Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 85. szám

Hírek a sásdi járásból a begyűjtésről és a tavaszi munkákról A sásdi járás községeinek dolgozó Parasztjai kongresszusi versenyben dolgoznak és teljesítik beadási köte­lezettségüket. Gerémyesen Hollós István már túlteljesítette első ne­gyedévi baromfi- és tojásbeadás' kötelezettségét. A versenytársa, Hol- lósi János sem maradt el, fej-fej mellett haladnak. A tsz a negyedév' baromfi és tojásbeadását egész évre teljesítette. Egész évre leadták a sertést és a vágómarhát is. A kongresszusi verseny eredmé­nyét akadályozók is akadnak a köz­ségben, akik még nem adtak le egvetlen tojást sem, pedig már toj nak a tyúkok. Talán meg akarják ttárni, míg a húsvéti kiscsibék a beadásra megfelelnek? Ilyen vára­kozó Szilágyi István és Gorik Fe­renc is. A tavasziak vetésében is jól halad a munka. A tavaszbúza tervük 62 bold volt, ezt két holddal túlteljesí­tették. Elvetettek négy hold burgo­nyát és 3 hold cukorrépát is. A ta­vaszi munkával még előbb állná­nak, ha a gépállomás nem irányítot­ta volna más területre a traktoro­kat. * A barátnri termelőszövetkezet egész évi tojás és bmorn 1 ibem!ásót teljesl­r ____ _____________________ tett e. Vágómarhából annyit adtak le, hogy a jövő évre h be van írva 180 kiló. A tavaszi munkával sem marad-* nak le a tsz tagjai, lóval szántanak, mert a gépállomás nem biztosított nekik traktort. Így bár lassabban, de mégis halad a munka, — nem vára. koznak tétlenül arra, hogy majd kiild a gépállomás egy traktort. * A magyarhertelendiek elsők let­tek a beadásban, a sásdi járás köz­ségei között. A tojásbeadásukat 104, a baromfit 102, a sertést 55. a vágó­marhát 71 százalékra teljesítették az első negyedévben. A dicsőségnek a részese Csike Vendel, Bakó József Király Antal, Lukvics Károly egyéni gazdák és szégyenkezhetnek Kovács József, ifj. Bodor József, Ács And­rás, Bodor András és Kovács János mert még hátralékosok az első ne­gyedévről. A községi tanácson őrzik a járási vándorzászlót és igyekeznek a má­sodik negyedévi beadás teljesítésé­vel. Varga László, Bakóca. A termelés ellenőrzése szerves része a pártmnnkának Újabb két község és két termelőszövetkezet fejezte be a fásítást Baranyában a fásítási terv szerint 1954 tavaszán 3 millió facsemetét és 60 ezer suhángot ültetnek el legelő­védő és mezővédő erdősávban, vala­mint az iparvidékeken fasorokba, li­getekbe. Különösen jelentős a Mecsek el- kopárosodott lejtőin elterülő közsé­gek legelőinek fásítása. Ezév tava­sán hat ilyen falu határában fásít­ják be — szovjet tapasztalatok alap­ján — legelősávokkal a kopár szik­iás legelőket. A legelővédő sávokba a mostoha körülményeket, sziklás talajt jól bíró facsemetéket ültetnek. Kővágótőttősön például akác, hárs, gyertyán, kocsányos tölgy mellett fe­kete fenyő csemeték kerülnek a le­gelőre. Emellett erdősávokkal, fasorokkal, ntegkötik a sík, homoktalajú vidékek földjeit is; Dunaszekcsőn 260 ezer csemetét ültetnek homokos talajba. Mohács, a pécsi bányavidéken Pécs- szabolcs, a villányi és kozármislenyi gépállomás utcáit, utalt pedig parko­sítják. A nagy munka gyors ütemben ha- 'a<! A „fák hetének” ötödik napján a tervezett 800 hold mintegy három- neQliedrészének kiültetése már meg­történt. Befejezte a fásítást, a palotabozsoki Petőfi termelőszövetkezet, Dunaszek- ♦i*5’ Szederkény. Elkészült nyolc hek­tárnyi mezővédő erdősávja ültetésé­vel a bári XJj Elet termelőszövetke­zet tagsága is. SZINNYEY Csökkentjük — megszüntetjük a panaszokat Vállalatunk dolgozóinak mintegy 97 százaléka tett felajánlást a párt- kongresszus tiszte'etére. Különösen értékesek ezek közül a tapasztala­tok átadására, az elmaradók megse­gítésére, a tanulók oktatására vo­natkozó felajánlások. A verseny de­kádonkénti értékelése azt mutatja, hogy dolgozóink szívügyüknek te­kintik a kongresszusra tett felaján­lásaik teljesítését — túlteljesítését. A pártkongresszusig csökkenteni, illetve megszüntetni akarjuk a pa­naszokat is. A panaszkönyvek sze­rint a legtöbb hiba a fehérnemű tisztítása körül van. Ennek oka, hogy vendéglétszámunk sokkal na­gyobb mértékben növekedett, mint fehérneműkészletünk. E hiányossá­gokat néhány héten belül felszámol1 juk. A panaszok másik része a hosz szú várakozási időre, valamint a helyszűkére vonatkozik. Üzleteink a hétvégi időszakokban szűköknek és túlzsúfoltnak bizonyulnak. Ezen csak részben tudunk segíteni. A kö­zeljövőben megnyitjuk 6-os számú üzletünket Meszesen. Sajnos, a Ter­vező Iroda nem kérte ki vélemé­nyünket. Szerintünk Meszesen sok­kal nagyobb fodrászüzletre lenne szükség, hogy az igényeket kielégít­hessük. ( Szabados MiháJyné Pécsi Fodrászipari Vállalat igazgatója. A haranyamegyei pártbizottság ér­tekezletet hívott egybe, ahol megtár­gyalták a termelés pártellenőrzésé­nek néhány gyakorlati kérdését, hogy segítséget nyújtsanak az új párt vezetőségeknek. Az értekezleten Szik­lai József elvtárs, a megyei pártbi­zottság ipari és közlekedési osztályá­nak vezetője tartott beszámolót. -í- Ezután került sor a hozzászólásokra. Sziklai elvtárs előadásában hang­súlyozta, hogy a pártszervezeteknek níindenkor figyelemmel kell kísérniük a termelés alakulását, a termelés irányítóinak tevékenysé­gét. Eddig üzemi alapszervezeteink többsége általában két egymással szo­rosan összefüggő módszerrel ellen­őrizte az üzemek termelését. — Az egyik kétségtelenül a nehezebb és még nem teljesen elterjedt módszer: a dolgozók véleménye, az alulról jö­vő bírálatok és javaslatok alapján végzett ellenőrzés. Pártszervezetein­ket erre a Központi Vezetőség júniu­si határozata is figyelmezteti. Az új Szakaszban megnőtt a dolgozók bíráló készsége, bátran és őszintén tárják fel a termelőmunka akadályait, hi­báit. A legutóbb megtartott terme­lési értekezleteken is igen sokan bí­rálták a munka fogyatékosságait, tét • tek hasznos javaslatokat. Ezzel mint­egy jelzik, hol kell javítani. A pártszervezetek csak akikor le­hetnek megbízhatóan tájékozódva üzemük termeléséről, ha felhasznál­ják tömegkapcsolatukat. A pártellen­őrzés minden pártszervezet, minden kommunista ügye. Természetes, hogy a pártszervezet nem tudná egyedül biztosítani a termelés pártellenőrzé­sét, éppen ezért erősítenie kell kap­csolatait a pártonkívüliekkel, az ő hangjukat is figyelembe kell venni a termelés értékelésénél. A termelés pártellenőrzésének két­féle módszerét, együttesen kell al­kalmazni: támaszkodjunk szilárdan a dolgozók véleményére, határozot­tan, de elvtársi módon számoltassuk be a gazdasági vezetőket. Ezt csak az üzemek egy részében sikerült megoldani. Véleményünk szerint, ha az igazgatót, előkészítve erre, ne­gyedévenként beszámoltatjuk az egész üzem tevékenységéről, havonta egyszer pedig egy-egy szűkebb terü­letről, — ez alapja lehet a pártszer- . vezet elenőrzésének. A termelés pórt- eHenőrzésének igen fontos tényező­je a pártszervezet és a műszaki ér­telmiség együttműködése. Műszaki elvtársaink nagy segítséget tudnak adni ahhoz, hogy megjavítsuk a ter­melés pártellenőrzését. A pártellenőrzés e két módszerén túl igen fontos, hogy bányász párt­titkáraink megismerjék a termelés legfontosabb mutatóit s azokat tud­ják helyesen elemezni. Figyelemmel kell kísérni a műszakok megoszlá­sát, az önköltség, minőség, takaré­kosság alakulását, a betegek, a sza­badságon lévők számát. Minden nap ismerni kell a teljesítmények alaku­i(Ie, a másikat oda, míg nem lesz másik. Ezt igazán megmondhatta vol­na magának Mergl József is. Ezért küldte fel ide magát? — Ezért. — Az istenit neki! — Ezért ide- fárasztani. Ne haragudjék. Mer ginek is lehetne jobb dolga. Szilas László szavai mellé megjegyzésnek ez kerüit «noteszba: „Merglnek úgylátszik könnyebb volt azt mondani, hogy menjen a bizottsághoz, mintsem meg­magyarázza: kissé várni kell a má­sik ablakra, míg lesz, addig legyen türelemmel. .Népszerűtlen' feladat­nak tartotta.“ A fürdőkeze'ő lép be. Le akar menni a bányába, ott akar dolgozni. Orvosi igazolás? Van! De nem jó. Az orvostól kérte Szilas László elvtárs, hogy írja oda, milyen bányamunkára alkalmas az illető. Az orvos újra és újra azt írja: köny- nyebb munkára alkalmas. Hol? A napszinten, a tetőjavításnál, avagy a műhelyben? A fürdőkezelő egy hó­napja járkál már az egy szóért, a bánya-szóért. Hát csoda, ha méreg­be gurul a bizottság minden tagja? Ezután Lipsitz Gyula következett Hű, de szép érvei voltak. Percek alatt mindenkit ledöntött a lábáról. Áthelyezését kéri Sztálinvárosba. ót kiképezték Újhegyen gépkezelőnek és most hát... hát igen, ott akarja építeni életét, a szocializmust. Sem­mi vita, kétségtelenül megkapja át­helyezését. Menjen Miklós Gyula elv- társhoz és kész. Jószerencsét! — A jegyzetben ez áll: „Tanulni szerető fiatalember." Ez csütörtökön dél­után íródott. Pénteken reggel ez ke­rült mellé: „Füllenteni szerető fia­talember.“ Miért? Azért, mert nincs ts az Újhegyen kiképzettek között. Jó ürügynek szánta és szerencsére — sikertelenül. Az áthelyezést nem kap­ja meg. Varga Ferencné egy bonyolult táp­pénz-üggyel jön. Kiderül, hogy fö­löttébb bonyolult az ügy, mert köz­ben még neve is megváltozott, férj­hez ment és leánynevén tartották nyilván. Ide küldte az üzemi szak- szervezet. Nem mertek hozzányúlni. Úgy gondolták: majd elintézi a bi­zottság. Ez könnyű, de nem dicsé­retes dolog. , Öl ember kerül még sorra: Egyik megrokkant, könnyebb mun­kát kér. Ha felgyógyul, megkapja. — Másik: Komlóra akar menni, a har­madik ugyancsak Komlóra. Okok: azok nagyon csavarosak. A negye­dik: megtért bűnös, verekedett — meg akar javulni, segítséget , kér. Megkapja: Ötödik: Egy asszony visz- szajött Pest környékéről dolgozni. — Hatoduk: Böjtös József. Szőke, ég­színkék szemű, lányos arcú 20 éves gyerek. Úgy beszél, hogy az ember meghatódik tőle. Könnyebb munkát kér, neki mindegy, csak ne a sziló­ba, ő elvégez bármit, de adjanak, mert kénytelen lesz másutt munkát keresni. Erre nincs szükség, kap könnyebb munkát. Ez ne okozzon gondot. Már már indulna, de még van valami: — A legényotthon ... munkatár­sak. Ki akarnak .ienni. — Miért? — Hát... hát — akadozik a szó végül kinyögi: egy hete már muszáj kot mulaszt. — Hát ez más kérdés. Ez komolj kérdés. Utána nézünk a dolognak. Elmegy. A bizottság véleménye az volt: Raff inált ember lehet. Ez ke­rült a jegyzetbe is. Utána is néztek ügyének, hát kiderült: javító-nevelő munkára van ítélve — és még el akar menni. Bízott a bizottság jó­szívűségében, meg a maga vagány- ságában. Ezzel vége is a jegyzetnek. Röpke pillanatok, szavak, mondatok vannak benne, emberek igaz és hamis ügyei. A rögtönzőt,', jegyzet mellé néhány megjegyzés kívánkozik, a követke­zők: Hasznos munkál végez ez a bizottság. Sok problémát elintéz, sok oanaszt orvosol. Az emberekkel való foglalkozás, az emberek igényei fo­kozott kielégítésének egyik módja. Vannak azonban, akik vissza akar­nak élni, akik csak jogaikat hangoz­tatják, de kö.élességeiket nem. De vannak olyanok is, akik e bizottsá­got félre akarják vezetni, hogy ab­ból hasznot húzzanak, a dolgozó nép­nek pedig kárt okozzanak. — Úgy gondoljuk, az illetékesek hasznos ta­nulságokat szerezhetnek e fogadónap eseményeiből is, de szerezhetnek azok is. akik nem járnak egyenes úton. Mégpedig az.;, hogy az embe­rek igényeinek fokozott kielégítésére való törekvés, a jogos panaszok or­voslása nem jelenti sem ma, sem holnap, de azután sem azt, hogy meg­engedjük egyeseknek a kormánypro- grammra való hivatkozással a fegyel­mezetlenséget, munkásvandonást, a munkakerülést. Ilyen ügyekben az István-aknai fogadónapokon is olyan in'.ézkedéseket hoznak, amelyek meg­felelnek a dolgozó nép érdekeinek Húszon József 'Asát is. Fokozottabban törődni kell az újításokkal, ezen belül a komlói Anna-aknán most kísérletezés alatt álló milszekundomos repesztési eljá­rással, amellyel meggyorsíthatjuk a feltárási munkát. Az üzemi mérleg- beszámolók alapján pedig részletesen tájékozódjanak a bérek alakulásáról, a béralappal való helyes gazdálko­dásról. A bérköltségek Komlón, az országos átlagnál magasabbak. A termelékenység növekedésével csekken az önköltség. Ezért fokozott figyelemmel kell gondolni a gépe sí- lésre, a gépek kapacitásálnak kihasz­nálására. Fontos feladat a vállalat igazgatási költségének csökentése, ezért a párt vezetőségek gondosan ta­nulmányozzák ezt. Komlón, Mázán, Szászváron még igen magas az ön­költség, fele annyiért adják el, a sze- net, mint termelik. Hasonlóképpen vigyázni kell a beruházások hova- fordítására is, mert ha a beruházás tervét nem teljesítik helyesen, a széntermelés látja 'kárát. Külön kell itt foglalkozni a szociális beruházá­sok tervével. Üzemi pártszervezeteinkre, első­sorban a bányász pártszervezetekre nagy feladatok várnak a termelés pártellenőrzése terén. Nagy segítség ehhez a kommunista és pártonkívüli dolgozók bírálata, javaslata. De nagy támogatást kapnak ehhez a most fo­lyó kongresszusi versennyel is. A megyei pártbizottság a múlt hónap- pan értékelte a kongresszusi mun­kaverseny helyzetét és megfelelő ha­tározatot hozott. A vállalások teljesítése érdekében fokozni kell a verseny nyilvánosságát, a szakszervezetek rendszeresen ér­tékeljék az eredményeket. A kon­gresszusi verseny tovább folyik, s célul kell kitűzni a lemaradások pót­lását, az adósság törlesztését. A szak szervezetnek • nagyobb gonddal kell foglalkoznak a verseny továbbfej­lesztésével s ehhez a pártszervezetek nyújtsanak maximálás segítséget. A legfontosabb cél a mennyiség növe­lése mellett a minőség javítása, a termelékenység emelése, önköltség csökkentése, a fokozott takarékosság. Ezért versenyezzenek a dolgozók! ' A kongresszusi munkaversenybe nem sikerül, eléggé bekapcsolni a műszaki értelmiséget. Néhol meg- nemértés tapasztalható a műszaki értelmiség munkájával szemben. — Ilyen kérdés a műszaki feltételek biz tosítása. Ebben a legfontosabb, hogy a műszaki vezetők a helyes tervezés­sel, módszerek kidolgozásával bizto­sítsák ezt. A végrehajtása azonban a ^aPa‘ok' brigádok, emberek mun­káján múlik. A pártszervezeteknek arra kell mozgósítaniok a dolgozó­kat, hogy ézt megértsék és dolgoz­zanak azon, hogy a műszaki felté­teleket maguk is megteremtsék. Sok nehézséggel találják magukat szem­be, de éppen az szükséges, hogy a nehézségeket, amelyek legtöbb eset­ben megoldhatók, leküzdjük. Jó. pél­dája ennek az energiaellátás nehéz­ségei. Amióta erről beszélünk, meg­jelöltük a kivezető utó;, megsokszo­rozódott a dolgozók aktivitása, kez­deményezése, és sikeresen oldjuk meg ezt is. Csak bátran kell tárnas-- kodni a dolgozókra, beszélni kell a nehézségekről, ők bizonyosan megta­lálják a megoldást és erre aktivizál­juk őket. A verseny szervezése bonyolult, sokrétű munka. Pártszervezeteink ezt a szakszervezetek re bízták. Ez nem is baj, de az annál inkább, hogy a pártszervezetek keveset törődnek ä versennyel. Nincs szükség, hogy ki­vegyék a szakszervezet kézéből ezt a munkát. Pártszervezeteink irányít­ják, ellenőrizzék a szakszísvezeí abbeli tevékenységét. Mozgósítsak a Kommunistákat, hogy példamutatóan dolgozzanak, magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy miért versenyez­nek, mi a verseny célja, jelentősége. A. politi/kai tömegmun,ka megjavítiá- s^val segílsék a szakszervezetet s pikkor a dolgozók szívesen tesznek felajánlást, örömmel és nagyszerű eredményekkel versenyeznek. A beszámoló után elsőnek Bertus Imre elvtárs, a komlói városi párt- bizottság ipari és közlekedési osz­tályvezetője szólalt fel. Elmondta, hogy a párlvezetőségek csak a termelés mennyiségét ügyelték, de a többive igen keveset törőd­tek. A termelés ellenőrzését felül­ről az üzem vezetőjének beszámol­tatása alapján végezték, akkor is nundig általában, é« nem egv-egv szűkebb területen. Keveset töród- ek az önköltség, a termelékenység alakú.asaval és ezekkel most ko moly baj van Komlón Nem támaszkodtak eléggé a do'­P^ieVt'T“n-yére,- Java* italra sem. „Pedig tciggyuleseken, de egyénileg is sokszor figyelmeztettek bennünket a, hibákra, hiányosságokra. Nem se­gítettük eléggé a szakszervezetet a verseny szervezésében, ezért fordul­hatott elő, hogy a felajánlások zöme csoportos, alig akad egyéni vállalás. Novotni elvtárs a gesztenyés! akna helyzetével foglalkozott, majd Karpáti Ferenc elvtárs, az újhegyi pártbizottság titkára szólalt fel: „A városi pártbizottságnak a termelés mutatóinak értékelésénél mindig adunk jelentést, de egyetlenegyszer sem mondták meg, hol javítsunk, mi a feladatunk. Komoly hiba az, hogy a városi bizottságon nincs ipari osz­tály.“ Dobos elvtárs, a komlói Il-es üzem partszervezetének titkára után Ben­ce elvtárs elmondta, hogy Anna- aknán több mint két hónapja szá­moltatták be utoljára az üzemveze­tőséget. — De ezután ezt rendszeres­se akarják tenni. „Most már a dol­gozókat is mindjobban bevonjuk az ellenőrzésbe. Legutóbb ellenőriztem a termelési értekezleten elmondott javaslatok hasznosítását. A mostam termelési értekezleten is az üzemve • zető elvtárs beszámol, mit valósí- 'Ottunk meg. Ilyen módszerekkel ér­tük el hogy a dolgozók naponta fel Keresik a pártszervezetet és igein he­lyes. hasznos javaslatokat tesznek". Lantos János elvtárs, István-ak- na nyugati bányamező párttitkára felszólalásából: „Februárban a harmad pártszer­vezeteket önálló pártszervezetekké szerveztük át. Addiig bizony nem so­kat törődtünk a mutató számok el­lenőrzésével. Most már elmondhat­juk. hogy megváltozott a helyzet világosán látjuk a termelési és mi­nőségi mutatók alakulását. A pécsi bánvák párttitkárainak szakmai oktatását meg kell javítana Mindannyian csak vájárok vagyunk, de ahhoz, hogy jól irányíthassunk, ez ma már kevésnek bizonyul. Ja­vaslom. hogy a megyei pártbizott­ság törődjön ezzel. Hasonlóképpen a berek kérdésével, mert a Jcvali«- Ké t dolgozók nem tudják kiszá- mítani bérüket.“ Ezután Gábri Mihálv elvtárs a megyei pártbizottság titkára szólalt fel. Köszönetét mondott a kommu­nistáknak. pártvezetőségeknek, min- den dolgozónak, amiért a bánvák u teljesítették első negyedévi ter­vüket. De nincs semmi ok az elbizakodottságra, amelynek már néhány jelét leihet tapasztalni, a második negyedév nem kisebb feladatokat hozott, mint az előbbi. Teljesítéséhez minden elő feltétel adva vám, túl lehet és túl is Kel. teljesíteni. A termelés mennyisége mellett ügyeljenek a szén minőségére, ön­költségének csökkentésére. Őrköd­jenek. hogy az üzemek egyen'etesen termeljenek, a hét első és utolsó napjában is hiánytalanul teljesítsék a terveket. Ezért fontos, hogy gyor­sítsuk a feltárási és elővájási ter­vek teljesítését. Az utóbbi időben növekszik az igazolatlan mulasztók száma, a tava­szi munkák miatt sokan otthagyják a bányát. Itt azt kell látni: miért mennek el a bányászok. És meggyő­ződésünk, hogy jelentős részük az- ert, mert nem foglalkoznak velük eieggé, nem törődnek figyelmesen problémáikkal. A pártszervezetek- nek ezt nem szabad türniök. Ma­gyarázzák, meg a dolgozóiknak a bá­nyászmunka szépségét és ha sérel­mük van, gyorsan, figyelmesen in­tézzek e;. Ezzel igen lényeges javu­lást érhetnek el. Az utóbbi időben a szabásokon nem olyan fiZ el’átás tisztaság, amilyent a dolgozók jog­gal elvárnak. Fokozni kell a bányász munka biztonságát is, a dolgozók egészségvédelmét. Minél kevesebb baleset nélkül termeljenek, teljesít­sek a terveket. Felhívta Gábri elvtárs a pártszer­hoZ„ e,kv.l.1.8;ve,m.ét' hogy sokkal j<*>- bark. t?bbet kel1 foglalkozni a mű­trte:n?i?éPeL A1™! helyes kap csőlátót a.akitanak ki a műszaki és íSk?‘ doíí?°zók között, ott n.i- 8yobbak az eredmények. Hangsú- yozta, hogy a pártszervezetek a po­litikai neveiőmunkában jobban hasznosítsak a Központi Vezetőség a báTiyász°k gék fánfsf.^lrÍ0,k.rnéR elég sy«v hi7»im* Pa -.kár és a pártcsoport- bizalmi kozott nincs jó kapcsolat Igen nagy figyelmet kell fordán- a W ?POrJ°k "««erősítésére, ame yek tevekenv politikai munkát vé­dnek a termelés növelése érdeké­i értekezlet tanulságait Sziklai elvtárs foglalta össze. Hang^tatU h°fya termeiés pártellenórzése fon- .os részé, területe a pártmunkának es sok segítséget nyújt ahhoz, hogv a “^mek teljesítsék terveiket. adott svukat, jól íe’készülienck partunk III. kongresszusára. N A P L 6 5 *954 APRIMS 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom