Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-27 / 124. szám

1834 MÄJCS Vf NÄPCö s A Magyar Dolgozók Pártja IIV. kongresszusa (Folytatás a 2. Oldaltól) Megvalósításához, a falu és a város kapcsolatainak további megszilárdí­tásához, a terméshozamok növelésé­hez lássa ,el, a parasztságot műtrá­gyával és növényvédőszerekkel. A nehéziparnak az új szakasz Politikájának megvalósításánál döntő feladatai vannak. Most kell megmutatnunk, hogy az a sok áldozat, amelyet népünk ho­zott a nehézipar fejlesztéséért, nem volt hiábavaló. A nehézipar felsorolt eredményei f-em hományosíthatják el a meglévő hibákat. A nehézipar még nagyobb ered­ményeket is elérhetett volna, ha nem követünk el számos ko­moly hibát. Ma még a nehéz­ipar nem tudja az ország szük­ségletét jó minőségű szénnel, vilianiosenergiával. biztonságo­san ellátni. Hibák vannak a minisztérium irá­nyító munkájában is. Még nem tud­tuk megteremteni az egyenletes fóunkát. nem kielégítő a dolgozók­kal való törődés, különösen a szén- bányászatban még rendszeres a hó- "ági rohammunka. Laza a béralap Gazdálkodás, a termelékenység nem '-melkedik kielégítő mértékben, az önköltség nem csökken, hanem nö- "ákszik. A geológiai kutatómunka ^'maradt, a szénbányászat nem kan­ja meg a tervében szereplő vala­mennyi anyagot és gépet. A szénbányászat 1953. évi tervét nem teljesítette és 203.000 tonna génnel maradt adósa az országnak. a körülmény az elmúlt télen igen s°k nehézséget okozott az ipar. a kását és a lakosság szénellát.ásában. Aem kielégítő a meglévő gépek ki­használása sem, például a jövesztő rakodógépek kihasználása a mösztöknél csak tíz és harminc szü­lék között van. Emellett nincsenek ^dolgozva a szénbányászat gépesí­tésének irányelvei sem. A szénbányászat számos területén & szervezés és a műszaki vezetés ?yenge. Nem teszik meg a szükséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a. szén minőségének meg­javításáért. , A szénbányászat a laza bérfegye- J*ih miatt csak 1954-ben 33 millió om'nttal lépte túl a béralapját. A fl°lgozók szociális, kulturális igényei- nem megfelelő kielégítése és a rossz lakásviszonyok következtében nagy a munkaerővándorlás. Az elmondottak mutatják, hogy , a szénbányászat ma iparunk egyik legelmaradottabb területe. Az elkövetkezendő évek során igen nagy figyelmet kell fordí­tani a szénbányászat fejleszté­sére, hogy az ország szénszük- ségletét kellő biztonsággal ki tudjuk elégíteni. E feladat meg­valósításához emelni kell a ter­melékenységet a fejteljesítmény növelésével. Meg kell javítani a minőséget a kalória érték növe­lésével s csökkenteni kell az ön­költséget. A villamosenergia-ipar hatalmas fejlődése ellenére sem tudja kielé­gíteni az ország villamosenergia szűk ségletét. Ismeretes, hogy az elmúlt télen jelentős fogyasztás korlátozá­sára került sor, amely komoly kárt okozott népgazdaságunknak. ‘ A tervszerű villamosenergia gaz­dálkodás sokai javított a helyzeten, de ez nem jelenti, hogy ezzel kap­csolatos problémák véglegesen meg­oldódtak. A villamosenergia iparra az a fel­adat hárul, hogy az ország vil­lamosenergia szükségletét biz­tonsággal ellássa, s a rendszeres fogyasztási korlátozásoknak ele­jét vegye. Jelentős feladatokat kell megol­dani vegyiparunknak a műtrágya és növényvédőszer gyártás biztosításán felül a szerves és a műanyagipar területén is. A szerves alapanyagipar megteremtésével kell megerősíteni gyógyszeriparunk nyersanyagbázisát és biztosítani műanyag gyártásunk fejlesztését. A mezőgazdaság gépesítésének je­lentős fokozása kőolajiparunktól azt követeli meg, hogy elsősorban a je­lenleg ismert nyersolaj kincsünkre támaszkodva növelje a feldolgozó ka­pacitást. Hazai bauxit kincsünk észszerű és gazdaságos hasznosítása megkövete­li, hogy a timföldgyártás fejlesztésé­hez szükséges szódaipar megteremté­sével timföldkivitelünket egyre gaz­daságosabbá és egyre szélesebb mé­retűvé tegyük. Igen jelentősek a vegyipar felada­tai — a hazai szükségletek biztosí­tásán kívül — a kivitel területén is. A termelés gazdaságosabbá tételével, a technológiai fegyelem megszilárdí­tásával, a minőség megjavításával a vegyiparnak — elsősorban gyógy­szeriparunknak — egyre nagyobb részt kell vállalnia az ország import szükségletének fedezését szolgáló el­lenérték kitermelésében. Elvtársak! Ahhoz, hogy pártunk politikáját megvalósítsuk, ter­melési terveink minden mutató­jának teljesítése nélkülözhetet­lenül szükséges. A termelés parancsnokai mi va­gyunk. A tervek mennyiségi teljesí­tése során gyakran szemelől téveszt­jük a termelékenységi és önköltségi mutatókat. Elfelejtjük, hogy nem mindegy az országnak, a népnek: a termékeket olcsóbban vagy drágáb­ban, jobb vagy rosszabb minőségben állítjuk elő. Az életszínvonal fokozott eme­lésének biztos aranyalapja: a munka termelékenységének állan­dó emelése, az önköltség fokozott csökkentése. E feladatok megol­dása nélkül lehetetlen az új sza­kasz programmját megvalósítani. A Központi Vezetőség beszámolója rámutatott arra, hogy az ipar 1953- ban. sem a termelékenységi, sem az önköltségi tervét nem teljesítette. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a helyzet 1954. I. ne­gyedében sem változott lényegesen. PÍ. a nehézipari minisztérium egy munkásra eső forint termelési elő­irányzatát csak 92.1 százalékban tel­jesítette. E téren kemény rendszabá­lyokra van szükség. Ha mérnökeink, műszaki embe­reink kidolgozzák és megvalósít­ják a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez szükséges műszakit elöfeT.tétele- ket s ha a pártszervezetek, a szakszervezeték felvilágosító, mozgósító munkája ezzel páro­sul, az eredmény az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. Pártunk III. kongresszusa úi len­dületet ad munkánkhoz. Dolgozó népünk még jobb munkával vi­szi győzelemre az új szakasz célkitűzéseit, mert világosan lát­ja, hogy azok a még jobb, még boldogabb életet segítik elő. Ez az alapja pártunk és népünk egybeforrottságának, ezért sora­kozik fel dolgozó népünk szilárd egységben pártunk mögé, ezért harcol a munka frontján a párt és kormányprogramm teljesítésé­ért. (Nagy taps.) Ezzel a kongresszus tanácskozásá­nak második napja végétért. 1954 május 26 — harmadik nap ' "4 t • 9 \ '*•*."> A Magyar Dolgozók rártja TU. kongresszusának harmadik nap ján, szerdán 9.02 órakor kezdődött Meg a tanácskozás. A délelőtti ülést Hegedűs András elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. folytatódott a vita ..A Magyar Dől gőzök Pártja Központi Vezetőségén ek beszámolója és a Magyar Dolgo­zók Pártja feladatai” című napirendi pont felett. A. vitán elsőnek Kovács Istvá n elvtárs, a borsodmegyei pártbizott ság első titkára szólalt fel. Ezután Kliment Jefremovics Vgrosilov elvtárs. a Szovjetunió Kom munistá Pártja elnökségének tagja, 0 Szovjetunió Legfelső Tanácsa Ein ökségének elnöke, a Szovjetunió Ko mmunistá Pártja Központi Bizottsá­ga nevében üdvözölte a kongresszust. A beszédet Non György elvtárs t olmácsolta. Ezután Rusznyák István elvt írs. a Magyar Tudományos Akadé mia elnöke szólalt fel. majd az el- hökló Hegedűs András elvtárs felfü ggesztette a tanácskozást. A szünet 10.50 órától 11.18 óráig tartott. Szünet után Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese szó- kitt fel. ;ji A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Huan Ce n elvtárs. a Kínai Kommunista Párt küldötte, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a kongresszust. Beszéde után a kongresszus tagjai lelkesen éltették a Kínai Kommunista Pártot. A beszédet Csa-Su-Min hazánkban tanuló kitűzi ösztöndíjas tolmácsolta. A délelőtti ülésen felszólalt m ég Békési László elvtárs, a X.. kerületi pártbizottság titkára. Egy órakor a kongresszus dé lelőtti tanácskozása befejeződött. Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkárának felszólalása: „Kovács István elvtárs felszólalása részében a borsodmegyei üze- termelési eredményeit, a dol- ÍJyk gazdasági helyzetének javu- 1.77t, a termelés önköltségének ela­dását Ismertette, majd így íolytat­. Eivtársnk! Rákosi elvtárs a Köz- JJyti Vezetőség beszámolójában rá- Vr?fott arra- h°Sy társadalmunk ,'llődéscnek egyik legfőbb hajtóere- 1 a bírálat és önbírálat a milliós Í^Kek aktivitásának kifejlesztése, IjJJwóI jövő ellenőrzése és bátor .yteményezése. MegtPremteUük-e már a pártban. Jj országban s ezen belül Borsod jgíyében azt a légkört, hogy min- r n becsületes ember — személyek- 5 való tekintet nélkül — bátran Spóroljon építő bírálatot? A júni- >n! KV. határozat óta van határo- c , javulás a birálát és önbirálat u. Különösen az alulról jövő bírálat o:r*jiesztf|Ke terén, amit ez a kon- j£J®szuS is bizonyít. A javulás el­még mindig fönnáll a bírá- V® z való felemás viszony. Egyes L^tők a megyében és másutt is Jetnek élesen bírálni, de nagyon fjy szeretik, ha őket is bírálják. liv!1 bátorítják eléggé az alulról f„.’A építő bírálatot, s nem terem- kí w meg az ehhez szükséges lég- Itd s ezért még nem bontakozott [».Megfelelően az alulról jövő bírá­lj*. Sok elvtárs látja a hibákat, elé- I Jj^iicnkedik Is miatta, de nem me­v, a?t nyíltan és bátran az illetéke­id előtt felvetni. Sok káderünket Mrttagunkat még nem hatotta át a hibák elleni harc engesztelhetet­lensége. Nem elég gerincesen és bátran védik a párt, a dolgozó nép érdekeit, s nem harcolnak követke­zetesen személyekre való tekintet nélkül a hibák elkövetőivel szem­ben. Nemcsak a megyei pártbizottság­ban. hanem még a Központi Veze­tőségben és különösen a miniszté­riumokban előtereiül még, hogy az alulról jövő bírálatra — kérdésre — javaslatra csak késve vagy egyálta­lán nem reagálnak. A megyei tit­kári értekezleteken a jelentésekben számos bírálat és javaslat hangzott el pl. a túlzott centralizációról, a tanács és a begyűjtési apparátusnál, a minisztériumok túlzott létszámá­ról, vagy a begyűjtési minisztérium komoly hibájáról, a tervek "körüli rendellenességekről. Meg kell szüntetni ezt a helyzetet és ki kell alakítani az egész párt­ban és az országban az építő bírá­lat szabad légkörét, meghallgatni és gyorsan orvosolni a jogos bírálatot. Ez egyébként a pártonbelüli demo­krácia kiszélesítését, a . párt és a tö­megek kapcsolatának jelentős javu­lását is jelenti. Különösen nagy fi­gyelmet kell szentelnünk a bátor, gerinces káderok kinevelésére, akik minden helyzetben és mindenkivel szemben meg tudják védeni a párt, a nép ügyét. Megyénk pártszervezeteinek, a me­gyei pártbizottságnak, nagy segít­séget nyújtanak a Központi Veze­tőség, a Politikai Bizottság fontos határozatai. melyek végrehajtása munkánk alapját képezi. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség illetékes osztályai nem adják meg a konkrét segítséget és ellenőrzést e határoza­tok végrehajtásához. Különösen vo­natkozik ez az ipari és közlekedési, az ágit. prop. és a terv-pénzügyi és kereskedelmi, valamint az adminisz­tratív osztályokra. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség titkárai, osz­tályvezetői és osztályvezető helyette­sei nagyon ritkán, vagy egyáltalában nem jönnek megyénkbe. Egyes elv­társak a pártközpontban még min­dig nem tudnak elszakadni az író­asztaltól. Hónapszám nem járnak ki területre s ezért csak papírból, jelen tésből ismerik az életet. Nem lehet csodálni, hogy ilyen körülmények között irodaszaga van a munkájuk­nak, Munkánk megjavításához kér­jük a Központi Vezetőség titkárai­nak, osztályvezetőinek konkrétabb segítségét és helyszínen való ellenőr­zését. Befejezésül elvtársak! A beszámoló élesen felvetette a párt egységének fontosságát. A bor­sodi kommunisták nem fogják kímél­ni erejüket, hogy mégj óbban megszi­lárdítsák pártszervezetük egységét és egy emberként sorakozzanak fel a K. V. mögé. Minden erőnkkel dol­gozni fogunk a kongresszus határo­zatának végrehajtásáért, és becsület­tel helytállunk a szocialista építés borsodi frontszakaszán, (Nagy taps.) K. J, Vorosilov elvtárs •• a •• 1 üdvözli) Kedves Elvtáirsak! Engedjék meg, hogy átadjam kon­gresszusuknak és az Önök személyé­ben a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szov­jet nép forró testvéri üdvözletét! (Hosszú taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi demo­kratikus Magyarország fennállásá­nak tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozóik Pártja vezeté­sével nagy sikereket ért el az or­szág arculatát gyökeresen megvál­toztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei fényesen bizo­nyítják. a népi demokratikus rend­szer. a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegék hatalmának nagy­szerű életerejét. Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország közel­múltjára, az akikor le igaz ott. függő­ségben lévő és elmaradott félfeudá­lis országra. A magyar nép több, mint négyszáz évig sínylődött az or­szág életerejét gúzsbakötő. idegen hódítók rabságában. A szabadság- szerető magyar nép évszázados elke­seredett harcot vívott a nemzeti fel- szabadulásért. hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar föl­det bőven öntözte legjobb fiainak e szent felszabadító harc hőseinek vé­re. A nagy Petőfi mély lelki fájda­lommal írta: „Van-e egy marék föld a magyar hazában, amelyet magyar vér meg nem áztatott?“ Magyarország az I. Világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép foly­tatta hősi harcát nemzeti és társa­dalmi felszabadulásáért. De Magyar- ország akkori urai, a bárók ék a kapitalisták az idegen beavatkozók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a ma­gyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradott­ságra akarták kárhoztatni az orszá­got. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapi­talisták a külföldi • imperialistákkal együtt milyen kegyetlenül elnyom­ták és kizsákmányolták a Horthy- rendszer sötét éveiben, a véres fa­siszta rendszer éveiben. Magyaror­szág ezekben az években hírhedt volt mint a munkanélküliség és a nép­tömegek elszegényedésének az orszá­ga, ahol a dolgozók százezrei éhez­ve és nyomorogva tengődtek. A népelienes Horthy-klikk, Ma­gyarországot nemzeti érdekei elle­nére, a magyar nép akarata és kí­vánsága ellenére a rabló hitleri blokkba kényszerítette, a Szovjetunió elleni bűnös háborúba taszította és ezzel nemzeti katasztrófa szélére so­dorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a ma­gyar nemzetet a hős szovjet hadse­reg. (Nagy taps.) A Szovjetunió fegy­veres erői kemény harcokban meg­semmisítették a Magyarországot meg szállva tartó német fasiszta csapato­kat és 1915 április 4-re teljesen fel­szabadították a magyar földet a hit­leri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, törté­nelmi sorsa gyökeres fordulópontjá­nak kezdete. (Taps.) Sztálin elvtárs. Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szov­jetunió népeinek a hitleri Németor- zág és cinkostársai ellen vívott há­borúja igazságos, felszabadító jelle­géről: „A mi háborúnknak nincsenek és I nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk'akaratunkat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tőlünk várják a segítséget, A mi célunk az. hogy segítsük özeket a népeket u hitleri zsarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, S azután teljes szabad­ságot adjunk nekik, hogy saját föld­jükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavat­kozást más népek belső ügyeibe!'“ S valóban a magyar népnek a hit­leri megszállóktól és csatlósaiktól való felszabadulása eredményeként sok évszázados történelme során elő­ször nyílt lehetősége arra, hogy ön­állóan döntsön sorsáról. Megvalósul­tak a nemzeti függetlenségről, asza­besséde bad és ' boldog életről szőtt évszáza­dos álmai. A földesúriak és a kapi­talisták gazdasági és politikai ural­ma a külföldi tőke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép alőtt a gazdasági és a kulturális fel­emelkedés olyan távlatai nyíltak meg mint történelme során még soha. A munkaszeretetéről, állhatatosságáról ás tehetségéről híres, dicsőséges ma­gyar nép a népi hatalom idején ha­talmas eredményeket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezet .e az országot az új társadalmi rend megteremtésének, a 'szocializmus építésének útjára. Megszűnt a régi Magyarország el­nyomó és kizsákmányoló rendszeré­vel a munkanélküliség és az „ember­vásárok'1 rémségeivel együtt már a múlté az országutakon kóborló és munkát kereső „hárommilliós kol­dus" Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agráror­szágból fejlett szocialista iparral és háladó kultúrával rendelkező ország­gá vált. Ma a fejlett iparral rendelkező né­pi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a le­hető legrövidebb idő alatt mindin­kább emelkedjék, minthogy a dolgo­zók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximá­lis kielégítéséről való gondoskodása Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki. A Magyar Dolgozók Pántja helye­sen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos fellendíté­sével lehet megoldani. A nagy Lenin arra tanított bennün két, hogy minden pillanatban tud­nunk kell, hogyan találjuk meg az események történelmi láncolatának azit a láncszemét, „amelyet minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre.'“ Magyaror­szág gazdasági fejlődésének ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakossá­got élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése. E nagy és bonyolult fel­adat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke , Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártja által megadott mezőgazdaság fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek további szervezeti-gazdasági meg­erősítését és fejlesztését, mint a ha­ladás alapját a népgazdaságnak eb­ben az ágában, s nem feledkezik meg arról sem, , hogy a mezőgazda- sági termelés növelése végett gondos kodni kell az egyénileg dolgozó pa­rasztok szükségleteiről is. Mindez még jobban megerősíti a munkás- osztály-vezet te munkás-paraszt szö­vetségeit. Mindnyájan tudjuk, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De kétség­telen, hogy az Önök pártja le fog küzdeni minden nehézségeit, mert tervezett intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek, s tel­jes támogatásukkal találkoznak. A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építéséért ví vett harcában nincs egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szo­cializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjet­unió népeinek testvéri támogatásá­ban és segítségében. (Hurrá. Taps.) A Szovjetunió népei cs a magyar nép történelmük folyamán sokszor támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcuk­ban. Valamikor az oroszok és a magya­rok Kelet-Európa más népeivel együtt verték vissza a mongol hor­dák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a Habsburgok gyar­matosító igája ellen irányult nem­zeti félszabadító mozgalma idején Oroszország sok katonája és tiszt­je harcolt a fölkelt magyar nép ol­dalán. Oroszország minden haladó fia for rón üdvözölte a magyar népet, amely az 1848—49-cs dicső forradalomban Kossuth, Petőfi, Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. L Miklós orosz cár. a forradalmi moz­galom fejlődésétől halálosan megret­tent „Európa zsandárja” segítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a (Folytatás a 4, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom