Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 85. szám

DUNÁNTÚLI r NAPLÓ Vnio mciiTÁiVJn zaraüurrzKt A HA] SZAMBÁN: Ha mindenki segít... (2. o.) — Ázsia népei követesük, Kína törvényes joginak helyreállítását az ENSz-ben (3. o.) — Nagy változások mennek végbe kolhozunk életében (4. o.) — A termelés ellenőrzése szerves része a pártmunkának (5. o.) — Fokozott gondoskodást az építőipari dolgozókról (6. o.) — Fegyverünk a nyelv 5 (7- o.) AZ M D P B ARANYAM ECYEI PA'RTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 8«. SZÁM ARA 5Q FILLER ________ VASÁRNAP, 1954 ÁPRILIS U A fejlődésnek, a hibák kijavításának eszköze Az elmúlt hónapokban szép ered­mény tapasztalható pártszervezete­inknél, a bírálat és önbírálat helyes alkalmazása terén is. Párttagságunk, de egész dolgozó népünk jobban és bátrabban használja a sziOcializmus építésének e fontos fegyverét. A bí­rálat és önbírálat nagy kincs: az alkotó emberek a párt és népi de­mokráciánk iránti szeretetét bizo­nyítja. tevékeny harcát a munka fo­gyatékosságai, társadalmi életünk negatív jelenségei ellen. A szocia­lizmus építésének új szakasza igazi demokratizmusának, a tömegek po­litikai öntudata növekedésének fé­nye« bizonyítéka ez. Ma már — pártunk nevelőmunká­jának eredményeképpen — egyre több a „nyugta’an“ ember, akit bán­tanak a hibák, a fogyatékosságok, aki nem tűri, hogy egészségtelen je­lenségek hátráltassák munkánkat. Jó ez, így van helyesen. „Minél szé­lesebben bontakozik ki az önbírálat és az alulról jövő bírálat — annál teljesebben érvényesül majd né­pünk alkotóereje és energiája, an­nál erősebben fejlődik és erősödik majd a tömegekben az az érzés, hogy ők az ország gazdái.“ (Malen­kov). Talán soha nem érezték job­ban ezt dolgozóink, mint ezekben a hetekben, amikor bányákon, faluk­ban kongresszusi versennyel dol­goznak a kormányprogramul végre­hajtásán. „Vállaltuk — teljesíteni akarjuk“ — ez hangzik szavukból,( ezt mutatják tetteik. És a bírálat önhírálat segítségével igyekeznek kibontakoztatni a szunnyadó erőket, javaslataikkal kialakítani a vezetés, irányítás jobb módszereit. Nem hamiis okoskodás és torzsalko tiás vezeti a bírálót, hanem n tervek, vállalások teljesítésének, végső so­ron a dolgozó nép élfetszínvona’a emelésének féltése. Azért mondják pl termelési értekezleteken, taggyű­léseken a visszásságokat, mert a dol­gozók előre akarnak menni, telje­síteni akarják adott szavukat. Nem kell hosszabban bizonygatni ezek Eredményét. Dudweiler István Pécs VT-on dolgozó csapatvezetőt több ízben bírálták. mert elbanvagolla a biztonsági intézkedések betartását. Előfordult olyan eset. hogv egy hő- •mavban kilenc dolgozó «érült meg emiatt. „Meredek n féltés“ — mond- 1«. De az elvtársi bírálat mégis meg­hozta eredménvét. s ma már foko­zottabban őrködik a dolgozó embe­rek egészsége biztonsága fe’eft. An- hn-aknán a dolgozók maguk mond­ták el a termelési értekezleten, hogy 0 lakatosok munkáiét, tervük telje­sítését akada'-vozza a szerszám hi­ány. Azért teszik ezt. mert magoké­nak érzik a bánvát többet, jobbat farnak adni a hazának. Pártszervezeteink egyre inkább [cinrőliák a dolgozók javaslatait, bírálatát, de gazdasági vezetőmk né­hány esetben nem szívesen veszik, ha szó éri őket nem segítsén-nek iartiák hanem holmi rviszkálódás- tiaik A komlói bánvászok nem egv- Jzer felhívtak n vezetők figyelmét hogv a pil'.érezó=be7 2 4<>-es fenyő­fát használnak. Eddig még nem so­kat tn+tek. ho<rv ezt a hibát kijavít­sák Pod-V a bírálat jogos mert nem EngeöbMŐ meg hogv dr'"a export fenyőfából rak iák a pilléreket R JiEm kell kiilönösehben érvelni amel lett hn<ry az alulról jövő bírálat az EddigJnól tokkal nflgvohb figyelmet ördögnél Az a vezető aki nem fo- fadifl meg a dolgozók bf-álatát „em iavítín ti „ hibákat e’őbh-ntóbh el­érti hitelét, tekintélyét a dolgu­nk előtt. A bírálat és önbfrálat nem mé' "lint voz„tót műnké lán’ak kunir­ól] építő ellenőrzése. A vezetőség­választó taggyűlések, aktívaértekez- letek. termelési értekezletek igazol­ják, hogy a dolgozók törődnek a ve­zetők munkájával, bírálatukkal el­lenőrzik, segítik. Sokat lehet és kell ebből tanulni. Molnár elvtárs a 100 métere« mozgalom kezdeményezője otthagyta a feltáró vállalatot és az niknaimélyítőkböz ment dolgozni. — Miért? Ezt elmondta új munkahe­lyén: nem biztosították eléggé a műszaki feltételeket a vezetők, nem igyekeztek segíteni a mozgalom ki­bontakoztatását. Tanultak ebből az itteni vezetők. Támogatásukkal a 100 méteres mozgalom diadalmas győzelmet aratott, és azóta többet törődnek a régi elŐvá jósokkal. Szervezik már a második 100 méteres brigádot is. Még min­dig indokolatlanul sok panasz hang­zik el. amiért nem biztosítják a ver­seny nyilvánosságát. Sokszor heteik­ig a régi, elavult termelési eredmé­nyek porosodnak a versenytáblá- kon. S ha a dolgozók ezt megmond­ják, az ígéretek sora következik Néhány napon keresztül elevenné válik a vcrsenytébla — aztán min­den megy a régiben. Jogos ez a,pa­nasz. A dolgozók egymással, brigád a brigáddal, üzem az üzemmel van versenyben Mindenkit fűt a lelke­sedés. n gvőznt akarás: mi leszünk az elsők Ki mondja meg nekik, ki ösztönözze őket újabb eredmények­re? A szakszervezeti és műszaki ve­zetők együttes kötelessége, hogy megfeleljenek a bírálatnak: minden nap új győzelmekről számoljon be a verseny tábla. Ez segít bennünket a jólét útján előre. A bírálat emberekhez szól. Az élő. alkotó emberhez, akinek két kezé­től, agyától szelídülnek meg a gé­pek. javul a biztonság — jobb lesz a munka. A bírálat és önbírálat a forradalmi nevelés, a nehézségek le­küzdésének eszköze, harc az emberi magatartás gyengéi ellen, harc a ré­gi és az új között. Tátrai József fő- bányamestert bfrálat érte durva be­széde miatt. Tátrai elvtárs máris sokat változtatott magatartásán és ez érezteti hatását a termelésben is: fokozatosan nő a fejteljcsftmény. Vészeli József elvtárs az úgyneve­zett „jó munkahelyeken" kiváló eredményt ért el. Ha egy kissé nehe zebb körülmények közé került, nyomban megcsappant a százalék. Dolgozó társai többször szóltak neki emiatt. Április 8-án 143,2 százalékra teljesítették tervüket — kemény harcban a nehézségek ellen. Ha a bírálat elengedhetetlen fel­tétele a vezetésnek, a dolgozók ak­tivizálásának, a munka megjavítá­sának. akkor ezt minden erővel fej­leszteni kell. „Balga hiedelem — mondotta Malenkov elrvtárs — hogy az alulról jövő bírálat önmagától, spontán módon is kifejlődhet. Az alulról jövő bírálat csak akkor fej­lődhet ki és ölthet nagy arányokat, ha mindenki, aki egészséges bírála­tot gyakorol, biztos benne, hogv szervezeteink támogatják, hogy a hiányosságokat, amelyekre rámu­tatott, valóban meg is szüntetik" A dolgozók bátran, magabiztosan ostorozzák a fogyatékos, Ságokat Mégis gyakran előfordul, hogy az elhangzott javaslatokat a vezetők elengedik fülük mellett, nem való­sítják meg. Ez nagy fékje a bírálat kibontakozásának. A pártszerveze­teknek mindent meg kell tenniük, hogy az ilyen akadályokat elhárít­sák. és valósítsák meg a dolgozók ja vas Utalt. Akkor bizton számíthat­nak rájuk máskoi* is. Olyan légkört kel! kialakítani, amelyben mindenki bátran, szabadon elmondhatja véle­ményét. és türelmesen tanfiják a dolgozókat a bírálatra és önbírálat- • ra. A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT Verseny a földeken A Baranyamegyei Gépállomások Igazgatósága jelenti: Az elmúlt öt, nap folyamán a jó időt kihasználva traktorosbrigád jaink 98C4 hold tavaszi munkát vé­geztek ej. Az elmúlt hegekhez képest nagymértékben emelkedett az éjszakai műszakok beállításával, a terű Je­tek biztosításával a traktorok kihasználása is. A legutóbbi napokban azonban Ké-ujfalun., Szigetváron és Vil­lányban üzemanyaghiány jelentkezett, amelyet közvetlenül Pécsről történő utánpótlással igyekszünk meg­szüntetni. . A gépállomások versenyében az első helyre a szigetváriak törlek tavaszi tervük 45.1 százalékos teljesítésével. Igazgató Wizmer Jenő, vezető agronómus Margit József. Ezen a gépállomáson legjobb a trakto­rok kihasználása. Az egy napra eső átlagos teljesítmény 8.8 hold. Főgépész: Megyeri Tivadar. A verseny to­vábbi helyezettjei: Gépállomás Tavaszi terv teljesítésének százaléka Gépkihasználás holdakban Igazgató Főagronómus Főgépész 2. Harkány 44.1 6.5 • Roskó Zsigmond Danaria András Hauptmann József 3. Palotabozsok 43.1 7.4 a hírom leggyengébb: Pálkuti Keresztéi/ Horváth József Zöldág Sándor 14. Vajszló 24.8 3-7 Molnár István Porgányi Gyula főgépész: —■ 15. Kozármisleny 21 A 4.7 Homik Tibor Homik Tibor Palotai Miklós 16. Sásd 20.3 2,7 Fenyvesi Károly Fenyvesi Károly Magyar Sándor A traktorosbrigádok versenyében a szigetvári gépállomás Komszrcuol brigádja tavaszi tervének 58 szá­zalékos teljesítésével az első. A traktorosok egyéni versenyében ugyancsak a szigetváriak vezetnek: Kovács Nándor traktorigta 106 százalékra teljesítette tavaszi szántás-vetési tervét. Pécs vár ad Űjpetre A péc.wáradi gépállomásnak sem az igazgatója, sem a párttitkána, som a főaigronómu&a nem ragadt író­asztalához. Hiába keressük őket — kämt dolgoznak mos: igazi helyükön — a tra k torosbri giád oknál. A verseny értékelése rendszeresen ötnapról-ötnapra történik. Á gépállomás udvarán felállított versenytábla a legfris­sebb híreikéi közli: „Legjobb brigádunk a Petzl nger József élvtárs vezette Előre brigád. Eddig 376 normálhold munkával tavaszi tervének 44 százalékát végezte el, A legjobb braktorista Bakó István: a tavaszra előírt munkái há­romnegyed részével végzett.“ A veirsenytábla megemlékezik a „hátul kullogók"- ról is. Van is mit szégyelmiök a Petőfi-brigád tagjai­nak: hét százalékra teljesítették tervüket. A leggyengébb traktoros Kovács György. Szégyen leírni, de a május 31-ig ráváró talajmunkéknak csak az ötvened részét teljesítette. A verseny eredményeit rendszeresen megkapják a pécsváradi traktorosok ■— így tehát aránylag jó a ver­seny nyilvánossága. Sem az első három, sem az utolsók között nem találjuk az ujpe.rei gépállomás nevét. Közepes gép­állomás. Gene János agronómus elv társ így nyilatko­zik erről: — Jobb középutasnak lenni, minit elsőnek vagy utolsónak. Pedig traktorosai nem így vélekednek. Nagy János élvtárs Vörös Csillag brigádja eddig 294 normállhold talajmunkát tud maga mögött, tavaszi terve teljesíté­sében 37 százalékra áll. Legjobb traktorosuk Baechta István pedig már a nyárt tervét teljesíti, ugyanis a tavaszi ialajmurvkákat 104 százalékra végezte el. Még a főagronómus elvtárs is elmondja, hogy a második műszakba beosztott traktorosok szinte vadásznak egy- egy gépre, mert az első műszakosok annyira benne van­nak a munkában, hogy le sem szállnak a gépekről. Lám, a traktorosok az élre törnek: jó lesz, ha Igyekvőjüket a gépállomás vezetősége megtoldja a sa­ját akaratával. Aki csak középen szeretne maradni, ha nem vigyáz, hamarosan elmarad a többi élre törő kö­zött. A vasas! Petőfi-akna úira az élen a Pécsi Szénbánya Vállalat üzemeinek versenyében A vasaíi Petőfi-akna bányászai az év első három hónapjában elma­radtak tervük teljesítésétől. A második negyedévben .nem akarnak szégyenkezni. Megígérték, hogy a kongresszus tiszteletére áp­rilisi előirányzatukon felül 92Ó ton­na szenet, május 24-ig pedig újabb 840 tonna szenet termelnek. A műszakiak új munkahelyek elő készítésével segítik elő a vállalás megvalósítását. A bányászok hatvá­nyozott munkalendületét bizonyítja hogy az üzem 18 frontbrigádja kö­zül április eddigi szakaszáig mind­össze egy csapat termel 100 száza­lékon alul. A frontbrigádok közül jelenleg ’eglobb Fejes József labdarugókbó’ álló kilenctagú sportbrigádja. A sportbrigád vállalta, hogy az elő- rányzott ötcsillés fejteiiesítményét a kongresszusig hat csillére nőve1! Ugyanakkor versenyre léptek a Pé­csi Szénbánya Vállalat üzemeinek összes sportbrigádjával, hogy a vál­lalat részéről a legjobban teljesítő sportbrigádnak kitűzött jutalmat — ingyen jegyet az angol—magyar mérkőzésre — ók kapják meg. Fejes József csapatvezető Jól szer­vezi brigádja munkáját. A nagyobb teljesítményt nyújtó szovjet fejtő kalapácsokkal dolgozó sportbrigád április 10-én reggelig az előirány­zott ötcsillés fejteljesítményét a vállalt hat helyett 8.5 csillére nö­velte. Eredményükkel nemcsak a sportbrigádok, hanem a pécsi szén­bányák frontbrigádjai versenyének is élén haladnak. A vasast Petőfi akna bányászai április 10-én reggelig esedékes havi előirányzatukon felül 84 tonna sze­net termeltek és a Pécsi Szénbányák üzemeinek versenyében az első hely re kerül tek. Garay Nagyszerű hőstett - a Pécsi Porcelángyárban Pénteken délután a Porcelángyár 5-ös számú gázkemencéjénél tok- deformálódás következtében torlódás állt be. Csak' Balogh Mihály ége­tő éberségének köszönhető, hogy na­gyobb baj nem származott. A műszaki dolgozók nyomban in­tézkedtek, hogy elhárítsák a veszélyt. Apácai János, Dani Pál, Vögelmayer Rudolf és Schrenpf István kemence­kőművesek önfeláldozó hős munkával hatoltak be a forró kemencébe. Az­besztruhát, védőálarcot vettek ma­gukra és hamarosan helyreállították és biztosították a gázkemence továb­bi üzemeltetését. Alics elvtárs, az üzem igazgatója, dicséretben és pénzjutalomban ré­szesítette Balogh Mihályt és a ke­mencekőműveseket, akik nagy selejt- kártól mentették meg a Porcelán­gyárat: több, mint 10 ezer forint ér­téket mentettek meg népgazdasá­gunk javára. KURVCZ SÁNDOR tudósító, Porcelángyár. EGÉSZ KÉPÜNK KÖZÖS ÜGYE Március 3-át írtak, mi­kor hat fiatal szakmun­kásból álló brigád, név- szerint Lfj. Takács István, Győrfi Ferenc, Rock An­tal, Horváth Imre, laka­tosok és Istakovits Béla asztalos azzal a kéréssel fordult a párt és a vál­lalatvezetőséghez, hogy brigádjukat engedjék fa- 'ura. Egymásután sorakoz látták fel az érveket. — Hivafkoztak arra, hogy a gyárban is megállták ed- d:g a be’vüket. — Ugv gondo’tuk. nagv szükség ienne ránk, vala­melyik gépállomáson, — beszélt a többiek nevében is Győrfi Ferenc. A vezetőség nem tudott ellenállni, mert ezek a lelkes emberek mér azt Is megpendítették, hogy több üzemből mentek már falura, hogy segédkezze­nek a mezőgazdasági mun kákban. Minden úgy tör­tént. ahogy számították. Megkapták az engedélyt. Pár nap múlva már a sz'getvér' gépá^omásor vtasgá’gatták fürkésző szemmé a hosszú sorban várakozó elevátorokat, traktorokat, meg a többi gépeket. Sok volt a ja­vítanivaló, de nem volt olyan munka, amit el ne vállaltak volna, s ugyan­akkor meg ne csináltak volrla. Alig egy hónap eltelte után már jogos eredményekkel büszkél­kedhetnek. Idáig 22 da- raib elevátort, 1 darab lennyüvőt és 3 darab traktordinamót javítottak meg. Amire nem futotta kint a gépállomáson, szt be­hozták a Bőrgyárba. Ten­gelyeket forgácsoltak itt. meg perselyeket. Több asztalos munka is elké­szült. Ma már csak egy asztalos és két lakatos van a gépállomáson, mert már végeztek a munka dandárjával. — Ha kell, újból visz- szamegyünk, — mondja Takács István, a brigád­vezető. — Egész népünk közös ügye, hogy az idei termés is bő legyen, mert csak így várhatunk jobb életet. Hárván József tudósító. Pécsi Bőrgyár,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom