyen Ez arra figyelmeztet (nemcsak en­gem, hanem a taggyűléseket és a já­rási pártbizottságot is), hogy követ­kezetesen ellenőrizni kell a határo­zatok és a közös megállapodások végrehajtását. Csak így dolgozha­tunk eredményesen, csak Így alakít­hatjuk ki a munka iránti felelősség- érzetet. Ezért minden nap, mielőtt elmennék a pártszervezetbe, előve­szem az illető pártszervezet munka­tervét és a határozatairól szóló jegy­zetemet, s rövid tervet csinálok ar­ra, h^gy hogyan fogom ellenőrizni végrehajtásukat. Feljegyzem, hogy kikkel kell beszélnem — vezetőségi tagokkal, népnevelőkkel, dolgozó pa. rasztokkal — milyen fontos ügyeket kell elintéznem a községben. Elme­gyek különböző hivatalokba, s meg­nézem, hogy az ügyek hogyan van­nak elintézve. Ha kell, a járási párt­bizottságra megyek segítségért. Egy­szóval: minden kiutazásomnak meg­van a maga határozott célja. Enélkül a kiutazás könnyen válhatik puszta vendégeskedéssé, vagy legfeljebb csak arra jó, hogy az éppen adódó feladatokat oldjuk meg. Napi terv nélkül sohasem dolgozom. A tervnél­küli munka felületességre neveli, könnyelműségre csábítja az embert. Nemcsak elvileg magyarázom meg a pártszervezeteknek azt, hogy önte­vékenyen kell dolgozniok, hanem — s ezt nagyon fontosnak tartom, — gyakorlati példákkal is igyekszem igazolni. Ez összefügg a munka kö­vetkezetes ellenőrzésével is. Hadd mondjak erre egy példát. Június közepén a szavai tsz-párt- szervezetben voltam. A párttitkár elvtárs és a tsz elnöke kétségbeesve panaszkodott, hogy mindenki a ház­tájiban dolgozik, a közös széna pe­dig tönkremegy, ha mégegyszer meg. ázik. Nem tudták, mit tegyenek, s elhatározták, hogy a járási pártbi­zottságra mennek segítségért. Felül­ről várták a segítséget, pedig a párt- szervezetnek tíz tagja van. Azt ja­vasoltam, hogy még aznap este hív­ják egybe a kommunistákat és az intézőbizottságot. Ez meg is történt, s a titkár elvtárs elmondta, hogy mi a helyzet. Á megbeszélésnek az lett az eredménye, hogy másnap minden olyan párttag, aki máshol nélkülöz­hető volt, szénát gyűjtött. Két kom­munista jelentkezett, hogy reggel a csoportvezetőkkel megy és segít ne­kik mozgósítani. S valóban — két- három asszony kivételével — min­denki szénát gyűjtött és hordott. Es. téré kelve mindössze félnapra való munka maradt. Ez a gyakorlatban igazolta a párt- szervezet előtt, hogy mennyire erősíti a munkafegyelmet a kommunisták példamutatása és akaratereje. A kommunisták mozgalma indította el a szénahordást — de bizony a párt­titkár elvtárs volt az oka annak, hogy a fegyelem megbomlott. Sole tsz-tagnak még nem volt megkapál­va a háztáji gazdasága, de a párttit­kár elvtárs engedély nélkül befogta a lovakat, s másodszor is megkapál­ta a maga háztáji kukoricáját. A példa ragadós: általánossá vált, hogy az vitte a lovakat, aki akarta. Az em­lített megbeszélés erre is adott olyan tanácsokat, amelyek alapján az in­tézőbizottság rendet teremthet. A megbeszélés hasznos tanácsokat adott az intézőbizottságnak arra is, hogy hogyan gyorsíthatják meg a növényápolást, milyen versenyjutal­makat tűzzenek ki, hogyan szervez­zék meg a verseny nyilvánosságát, hogyan fegyelmezzék a megrögzött mulasztókat és fegyelmezetlenkedő- ket. Fontosnak tartom, hogy az instruk tor, ha kell, közvetlenül is orvosolja a dolgozók jogos panaszait. Nagy­részt e panaszok elintézésétől vagy elintézetlenségétől függ az, hogy a dolgozók résztvesznek-e a község po­litikai életében. Terehegyen elintéz­tük több dolgozó paraszt hónapok, sőj évek óta húzódó jogos panaszát. Addig ezek az emberek el voltak ke­seredve, s nem mentek el semmifé­le gyűlésre, — most, hogy orvosol­tuk panaszukat, népnevelőmunkát vállaltak. A márfai dolgozó parasz­tok gazdagyűlésen elmondták, hogy tavaly június óta kb egyharmaddal nagyobb a község szarvasmarhaállo­mánya, mint bármikor azelőtt volt. Mégsem tudják végrehajtani a de­cemberi párt. és kormányhatároza­tot, mert kevés és nem megfelelő az apaállatuk. Mikor feljegyeztem a panaszt, csak nevettek: már vagy hatan felírták ezt, de nem intézték el. Másnap a járási pártvégnehajtó- bizottságtól segítséget kértem, s né­hány nap múlva kellemes, meglepe­tés érte a márfai dolgozókat: meg­kapták a megfelelő apaállatot. Ez megmutatta nekik, hogy a dolgozó parasztok gondja a járási pártbizott­ság gondja is. Ez a felismerés erősíti a párt és a tömegek kapcsolatát. Negyedéves munkával elértük azt. hogy pártszervezeteinkben, ha lassan is, de kialakulóban van a Központi Vezetőség határozataira alapuló és végrehajtásukat szolgáló tervszerű, önálló munka. Javult a népnevelők munkája is, bár itt még igen sok a feladat, főként az agitáció tartal­mát és színvonalát illetően. A tag- és tagjelöltfelvételt pártszervezeteink már nem bízzák a véletlenre, hanem kezdik tervszerűen végezni. Ezeket az eredményeket nem minden párt- szervezetben egyforma mértékben értük el; a feladat az, hogy követ­kezetesen menjünk tovább ezen az úton, s javítsuk ki a még meglévő hibákat. Az instruktorok több segítséget kérnek Egyik hibánk az, hogy figyelmün­ket főként a pártszervezetek belső kérdései kötötték le. Igaz, hogy köz­ben nem feledkeztünk meg a nö­vényápolásnak és az állampolgári fe­gyelem megerősítésének a feladatai- •61 sem, de ezek megoldására csak a pártszervezeteket és a tanácsokat mozgósítottuk. Nem indítottuk meg a tömegszervezetek munkáját; ezt én is csak a kongresszusi anyag ta­nulmányozása során vettem észre, s ezen a pártszervezetekkel együtt most kezdünk változtatni. A siklósi járás instruktorainak munkája eredményesebb lehetne, ha a járási pártvégrehajtóbizottság job­ban irányítana minket. Általában kéthetenként hívnak össze bennün­ket; ilyenkor a végrehajtóbizottság egy-két tagja elvileg és gyakorlatilag megmagyarázza nekünk a legfonto­sabb soronlévő feladatokat. Mi hoz­zászólunk és elmondjuk problémáin­kat: ezekben (gyorsabban vagy las­sabban) segítséget kapunk. Ez az irá­nyítás hasznos, de egymagában nem kielégítő. Jó volna, ha a végrehajtó bizottság emellett időnként behatóan tanulmányozná egy-egy instruktor tevékenységét; ebből hasznos tanul­ságokat tudnánk levonni. A megyei pártbizottságnak is kellene foglalkoz­nia munkánkkal. Igen nehéz dolog az, hogy ebben a felelős beosztásban szinte egyedül tapogassuk ki az utat, magunk találjuk meg a legmegfele­lőbb mó.dszereket. Ezért — szerintem — hasznos lenne, ha a megye egy másik járási pártbizottságának tit­kára is elmondaná nekünk, hogy az ő járásukban hogyan dolgoznak az instruktorok, s hogyan irányítják őket. A járási instruktorok támoga­tásának mindezek a módszerei együt, tesen igen jelentősen hozzájárulná­nak ahhoz, hogy megjavítsuk a párt- politikai munkát azon a területen, amelyet a III. kongresszus is egyik legfontosabb területként jelölt meg: a falun. Löffler József a siklósi járási payt-végre­hajtóbizottság instruktora. (Megjelent a ,,Pártépítés"-ben.) DISZ-fiafaEok! Vegyelek tevékenyen részt a gyűjtésben, az érvízkérosu'tak megsegítésében! Baranya megye ifjúsága az eddigi harcok során is bebizonyította, hogy számítaná lehet rá. A dunaszekcsői DISZ-szervezet Góbii elv­társ vezetésével éjjel-nappal harcolt a gáton. A megye ifjúsága nemcsak a gáton, hanem a gabona megmentésében is hősies munkát végzett. A bári kertészet DISZ fiataljai a dunaszekcsői termelőszövetkezet ve­szélyeztetett területén kimagasló eredményt értek el a ledőlt^ gabona aratásában. Tizenhárom fiatal csak fél napot tudott dolgozni három kaszával és fél nap alatt 1800 négyszögöl dőlt gabonát vágtak le. A* erdőfűi DISZ-szervezet Pettermann János DISZ-titkár vezetésével va­sárnap 20 ifjút és leányt mozgósított aratni, maga Pettermann elvtárs kombájnnal ment és nehéz terepen 16 katasztrális holdat vágott le. DISZ-isták! Fiatalok! A harc nem fejeződött be. A jövőévl gabona biztosítása terén továbbra is nagy tetteket vár tőletek a dolgozó nép és segítséget az árvízkárosultak. Az ország különböző részeiben, így Baranyában is megindult a kezdeményezés az árvízkárosultak megsegíté­sére. Bányászok, üzemi munkások, dolgozó parasztok és hivatalnokok, fizetésükből és terményeikből adnak az árvízkárosultaknak. A somogy- hárságyi állami gazdaság DISZ-szer vezetőben Kiss János B. ifjú trakto­ros felhívta a gazdaság fiataljainak figyelmét, hogy legyenek segítsé­gére az árvízkárosultaknak. Kiss elvtárs legelsőnek tett felajánlást. Háromhavi keresetének öt százalékát adja. Július 22-én este a rendkí­vüli gyűlésen a DISZ-szervezet valamennyi tagja követte Kiss elvtárs példáját és fizetésének 2—5 százalékával járult az árvízkárosultak meg­segítéséhez. Ezenkívül július 25-én sporttal és műsorral egybekötött vi­dám estet rendeztek az MNDSZ-szel karöltve és az összes bevételt az árvízkárosultaknak juttatják. DISZ-titkárok, fiatalok! A Baranyamegyei DISZ Bizottság azzal a kéréssel fordul hozzátok, tevékenyen vegyetek részt a gyűjtésben, végez­zetek itt is olyan jó munkát, mint az aratásban és a gátakon. » DISZ BARANYAMEGYEI BIZOTTSÁGA Úttörők! Segítsétek károsultjainkat! Az ország népe megfeszített erővel küzd, hogy megmentse értékein­ket az árvíz pusztításai elől. A károk így is nagyok. Nagy területek áll­nak víz alatt, több mint 67.000 hold. Elpusztult sok család otthona, so­kan váltak hajléktalanná. Elpusztult kenyérgabonájuk nagyrésze, régi, jó, meleg otthonuk, iskolájuk. Úttörők! Lelkes munkátokkal, szívetek egész szeretetével segítsétek károsultjainkat! Vegyetek példát a pécsi Alkotmány -utcai úttörőcsapatról, amely csapatvezetője távollétében is színdarabot tanult, s a bevételt az árvízkárosultak megsegítésére fordítja. Forintjaikkal együtt a magyar úttörők összefogásának, bajtársiasságának ékes példáját mutatják. Hazafias kötelességünk ez. Kötelességtek nektek is! Adjatok műsort az árvízkárosultak megsegítésére. Gyüjtsétek a gabonakalászt és ajánljatok fel az árvízsujtotta területek úttörőinek ellátására. Sok gyermek kenyerét összeszedhetitek. Felajánlásaitokat küldjétek a DISZ Baranyamegyei Bizottsága Is­kolai Osztályának. Árvízkárosultjaink megsegítése nemzeti ügy. Várjuk jelentkezésieket. DOLGOZÖ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE BARANYAMEGYEI BIZOTTSÁGA. Az első gabonát a hazának! Ivánbattyán dolgozó parasztsága égé sz Baranyában elsőnek teljesítette gabonabeadását A villányi járás újabb nagyszerű sikerről számolhat be az aratás-csép- lési békeverseny során! Ivánbattyán dolgozó parasztsága — a termelőszö­vetkezet és az egyéni gazdák — pénteken estig magtárba szállították egész évi gabonabeadásukat, ezzel az első község helyét vívták ki ma­guknak Baranyában. Az ivánbattyániak eredménye a Ságvári termelőszövetkezet és az egyéni gazdák összefogásából fakad: az egyéniek szérűin nem indult meg még a cséplés, ezért a szükséges mennyiségű búzát, árpát, zabot a termelőszövetkezet kölcsönadta ne­kik. így nemcsak valamennyi egyé­ni gazda részesült a gyorsbeadási pré mlumból, hanem a község is a leg­első helyre tört Baranyában. Bár község vasárnap délelőtt eleget tett hazafias kötelességének Vasárnap délelőtt szállították be a Terményforgalmi Vállalat dunaszek­csői raktárába a bári Uj Élet tagjai és az egyéni gazdák idei termésük­ből az államnak járó részt, és ez­zel másodiknak fejezték be megyénk ben a gabonabeadást. Az Uj Élet tsz kishíján 368 má­zsa búzát szállított le —1840 forint gyorsbeadási jutalmat és 220 fo­rint minőségi felárat kaptak 79-es fajsúlyú terményükért. A tizenöt egyéni gazda úgy segített magán, hogy aki már elcsépelt, — mint Vi- kovics József és Laurinyecz Mihály — a szükséges mennyiséget kiköl­csönözték szomszédjaiknak — így ők is időben, a mohácsi járás többi köz ségét megelőzve teljesíthették gabo­nabeadásukat. Vasárnap a gáton, hétfőn as üsemben végesnek példás, jó munkát Csak ismerős tudja azonnal felfedezni a kis gépgyárat. Épületei egybe-'.vadnak a több, o-szágútmenti házzal. Kis ’ábla mutatja „Mo­hácsi Mezőgazdasági Gépgyár.“ Az udvaron nagykaia- páccsal tördelik a da­raböntvényeket. Dc-1- Ltán rakják bele a kúpolóba. Arrébb kő­művesek, új műhely­részek falait emet’k.' Világos, balesetmentes „rezidenciát" kapnak a kovácsok, meg az asz­talosok. Uj motorok va rakoznak a bekapcso­lásra. Egyszóval tere­bélyesedik, szépül a kis gyár. Mozgalmas az élei a műhelyekben is. — öles szíjak nyúlnak a közlőműtől az eszter­gapadokra. Tengelye­ket, meneteket forgá­csolnák. Idősebb szak­munkások akaratának engedelmeskednek a még öregebb gépek. Sokan azt mondják egyikről-másikról: — , Még Noé vetette ki a bárkájából." S az igaz­gató mindjárt hozzáte­szi; „Nagyon elkelne vagy két új 3000-res csúcstávolságú eszter. gapad. Kis grafikon függ az igazgató irodájában. Aprónyi felfelé ívelő vonalkák jelzik a fej­lődést. 1952-ben a vo­nal csak a <>0 százalé­kot érte el, a pártkon­gresszus idején, a 114- et is elhagyta. Bakó József esztergá­lyost az üzem egyik legjobb szakemberének tartják. Sok a dolga napközben, de módot mindig talál arra, hogy megmutasson egy -két fogást a „gyereked­nek. Azokból pedig van elég. Rengeteg a fiatal s mind tanulni vágyik. •— Ha látom, hogy a gyerekben van akarat, nem sajnálom a fárad­ságot, foglalkozom ve­le. Az esztergálás ké­nyes szakma, kezdet­ben ügyetlen az em­ber, ilyenkor ketten próbálunk megbirkóz­ni a géppel. Megfoaotn a fiatal kezét. Ketten egyszerre veszünk fo­gást. Neimeister Fe­rencet íf így tanítot­tam. Már másodéves, s teljesíti normáját. Hétfő van. Tegnap mindenki a gáton volt. S ma mégsincs száz százalékon aluli. Jó szakmunkások, talpig emberek. Az öntöde is nagy utat tett meg néhány év alatt. A sele.it 7.5 százalékról három szá­zalék alá csökkent. A hanyagokat selejt Ot-e- zik s aki három száza­lék alá csökkenti a se- lejtet, prémiumot kap. Az öntődének azai'atis tovább csökken az ön­költsége, hogy átrende­zik a műhelyeket. Így kevesebb lesz a járká- lás, a felesleges anyag- mozgatás. Ma már sok helyen ismerik az országban a Mohácsi Mezőgazda- sági Gépgyár termé­keit. Kisgépeket önte­nek a mezőgazdaságnak és az itt gyártott cső tolózárakat mindenütt használják az ország­ban. A jó munkáról tanúskodó eredmények méltán dicsérik a kis gyár kollektívájának szorgalmát. . G. E,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom