Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-08 / 83. szám

1954 ÁPRILIS 8

NÄPCÖ

3

PÁRT és pártépités

Kezdeti sikerek

A mágocsi Rákosi tsz pártszervezete a közös gazdaság felvirágoztatásáért

A mágocsi Rákosi tsz új pártvezetősége a vezetőségiválasztó taggyű lés után nyomban hozzálátott, hogy végrehajtsa a párttagság határozatát.^ A pártszervezet utasította a vezetőséget, hogy minden erejével segítse a tsz munkáját, elsősorban a tavasai szántás-vetés sikerét. A párt vezetőség bizony már az első napókban a tennivalók legsűrűjébe ke- "ült. Miit is végeztünk azóta?

A tavaszi munkák gyors végrehajtása érdekében elhatároztuk: talpraállítjuk a pártcsoportokat.

Többször tanácskoztunk a bizalmiak kai, közösen megbeszéltük, hogy élénk politikai munkát kell végezniük. A pártcsoportbizalmiak minden párttaghoz eljuttatták a pártvezetőség szavát. De mindez .igen kevésnek bizonyult Már az első hetekben rájöttünk, hogy a pártcsopor tok nem képesek mozgósítani az egész tsz-t. Ugyanis a régi vezetőség nem brigádonként szervezte meg hanem utcánként. Amikor ezt meg akartuk változtatni, kiderült, már nemlehet. A brigádok, munkacsapatok még az ősszel alakultak meg, a tsz vezetősége most, a nagy munka kezdetén nem bolygathatja meg. A brigádokban azonban egyenlőtlenül osztották el a párttagokat. Az állattenyésztőknél túlzottan sok, a növénytermelő brigádokban meg a'ig néhány párttag dolgozott s így ezekben pártcsoportot nem tudtunk létrehozni.

Úgy gondoltuk, széleskörű aktíva- hálózat segíthet a bajokon, támogatásával megmozgathatjuk a növénytermelő brigádokat. A legkiválóbb pártonkívüíá dolgozók közül többnek pártmegbizatást adtunk, közelebb hoztuk őket a pártszervezethez. Egy alkalommal, még a tavaszi munkák előtt — majd később a munka dandárjában is —: össze- * hívtuk őket és megbeszéltük, hogyan dolgozzanak a brigádok. Az aktívahálózat irányítását a brigádok ban dolgozó néhány kommunistára bíztuk, ők foglalkoznak velük, nevelik a brigád tagjait

A pártonkívüli aktívák igen hasznos segítői a pártszervezetnek.

A kalászosok és az aprómagvak vetésével határidőre végeztünk.

A cukorrépa vetésénél mostanában a kelleténél lasabban halad a rtYuinka. Legtöbben azt mondják: altnak a gépállomás traktorai, nem szántanak, hova vessünk? Ez igaz, ® gépállomás traktorai most cserben hagytak bennünket. De akad más is. A napokban a Kossuth-bri- gád nevében Dudás elvtárs faliuj- ságcikket függesztett ki. Értékeld a Munkát s azt tartja, eddig nem dolgoztak rosszul. Amikor néhányan elolvasták a cikket, azt mondták: nem egészen így áll a dolog, ök is akadályozták a szántást, amikor a “■ágyát nem hordták ki időben. »Majd én válaszolok nekik'1 — szólt * egyik brigádrvezető. A pártvezetőség úgy látja jónak, hogy a napokban újból összehívjuk az aktívákat, a brigádvezetőket és a kommunistákat, mondják el ők véleményüket, bírálják, serkentsék egymást, ez mindannyiuk számára 'hasznos lesz. S ami a legfontosabb: a kongresszusi verseny kibontakozását segíti. A brigádok, a tsz tagjai eddig becsülettel állták szavukat: a tervben elő írt határidő előtt minden mag földbe került s bizonyára most — a cukorrépavetésnél — sem vallunk szégyent.

A pártvezetőség minden tagja

a brigádokban dolgozik.

Nem állapodtak meg, de hallgatólagosan mindegyikük segíti a brigádot, a tagok nevelését. A pártvezetőségnek pedig rendszeresen beszámolnak tapasztalataikról, munkájukról. így vettük észre, hogy a brigádvezetők nem elég önállóak. Mindennap brigádértekezletet tartanak, Raffai elvtárs. az agronómus megszabja: ez a brigád itt, a másik amott és így tovább, dolgozik holnap. Idejük nagyrészét az irodában töltötték, a brigádokkal pedig ke veset törődtek, és nem ők irányították a munkát. Pártvezetőség elé vittük az ügyet. Kiderült, ez lazította a munkafegyelmet, sokan elmaradoztak a közös munkából, mások reggelenként késve érkeztek. Úgy határoztunk, a tsz vezetősége ezen sürgősen változtasson. Nekünk az volt a véleményünk: a brigádvezetők öthónapos iskola és hosszú gyakorlati tapasztalatok birtokában képesek önállóan vezetni s ez nagy hasszcnnal jár. A tsz neik tíznapos tervei vannak, a brigádvezetők tehát eszerint üljenek össze s ne mindennap. Amikor tíz naponként meg kapják a feladatokat, önmaguk szervezzék meg azok végrehajtását, a vezetőség pedig ellenőrizze őket, a földeken adjanak tanácsokat. Szűcs elvtárs. az elnökhelyettes megfogadta tanácsunkat s a jövőben már így is dolgoznak.

A pártszervezet munkájának célja: a magasabb jövedelmezőség biztosítása. Arra törekszünk, hogy az osztáskor mindenkinek több jusson a zsákba, több pénz üsse a markát.

Ennek nagyon fontos feltétele — a tavaszi vetés mellett — az építkezés. A tsz terve szerint másfélmillió forint bevételre számítunk, a sertéshiz 1 a!áífoól. Az építőbrigádnál mégis lassan halad a munka. A pártvezetőség beszélt Fodor István elvtárssal, hogy serkentse a brigád tagjait. Röpgyűlésit tartottak, egyénileg foglalkoztak a dolgozókkal. A pártvezetőség közben új iavasla- tot tett a tsz tagságnak. Építsünk nyári szállást, — mondtuk — ezzel a legkisebbre csökkenthetjük a elhullást. Csakhogy ehhez nem elég az építőbrigád ereje. De van megoldás. A tavaszi munka zöme mögöttünk van, jövő héten látunk a kukorica, burgonya és a napraforgó vetéséhez. Tehát a brigádokból 10

embert elvontunk az építkezés meggyorsítására. Amikor ezek meghallották, miről van szó, elkezdték mon dogatni: biztos valami nincs rendben a sertéseknél. A pártszervezet felvette a harcot az ilyen nézet ellen. Megmagyaráztuk, a sertésólak élkészítésétől függ a másfélmillió forintos bevétel. Megértette mindenki, hogy ez a saját ügyünk.

Elmondhatom, hogy a pártvezetőség kezdeményezései jól segítek a tsz munkáját, megerősítik tekintélyét. Nemrégiben a komlói tanács javasolta, nyissunk zöldség- és gyü- mölcsbolfot a városban. Úgy vettük, helyes a javaslat, csak későn érkezett Ugyanis kertészetünkben szerződéses növényeket termelünk. A pártvezertőség mégis úgy gondolta, hogy a komlói elvtársak kérése teljesíthető, mert a szerződésben megszabott kötelezettségen felül szállíthatunk zöldséget. Ezzel a tagság elé álltunk. De hogyan? — tették fel többen a kérdést. A má válaszunk az volt: növelni a termésátlagot. A pártvezetőség tagjai beszéltek a kertészeti brigádban dolgozókkal. Elmondták, hogy előzetes számítások szerint mintegy hatvan-hetvenezer forintos jövedelmet jelent havonta, ha Komlóra szállítunk. Terven felül! A kertészeti brigád tagjai szívesen, nagy örömmel fogadták javas latunkat és megígérték: az utolsó kilóig leszállítják a szerződéses növényeket és még a komlót dolgozók asztalára is juttatnak. Osztáskor nekik is több kerül.

Ezek az eredmények az újjáválasztott pártvezetőség munkájának kezdeti sikerei.

Még nem dolgozunk zökkenő nélkül. Kevés párttagnak adtunk megbízatást, nem mozgósítottunk még minden kommunistát. A vezetőség egyes tagjai nem elég , önállóak, egymaguk nem intézkednek a hozzájuk tartozó kisebb kérdésekben. De a pártszervezet megindul a helyes úton és képes lesz vezetni, irányítani a termelőszövetkezet tagjait a nagyobb termelési eredményekért, a tsz megszilárdításáért, tagjainak boldogabb jövőjéért.

Elmondta:

Hajnal Márton,

a mágocsi Rákosi tsz

helyettes párttitkára.

A kongresszusi versenyben segítjük és tanilul a gyengébb képzettsége szaktársakat

— Építkezésünkön a 100 százalékon alul teljesítők számát öt százalékra csökkentjük. — Ez olvasható többek között a meszesi építésvezetőség kongresz- szusi versenyfelhívásában, amelyben az összes baranyamegyei építésvezetőséget párosversenyre hívják az 1954-es év egész időtartamára. Aláíró: Dom sics János elvtárs, főépítésvezető.

— öt napja vagyok még csak ebben a beosztásban — mondja, de már is sikerült ered menyeket elérni a mun ka megszervezésében, főleg a munkafegyelem megszilárdításában

— Hogyan segítik a fiatal, gyengébb képzettségű szakmunkásokat, hogy belőlük is rövid idő alatt kiváló, szakmunkások Valiinak?

— Egyrészt idősebb, fólképzett szakmunkások mellé osztjuk be őket, másrészt külön brigádokban, instruktorok felügyelete és' állandó segítése melleit dolgoznak. így a minőségi munka mellett elsajátítják a fejlettebb munkamódszereket is. Azt akarjuk, hogy elismert, kiváló szakemberek legyenek.

— Nézzük meg őket munkahelyükön is — javasolta Domsics elvtárs.

Indulás előtt' előkerül a „mindentudó“ jegy- setfüzet, amelybe mind járt bekerülnek az észlelt hiányosságok, nehogy feledésbe menjenek.

— Itt már átképzősök dolgoztak — mutatja a 15-ös épületen a minőségiig is szépen vor> költ szobákat.

Az egyik szobában Pleizler István és Beck Engelbert kőművesek dolgoznak együtt. — Domsics elvtárs rövid pillantást vet a már elkészült mennyezetre és oldalfalra ...

— Ez szép — mondja elégedetten, majd a fiatal szakmunkáshoz lép. Hosszan vizsgálja minden mozdulatát.

— A sarkot hosszabb simitóval simítsd, mind járt jobban megy a munka. Elkéri a simi- tót Beck Engelberttől. — A simításnál jobban locsold meg a falat. Meg is mutatja, hogy a bőségesebb vÍ2 elősegíti a könnyebb, szebb munkát.

— Látod, — mondja végül. — Te is meg tudod igy csinálni.

Beck elvtárs ide s tova egy éve kőművessegéd. Nála inkább a minőségnél fordultak elő a hiányosságok. — Két hónapja dolgozik együtt Pleizler elvtárssal. Ettől kezdve javult minőségileg is munkája. Az idősebb segítése és tanítása nem volt hiábavaló.

A 17-es épületen külső falazási munkák foly nak. A fiatal, Sztahá- nov-rendszerben dolgozó kőművesek keze alatt ég a munka. Is- tókovics József, szta- hánovista instruktor figyeli a fiatalok munkáját. Régi jó szakember, szeme azonnal észreveszi a hibát. — Ilyenkor azonnal segít, tanácsot ad „gyermekeinek". így nevezi őket és büszkén beszél munkájukról.

A beszéd a Somogyibrigádra terelődik. — Múlt év novemberében

szabadultak, most már kőművessegédek. Az új munkamódszerektől sem félnek és munka közben vigyáznak a mi nőségre is.

— Makszimenko-mód- szerrel falaznak — mondja Istókovics elvtárs — és tegnap már szép eredményt is értek el. Egyenként 8 köbméter falat húztak fel és napi keresetük elérte a 46 forint 70 fillért. Az adogató segédmunkás fizetése pedig 27.2 forint volt.

A fiatal brigádvezető a következőket mondja:

— Eleinte ..sok baj volt velünk“, fiatalokkal. Segítség helyett csak goromba szót kaptunk. Az iskolán nem fordítottak nagy gondot a munka minőségére és ez még bennünk volt. Ha a munkánk nem volt minőségileg kifogástalan, csak kiabáltak velünk, de nem segített senki. — Most már más a helyzet. Komoly segítséget kapunk Istókovics elvtárstól. Meg is mutatja. hogyan kell jól elvégezni a munkát.

— Építkezésünkön ’ovik legdöntőbb feladat a fiatal szakmunkások nevelése és ebben a 73-as tröszttől is nagy segítséget kapunk — mondja Domsics elvtárs. — Kihelyezték az építkezésre Gálost Pál szaktársat a tröszt Sztahánov-ügyek intézőjét is. így még fokozottabb segítséget tudunk nyújtani a fiataloknak. hogy kiváló szakmunkásokká váljanak.

A komlói állomásról jelentik

A komlói állomás. forgalmi és kereskedelmi dolgozói a kongresz- szusi verseny során újabb munkagyőzelmekkel segítik a szállítást. A szép eredmények közül is kiemelkedik Szabó Imre forgalmi szolgálattevő brigádjának teljesítménye, ök márciusban 131 százalékra teljesítették termelési tervüket. Nem sokkal marad el mögötte Palkó István forgalmi szolgálattevő brigádja sem.

Külön dicséret illeti az irányvonal képzésnél újabb eredményeiért a forgalmi és kereskedelmi brigádokat mert február 27-én elért rekord teljesítményük (3 irányvonatot indítottak) után április elsején és másodikén újabb rekord teljesítményeket értek el. Mindkét napon 5—5 irány vonatot indítottak. Kettőt kővel, hármat szénnel megrakva.

Eredményeink párosulnak a szakmai tudás gyarapításával is. Néhány hónappal ezelőtt az oktatáson résztvevők 50—60 százaléka jelent meg. Maros Jenő oktatótiszt vállalta, hogy meggyőzi a dolgozókat a tanulás fontosságáról. ígéretét téliesítetté. Márciusban a résztvevők 98 százaléka jelent meg az oktatáson. 30—31-én megvoltak a vizsgáztatásak. Az átlagos eredmény elérte a 4.1-et.

Görbe Zoltán levelező.

EGY NAP PECSBANYA-RENDEZON

Pécs bánya-rendező. Sínek sokasága vonalazza a szénporos pályázván, mint palatáblát a segítővo- n,a-l. Egész rtap. egész éjjel lüktet itt ** élet Két lomha „kávédaráló“, ^tatha solesem találná nyugtát; üres Egonokkal cammognak a váltó felé, azután a vonatrendezők sípjelére v issza tolatnak, s újabb vagont „ragasztanak“ a szerelvényhez. Megszo- kép ez egy állomáson. Átutalnak talán csaik a vagonokban gő- Zlgő brikett tűnik fel, amely most érkezhetett a gyárból. Mégis az or- s*ág ipari üzemeinek és a pécsi bányáknak figyelme csüng a rendezőn. Az itt összeállított szerelvényekbe kerül a pécsi bányák frontbrigádjai- szene, Jelenszikiéké, Páncéléké, ? Török és a Szlavek brigádé. Innen ** táplálkozik Sztálinváros, Buda- az alföldi téglagyárak szárítókban rái.

.Kedden reggel már hosszú szerelvényekben sorakozik a hétfőn ter- t szén. Az 1977-es kiskúnfélegy- ”.nzi irányvonathoz korán megérke- f*k a pécsi fűtőház mozdonya. Ku- 71. Miklós mozdonyvezető viszi az et’ső túlsúlyos szénvonatot a héten.

era 28 perckor a menetirányító in- ®n/ere megmozdul a hosszú szerel- ,e®y. Fúj, prüszköl a gőzzel „jólla- *!“«**“ mozdony, azután mégis szép egyenletesen kihúz a rendezőből Firnen( az első 84 tengelyes ^nyvonat, t tófl tonnával.- ? t'á perékor újabb mozdony

,rkezik. 10 óra 55-kor már el is inti újabb 80 tengelyes szénvopJPtnl. Fordítva huzat a mozdony s majd csak a fűtőháznál for- jjrjWeg. Ha előbb még külön besza- **** volna. « fűtőházi fordítóhoz, két

órát veszt a célhoz vezető úton. Két óra nyereség, — kocsitartózkodás és továbbítás terén.

Tov*bb te ik a nao. A forgalmi szolgálattevő irodájában egymást túlcsörömpölve csilingelnek a telefonok. Kovács János, aki az előbb még „palacsintasütőjével“ intett engedélyt a továbbhaladó szerelvénynek, most telefonon, távírón kap uta sítésokat. friss híreket a vonalról. Az egyik falba épített nagy telefondobozon látni a leg jobb forgalmi-szolgálattevőnek járó vándorzászlót. Még az őszi forgalom eredményei alapján került Kovács elvtárslioz.

— Halló ... Pécsbánya rendező!^— Halló ... Nehezen lehelne összeszám lálni. hányszor hangzik el ez egy nap. Moist éppen a pécsi állomásról telefonáltak. Azt jelezték, hogy elindult egy üres szerelvény, s nyomban viszi is a diákokat, vissza Pécsre. Délben rendszeresen kigördül ide egy tolató, kis kupékocsiva 1. A környékben lakó vasutas gyermekeket viszi be a városba. S miközben tovább kattog a távíró, zörögnek a telefonok. meg is érkezik a jelentett szerelvény Gróf Alajos kocsifehro ceruzát, s jókora naplót vesz elő. s az érkezett; szerelvényhez iparkodik. Sorba bekerülnek a naplóba a vagonok rendszámai, meg a többi észrevétel. Ha a kis ütésre kongo hang válaszol a vagonok oldaláról, ez annak a jele, hogy üres. Másikba egy kavicsot ejt bele Deszkán koppá,nt, tehát ez is üres A Pécsről érkezett tolató már el is húzott, átgu- rult egy másik vágányra. Várt rá a

diákok vagonja és az utána kapcsolt 4t> tengelyes szerelvény.

Még néhány szóra telik az időből Bethlen István mozdonyvezetővel.

— Mi vagyunk az első tolatók Pécsett — újságolja. — Nézze meg az elvtárs a gépünket. Nem talál ilyet a környéken. Mindig ápoljuk, csinosítjuk, mint a menyasszonyt.

— És kivel versenyeznek?

— A pécsi tolatókkal — szól a válasz. — Rajtunk múlik, hogy az üzemekben ne legyen fogytán a szén. — Amelyik pécsi gyárba vágány vezet, oda mi visszük a szenet, s mi hozzuk el az ő árujukat is.

A beszélgetést a menetirányító szakítja meg. Utat jelez a vonatnak. Bethlen elvtárs gőzt ad, majd kihajol még; egy röpke pillanatra a mozdonyból, s a gép zaját túlkiabálva mondja:

— A fűtőmről, Orbán Jánosról se feledkezzék meg. Már 62 éves, de még túltesz három fiatalon is.

Csak 10 percig tartózkodott a rendezőn a gép. Nem kellett szerelvényre várakoznia, összeállítva találta a 46 tengelyes vonatot.

Délutánba hajlik már az idő. A rendezőről hosszú szerelvény nyúlik el a mohácsi országút felé.

— Visszük a bányáknak, szénmosónak, meg a brikett gyárnak az üres vagonokat — mondja egy magas, szikár őszhajú tolatásvezető.

A szűk, fékesfülkében folyik tovább a beszélgetés, s az üres szerelvénnyel kigördülünk a rendezőből,

— Most az ellenfelünkhöz megyünk.

— Hogy-hogy?

— A bányával csak rendben vagyunk, de az újhegyi szénmosó az már nincs rendjén. A vágányok sin- koronái tele vannak széniszappal, itt is, ott is leszórt szén hever a földön. Sokszor előfordul, hogy hiába visz- szük nekik az üres vagont, nem tudjuk hova gurítani, mert nincs rá hely, akadályoz a rendetlenség. Néha még felajánlásunk is veszélyben forog. Pedig azt a tiz százalékos túlteljesítést, amit a kongresszusra vállaltunk, teljesíteni akarjuk. Az én brigádom még nem hozott szégyent az állomásra.

Egyenletesen zötyög a szerelvény s mind jobban kibontakozik az újhegyi szénmosó. Az üres vagonok éppen jókor érkeztek, mert már kifogyóban volt a tartalék.

Egy óra múlva indu unk visz- sza a szerelvénnyel, ötven szénnel, brikettel megrakott vagon gördül a „bulldog“ után. Szitálni kezd az eső s a Nap sötét felhőtömeg mögé bújik. Az enyhe lejtőn lassan gör dűl a rendező felé a szerelvény. Majd fokozódik az iram. Balogh József határozott mozdulatokkal ragadja meg a kézifék kerekét, egyszerre ropogós hangon felmordulnak a kerekekre tapadó féktuskók.

— Miért kell most fékezni?

— Hajaj ... Különben még a rendezőt is elvinnénk magunkkal.

Az iram csak lassan csökken s újból szorítani kell a féken,

— Ilyen súly nagy lendülettel halad s a gép csak tíz vagont tud visz- szatartani — magyarázza Balogh elvtárs. Ismét szorít a féken. A csavar azonban végére ért. Bosszúsai: simítja haját sapkája alá.

— Hányszor mondtuk már, hogy javítsák meg a fékeket. Mindjárt, fellélegezne az ember ilyen lejtőknél. Javasoltuk már, hogy hozzanak a rendezőre egy lakatost, aki rendbe- hozná a kitágult fékeket. A múltkori termelési értekezleten is felírták. A papír talán elfeküdt egy íróasztal- fiókban. Sokszor nekünk, tolatóknak is a kocsik alá kell bújni. hogy boldoguljunk a fékekkel.

Visszaérkezünk a rendezőre. Újabb 50 vagon szén vár elszállításra.

A Nap már elő se bukkan a felhők mögül. Közeledik az este. A rendező, amely kocsiterhelési tervét 18 százalékkal túlteljesítette, továbbra is mozgalmas. Hamarosan egy 424- es kér majd erős sípszóval bebocsátást az állomásra. Még ma továbbviszi a szénnel megrakott szerelvényt, hogy egy percnyi késedelem sem hátráltassa az üzemek munkáját. Ki gondolná, hogy a látszólag egyhangú rendező ennyi eseményt rejteget s ilyen fontos munkát végez.

J6 lean« ha a rendező vezetői s az illetékesek merítenének egy-két tapasztalatot. Ha ez esetleg nem derült ki a sorok közül, leírjuk: a dolgozók javaslatait nem elég meghallgatni, de meg is kell valósítani. Így biztosan több esélye lenne a rendelőnek a komlói állomással folytatott párosversenyben. Nincs kizárva, hogy meg is előzné a pártkongresszusig.

GULYÁS ERNŐ