Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

DIIM4 MTI TI T

^ 'S

A MAI SZAMBÁN:

Aa »yaM AMwnok «• m earópai koBcktír MMouá«

(2. o.) — Rövid kútfőidá hírek (2. a) — A «zent kút (S. o.) — Vesemék új győzelmekre DISZ-«errezeteink • megye fiataljait <3. o.) — Szilárd bérfegyelmet! (3. o.)

— Tegyük gazdaggá, virágzóvá * gyengébb termelő- «■üvetkeEeteket! (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4.0.)

— Javult a fSMmftveaszSvetkezetl boltok áruellátása

<4. o.)

AZ MDP BARAMYAMECYEI PA’ RTBI Z OTTIÁCÁN A K LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 8?. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

KEDD, 1854 ÁPRILIS 13

Hala más erő a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásában

Január végétől február közepéig népes, éjtszaikába nyúló gazdagyűlé- sekesi választották meg termelési bizottságaikat a koaségek dolgozó parasztjai. Az, hogy a gyűléseken if Baranyában is több, mint huszonöt- ezren jelenteik meg, szólaltak fel, javasoltak és ostorozták a mezőgazdasági munka fennálló akadé'yait, mutatja, mennyire nagy szükség volt a 'ermeiési bizottságok létrehozására. A termelési bizottság a falu legjobb földművelőit egyesíti magában, akik. mint saját tenyerüket, ismerik határukat, tudják, melyik dűlőben milyen növény, milyen fajta termelhető sikerrel. Most, hogy az ő véleményük is meghallgatásra talál, sőt, mint a termelési bizottság tagjai irányíthatják is a mezőgazdasági művelést, községük szántóterületem —- olyan erő, állítottunk a mezőgazdaság fellendítése szolgálatába, melyet a kormányprogramm megjelenése előtti években sokat emlegettünk és hozzátehetjük, sokat elhanyagoltunk: a legjobb gazdák évtizedeken át leszűr. tapasztalatait; Itt Baranyában a '600 megválasztott termelési bizottsági tagnak háromnegyed része át holdon felüli középparaszt — Kétségtelenül a megye legjobban termelő és ezért messze környéken legmegbecsültebb egyéni gazdái.

A termelési bizottságok megalakításától alig két hónap telt el. Ez a hatvan nap rövid idő, de máris elegendő annak megállapítására, hogy ahol kikérik véleményüket, ahol feladatokat szabnak neki'k, ott a termelési bizottságok hatalmas előremoz- dítói a mezőgazdasági munkáknak. Az újonnan választott termelési bizottságok már a tél végén bekapcsolódtak a falu termelési élete irányításába: személyes példájukkal és gazda- tarsaik meggyőzésével meggy őrsi.ot- '-ak a trágyakihordást, elsőnek kéz- rJ^H^pyeztók a gyenge őszi vetések {'.„.‘tatán istállótrágyával történő fe- lultragyazását. A szigetvári járás :er- {bdlési bizottságai a hó eltakarodása u-an nyomban megkezdték kiterjedi ege lóik és rétjeik esztendők óta elhanyagolt ápolási munkáit: Szolimán ,, n, ™ Rózsafán, az egész szigetvári jarasban a vetések előtt már javá- an folyt a tüskék kiirtása, a talaj Syengetése, a vadvizek levezeté- TeJr7J'le'ési bizottságaink többsége ;x,", ‘a t'a tennivalóit és, teljes ereivel neki is látott megoldásukhoz.

k-J*8 * télvégi mezőgazdasági mun- bevezetői voltak, úgy a takar,* • 8,zánlás-vetés igazi erőpróbája!;1 í£!en,t’keze*t a termelési bizo.t- h_„ !°tt. Mindjárt hozzátehetjük, ab. knr,Á , 8 g^'bonák elvetésében, a

tókLiA°k munkáiban a legutóbbi ér- kö7«.+ sz'erint országosan az elsők v-r„J; vagyunk tizenkilenc megye ink ^yeben — termelési bizottsága- rrlunká^a •* tükröződik. Itt, a a lit?” k0'ül Is meglátszik, hogy az alL„ ? elsö ” akár tavaszi szántás

ganvr,§1r?n^Vetés vagy a burü;totése folyik, — ahol a jáIewtsKu^k'zot-ságok és a tanácsok a foglalkoznak a termelési bi _ , egokkal és ezért tevékenyen él- ek és működnek. A hetek óta a járt? 1Yorseny élén Járó seUyei és sás- járásokban, valamint a sziget- a , járásiban dolgoznak

r»„Üíg?“é®eBebben * dolgozó pákái, ,1 választott szervei és munajuk a2 időben elvetett holdak szá- löan- ezreiben tükröződik vissza.

Emelési bizottságok legfőbb ^ozgósttó ereje tagjai tekintélyében « 8^melyi Példamutatásában rejlik ® a község elismerten legjobb aká ™ nekivágnak vaLaminek, legyen ar -avaszbúza vetés, vagy a tenger: egyzetes ültetése — érdemesnek és méltónak találják szom- , 82 egész község lakossága

. ■ ^ Mohácson például mindaddig nem aiadt előre a kenyérgabona vetési eyy teljesítése, míg a termelési bi- •ottsóg negyvené, tagja maga is nem vetette el előirányzatát. Ezért és •Pert utána másrik öt-hat gazdát meggyőztek arról, hogy a ve.ésterv teljesítése állampolgári kötelesség — napok alatt többszáz holddal ugrott 8 naohácsi hs'Arban a tavaszbúzáva' bevetett tetüle,.

A személyes példamutatásból azon ban nem merül ki a termelési bizottságok tagjainak munkája. A legtöbb helyen, ahol nem működik eléggé tevékenyen, tétlenségének legfőbb oka éppen ott található, hogy nem látva jelentőségét és szerepét, egyedül erre korlátozzák. A termelési bizottságoknak sokrétű, gazdag mozgósító munkát kell végezniük a falu gazdálkodása minden területén. Ök azok, akik nem maradhatnak el a vetőmagcsereakció lebonyolításából, a talajvizsgálatok megindításából vagy a növényvédősze rek, műtrágyák helyszínre irányító sából, megrendeléséből sem. A királyegyházai termelési bizottság például eddig a következő munkákat végezte: a tél végén megvizsgálta a vetéseket, — hová, mennyi fejtrágys szükséges, azután a tanáccsal együtt működve megállapították, kinek hány hold kenyérgabona-vetés tarozása van. Ezután sorrajárták a gazdákat —- elég-e a tavaszi vető magja, vagy felhasználja az állam csereakciót? Mire a Terményforga! mi Vállalat a helyszínre szállította a tavaszbúzát, már minden gazda udta a teendőjét: gyorsan lebonyo- ódott a csere. Arról sem fe’edkez- tek meg a királyegyházaiak, hogy dején gondoskodjanak a tavasz' magvak letisztításáról is. Nagyhaj máson és Gödreszentmártonban pe- iig személyesen vizsgálták meg az egyes dűlők földjeit és ők maguk ál- apítotték meg melyik fö'dön mi- yen ta’ajjavítási munkát kell elvé gezni az idén,

Termelési bizottságaink jórésze derekasan kiveszi részét a kormány programra falun történő végrehajtó sából és a mezőgazdasági termelés, fellendítéséről hozott nagyszerű pár' 's kormányhatározat végrehajtásé ból. Vannak még azonban községek ahol lebecsü’ik erejüket és úgy ke ze’ik őket, mint a kocsiban az ötö dilk kereket. Egy bizottsággal több — gondo’fák itt a tanácselnökök és pártt'tkárok, természetesen aztán úgy is foglalkoznak a termelési bl- tottságokkal. Most, hogy a kapások vetése ideién járunk és pár hét múlva beköszöntenek a növényápo 'ási munkák is — elérkezett az ide ie, hogy minden községben megteremtsék a termelési bizottságok munkájának feltételeit. Nem kisebb feladatok várnak mego’dásra, mint az őszi gabonák éveik óta nem végzett acatolási, gyomirtási munká’nak végrehajtása, a szerződéses nővé oyek gondos ápolásának irányítása a mezőgazdaság ha’adó módszereinek falvainkban történő bevezetése Egy percig sem kétséges, hogy slke rülk a termelési bizottság dereka1 munkáján is múlik, éppen ezért a községi pártszervezetek és a taná csők vonják be őket va’amennv mezőgazdasággal foglalkozó ügy meg tárgyalásába és elintézésébe. Ha ma gára hagyják a termelési bizottsá got, ha nem segítenek taglalnak sokszor téves he’ytelen nézetek ütik fel a fejüket, amelyek ellen azután kétannylt kell harcolni, mintha annak Idején rendesen megmagya rázták volna tagjainak egy-egy kér désben a helyes álláspontot. Csány oszrón például a termelési bizottság egyes tagjai helytelenül azt kö vételik, hogy eresszék a bikáka* szabadon a gulya közé. A község-' ‘anácse’nök elvtárs, ahelyett, hogv megmagyarázná, mennyire helytelen ’enne — személyi ellentéteik mlat* ’nkább el sem Jár a termelési bizottság megbeszéléseire. Magukrr hagyja őket egy-két ferde nézettel melyeket pár szóval kijavítva bekapcsolhatná őket a falu gazdasági életének irányításába.

Termelési bizottságaink tagjainak tapasztalata, a mezőgazdaság fellendítéséért érzett közös akarata — hatalmas erő. Most, a kapások elvetésekor és a növényápolási műn kák megindulása előtt fokozottan se gftsék őket falusi pártszervezeteink % tanácsaink hogy ez a sokhelyütt kihasználatlan erő is bekapcsolód hasson a nőnünk ló’étéért. a gazdas termésért foiyó munkába,

A kongresszusi versenyben pótoljuk az első negyedévi lemaradást!

Iparunk dolgozóihoz, műszaki értelmiség éhez nagyon komc&y kérés sei fordid pártunk és kormányunk. Azt kéri, tegyenek meg mindent, hogy üzemeink megadják az országnak mindazt, amivel adásai maradtak az első negyedévben. Nem lehet méltóbban készülni most pártunk kongresszusára, mint az elmaradás megszüntetésével. Tettekbe van most szükség, olyanokra, amelyek mögött nem lobbanékony, hanem reális elhatározás van. Az elmaradás pótlásával teszik most dolgozóink a legtöbbet önmaguknak, az epése dolgozó népnek,

PÉCStJHEGYI ERÓMt

Meze! Béla igazgató:

Még csaik néhány hete, hogy megbíztak a Pécsújhegyi Erőmű irányításával. Mikor ide kerültem, adóssága volt az üzemnek, A ezzel zárult az első negyedév is. Áramtermelést tervüniket mindössze 57.2 százalékra teljesítettük.

Első találkozásom az erőművel erőt és bátorságot adott a munkához. Több olyan dolgozó van itt, aki már az erőmű bölcsőjénél its itt dolgozott, tapasztalt, kipróbált szakemberek, akikiben talán sósain merült fel az, hogy megváljanak az üzemtől. Tudom, hogy rájuk mindig számíthatok, csak úgy mint a pártszervezet támogatására. Több kazánunk ment tönkre az utóbbi időben, mert lejárt üzemi idejük. Ezek felújításán dolgozunk most. A 8-as kazán dobjait a budapesti Tárig Gépgyár készíti. Kezdetben lassan haladtak vele, de már ők is igyekeznek. A napokban kérték éppen a méreteket. Még a második negyedévben gőzt alkarunk vele termelni.

Gondoltunk arra is, hogy még jobh munkám serkentsük dolgozóinkat. A karbantartók vállára igen sok munka hárult az utóbbi időben. Most kiegészítjük a műhely létszámát. Szociális és munka védelmi téren még megtalálni az üzem- bén a múlt káros maradókat. Ezen is változtatunk. Mintegy 600 ezer forintos beruházással egy

1© méteres ebédlőt építőink. Felújítjuk a mosdókat és mellékhelyiségeket is. A pécsi Építőiipari Szövetkezet végzi ezt a munkát. Csak az a kérésünk, hogy még jobban erezzenek velünk, mint eddig. Gyorsabban dolgozzanak, mint a 'laboratórium átépítésén.

Már javulás mutatkozik április első dekádjában. Teljesítettük a 10.5 MW-ot, ami jelenleg an üzem kötelezettsége. Minden törekvésünk az, hogy mielőbb felfejlődjünk, s teljesíthessük azokat a feladatokat, melyet jogai elvár tőlünk az ország.

Moticeka Alfonz főmérnök:

Addig, míg több kazán üzemképtelen, 'úgy irányítjuk a termelést, hogy lehetőleg a jobb hatásfokkal működő, egységek termeljenek. így nemcsak a tervkövetelménveknek tudunk majd eleget tenni, de csökkentjük az egy kilowatt előállítására fordított hőenergiát is. Még az év folyamán tervszerűen kijavítjuk a hibás kazánegységeket. Két hónap múlva a 2-est, később a 12-est é« a 5-ast is visszaadjuk a termelésnek.

Jelentős javulást várunk attól iis, hogy új ellenőrző műszerekkel látjuk el a kazánokat. Ezek eddig hiányoztak az üzemben. Huzat, gőz- teljesítmény, tán víz, és fiistaázelem- ző mérőkészülékeket szerelünk fel. Kezdetben sokat kell majd foglalkozni a ka zó n szem él v z et oihta fúgával. Meg kel szerettetni velük ezt

« munkát is, de tudjuk, hogy hamarosan meghozza e fáradozás a gyümölcsét. Az új műszerek felszerelése a veszteségcsökkentésiben .jelentkezik majd. így akarjuk törleszteni az erőmű régi tartozását

Vécsei József harmadvezető:

Sokáig gondoltaik roszalóan üzemünkre. Nem is véletlen ez. Amikor a teli estéken legjobban kellett volna az áram, mi vesztegeltünk, javítottuk a gépéket, s nemhogy áramot termeltünk volna, inkább még mi is az országos vezetéken élősködtünk. Az új negyedévben már nem ér bennünket ilyen szégyen. Megtermeljük azt az árammennyiséget, amit jogosan várnak tőlünk.

Én mint harmadvezető egy műszakban az egész termelés biztonságáért felelek. Mindkét üzemrésznek kapcsolódik a munkája, mini egyik lémeszem a másikba. Nagyon sok múlik az ellenőrzésen. Ezután még többször körülnézek az üzemben műszakonként, hogy az esetleges hibákat megszüntetheasük.

Több új dolgozó került most az üzembe. Nekik még szokatlan a nagy gépek között. Ezen is segítünk A régi munkások mellé osztjuk be őket. Biztosan számíthatunk itt Tóth István turbókezclőre, Scheffer János főfűtőre, de több régi dolgozónkra is. ^k tanítják majd be a fiatal munkásakat

15-szor

PÉCSI CENEKTÁRUIPARI vállalat

TToas'/u Sándor főmérnök:

Nagyon megviselte üzemünket az erős tél s nagyrészben ennek tudható be, hogy első negyedévi tervünket csak 78.1 százalékra teljesítettük. Mintegy 250 ezer cementlap-' pal maradtunk adósai az építkezéseknek, a vásárlóknakSemml ókunk arra, hogy megnyugodjunk, hanem fokozott mértékben ■hozzá kell látni a munkához. Máris cselekedtünk. 27 új dolgozóval egészítettük ki az üzem létszámát. A fiatal munkásokat az idősebbek mei- é osztottuk be, hogy mielőbb beletanuljanak a szakmába. Egyedül a oécsi üzem nem lenne képes a elmaradás pótlására. Ezért a dombó ■■ári üzemegységünkben ismét meg- ndítjuk a mozaiklap-gyártó gépeket, amelyeket ideiglenesen leállítot- ‘unk. Azzal is javítjuk ennek az üzemnek a termelékenységét, hogy korszerű gépekkel szereljük fel. myagőrlőkkel, korongozókkal stb.

Mire összeül & pártkongresszus,

már 50.000 cementlapot behozunk az elmaradásból. Ugv do’gozunk, hogv a fennmaradó 200.000-et is mlné’ előbb pótoljuk, hogy segítsük a kormányprogramra megvalósítását.

Pataki Zgigmond művezető:

Mint ahogy senkit sem hagy nyugton üzemünkben az elmaradás, úgy engefn talán kétszeresen sem. Nap. mint nap ott válik a szemem előtt cementlappá a kavics, homok stb. Meg is indítottuk a harcot a 230.000 ’apért ami ez év elején keletkezett, mint adósság. Huszonhét új dolgozó került az üzembe s most azon fáradozunk, hogy minél előbb megtanítsuk őket a szakmára. A legjobb dolgozókat felkértük arra, hogy adják át tapasztalataikat. Kálmán Jánosné törnítö, Fischer Erzsébet préselő és a korongozóknál Németh Júlia segíti leginkább az új munkásokat.

Teljesítményük máris szépen emelkedik, egyesek már megközelítik a száz százalékot is. Az a célunk hogy a pártkongresszus napjáig minden eddig normán alul teljesítő elérje a száz százalékot. Könnyebben menne most a dolgunk ezen a téren, ha a trösztünk nem tenne önkényes lépéseket. Télen több dolgozót is kellett engedni az üzemből s ilyenkor új munkásokat kell toborozni* Ezen a téren tenni kellene valamit, mert az új munkások tanítása mindig időbe kerül.

Németh Júlia korongos:

Kicsit bajlódni kell még a korongozásnál, mert még a téli időben összeéUftott alapanyagot dolgozzuk fel. Két hetet kell érnie a lap alapanyagának, de az erős hidegek miatt er. az idő nem volt elég. A megmaradt mennyiséget most dolgozzuk fel és a korongozó nehezen koptat- la a kemény anyagot. 1100 darabot kell elkészítem egy nap, hogy teljesítsem a normámat. Ha megjavul az anyag két—háromszázzal is többet tudok készíteni egy nap. így azt hiszem, sokat tudom majd segíteni az üzemet is.

Ünnepélyesen felavatták megyénk értelmiségének klubhelyiségét

Szombaton este 8 órakor a Magyar-Szovjet Társaság székházában fel avatták megyénk értelmiségének százezerfortn- tos költséggel berendezett klubhelyiségét. Az avató ünnepségen nagy számban megjelentek Baranya és Pécs város értelmiségi dolgozói, egyetemi és középiskolai tanárok, festőművészek, ének- és zeneművészek, írók, színészek, orvosok, ügyvédek, tudományos kutatók.

Pécs város és Baranya megye értelmiségének nevében Raus Károly Kos- suth-díjas egyetemi tanár üdvözölte a megjelenteket.

A megnyitóbeszéd elhangzása után az MSZT- székház nagytermében színvona’as műs^r követ kezett, amelynek keretében fellépett Borsay Pál, Lippenszky István, özö- rényi Olga, Sass Dezső, Hajnal Ernő, a Benócs vonósnégyes és Szabó Samu Kossuth-díjas. A műsor után Onódl Miklós, a TTIT központi szervező titkára tartotta meg ünnepi beszédét. Többek között a következőket mondotta:

— Pécs város és Baranya megye kulturális élete új színnel, új intézménnyel gazdagodott: a Társadalom és Természet tudományi Ismeretter,' "-sz tő Társulat új klubhelyiségével.

— A baranyamegyei

szervezet az” elmúlt év júliusában alakult meg a megye élenjáró érte'mi- ségi do'gozó’ból. A szervezet azóta erősödött, Izmosodott és egyre szé;esebb

körben terjesztette a tudományos ismereteket, népünk, hazánk történetét, művészetét, haladó hagyományait. A társulat megyei szervezetének jó munkáját bizonyítja, hogy már ebben az évben az első negyedév során több mint hatszáz előadást tartott 40.000 főnyi hallgatóság előtt, a szakosztályok 85 előadást dolgoztak ki és a szakosztályok tagjainak tollából 70 ismeretterjesztő cikk jelent meg.

— Ezek azonban csak kezdeti eredmények. A társulat tagságának tovább kell mennie azon az úton, amelyen szervezetei megtalálják a kapcsolatot Baranya megye forradalmi múltú munkás- osztályához. Ennek e’őfel tétele, hogy a társulat a

megyei értelmiség ^szellemi és társadalmi télét ^ nek központjává váljék.

— Ma, különösen ti új kormány programm óta kormányzatunk nagy lépéseket tesz vidéki városaink, falvaink kulturális színvonalának emeléséért. Ebben a munkában igen nagy segítséget nyújthat a társulatba tömörült haladó értelmiség.

A klubavatáson megjelent értelmiségiek ezután megtekintették a csinosan berendezett klubhelyiséget. A legkorszerűbb bútorok, piros, zöld, barna színű fotelek, művészi festmények, szőnyegek, megvilágítható akvárium, szobanövények teszik barátságossá, meleggé a baranyamegyei ért-’miségiek klubhelyiségét