Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

Átadják a megyei pártbizottság kongresszusi vándor zászlaját A párt zászlaja — dolgozó népünk felszabadításáért vívott évtizedes harcok dicső jelképe. Amikor először emelték hazánkban magasra, vöröslő szárnyai alatt Salgótarjánban és a felvidéken szuronyrohamra indultak a Tanácsköztársaság munkásezredei. A fehérterror kivégzőosztagai, a horthysta tiszti-bandák gyil­kosai elől testükre csavarva őrizték meg a győri és csepeli munkások. Ez a zászló borult a hazánk felsza­badulásáért elesett hősök sírjaira és amikor szabaddá lett hazánk az építő munka legmagasabb elismeré­sévé vált. Most, a 1II. pártkongresszus tiszteletére indult nagyszerű verseny legjobbjai jutalmazásául a me­gyei ipártbizottság a legjobb gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezet és község dicsőségére megőr­zésre átadta Palotabozsok, Szentegát, Tótszentgyörgy és Bár traktorosainak, növénytermelési és állattenyész­tő brigádjainak, termelőszövetkeze ti tagjainak és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainak, akik a terv­teljesítésben, a szántóföldi és beadási munkában egész BÁR Még hó borította a földeket, amikor ünnepi 'ta­nácsülésre hívták össze a bari dolgozókat. Az elnök elmondta, hogy a Hl. pártkongresszusra felajánlások­kal készülnék az ország dolgozói, majd megkérdezte, hogy a község termelőszövetkezete és egyéni gazdái csatlakozhak-e hozzájuk? A tsz-tagok tekintete elnökükre, Török Fenencre szegeződötfAz pedig felállt és elmondta: „Mi termelő- szöve kezétiek vállaljuk, hogy a tavalyi első helyet a begyűjtésben megtartjuk és ezért egészévi tojás- és húsbeadásunkat április 18-ra teljesítjük.“ Az egyéniek is kihúzták magukat. Aulh István és B. Tóth Albert I. negyedévi tojás-, egészévi sovánv- baromfi.beadásuk teljesítését vállalták. Wéber Antal egészévi húsbeadása teljesítését ajánlotta fel. Mire végétért a gyűlés, a többi gazda te kivétel nélkül ver­senyre lépett. Azóta mái- elolvadt a hó és a felajánlás ráadása­ként a termelőszövetkezet tagjai befejezték a tavaszi munkákat. A zöldelő 14 hold iavaszbúza, a jarovizált tavaszi árpa, az elvetett napraforgó, a burgonya és a kukorica vetése, nynd a báriak jó munkáját is bizo­nyítja. A férfiak mellett ott dolgoznak a családtagok iá. A szövetkeze; asszonyai két nap alatt elvetették a 25 hold burgonyát. De nemcsak a mezei munkákon, a szőlőhegyen szorgoskodnak; április 18-ra valamennyi kongresszusi vállalásuknak eleget tettek. Teljesítették a tej-, tojás, baromfi- és húsibeadási kötelezettséget. Az Uj Élet termelőszövetkezet április 20-án begyüitőhelyre vitte egész évre járó hízottsertést és a félesztendei tojást is/ Auth István, B. Tóth Albert, Wéber Antal és a többi egyéni gazda is az állampolgári kötelesség példaadó teljesítésével érdemelték ki a pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlaját, amelyet hétfőn ünnepélyesen át­vesznek. Baranyában példát mutatnak. PALOTABOZSOK Palotabozsok megyénk élüzem gépállomása. Az igazgató: Páiikuti Kereszfély elvtárs, a Szocialista Munkaérdemérem tulajdonosa már a télen, a műszaki veze:őkkel együtt azon fáradozott, hogy a gépeket ki­fogástalanul javítsák ki. Amikor felszáradtak a pécs- várádi járás dombjai, a gépeik kiesés nélkül végezhet­ték munkájukat. Hét brigád, 54 traktoros, versenye eredményeként április 23-án Baranyában elsőnek telje­sítették 'tavaszi tervüket. A legjobbak közül is kivált Emmert János, aki 106 normálholaas tavaszi tervével szemben 158-at teljesített, váltótársa, Szatmári István pedig 141 normáihotldiat munkált meg. Műszakonként az előírt négy helyett 6—7 holdat szántottak meg ki­fogástalan minőségben. A becsületes, jóminőségű munkának nem kell cé­gér? A gépállomáshoz tartozó 14 termelőszövetkezet és a 12 község örömmel dolgoztat a gépállomással, mert tudják az?:, hogy traktorosaik útját az időben elvég­zett, becsületes munka nyomán bőséges termés kíséri. .Április 23-án négy brigád jellentette az igazgató­nak tavaszi tervének befejezését: elsőnek Lakatos Ist­ván Kossuih-brigédja, majd a Munkaérdemrend ezüst fokozatával kitüntetett Szab-adságharcos^brigád, vala­mint a Győzelem és az Ifjúsági brigád. A megyei pártbizottság kongresszusi vándörzászüa- ját most a palotabozsoki gépállom,ás őrzi, amelyet a gépállomás dolgozói nem csak az első értékelésnél, ha­nem végleg te meg akarnák tartani. Az ünnepségen a traktorosok, szerelők, újabb felajánlással tettek tanú­bizonyságot pártunk iránti szeretetükrőL Az egyéni felajánlások közöt: szerepel egy brigád-felajánlás is, melyben a gépállomás dolgozói 32 darab cséplőgép, két kombájn, 20 kaeialiozó és nyolc aratógép május 18-ra történő minőségi megjavítására, bejáratására tettek kö­telezettségvállalást. Szentegáti Kísérleti Gazdaság A Szentegáti Kísérleti Gazdaság a kongresszusi verseng első szakaszában megkapta a megyei párt- bizottság verseny zászlaját. Nem először övék a vándor zászló, a párthelyiségben őrzik a 11. párt kongresszu­si. verseny zászlaját, is. Már decemberben szer­vezték a kongresszusi ver­senyt. A vállalásokat egy külön nyilvántartó könyv, be' 'vezették, hogy állan­dóan ellenőrizhessék, ki teljesíti, ki marad adósa adóit szavának. A földie­ken, üzemegységekben, ál­lattenyésztési farmokon megindult a verseny. A gazdaságban 14 növény­féleséget időben, jól elő­készített talajba csávázott vetőmaggal vetettek el, 12- es vetésforgó szerint. A tavaszi munkák gyors el Végzését a gépek hibátlan működése segítette elő. A magrépa, cukorrépa és takarmányrépa kikelt, az­óta már meg is saraboltúk. A Kuszinger növényter­melési brigád kétszer any, nyi magrépát ültetett el, mint amennyit normája elő írt és azóta már egyszer meg is kapálták. A' tavaszi fásítás során országos versenyre hívtak minden állami gazdaságot, a vállalt 18 ezer helyett 21 ezer csemetét ültettek ki, 1200 gyümölcsfát, 200 méter hosszú élősövényt és Ifi hold fűztelepet léte­sítettek a mocsaras terü­leteken. A szentegáti — TBC és Bang mentes törzstehené­szet, amely versenyben áll a gálambosival a 10 lite­res istállóátlagért, amit már .túl is haladtak. A zsírtartalom emelése után 322 kilóval több vaj. jut a fogyasztóknak. A szentegáti sertéstelep, az eleki és cseri hizlaldák mind 100 százalékon felül teljesítették tervüket és annak ellenére, hogy a szi­getvári hizlalda lemaradt, mégis terven felül 930 hí­zott sertést adtak az allem nah. HlDVÉGl MARGIT Április 27-én megalakul a Magyar Történelmi Társulat Dclíunánlúíi Csoportja Oazai történettudományos életünk országos szervezete: a Magyar Történelmi Társulat április 27-én Pécsett megalakítja déldunán túli csoportját. Fe'adata az lesz, hogy Baranya, Somogy és Tolna me­gyék területén fokozatosan tömörítsék azokat a kutatóikat, akik hazánk és népünk múltjával szakszerűen foglalkoznak, vagy foglalkozni kíván­nak. Megteremti azokat a munkakö aösségeket, amelyek keretében a ro­kon témák párhuzamosítása, vagy a kutatók közös együttműködése a kutatást könnyebbé, gyorsabbá és eredményesebbé teszi. Monografikus munkáiban tudományos felkészülés« el, dialektikus materialista módszer­rel a csoport működési körletében feltárja népünk történetét, a gazda­sági, társadalmi, kulturális, nemzeti ségi élet területén. A csoport sorrendben a Magyar Történelmi Társulat harmadik vi­déki szervezete lesz. Megalakítása üjabb lépést jelent előre a tudomá­nyos és kulturális decentralizáció felé, amelyet a vidék már régóta szorgalmaz. Ez a decentralizáció ne m a központi, egyetemes és átfogó tervek szétforgácsolását, hanem ezek megerősítését jelenti. A centrali­zációnak és a decentralizációnak ez az egészséges viszonya fel nem mérhető előnnyel jár helytörténeti és az összefoglaló, szintetikus törté­netírás szempontjából. Egyöntetűbb és színesebb képet kapunk majd történettudományos kérdéseinkről. A déldunáűtúli csoport megalakítá­sát megkönnyíti az. hogy a Dunántúli Tudományos Intézet történelmi részlege köré tömörült történetkuta tők együttesen résztvesznek a cso­port életében. I BABICS ANDRAS „Takarékossági Hetek" Baranyában A tanácsok, a szakszervezetek és egyéb tömegszervezeteik, az Orszá­gos Takarékpénztár pécsi fiókjával, karöltve, április 24-101 május 7-ig „Takarékossági Heteket" rendeznek Baranyában. A „Takarékossági He­tek" alkalmat adnak anra, hogy a jó felvilágosító munka eredménye­ként a dolgozók minél szélesebb tö­megei ismerhessék meg az egyéni .pénz-takarékossá,g, a takarékbetétben tartóit pénz hasznát és előnyeit. A ’egtöbb baranyai üzemben, hivatal­ban és egyéb munkahelyen már so­kain vannak olyanok, akik dolgozó­társaik előtt személyes példájukkal bizonyíthatják, hogy aki rendszere­sen 'takarékoskodik, forintjait .taka­rékbetétben gyűjti össze, az nem­eseik magáinak, hanem családjának is örömet szerez. Könnyebben telik nagyobb beszerzésekre, vásárlások­ra. A „Takarékossági Hetek“ alkal­mával a dolgozók munkahelyeiken jelentkezhetnek betéteseknek és a betétkönyvet a helyszínen kaphat­ják meg. Kormányzatunk az elmúlt évek során jelentős intézkedésekkel segí­tette elő az egyéni pénztakaré,kos­sági mozgalom fejlesztését. Betét­könyvet adott ki, amely igen nagy előnyöket biztosít a takarékos em­berek számára. Biztosította a beté­tek titkosságát, kamat- és illeték- mentességét, örökölhetőségéi, vala­mint az állam szavatosságát a beté­tek hiánytalan visszafizetéséért. Dol­gozóink érdekét szolgálja a takarék- pénztári hálózat kiszélesítése is, na­gyobb munkahelyekéin üzemi taka­rékpénztárak vagy kölcsönös segítő takarékpénztáraik, járásokban pedig járási takarékpénztárak felállítását. Ez a közeljövőben megvalósuló háló­zatbővítés megkönnyíti, hogy a dol­gozók időveszteség nélkül, kényel­mesen intézhessék el takarékpénz­tári ügyeiket. A kormányprogramm megvalósu- 'ása egyre több lehetőséget biztosít a dolgozóknak, hogy fokozódó szük­ségleteiket kielégíthessék, nagyobb beszerzéseket eszközölhessenek. Aki például lakáshoz akar jutni és ' a családi ház építési költségeinek, vagy egy nagyobb lalkás megosztási költségvetésének 25 százalékéit össze gyűjti, az összeg többi 75 százalékát olcsó, hosszúlejáratú kölcsönként kaphatja meg az államtól az Orszá­gos Takarékpénztár útján. Kedve­zően vásárolhat például bútort, rádiót, vagy kelengyét, könnyebben biztosítja egész évi zsírját hízott -sertés vásárlása útján, az a dolgozó, aki takarékbetétet gyűjt. De jól jön a megtakarított pénz a születésnapi, névnapi, vagy ünnepi ajándékozás alkalmával is. A takarékbetétkönyvben a sok ap­ró megtakarítás szinte észrevétlenül gyűlik tekintélyes pénzösszeggé, amit tulajdonosa a legalkalmasabb pil­lanatban jobban, nagyobb beosztás­sal tud felhasználni. A takarékbeté­tek után az Országos Takarékpénz­tár kamatot fizet, myereménybetét esetén pedig negyedévenként nagy- öiszegű nyereményeket sorsol ki. Érdemes tehát takarékoskodni, pén­zünket elhelyezni a „nép bankjába": az Országos Takarékpénztárba. :— Vida elvtárs Vida elvtársi A fiatal, alacsonytermetű férfi gyorsain megáll, visszafordul. Vájjon ki szólíthatott meg? Nem is nagyon ismerem még a kishajmási embere­ket ... — A múlt héten kétszer is volt nálam, most meg be sem néz, be se köszön. Nahát... Meglátja a „kiabálót". Elmosolyo­dik. Azután visszafele indul, ahhoz a léckerítéses házhoz. Ahonnét utána .szóltak. S pár perc múltán kinyílik a kiskapu, beljebb hívják egy kis ba­ráti szóra. Vida József elvtársat, a sásdi já­rási pártbizottság instruktorát. Hej, de mennyi helyen, mennyi alkalom­mal megtörténik ez a jelenet. Nyolc község, a járás legeldugottabb fal­vai tartoznak hozzá. Soroljuk csak: Hetvehely, Kán, Okorvölgy, Szent- kaialin, Képes-puszta, Karácodfa, Kis hajmás és Szatina. És mindenütt fel­tűnik elmaradhatatlan lódenkabát- jában. Atyja, lelke ő a falunak, együtt él az emberekkel, gondjaik­kal, bajaikkal, a pártszervezetekkel. Hogy is írjunk róla? Talán olyan­formán, amikor lóhalálában végig­szaladja mind a nyolc községet s mutassunk be az események sodrá­ból egy-egy villanást? Nem, ez nem jó. Ö sem így dolgozik. -No, akkor kísérjük végig egy napját, legyünk vele reggeltől, a nap végeztéig. Eg> nap rövid idő, de mégis elég arra, hogy sok tanulságot levonjunk. Kora reggel kel, vonattal jár Sásáról a községekbe. Még nincs la­kása, de rövidesein Hetvehelyre köl­tözik. Ilyenkor végiggondolja aznapi munkáját. Nézzük c‘ok, mit ír elő a munkaterv és a „kisokos'', a jegyzet­füzet. Délután háromig a hetvehelyi állami gazdaság pártszervezeténél tar tózkodiik. A vezetőség most készíti a háit'omhónapos munkatervet. Ort tu Kánba megy. A hetvehelyi tsz egyik brigádja dolgozik ott. Már több íz­ben mondták neki, hogy meg akar­ják alakítani a pártesoportot. Dél­után majd beszélgetünk erről. Eny­nyi elég lesz mára. A'»nyoLcórás mun kaádőbe nem fér több. A nap jól kezdődött, otthon találta-' Andies elvtársait, a gazdaság párttit­kárát. Hamarosan megérkezett a ve-' zetőség másik tagja te és közösen hozzáláttak a munkaterv elkészítésé­hez. Mi legyen a munkatervben? Ve­zetőségi ülések, taggyűlések, pártna- ocík időpontja. „Népnevelőértekezlet havonként" — mondja Andics elv- társ. „Inkább ké:hetenként, akkor ‘öbb irányítást kapnak a népneve­lők“ — javasolja Vida elvtáirs. — A legközelebbi pártnapon, mivel foglalkoznak ?— kérdi Vida elvtárs. — A nemzetközi helyzettel. — Eddig helyes, de a gazdaságban nem szorít sehol a cipő? Úgy tudom, drágán termelnek, magas az önkölt­ség. Ez bizonyosan érdekű a dolgo­zókat te. Beszéljék meg csak velük, hogyan lehetne lejjebb szorítani. Igaz ez, hisz az elmúlt évet is deficittel zárták. De hogyan lehetne megtudni, mit akar tenni a gazda­ság vezetősége, hogy ez most ne for­duljon elő. Talán Andics elvtárs ül­jön le az igazgatóval és beszéljék meg. Ez nem jó, van a pártnak erre módszere: a termelés pártellenőrzé- se. Vida elvtárs erről beszél: „Szá­moltassák be az igazgatót, mondja sl, milyen segítségre van szüksége." A munkatervbe ilyen mondatok ke­rülnek: április 2*,), vezetőségi ülés. önköltség, termelékenység alakulása. Előadó: Szántai János igazgató. Más alkalommal a vezető agronómus szá­mol be a vetésről, ismét máskor a vezető állattenyésztő, a fejési átlag alakulásáról. Több helyen látható: meghívjuk a brigád vezető két, leg­jobb dolgozókat. Hadd hallják ők is, miről ‘.ángyainak, mik a tennivalók. Ki gondolná, hogy egy munkaterv összeállítása mennyi fejtörést okoz7 Bizony a vezetőség egymaga nem tudott volna ezzel megbirkózni, de általános „szempontokkal" sem men­tek volna semmire. Vida elvtárs is­ITS11I1 meri a gazdaságot. It: van például a párténítls. Hosszú ideiig alig^ néhány ‘agjelimct vettek fel. Most te húzó­doznak ettől. — Baján Lajost és Demkó Lász­lót a mul.kyr felvették. Kezdetnek jó. Nem szabad olyan hibába esni, hogy „nálunk nincs senki." Vannak kiváló dolgozók, kelttessék meg őket. Természetesén, az irodában ülve nem találják meg a legkiválóbb^ nö­vénytermesztőket, a fogatosekat, a tehenészeket. De még a gazdaság központjában sem. A négy üzemegy­séget eddig alig-alig látogatták, csak a központban forgolódtak. Hát akkor gyerünk a dolgozók közé, ott a párt- vezetőség helye. Másként is helyes ez. A kilométerekre lévő üzemegy­ségek dolgozói sokszor nem is is­merték a páHtilkárt, a vezetőség tag­jait. Ha akadt mondanivalójuk, egy­másnak -sírták el panaszaikat. Nem hallotta meg ezeket más. A rnunka- fcerv most kötelezi a pártveze.őségét hogy sűrűbben láthassák őket a dol­gozók. Ez a kommunista vezetés fontos módszere. — A legközelebbi vezetőségi ülés­re készítsék el végleges formáiban. Először' a vezetőség, majd a taggyű­lés tárgyalja meg a munkatervet. Azután a munkán a sor. Búcsúzkodás, baráti kézfogás, aztán útnak indul. Nem, még nem Kánba. Papp elvtárssal beszélget, ő is a ve­zetőség tagja, a versenyagitációt biz- táík iá. Azzal válnak el, hogy jobban népszerűsíti majd az élenjárókat, mert a dolgozók várják ezt. Azután a műhelyek felé veszi útját. Rapp elvtársnál időzik egy ideig, majd el­látogat a kovácsokhoz, itt te, ott te vált egy-két szót. Sokat tanul ebből megismeri az emberek ügyes-bajos dolgai: és őt is megismerik. Ebéd után Kánba indul. Négy '-tikméter festői környezetben. A sze­kérút két oldalán gondosan megmun­kált földek. Gondolatai vissza-vissza- kanyarodnak a hetvehelyi eLvtársak­hoz. Bizony sokat küszködnek, de most már mindinkább sikerrel, Csak még a, kollektivitás? Mert például az e havi veze-őségi üléseken a pártépí- tésről te Andics elvtárs, az oktatási tennivalókról is ő számol be. Majd leg közelebb beszélünk erről is. Kán, A hetvehelyi tsz egyik bri­gádja dolgozik itt. Még emlékszik, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen Tóth, Kálmán elvtárs vállalta, hogy megalakítja a pártesoportot. Nézzük csak. — Vida elvtárs. hát lehet ezt tűr­ni? — ezzel fogadta B. Szerző And­rás bácsi. — Mondja csak. — Egy jókora darabot elszántottak a tsz földjéből. Jelentettük, de nem tettek semmit. Hát már senki sem törődik a tsz-szel? Akorra már vagy tucatnyi ember állta körül őket. Mindenki igazat adott B. Szerző bácsinak. De ott van még a diófa eset is. Se szó, se be­széd, egy egyénileg dolgozó paraszt kivágta. Megkárosította a tsz-t, de senki nem vonta felelősségre. Azután másról folyt a szó. — Maguknál nincs még párt­csoport. Pedig mindjárt gyorsabban elintéződnének az ilyen dolgok. Ott kell kezdenünk, hogy tagjelölteket veszünk' fel. B. Szerző Andrást megbízta, fog­lalkozzék a fiatalokkal. Hegedűs és Korcsolyás elvtársat is. Hat tegje- löltfelvételi lapot hagyott náluk. — Nézze csak meg Vida elvtárs, hogyan dolgozunk. — kérte Hegedűs elvtárs. Iivetn lovak... Az okorvöl­gy. brigádot úgy elhagyjuk, hogy u'ínunk se nézhetnek. Nem kellett kimenni a földekre, mett a beszélgetés ott történt. Szép volt néziní ezt a brigádot. Amikor el­hangzott Hegedűs elvtárs figyelmez­tetése • a befogásra, mindenki gyor­san végezte kötelességét. Pár perc múlva már hordták a trágyát. A ve­téssel már végeztek.. Ez a brigád olyan mint egy család, a brigád ve­zető a fej, a többiek hallgatnak sza­vára. A dologhoz hozzátartozik a másnapi eset is. Vida elvtárs utána­járt a panaszoknak. Másnap kigya- lOgolt a brigádhoz és elmondta, hogy minden rendben van, dolgozzanak csak nyugodtan. B. Szerző bácsi egy darabig csak hallgatott, aztán meg­szólalt. öreges hangja egy kissé re­megett. — Szép ez. Ilyen nem igen történt ebben^ az istenhátamögötti faluban. A járás elintézte, meghallgatott ben­nünket, parasztokat is. Szép ez, szód ez ... Egy nap, nyolc óra munkaidő. Az elet egy villanása. De nyolc óra-e a nap'7 Nem, több van abból. A mun­ka után sem áll meg az élet. Vaj­ion mit csinál ilyenkor egy járási pártbizottság instruktora? Most még a hét legtöbb napján visszautazik Sásdra. Mire beér, leszáll az eső Magányos ember, nincs még családi tűzfészke, a szövetkezeti vendéglő­ben vacsorázik. A zenekar játszik, egv-két pohár sör is jó kedvre de­rűi. Moziba jár, látta már a leg­újabb filmeket, nagyokat kacag a kultúrotthon színjátszóin. Könyvet olvas. Most éppen Budapest ostro­máról szóló regényt lapozza. Vagy a vonalon, vagy este otthonában szokta elolvasni a Szabad Nép-et. Es ha esténként kint mairad vala­melyik községben — mert ilyen sok­szor előfordul, — akkor el-elbeszél- get egyik-másik háznál. Szóval ez is a naphoz tartozik. Azt irtuk az elején, hogy egy nap rövid idő, de mégis elég ahhoz- hogy sok tanulságot levonjunk. Vida elvlárs, a járási pártbizottság ins­truktora tapasztalataival a pártveze­tés helyes módszerére tanítja és irá­nyítja az új pártvezetőségeket; a* emberek között él, tanulmányozza, orvosolja mindennapos gondjaikat- bajaikat. , , , l Borz József /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom