Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-26 / 123. szám

DUNÁNTÚLI ,

NAPLÓ

VflÁG PROLETÁRJA / £GY£fÜLJETEK!

————————— ■<

A MAI SZÁMBAN:

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségen«* beszámolója, Rákosi Mátyás elvtárs beszéde (2—3. o.) —

A kongresszus kedden reggel folytatta tanácskozását (3—4. o.) — Kongresszusi őrségem (5. o.) — A komgresz- kzusí versenyben meggyorsult a növényápolás, a beadás (5, o.) — Csökkentsük az állami gazdaságok önköltségét! (5. o.)

AZ MDP BABANVAM ECYEI B I Z OTT S A'CA'N A K LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM

ARA 50 FILLER

SZERDA, 1954 MÁJUS 3« i

A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének beszámolója,

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde

V. A népi demokrácia kulturális fejlődése

vagy túl közvetlen beavatkozást az alkotó munka folyamatába. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az írói munka elsősorban az író dolga, Ugyanakkor az írói munka eredménye: maga a mű — a nép ügye. Akár a jelen, akár a történelem témáit dolgozza is fel, a nép pártján állva, a nép kérdéseire kell válaszolnia. Meg kell szüntetni a párt és állami irányítás tülcent'ralizálását. Érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az egyes területek elvi és gyakorlati problémáit a párt segítségével maguk a területen dolgozó művészek és kritikusok oldják meg. Azok a kommunista és pártonkívüli írók, művészek és kritikusok, akik a párt célkitűzéséit szívvel lélekkel magukénak rakják, nyílt elvi vitákban küzc'jék le a polgári ideológia és a szektán« nézetek maradványait, alakítsák ki a pártos álláspontot, a művész; alkotó munka elvi, politikai és szakmai kérdéseiben. Messzemenő hatáskörrral keli felruházni a kulturális életnek azokat a műhelyéit, amelyek helyileg az alkotómunka támogatására hivatottak. A művészeti szövetségektől, könyvkiadóktól, színház és film dramaturgiáktól,

VI. A párt

szerkesztőségektől a nagyobb felelősség és önállóság alapján több kezdeményezést várunk.

Nagyobb megbecsülésben és segítségben kell részesíteni az elvhű.. következetes és éber kritikát.

A szabadság és az önállóság kiterjesztése a kritikai munka színvonalának emelése nélkül eszmei és művészi visszafejlődéshez vezethet, míg a kri'ika egyidejű fellendülése mellett tehetséges író és művészgárdánk könnyebben kibonthatja alkotói képességeit a népi demokrácia szocialista kultúrájának további felvirágoztatására. (Nagy taps.)

(Lapunk tegnapi számában közöltük a beszámoló első részét. Az alábbiakban a beszámoló második részét közöljük.)

Általános fejlődésünk eredményei * 'területen is megmutatkoznak. Népi demokráciánk kulturális eredményei fokozatosan megváltoztatják népünk világnézetét, kiszélesítik műveltségét, emelik öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét.

Néhány kiragadott számadat szemlélteti a fejlődést. 1938-ban 8152 mü jelent meg nyomtatásban 17,272.000 óéldányszámban, 1953-ban 18.767 mű 51,079.000 példányban. A rádió előfizetők száma 1938-ban 419.200 volt, jelenleg meghaladja az 1.500.000-et. ^ rádió különösen a falun terjed. Nár folynak a magyar televízió kísérleti adásai is.

Népünk műveltségének kiszélesítését legjobban a közoktatásügy fejlődése tükrözi. Jelenleg háromszor annyi tanuló szerzi meg az általános iskola nyolc osztályának megfelelő képzettséget, mint a háború előtt. Ugyancsak háromszorosára emelkedett a középiskolások és ötszörösére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A közép- és főiskolai diákok többsége munkás és paraszt szármáim népi demokráciánk megteremti 6aját értelmiségét.

. A lakosság növekvő kulturális fényei megkövetelik a közoktatás- ÜSV minőségi fejlesztését. Mindenek e‘ött ki kel! szélesíteni és meg kell szilárdítani az egész közoktatás alap- j“f; az általános iskola rendszerét, különösen a falusi és tanyai iskolák fejlesztésével kell meggyorsítanunk a vaktanerőkkel ellátott nyolcosztá- •Jós általános iskola teljes kiépítést az egész országban. A művelt, kultúrált, a városi lakossághoz ha- sonlóan széleslátókörü. öntudatos Parasztság a falu szocialista fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Az alsófoku oktatás fejlesztése kap uán nem egyszer találkozunk olyan áleményekkel, mintha most az általános iskolák mögött másodrendű kérdésként kívánnánk kezelni a fel- iktatás ügyét. Erről természetesen j*é sincs. A szocializmust építő Ma- ’Varországnak a jövőbein nem ke- esbbé, hanem nagyobb mértékben ®Sz szüksége középiskolai és egye- emj képzettségű szakemberekre.

pillanatra sem tévesztjük szemlél, hogy az egyetemi hallgatóság "Uftkás, paraszt többsége az oktatás r&y demokratizálásának legalább V nagy, vagy nagyobb diadala, .dűlt az általánossá tett általános Kóla. Az általános iskola nyolc •irálya nemcsak cél, hanem eszköz j/:. a legtehetségesebb fiatalok szá- éara út a közép- és főiskolai műtét ég fe,é. Továbbra Is teljes mérőkben időszerű a magasabbfoku okolás fejlesztése, de a Jelen helyzet- Ü _nem a mennyiségen, hanem a ’iinőségen van a hangsúly!

Az oktatás ismeretközlő feladatai ,'k’lett előtérbe kell állítani az is- °la nevelő feladatait.

Ahhoz, hogy pedagógusaink megjelelhessenek a fokozódó követelményeknek, a család, a társadalom részéről nagyobb támogatásra és megbecsülésre van Szükségük.

u2 oktatás tartalmát tekintve a J^gyi ismeretek szilárd kialakítása *Uett nemzeti kultúránk értékeink- a magyar nyelv, irodalom és fténelem oktatásának elmélyítésében törekedhi.

,A népi demokrácia jó munkájá- t«k eredményei mutatkoznak meg a stnevelés, a sport fejlődésében és okban a sikerekben, melyeket a K^Syar sportolók a nemzetközi ver- jhyeken elértek. Ezek a sikerek erő U'k a népek békés együttélésének UU-emét és növelik a rokonszenvft nocsak a magyar népi demokrácia, I* de az egész béketábor iránt. (Lel- 7. .taps.)

.‘JUságunk hazafias nevelését nem- ! I*1* művelődésünk és történelmünk ^agabban feltárt örökségével kell

megalapozni. Az iskolai oktatómunka helyesen hangoztatja, hogy büszkék vagyunk Budai Nagy Antal, Dózsa György. Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, az 1848 és az 1919 hősi hagyományaira, melyek mind egy-egy iépést jelentettek népünk évszázados felszabadító harcában.

A történelmi fejlődés azonban nemcsak forradalmi ugrásokból, hanem a forradalmat előkészítő békés fejlődés, a reformok szakaszaiból is áll, amelyeknek meg vannak a maga hősei. Oktató munkánk foglalkozzon ennek megfelelően Apácai Cseri János, Tessedík Sámuel, Bolyai Farkas, Széchenyi István, Eötvös Ló- ránd és a magyar társadalmi haladás, a magyar tudomány és technika más úttörőivel is.

Túl az oktatás kérdésén hadd szóljak ezzel kapcsolatban néhány szót népünk hazafias neveléséről. A szocialista hazaszeretet népi demokratikus hazánk szeretete nálunk egyre szélesedik és mélyül, de még nem hatja át kivétel nélkül az egész dolgozó népet. Oktatásügyünk, tankönyveink előreszaladnak, ha ezzé! nem számolnak. De annál inkább építhetünk az egész népben régtől élő demokratikus hazaszeretet hagyó mányaira és azokra a nagy eredményekre, amelyeket tíz év alatt e hazafias eszményekből máris yalóra váltottunk. A szülőföld, a haza szeretete, felvirágzása és békéjének védelme kivétel nélkül mindenkit mellénk állít, aki büszke arra, hogy a haza végre szabad, művelt és erős. , ...

Az a mélyreható változás, mely az utolsó években a népi demokrácia min den területén végbement, fejlesztőén hatott a tudományos életre. A tudományt soha olyan társadalmi megbecsülés nem vette körül, soha olyan támogatásban nem részesült, mint a dolgozók államában. Ennek eredményeképpen jelentékenyen fejlődött a tudományos munka, különösen a műszaki és természettudományok területén. Az eredményekben nem kis része van a Magyar Tudományos Akadémiának, mely 1949. évi újjászervezése óta jelentős munkát, végzett szocializmust építő társadalmunk tudományos szükségleteinek kielégítése terén. — Rákosi elvtárs ezután a társadalom-tudományi ágak fejlődésének eredményeiről, a közgazdaságtudomány és a filozófia helyzetéről beszélt, majd így folytatta:

A dolgozó népet szolgáló, a haladás eszméit hirdető új magvar irodalom és művészet jelentékeny fejlődésen ment át az utolsó évek folyamán, Számottevő sikereket ért el itthon és külföldön a magvar film. mely tovább fejlődött az új élet és a történelmi témák ábrázolásában. Fellendülésben van a színházi kultúra. A képzőművészetnek nyújtott fokozottabb állami támogatás megkönnyíti az alkotó munka kibontakozását. A zenei előadóművészek újabb sikerei mellett mind több eredményt értek el a zeneszerzők is.

Különösen örvendetesek a felszabadult élet ábrázolása terén elért irodalmi sikerek. Gyors ütemben erősödik a népi demokrácia nevelte írók tábora, szaporodnak a szocialista realizmus szellemében fogant művek.

Uj • irodalmunk nagy népszerűségnek örvend, a népi demokráciák országaiban és különösen a Szovjetunióban, ahol klasszikusaink mellett eg>re gyakrabban jelennek meg fordításban ma élő íróink művei. Az elmúlt évben a Szovjetunióban huszonöt magyar mű fordítása Jelent meg, körülbelül 1,280.000 példányban.

Az Irodalom ÚJ fejlődése és művészeti életünk egységének megszilárdítása érdekében tovább kell Javítani a párt és állam Irányító tevékenységét.

Fel kell számolni a bürokratikus,

A mi nagy póriunk immár negyedik évtizede harcol népünk szabadságáért. a szocializmus ügyének győzelméért. Egy negyed századon át a föld alatt, az illegalitás nehéz viszonyai közepette küzdött a munkásosztály, a dolgozók életérdekeiért, s a reakció ellen vívott hősi, áldozatos harcával már akkor, a legnagyobb üldözések közepette megnyerte a nép legjobbjainak támogatását, szeretetét és elismerését. A felszabadulás óta eltelt majdnem tíz esztendő folyamán a Magyar Dolgozók Pártja az ország elismert vezető erejévé vált és biztos kézzel irányította azt a fejlődést, melynek eredményeképpen hazánkban a munkásosztály veze'ésével a dolgozó nép lett az ország gazdája.

Pártunk küzdelmei hazánk megerősítéséért, népünk jólétének állandó emeléséért ágért járnak- «ikerrel, " ""

mert pártunk politikai és szervezeti összeforrottsága. ideológiai egysége szakadatlanul erősödik és mind szilárdabbá válik. Ebben az erősödő politikai, szervezeti egységben van a párt legyőzhetetlen ereje!

(Lelkes taps;) Az elmúlt év júniusában megtartott központi vezetőségi ülésnek történelmi jelentőségű határozatai meghatványozták pártunk erejét, növelték harci készségét és továbbfejlesztették pártunk politikai és szervezeti szilárdságát, ideológiai egységét. Pártunk sorainak megbont- hatatlanségát erősítették a pártunk vezetésében végbemenő elvi jelentőségű változások. A káros egyszemélyi vezetés módszerét — amelyből any- nyi hiba és kár származott — a kollektív vezetés lenini elve és gyakorlata váltotta fel. A pár1 egysége erősödött és erősebb ma, mint valaha, mert erősödött a pártvezetés egysege is.

Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy nagy pártunk megerősödve, megbonthatatlan egységbe forrva érkezett el kongresszusunkhoz.

(Lelikés, ütemes taps.)

Ebben van — elvtársak — pártunk harcának és munkájának egyik legértékesebb eredménye.

Pártunk ereje, befolyása annak köszönhető, hogy a dolgozó nép pártja, hogy összeforrva a dolgozó tömegekkel, azok célkitűzéseit valósítja meg. Pártunk az elmúlt évek folyamán újra bebizonyította, hogy minden helyzetben ki tudja munkálni népünk számára a legjobb rendszabályokat, hogy

nem fél nyiltan, bátran, önkritikusan feltárni az, elkövetett hí- • bakiit, s hogy gyorsan, határozottan hajt végre fordulatot ott, ahol ezt népi demokráciánk érdeke megköveteli.

Pártunk Központi Vezetőségének a múlt év júniusában hozott határozata a pár! belső életének, a vezetés módszereinek alapvető megjavításáról lényeges eredményeket hozott.

Eredményesen számoljuk fel a pártban hosszú éveken át meghonosodott idealista, kispolgári nézetet a személyi kultuszról. A

párt vezetésében mind erőteljesebben érvényesül a kollektiv vezetés lenini elve, pártunkban bátrabban bontakozik ki a bírálat és önbírálat.

Közelebb kerültek a párt vezető szervei a tagsághoz, s maga a párt a néphez. Mindennek eredményekép pen megnőtt pártunk ereje, a párttagok aktivitása, elevenebbé vált az élet pártunk minden területén.

Habár minden kétséget kizáróan lényeges javulás állapítható meg a párt belső életében és a vezetés módszereiben, mégis le kell szögezni, hogy teljes fordulatot ezen a téren még nem sikerült elérnünk, sót mi több, számos pártszervezet, sőt még egyes megyei bizottságok munkájában is megmaradt, vagy visszatért a régi vezetési stílus, a vezetés .nem kollektív, hanem egyszemélyi meggyőzés helyett a parancsolgatás módszerét alkalmazzák és továbbra is lebecsülik a választott szervek jelentőségét. A javulás ellenére még nem kielégítően folyik az önbírálat. Vannak olyan pár .funkcionáriusok, akik az alsóbb pártszervezeteiktől ugyan már megkövetelik az alapos önbírálatot, azonban azt már nem tartják szükségesnek, hogy a saját munkájukat megbírálják és ha mégis jogos bírálat éri őket. akkor azt gyakran nem fogadják el.

Vannak olyan pán.íunkcionáriusok is, akik a bírálatot „elfogadják", sői mi több,. ..önbírálatot“ is gyakorolnak, de ezt inkább a pártmunka kicsit terhes velejárójának tekintik csak. Emiatt hibáikat:, hiányosságaikat nem számolják fel és mintha mi sem történt volna, megismétlik munkájukban a megbírált hibákat. Az inbírálathoz való ilyen formális viszony ellen a párton belül küzdeni kell, meri ez a pártot, a pártmunkát csak hátráltatja, mert megnehezíti az elkövetett hibák kijavítását.

A bírálat és ön bírálat pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, s ezért pártunkban feltétlenül biztosítani kell, hogy a bírálatot és önbírálatot nyomon kövesse a hibák és hiányosságok gyors és maradéktalan felszámolása, a pártmunka megjavítása.

Ahol a kritika szabadon érvényesül, ahol a párt meghallgatja és orvosolja a dolgozók panaszait, ott erősödik a pártdemokrácia, ott szorosabbá válik a párt és a széles tömegek kapcsolata és megnövekszik a pártszervezetek tekintélye. Ahol viszont nem segítik elő a párton belül- a kritikát, figyelmen kívül hagyják a kellemetlen jelzéseket, vagy éppen elfojtják, üldözik a bírálatot. r»'t gyengül a párt és a tömegek kapcsolata, mert a párt nem értesül idejekorán olyan jelenségekről, amelyek később komoly következményekkel járnak. A kritika gyakran a tömegek kezdeményezésének. alkotóvágyának megjelenési formája és aki ezt elfojtja, mérhetetlen kárt Okoz pártunknak.

Olyan légkört kell teremteni a pártban, amelyben az egyszerű tag félelem nélkül bírálhat, adhatja elő panaszát, vagy bejelentéseit. A pártban nem maradhat felelős munkahelyen olyan elvtárs, aki nem tud kollektiven

dolgozni, aki elfojtja a kritikát,

aki elzárja a párt elől a pártdemokrácia friss, éltető levegőjét.

(Taps.)

A bírálat és önbírálat alkalmazásával kapcsolatban helytelen nézetek is elterjedtek a pártban. Egyesek azt hiszik, hogy minden esetiben főleg a hibákról, vagy elsősorban a hiányosságokról kell beszélni és csak mellékesen az eredményekről. Az eredmények lekicsinylése helytelen. Ne hallgassuk el — elvtársak, — se az eredményeket, se a hibákat, értékeljük minden esetben pártszerű- en, kommunis-a józansággal az elvégzett munkát, mert csak így tudjuk helyesen meghatározni további előrehaladásunk tennivalóit.

Biztosítani kell, hogy a kollektív vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön a pártmunka minden területén. Nem szabad megengedni, hogy a választott pártszerveket bárhol is háttérbe szorítsák, pártunk választott vezetószerveiben a legjobb legtapasztaltabb kommunisták tízezrei vannak. Hatalmas erő, nagy tudás és komoly tapasztalat összpontosul pártunk választott vezető szerveiben. Ezt az erőt. tudást és tapasztalatot maradéktalanul hasznosítaná kell a pártvezetés minden láncszemében. Ezért gondoskodni kell artróL hogy a választott szervek minden fontos kérdést behatóan megtárgyaljanak és azokban döntést is hozzanak.

Különös jelentősége van a mi pártunkban a pártaktívának. A mi pártunk tömegpárt, — hatalmas erőt képvisel. Ahhoz azonban, hogy pártunk e nagy ereje mind eredményesebben szolgálja a párt politikájának sikeres végrehajtását, az kell, hogy a párt vezetőszerved bátran támaszkodjanak a pártaktívára, a legtevékenyebb párttagok százezres tömegeire.

A pártdemofcrácia ápolása és erősítése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk a demokratikus centralizáció alapján épül fel, ami azt jelenti, hogy az alsó pártszervek alá vannak rendelve a felsőbb pártszerveknek és a felsőbb szervek határozatai a pánt minden tagjára kötelezőek. A pártban vasfegyelemnek kell uralkodni; ezért nem szabad tűmi a pártban semmiféle fegyelmezetlenséget, a párt- és kormányhatározatok megsértésér., vagy figyelmen kívül hagyását.

Biztosítani kell az új szakasz politikájának egyöntetű helyes értelme zését. Erre annál is inkább szükség van, mert pártunkban még elég erős a régihez való ragaszkodás. Példa erre a már erráítot békésmegyei pártbizottság munkája, ahol továbbra is „baloldali*' szektariánus szellemben vitték a párt panasztpoliti- kaját. A középparasztot nem tekintették a munkásosztály szövetségesének és a párt politikáját eltorzítva, a szövetkezeti parasztokat szembeállították a köeéppanasztsággal. —■ Hasonló „baloldali" hibákat követtek el más megyei pártbizottságok és pártszervezetek is.

Másrészt, különösen az utóbbi idő- (Folytatás « 2 oldalon)