Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-28 / 100. szám

DUNÁNTÚLI Y7LAG mOL£TÁR2AS EX&ETUZIETEK* NAPLÓ Éljen hazánk szocialista építésének vezető ereje, a népjólét megteremtésének élharcosa a magyar munkásosztály! AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM ARA 5Q FILLER SZERDA, 1954 ÁPRILIS 28 G. M- Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén MOSZKVA, ÁPRILIS 26. (TASZSZ): A nemzetiségi tanács ülésén, április 26-án befejezték a Szovjetunió állami költségvetésének vitáját. A költségvetési vita igen széleskörű volt. Az OSzSzSzK, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, a Grúz SzSzK, az örmény SzSzK, a Tadzsik SzSzK, a Turkmén SzSzK, az Üzbég SzSzK, a Moldva SzSzK, a jakut, a tatár és más szövetséges és autonóm köztársaságok 35 képviselője vett részt benne. A nemzetiségi tanács április 26-i ülésén, nagy beszédet mondott G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. Küldött elvtársak! A kormány ál­tal megvitatás céljából a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka elé terjesztett állami költségvetéstervezet teljes mértékben tükrözi a kommu­nista pártnak a szovjet gazuarség to­vábbi felvirágoztatására és a nép jó­létének további emelésére, az ország Védelmének biztosítására és hazánk hatalmának megszilárdítására irá­nyuló politikáját. (Taps) Az állami költségvetés jelentős nö­vekedése országunk gazdasági fellen­dülésének mutatója. Az 1354. évi állami költségvetési bevételek, az 1950. évihez viszonyítva, í.'Ij milliárd rubellel emelkedtek es több. min háromszorosan felülmúlják a háború előtti, 1910. évi költsegve.es bevéte­leit. (Taps.) Emellett tigrelcmae kel! Venni, hogy a költségvetés növekedé­se annak a politikának feltc'e’ei kn- ^tt megy végbe, amelyet a párt és ® kormány követkéz- lesen folytat az élelmiszerek és az iparcikkek kiske- reskedelmi árainak csökkentése te­vén. A költségvetési bevételeknek a közszükségleti cikkek árleszállítása következtében történő csökkenését a SJiocialista vállalatok bevételének gyarapodásával és a termelés bőví­tse, a munka termelékenységének növelése, valamint a termelési ön­költség csökkenése révén fedezzük. A népgazdaság fejlesztésére az idén csaknem 327 milliárd rubelt irány­unk elő. Ez azt jelenti, hogy a nép­gazdaság! beruházások az 1950. évi­hez viszonyítva 57 százalékkal emel­kednek. A költségvetési előirányza- *°k jelentős része népgazdasági be­vnházás. A szovjet nép szociális és kuliiu- Va'is szükségleteinek finanszírozásá­al kapcsolatos kiadásokat az 1954. esztendőben több, mint 141 milliárd föbelben irányoztuk elő, ami csak- nern egyenlő az 1939. évi állami költ- 8é®v®tés összes kiadásaivaL , A Szovjetunió népgazdaságának Cflődési üteme, éppúgy, mint az el- muli; években, továbbra is olyan kinvonalon van, amilyenről még a f&zdasógilag légfejlettebb kapitalls- országok sem álmodozhatnak. ■ Az ötödik ötéves terv eddig eltelt alatt az ipari termelés 45 szá- "“«kkal növekedett, ezen beiül a uj^delöesziközök termelése 4(1 százá- ^kal, a fogyasztási eszközöké 43 |~“Zalékkal nőtt. A népgazdaságban munkások és alkalmazottak száma alatt az idő alatt majdnem 6 mil- J"8’! nőtt, a munkások és alkalma- ^ reálbére 30 százalékkal lett ,b, a munkások és alkalmazottak, alarmm a parasztok jövedelmének ^szege — összehasonlítható árakban /ámítva — 34 százalékkal emelke­dett. . A p4rt központi bizottsága és a myoany minden módon szélesítve a £kés alkotó építés frontját, lanka- /“á-dul gondot fordít a Szovjetunió jr^chni képességének további erösi- . A szovjet fegyveres erők ren- üteznek és rendelkezni fognak min- J} szükségessel nemes küldetésük ryásítéséhez, a haza védelméhez, ál­iá ^an hészök megsemmist.ő csa- iéhl az agresszorra, aki fe­izá Venné- hogy megzavarja or- v 8unk népeinek békés munkáját! maros, szűnni nem akaró taps.) túzoknak a feladatoknak a teljesi- m amelyek ebben az évben a ter- u/fs terén előttünk állnak, nagy úiv*1 majd előre a Szovjet­je 10 gazdaságának fejlesztése ■terén, cgendő megmondani, hogy ^®^4-hen. 1950-hez viszonyítva az "«elöntés 51 százalékkal, a szén- ^rinelés 33 százalékkal, a villa- mosencrgiatermclés 63 százalék- a cementgyártás több. mint százalékkal, a gépek és beren­dezések gyártása 00 százalékkal, a közszükségleti cikkek gyártásá­nak volumene több, mint 60 százalékkal, az áruforgalom 75 százalékkal emelkedik. Az öt­éves terv feladatait a közszük­ségleti cikkek termelése és az áruforgalom terén határidő előtt, azaz négy év alatt teljesítjük. .Taps.) A párt és a kormány, mint önök .udják, komoly intézkedéseket tett a mezőgazdaság továbbfejlesztése ér­iekében. A gabonatermelés növelése .'áljából növeljük a vetésterületeket óképpen a szűzföldek és parlagon hagy out földek termővététele útján; jelentősen több traktort és mező- jazdasági gépet gyártunk és szállt­unk a mezőgazdaságnak, ami lehe- ővé teszi, hogy még nagyobb mér­tékben gépesítsük a mezőgazdasági ermelés-t; a gépá/Uamásokaii, kolho- íokat, és szovhozokat agronómus, zoo- íechnikus, gépész és más szakkódé- -ekkel erősítjük meg. Bevezetjük a mezőgazdasági termelés minden esz­közzel való fejlesztésének rugalmas buzdítási és ösztönzési rendszerét, aminek következtében megvalósul­nak annak előfeltételei, hogy bizto­sítsuk a lakosság áKandóan növekvő mezőgazdasági termékszükságletének, az ipar mezőgazdasági nyersanyag­szükségletének harmonikus összekap­csolását a mezőgazdasági termelés egyidejű növekedésével, az e termé­keket termelő falusi dolgozók anya­gi érdekeltségének és gazdasági ösz­tönzésének fokozása alapján. Az országunk előtt álló feladatok ;ikeres megoldása érdekében szük­séges, hogy a népgazdaság minden ágában, a szociálisa építés minden szakaszán — minden üzemben, min­ien gyárban, minden kolhozban és szovhozban, minden gépállomáson, minden szervezetünknél biztosítsuk s jóváhagyott népgazdasági tervekből következő feladatok feltétlen telje­sítését. Sok élenjáró vállalatunk, kolhozunk, szovhozunk, gépállomá­sunk van, amelyek évről-évre jó eredményekéi érnek el a termelés jobb megszervezése és a munkaszer­vezet észszerűsítése alapján. Ugyanakkor vannak olyan válla­lataink is, amelyek nem birkóznak meg feladatukkal, rosszminőségű ter­mékeket adnak, pazarolják az anya­got és a pénzt. Sok olyan kolhoz és szovhoz van nálunk, ahol a dol­gok nem haladnak megfelelően. Hogy még gyorsabban haladjunk előre, kö­telesek vagyunk bátran feltárni és határozottan kiküszöbölni azokat a hiányosságokat, azt az elmaradott­ságot, és lazaságot, amely sok terü­leten megtalálható nálunk. Az 1954. év első negyedének ered­ményei bizonyítják, hogy^ az ipar egészben sikeresen megbirkózott a negyedévi terv teljesítésével. Egyes minisztériumok azonban nem telje- utették a tervet sok fontos termék­fajta termelése terén. Ezekhez a mi­nisztériumokhoz tartozik a vaskohá­szati minisztérium, az ásványolaj­ipari minisztérium, a közlekedési és nehézgépipari minisztérium, a fa- és oapíripari minisztérium és néhány más. Sok minisztérium rosszul telje­síti a beruházási terveket, nem biz­tosítják az új termelőkapacitások idejekorán történő üzembehelyezé­sét. Mindenki számára világos, hogy a népgazdasági tervek teljesítése, a szó szoros értelmében minden nap teljes- ón-ékű kihasználását követeli, meri unit elmulasztottuk, azt nehéz pó­tolni. A feladatok elkésett teljesíté­se, de különösen az. hogy egyik vagy másik ágban nem teljesítik az illanni terveket, fennakadást idéz elő a vállalatok munkájában, nagy kárt okoz a népgazdaságnak. Sajnos, még sok olyan gazdasági funkcioná­rius van nálunk, aki hozzászokott ahhoz, hogy az állaim által rábízott vállalatok fennakadásokkal dolgoz­nak és nem teljesítik a terveket. Sok minisztérium túlságosan lassan, ne­hézkesen hozza rendbe a vállalatok­nál a havi egyenletes ipari termelés ügyét Gyorsabban fel teli számol ni az ütemesség hiányát az üzemek, gyá­rak, bányák, építkezések, vasutak, ha józási vállalatok munkájában, nap- ról-napra szigorúan be kell tartani a vállalat termékkibocsátásának és armelőtevékenységének grafikonját — ez minden ipari és közlekedési dolgozó légiontosa/bb feladata. Az ipar munkájában nagy hiányos­ság az is, hogy sok vállalatnál nem tartják be a technológiai fegyelmet a termelésben. Éppen ez magyaráz­za, hegy sok üzem és gyár rosszmi­nőségű terméket bocsát ki, amely nem felel meg a szabványoknak és a fogyasztó igényeinek. Ezentúl nem szabad ebbe belenyugodni. A miniszté riumok kötelesek a termelés^ technoló­giát megsértő vállalatok munkájában gyorsabban rendet teremteni, kötele­sek biztosítani, hogy minden vállalat csak kiváló minőségű terméket bo­csásson ki. Ismeretes, hogy a népgazdaság további fellendülésének és fej­lesztésének elsőrendű és döntő feltétele a munka termelékeny­ségének minden eszközzel törté­nő emelése. Amióta a szocialista termelőmód meg szilárdult országunkban, a termelés minden ágában jelenesen növekedett nálunk a munka termelékenysége. Vállalatok technikai rekonstrukciója, új legtermékenyebb berendezéssel el­látott vállalatok üzembehelyezése és a munka szervezésének megjavítása következtében nagy sikereket értünk el az ipar termelőkapacitásának ki­használásában. Az utóbbi években azonban a nép­gazdaság több ágában komoly elma­radás van a munka termelékenysé­gének növekedésében. 1953-ban pél­dául sok kohóipari vállalat, a gép­ipari minisztériumok számos válla­lata, a gyapotfeldolgozó ipar és több más iparág sok vállalata nem .telje­sítette a feladatokat a munka terme­lékenységének emelése terén. Nem kielégítő a helyzet a munka termelékenységének emelésére vonat­kozó tervek teljesítése terén a fa­iparban, a széniparban és különösen az építkezéseknél. A pánt XIX. kongresszusának irány elvei a munka termelékenységének növelését az 1951—1955. években az ipar területén körülbelül 50 száza­lékban, az építkezéseknél 55 száza­lékban, a mezőgazdaságban 40 szá­zalékban állapították meg. A kon­gresszus irányelveinek teljesítése ér­dekében a jelenlegi ötéves terv hát­ralévő két éve alatt erőteljesen kell dolgozni a szocialista építés minden szakaszán. A Szovjetunió népgazdasága ma minden szükségessel rendelkezik a mun Ica termelékenysége gyorsabb növekedésének biztosításához. Pár­tunk Lenin ügye nagy folytatójának, Sztálin elvtársnak a vezetéséved el­érte, hogy ma a Szovjetunió népgaz­dasága hatalmas technikai bázisra tá­maszkodik. Az ipar csupán a háború utáni években összesen több, mint 150 milliárd rubel, a közlekedés 50 milliárd rubel, a mezőgazdaság több. mint f»0 milliárd rubel összegben ka­pott új berendezéseket és gépeket. A munka megtakarí-ását és meg­könnyítését, termelékenyebbé tételét lehetővé tevő berendezések és gépek hatalmas áradata évről-évre növek­szik, A nehézipar — az egész népgaz­daságnak és az ország hatalmának alapja — további fejlesztésének biz­tosítására ezután is minden módon fejleszteni kell a villámoserőművek építését, hogy minden iparág, köztük a mezőgazdasági termelés is hatalmas energetikai bázissal rendelkezzék vil­lamosenergia formájában. V. I. Lenin rámutatott, hogy „a legújabb technika színvonalának meg felelő és a mezőgazdaság újjászerve­zésére képes nagyipar: az egész or­szág villamosítása.“ Tehát a legfon- 'Osabb népgazdasági feladattal kerül­tünk szembe, azzal, hogy olyan ütem­ben és mértékben vigyük előre a villamositást, hogy a vlllamoserőmű- vek kapacitásának növekedése felül­múlja a gazdaság más ágai kapaci­tásának növekedését. A munka termelékenysége további emelkedésének érdekei azt kívánják, hogy jelentősen fokozzuk a komplex- gépesíiés afk aim ázás át a termelés­ben, szem előtt tartva ezzel kapcso­latban, hogy ez ne csak a termelési ailiapfoLyamatokra terjedjen ki, ha­nem minden közbeeső és mellék- folyamatra. amely .gyakran több em­bert foglalkoztat, mint a termelési alapfolyamatok. A népgazdaság minden ágában — az iparban, a közlekedésben, a me- zőgazoaságban — igen élesen vetődik fel a rendelkezésre álló technika tel­jesértékű kihasználásának kérdése. Gyakran akadnak nádunk olyan vál­lalatvezetők, sőt egyes iparágak ve­zetői, akiknek kezdeményezése egy­oldalú jellegű. Lángol, amikor arról van szó, hogy követeléseket támalfe- tanak az állammal szemben a rájuk bízott objektumok technikai ellátása terén, de azután a leg szervezetleneb­ből, gazdaságosság nélkül bánnak a megkapott technikával. Komoly igé­nyekét kell ezen a téren támasztani a szénipari és a faipari minisztérium­mal szemben. A széniparban 1954 el­ső negyedében éppúgy, mint az elő­ző évben is, a szénkombájnok és i’éselőgépek több, mint 40 százaléka a szénrakodógépeknek körülbelül a fele, és a kőzet rakodógépeknek több, mint 30 százaléka nem. működött. A faiparban a gépek és gépezetek 10 százaléka nem működik, mert hi­bás, az üzemképes berendezéseket pe­dig nem használják ki teljes mérték­ben. Nem kielégítő módon használ­ják ki több gépgyár berendezését sem. Kötelességünk, hogy az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban véget vessünk a berendezések és a gépek iránti hanyag magatartásnak. Gazdasági vezetőinknek, a mérnö­köknek, a technikusoknak, a műveze­tőknek, a termelés minden parancs­nokának több gondot kell fordítania a rendelkezésre álló technikára, min­den lehető módon javítania kell a gépek kihasználását. A munka termelékenysége további gyors emelésének egyik fontos felté­tele a tudományos és technikai ered­mények széleskörű bevezetése az ipari és a mezőgazdasági termelésbe. Országunk népeit büszkeséggel töltik el a technikai haladás újabb óriási lehetőségeit feltáró szovjet tudomány sikerei. A szov­jet tudósok nagy érdeme az atomenergia egyre fokozottabb felhasználása uiind hazánk biz­tonságának megóvása érdekében, mind békés ipari célokra. (Viharos taps.) Még magasabbra keli! emelni a tu­domány és a technika által elért eredmények gyakorlati felhasználá­sának fokát, fokozni kell a tudo­mány és a tudományos szervezetek dolgozóinak kapcsolatait a termelés­sel. Kétségtelen, hogy a szovjet tudó­sok újabb és fontos hozzájárulásuk­kal mozdítják elő hazánk hatalmá­nak megszilárdulását, a társadalmi munka termelékenysége továbbeme- lése feladatának megoldását. (Taps.) Ilyenformán az a feladat, hogy a villamosítás alapján minden lehető módon tökéletesítsük a termelés tech nikáját. még jobban bevezessük a termelésben a tudomány és a tech­nika vívmányait, szélesebb körben valósítsuk meg a komplexgépesítést a termelés minden ágazatában, tö­kéletesebben használjuk ki a ren­delkezésre áilló gépparkot és beren­dezéseket, szigorúbban tartsuk be minden vállalatnál a termelési tech­nológiai fegyelmet, minden lehető módon javítsuk a termelés minőségét. Népgazdaságunk technikai ellátott­ságának növekedése elválaszthatatla­nul összefügg a dolgozók kulturális és technikai színvonalának növeke­désével. kincs messze az az idő, amikor a városokban és a falvakban az egész ifjú nemzedék középiskolai képzettséggel kapcsolódik majd be a termelésbe. (Taps.) Több, mint ki­lencmillió munkás- és kolhozparaszt részesül évente különféle rendszerű továbbképzésben. A dolgozók szak­mai kiképzésével kapcsolatos mun­kában azonban még sok a kontár­kodás és az állam által e célra for­dított óriási összegeket korántsem használják fel mindig észszerűen. A minisztériumi és hivatali vezetők kö­telessége, hogy vegyék a kezükbe ezt a nagy és fontos ügyet, hogy állandó­an gondoskodjanak a dolgozók kul­turális és technikai színvonalának további emeléséről. Nem lehet kivívni a munka terme­lékenységének komoly emelkedését az iparban, a közlekedésben, a me­zőgazdaságban a termelés megszer­vezésének további javítása nélkül. Ebben bizonyos sikereket ériünk el. Ennek ellenére a gazdaság több ága­zatában és számos vállalatnál nem csekély szűk keresztmetszet akad, aminek kiküszöbölése lehetővé teszi a termelés lényeges kibővítését és a munka termelékenységének emelé­sét. Nagy jelentőségre tesz szert a mun kaerőtartalékok helyes elosztása. Köztudomású, hogy szovjet társa­dalmunkban bármilyen apparátus felépítésének egyedüli törvényes el­ve — a társadalmi munka gondos, észszerű, gazdaságos felhasználása. A min isziériumok és hivatalok azon­ban egyre-másra megszegik ezt az elvet, eltűrik az adminisztráció, az igazgatási apparátus felduzzasztását, ami kárára van a termelés fejlesz­tése érdekeinek. Az adminisztrációs és igazgatási apparátus, a csökken­tésére tett erőfeszítések ellenére, még mindig igen nagy. A közvetlenül a termelésben foglalkoztatott és az gazgatás és ellátás terén foglalkoz­tatott dolgozók számarányát tovább kell módosítani — az anyagi terme­lés javára. A népgazdaság anyagi és techni­kai bázisának növekedésével, a dol­gozók életszínvonalának, politikai, kulturális és szakmai színvonalának emelkedésével párhuzamosan növe­kednek a követelmények a munka­fegyelem terén. A lényeg az, hogy a szocialista munkafegyelemnek szük­ségszerű feltétele a felzárkózás a termelőmunka. élenjáró példaképei­hez, a munkatermelékenység, a mi­nőség magas színvonalának elérése. Lénán a szovjet társadalom elvileg új tartalmú munkafegyelmére gondolt, amikor „az önállóság és kezdeménye­zőkészség" fegyelméről beszélt. Le­nin nagy eszméit fényesen tükrözi az újítók, a termelésben élenjárók moz­galma. Kétségtelen, hogy dicső kez­deményezőinknek a munkatermelé­kenység mindenoldalú emelése terén ólért sikereiből újabb ezrek és ez­rek fognak tanulni, s az újítók és a termelésben éten)árók sorai napról- napra gyarapodnak majd. Ez egész gazdaságunk további fellendülésének egyik hatalmas forrása. (Taps.) Szocialista rendünk nagy előnye, hogy minden lehetőségünk megvan népgazdaságunk szigorú tudományos fejlesztéséhez. Közismertek a szov­jet tervezési rendszer óriási ered­ményei Éppen ezért még erélyeseb­ben kell felszámolnunk tervezőmun­kánk meglévő hiányosságait, ame­lyek gátolják, hogy teljesen kihasz­náljuk a tervezési rendszer összes előnyeit. Tervező szerveink a fő feladatok (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom