Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-27 / 124. szám
1834 MÄJCS Vf NÄPCö s A Magyar Dolgozók Pártja IIV. kongresszusa (Folytatás a 2. Oldaltól) Megvalósításához, a falu és a város kapcsolatainak további megszilárdításához, a terméshozamok növeléséhez lássa ,el, a parasztságot műtrágyával és növényvédőszerekkel. A nehéziparnak az új szakasz Politikájának megvalósításánál döntő feladatai vannak. Most kell megmutatnunk, hogy az a sok áldozat, amelyet népünk hozott a nehézipar fejlesztéséért, nem volt hiábavaló. A nehézipar felsorolt eredményei f-em hományosíthatják el a meglévő hibákat. A nehézipar még nagyobb eredményeket is elérhetett volna, ha nem követünk el számos komoly hibát. Ma még a nehézipar nem tudja az ország szükségletét jó minőségű szénnel, vilianiosenergiával. biztonságosan ellátni. Hibák vannak a minisztérium irányító munkájában is. Még nem tudtuk megteremteni az egyenletes fóunkát. nem kielégítő a dolgozókkal való törődés, különösen a szén- bányászatban még rendszeres a hó- "ági rohammunka. Laza a béralap Gazdálkodás, a termelékenység nem '-melkedik kielégítő mértékben, az önköltség nem csökken, hanem nö- "ákszik. A geológiai kutatómunka ^'maradt, a szénbányászat nem kanja meg a tervében szereplő valamennyi anyagot és gépet. A szénbányászat 1953. évi tervét nem teljesítette és 203.000 tonna génnel maradt adósa az országnak. a körülmény az elmúlt télen igen s°k nehézséget okozott az ipar. a kását és a lakosság szénellát.ásában. Aem kielégítő a meglévő gépek kihasználása sem, például a jövesztő rakodógépek kihasználása a mösztöknél csak tíz és harminc szülék között van. Emellett nincsenek ^dolgozva a szénbányászat gépesítésének irányelvei sem. A szénbányászat számos területén & szervezés és a műszaki vezetés ?yenge. Nem teszik meg a szükséges intézkedéseket és nem kielégítően harcolnak a. szén minőségének megjavításáért. , A szénbányászat a laza bérfegye- J*ih miatt csak 1954-ben 33 millió om'nttal lépte túl a béralapját. A fl°lgozók szociális, kulturális igényei- nem megfelelő kielégítése és a rossz lakásviszonyok következtében nagy a munkaerővándorlás. Az elmondottak mutatják, hogy , a szénbányászat ma iparunk egyik legelmaradottabb területe. Az elkövetkezendő évek során igen nagy figyelmet kell fordítani a szénbányászat fejlesztésére, hogy az ország szénszük- ségletét kellő biztonsággal ki tudjuk elégíteni. E feladat megvalósításához emelni kell a termelékenységet a fejteljesítmény növelésével. Meg kell javítani a minőséget a kalória érték növelésével s csökkenteni kell az önköltséget. A villamosenergia-ipar hatalmas fejlődése ellenére sem tudja kielégíteni az ország villamosenergia szűk ségletét. Ismeretes, hogy az elmúlt télen jelentős fogyasztás korlátozására került sor, amely komoly kárt okozott népgazdaságunknak. ‘ A tervszerű villamosenergia gazdálkodás sokai javított a helyzeten, de ez nem jelenti, hogy ezzel kapcsolatos problémák véglegesen megoldódtak. A villamosenergia iparra az a feladat hárul, hogy az ország villamosenergia szükségletét biztonsággal ellássa, s a rendszeres fogyasztási korlátozásoknak elejét vegye. Jelentős feladatokat kell megoldani vegyiparunknak a műtrágya és növényvédőszer gyártás biztosításán felül a szerves és a műanyagipar területén is. A szerves alapanyagipar megteremtésével kell megerősíteni gyógyszeriparunk nyersanyagbázisát és biztosítani műanyag gyártásunk fejlesztését. A mezőgazdaság gépesítésének jelentős fokozása kőolajiparunktól azt követeli meg, hogy elsősorban a jelenleg ismert nyersolaj kincsünkre támaszkodva növelje a feldolgozó kapacitást. Hazai bauxit kincsünk észszerű és gazdaságos hasznosítása megköveteli, hogy a timföldgyártás fejlesztéséhez szükséges szódaipar megteremtésével timföldkivitelünket egyre gazdaságosabbá és egyre szélesebb méretűvé tegyük. Igen jelentősek a vegyipar feladatai — a hazai szükségletek biztosításán kívül — a kivitel területén is. A termelés gazdaságosabbá tételével, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a minőség megjavításával a vegyiparnak — elsősorban gyógyszeriparunknak — egyre nagyobb részt kell vállalnia az ország import szükségletének fedezését szolgáló ellenérték kitermelésében. Elvtársak! Ahhoz, hogy pártunk politikáját megvalósítsuk, termelési terveink minden mutatójának teljesítése nélkülözhetetlenül szükséges. A termelés parancsnokai mi vagyunk. A tervek mennyiségi teljesítése során gyakran szemelől tévesztjük a termelékenységi és önköltségi mutatókat. Elfelejtjük, hogy nem mindegy az országnak, a népnek: a termékeket olcsóbban vagy drágábban, jobb vagy rosszabb minőségben állítjuk elő. Az életszínvonal fokozott emelésének biztos aranyalapja: a munka termelékenységének állandó emelése, az önköltség fokozott csökkentése. E feladatok megoldása nélkül lehetetlen az új szakasz programmját megvalósítani. A Központi Vezetőség beszámolója rámutatott arra, hogy az ipar 1953- ban. sem a termelékenységi, sem az önköltségi tervét nem teljesítette. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a helyzet 1954. I. negyedében sem változott lényegesen. PÍ. a nehézipari minisztérium egy munkásra eső forint termelési előirányzatát csak 92.1 százalékban teljesítette. E téren kemény rendszabályokra van szükség. Ha mérnökeink, műszaki embereink kidolgozzák és megvalósítják a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez szükséges műszakit elöfeT.tétele- ket s ha a pártszervezetek, a szakszervezeték felvilágosító, mozgósító munkája ezzel párosul, az eredmény az eddiginél lényegesen nagyobb lesz. Pártunk III. kongresszusa úi lendületet ad munkánkhoz. Dolgozó népünk még jobb munkával viszi győzelemre az új szakasz célkitűzéseit, mert világosan látja, hogy azok a még jobb, még boldogabb életet segítik elő. Ez az alapja pártunk és népünk egybeforrottságának, ezért sorakozik fel dolgozó népünk szilárd egységben pártunk mögé, ezért harcol a munka frontján a párt és kormányprogramm teljesítéséért. (Nagy taps.) Ezzel a kongresszus tanácskozásának második napja végétért. 1954 május 26 — harmadik nap ' "4 t • 9 \ '*•*."> A Magyar Dolgozók rártja TU. kongresszusának harmadik nap ján, szerdán 9.02 órakor kezdődött Meg a tanácskozás. A délelőtti ülést Hegedűs András elvtárs, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. folytatódott a vita ..A Magyar Dől gőzök Pártja Központi Vezetőségén ek beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja feladatai” című napirendi pont felett. A. vitán elsőnek Kovács Istvá n elvtárs, a borsodmegyei pártbizott ság első titkára szólalt fel. Ezután Kliment Jefremovics Vgrosilov elvtárs. a Szovjetunió Kom munistá Pártja elnökségének tagja, 0 Szovjetunió Legfelső Tanácsa Ein ökségének elnöke, a Szovjetunió Ko mmunistá Pártja Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. A beszédet Non György elvtárs t olmácsolta. Ezután Rusznyák István elvt írs. a Magyar Tudományos Akadé mia elnöke szólalt fel. majd az el- hökló Hegedűs András elvtárs felfü ggesztette a tanácskozást. A szünet 10.50 órától 11.18 óráig tartott. Szünet után Gerő Ernő elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese szó- kitt fel. ;ji A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Huan Ce n elvtárs. a Kínai Kommunista Párt küldötte, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete üdvözölte a kongresszust. Beszéde után a kongresszus tagjai lelkesen éltették a Kínai Kommunista Pártot. A beszédet Csa-Su-Min hazánkban tanuló kitűzi ösztöndíjas tolmácsolta. A délelőtti ülésen felszólalt m ég Békési László elvtárs, a X.. kerületi pártbizottság titkára. Egy órakor a kongresszus dé lelőtti tanácskozása befejeződött. Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság első titkárának felszólalása: „Kovács István elvtárs felszólalása részében a borsodmegyei üze- termelési eredményeit, a dol- ÍJyk gazdasági helyzetének javu- 1.77t, a termelés önköltségének eladását Ismertette, majd így íolytat. Eivtársnk! Rákosi elvtárs a Köz- JJyti Vezetőség beszámolójában rá- Vr?fott arra- h°Sy társadalmunk ,'llődéscnek egyik legfőbb hajtóere- 1 a bírálat és önbírálat a milliós Í^Kek aktivitásának kifejlesztése, IjJJwóI jövő ellenőrzése és bátor .yteményezése. MegtPremteUük-e már a pártban. Jj országban s ezen belül Borsod jgíyében azt a légkört, hogy min- r n becsületes ember — személyek- 5 való tekintet nélkül — bátran Spóroljon építő bírálatot? A júni- >n! KV. határozat óta van határo- c , javulás a birálát és önbirálat u. Különösen az alulról jövő bírálat o:r*jiesztf|Ke terén, amit ez a kon- j£J®szuS is bizonyít. A javulás elmég mindig fönnáll a bírá- V® z való felemás viszony. Egyes L^tők a megyében és másutt is Jetnek élesen bírálni, de nagyon fjy szeretik, ha őket is bírálják. liv!1 bátorítják eléggé az alulról f„.’A építő bírálatot, s nem terem- kí w meg az ehhez szükséges lég- Itd s ezért még nem bontakozott [».Megfelelően az alulról jövő bírálj*. Sok elvtárs látja a hibákat, elé- I Jj^iicnkedik Is miatta, de nem mev, a?t nyíltan és bátran az illetékeid előtt felvetni. Sok káderünket Mrttagunkat még nem hatotta át a hibák elleni harc engesztelhetetlensége. Nem elég gerincesen és bátran védik a párt, a dolgozó nép érdekeit, s nem harcolnak következetesen személyekre való tekintet nélkül a hibák elkövetőivel szemben. Nemcsak a megyei pártbizottságban. hanem még a Központi Vezetőségben és különösen a minisztériumokban előtereiül még, hogy az alulról jövő bírálatra — kérdésre — javaslatra csak késve vagy egyáltalán nem reagálnak. A megyei titkári értekezleteken a jelentésekben számos bírálat és javaslat hangzott el pl. a túlzott centralizációról, a tanács és a begyűjtési apparátusnál, a minisztériumok túlzott létszámáról, vagy a begyűjtési minisztérium komoly hibájáról, a tervek "körüli rendellenességekről. Meg kell szüntetni ezt a helyzetet és ki kell alakítani az egész pártban és az országban az építő bírálat szabad légkörét, meghallgatni és gyorsan orvosolni a jogos bírálatot. Ez egyébként a pártonbelüli demokrácia kiszélesítését, a . párt és a tömegek kapcsolatának jelentős javulását is jelenti. Különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a bátor, gerinces káderok kinevelésére, akik minden helyzetben és mindenkivel szemben meg tudják védeni a párt, a nép ügyét. Megyénk pártszervezeteinek, a megyei pártbizottságnak, nagy segítséget nyújtanak a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság fontos határozatai. melyek végrehajtása munkánk alapját képezi. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség illetékes osztályai nem adják meg a konkrét segítséget és ellenőrzést e határozatok végrehajtásához. Különösen vonatkozik ez az ipari és közlekedési, az ágit. prop. és a terv-pénzügyi és kereskedelmi, valamint az adminisztratív osztályokra. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség titkárai, osztályvezetői és osztályvezető helyettesei nagyon ritkán, vagy egyáltalában nem jönnek megyénkbe. Egyes elvtársak a pártközpontban még mindig nem tudnak elszakadni az íróasztaltól. Hónapszám nem járnak ki területre s ezért csak papírból, jelen tésből ismerik az életet. Nem lehet csodálni, hogy ilyen körülmények között irodaszaga van a munkájuknak, Munkánk megjavításához kérjük a Központi Vezetőség titkárainak, osztályvezetőinek konkrétabb segítségét és helyszínen való ellenőrzését. Befejezésül elvtársak! A beszámoló élesen felvetette a párt egységének fontosságát. A borsodi kommunisták nem fogják kímélni erejüket, hogy mégj óbban megszilárdítsák pártszervezetük egységét és egy emberként sorakozzanak fel a K. V. mögé. Minden erőnkkel dolgozni fogunk a kongresszus határozatának végrehajtásáért, és becsülettel helytállunk a szocialista építés borsodi frontszakaszán, (Nagy taps.) K. J, Vorosilov elvtárs •• a •• 1 üdvözli) Kedves Elvtáirsak! Engedjék meg, hogy átadjam kongresszusuknak és az Önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép forró testvéri üdvözletét! (Hosszú taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a szabad népi demokratikus Magyarország fennállásának tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozóik Pártja vezetésével nagy sikereket ért el az ország arculatát gyökeresen megváltoztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei fényesen bizonyítják. a népi demokratikus rendszer. a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegék hatalmának nagyszerű életerejét. Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország közelmúltjára, az akikor le igaz ott. függőségben lévő és elmaradott félfeudális országra. A magyar nép több, mint négyszáz évig sínylődött az ország életerejét gúzsbakötő. idegen hódítók rabságában. A szabadság- szerető magyar nép évszázados elkeseredett harcot vívott a nemzeti fel- szabadulásért. hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte legjobb fiainak e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelki fájdalommal írta: „Van-e egy marék föld a magyar hazában, amelyet magyar vér meg nem áztatott?“ Magyarország az I. Világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép folytatta hősi harcát nemzeti és társadalmi felszabadulásáért. De Magyar- ország akkori urai, a bárók ék a kapitalisták az idegen beavatkozók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került; ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a magyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradottságra akarták kárhoztatni az országot. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapitalisták a külföldi • imperialistákkal együtt milyen kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a Horthy- rendszer sötét éveiben, a véres fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hírhedt volt mint a munkanélküliség és a néptömegek elszegényedésének az országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorogva tengődtek. A népelienes Horthy-klikk, Magyarországot nemzeti érdekei ellenére, a magyar nép akarata és kívánsága ellenére a rabló hitleri blokkba kényszerítette, a Szovjetunió elleni bűnös háborúba taszította és ezzel nemzeti katasztrófa szélére sodorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős szovjet hadsereg. (Nagy taps.) A Szovjetunió fegyveres erői kemény harcokban megsemmisítették a Magyarországot meg szállva tartó német fasiszta csapatokat és 1915 április 4-re teljesen felszabadították a magyar földet a hitleri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, történelmi sorsa gyökeres fordulópontjának kezdete. (Taps.) Sztálin elvtárs. Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri Németor- zág és cinkostársai ellen vívott háborúja igazságos, felszabadító jellegéről: „A mi háborúnknak nincsenek és I nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk'akaratunkat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tőlünk várják a segítséget, A mi célunk az. hogy segítsük özeket a népeket u hitleri zsarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, S azután teljes szabadságot adjunk nekik, hogy saját földjükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavatkozást más népek belső ügyeibe!'“ S valóban a magyar népnek a hitleri megszállóktól és csatlósaiktól való felszabadulása eredményeként sok évszázados történelme során először nyílt lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti függetlenségről, aszabesséde bad és ' boldog életről szőtt évszázados álmai. A földesúriak és a kapitalisták gazdasági és politikai uralma a külföldi tőke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép alőtt a gazdasági és a kulturális felemelkedés olyan távlatai nyíltak meg mint történelme során még soha. A munkaszeretetéről, állhatatosságáról ás tehetségéről híres, dicsőséges magyar nép a népi hatalom idején hatalmas eredményeket ért el. A Magyar Dolgozók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezet .e az országot az új társadalmi rend megteremtésének, a 'szocializmus építésének útjára. Megszűnt a régi Magyarország elnyomó és kizsákmányoló rendszerével a munkanélküliség és az „embervásárok'1 rémségeivel együtt már a múlté az országutakon kóborló és munkát kereső „hárommilliós koldus" Magyarországa, mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agrárországból fejlett szocialista iparral és háladó kultúrával rendelkező országgá vált. Ma a fejlett iparral rendelkező népi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a lehető legrövidebb idő alatt mindinkább emelkedjék, minthogy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséről való gondoskodása Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki. A Magyar Dolgozók Pántja helyesen vallja, hogy ezt a feladatot csak a mezőgazdaság rohamos fellendítésével lehet megoldani. A nagy Lenin arra tanított bennün két, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyan találjuk meg az események történelmi láncolatának azit a láncszemét, „amelyet minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre.'“ Magyarország gazdasági fejlődésének ilyen döntő láncszeme jelenleg a lakosságot élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlődése. E nagy és bonyolult feladat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke , Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártja által megadott mezőgazdaság fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek további szervezeti-gazdasági megerősítését és fejlesztését, mint a haladás alapját a népgazdaságnak ebben az ágában, s nem feledkezik meg arról sem, , hogy a mezőgazda- sági termelés növelése végett gondos kodni kell az egyénileg dolgozó parasztok szükségleteiről is. Mindez még jobban megerősíti a munkás- osztály-vezet te munkás-paraszt szövetségeit. Mindnyájan tudjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De kétségtelen, hogy az Önök pártja le fog küzdeni minden nehézségeit, mert tervezett intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek, s teljes támogatásukkal találkoznak. A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építéséért ví vett harcában nincs egyedül. Mint eddig, ezután is részesülni fog a szocializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjetunió népeinek testvéri támogatásában és segítségében. (Hurrá. Taps.) A Szovjetunió népei cs a magyar nép történelmük folyamán sokszor támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban. Valamikor az oroszok és a magyarok Kelet-Európa más népeivel együtt verték vissza a mongol hordák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a Habsburgok gyarmatosító igája ellen irányult nemzeti félszabadító mozgalma idején Oroszország sok katonája és tisztje harcolt a fölkelt magyar nép oldalán. Oroszország minden haladó fia for rón üdvözölte a magyar népet, amely az 1848—49-cs dicső forradalomban Kossuth, Petőfi, Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. L Miklós orosz cár. a forradalmi mozgalom fejlődésétől halálosan megrettent „Európa zsandárja” segítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a (Folytatás a 4, oldalon)
