Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
4 NSPEÖ 1954 MÁJUS 27 (Folytatás a 3. oldalról) magyar nép hősi felkelését. Az orosz nép igazi képviselői, a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, mint Herczen, Csernyisevszkij, az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzéseit fejezték ki, amikor fölháborodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes cselekedetét. A magyar nép szabadság- harca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is. Mint ismeretes, egy csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésével megtagadta, hogy résztvegyen a magyar szabadságharc leverésében, ezért bíróság elé kerültek és kivégezték őket. Oroszország és Magyarország népeinek barátsága különös erővel nyil vánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek soha sem felejtik el, hogy a magyarok ezrei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első szovjet köztársaságának védelmében. (Taps) A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fogadta a magyar proletárforradalom győzelméről és a tanácshatalom kikiáltásáról szóló hírt. A nagy Lenin Szovjetoroszország nevében ezt írta a magyar munkásoknak: „önök az egyetlen törvényes, igazságos, valóban forradalmi háborút vívják, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolok ellen, a szocializmus győzelméért folyó háborút. Az egész világon minden, ami becsületes a munkásosztályban, az önök oldalán van.” A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői akkor megfojtották a magyar tanácsköztársaságot. De nem tudták megtörni a szabadságszerető magyar népet, amely szilárdan hitte, hogy eljön a nap, amikor lerázhatja hazai és külföldi elnyomóit és országa gazdájává válik. S ez a nap eljött. Az új népi Magyarország megszületése óta népeink barátsága új történelmi szakaszba lépett, új tartalommal telt meg. Ez a barátság a proletárnemzetköziség, az őszinte kölcsönös segiteniakarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. A Szovjetunió a II. világháború befejezése után — híven a népek jo- gaj tiszteletbentartásának politikájához — elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, s határozottan kiállt Magyarország függetlensége és állami szuverenitása megvédéséért az imperialista biok kai szemben, amely megkísérelte, hogy beavatkozzék Magyarország bel ügyeibe s igazságtalan békét kény- szerítsen rá az országra. Az állami függetlenség és a nemzeti szuverénitás elveinek kölcsönös tiszteletbentartásán alapuló és a béke és a népek biztonságának ügyét szolgáló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 1948 februárjában megerősítette Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatait. A szerződés aláírása óta eltelt hat esztendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még jobban megszilárdult, az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió közt még szorosabbá vált. A gazdasági kapcsolatok országaink között évről-évre fejlődnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködési és árucsereforgalmi egyezmények, mint ismeretes, a kölcsönös előny elvén alapulnak s jótékonyan hatnak országaink gazdasági fejlődésére. A szovjet emberek nagyra értékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba érkező készítményeit: a folyam- és tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőzgépeket, és számos közszükségleti cikkeket. Évről-évre nő az épülő magyar gyáraknak szállított szovjet gépek és berendezések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar ipar számára szállított nyersanyag. Az áruforgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1940 évhez képest tizennégyszeresére emel kedett. A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok további megerősítését szolgálja az 1952-ben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közt kötött, a kölcsönös áruszállításról szóló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés, valamint a komplex-vállalatok számára történő felszerelések szállítására és a Magyarországnak az 1652—55. években nyújtandó műszaki segítségre vonatkozó egyezmény. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közt a gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé teszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és hatékonyabban használhassák ki valaA Magyar Dolgozók Pártja III. kon «►rossza* a mennyi fél érdekében az egyes országok természetes gazdagságát és anyagi erőforrásait, valamint a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait a szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban, köztük a Magyar Népköztársaságban való sikeres felépítése végett. A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra területén is megerősödtek a baráti kapcsolatok. A Szovjetunióban nagyra értékelik és jól ismerik Liszt Ferenit, Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyar nép más, nagy fiainak zseniális műveit. A magyar klasszikusok és a jelenkori írók könyveit a Szovjetunióban hatalmas példány- számban a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén adják ki. A magyar művészet alkotásai széles körben ismertek, s megérdemelt népszerűségnek örvendeznek hazánk ban. (Taps.) Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magyar írók műveit Sztáljn-díjjal tüntették ki. (Taps.) A magyar nép a hazája javára végzett alkotó munkával hozzájárul a béketábor, a demokrácia és a szocializmus megerősítésének ügyéhez. Az önök sikerei és eredményei, amelyek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, őszinte örömmel tölti el pártunkat, a Szovjetunió dolgozóit és a magyar nép minden őszinte barátját. Ez teljesen érthető. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok viszonya a testvéri barátság, a kölcsönös tiszteletben- tártás, a bizalom és az állandó kölcsönös segítség viszonya. (Hurrá, taps.) E viszónv alapja a nagv és a kis népek egyenjogúságának elve, amely gyökeresen különbözik a gyöngéknek, az erősek által való leigázása kapitalista elvétől. A béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden népe jf.gosan büszke testvéri sikereire és eredményeire, jogosan tekinti ezeket saját sikereinek és eredményeinek. Az emberiség történelmében ez az államok közt teljesen ismeretlen, üjtípusú viszonv biztosítja a béke, n demokrácia és a szocializmus tábora országainak a kapitalista világtól való politikai, technikai és gazdasági függetlenségét, s biztos záloga a baráti nének mindegyike sikeres haladásának. A demokratikus tábor népeinek mindinkább erősödő barátsága e tábor erejének és legyőzhetetlenségének kiapadhatatlan forrása. A demokrácia és a szocializmus országai a hatalmas béketáborba egyesülve folytatják Lenin és Sztálin békepolitikáját, amely a földkerekség minden népének legforróbb rokonszenvével és támogatásával találkozik. Ez a békepolitika a szocialista és a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és minden ország normális viszonyán és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésén alapul. E politika, amely elnyerte valamennyi békeszerető nép bizalmát, a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kínai Népköz- társaság küldöttsége által az ázsiai néoeknek a béke megőrzésében való részvételéről szóló javaslatában ragyogóan fejeződött ki. Az imperialista reakció erői az új világháború kirobbantásának meg szállottjai mindenképpen igyekeznek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkentését, katonai tömböket lé»<«jít«Tv*k fölverjük a fegyverkezési hajszát, fokozzák Nviiaat-Németország és .tanán újrafelfegyverzését, hogy ugródeszkának használják fel ezeket az országokat Európa és Ázsia békeszerető népei elleni háborús készülődéseik során. Az agresszív körök a nemzetközi kapcsolatokban az „erő politikáját”, a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szovjetuniónak és a béketábor országainak békeszerető politikáiéval. De ezeknek az uraknak előbb-utóbb meg kell érteniök, hogy a szabad népek megfélemlítésére Irányuló erőfeszítéseik teljesen reménytelenek, és nevetségesek. Az Egyesült Államok imperiulista monopóliumainak világuralml törekvései jogosan felháborítiák a néptömegeket a földkerekség minden részén. A világ népei nem akarnak ; háborút. Mind erősebben és hatá- rozatlnbban kibontakozik a népek harca u békéért. A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. De nem szabad túlbecsülnünk ezeknek az eredményeknek a jelentőségét. A béke ellenségei nem nyugszanak, nem mondanak le szándékaikról, nyiltan fenyegetik a szabályainak a Lenin által kidolgozott és a nagy Sztálirv-vezeitte Szovjetunió Kommunista Pártja által továbbfejlesztett elvei következetes megvalósítása alapján. A lewinizmus arra tanít, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektivitása, valamennyi pártszervezetben, a legalsóbbtól a legfelsőbbig. Csak a kollektív vezetés, csak a bírálat és az önbírálat széleskörű kifejtése óvja meg a pártot a tes- pedástől, az önelégültségtől, a véletlen szeszélyeitől és egyoldalú - határozatok meghozatalától. A bírálat és az önbírálat csak akkor éri el célját, ha konkrét és hatékony, ha a párt tagjai személyekre való tekintet nélkül bátran feltárják a fogyatékosságokat. s résztvesznek e fogyatékosságok kiküszöbölésében. Ez biztosítja a pártkáderek széleskörű „A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA III. KONGRESSZUSÁNAK. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának. (Viharos taps, mindenki feláll.) A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a magyar nép nagy eredményeket ért el a népi demokratikus rendszer megszilárdításában és biztos léptekkel halad a szocializmushoz vezető úton. Szívből kívánunk a Magyar Dolgozók Pártjának újabb sikereket a szocializmus alapjainak építéséért, a mezőgazdaság fejlesztéséért és a munkás-paraszt szövetség megszilárdításáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának szakadatlan emeléséért vívott harcában. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, Magyarország munkásosztályának és A Kínai Kommunista Párt üdvözlete Kedves Elvtársak! világot a hidrogénbombákkal, kiterjesztik katonai támaszpontjaik hálózatát, s növelik a tömegpusztító fegyverek készleteit. Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul leleplezzék a háborús gyujtogatók mesterkedéseit és bűnös terveit, növeljék éberségüket és szervezettségüket a béke ellenségei mindenféle háborús provokációjának megakadályozása céljából. Elvtársak! A Magyar Dolgozók ■Pártjának III. kongresszusa a párt és a nép egész életének fontos kérdéseiről határoz, megjelöld az ország gazdasági fejlődésének, a mezőgazdaság fejlődésének, a munkás- paraszt szövetség megszilárdításának és a dolgozók életszínvonala növelésének további feladatait. Az új Magyarország életében nagy helyet foglalnak el a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és más tömegszervezetek, amelyek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével aktív működést fejtenek ki. Külön szeretnék szólni a magyar nője szerepéről. A népi demokratikus rendszerben megnyílt előttük minden Lehetőség, hogy kibontakoztassák képességeiket és tehetségüket. A szabad Magyarország asszonyad és lányai akárcsak a Szovjetunióban, Kínában és valamennyi népi demokratikus országban élő nővéreik, hatalmas alkotó és kulturális erőt képviselnek. Most az a feladat, hogy Magyarországon még inkább fokozódjék a nők szerepe az ország gazdasági, politikai és társadalmi életében, bátrabban emeljék őket vezető állásba, bevonják őket a nép létfontosságú kérdéseinek megoldásába. (Taps.) A Magyar Népköztársaság gazdasági és kulturális fejlődésének sikerei meggyőzően bizonyítják, hogy a magyar nép egységesen tömörül a Magyar Dolgozók Pártja köré, állandóan növekvő bizalommal tekint a pártra, e valóban népi pártra, melynek politikája megfelel a dolgozók létérdekeinek. A nép. továibhi fölzárkózása a párt köré, a párt és a tömegek kapcsolatainak kiterjesztése és megszilárdítása még. inkább megsokszorozza a pár: és a nép erejét e kongresszus határozatainak megvalósításáért vívott sikeres harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának több, mint félszázados tapasztalatai. akárcsak a többi testvérpárt tapasztalatai arra tanítanak, hogy a párt és a nép összeforrodtsága a párt sorainak megdönthetetlen egysége és szilárdsága a párt erejének és legyőzhetetlenségének alapja. A szocialista építésnek a Magyar Dolgozók Pártjára váró jelenlegi feladatai megkövetelik, hogy valamennyi pártszervezet és minden párttag tovább növelje aktivitását és harckészségét a pártépítésrtek és a pártédet Az a megtiszteltetés ént engem, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízásából átnyújthatom a következő üdvözletét a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának. (Hosszantartó taps.) „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küldött elvtársai! A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága forrón üdvözli a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusát. A magyar dolgozó nép, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével és a Szovjetunió önzetlen segítségével a legdicsőbb történelmi korszakba lépett. A szocializmus építése során legyőzte bel- és külföldi ellenségeit, megszilárdította a népi demokrácia rendszerét, fejlesztette az ipart és a mezőgazdaságot. A népgazdaság egyre magasabb színvonalra lendül, a kulturális élet mind fejlettebb és a dolgozó nép életszínvonala szüntelenül emelkedik. kezdeményezését, elősegíti a párt sorainak erősítését és tömörítését, valamint a párt feladatainak sikeres végrehajtását. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus határozatai méginkább megerősítik a Magyar Dolgozók Pártjának sorait, fokozzák harckészségét, ezzel biztosítják a kongresszus által a népi demokratikus Magyarország gazdasága és kultúrája minden ágának újabb felvirágzásáért ki lűzött harci Programm megvalósítását. Teljes szívünkből kívánunk kongresszusuknak sikeres munkát, népük javárai (Viharos, hosszú taps.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy adjuk át a Magyar Dolgozók Pái'tja III. kongresszusának a következő üdvözlfi' tét: minden dolgozójának szervezője és vezetője! (Viharos hosszú taps, feláll mindenki.) Éljen Magyarország és a Szovjet' unió népeinek megbonthatatlan barátsága; A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága.” (Viharos, hosszú taps. felkiáltások: „Hurrá”, „Éljen a Szovjetunió Xoifl* munista Pártja!“ „Éljen a szovjet es a magyar nép barátsága!” Az einök ezután átadta a szót Iluan Cen elvtársnak, a Kínai Kommunist* Párt küldöttének, a Kínai Népköz' társaság magyarországi nagykövet«' nek, akit a küldöttek hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadtak. Hua° Cen elvtárs a következőket mondót' ta: A Magyar Dolgozók Pártja. ’ kongresszusának összehívása i°e* szorosabbra zárja az egész párt és egész dolgozó magyar nép sor*“’ hogy újabb sikereket érjen el a eiaUzmus építésében és a világbe*1* megvédéséért vívott harcban. A nai Kommunista Párt Központi zottsága sok sikert kíván a Magír Dolgozók Pártja III. kongresszus*' nak. (Hosszantartó taps.) Éljen a magyar nép szervezője ** vezetője, a dieső Magyar Dóig020* Pártja! (Hosszas ütemes taps.) Éljen a magyar és a kínai nép bonthatatlan barátsága! (Felállás. * jenzés, hosszú taps, hurrá!) .* Éljen és virágozzék a Szovjetül“, vezette demokratikus, szociális béketábor! (ütemes taps, feláll nak'' Peking, 1954. május 24. A Kínai Kommunista Központi Bizottsága." , . (Taps, felkiáltások: Éljen a K“* Kommunista Párt, Hosszas taps. íe kés éljenzés.) Gerő Ernő elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Vezetőség beszámolója támaszkodva a múlt év júniusában, októberében és decemberében hozott határozatokra, megállapítja, hogy a legközelebbi években a fő feladat, amelyet meg kell oldanunk, mezőgazdaságunk termelésének erőteljes növelése, úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés hozamának igen jelentős emelése, s ezáltal a gabonakérdés megoldása, népünknek fokozott ellátása hússal, zsírral, főzelékkel, gyümölccsel, borral s egyéb élelmiszerekkel. Annál Inkább szükséges ezt emlékezetbe idézni, mert ezzel a feladattal a múlt év decemberi határozat végrehajtásával elmaradtunk, mert e határozat végrehajtása egyelőre nem halad kielégítően. Lassan, vontatottan, s nem elég tervszerűen fogtunk hozzá a mezőgazdasági gépek fokozott gyártásához, s e téren a mezőgazdasági géptípusok meghatározása, kidolgozása terén még mindig sok a bizonytalanság. Nagy késedelem mutatkozik a mezőgazdasági építkezések és beruházások megvalósításánál. Lassan, vontatottan történik egész mezőgazdasági gépezetünk átállítása az új feladatokra: a túlzott centralizáció megszüntetése és a káderek'átcsoportosítása. -Bár a párt és a kormány nem keveset tett eddig a decemberi határozat megvalósítására, mégis világosan kell látnunk, hogy erre a feladatra az eddiginél sokkal de sokkal nagyobb erőket kell összpontosítanunk, ha azt akarjuk, hogy munkánk megfelelő eredménnyel jár jón. Propagandánk és agitéciónk is elégtelen még ebben a tekintetben. Sőt meg kell állapítani, hogy az első nekibuzdulás után a decemberi párt és kormányhatározat megvalósítására irányuló propagandánk és agitéciónk bizonyos mértékig ellnny hűlt. Mindezen határozottan változtatnunk kelj* Az erőknek igen jelentős mértékű átcsoportosítása nélkül lehetetlen a mezőgazdasági termelés gyorsütemü, nagymértékű emelése és már most el kell kezdenünk a következő mezőgazdasági év alapos előkészítését. Nem szabad vesztegetnünk a drága időt s ennek az előkészítésnek folynia kell úgy a központi párt és állami szervekben, mint a középszervekben, és lent a járásokban és a falvakban, a termelőszövetkezetekben, az egyéni gazdaságokban, az állami gazdaságokban, de az üzemekben és a gépállomásokon is. Csakis ilyen módon leszünk képesek ■a decemberi határozatot a gyakorlatban átültetni s ezzel biztosítani a főaránytalanság megszüntetését nép gazdaságunkban, biztosítani népünk jobb ellátását hússal — disznóhússal is — zsírral s minden egyéb szűk séges mezőgazdasági termékkel. Pártunk azt mondja, hogy a legközelebbi évre politikánk kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fellendítése. Nyilvánvalóan következik ebből tehát, hogy e feladat megvalósításának kell áthatnia egész munkánkat, ezzel kell a legszorosabban összekapcsolnunk egyéb fontos feladatokat, amelyekről itt a kongresz- szuson már több felszólalásban esett szó. Itt mindenekelőtt olyan kérdésekre gondolok, mint a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása, a takarékosság kérdése. Nyilvánvaló, hogy mindezeknek a felada toknak a megoldását teljesen helytelen volna elszakítani a fő feladattól, amely egész munkánknak kulcskérdése a mezőgazdasági termelés emelésétől. Ami a munka termelékenységét illeti, ez a felszabadulás óta a gyáriparban hatalmasan emelkedett. — Sokkal-sokkal kisebb mértékű volt az emelkedés a mezőgazdaságban. Az egész magyar gyáriparban az egy főre eső termelés értéke összehasonlítható árakon számítva 1953-b*“ . 73 int a désé^ százalékkal volt magasabb, 11,1 1938-ban. Egészében véve tehát termelékenységének emelke.- az utóbbi évek folyamán nem kj” tünk elégedetlenek. A munka ted“ lékenysége azonban a gyáriparán ban a legutóbbi évben, lS.Vt-bafl^ nőtt, sőt a könnyűiparban és ■ élelmiszeriparban valamelyest kent. 1951 első negyedében a munka termelékenysége, azaz egy munkaórára Jutó termelési . ték gyáriparunkban nemcsak ző év negyedik negyedéhez csökkent, — ami hiba, de anüjíjju esztendőkben is elő szokott ni —, hanem 1953 első negyed®“ képest is, líjj# Mindez azt mutatja, hogy az bl időben a munka termelékeny, gének fejlődése terén nálunk fV orpanás mutatkozik. Annál ink.*, fel kell figyelnünk erre a iek’nt»tv re, mert ugyanakkor, amikor 3 r nrvelékenység emelkedésében a2 Ulett megtorpanással találkozunk. is tapasztaljuk, hogy a dolgok.* lagkeresetének emelkedése túlba***^ ta a termelékenység emelkedése1"^ így az iparban az egy munW0*^ jutó termelés értéke 1953-ben ^ százalékkal emelkedett, 1952-h°2 pest, a munkások átlag órabér® ,^ dig ugyanezen idő alatt 8.0 r/*l7?LeP kai nőtt meg. 1954 első negy«d~jj5 az egy főre jutó termelés érték«,* százalékkal alacsonyabb volt. 1953 megfelelő időszakában, v* jg.6 az- egy tőre jutó átlagkereset százalékkal magasabb volt. ^ Ml az oka annak, hogy a m“ n ermclékenysége, amely iparun* g a hároméves tervidőszakban az első ötéves terv idején évre igen jelentékenyen ernel*«^, a múlt évben már csak Idsn'^j/ ben nőtt, s hogy ezen a téren lünk az utóbbi időben — min1 (Folytatás az 5. oldalon)
