Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-06 / 81. szám
2 NAPLÓ 1954 ÁPRILIS 9 A Szövetkezetek Országas Szövetségének III* országos küldöttgyűlése Pénteken és szombaton tartották a SZÖVOSZ 111. országos küldöttgyűlését. A betzámolót Dégen Imre, a SZÖVOSZ főtitkára tartotta, Dégen Imre beszámolója, Dégen Imre részletesen foglallko- kereskedelem felmérje, szükségleteit ■ott a SZÖVOSZ II. küldöttgyűlése ben. /. V. Borodin, a Centroszojuz e'nökhelyettese A küldöttgyűlés határozati javaslatot fogadott el Értünk el bizonyos javulást abbéi a szempontból ia, hogy a parasztság, a falu hagyományainak megfelelőbb, speciális árakat tudunk a falun foa> galombahoanl. így néhány hónap óta újra megjelentek az úgynevezett tájviseleti kalapok, a csizmanadrágok, csizmák, különféle, a falu ízlésének jobban megfelelő választékú kartanáruk, delének. Feladataink ellátásában gátat jelent számunkra az a sok hiányosság, amelyekkel az állami és szövetkezeti kereskedelemben egyaránt meg kell küzdenünk. Az új szakasz gazdasági politikája az eddiginél sokkal nagyobb mozgékonyságot és rugalmasságot követel. Az új szakasz gazdasági politikájának megvalósítása során a kereskedelemben nagy súlyt kell helyeznünk az állami és a földművesszö- vetkezeti kereskedelem és irányító- szerved viszonyának megjavítására Sok hiányosság van a nagykereskedelem és a szövetkezeti kereskedelem együttműködésében is. mint harminc százalékkal növekedett. Az 1954. évi áruforgalmi szintet jelentős mértékben túlteljesítjük és a fogyasztási szövetkezetek ötéves tervét négy év alatt teljesítjük. A szovje't fogyasztási szövetkezetek mindig arra törekedtek és törekszenek. hogy együttműködjenek valamennyi ország szövetkezett szervezeteivel, tekintet nélkül azok társadalmi szociális rendszerére. óta .ekeit időszakban végzett munkával Rámutatott, hogy a dolgozó nép életszínvonalának emelésére irányuló kormányprogramm végrehajtásának kulcskérdése, a mezőgazdasági termelés általános fellendítése. A kormányprogramm sákere azonban nemesiül a munkapad mellett és a földeken dől el — mondotta, — hanem annak megvalósításában óriási feladat és felelősség hárul szocialista kereskedelmünkre mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelemre. A föld,művesszövetkezetek fejlődése nem volt egyenletes az eltelt három esztendő során. A begyűjtés eredményességét jelentős mértékben elősegítették ugyan, elhanyagolták azonban a dolgozó parasztság számára közvetlen gazdasági előnyt jelentő gazdasági ágazataik, az áruellátás és a szabadpiaci értékesítés fejlesztését. A földművesszövetkezetek szerepe a falu áruellátásában, különösen a jegyrendszer megszüntetését követö- leg, évről-évre • növekedett. 195,1-ra a földművesszövetkezetek az áruellátás jöformán kizárólagos szervei lettek a falun. A múlt év második felétől kezdve a földiművesszövetkeze- tek szabad felvásárlási, tevékenysége mindinkább kiszélesült és hozzájárult ahhoz, hogy a szabadpiac. — amely 1951-ben még a spekuláció sza bad vadászterülete volt — fokozatosan a városi dolgozók ellátása megjavításának egyik forrása legyen. A tagságnak a szövetkezeti munkában saját anyagi eszközeivel való részvétele is csak 1953 II. felétől kezdve öltött nagyobb méreteket. — Hibát követtünk el, hogy elhanyagoltuk a szövetkezeti tagság közvetlen anyagi érdekeltségét. Sok esetben nem került kifizetésre a részjegyek utáni terf'és, a vásárlási visz- szaibérítést eltöröltük. Ezt a hibát kijavítva most a vásárlási visszatérítésit, sőt az értékesítési visszatérítési Is rendszeresítettük. Ahhoz, hogy a szocializmus a mezőgazdaságban győzedelmeskedjék és a szövetkezés legfelsőbb fokát, a termelésre való szövetkezést elérje, — mutatott rá a továbbiak sarán Dégen Imre — nélkülözhetetlen eszköz a földművesszövetkezetek fejlesztése. A földművesszövetkezetek — ha működésüket igazi szövetkezeti szellem hatja át és gazdaságilag is szilárd szervezetekké válnak, — alkalmasak arra, hogy megmutassák az önkéntes társulás gazdasági előnyeit, a beszerzés és az értékesí és területén, a szövetkezeti munkában való együttműködésre és összefogásra neveljék a dolgos parasztságot, elősegítsék áttérését a magasabb szövetkezeti formáikra, Sziükég van olyan áruforgalmi szervezetre, amely a kisárutermelő- ket és a termelőszövetkezeti parasztokat, mint fogyasztókat és termékfeleslegeik értékesítésében érdekelt érueladókait egyesíti. A szövetkezeti kereskedelem jelentőségét népi demokráciánk új fejlődési szakaszában különösképpen megnöveli, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése a szocialista építés döntő láncszemévé vált. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésénél négy’ főfeladat áll előttünk: az első — egyben mai küldöttgyűlésünk főjelszava — a falu jó áruellátásával a felvásárlás megjavításával, a mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a kormányprogramm megvalósításáért. , A második: tegyük földművesszövetkezetei nkeit a dolgozó parasztság tényleges fogyasztási és értékesítési társulásaivá. A harmad in: tegyük a szövetkezeti irányító szerveket igazi szövetkezetekké, hogy azok a bennük egyesült szövetkezetek tényleges társulásai, irányító szervei és egyben a falusi áruforgalom szempontjából alapvető áruk tekintetében tényleges gazdálkodó szervek is legyenek. A negyedik: harcoljunk következetesen az igazi szövetkezés legfőbb veszélye, a bürokratizmus ellen és fejlesszük a szövetkezetek önállóságát, a tömegeknek a szövetkezeti rendszeresen tanulmányozza, óvja a vásárlók érdekeit. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói a falusi dolgozókkal való mindennapos kapcsolat során, továbbá szakmai és vevőankétokon, a panasz- és kívánságkönyvek vezetése útján ismerjék meg a lakosság ízlését, igényeit és az így szer zett tapasztalataikat használják fel megrendeléseiknél. De ne elégedjenek meg csupán ezzel, hanem legyenek a lakosság jogos érdekeinek képviselői a nagykereskedelem és az ipar felé is. Fejleszteni kell a szövetkezett kereskedelem hálózatát, mely a magánkereskedelem gyorsütemű kiszorításul: követőleg nem fejlődött kellő mér tékben. A hálózatfejlesztés feladata a nagyobb településeken szaküzlethálózat — textilruházati boltok, mezőgazdasá gt szaküzletek, építőanyag.elepek, stto — létesítése. Ez évben a földműves- szövetkezetek négyszázharminc új szaküzletet létesítenek. A kisebb településeken, tanyabokrokban, kisebb állami gazdaságokban, ahol az állandó jellegű bolt gazdaságos fenntartásának előfeltétele nincs meg, mozgó árusítással szervezzék meg a Cöldművesszövetkezetek a lakosság ellátását. A szövetkezett kereskedelem jó működéséihez az is hozzátartozik, hogy közvetlenebb legyen a kapcsolta nemcsak a nagykereskedelemmel, hanem az iparral is, különösképpen azokban a cikkekben, amelyeknek többségét a szövetkezett kereskedelem hozza forgalomba. A földművesszövetkezetek begyűjtési és felvásárlási feladatai terén az állami begyüjtőszervek hálózatának fokozatos kiépülésével és a szabadpiaci forgalom kifejlődésével a földművesszövetkezetek erejüket mindinkább a szabadi el vásárlásra összpontosítják. 1954-ben a mezőgazdaság árutermelésének növekedésével, a beadási kötelezettség csökkenésével jelentős mértékben kiszélesedik a szabadpiaci forgalom, számottevően meg növekszenek a parasztság szabadpiaci termékfeleslegei. Ez lehetővé és egyA Töldiművesszövetkezetek szerepe a Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata után jelentősen megnőtt — állapította meg. A dolgozó parasztok elsősorban azt várják a földművesszövetkezetektől, hogy ellássák őket a mező- gazdasági termeléshez szükséges árukkal. A mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat két csoportra kell osztani. Az egyik csoportba azokat a cikkeket kell sorolni, amelyek re a mezőgazdasági termelés szem- oontjából minden nap szükség van. Ilyen például a kocsikenőcs. Ezeket a cikkeket minden faluban árusítani kell. A másik csoportba a kisgépek jelentős részét és a műtrágyát, stb. kell sorolni. Ezekből legalább a járási székhelyeken elegendő mennyiséget kell tartani. A továbbiak során megállapította Hegedűs elvtárs, hogy miközben a szövetkezeti bolthálózat szélesen fejlődőét és sok községben szövetkezeti áruházak nyíltak, egyes területeken csőikként a boltok száma, s ezért a dolgozó parasztoknak az ilyen helyeken nagy távolságokat kell be- iámiok, hogy mindennapi szükségleteiket kielégíthessék. Ez nincs rendjén. Helyes, hogy fejlesztik az áruházakat és a szövetkezeti boltokban sok olyan cikket árusítanak, amelyet azelőtt falun nem lehetett kapni, de a szövetkezeti áruházak fejlesztése nem mehet a kis falvak és a tanyák bolthálózatának rovására. Azt is meg kell állapítani — folytatta, — hogy az ipar nem helyezett megfelelő súlyt a közszükség- ’eti cikkek gyártására. Most iparunk előtt az a feladat áll, hogy biztosítsa a lakosságnak közszükségleti cikkekkel és különösen a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokkal, gépekkel való ellátását. ben szükségessé teszi a íöldművee- SBövetkeaetek felvásárlási munkájának erőteljes továbbfejlesztését. A szövetkezetek gazdálkodásának még eredményesebbé tétette terén három feladat áll előttünk — szögezte le a továbbiak során a SZÖVOSZ főtitkára: 1. Az áruforgalom terjedelmének fokozásával, a kereskedelmi munka jobb megszervezésével, a forgalmi költségek csökkentésével növelni kell a tfcfdművesszövetkezetek jövedelmezőségét. 2. A társadalmi tulajdon megszilárdítását tovább kell fokozni. ■ 3. Állandóan növelni kell a szövet kezetek belső erőforrásait, saját eszközeit. El kell érni, hogy a tagság a részjegyeire jelenleg fennálló hátralékait még ez évben befizesse. A személyes anyagi érdekeltségnek a földművesszövetkezetek munkájában is érvényesülnie kell. Ezért hozott a tagság a most megtartott közgyűléseken olyan határozatokat, hogy az alajpszabáí'yszerű keretekben a tiszta jövedelem húsz százalékának erejéig fizessenek vásárlási, illetve értékesítési visszatérítési tagjaiknak. A szervezett irányítás kérdéseiről szólva Dégen Imre rámutatott, hogy a szövetkezeti szervek vezetői az egyéni felelősség elve alapján irányít sák a szövetkezetek munkáját. A tömegekkel való kapcsolat megerősítésének legfőbb eszköze a szövetkezeti demokrácia és az alulról jövő bírálat érvényesítése. A vezetőségválasztás egyik hiányossága. hogy bár az új vezetőségeken belül növekedett a középparasztok száma, részarányuk jóval kisebb, mint amilyen szerepe és jelentősége a középparasztságnak a falu életében, a mezőgazdasági tér melésben van. A földművesszövetkezetek nem feledkezhetnek meg egy pillanatra sem arról a feladaitukról, hogy elősegítsék a termelőszövetkezetek fejlődését. A földművesszövetkezetek szervezeti kereteit fel kell használni a terme'' ő szőve tik ez éti tagok és az egyénileg dolgozó paraszttok közötti együttműködés elmélyítésére, tapasz talataik kicserélésére. A főtitkári beszámoló után élénk vita indult meg. Számos földműves- szövetkezeti íafj. szövetkezeti dolgozó és más küldött szólt hozzá. kiváló minőségben gyártson Iparcikkeket. A felmerült minőségi kifogások oka résziben hanyagság, nemtörődömség, részben a földművesszövetkezetek, vagy a földművelés- ügyi minisztérium hibája. Éppen ezért a SZÖVOSZ-nak és a földművesszövetkezeteknek, valamint a földművelésügyi minisztériumnak fontos feladatuk, hogy az ipartól megfelelő minőségű termékeket követeljenek és ugyanakkor segítséget is adjanak a minőség tekintetéiben felmerült tapasztalatok közlésével, a hibák feltárásával. Az új szakasz — mondotta a továbbiakban — a föidművesszövetike- zeti mozgalom számára újabb felvirágzás korszakát nyitotta meg. A földművesszövetkezetek akkor tudják igazán kamatoztatni a megnövekedett lehetőségeket, ha az eddigi nél sokkal jobban bevonják munkájukba tagjaikat és teljesebben megvalósítják a szövetkezeti demokráciát. Nagyon fontos szerepük van a földművesszövetkezeteknek annak elősegítésében, hogy a termelési bizottságok megvalósíthassák közérdekű elgondolásaikat. De más szempont is megköveteli, hogv a földművesszövetkezetek szélesebb fronton kapcsolódjanak be a mezőgazdaság termelési igényeinek szolgálatába. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban be kell bizo- nyítaniok az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt, hogy érdemes összefogniok és meg kell mutatni hogyan kell a termelést nagyüzemi módon megszervezni. Soha népünk történelme során nem volt még olyan lehetőség, mint. most arra, hogy a népéi, hazáját szerető dolgozó minden erejét és tehetségét népünk szolgálatába állíthassa, — mondotta befejezésül Heben az idén a múlt évekhez képest többszörös mennyiséget hoz forgalomba, bár még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az összes Igényeket ki tudjuk elégíteni, így például 1953. első felében ezer, 1953. második felében kettőezer, 1954. első negyedében háromezer nyotteszáz ekét értékesítettünk,, a második negyedévben pedig már nyolcezer darabot fogunk értékesítem. Még szembetűnőbb a fejlődés más cikkekben; vetőgépben, boronában, iókapában, permetezőgépekben, szecs kavágókban és répavágókban. Hasonló fejlődés mutatkozik a falu élete és a termelés fejlődése szempontjából is fontos építőanyagok forgalmában. 1954 első felében tizenháromszor annyi téglát, háromszor annyi cserepet, három é.s félszbr any- nyi cementet, 2-szer annyi me- szet, öt és félszer any- nyi fenyőfűrészárut adunk a lakosságnak, mint az elmúlt év első feléa többi között elmondotta, hogy a Szovjetunió egész népgazdaságának hatalmas fellendülésével együtt izmosodik és fejlődik a szovjet fogyasz tási szövetkezeti rendszer. A szövetkezeti áruforgalom az 1953. évben az 1952. évhez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett. Az évi tervet túlteljesítették és az áruforgalom a folyó év első negyedében az 1953. év első negyedéhez viszonyítva több, a földművesszövetkezetek előtt álló további feladatokról. Legfontosabb feladatként jelöli meg, hogy a falusi dolgozók a közszükségleti cikkeket és a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és eszközöket a lakóhelyükhöz közeleső földművesszövetkezeti boltokban hiánytalanul beszerezhessék. A határozat a továbbiakban feladatul tűzi ki: A földművesszövetkezetek növeljék és javítsák meg a közétkeztetési és szolgáltatási tevékenységüket A szövetkezeti kereskedelem áruellátásának megjavítása érdekében rövidíteni kell az áruk útját. Ebben az évLondon (MTI) A „Reuter" hírügynökség jelentése szerint Eden brit külügyminiszter pénteken beszédet mondott Belfastban. Beszédének bevezető részében a hidrogénbomba kérdésével foglalkozott, s ezzel kapcsolatban azt állította: „Mi mindig készek voltunk tárgyalni a fegyverzet csökkentéséről, úgy hogy az sgyaránt kiterjedjen a hagyományos fegyverekre és az atomfegyvereikre." Eden úgy vélekedett, hogy ezt a kérdést „együtt kell kezelni“. Az angol külügyminiszter az általános nemzetközi helyzetről szólva kijelentette, hogy „a négy külügyminiszter berlini értekezlete segített csökkenteni a feszültséget Berlin (MTI) Heuss nyugatnémet államelnök — mint ismeretes — a bonni alkotmány módosítása után aláírta a bonni és a párisi békeellenes szerződés nyugatnémetarszági ratifikálásáról szóló törvényeket. Az Adenauer-kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nyu- gat-Németország ezzel a maga részéről " végérvényesen ratifikálta a szerződésekéi és utasította párisi ügyvivőjét, Hausenstein tanárt, hogy nyújtsa át a francia kürügyminisz- tériiumban a szerződés ratifikációs okmányait. ben az elmúlt évihez képest háromszorosára kell növelni a felvásárlást, különösen gyümölcs- és zöldségfélékből, burgonyából, hízottseif.ésből, baromfiból, tojásból és borból. A tagság váljék anyagilag is közvetlenül érdekeltté, ezért az évvégi mérlegmegáltaipító közgyűléseket követően minden földművesszővetkezet rendszeresen fizesse ki a tagságának a részjegyek után járó térítést, az idén bevezetett vásárlási és értékesítési visszatérítéseket, továbbá a vezetőségi tagok tiszteletdíját. Végül a határozat felszólítja a küldöttgyűlés részvevőit, hogy hazatérve, ismertessék a küldöttgyűlésen hallottakat a szövetkezeti tagsággal. Európában“, majd hozzátette: reméli, hogy „az április 26-án kezdődő genfi értekezlet ugyanezt fogja ered ményezini a Távol Keleten'1. Eden ? továbbiakban az „európai hadserec f körül felmerült problémákat . érintette, s hangoztatta: „Európában a soronkövetlkező fontos lépés az, hogy megalakuljon az európai védelmi közösség. Nagy- Britannia és a „védelmi közösség'1 viszonyáról szóüva azt mondotta: ..Rövidesen bejelentik azokat a lépéseket, amelyek az Egyesült Király Ságot a legszorosabb kapcsolatba hozzák az európai védelmi közösség tagállamaival.1' Hausenstein eleget is tett ennek a megbízatásnak. Maurice Schumann francia külügyi államtitkár azonban az okmányok átvételekor közölte a nyugatnémet ügyvivővel, hogy a francia kormány nem ismeri el Ny ugat-Németország részéről iogérvényesen ratifikáltnak a bonni és a párisi paktumot, mert a bonni parlament nem hagyta jóvá és Heuss elnök nem írta alá a szerződésekhez tartozó pót jegyzőkönyveket amelyeket a franciáik az egyezmények elválaszthatatlan részének tekintenek. Hegedűs András, földművelésügyi miniszter felszólalása Eden brit külügyminiszter beszéde A Irancia kormány nem ismari el Nyuiat-Németország részéről jogérvényesen ratifikáltnak a bonni és párisi szerződést munkában való részvételét, a szövetkezeti demokráciái. A szövetkezeti kiskereskedelem áruforgalma a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszakban jelentősen növekedett, 1950-hez képest lj5d-ra több, mint kétszeresére emelkedett. A szövetkezeti kereskedelem munkájának megjavításában legfontosabb feladat — mondatta ezután — a bolti munka megjavítása. A boltban nyílik a. legtöbb alkalom arra, hogy a lakosság igényeit a Fejlett iparunk képes arra, hogy gedüs elvtárs. A vitáftan felszólalt Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter: A kereskedelemnek el kell látnia a falut jóminőségű, a falu ízlésének, fejlődésének és hagyományainak, a parasztság fejlődésének és szükség teteinek megfelelő fogyasztási cikkekkel — mondotta a többi között. A szövetkezeti kereskedelemben 1954. első negyedéiben 1953. azonos időszakához viszonyítva a ruházati cikkeknél az értékesítés 148 százalék, ivegyett parcikkekben pedig 180 százalék. A második negyedre ruházatban 1953. második negyedéhez képest 58 százalékos, a vegyes parcikkekben 50 száza'ékos forgalomnövekedést tervezünk. A szocialista kereskedelem a mezőgazdasági termelés fokozását szolgáló cikkekItövid külpolitikai liírek LONDON Április 3-án az Angol Békevédelmi bizottság szervezésében Londonban országos értekezlet kezdődött Nyugat-Németország újra felfegyverzése ellen. D. N. Pritt. a Béke Világtanács tagja tartott tieszámoilót a némeit problémáról. Kijelentette, hogy a német kérdésnek békés, demokrati kus alakokon való megoldásával kapcsolatos huzavonáért az Egyesült Államok urallkodókörei felelőBF.IRTJT A „Telegraf“ című lap beszámol a Bekaa-vidéki parasztszövetség értekezletéről. Az ötezer küldött jelentésében tartott értekezleten jogot követeltek a mezőgazdasági munkásoknak ahhoz, hogy szak szervezetet alakíthassanak.
