Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
2 NAPLÓ 1954 MÁJUS *« A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója, Rákosi Mátyás (Folytatás az 1. oldalról) ben tapasztalható, hogy az új szakasz politikáját jobboldali, opportunista irányban torzítják el, Vannak, akik azt hiszik, hogy az új szakasz politikája lazább állami és munkafegyelmet jelent. A dolgozókról Való gondoskodás, egyesek úgy értelmezik, hogy a béralaptúllépés, a normák lazítása ellen már nem szabad olyan határozottan fellépni, mint a múlt év júniusa előtt, hogy a begyűjtés és adóbeszedés elhanyagolható, mert az együttjár a parasztok ..nyugtalanításával'*,. „zaklatásával'’. Ezek a helytelen nézetek és az a tény, hogy nem folytatunk ellenük következetes harcol, nagyon komoly károkat okoztak már az államnak. Vannak olyan elvtársak is, akik az új szakasz politikáját úgy értelmezik, hogy kulákveszély már nincs. Ennek következtében a külák aktivitása megnőtt, anélkül, hogy párt és állami szerveink részéről komoly ellenállásba ütközött volna. E helytelen nézetek elterjedése következtében az utolsó időben lazult a munkafegyelem, kedvezőtlenül alakult a munka termelékenysége, megnövekedett a béralaptúllépés, nem csökkent, hanem tovább nőtt az önköltség és a falun komoly nehézségek mutatkoztak a begyűjtésben és az adófi- fce.ésben. Pártunk helyes politikáját meg kell védeni mind a „baloldali*', mind a jobboldali veszéllyel és eltorzítással szemben. Feltétig nül biztosítani kell a párt- és kormányhatározatok helyes és egyöntetű értelmezését, pontos és maradéktalan gyakorlati végrehajtását. A pártot tehát az eddiginél erőteljesebben kell az éberség szellemében nevelni, gondoskodni kell aról, hogy a kommunista éberség ne csak az ellenséggel szemben, hanem a part politikájának végrehajtásában megmutatkozó „baloldali" és joboldali torzításokkal szemben is fokozódjék. Rákos-i elvtárs ezután ismertette a párt növekedésének adatait, az alap- szerveze.eft, a tagok és a tagjelöltek számára, a tagság összetételére vonatkozólag. Majd így folytatta: a számok azt mutatják, hogy pártunk fejlődése lassú és pártszervezeteink nem helyeznek elég súlyt arra, hogy a szocialista termelésben újonnan belépett sokszázezres tömegből és a régi dolgozók közül a legjobbakat pártunk tagjai, illetve* tagjelöltjei közé felvegyék. Ezer és ezer olyan pártszervezetünk van, mely évszámra egyetlen új tagot vagy tagjelöltet nem vesz fel. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell. A felvételnél azonban nem a számra, vagy a mennyiség növelésére, hanem a minőségre kell törekedni. Külön figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdaság fejlesztésével és a falu szocialista építésével kapcsolatban a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagfelvételére. Bár az elmúlt hónapok alatt több, mint ezer olyan tagot vettünk fel soron kívül, tag- jelöltségnélkül á pártba, aki kitűnt a termelőszövetkezetek megvédésében, s így megkönnyítettük az új párt- szervezetek, megalakítását, még min dig ezer körül jár azoknak a szövetkezeteknek száma, melyekben nincsen pártszervezet. Arra kell törekednünk, hogy ne legyen termelőszövetkezet jólműködő, erős pártszervezet nélkül. Fel kell hívni a figyelmei arra is, hogy az értelmiségiek száma pártunkban még mindig kevés és elmarad az értelmiségiek növekedésének aránya mögött. Itt is változtatni kell úgy, hogy az arra érdemes új és régi értelmiségiek legjobbjait nagyobb számban, bátrabban vegyék fel a pártba. Ugyanakkor gondosan kell őrködni azon, hogy a pártba ne kerüljenek be opportunisták, karrieristák. megalkuvók, vagy éppen ellenséges elemek. A Központi Vezetőség múlt év júniusi ülése rámutatott arra, hogy pártunkban elmaradás tapasztalható az ideológia és az elmélet terén. Az új szakasz feladatai a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivitását követelik me$ Ezért rendkívül megnőtt a propaganda és az agitáció szerepe. Az ideológiai munka megerősítése és továbbfejlesztése viszont elengedhetetlen előfeltétele a propaganda és agitációs munka megjavításának. Központi Vezetőségünk az elmúlt hónapokban napirendre tűzte a pártpropaganda az agitáció, a köznevelés és az irodalom kérdéseit s kidolgozta a velük kapcsolatos feladatokat. Központi Vezetőségünk e határozata* ttámottevő segítséget nyújtottak pár tunk új politikájának megértéséhez és végrehajtásához, pártunk központi lapja, a Szabad Nép és elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle munkája terén javult: gyakrabban foglalkozik azokkal az elméleti és ideológiai kérdésekkel, melyek népi demokráciánk új fejlődési szakaszával kapcsolatosak. Mindez azonban csak szerény kezdet. Központi Vezetőségünk határozatai megkövetelik, hogy lapjaink és folyóirataink rendszeresen vessenek fel ideológiai kérdéseket, bíráljanak nyíltan, bátran, nem általánosságban hanem konkrétan; magyar vonatkozásokban — személyekre való tekintet nélkül. Egészséges szellemű, a haladást szolgáló ideológiai vitákat kel! indítani, illetve ilyen viták kibontakozását elő kell segítenünk az irodalom, a tudomány, a művészetek legkülönbözőbb területein. A fordulat, melyre az ideológiai és elméleti munka terén feltétlen szükség van, még nem történt meg. Ezért minden módon elő kell segíteni és bátorítani kell az ideológiai és elméleti munka kibontakozását. Az előttünk álló nagy feladatok, a nép anyagi jólétének emelése, a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése megkövetelik, hogy agitáciánk és propagandánk a legszélesebb rétegekhez, köztük a falvak és tanyák dolgozóihoz forduljon. Uj célkitűzéseink a nép legszélesebb tömegeinek aktivizálását, közreműködését követelik meg, s ehhez eleven, bátor agitáció és propaganda kell. Olyan agitáció és propaganda, mely világos, érthető, népszerű nyelven ad választ minden felmerült kérdésre, mely mozgósítja a dolgozókat a nehézségek legyőzésére, s ugyanakkor éieT sen, harcosan szembeszáll a nyílt, vágj’ burkolt ellenséges propagandával. Agitáciánk legyen erőteljes, kapcsolódjék az aktuális, az építő feladatokhoz, a dolgozók életének problémáihoz, mutassa meg az egyszerű dolgozók munkájának s eredményeinek összefüggését az országos feladatokkal, s így adjon szélesebb láthatárt, nagyobb perspektívát. Ebből a szempontból át kell vizsgálnunk és meg kell javítanunk nemcsak nép nevelőink, de a sajtó, a rádió munkáját is. Az osztályban; régi tapasztalata, hogy az ellenség “befészkeli magát arra a területre, melyet elhanyagoltunk. Ez természetesen az ideológiai területre is-vonatkozik. A kapitalizmus anyagi bázisa erősen összeszűkült. De a kapitalista gondolkodás gazdasági bázis nélkül is tovább és még hosszú esztendőkig a legkülönbözőbb formákban igyekezni fog befolyását népi demokráciánk minden területén éreztetni. A tőkés ideológia hazai megmaradását minden eszközzel támogatja, tovább élteti az imperialista környezet is, mely módját ejti annak, hogy Ideológiáját a legkülönbözőbb csatornákon át eljuttassa hozzánk. Az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, hogy a régi rend hívei nacionalista soviniszta nézetek terjesztésével kísérleteztek és megpróbálták életre kelteni az antiszemitizmust, a fasizmus aljas fegyverét. A reakció erőfeszítései különösen arra irányulnak, hegy politikai befolyása alá vonja a dolgozó parasztság tömegeit. Ilyen viszonyok között fokozottabban szükséges, hogy a párt minden tagja feltétlenül megszerezze az eszmei, politikai felkészültségnek ázt a fokát, mely munkaköre jó ellátásához szűk séges, mely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyorsan. helyesen tájékozódjék, s megfelelően tudjon határozni. Az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehajtása jelentős mértékben a kádermunka területén még mindig megmutatkozó komoly hiányosságok gyors és alapos megszüntetésétől függ. Igaz, a Központi Vezetőség júniusi határozata óta ezen a területen is van némi javulás, de a párt kádermunkéjában még mindig erősen érezhető a bürokratikus, sőt nem. egyszer rideg magatartás. Még mindig gyakori eset, hogy az elvtársakkai akiket munkába állítanak, az arra illetékesek nem >s beszélnek, hanem egyszerűen a káderanyag alapján ha'.ároznak. Persze, nem szabad figyelmen kívül hagyni az éberség követelményeit, a káderek múltbeli hibáit, politikai bot lásait, de megítélésüknél mindig tekintetbe kell venni a felszabadulás óta végzett munkájukat és a velük való közvetlen személyes foglalkozás alapján kell dönteni. Véget kell vetni a bürokratikus, csak kérdőívek és papírok alapján folyó kádermunkának. (Taps.) A fejlődés egyre inkább olyan kádereket követel, akik nemcsak a párt egyben valamely területen még komoly szaktudással is rendelkeznek, ami elméleti képzettséggel párosulva lehetővé teszi számukra, hogy bonyolult helyzetekben is tájékozódni tudjanak és helyesen intézkedjenek. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban ezért a párt vidéki funkció náriusaitól bizonyos mezőgazdasági szaktudást követelünk meg. Az eddigieknél fokozotabban kel.1 bevonni a pártvezetés minden ágába a munkásokból és parasztokból lett értelmiségieket, Ugyancsak rá kell térni arra, hogy a párt funkcionárius gárdáját a párthoz hű, a gazdasági és kulturális élet, az állam- apparátus, a tömegszervezetek párt- politikai tapasztalattal vagy elméleti felkészültséggel és jó szaktudással rendelkező vezetőiből erősítsük meg- A káderek kiválogatásánál a párt tapasztalat, szaktudás, marxista és általános műveltség és fejlődő,képesség mellett a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a bátor, gerinces, egyenes kommunista magatar tást. Olyan kommunistákra van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szíve is a helyén van (Taps), akik helytállását a nehéz helyzetek csak szilárdabbá teszik, akik szívósan, engesztelhetetlenül, és eredményesen harcolnak a bajok, a hibák ellen. Éppen ezért a párt- és állami szerveinknek az új, fejlődőképes fiatal elvtársak mellett jobban meg kell becsülniük a harcokban kipróbált. régi, illegális múlttal rendelkező kádereket. (Taps) Rákosi elvtárs ezután a pártiskolák munkájáról és a pártoktatás feladatairól szólt, majd így folytatta: Hatékonyabbá kell tennünk a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A párt- és államvezetés egyik gyengesége a * megfelelő ellenőrzés hiánya és határozatlansága. Erre vezethető vissza, hogy fontos, egész népünk életére kiható határozatokat nagy késéssel, vagy hiányosan hajtanak végre, ami nagy politikai és gazdasági károkat okoz. Meg kell javítani az ellenőrzést felülről, de feltétlenül ki kell egészíteni és össze kell kapcsolni a párt és a széles dolgozó tömegek alulról történő ellenőrzésének igénybevételével. Csak a széles tömegek aktivizálásával lehet biztosítani, hogy a határozatok, melyek a dolgozó nép érdekében jöttek létre, meg is valósuljanak. Hátráltatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész növekedését a bürokratizmus, a túlzott: centralizáció, a rengeteg szervezés és megkötöttség, mely elfojtja a kezdeményezést, nem nevel önállóságra, elmossa az egyéni felelősséget. Az íróasztal mellől! vezetés módszere, az írásos jelentések alapján történő döntések, a határozatok tömkelegének gyártása a végtelenségbe menő és egymást követő ülések és tanácskozások azt eredményezik, hogy a vezetés és a vezetők gyakran elszakadnak az éleitől, és ezért határozataik. intézkedéseik gyakran papír- szagúak. Párt- és állami funkcionáriusaink közül sokan abban a téves hitben élnek, hogy a papírral csodákat lehet művelni, hogy elegendő, ha meghozzák a határozatot és akkor már minden kérdés s'Vnán, magától megoldódik. Ne a papírból tanulmányozzák az életet, mert abból úgysem ismerik meg, hanem tartsanak eleven kapcsolatot az élettel! És akkor döntéseik, határozataik helyesebbek lesznek, a célba találnak és megvalósulnak! A bürokrácia ikertestvére a (túlzott centralizáció! A bürokrácia és a túlzott centralizáció kezd egész fejlődésünk akadályává válni. Gyorsan változtatni kell ezen a tarthatatlan helyzeten. Centralizációra szűk ség van, de olyan centraldációra, amely bátran támaszkodik az apparátus és vezetőinek tudására, szak- képzettségére, amely bízik a munkatársakban, megadja mindenki számára a szükséges hatáskört, amely növeli a vezetőség és a munkatársak felelősségtudatát és fejleszti kezdeményezésüket. Meg kell szüntetni pártmunkánk- bivrt a befelé fordulást. A belső pártiét felélénkülése gyakran azzal jár, hogy a pártszervezetek nagy része nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politikai munkát a termelés feladataival, a gazdasági munkával, s nem kapcsolja szervesen össze munkáját az ■ par és mezőgazdaság aktuális kérdéseivel vagy nem fordít figyelmet a begyűjtésre, s egyéb feladatokra. A befelé fordul ás akadályozza a töveaetek erősítésére és tekintélyének növelésére, melyek jelentősége éppen az új szakasz feladataival kapcsolatban fokozódott. Meg kell szüntetni azt a helytelen nézetet és a belőle eredő káros gyakorlatot, hogy a proletáré,iktatura időszaka alatt, amikor már pártunk vezető és irányító szerepe biztosítva van, nem fontos a tömeg,sze rvezeile k szerepe. Ez a „baloldali" szektariánus nézet táplálta azt a gyakorlatot, hogy párt- szervezeteink a tömegszervezetek erősítése és tevékenységük sokoldalú kifejlesztése helyett inkább maguk végezték el a tömegszervezetek feladatait és így azokat gyakran háttérbe szorították. Figyelembevéve a magyar proletárdiktatúra, a hatalom meghódításának sajátosságait, a tömegszerve- zetek szerepe a népi demokráciában is változatlanul foníos. A pártnak nemcsak arra kell vigyáznia, hagy a tömegszervezetek számszerűen erő: södjenek, de arra is, hogy mind nagyobb politikai, kulturális, gazdasági és nevelő tevékenységet fejtsenek ki, hogy «mindjobban kielégítsék a dolgozók igényeit. Tömegszervezeteink számszerűleg az utóbbi esztendőkben erősen megnőttek. A szakszervezeteknek most egymillió ki lencse áztizenh áramé ze r tagja van. A Dolgozó Ifjúság Szövetségének 577 ezer, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének 500 ezer, a földművesszövetkezeteknek 1,300.000. Az erős és tekintéllyel bíró tömegszervezetek növelik a párt befolyását és erősítik irányié, vezető szerepét. Csak erős és jól dolgozó tömegszervezetek segítségével lehetséges alapvetően kiszélesíteni és megszilárdítani a párt és a népi demokrácia alapját, tömegbázisáé. Rákosi elv társ ezután a szakszervezetek nagy jelentőségéről és feladatairól szólt. A többi között hangsúlyozta, hogy az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb erővel és nyomatékkai kell foglalkozni a ínunka- versennyel, mely egész szocialista termelésünk egyik legfontosabb lendítőkereke, mely ha jól kifejlesztjük, minden területen előrevisz bennünket. Ezután a DISZ feladatairól beszélt. Pártszerveiink és pártszervezeteink — mondotta, — még nem támogatják eléggé a Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkáját és nem mindig látják világosan azt a fontos szerepet, meIyet a DISZ a szocializmus építésében, a népi demokrácia megerősítésében játszik. Pániszerveink és pártszervezeteink bár tudják, hogy mindig számíthatnak a DISZ lelkes áldozatkészségére, s lépten- nyomon tapasztalják, hogy az ifjúság mindenütt az első sorban áll, ahol nehéz feladatokat, kell megoldani, mégis gyakran elhanyagolják, iem segítik eléggé, nem vonják be a munkába. Ezt még itt az ország szivében, Budapesten is tapasztaljuk. Változtatni kell ezen. A DISZ, a dolgozó ifjúság e harcos szerve, a párt édes gyermeke s minden módon kifejezésre kell juttatni, hogy a párt segíti, támogatja, gondját viseli, állandóan törődik vele. A DISZ, melynek soraiban jövő párttagjaink tízezrei nevelődnek, s amely Sztálinvárosban, Komlón és egyebütt annyi szép példáját nyújtotta az önfeláldozó munkának, most erőinek jelentékeny részét összpontosítsa a falura is; a falusi dolgozó ifjúság megszervezése és mozgósítása olyan feladat, mellyel a DISZ nemcsak elősegítheti a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtását, de egyben elmélyítheti gyökereit a falun. A DISZ-nek, mint a párt fontos segítő csapatának nagy szerepe van az ifjúság szocialista nevelésében. Pártunk és államunk tegyen meg mindent, hogy a DISZ e szerepének meg is tudjon felelni. Az MNDSZ további eredményesebb munkája a dolgozó nők nevelése és mozgósítása terén szükségessé teszi, hogy nagyobb megértésre és segítésre találjon mind a pártszervezetek, mind pedig az állami szervek részéről. A pártszervezeteinknek sokkal töb bet kell foglalkoznak az olyan laza tcmegszervezetekkel, melyek az új szakasz feladatainak megvalósítása folyamán jöttek létre, mint a falusi termelési bizottságok. Ezek kibontakoztatják a falu dolgozóinak ini- ciativá.ját a párt- és kormányhatározatok megvalósítására. Pártszervezeteinknek az eddiginél hasonlíthatatlanul többet kell foglalkozniuk a földművesszövetkezetekkel. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztság sajátjának tekintse' a szövetkezeteket^ hogy bennük meg ne sértsék a szövetkezeti demokráciát s tagjai anyagilag is érdckelelvtárs beszéde tek legyenek a szövetkezet fejlesztésében. Végül a pártszervezetek fordítsanak fokozott figyelmet a legnagyobb temegszervézet, a tanácsok munkájára. A pártszervezetek segítsék, vezessék politikailag jobban és ellenőrizzék alaposabban a tanácsokat, ne hagyják őket magukra, de ne helyettesítsék őket és ne sajátítsák ki funkcióikat. Pártszervezeteinknek meg kell érteniök a párt és az állami funkció különbözőségét, és azt, hegy a tanácsok feladatait a párt nem láthatja el. Pártszervezeteink küzdjenek a tanácsokban elharapódzó bürokratizmus ellen, ne tűrjék, hogy a tanácsok érdesen, ridegen bánjanak a lakossággal. Különösen ügyeljenek a pártszervezetek arra, hogy a tanácsok tartsák be és tartassák be az állami fegyelmet anélkül, hogy a lakosságot zaklatnák, vagy nyakra-főre adminisztratív rendszabályokat alkalmaznának. Küzdjenek a törvényesség betartásáért és a törvénytelenségek ellen mindenütt élesen lépjenek fel. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítését elsősorban olt kell megoldani, ahol az új szakasz célkitűzései azt megkövetelik. Mlndepckelőtt az ipar olyan kulcspozícióiban, mint a bányászat, a kohászat, a villamosenergiatermelés és azokban az üzemekben, melyek a mezőgazdaság fejlesztésén dolgoznak, valamint a népgazdaság és a külkereskedelem olyan kulcs-üzemeiben, mint a csepeli RM-művek, MA- VAG, Lenin Kohászati Művek, Dzdi Kohászati Művek, Pápai Textilgyár, Szegedi Textilmfl- vck. Gheorghlu Dcj hajógyár, Sztálin Vasmű, Klement Gott- wald, Ganz Vagon, Láng Gépgyár. Egyesült Izzó, Beloiannisz. Vörös Csillag, Gyapjúmosógyár, stb. A pártmunka másik döntő területe a falu. Most mindenekelőtt a falusi pártmunkát kell alapvetően megjavítani, falusi és járási pártszervezeteinket kell lényegesen megerősíteni. Központi Vezetőségünk az elmúlt év december 19-i határozatában részié* tesen megjelölte a falusi pártmunka feladatait. E határozatok megkövetelik, hogy a falu, a járás, a gép* állomások, a termelőszövetkezetek> az állami gazdaságok pártszervezeteinek megerősítésére, munkájuk, összetételük megjavítására ezer művelt, képzett, szaktudással, párt* tapasztalatokkal rendelkező elvtársat kell küldeni. Eddig több, mini pyolcszáz elvtársat küldtünk ezen a vonalon falura, június végére minő az ezer a falvakban fog dolgozni. Járási párt- és tanácsszerveink j° munkájától függ nagyrészt terveink sikeres mgevalósítása. Ezek a pártós államhatalmi szervek vannak * legközelebb a faluhoz, nekik ke'* mindenek előtt a párt- és kormán)" határozatok eredményes végrehajtó* sät biztosítani. Ezért fontos, hogy párt- és állami vezetés e döntő helyein olyan párt- és állami funkció' náriusok dolgozzanak, akik keljy műveltséggel, szaktudással, párthü' séggel és alapos politikai felkészült1* séggel rendelkeznek. Ezek azok a feladatok, melyek®* pártunknak az előttünk álló időszakban meg kell oldania. Semmi kétség hogy harcokban megedzett naiv pártunk az új szakasz feladatai! 1 sikeresen megoldja. Ennek biztosítéka pártunk helyes politikája, növekvő ereje és az az erősödő támogatás, amelyben népünk pártunkat részesíti- Pártunk népünk segítségével legyőz minden akadályt és megoldja mindazokat a feladatok»*, melyek helyes politikájának sikeres végrehajtását biztosítják- (Taps.) Elvtérsak! Pártunk fő irányvon la: a szocializmus alapjainak le* ( kása országunkban és ezzel egy0 népünk anyagi és műveltségi si! vonalának következetes emelése, ' lamint szakadatlan küzdelem al<L^ hogy szocialista építőmunkánkat D kében-folytathassuk. Pártunk fő irányvonalának valósításához szükséges, hogy pt,. jobban kiszélesítsük és megero-, síik pártunk kapcsolatát a dolß ^ néppel és még szorosabbra 0fl pártunk sorait, hogy pártunk e gvségesebb, összekovácsol tabb.., gven, mint valaha volt, mert v* tunk főereje, politikájának h«*z ^ sége mellett, ideológiai, politik»^5 szervezeti egységében, a cselek egységében rejlik. Ezért óvnunk kell pártunk ességét, mint a szemünk fen>(( mint legdrágább kincsünk* (Taps.) Biztosítani kell, t*0-, pártunkon az ellenség nem r* de hajszálrepedést se találj0 (Taps.) Pártunk fő Irányvonalának ' (Folytatás a 3. oldalon octfszeivezeti’kkel való foglalkozás:. Pedig pártunknak a jövőben nagyobb munkában jártasak, de müveitek és gondot kell fordítania a tömegszer-