Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

i#54 Április es NÄPCÖ $ r üebru indiai miniszterelnök javaslatot dolgozott ki az indokinai háború befejezésére (MTI) Nehru indiai miniszterelnök *— mint az „AFP“ jelenti — öt pontból álló javaslatot terjesztett az indiai parlament elé az indokínai konfliktus befejezéséről. Nehru ja­vaslata az indokínai béke helyreál­lítása érdekében a következő intéz­kedéseket veti fel: „Megteremteni a béke légkörét az érdekelt államok­hoz intézendő felhívás utján, hogy... lassítsák a hadműveletek ütemét; a genfi értekezlet napirendjén elsőbb­séget kell biztosítani a tűzszünet megvitatásának; teljes függetlensé­get kell biztosítani Indokínainak és Nyugati hangok Genf előtt (MTI) Hétfőn 19 ország külügy­minisztere ül össze Genfben, hogy megkezdje az értekezletet,, amelynek feladata a koreai kérdés békés meg­oldása és a.z indokínai fegyverszünet feltételeinek megteremtése. Az értekezletet megelőző (nyugati eszmecseréken, amelyek csaknem megszakítás nélkül (folynak Páris- bam, az indokínai katonai helyzet dominál. Egyre több szó esik arról a vár­ható magatartásról, amelyet a nyu­gati hatalmak tanúsítanak majd a genfi lértiekesj'.etein. Megállapítható, hogy a három nyugati nagyhatalom — amely egységes arcvonal kiala­kítására törekszik, — sok mindenben nem ért egyet. A „Reuter“ jelentése szerint az Egyesült Államok olyan ■..határozott nézetekkel ül le a genfi tórgyalóasztalhoz, ameflyekben kom­promisszumra nem igen lesz lehe­tőség/* Az „AP“ amerikai hírügy­nökség párisi tudósítója ezzel szem­ben úgy, látja, a franciák várható magatartását, hogy Franciaország Genfben igyekezni fog megegyezést elérni a haladéktalan indokínai tűz­szünet kérdésében. A tudósító meg­jegyzi: „Mint ismeretes, a francia álláspont, legalább is részben, ellen­tétben áll azzal a felfogással, ame­lyet az amerikai küldöttség vall“ ..Tény azonban az is, — folytait,ia a ludósító — hogy a franciák.titokban megelégedéssel vették tudomásul, hogy az amerikaiak határozott állás­pontra helyezkednek a beavatkozás lehetőségének kérdésében a,rra az esetre, ha a genfi értekezlet kudarc­on! végződnék.“ A Szovjetunió belépett az UNESCOba meg kell szüntetni a francia fenn­hatóságot; haladéktalanul közvetlen tárgyailásdkat kell indítani az érde­kelt felek között, végül pedig biz- tosftamá keik hogy más országok ne avatkozzanak be az indokínai harcokba. A Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, a Kínai Nép- köztársaságnak: és Angliának ünne­pélyes megegyezést kellene kötnie, amelyben kötelezettséget vállai, hogy nem avatkozik be az indokínai konfliktusba“ — hangoztatja Nehru javaslata. Az amerikaiak „kemény" politi­kájával szemben Kanada — a jelek szerint — arra törekszik, hogy a genfi értekezlet, legalább is részben, betöltse hivatását. Erre vall Pear­son kanadai külügyminiszter rádió­nyilatkozata. A genfi előkészületekkel egyidő- ben — mint az „AP“ jeleníti — Anglia diplomáciai offenzívat indí­tott, hogy megszerezze öt ázsiai nemzet támogatását a Nyugat által javasolt, úgynevezett délkelet-ázsiai NATO számára. Az angoloknak ko­moly gondot okoz az, — folytatja az ,.AP“ tudósítója — hogy Nehru nyilatkozata esetleg elijesztheti a szövetségtől Burmát és Indonéziát. A nyugati sajtó elsősorban a há­rom nyugati külügyminiszter tárgya­lásain félmerült ellentétekkel és a francia kormányon belül mutatkozó széthúzással foglalkozik. A francia' lapok közleményei ar­ról tanúskodnak, hogy Dulles, Eden és Bidauiit között tárgyalásaik során komoly nézetet térések támadták. A .Liberation“ aláhúzza, hogy Anglia és' Franciaország képviselői saembe- szálitak az amerikai diktátum-poli­tikával. A „Liberation“ szerint Dul­les az ülésen azt javasolta, hogy május 10. után a nyugati hatalmak hagyják ott a genfi értekezletet. Eden azonban elutasította ezt a ja­vaslatot. Nézeteltérések támadtak Indokí­nai illetően is. A párisi lapok szerint Eden tervet dolgozott ki Indokína „felosztására“ és a tűzszünet hala­déktalan megkötésére. Dulles ez el­len élesen tiltakozott. Moszkva (TASZSZ) V. M. Molo- ‘°v, a Szovjetunió külügyminisztere, 3 Szovjetunió franciaországi nagy- követségén keresztül a napokban lel Vetet intézett L. Evanshoz, az UNESCO főigazgatójához. A levél­ben közölte, hogy a Szovjetunió kor­ánya elhatározta, elfogadja az UNESCO alapokmányéit és megbízta a Szovjetunió angliai nagykövetét, hogy a Szovjetunió kormánya nevé­ben írja alá az alapokmányt. J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, április 21-én Londonban aláírta az UNESCO alapokmányát. Amerika ázsiai politikája elten KARACSI Az Associated Press of Pakisztán tudósítójának jelentése szerint Ab­dul Hamid Bhazani, a Kelet-Paki­sztáni Muzulmán Népi Liga elnöke, az Egyesült Front vezetője sajtónyi­latkozatában támogatta a keletpaki­sztáni békebizottság felhívását, mely indítványozza, hogy április 25-e le­gyen „a pakisztáni-amerikai katonai egyezmény elleni tiltakozás napja.' UJ DELHI A Times of Ceylon április 18-i vezércikkében megállapítja, hogy a Nyugat politikai stratégiája —vágj’is az amerikai külügyminisztérium stra­tégiája —> mindig megsemmisítő ku­darcot szenvedett, amikor a leg­utóbbi két évtized folyamán Keleten alkalmazták Az amerikai háborús fenyegetés­sel kapcsolatban a lap így ír; „Mi, délkelé táz.siaia,k, nem hisszük, hogy a melegháború kikerülhetetlen, sőt azt sem, hogy e térség országainak be kellene kapcsolódniak a hideghá­borúba“. „Ázsiának ki kell szaba­dítania magát a Nyugat pusztulást okozó erőinek szorításából'1 — fejezi be cikkét a lap. LONDON A Forward című angol lap „Dul­les mutatja az utat az öngyilkosság felé" crVníí vezércikkében megálla­pítja; „Amerika délkeletázsiai politi­kája egyre rosszabb lesz. Már Dulles európai küldetése is rossz volt, hi­szen Dulles a háború befejezésének megakadályozását tűzte ki célul. De most, Nixon alelnök elszólásából megtudta a világ, hogy az Egyesült Államok amerikai csapatokat akar Indokinába küldeni, amennyiben a franciák kivonulnak onnan .. .** Kijelölték a vasút élüzenieit Az 1954 első negyedévében elért eredmények alapján a közlekedés- ég postaügyi minisztérium a vasuta­sok szakszervezetével közösen kije­lölte a különböző vasúti szakszolgá- a-ti ágak ó’.üzemeit. A közlekedés és postaügyi minisz­ter és a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének vándorzász- la,iával kitüntetett élüzem a többi között: Állomási szolgálat: Komló állo­más. Működésben az amerikai-spanyol egyezni íny .<. tnnmiNY/tcúr) Működésien crz, amerikai-Spanne/ agyazme'ny.. Az USA uralkodó körei katonai egyezményt kötve Franeoval, arra használják fel a spanyol diktátort, hogy nyomást gyakoroljanak Francia országra, részben az amerikai befolyás erősítésére Francia-Marokkóban (Újsághír) Újabb letartóztatások Marokkóban Guillaume tábornok vérdíjat tűzött ki a marokkói hazafiak fejére Páris (MTI) A Párisban megjelenő ,,1‘Express“ című hetilap hírt közöl arról, hogy Guillaume tábornok, ma­rokkói francia főhélytartő kétszáz­ezertől háromszázezer frankig terje­dő .külön jutalmat“ tűzött ki az úgynevezett karhatalmi rendőrség tagjainak, akik „élve vagy halva“ marokkói hazafiakat és szabadság­harcosokat kerítenek kezükbe. A jelentés hozzáfűzi, hogy az úgyneve­zett karhatalmi rendőrség tagjai na­pi ezer frank zsoidot kapnak, ugyan­akkor, amidőn az egyszerű mező­gazdasági munkások bére legfeljebb nap; százötven, vagy ketlőszáz frank. Egy további jelentés beszámol ar­ról, hogy Rabatban csütörtökön a széleskörű házkutatások során to­vábbi tizenöt marokkói hazafit, tar­tóztattak le. Befejeződött a Koreai Legfelső Nemzetgyűlés ülésszaka Phenjan (TASZSZ) Április 23-án befejeződött a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság Legfelső nem­zetgyűlésének hetedik ülésszaka. A Legfelső Nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a hároméves újjáépítési és népgazdaságfejlesztési tervtörvényt. A NYUGAT-NÉMET KÉRDÉS A nyugat-német kérdés, 9 Szövetséges Német Köztársaság fel­fegyverzése, a Saar-medence körüli '[Ka, a Kuhr-vidék helyzete joggal foglalkoztatja Európa közvélemé­nyét. a Szovjetunió politikája Né­metországban a jaltai és potsdami egyezmény útján halad, a német nép érdekeit szolgálja és a német, demo­kratikus egység helyreállítását céloz- f®* Az amerikai-angol imperialista daub politikái a ezzel szemben újabb világháborút készít elő. Ezt bizonyít- la Németország ketrészakítása, a nyugatnémet különállam megalakítá­sa, Nyugat-Németország átváltozta­ssa a fasizmus és a revansizmus vé- noö vezet évé, amerikai-angol felvo­nulási területié. A nyugati tömb po­étikája megakadályozza 'Nyugat-Né- metorszúg demokratizálását és de- teiUtarizálésát. Nyugat-Német ország katonai potenciáljának helyreáll!.á- sara törekszik. ,A. nyugatnémet ipari termelés ki- ^’úlag háborús célokat szolgál. Nagyarányú fejlődése az amerikaiak koreai agressziójával kezdődött. Az asványolajkitermelés 1950-ben 152 százalékkal, 1951-ben 197 százalék­ká!, a gépkocsigyártás 1950-ben 54 százalékkal, 1951-ben pedig 85 %­kai emelkedett. A gépgyártóipar 1951 ^•n 60 százalékkal, az. elektrotechni­kai ipar 227 százalékkal haladta meg 9Z_ 193G. évi szintet. A fémkohászat 1950-ben 12 millió tonna acélt és ki- lonc és fél millió tonna öntöttva­sat termelt. íaw-toen *az acélterme- ’és elérte a 13 millió tonnát. Nyugat- Nérnet ország e jelentékeny ipar: meg- erSsociésért drága árat fizet: óriási [Mértékben eladósodott és erős pénz­ügyi függésbe került az amerikai tö­kétől. A Die Wirtschaft című gazda- sági hetilap szerint Nyugat-Németor- Sság külföldi tartozása 1950 végén [baa* meghaladta az 50 milliárd mar­kát. Az. amerikai-angol imperialistáik *952—53-ban áttértek a nyílt habo- [ús előkészületekre is: a régi repülő­tereket kibővítik, újakat létesítenek, jő (ereket és óvóhelyeket építenek, a Német Demokratikus Köztársaság ha tára mentén erődítményeket emelnek és német alakulatok részvételével hadgyakorlatokat tortának. 1951 vé­gén 200 ezer amerikai, 150 ezer an­gol és 90 ezer francia katona állomá­sozott nyugatnémet területen. Uj militarista szervezeteket létesítettek, a volt hitlerista hadsereg csúcsszer­veit megtartották. A régi tiszti .ká­der, a vezérkar és a kémszervezel szintén megmaradt. A hitleri időkből átmentett kém- szolgálat feladata felvenni a kapcso­latot Németország, Olaszország, Fran­ciaország. Ausztria és más országok fasiszta elemeivel. — A francia kor­mány 1950 október 31-én közzétette a Plevén-tervet, amely több európai ország hadseregé: egyesítve, átne­vezett, európai hadsereget létesít. — Ebbe a nyugatnémet haderőt is bele- ojvasztjálk. A szovjet kormány 1951 szeptember 11-i jegyzéke a Pleven- tervről azit mondja, hogy „út az újabb európai háborúval fenyege'ő német, mill tarizmus törvényesítéséhez.“ A Der Spiegel című nyugatnémetorszá- gi folyóirat 1952 januárjában közöl­te, hogy a francia, belga, olasz, luxem bűrgi es német tisztek párisi titkos tárgyalásain megállapodás jött létre, amely szerint az európai hadsereg­ben 43 hadosztályt -egyesítenek. En­nék német kontingense (1 — egyen­ként 300 harckocsival felszerelt — páncélos és hat motorizált hadosz­tályból áll. Minden motorizált hadász tálynak 200 harckocsit, 1800 lökhaj- lá,sos vadászrepülőgépet, felderítőgé­pet. és bombázó légierődöt adnak. Az általános hadkötelezettségről szóló törvény egymillió 250 ezer IS—24 éves német ifjút mozgósít. A bonni keretszerződés (1952 május 25) és a párisi az európai védelmi közösség­ről szóló szerződés (1952 május 27) a terveket jóváhagyta. Nyugat-Né- metország ezzel Adenauer és minisz­terei: Heuss, Blücher, Ehrhard, stb. jóvoltából az európai hadsereg egyik fontos stratégiai bázisévá vált, Adenauer az amerikai-angol imperialisták sugallta vészes gazda­ságpolitikája rendkívül megnehezí­tette a munkásosztály és a dolgozók életkörülményeit. A nyugatnémetor- szági munkások elnyomorodása reál­bérük rendszeres csökkenésében, a munkanélküliség szakadatlan növe­kedésében. a munka intenzitásának fokozásában, a lakásviszonyok rom­lásában, s>tb. mutatkozik meg. A nyugatnémet kormánj’zó körök a nyomort azzal tetézték, hogy csök­kentették a munkabért, fokozták a munkaintenzi-.ás-t és leszállították a munkások létszámát. 1951 -be,n az ipa­ri munkás maximális heti keresete 73 m^rka (a női munkaerőé 43 már­ka) volt. A mezőgazdasági munká­sok helyzete ennél rosszabb: átlag 50 pfennig órabérért dolgoznak. A mun­ka intenzitása ezzel szemben 1950 áprilisától 1951 áprilisáig 17—34 szá­zalékkal emelkedett. A létminimum havi biztosításához ugyanekkor leg­alább havi 355 márka keltett. Ezért írla a New Statesman and Nation c. angol, hetilap, hogy Nyugat-Né- metországban vagy hétmillió olyan ember van, aki nem engedheti meg magénak, hogy húst, tejet vagy mar­garint vásároljon ... körülbelül két­millió olyan munkás és alkalmazott van, aki havi 150 márkát sem ke­res. A dolgozók tíz százalékénak ke­resete nem haladja meg a havi 100 márkát... Nyugat-Németország la­kosságénak egyharmada nyilvánvaló­an éhezik.“ (1950 febr. 9.) Még az angol megszálló hatóságok szócsöve, a Die Welt, is beismeri, hogy „em­berek millió élnek csak kenyéren és burgonyán, mert többre nem futja." (1950 jan. 19.) Ugyanekkor kataszt.ro- Cpiüsfjn emelkedik a munkanélküliek száma. 1943 júniusában még csak 442 ezer munkanélkülit mutattak ki, ez a szám 1951 decemberében elérte az 1 millió 800 ezret és 1952-ben 4.5 —5 millióra emelkedett, ideértve Bor lin nyugati övezetei munkanélküliéit és a részleges munkanélküliekéit, is. Adenauer foglalkoztatási programúm - ja, melynek az ipari körök sajtó- szerve, a Handelsblatt szerint nincs repíts alapja, nem segít a bajon. — A dolgozók lakásviszonyai is rendkí­vül súlyosak. Az elpusztult városo­kat nem állítják helyre, a meglelő építőanyagot katonai építkezésekre, a tőkések és földesurak luxusvillái­nak felépítésére használják fel. A belügyminisztérium adatai szerint kö­rülbelül 300 ezer hajléktalan él Nyugat-Németországtaan. Az angol megszállási övezetben kétmillió 530 ezer dolgozó lakik földkunyhókban. barakokban. visszamaradt óvóhelye­ken, ahová soha sem hatol be nap­fény, ahol a folyosók sötétek, a 'le­vegő nyirkos, és bűzös. (Központi munkaügyi hivatal jelentése.) A munkásosztály az ameri­kai—angol i-mperialista politika kö­vetkeztében kettős iga. az amerikai és a német monopolisták igája — alá került. A szakszervezetek és a ter­melési tanácsok nem vehetnek részt a vállalatok vezetésében, a fontos gazdasági problémák megoldásában, nincs befolyásuk a munkabér meg­állapítására, mert a jelenlegi „mun­kavédelmi“ törvényhozás csaknenr olyan, mint a h hier ista Németország­ban. Érthető, hogy ez a politika he­ves ellenállásba ütközik, hogy a mun­kásosztály a Kommunista Párt veze­tésével felvette a tőkés kizsákmá­nyolás elleni harcot. A munkások 1948-tól 1952-ig szá­mos sztrájkot és egyéb akciót szer­veztek, gnnak ellenére, hogy az áru­ló reformist« szakszervezetek veze­tősége minden eszközzel keresztezi a munkásosztálynak az életkörülmé­nyei megjavításáért folytatott har­cát. A reformis a szakszervezeti ve­zetők, akár a weimaxi köztársaság­ban, most is azért szállnak síkra, nagy a szakszervezetek a kizsákmá­nyolás támaszává alacsonyul jan ak. Egyik hírhedt vezetőjük, Fritz Tar- now évekkel ezelőtt kijelentette, hogy a „szakszervezeteknek orvos­nak kell lennie a beteg kapitalizmus ágyánál.“ A reformizmus szociális bázisa, itt is, mint mindenütt, a pro­fit morzsáival megvesztegetett mun­kásarisztokrácia keskeny rétege, me­lyet Lenid szerint ..meg vasé írottak a kapitalizmus házőrző ebévé és a mun kásmozgalom megrontójává változtat­tak.“ Bizonyíték erre a marl-i (Ruhr- vidék) „Stein V“ ércbánya 1090 bá­nyászának esete is, akik 1950-ben azért szüntették be a sztrájkot, mert a szakszervezeti vezetők a bányatu- 'ajdonosokkal, a jobboldali szocialis­tákkal, a k ere s z t é ny d em ok ra iákká L összefog.ak, mert a bányászszakszer­vezet nem ismerte el a sztrájkot és megtagadta az anyagi segítséget. A dolgozók széles rétegei a kom­munistákban látják a munkásság ér­dekeinek elszánt védelmezőit, a bé­kéért. a kenyérért és a szabadsá­gért vívott hare fáradhatatlan kato­náit. A Kommunista Párt vezetésé­vel sikeresen és elszántan harcobiak az imperialisták kizsákmányoló po­litikája ellen. így például a bajor fémipari munkások kedvező munka­bérdíjszabási megállapodást értek el. Ez és hasonló eset számtalanszor meg ismétlődött. A sztrájk- és az i'tten- állási mozgalom lendületét mutatja, hogy 1949-ben 892, 1950-ben több. min: 1300. 1951-ben fjedig 1878 vál­lalatban sztrájkoltak a munkások es értek el nem lényegtelen rész’ötered­ményeket. Á német kérdést Németország haladó erői a Szovjetunió és a demo­kratikus tábor támogatásával meg fogják oldani: létrehozzák az egysé­ges, független, demokratikus és bé- keszeretö német altomét, amely szem beszáll a háborús gyújtogatok kai és őrt áll Európa nyugati szélein. Wimmer Imre egyetemi könyvtáros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom